Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

flLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! yiwmiMi M : V SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 162. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. július 11. Mai számunkból; Ma kezdődik meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka (2, oldal) Egy ügyintézés hiteles törénete sok párbeszéddel 14, oldal) es az eszmenyi nivo (N. F.) Szeged az ország legalacsonyabb fekvésű városa. Kecskemét—Kiskunhalas—Kiskunmajsa vonalától az összes vadvizek erre folynak. A századvégi nagy árvízkatasztrófa után a város biztonságáért kitalálták az eszményi nívót, és a Nagykörúton belüli területeket feltöltötték. Azóta azonban a város nagyot nyújtózkodott és a régi csatornahálózatba, amely a feltöltött területek alatt nyelte el a vizeket, bekötötték az eszményi nívón kívüli területeket is. Ezeknek a területeknek a szintje azonban jóval alacsonyabb, mint a város belterületéé, és ez a csatornahálózat munkájában olyan problémákat idéz elő, hogy például nagy mennyiségű csapadék esetén a belterület megtelt csatornái kifelé nyomják a vizet, és az a külvárosokban felszínre tör. Ezt a súlyos problémát két másik körülmény fokozza: egyrészt az említett tényből, vagyis abból kifolyólag, hogy Szeged mintegy vízgyűjtője a Dél-Alföldnek, a belvízveszélytől állandóan tartani kell, a talaj itt gyakran annyira vízzel telített, hogy a csapadékot már nem képes befogadni, másrészt az, hogy az eszményi nívó következtében Szegeden mintegy háromezer alagsori lakás, olyan lakás van, amely a város feltöltése következtében földszintből alagsorrá, sok esetben szinte pincévé változott Ezek a lakások állandóan vízveszélyben vannak. Mindez állandóan gondot okoz a városnak. Ezt világítja meg az a jelenség is, hogy az ország egyetlen vidéki lapjának sem kell antjyit foglalkozni a belvizek kérdésével, mint a „Délmagyarország"-nak. A belvízveszély állandóan foglalkoztatja a lakosságot, és mindig ez ellen hadakozunk. Különösen felszínre kerül ez a probléma, amikor olyan nagy mennyiségű csapadék hull a város területére és környékére, mint például az elmúlt héten. A nagy csapadékmennyiség következtében ismételten előállt az a helyzet, hogy több alagsori lakást elöntött a víz, több családot ki kellett költöztetni, több ház erősen megrongálódott és összeomlással fenyeget, miáltal ismét fokozódott az amúgy is eléggé súlyos szegedi lakáshiány. A nagy mennyiségű csapadék következtében felgyülemlett belvizek, a lakásokban és pincékben felgyülemlett vizek elvezetésére a tűzoltók több napos megfeszített munkáját kellett igénybe venni, és nem egy helyen ez a munka is alig vezetett eredményre. A tűzoltóparancsnokság jelentéseiből szereztünk tudomást arról, hogy több külterületi lakásból hiába szivattyúzták ki a vizet az utcai árkokba, onnan az udvar alacsonyabb szintjére tört vissza a víz. Mindebből olyan kép tárul elénk, hogy a város egy sziszifuszi munkát végez, amelynek kevés ideiglenes eredménye van. Ezekből a tényekből csak egyetlen következtetést vonhatunk le, éspedig azt, hogy gyökeres változtatásra van szükség Szeged belvíz-problémáinak megoldásához. Röviden a csatornahálózat nagyobb beruházással történő korszerűsítésére van szükség. Egészségügyi, települési és minden