Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

!k Szerte, 1950. Jűlhis lí. Amiről sokan beszélnek Á poznani provokáció 0ELMlf*Y9R0RSZR5 MÉLYEN MEGRENDÍTET­TEK bennünket, szegedieket is a poznani eseményekről több mint egy hete hozzánk eljutott (hírek. Azóta összeiö­hidegvérüket és nem lőttek. Másság elégedetlenségét arra, Csak később ijesztésként lőt- hogy a poznani vásárra akár tek a levegőbe néhányat. S kiállítóként, akár látogató­ekkor minden oldalról a ként összesereglett nagyszá­szembe lévő ablakokról és mú idegen előtt megmutassa veteléken. sot családi- és ba- tetőkről valamint kapukból a a lengyel kormány állítólagos ráíi körökben is sok szó esik banditák tüzet nyitottak a népszerűtlenségét. Tény hogy arról, mi okozhatta a poznani biztonsági apparátus épületé- a munkások nem tüntették a re. szocializmus ellen. Ezt a fel­MIKOR A LÖVÖLDftZÉ- íeSVverzett provokátorok egy SEK MEGKEZDŐDTEK, csoportja telte olyképpen, azok a munkások —« mint hogy az első pillanatban úgy ahogy a Politika tudósítója tűnhetett, mintha a tüntetők írja — „akik reggel elsőnek vonultaik fel, lényegében már hazatértek otthonukba. A ké­sőbbi jövevények, a már szemlátomást jól szervezett provokátorok, valóságos har­cot kezdtek a milícia és a ka­eseményeket. Az Írószövet­ség szegedi csoportja pénteki vitaestjén is szóba kerültek ezek a kérdések; Az egyik hozzászóló különböző hírfor­rásokra, a varsói rádióra, s más népi demokratikus or­szágok újságjaira hivatkozva ügy magyarázta a dolgáé, azért dördültek el fegyverek is, mert Lengyelországban fi­gyelmen kívül hagyták a munkások igényeit, s a noz­naniak kérését tolmácsoló küldöttséget letartóztatták. Hasonló híresztelésről hallot­tak a Szegedi Kenderfonó­gyárban is néhányan, azért azt kérték, írjunk a poznani ese­ményekről bővebben. MI A VALÓSÁG? Már a Lengyel Távirati Iroda jelen­téséből is kitűnik. — amely­ből első ízben értesültünk ar­ról mi is történt Poznanban, >— hogy ellenséges ügynökök provokáltak zavargásokat, tá­madtak meg egyes középüle­teket. A Szabad Nép keddi száma közli a Trybuna Ludu, a Lengyel Munkáspárt köz­ponti lapjának egyik cikkét, amely vázolja a poznani események nemzetközi hátte­rét és nemzetközi szerteága­zását. Egy korábbi cikke kOlön­tudósítójának tollából foglal­kozik az események lefolyá­sával A tudósító leírja, ho­gyan alakult ki a munkás­menet, a poznani vajdaság legnagyobb gyárából a Sztá­linról elnevezett vasgyárból elindulva. Majd leírja, hogy a -. -. , néhány irodából erővel ráncigálták ki a dolgozókat. A villanytelep, gázgyár, fő­posta és a vasúti gócpont dol­gozói nem engedték a rábe­szélésnek és a nyomásnak, mindent megtettek annak ér­dekében, hogy ne legyen fennakadás az üzemeltetés­ben. A munkásság manifesz­tációja ösztönszerű volt, de ezen a manifesztáción belül egy idegen szervezet tevé­kenykedett. Az volt a célja, hogy a munkásság manifesz­tációját provokációvá változ­tassa." tömegei mögöttük állnának. Az a tény azonban, hogy az utcákon elhangzott első lövé­sek pillanatában a tüntetők visszavonultaik, világosan mu­tatja: olyan politikai provo­kációról volt szó, amelyben tonaság ellen. ...A letartóz- életükkel fizettek olyanok is, tátották meglehetősen nagy része néhány héttel ezelőtt még börtönben ült. A nemrég gyakorolt messzemenő am­nesztia következtében bünte­tésük letöltése előtt kerültek szabadlábra -.. * A munkások hamar felis­merték, miről van szó és nem sikerült a provokátoroknak: az a kísérlete, hogy folytassák a népi hatakwn elleni táma­dást a munkástüntetés leple alatti A munkások ezután már nem vonultak ki többet az