Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

flLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! yiwmiMi M : V SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 162. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. július 11. Mai számunkból; Ma kezdődik meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka (2, oldal) Egy ügyintézés hiteles törénete sok párbeszéddel 14, oldal) es az eszmenyi nivo (N. F.) Szeged az ország legalacsonyabb fekvésű városa. Kecskemét—Kiskunhalas—Kiskunmajsa vona­lától az összes vadvizek erre folynak. A századvégi nagy árvízkatasztrófa után a város biztonságáért kita­lálták az eszményi nívót, és a Nagykörúton belüli te­rületeket feltöltötték. Azóta azonban a város nagyot nyújtózkodott és a régi csatornahálózatba, amely a feltöltött területek alatt nyelte el a vizeket, bekötöt­ték az eszményi nívón kívüli területeket is. Ezeknek a területeknek a szintje azonban jóval alacsonyabb, mint a város belterületéé, és ez a csatornahálózat munkájában olyan problémákat idéz elő, hogy például nagy mennyiségű csapadék esetén a belterület meg­telt csatornái kifelé nyomják a vizet, és az a külváro­sokban felszínre tör. Ezt a súlyos problémát két má­sik körülmény fokozza: egyrészt az említett tényből, vagyis abból kifolyólag, hogy Szeged mintegy vízgyűj­tője a Dél-Alföldnek, a belvízveszélytől állandóan tar­tani kell, a talaj itt gyakran annyira vízzel telített, hogy a csapadékot már nem képes befogadni, más­részt az, hogy az eszményi nívó következtében Szege­den mintegy háromezer alagsori lakás, olyan lakás van, amely a város feltöltése következtében föld­szintből alagsorrá, sok esetben szinte pincévé válto­zott Ezek a lakások állandóan vízveszélyben vannak. Mindez állandóan gondot okoz a városnak. Ezt világítja meg az a jelenség is, hogy az ország egyetlen vidéki lapjának sem kell antjyit foglalkozni a belvi­zek kérdésével, mint a „Délmagyarország"-nak. A belvízveszély állandóan foglalkoztatja a lakosságot, és mindig ez ellen hadakozunk. Különösen felszínre ke­rül ez a probléma, amikor olyan nagy mennyiségű csapadék hull a város területére és környékére, mint például az elmúlt héten. A nagy csapadékmennyiség következtében ismételten előállt az a helyzet, hogy több alagsori lakást elöntött a víz, több családot ki kellett költöztetni, több ház erősen megrongálódott és összeomlással fenyeget, miáltal ismét fokozódott az amúgy is eléggé súlyos szegedi lakáshiány. A nagy mennyiségű csapadék következtében felgyülemlett belvizek, a lakásokban és pincékben felgyülemlett vi­zek elvezetésére a tűzoltók több napos megfeszített munkáját kellett igénybe venni, és nem egy helyen ez a munka is alig vezetett eredményre. A tűzoltó­parancsnokság jelentéseiből szereztünk tudomást ar­ról, hogy több külterületi lakásból hiába szivattyúz­ták ki a vizet az utcai árkokba, onnan az udvar ala­csonyabb szintjére tört vissza a víz. Mindebből olyan kép tárul elénk, hogy a város egy sziszifuszi munkát végez, amelynek kevés ideiglenes eredménye van. Ezekből a tényekből csak egyetlen következtetést vonhatunk le, éspedig azt, hogy gyökeres változtatás­ra van szükség Szeged belvíz-problémáinak megoldá­sához. Röviden a csatornahálózat nagyobb beruházás­sal történő korszerűsítésére van szükség. Egészség­ügyi, települési és minden más szempontból