más szempontból előbb, vagy utóbb végre kell hajtani ezt a feladatot. Előbb, vagy utóbb? A közvélemény és a szakértők együttes szavazata nyilvánvalóan az „előbb" mellett dönt. A kérdés halogatása egészségügyi szempontból káros, elég, ha a tavaly nyáron bekövetkezett — bár még idejekorán legyőzött — tífuszjárványra utalunk. Települési szempontból ugyancsak káros és itt nem kell egyébre hivatkoznunk, mint arra, hogy a múlt heti esőzés következtében ismét több lakás vált lakhatatlanná. Gazdaságosság szempontjából is káros, hiszen a belvizek elleni állandó küzdelemre is jelentős összegeket kell fordítani, és ezek az áldozatok mégsem hozzák meg a kívánt eredményt. Végül, hogy minden más szempontot egyesítsünk, feltesszük a kérdést: vajon a meteorológusok meg tudják-e mondani, hogy mikor köszönt be ismét az 1942-es évhez hasonló csapadékos, belvizes, pusztító esztendő, amikor — mint 1942-ben — nem a Tiszától, hanem a belvizektől csak 60 kilométeres védőgáttal és statáriummal lehetett megvéd deni a várost, de nem a terményeket. Hogy ez ellen időben biztosítsuk magunkat, gondoskodni kell Szeged korszerű csatornázásáról és a vadvizeknek a Tiszába való átemeléséről itt Szegednél, ahova összefut a víz az Alföld jelentős részéről. Erre a problémára, illetőleg megoldásának módjára a város tanácsának VKG-osztálya már nem egy ízben felhívta az illetékes tárcák figyelmét és Szegeden műszaki tanulmány-terveket is készítettek. E tervek szerint előreláthatólag legalább 60 millió forint szükséges öt-hatéves átmenő beruházásként, mert enélkül a belvizek és a csapadékvizek elvezetésének, a város és határa biztosításának sürgető, sőt mondhatnánk szorongató problémája nem oldható meg. A tárcák még nem foglaltak állást ebben az ügyben és tudomásunk szerint semmilyen választ nem adtak a város javaslatára, illetőleg kérelmére, holott csak megnyugtatásként is kívánatos véleményt nyilvánítani e közérdekű kérdésben. Azzal egyidejűleg, amikor évről évre átépítve korszerűsítenék a város csatornahálózatát és a vízátemelő műveket, meg lehetne oldani fokozatosan, nyilvánvalóan elég hosszú idő alatt a lakásprobléma egyik jelentős részét is. És ha már az „eszményi nívó" ilyen eszmeietlen körülmények okozója lett, az új tervek alapján lehetne biztosítani a — ha nem is eszményi —, de egészséges és biztonságos körülményeket. A szovjet belkereskedelmi küldöttség megtekintette több szegedi kereskedelmi vállalat üzleteit A Szegeden tartózkodó szovjet belkereskedelmi küldöttség — amely, mint megtudtuk felszabadulásunk óta az első szovjet belkereskedelmi küldöttség hazánkban —kedden több szegedi kereskedelmi vállalatot és létesítményt megtekintett. Ellátogattak a Vegyi- és Üvegnagykereskedetlrm Vállalathoz, ahol különösképp a raktárak rendezettsége töltötte el megelégedéssel őket. Felkerestek több ruházati, illatszer és ajándékboltot is. Emellett megtekintették a Diákélelmezési Vállalatot, a Szegedi Textilművekben az üzemélelmezésit vizsgálták meg és több dolgozóval beszélgették az ellátásról. Hosszasan beszélgettek az üzem igazgatójával többek között arról, hogy a több műszakban dolgozó gyárban miért csak a nappali műszak dolgozói részesülnek üzemi étkeztetésiben. A tapasztalatcsere látogatások folyamán több hasznos észrevételt tettek a szegedi kereskedelmi