utcára, elszakadtak a pro­vokátoroktól Másnap reggel a munkáság számos csoportja megjelent munkahelyén, megindult az irodák, hivata­lok, üzemek normális élete is. A Politika című jugoszláv lap tudósítója így ír a poz­nani zavargásokról: ^Ahhoz, hogy a poznani zavargások szervezettek voltak, szinte semmi kétség nem fér. A szo­cializmus ellenségeinek egy csoportja felhasználta a mun­akiknek semxmi közüik az ösz­szeesküvéshez..." És végül megállapítja a tudósító, hogy: „Már most bizonysággal és nyugodt lelkiismerettel meg­állapíthat jvSk. hogy a rend­zavarások csak azok malmára hajthatják a vizet, akik nyíl­tan, vagy titokban ellenzik, a gyorsabb és erélyesebb len­gyelországi demokratizálási folyamatot." A LENGYEL DOLGOZÓK teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a provo­kátorok intézték a támadáso­kat a népi hatalom intézmé­nyei ellen. Ma már megértik, hogy egy tevékeny, megátal­kodott ellenséges csoport szervezne a népi hatalom in­tézményei ellen irányuló tá­madásokat. A munkások fái­dalommal beszélnek a tragi­kus provokációról amely ép­pen akkor zajlott He. amikor minden erőfeszítés az élet de­mokratizáláséra. a munkás­osztály javára történik. Hasznos tanulmányút A MAGYAR HIDROLÓ­GIAI TÁRSASÁG szegedi csoportja és a Magyar Föld­rajzi Társaság szegedi osztá­lya kétnapos tanulmányutat rendezett Szarvasra. Első nap a Szarvasra tartó út mentén Kopáncsnál a hód­mezővásárhelyi öntözőrend­szer főcsatornáját és a nyolc­szögű elosztózsilipet szemlél­ték meg a tanulmányút rész­vevői. Orosházára érkezve a népi demokrácia egyik jelen­tős kultúrberuházását, a gim­názium új épületét szemlél­ték meg az igazgató vezetése mellett. A további úton a nagyszé­nása 92 fokos hőforrást te­kintettük meg. Sajnos Alföl­dünknek ez a kincse felhasz­nálatlanul folyik el, sőt a szétömlő forró víztömegek a kút körül széles körben mind­jobban elposványosítják a le­gelőt. A KIRÁNDULÓ TÁRSA­SÁG — amelyben vízügyi szakembereken kívül, a föld­rajznak, a geológiának és egyéb szaktudományoknak számos jeles képviselője is jelen volt — déltájban érke­zett meg Szarvasra. Ebéd után a Tessedik Sámuel Mú­zeumban az igazgató, Palov József ismertette Tessedik munkásságát. Békés megye nagyarányú erdősítésének és a különböző értékes fanemek­nek, közte elsősorban az Al­föld legértékesebb fájának, az akácnak elterjesztését néki köszönhetjük. Másnap Alföldünk, sőt Európa egyik legszebb park­ját, a szarvasi Arborétumot tekintette meg a társaság. Itt Missák Jenő bácsi, a parií­nak évtizedek óta gondozója és egyik tervezője, vezette végig a társaságot a 74 hol­das parkon keresztül Köz­ben megismertette a hallga­tóságát a parik alapításának és fejlődésének történetével. A mintegy 60 évvel ezelőtt lé­tesített parkban a hazai fa és bokorcserjéken kívül úgy­szólván a világ összes fafaj­tái képviselve vannak. Az amerikai óriás mamutfenyő­kön kívül láthatták a tanul­mányút részvevői a japán és kínai parkok ritkaságait, az óceániai szigetvilág különös alakú és fejlődésfl egyedeit a 64 m kerület-szélességre nö­vő kókuszfenyőt és számos értékes faíéleséget. Az alföldi viszonyok között is eredeti szépségükben fejlődő fák, pá­ratlan, szép csoportosításban a természetvédelem alatt álló park minden egyes pontján megkapó képet tárnak elénk, DÉLUTÁN BÉKÉSSZENT-! ANDRÁSON a nagyszabású duzzasztóművet és a hajózó­zsilipet tekintettük meg. A Körös csatornázásának ez a hatalmas alkotása képet nyújtott a látogatóknak or­ról, hogy milyen lehet az első ötéves tervünk egyik büszke­sége, a Tiszalöki Duzzasz­tómű. Késő este érkezteik: ha­za Szegedre a tanulmányút részvevői. Egyhangú