előbb, vagy utóbb végre kell hajtani ezt a feladatot. Előbb, vagy utóbb? A közvélemény és a szakértők együttes szavazata nyilvánvalóan az „előbb" mellett dönt. A kérdés halogatása egészségügyi szempontból káros, elég, ha a tavaly nyáron bekövetkezett — bár még idejekorán legyőzött — tífuszjárványra utalunk. Te­lepülési szempontból ugyancsak káros és itt nem kell egyébre hivatkoznunk, mint arra, hogy a múlt heti esőzés következtében ismét több lakás vált lakhatat­lanná. Gazdaságosság szempontjából is káros, hiszen a belvizek elleni állandó küzdelemre is jelentős össze­geket kell fordítani, és ezek az áldozatok mégsem hoz­zák meg a kívánt eredményt. Végül, hogy minden más szempontot egyesítsünk, feltesszük a kérdést: vajon a meteorológusok meg tudják-e mondani, hogy mikor köszönt be ismét az 1942-es évhez hasonló csapadékos, belvizes, pusztító esztendő, amikor — mint 1942-ben — nem a Tiszától, hanem a belvizektől csak 60 kilo­méteres védőgáttal és statáriummal lehetett megvéd deni a várost, de nem a terményeket. Hogy ez ellen időben biztosítsuk magunkat, gondoskodni kell Sze­ged korszerű csatornázásáról és a vadvizeknek a Ti­szába való átemeléséről itt Szegednél, ahova összefut a víz az Alföld jelentős részéről. Erre a problémára, illetőleg megoldásának mód­jára a város tanácsának VKG-osztálya már nem egy ízben felhívta az illetékes tárcák figyelmét és Szege­den műszaki tanulmány-terveket is készítettek. E tervek szerint előreláthatólag legalább 60 millió fo­rint szükséges öt-hatéves átmenő beruházásként, mert enélkül a belvizek és a csapadékvizek elvezetésének, a város és határa biztosításának sürgető, sőt mond­hatnánk szorongató problémája nem oldható meg. A tárcák még nem foglaltak állást ebben az ügyben és tudomásunk szerint semmilyen választ nem adtak a város javaslatára, illetőleg kérelmére, holott csak megnyugtatásként is kívánatos véleményt nyilváníta­ni e közérdekű kérdésben. Azzal egyidejűleg, amikor évről évre átépítve kor­szerűsítenék a város csatornahálózatát és a víz­átemelő műveket, meg lehetne oldani fokozatosan, nyilvánvalóan elég hosszú idő alatt a lakásprobléma egyik jelentős részét is. És ha már az „eszményi nívó" ilyen eszmeietlen körülmények okozója lett, az új tervek alapján lehetne biztosítani a — ha nem is esz­ményi —, de egészséges és biztonságos körülménye­ket. A szovjet belkereskedelmi küldöttség megtekintette több szegedi kereskedelmi vállalat üzleteit A Szegeden tartózkodó szovjet belkeres­kedelmi küldöttség — amely, mint megtud­tuk felszabadulásunk óta az első szovjet bel­kereskedelmi küldöttség hazánkban —ked­den több szegedi kereskedelmi vállalatot és létesítményt megtekintett. Ellátogattak a Vegyi- és Üvegnagykereskedetlrm Válla­lathoz, ahol különösképp a raktárak rende­zettsége töltötte el megelégedéssel őket. Felkerestek több ruházati, illatszer és aján­dékboltot is. Emellett megtekintették a Diákélelmezési Vállalatot, a Szegedi Textil­művekben az üzemélelmezésit vizsgálták meg és több dolgozóval beszélgették az el­látásról. Hosszasan beszélgettek az üzem igazgatójával többek között arról, hogy a több műszakban dolgozó gyárban miért csak a nappali műszak dolgozói részesül­nek üzemi étkeztetésiben. A tapasztalatcsere látogatások folyamán több hasznos észre­vételt tettek a szegedi kereskedelmi szak­emberek és a Városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetői felé. Ugyanakkor azon­ban — amint ezt több alkalommal hangsú­lyozták is — sok hasznos észrevételt, ta­pasztalatot szereztek látogatásuk folyamán. A délutáni óráikban a küldöttség megte­kintette a várost. Különös érdeklődést ta­núsítottak a szovjet elvtársak Szeged tör­ténelmi nevezetességei, régi épületei iránt. A régebbi épületeket nagy elismeréssel szemlélték. Általában az egész város kelle­mes benyomást keltett bennük, hiszen megjegyezték azt is, hogy Szeged fekvése Leningrádéra emlékezteti őket. Már amikor Szegedre érkezve elhaladtak a Hungáriá­nál felállított Dankó-szobor előtt, elmondot­ták, hogy ismerik Dankó Pista nótáit a Szovjetunióban is. A későbbiek során pedig külön megkérték szegedi vendéglátóikat, hogy meséljék el Dankó Pista élettörténe­tét, és azit is kérték, hogy kalauzolják őket egy olyan helyre, ahol alkalmasint néhány Dankó-nótát meghallgathatnak. Ez a kéré­sük könnyen teljesülhetett, hiszen bárme­lyik vendéglőben ebédeltek volna is, a sze­gedi zenészek nagy előszeretettel játsszák Dankó nótáit. A délutáni órákban megte­kintette a küldöttség a Somogyi Könyvtárat és a múzeumot is, ahol nagy tetszéssel szemlélték a Fehértó élővilága és az iro­dalmi múzeum kiállítását. A hasznos tapasztalatcsere mellett tehát az ismerkedés szempontjából is kétségkí­vül hasznos volt a szovjet belkereskedelmi küldöttség látogatása, és ebben a részint komoly szakmai érdeklődésű, másrészt pe­dig barátságosan derűs légkörben telt el az a két nap, amit a küldöttség Szegeden töl­tött. A küldöttség Szegedről Hódmezővá­sárhely felé folytatja útját szerdán a reg­geli órákban, Ma délben befejezik az aratás! a Táncsics fsz-ben A szegedi Táncsics Termelői szövetkezet tagjai jól kihasznál­ták a meleg időket, a nehéz ara­tási munkák nagyrészét géppel végezték el. Vetésterületükön 4 aratógép és egy kombájn végez­te az aratást. Tegnap este már csak egy aratógép és egy kom­bájn dolgozott, három gépet át­adtak az Üj Élet Termelőszö­vetkezetnek. Késő estig dolgoz­tak és ma délre a számítások szerint bevégzik az aratási munkákat; Szeged környékén elsőnek takarítják be a kenyér­nek való magot. Aratnak a szatymasi Szabadság Termelőszövetkezetben Szatymazon, a Szabadság Termelőszövetkezetben javá­I ban folyik az aratás. Csányi János és brigádja július 3­j án kezdte rreg a rozs aratá­sát. A brigád tagjai, közöt­tük diszista fiatalok is, haj­naltól késő estig serényen dolgoznak. Kézi aratással 40 hold rozsot tervezett betaka­rítani a szövetkezet, a többit A Vöröskereszt Egyesületek Nemzetközi Ligájának gSfei és°-:'20 hoid^ '­főtitkára látogatást tett Szegeden De Rougé nyilatkozata £ Kedden Szegedre látogatott B. nek szövetsége. 75 ország egye- gélynyújtó állomást létesítettek Végül a bölcsődékről alkotott véleményéről érdeklőd­láttam az üzem bölcsődéjét. Mindkettő rendkívül tetszett, mert teljesen megfelel az igé­nyeknek nemcsak a gyerekek de Rougé, a Vöröskereszt Egye- sülcte tömörül a Ligába és így Véleményem szerint ez nemcsak sületek Nemzetközi Ligájának világszerte 110 millió tagot szám- anyagi, de erkölcsi támogatást főtitkára. A főtitkár először a Ulhatunk a hozzánk tartozó vö- is nyújt a dolgozóknak. Szegedi Textilműveket tekintet- röskereszt egyesületekben. A te meg, ahol az üzem műszaki titkárság egy olyan program klubjában