szakemberek és a Városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetői felé. Ugyanakkor azonban — amint ezt több alkalommal hangsúlyozták is — sok hasznos észrevételt, tapasztalatot szereztek látogatásuk folyamán. A délutáni óráikban a küldöttség megtekintette a várost. Különös érdeklődést tanúsítottak a szovjet elvtársak Szeged történelmi nevezetességei, régi épületei iránt. A régebbi épületeket nagy elismeréssel szemlélték. Általában az egész város kellemes benyomást keltett bennük, hiszen megjegyezték azt is, hogy Szeged fekvése Leningrádéra emlékezteti őket. Már amikor Szegedre érkezve elhaladtak a Hungáriánál felállított Dankó-szobor előtt, elmondották, hogy ismerik Dankó Pista nótáit a Szovjetunióban is. A későbbiek során pedig külön megkérték szegedi vendéglátóikat, hogy meséljék el Dankó Pista élettörténetét, és azit is kérték, hogy kalauzolják őket egy olyan helyre, ahol alkalmasint néhány Dankó-nótát meghallgathatnak. Ez a kérésük könnyen teljesülhetett, hiszen bármelyik vendéglőben ebédeltek volna is, a szegedi zenészek nagy előszeretettel játsszák Dankó nótáit. A délutáni órákban megtekintette a küldöttség a Somogyi Könyvtárat és a múzeumot is, ahol nagy tetszéssel szemlélték a Fehértó élővilága és az irodalmi múzeum kiállítását. A hasznos tapasztalatcsere mellett tehát az ismerkedés szempontjából is kétségkívül hasznos volt a szovjet belkereskedelmi küldöttség látogatása, és ebben a részint komoly szakmai érdeklődésű, másrészt pedig barátságosan derűs légkörben telt el az a két nap, amit a küldöttség Szegeden töltött. A küldöttség Szegedről Hódmezővásárhely felé folytatja útját szerdán a reggeli órákban, Ma délben befejezik az aratás! a Táncsics fsz-ben A szegedi Táncsics Termelői szövetkezet tagjai jól kihasználták a meleg időket, a nehéz aratási munkák nagyrészét géppel végezték el. Vetésterületükön 4 aratógép és egy kombájn végezte az aratást. Tegnap este már csak egy aratógép és egy kombájn dolgozott, három gépet átadtak az Üj Élet Termelőszövetkezetnek. Késő estig dolgoztak és ma délre a számítások szerint bevégzik az aratási munkákat; Szeged környékén elsőnek takarítják be a kenyérnek való magot. Aratnak a szatymasi Szabadság Termelőszövetkezetben Szatymazon, a Szabadság Termelőszövetkezetben javáI ban folyik az aratás. Csányi János és brigádja július 3j án kezdte rreg a rozs aratását. A brigád tagjai, közöttük diszista fiatalok is, hajnaltól késő estig serényen dolgoznak. Kézi aratással 40 hold rozsot tervezett betakarítani a szövetkezet, a többit A Vöröskereszt Egyesületek Nemzetközi Ligájának gSfei és°-:'20 hoid^ 'főtitkára látogatást tett Szegeden De Rougé nyilatkozata £ Kedden Szegedre látogatott B. nek szövetsége. 75 ország egye- gélynyújtó állomást létesítettek Végül a bölcsődékről alkotott véleményéről érdeklődláttam az üzem bölcsődéjét. Mindkettő rendkívül tetszett, mert teljesen megfelel az igényeknek nemcsak a gyerekek de Rougé, a Vöröskereszt Egye- sülcte tömörül a Ligába és így Véleményem szerint ez nemcsak sületek Nemzetközi Ligájának világszerte 110 millió tagot szám- anyagi, de erkölcsi támogatást főtitkára. A főtitkár először a Ulhatunk a hozzánk tartozó vö- is nyújt a dolgozóknak. Szegedi Textilműveket tekintet- röskereszt egyesületekben. A te meg, ahol az üzem