volt a megállapítás, hogy ft Rétna­pos út alatt meggyőződtek ar­ról is, hogy Alföldünkön a szélsőséges, klimatikus viszo­nyok ellenére az emberek szorgalma, tudása és mun­kája a legmegkapóbb alkotá­sokat, páratlanul szép üdülő­helyeket, értékes vízügyi be­rendezéseket hozhat létre, Dévény István Készülődés az új tanévre tyyejnktk. a fátíkb&Ltbait E BÉKÉSEN HALADÓ MENETET senki sem támad­ta meg. senki sem tartóztatta fel Hogy mennyire békésen haladó menet volt ez, erről tanúskodik a Politika című jugoszláv lap július 1-i szá­mában Leon Davicsó poznani külön tudósítása, amelyben a Cikkíró arról számol be, hogy: „A PAP hírügynökség tudósí­tója a munkások közé keve­redett, de hamarosan kilépett a sorból és fűágyáson helyez­kedett el, hogy fényképfelvé­telt készítsen. Erre több tün­tető megszidta, miért tapos a fűre." E békés menetet itt-ott államellenes felkiáltásokkal zavarták meg. s később a provokátorok dühösen, viha­rosan, ellenségesen követel­ték a népi hatalom megdönté­sét, „hadd lássa külföld", stb. jelszavakkal. A munkások egy része ekkor már kezdte felismerni hogy közöttük idegen elemek működnek. Ezek dobtak be provokatív jellegű hazugságokat, neveze­tesen azt. hogy a gyár mun­kásküldöttséget letartóztat­ták. Azt hangoztatták, menje­nek kiszabadítani a munkás­küldöttséget, s eközben már felfegyverzett verekedő ele­mek kísérletet tettek arra, hogy megtámadják a postát, a rádióállomást, a pályaud­vart. Ezek előre elkészített terv szerint cselekedték. Tá­madást intéztek a járásbíró­ság, az ügyészség és a börtön ellen, ahoí csakis bűnöző ele­meket tartanak fogva. A provokátorok itt kimutatták a foguk fehérjét. Bírósági ak­tákat égettek el bűnözőket szabadítottak ki a börtönbőL A szabadon bocsátottak egy része mindjárt fegyvert raga­dott és csatlakozott a provo­kátorokhoz. és velük együtt a közbiztonsági szolgálat épü­letének megtámadására in­dultaik; A biztonsági appará­tusban dolgozók megtartották Bár kormányzatunk mesz­szemenőkig biztosította az idei évben a pedagógusok szünidejét, a vakáció elején mégis szükségessé vált olyan tanfolyamok megszervezése, melyek megismertetik a pe­dagógusokat az új tanév fon­tos feladataival. A Városi Tanács oktatási osztálya se­gítségével Szegeden a kisis­kolai — körzeti igazgatók és tanyai tanítók részére ren­deztek július 1-én kéthetes tanfolyamot. A tanfolyamon 50 igazgató és 100 nevelő vesz részit Bács, Békés és Csong­rád megyéből, valamint Sze­gedről Igen sok közöttük a fiatal nevelő. A tanfolyamon a meghí­vott pedagógusok főként az új rendtartással és a tanterv­vel foglalkoznak. Ugyanak­kor a problémákat tantár­gyanként is megbeszélik és útmutatást kapnak a tanterv­ben lefektetett feladatok meg­oldásához. Az előadások té­mái között szerepelnek a ha­zafias, az erkölcsi és a poli­technikai nevelés kérdésed is. Az igazgatói tanfolyamon pe­dig ezeken kívül a helyes óraelemzéssel, a pedagógiai irányítás kérdéseivel és a ká­dernevelés gyakorlati vonat­kozásaival is foglalkoznak, Az előadásokat értékes kon­zultációk követik, ahol főíeg a gyakorlati problémák fel­vetése ád értékes eredménye-, kel A napi munka után a tan­folyam vezetősége a részve­vők szórakozásáról is gondos­kodik. Ugyanakkor szaksze­rűen vezetett városnéző sé­tákkal megismertetik a tan­folyam hallgatóival Szeged város nevezetességeit is. __A tanfolyam vezetője Gulá­csi Sándor elvtárs. Az előadók között szerepel Bakonyi Pál a Központi Pedagógus To­vábbképző Intézet pedagó­giád tanszékének vezetője, ezenkívül több vidéki gya­korló iskolai vezetőtanár és szegedi pedagógus. A Lenin utcai játék­bolt