rendezett fogadáson alapján dolgozik, amelyben sze­elbeszélgetett a gyár vezetőivel repelnek az egészségügyi szó­én vöröskeresztes aktíváival, ciális kérdések, közöttük a vér- tün^ Ezután közösen megtekintették adás, az otthoni betegápolás, az ~ Már Budapesten is megte­áz üzemet- anya- és csecsemővédelem, to- intettem egy bölcsődét és^ itt is Először a dolgozok öltözőit és vábbá az elemi csapásokkal kap- '"" "" ~JA-Á' mosdóit szemlélte meg a főtit- csolatos segítségnyújtás, árvizek, kár és különös figyelemmel földrengések stb. idején. vizsgálta az egészségügyi beren- _ dezéseket, emellett azonban ér- Arra a kérdésünkre, hogy az egészsége szempontjából, de deklődést tanúsított minden üzem egészségügyi-szociális szem- azárt is> men a fülöknek meg­iránt, még a folvosókon kifüg- fontból mdyen benyomást kel- nyugtatást, erkölcsi erőt ad gesztett plakátok "és tablók sze- jett ^enne, a kővetkezőket va- gyermekeik jó körülmények kö­repe iránt is érdeklődött. Tet- koszolta: ztiít való elhelyezése. szett neki szemmellálliatólag az — Nagyon szépen berende- Az üzemben ezután fénykép­zett és kitűnő elgondolások alap- albumot ajándékoztak a főtit­a tisztaság. fán épült üzem benyomását kel- kárnak, aki felkereste még a amit az üzemben tapasztalt, tette bennem. Azt láttam, hogy Szegedi Kenderfonógyár bölcső­Majd végig kalauzolták a gyár a Magyar Vöröskereszt az üze- déjét, majd az újszegedi Állami klímaberendezésében is, és miu- mi egészségügyi feladatokkal va- Védőnőképző Intézetet is, Sze­tán megtekintette az ebédlőt, a lóban tisztában van és hogy gedről pedig tovább folytatja út­munkatenneket kereste fel. minden üzemegységben elsőse- ját Mindszentre. A gyár munkatermeiben a dolgozók munkakörülményei után érdeklődött és részletesen •• • - , > „ ,, « <11 megszemlélte az elsősegélynyuj- MOSZnOS ÍQ fOQ CITCIS Cl fe MTI ©iOSZOVet K© ZST© K D © 11 tó helyet. Miután megtekintette kombájnnal vágják le. A szomszédos ősziárpa-táblákon nemrég fejezte be a kom­bájn az aratást, de a szövet­kezet tagsága nincs megelé­gedve munkájával, mert sok­szor megáll és így lassan halad a gép, sok rajta a ja­vítanivaló. Vajon alaposan felülviszgálták-e a nagyjaví­tási munkák után a kom­bájnt? Az aratás mellett folyik a vetések gyommentesítése, a takarmányfélék kaszálása és betakarítása, a gyümölcsö­sök és szőlők gondozása is. A termelőszövetkezet tag­jai serényen dolgoznak a jó termés és jövedelem érdeké­ben. Az aratás előtt három­szor megkapálták a kukori­cát és a cukorrépát, ebben a munkában még a családta­gok is részt vettek. Nehézsé­get okoz, hogy a szövetkezet­nek nincs agronómusa és a Sándorfalvl Gépállomás mezőgazdásza elég ritkán keresi fel őket. -Ezt ugyan pótolni igyekszik a községi agronómus, Bujdosó Albert, aki nap mint nap ellátogat a tsz-be. Tokody Béla az üzem munkatermeit, az orr vosi rendelőbe vonult, ahol ha­sonlóképpen mindent alaposan szemügyre vett. Különösen élénk figyelemmel járta végig az üzemi bölcsődét, megtekintette annak egészség­ügyi berendezéseit, különösen érdekelték azok a módszerek, amivel itt a higiéniát biztosít­ják, majd elidőzött a gyerme­kek között. A kisebbek éppen Vasárnap az Új Élet Tsz-ben tapasztalatcserét tartottak A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és meg­erősítése érdekében a Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lya