műszaki titkárság egy olyan program klubjában rendezett fogadáson alapján dolgozik, amelyben szeelbeszélgetett a gyár vezetőivel repelnek az egészségügyi szóén vöröskeresztes aktíváival, ciális kérdések, közöttük a vér- tün^ Ezután közösen megtekintették adás, az otthoni betegápolás, az ~ Már Budapesten is megteáz üzemet- anya- és csecsemővédelem, to- intettem egy bölcsődét és^ itt is Először a dolgozok öltözőit és vábbá az elemi csapásokkal kap- '"" "" ~JA-Á' mosdóit szemlélte meg a főtit- csolatos segítségnyújtás, árvizek, kár és különös figyelemmel földrengések stb. idején. vizsgálta az egészségügyi beren- _ dezéseket, emellett azonban ér- Arra a kérdésünkre, hogy az egészsége szempontjából, de deklődést tanúsított minden üzem egészségügyi-szociális szem- azárt is> men a fülöknek megiránt, még a folvosókon kifüg- fontból mdyen benyomást kel- nyugtatást, erkölcsi erőt ad gesztett plakátok "és tablók sze- jett ^enne, a kővetkezőket va- gyermekeik jó körülmények körepe iránt is érdeklődött. Tet- koszolta: ztiít való elhelyezése. szett neki szemmellálliatólag az — Nagyon szépen berende- Az üzemben ezután fényképzett és kitűnő elgondolások alap- albumot ajándékoztak a főtita tisztaság. fán épült üzem benyomását kel- kárnak, aki felkereste még a amit az üzemben tapasztalt, tette bennem. Azt láttam, hogy Szegedi Kenderfonógyár bölcsőMajd végig kalauzolták a gyár a Magyar Vöröskereszt az üze- déjét, majd az újszegedi Állami klímaberendezésében is, és miu- mi egészségügyi feladatokkal va- Védőnőképző Intézetet is, Szetán megtekintette az ebédlőt, a lóban tisztában van és hogy gedről pedig tovább folytatja útmunkatenneket kereste fel. minden üzemegységben elsőse- ját Mindszentre. A gyár munkatermeiben a dolgozók munkakörülményei után érdeklődött és részletesen •• • - , > „ ,, « <11 megszemlélte az elsősegélynyuj- MOSZnOS ÍQ fOQ CITCIS Cl fe MTI ©iOSZOVet K© ZST© K D © 11 tó helyet. Miután megtekintette kombájnnal vágják le. A szomszédos ősziárpa-táblákon nemrég fejezte be a kombájn az aratást, de a szövetkezet tagsága nincs megelégedve munkájával, mert sokszor megáll és így lassan halad a gép, sok rajta a javítanivaló. Vajon alaposan felülviszgálták-e a nagyjavítási munkák után a kombájnt? Az aratás mellett folyik a vetések gyommentesítése, a takarmányfélék kaszálása és betakarítása, a gyümölcsösök és szőlők gondozása is. A termelőszövetkezet tagjai serényen dolgoznak a jó termés és jövedelem érdekében. Az aratás előtt háromszor megkapálták a kukoricát és a cukorrépát, ebben a munkában még a családtagok is részt vettek. Nehézséget okoz, hogy a szövetkezetnek nincs agronómusa és a Sándorfalvl Gépállomás mezőgazdásza elég ritkán keresi fel őket. -Ezt ugyan pótolni igyekszik a községi agronómus, Bujdosó Albert, aki nap mint nap ellátogat a tsz-be. Tokody Béla az üzem munkatermeit, az orr vosi rendelőbe vonult, ahol hasonlóképpen mindent alaposan szemügyre vett. Különösen élénk figyelemmel járta végig az üzemi bölcsődét, megtekintette annak egészségügyi berendezéseit, különösen érdekelték azok a módszerek, amivel itt a higiéniát biztosítják, majd elidőzött a gyermekek között. A kisebbek éppen Vasárnap az Új Élet Tsz-ben tapasztalatcserét tartottak A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megerősítése érdekében a Városi Tanács mezőgazdasági osztálya tervet dolgozott ki, amelyben több tapasztalatcsere megrendezése is szerepel. Ezek a helyi látogatások igen hasznos eszköznek bizonyultak a szövetkezetek fejlesztésében. Vasárnap az Üj Élet Termelőszövetkezetben rendeztek tapasztalatcsere-látogatást. Vasárnap 64 vendég érkepihentek, a „nagyobbak" egyik zett autóbusszal az Űj Élet szobából integettek, ahol azo- Termelőszövetkezet mihálykon a trónokon csücsültek, ami- teleki tanyaközpontjába, lyenre, mint mondják, még a hogy megtekintse a szövetkirály is gyalog jár. E bájosan kezet gazdaságát és munkámulalságos jelenetet a fényké- ját. A 64 látogató között 25 pészelc siettek megörökíteni ál- egyénileg dolgozó paraszt- tek kijjebb a talános vidámság közepette. ember és parasztasszony volt, Miután az egész üzemet be- közöttük igen tekintélyes járta, kíséretével visszatért a gazdák, így Csörke József műszaki klubba, ahol kéré- Mihálytelekről, vagy síinkre Istvánné és mások. Olyanok is részt vettek ebben a tanvilatkozet! pasztalatcserében, akik 1953„ , „ M, t . ban kiléptek az Űj Élet Tera Vöröskereszt Egyesületek melSszövetkezetből. így jött Nemzetközi Ligájának munka- a látogatásra Lovászi Já sem tudna csinosabb kévéket kötni, olyan szépen dolgozik a gép. Ugyanez a Vas Jánosné — mint a látogatók általában — a hibák fölött sem hunyt szemet, mert egy helyütt a paprikaföldön járva, ahol a kelleténél nagyobb gyomot észlelt, megjegyezte: — Na, amelyik brigád itt A határszemle persze nem- dolgozott, annak lyukas volt csak a határ megszemlélését a kapája... — azután némi jelenti, hiszen mindenekelőtt gondolkodás után hozzátette: a szövetkezet állattenyésztő- _ jgaZ; a mi kapánk is szosét tekintették meg. Majd kott néha iyukas lenni! utána ellátogattak a kerté- A termelőszövetkezetiek szetbe és csak azután kerül- szjVesen fogadták vendégeihatárba, azután foglalkoztak a növénytermelők munkájával. Általában azt mondhatjuk, hogy Hódi mindenki — szinte kivétel nélkül mindenki, még a kilépők is — elismeréssel beket, akik a gazdaság állatainak és növényeinek megtekintése után alaposan szemügyre vették' az építkezéseket is. Megvendégelték a látogatókat sörrel, ami a nagy melegben mindenkinek jólszéltek a tapasztalt eredmé- esett; és „házi" készítésű — nyékről, Tápai Mihály példá- mármint közös-házi — jó ul úgy nyilatkozott, bár igaz, köménymagos kiflikkel. A hogy 1953-ban kilépett a szö- tapasztalatcsere szívélyes, járói és mostani benyomásairól. nQS és Tápai Mihály is. Sa- vetkezetből, de csakis az Üj baráti hangulatban folyt le. Első kérdésünk természetesen a vanya Miklós, a termelőszö- "" ' Liga munkáját érintette. Erre vetkezet elnöke részletesen de Rougé főtitkár a következő beszámolt a munkáról, egyválaszt adta. részt a gazdaság egy-egy ré— A Vöröskereszt Egyesületek szének a helyzetéről, másNemzetközi Ligája a világ vala- részt a nyári munkákról, mennyi vöröskereszt egyesületé- majd határszemlét tartottak. Élet Termelőszövetkezetbe fog majd belépni, mert azóta Ehhez hasonlóan rendez a szövetkezet komoly ered- tapasztalatcserét a Városi ményekkel dicsekedhet. Vas Tanács mezőgazdasági osztáJánosné pedig, amikor meg- lya közösen a szövetkezettel szemlélték az aratógáp mun- a Táncsics Tsz-ben is 22-én, káját, kijelentette, hogy ő vasárnap.