előtt kíváncsi gyer­meksereg nézi ámulva a kirakatban lévő renge­teg játékot. A gyerekek mellé azonban odaáll­nak a felnőttek is, hiszen még őket is érdekli, hogy mi minden található a „játékbirodalomban"t Egy fiatal mama vir­gonc kisfiút sétáltat, sportkocsiban. Az ajtó előtt megáll, megparan­csolja a lurkónak^ hogy jó legyen, aztán bemegy valami játékot venni. A gyerek egy ideig rende-^ Babái vásárolnak a kis úttörők, s egy néni is megfigyeli ízlésüket, hogy aszerint vá­laszthasson unokájának nak. A boltban télen, nyáron ilyen nagy a for­galom, míg régen, áltál­lábán csak húsvét, vagy karácsony előtt nőtt meg a vásárlóközönség szá­ma. Most minden gyer­mek hozzájuthat a játé­kokhoz, melyek igen tartós és szép kivitelben készülnek. A PVC- és műanyagból készült ba­bafejek, a gumibabák, paprikajancsik törhetet­lenek. Ezekből válogat a Paprikafeldolgozó Vál­lalat bölcsődéjének óvó­nője is. Hiába, a kis paprikások már is a pap­sen csücsül, majd megunja a vá- fák körül a nagy kaucsuk-babát, rikafancsikat kedvelik! Kis ágyj rakozást, s érdeklődve fordul a mely „pont olyan", mint egy építőkocka, labda is kerül a cso­járdán hosszú sorba kirakott élő gyerek, lehet bátran fürdet- magba. Az óvónő elmondja, gyermekkocsik felé. Bizonyára ni, öltöztetni. Akinek pedig jó hogy kimondhatatlan az öröm felismerte, hogy ezek a furcsa volt az évvégi bizonyítványa, a kicsinyek között, amikor a jószágok éppen olyanok, mint meg is érdemli az ajándékot, me- játékok megérkeznek, az ő kocsija, mert felállt és lyet az anyukák és a nagyma- Valóságos élményt nyújt még szépen átmászott egy másikba, mák már jóelőre megígértek. csak végignézni is a sok játékot, A mama amint kilépett, hirtelen Délelőtt, délután jönnek a Ha kisebb volnék, én is beleka­észre sem vette a változást, » vevők. Bolgár vendégek vásá- paszkodnék a mama szoknyája­csak a kívülállók általános de- rolnak magyar ajándékot a szó- ba, hogy „anyu, gyere be, ve­rültségére látta, hogy fiacskája fiai kislányoknak és fiúknak, gyél nekem sírós babát". Még becsapta- Egy Romániába utazó néni har talán toporzékolnék is. A boltban nagyon nehéz a vá- talmas alvóbabát visz rokoná- Balázs Juha lasztás a sok érdekesség között. — Sürögnek-forognak a gyermekek, annyi a kívánságuk, hogy azt nem is lehet teljesíteni! A ke­rékpárok a legközkedveltebbek, kisfiúk, kislányok valamennyien azt akarnak. Érdekes, hogy a lányok nagyon kedvelik a fiú­játékokat. Tank, puska, játék­katona, mozgó teknősbéka, vagy hordárbácsi kell a két és féléves Nagy Jutkának is. Nagy az érdeklődés a gyerme­kek körében a vízipisztoly és a léggömb iránt. Sajnos ezeket nem lehet kapni, sokan bizony lógó órral mennek ki a boltból. Az iskolás kislányokat főleg baba érdekli. Érdeklődve áll­A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a lucernamag kártevőinek irtására Az elmúlt héten az agrár­tudományi egyetem rovartani tanszékének 5 tagja bejárta az ország különböző részein a lucernásokat. Valamennyiük egyöntetű megállapítása az volt, hogy a rovarfogó gépe­ket nem használják eléggé. A szakemberek felhívják a lucemamagtarmesztők figyel­mét, hogy a magfógás bizto­sítása érdekében az elkövet­kező két-három héten járas­Az idei júliusba hajló tél meglehetősen kétel­kedővé tett az időjárás minden megnyilvánulá­sával szemben és arra késztetett, hogy a kü­lönféle köz- és magán­meteorológiai jelentése­ket ne vegyem egyköny­nyen készpénznek. Ép­pen ezért a beavatottak­ra jellemző titokzatos mosolygással hűtöttem le barátomat, amikor az első két-három mele­gebb nap után lelken­dezve újságolta, hogy nyár van. — Lassan a testtel, — intettem le, — január­ban volt ennél melegebb is és mégsem volt nyár, Ezt követően egyre több előjel mutatott ar­ra, hogy mégiscsak lesz valami a nyárból. A szomszédomék — egyéb­ként nagy szerelemben élő házaspár — éktelen jajgatására lettem figyel­met m minap- Később Itt a nyár értesültem, hogy a fele­ség a szüleinél töltötte az éjszakát. Már-már csalódtam a hűségről al­kotott elméletemben, amikor kiderült, hogy annyira leégtek a stran­don, hogy — egy ágyuk lévén — nem mertek egymás mellé feküdni. Nyár van! De én most sem dőltem be: — Ugyan kérem, már miért volna nyár? Azért, mert valalá lesült a strandon? Emlékszem rá, ötvenkettöben de­cemberben pecsenyeszí­nüre sültem Galyatetőn. Egyszóval nem hit­tem. Pia a rádió mete­orológiai jelentéseit hall­ván feleségem fefkiáltottt — Harminckét fok meleg, ez már kánikula! — én nyugodt marad­tam és megmagyaráztam neki: — Ha a meteorológiai intézet harminckét fokot mond, akkor biztos, hogy harminckét fok lesz. Csu­pán azt nem lehet előre tudni: plusz, vagy mí­nusz? Aztán különös dolgo­kat észleltem magamon. Mentem nyugodtan az utcán egyszerű szürke szövetruhámban és iz­zadtam. Gyöngyözött a homlokom, az ingem át­nedvesedett, tarkómon tapadt a haj a víztől. Nem tudtam mire vélni #• jMertj áwsws még gondolni se mer­tem, hogy nyár van. Inkább valami betegsé­get sejdítettem kóros ve­rejtékezésem mögött. El is mentem az orvosom­hoz, aki értetlenül állt betegségemmel szemben, s kifordított tenyérrel csupán annyit mondott: — Vegye le ezt a szö­vetruhát, járjon ingujj­ban és vászonnadrágban. — Hogyisne, — gon­doltam magamban —, hogy megfázzak. Ez is csak azért tanácsol ilyet, mert úgy látszik a tüdő­gyulladást az orvosi tu­domány mai állása mel­lett könnyebben tudják gyógyítani, mint az iz­zadást, ^Ji T Es továbbra is szövet­ruhában jártam. Múlt szombaton az­tán váratlan dolog tör­tént. Betértem a posta melletti Italboltba, hogy szokásos téli italomat — a pohár világost — el­fogyasszam. Emlékszem, egész télen milyen kitar­tó szorgalommal ittam a jeges sört, vacogva, reszketve és dermedten, de mindig alaposan fel­üdülve tőle. Most is fel akartam üdülni, de sör helyett a pénztárosnő je­ges nyugalma hűtött le: — Sör nincs! Ez a két szó — mint­hogy a szegedi nyarak történetének alapos is­merője vagyok — egy­csapásra meggyőzött ar­ról, hogy valóban itt a nyár. Hazamentem, szö­vetruhámat a naftalin­ba vágtam, s ingujjban indultam szokásos esti sétámra. sák a rovarfogókat. Á rovar­fogók járatása ebben az év­ben különösen azért fontos, mert a lucemabimbó-guba­csok rajzása elhúzódik. Első feladat, hogy mind az állami gazdaságok, mind a tanácsok, illetve azok illeté­kes szervei szorgalmazzák a rovarfogást. Ahol most van virágzásban a lucerna, vagy éppen virá­gozni kezd, azt ajánlatos mag­nak meghagyni, még akkor is, ha eredetileg ott nem ter­veztek magfogást, illetőleg akkora területen nem is akar* ita'k magot fogni. Itt az utolsó alkalom nz idei magfogáshoz, itt a meg­felelő időjárás, a termelők válasszák ki tehát a legjobb területeket és minden erővel irtsák a magkártevőkeit. — A Magyar Képzőművé­szek és Iparművészek Szö­vetsége átszervezte a megyei munkacsoportokat, taglétszá­mát emelte, s kidolgozta az új működési szabályzatot. Az újjászervezett munkacsoport vasárnap délelőtt 9 órakor tartja alakuló értekezletét Hódmezővásárhelyen a TT1T klubhelyiségében (Szántó Kovács utca). Az értekezleten ismertetik a működési sza­I bályzatot, majd eat követi az első félévi munka beszámo­i lója és a második félévi mun­Gueszky István j katerar; ismertetése^

Next

/
Oldalképek
Tartalom