tervet dolgozott ki, amelyben több tapasztalatcsere megrendezése is szerepel. Ezek a helyi látogatások igen hasznos eszköznek bizonyultak a szövetkezetek fejleszté­sében. Vasárnap az Üj Élet Termelőszövetkezetben ren­deztek tapasztalatcsere-látogatást. Vasárnap 64 vendég érke­pihentek, a „nagyobbak" egyik zett autóbusszal az Űj Élet szobából integettek, ahol azo- Termelőszövetkezet mihály­kon a trónokon csücsültek, ami- teleki tanyaközpontjába, lyenre, mint mondják, még a hogy megtekintse a szövet­király is gyalog jár. E bájosan kezet gazdaságát és munká­mulalságos jelenetet a fényké- ját. A 64 látogató között 25 pészelc siettek megörökíteni ál- egyénileg dolgozó paraszt- tek kijjebb a talános vidámság közepette. ember és parasztasszony volt, Miután az egész üzemet be- közöttük igen tekintélyes járta, kíséretével visszatért a gazdák, így Csörke József műszaki klubba, ahol kéré- Mihálytelekről, vagy síinkre Istvánné és mások. Olyanok is részt vettek ebben a ta­nvilatkozet! pasztalatcserében, akik 1953­„ , „ M, t . ban kiléptek az Űj Élet Ter­a Vöröskereszt Egyesületek melSszövetkezetből. így jött Nemzetközi Ligájának munka- a látogatásra Lovászi Já sem tudna csinosabb kévéket kötni, olyan szépen dolgozik a gép. Ugyanez a Vas János­né — mint a látogatók álta­lában — a hibák fölött sem hunyt szemet, mert egy he­lyütt a paprikaföldön járva, ahol a kelleténél nagyobb gyomot észlelt, megjegyezte: — Na, amelyik brigád itt A határszemle persze nem- dolgozott, annak lyukas volt csak a határ megszemlélését a kapája... — azután némi jelenti, hiszen mindenekelőtt gondolkodás után hozzátette: a szövetkezet állattenyésztő- _ jgaZ; a mi kapánk is szo­sét tekintették meg. Majd kott néha iyukas lenni! utána ellátogattak a kerté- A termelőszövetkezetiek szetbe és csak azután kerül- szjVesen fogadták vendégei­határba, az­után foglalkoztak a növény­termelők munkájával. Álta­lában azt mondhatjuk, hogy Hódi mindenki — szinte kivétel nélkül mindenki, még a ki­lépők is — elismeréssel be­ket, akik a gazdaság állatai­nak és növényeinek megte­kintése után alaposan szem­ügyre vették' az építkezése­ket is. Megvendégelték a lá­togatókat sörrel, ami a nagy melegben mindenkinek jól­széltek a tapasztalt eredmé- esett; és „házi" készítésű — nyékről, Tápai Mihály példá- mármint közös-házi — jó ul úgy nyilatkozott, bár igaz, köménymagos kiflikkel. A hogy 1953-ban kilépett a szö- tapasztalatcsere szívélyes, járói és mostani benyomásairól. nQS és Tápai Mihály is. Sa- vetkezetből, de csakis az Üj baráti hangulatban folyt le. Első kérdésünk természetesen a vanya Miklós, a termelőszö- "" ' Liga munkáját érintette. Erre vetkezet elnöke részletesen de Rougé főtitkár a következő beszámolt a munkáról, egy­választ adta. részt a gazdaság egy-egy ré­— A Vöröskereszt Egyesületek szének a helyzetéről, más­Nemzetközi Ligája a világ vala- részt a nyári munkákról, mennyi vöröskereszt egyesületé- majd határszemlét tartottak. Élet Termelőszövetkezetbe fog majd belépni, mert azóta Ehhez hasonlóan rendez a szövetkezet komoly ered- tapasztalatcserét a Városi ményekkel dicsekedhet. Vas Tanács mezőgazdasági osztá­Jánosné pedig, amikor meg- lya közösen a szövetkezettel szemlélték az aratógáp mun- a Táncsics Tsz-ben is 22-én, káját, kijelentette, hogy ő vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom