Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

8ELM9S73RSRSZS6 Vasárnap, 1956. július 1 Milyen intézkedésekkel kívánják megelőzni Szegeden a nyári fertőző megbetegedéseket? A nyári időszakban min­dig nagyobb eshetősége van annak, hogy a lakosság köré­ben a fertőző betegségek el­terjed janek. A fertőzések el­leni küzdelem a® Egészség­ügyi ós Járványügyi'Állomás fő feladata. Megkértük dr. Vetró Jánost, az intézet dol­gozóját, mondja el, hogyan akadályozzák meg a betegsé­gek elterjedését. — Nyárbn általában vérhas, hastífusz, járványos májgyulladás és gyermek­bénulás azok a betegségek, melyek felütik a fejüket és tömeges megbetegedéseket okozhatnak, A legfontosabb teendő tehát egeknek a meglőzése. A vizs­gálatok általában az élelmi­szeriparra, az ólelmiszerka­reskedelemre, tejre, ivóvízre és szennyvízre terjednek ki. Fontos a fertőző forrásojt fel­kutatása és nyilvántartása is. Az élelmiszerek vizsgálatá­nál folyamatosan ellenőrizzük az ipari üzemeket, így Szege­den a Vágóhíd, Konzervgyár, Szalámigyár ós az üzemi konyháit munkáját. Legfontosabb a tiszta kör­nyezet biztosítása és a dol­gozók egészségügyi állapo­tának ellenőrzése. Az ellenőrzésre az egészség­ügyi könyvecskéket használ­ják. A dolgozó csak akkor vállalhat munkát az élelmi­szeriparban, ha bizonyos vizs­gálatokon — például vér-, tu­berkulózis és általános alkal­matossági vizsgálaton — át­esett. A leleteket a könyvecs­kébe vezetik be, s bizonyos időszakokban felülvizsgál­ják. A munkaadók azonban időnként nem veszik elég ko­molyan a vizsgálatot és a nyilvántartást sem. Nem kö­telezik munkavállalójukat arra, hogy becsületesen meg­jelenjenek az orvosi vizsgála­tokon, pedig ezzel az intéz­kedéssel sok ember egészsé­gét biztosíthatnák. A járványügyi állomás a továbbiakban nyilvántartja a krónikus bacilusürltőket is. Ezek olyan emberek, akik maguk nem betegek, de has­tífusz és vérhas baiktérium­mal fertőzhetik meg a velük érintkezőket. Az ilyen bacilusgazdáknak negyedévenkint jelentkez­niük kell az orvosnál, gon­dosan megnézik otthoni kö­rülményeiket. s a nem csa­tornázott területeken nyers krczollal fertőtlenítenek. Komoly gondot okoz a jár­ványok terjedésében a tej is. Szeged tejipari vállalatában naponként végez az intézet minőségi vizsgálatot. Sajnos még ma sem kielégítő a cse­csemőtej minősége. A tej baktériumtartalma magasabb a megengedettnél. Az intéz­kedés máris folyamatban van, csecáemőtejet ezután csak külön, erre a célra szol­gáló jelzett kannában hozhat­nak forgalomba. Hetenként egy alkalommal végigkísérik a tej útját a beérkezéstől az elszállításig. Mintát vesz­nek például a tároló tankból, a leeresztő gumicsövekből, a pasztőröző készülékből, kan* nákból, s így biológiailag meg tudják állapítani, hogy a készítés melyik fázisában van a hiba. A laboratóriumi vizs­gálat feladata az, hogy meg­állapítsák, egy gramm tejben vagy élelmiszerben' mennyi az élő csíra. Ha e2 esetleg na­gyobb a megengedettnél, fel­hívják erre az illetékesek fi­gyelmét. Az ivóvíz gondos kezelésével is megakadályoz­hatjuk a járványos betegsé­gek elterjedését. Tavaly az ivóvíz megfertőződésével 50 tífuszos beteg volt Szegeden. Ennek elkerülésére napon­ként tíz helyről, most a zá­poreső miatt húsz helyről vesgnek mintát, hogy véletle­nül se kerüljön be a vízháló­zatba fertőző baktérium. A nagy záporban több la­kásba behatolt a szennyvíz ís. Ezeket a lakásokat fer­tőtlenítik. A múlt nyár óta a Vízmute­lep dolgozói pedig állandóan klórozzék az ivóvizet. A klór­gáz megölj a fertőző kólj bak­tériumokat. Az Egészségügyi és Jár­ványügyi Állomás egészség­Ügyi fölvilágosító előadáso­kat is tart a lakosság köré­ben a járványos betegségek­ről. A munkába valamennyi körzeti orvos, iskola- ós üzemorvos bekapcsolódik. Nagy segítséget nyújt mun­kájukhoz a Magyar Vöröske­reszt, TTIT és a Minőségvizs­gáló Intézet. Egy-egy elő­adást filmvetítéssel kapcsol­nak össze. Az intézet célja, hogy a lakosság széles töme­geit mozgósítsa a fertőző be­tegségek ellen. Az emberek aktív támogatásával feltétle­nül nagymértékben lehet Nacsády József; Mikszáth szegedi évei Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó AZ IRODALOMTÖRTS- iózta, vaav minket. És min­NETI TANULMÁNYOK so- kel; könnyebb..." rczatsban a napokban jelent meg e? a minden tekintetben hézagpótló, a Mjkszáth-kuta­tás egy ismeretlen területére — Mikszáth szegedi éveire — fényt derítő, kitűnő tanul­mány. mely „a nagy palóc" 1878—1880 közötti, szegedi publicisztikai. író; munkássá­gát méri fel a kor minden vo­natkozásában. Rubinyi Mózes már 1917­ben feldolgozta Mikszáth sze­gedi éveit, számbavette Sze­geden megjelent cikkeit, de pozitivista irodalomtörténeti módszerével csak a dokumen­tumok felsorolásáig jutott el* Mikszáth szegedi írásainak gazdasági, társadalmi és Po­litikai összefüggéseit már nem tudta feltárni. így föl­téphetett aztán, hogv Sehijp­ÁM MIKSZÁTH NÉM­CSAK a bécsi boszorkány­konyhák főszakácsait. de a kuktáit is tollhegyre veszi. Különösen Bakav Nándort, a kétkulacsos szegedi képvise­lőt, aki a hozzáírott Kossuth.­leveleket elsüllyeszti. ífiv tör­ténhetett aztán, hogy Kossuth Elmélkedések Szeged rekon­strukciója felől című nagy­szerű tanulmányát csak nem­régen közölhette a Tiszatáj. Mikszáth míg egyrészről az árvíz elleni védelem agitáto­ra és krónikása, másrészről az újjáépítés kritikusa: E ta­nulmány figyelmeztet ben­nünket. hogv Szeged 80-as éveinek igaz története nem a „Reizner"-ben. hanem Mik­száth Szegeden írt műveiben van,meg. Mikszáth a 48-as lin Aladár Mikszáth-tanulrpá- hagyományok őrzője és liivu­nyában (1941) úgy beszél tott megszólaltató ja. A s/e­írórpl. mint akit fiatalabb éveiben a közéleti kérdések, a politika nem érdekeltek, sőt Király Istvar — Kossuth-dí­jas Mikszáth-könyvébén — sem szentel kéljö ' figyelmet Mikszáth' 1878—1880 közötti újságírói munkásságának. Pedia írónk pályakezdése fel­mérésének szempontjából a szegedi éveik döntő jelentősé­gűek és Nacsády József ta­nulmányának éppen az a nagv értéke, hogv a szegedi évek. elhatározó fontosságút a marxista jrodaiomtörténet­írás módszereivel teljesen meggyőzően, hitelt érdemlően igazolja. Tudott dolog, hogy Mik­góny és a gazdag ember kö­zalti különbséget, a király­os a német kérdést., a magyar függetlenséget Petőfi szemé­vel látja. Ha a. Szegedi Napló Mikszáth írásait taytalmazó számait. lapozzuk, olykor az az érzésünk, (hogy a Mik­száth-cikkek szinte kiragyog­nak az értelem, a szív. a bá­torság fényében. A tanulmány kikutatja Mikszáth szegedi társadalmi kapcsolatait is. melyeknek nyomán szinte telismerhető egy-egy későbbi regénye fő­hősének alakjában a szegedi polgárról vett minta. A sze­gedi élmények évek múltán a nagy művekben válnak mű­vészi valósággá. S ezt ő nem is tagadia. sőt hirdeti: „... és ha Szeged megtisz­tel valamennyire, azért, ér­demlem meg, hogy a magot, medy itt énbelém esett, egész­ségesen hoztam meg .n itt élnek témáim és alakjaim" — mondotta a szegedi jubile­uma alkalmából. Ám Mikszáth, ha sokat kö­szönhet ia Szegednek, mi még többet köszönhetünk neki. írásaiban itt hagyta a lelkiis­meret, a bátorság és a hűség példaképét. Tíz év múlva Gárdonyi és Tömörkény foly­tatja a nagy palóc írásművé­szetének nemes hagyomá­nyát: az igazság szeretetét. NACSÁDY JÓZSEF köny­ve nagyszerű dokumentuma Szeged haladó hagyományai egy szakaszának. Érdekes, sőt izgalmas olvasmány minden olyan szegedi számára, aki csak egy kicsit is szereti vá­rosát. Méltó Mikszáth emlé­kéhez. 1 Madácsu LAízld csökkenteni ezeknek a be- száth 1838. augusztus l-«n ér. tegségekngk a számát, elöse gíthetik az orvosok és kuta­tók eredményes munkáját. Ne mulasszuk el a taplóhántást Mezőgazdasági munkáink közül hacsak qgy munkafo­lyamatot is elmulasztunk, vagy késéssel végzünk el, az igen komoly hatással lesz az adott talajon következő ter­mésünkre. A tarlóhántásnak célja az aratás idején meg meglévő talajnedvesség megőrzése, i a gyomok irtása s végül a kártékony rovarok pusztí­tása. Aratás után legkésőbb 24, vagy '48 órán belül hántsuk fej a kopaszon maradt földet. Ha késünk ezzel a munkával, nehezebb és drágább lesz az elvégzése, s a kellő célt sem érjük el vele. Viljarnsz, a vi­lághírű szovjet agrobiológus így jellemzete a tarlóhán­tást; rohammunka. Nemcsak az a kívánalom, hogy aratás után azonnal kezdjük meg a tarlóhántást, hanem az is, hogy azt igen rövid idő alatt befejezzük. Az aratás után a talajnak a tűző nap és a szél szárítása ellen nincs védel­me. Ilyenkor a fel nem hán­tott tarló mind jobban fel­melegszik, elveszíti nedves­ségtartalmát és a lehullott csapadékot sem tudja kel­lően magába szívni. A tarlóhántás elvégzésével laza, morzsalékos — úgyne­vezett szigetelő takarót — készítünk, amely többé-ke­vésbé átveszi a learatott növény árnyékoló szerepét. Megnyilvánul az időben végzett tarlóhántás jótékony hatása a talajbaktériumok élénkebb tevékenységében is. Közismert, hogy a talajbak­tériumok szaporodása 25—30 Celsius fok között a legna­gyobb mértékű, de csak ak­kor, ha eléggé vizes a talaj. Jóllehet az idei rendkívül csapadékos nyáron a tarló­hántás vízmegőrző szerepe mérsékeltebb jelentőségű. En­nek ellenére azonban a tarló­hántás munkája mégsem ha­nyagolható el, haszna más te­kintetben jelentkezik majd. A tarlóhántással elősegített talajélct bőségesen kárpó­tol a fáradságért. A tarlóhántásnak a gyo­mok elleni küzdelemben két feladatot kell megoldania. Először: a meglévő gyomok kiirtása, másodszor pedig a korábban elhullott magvak­ból fejlődött gyomnövények elpusztítása. A gyomok, ha megmaradnak, nemcsak a tápanyagot, a nedvességet ra­bolják el gazdasági növénye­inktől. hanem a napfényt is. Az élő gyomok elpusztítása legegyszerűbben úgy végez­hető el, ha gyökereiket a ta­laj felszíne alatt néhány cen­timéterrel elvágjuk, A szét­hulló magvaknak pedig ked­vező életfeltételeket biztosí­tunk.® csírázáshoz azzal, hogy alátakarjuk. Majd egy kö­vetkező művelettel előhántó ekével leszántjuk s így tel­jesen elpusztíthatjuk azokat. Hathatósan pusztíthatjuk a tarlóhántással a különböző rovarkártevőket is. Tarlóhántást őszi és tava­szi kalászosok, takarmány­növények olajos és hüve­lyes növényféleségek után kell végezni, kivéve azokat az eseteket, amikor a tarlót azonnal be­vetjük zöldtrágya, vagy át­telelő takarmányok magjá­val. Nem hántunk akkor sem, ha a tarló nyári szer­ves trágyázást, illetve nyári szántást kap. A tarlót általában 4—6 cen­timéter mélyen kell meg­hántani. A mélyfekvésű nedves tala­jokon ennél mélyebben kell hántani, hogy megfelelő át­szellőződ őst, szikkadást ér­jünk el. Ennek a munkának elvégzésére legalkalmasabb a tarlóhántó tárcsa, de alkal­mas még tarlóhántásra kulti­vátor és erősen kötött talajo­kon az eke is. Egyénileg dol­gozó párasztok kisebb táblái­kon jörifelhásználhátják érré a célra a fogatos tárcsát, a lókapát és a sekélyen szántó kétvasú ekét is. Száraz cs kötött talajokat a tárcsázás után le kell hengerezni. Hongerezósro lehetőleg min­dig egy gyűrűsoros hengert használjunk. Hengeresés nél­kül a tárcsázás még fél ered­ményt sstn biztosít. Tudjuk hogy a tarló- és gyökérmaradványók korha­dása nagy mennyiségű nitro­gént vesz igénybe. Éppen ez­ért különösen a nitrogén­szegény tarlókra katasztrális haldarikint szórjunk ki 60— 100 kilogramm pétisót és tar­lóhántással dolgozzuk be a talajokat. Erdei Péter kezik Szegedre, a Szegedi Napló munkatársaként, a bu­dapesti lelki, testi és anyagi nyomorból menekülve, cso­mag nélkül. zsebében két ing­gallérral. És itt,, e város sza­bad, ellenzéki polgári levegő­jében magára találva, egy­szerre bontakozik ki sokirá­nyú, gazdag írói tehetsége. , SZEGEDEN VÉGRE, a so­kat szenvedett % fiatalember otthonra talál. És a felgyü­lemlett1 keserűség, írói ener­gia a hazavesstők. a bécsi ud­vart kiszolgálók .tábora ellen kohpentrált támadásban rob­ban kl," A Tisza Kálmánok, á Forgéch Antalok, a Wenck­heim Bélák — g valóságnak megfelelően — percember­kékké zsugorodnak művésze­tének perzselő fókuszában: „Tisza sorsa igazi tragé­dia. a nagyravágyás tragé­diája. ö nemes szándókkal lépett a politikai pályára s mint erkölcsi halott fogja el­hagyni. — Túlbecsülte erejét s kevésre a bécsi befolyást, mellyel megmérkőzni nem tudott. Azt hitte, ellen fog tudni állni, -de'csakhamar be­látta. hogy nem lehet s nem volt elég ereje eltaszítani ma­gától. Ez botlás. Itt kezdődik a bűn. — A meredek lejtőn most már csak lefelé halad­hat. — Vagy azt kell meg­csalni, aki csábjaival behú­Anyakönyvi hírek Június 31-től Július 5-ig t. KERÜLET Házasság Benkő László és Turt Margit, Krajczár Jójsef és Varga Erzsé­bet, Burányi György és Papp Er­zsébet. Jancsik Ferenc és Nagymi-. llály Ilona, Surjényi József és Ke­resztessy Klára, Ikotin Lajos és Tóth Zsófia, Tóth Gyula és Szabó flona, Gerzanics József és Olasz Ibolya, Vafda István és Márta Rö­zália. Szűcs Péter és Vartay Ilo­na, Szűcs Imre és Tó'h Aranka. Születések Dragpny Oszkár és Ferenczl Etelka Péter, Radics Lajos és Pó­sa Margit Anna, Goda Jenő és Ró­jsa Piroska Klára, dr. Szentkuti Fe­renc és Taspádl F.mllla Endre, Ta­kács" Iibre" és Tóth Terézia Erzsé­bet, Nagy Attila és Szabó Ibolya Zsuzsanna, Gyuris József és Hor­váth Ilona Ilona, Kószó István és Koroly Magdolna Györgyi, Szé­kelyhídi Zoltán és Magyar Mária István, Biró László és Újvárt Ju­lianna Éva, Börcsök István és Sifics Mária István. Hegyközi Jó­zsef és Káity Ilona József, Pávó Lajos és Förgeteg Mária Mária, Tóth Gergely és Szlrovicza Margit Eva, Virág Imre és Börcsök Etel­ka Imre, Miklós Tamás és ördög Veronika Mihály, Zombor Sándor és Horváth Mária Sándor, Benkö Péter és Molnár Aranka Péter, Buknicz Mihály és Süli Mária Mária, Bába Gyula és Szécsi Má­ria Gyula, Czérnal Károly és Tá­pul Piroska Károly, Faragó Mi­hály és Krémer Mária "Edit, Deim József és Hajdú Kis Erzsébet Jó­zsef, Forró János és Nichl Julian­na Katalin, Löd! Ferenc és Szabó Etelka Attila, Pető Antal és Tari Éya Tamás. Polnok Józsel és Laczkó Anna József, Való László és Tóth Rózsa Gabriella nevű gyermeke született. Elhaltak Kovács József 2 hónapos, Séesy János 71, Homola Mihály 55, Jaazanovics István 5 napos korá­ban. Az ember régóta arra tö­rekszik, hagy megkönnyítse munkáját, s gépekre hárítsa a munka egészét. A társada­lom már komoly sikereket ért el azon a nagyszerű úton, amelyet technikai haladásnak neveznek. Az emberi ész szüleményei: a gépek, félautomaták ós automaták bevonultak az iparba, a közlekedésbe, a me­zőgazdaságba. Az elmúlt tfc esztendőt az automatizálás és távirányítás viharosan gyors fejlődése jellemezte. Az em­ber akaratát pontosan és hűen teljesítő "mechanikus szolgák* azonban egyre újabb é» újabb alkalmazási terüle­tet hódítanak. „Idő-relék" Gyakran olvashatjuk ezt a felírást a bérházak lépcsőhá­zában, éppen ott, ahol napi öt-hét órán keresztül ég fe­leslegesen a villany. Általá­ban kevés lakó tér haza éjjel 12 és reggel 6 óra között. En­Mechanikus szolgák után egy gombnyomással újra várja a kész vacsora, reggel be lehet tást. kapcsolni a világí­Au'omata „fűtők" A központi fűtés előnyei nyilvánvalóak. Az is köztu­domású, hogy igen sok kazán­házban 2—3 fűtőre van szük­ség. A fűtő munkája azon­ban nagyon kimerítő és az egészségre is ártalmas. Ma már azonban ezt a munkát is el tudják végezni az auto­maták. A kazán tűzterét szál­lítószalag köti össze a széngö­dörrel. Amint csökken, a ka­zánban a hőmérséklet, a szál­lítószalag tüzelőt" adagol a tűetérbe. Ezután a szalag 13— 20 percre megáll, s ha ezalatt a hőmérséklet nem emelke­dik a kellő fokra, újabb adag szenet szállít a tűztérbe. Em­beri munka csak a tűz meg­gyújtásához, a széngödör megtöltéséhez ós az automata pedig, amíg mósdik, elkészül a reggeli. Kényelmes dolog ez na­gyon. Már vannak olyan auto­maták, amelyele a kívánt Idő­pontban bekapcsolják a vil­lamos-főzőkészülékeket. Szer­kezetük egyszerű, s nagyon megkönnyítik a mindennapi életet. Vagy egy másik példa. Az ember kényelmesen elhelyez­kedik a karosszékben és egy kis vezérlőasztal segítségével irányíthatja a távolabb álló rádiót. Megnyom egy billen­tyűt, ezzel bekapcsolta a ké­szüléket, elfordít egy kart és a skálán mozgó nyíl "megke­resi* a kívánt állomást. Ha megtalálta, megáll, s egy-két másodperc múlva szól a rá­dió. Nem tetszik a műsor? Elforgatjuk a kart, s a készü­nek ellenére igen sok lépcső- ellenőrzéséhez szükséges. Már lék automatikusan űj álló­házban ilyenkor is ég a vil­lanylámpa. Azonban már fel­találták az úgynevezett idő­relét, amely egy bizonyos idő után, mialatt a lakó felérhet a legfelső emeletre —• auto­matikusan kikapcsolja az áramot, Szükség esetén az­sok országban alkalmaznak ilyen "fűtőket* a központi fűtésnél, „Vezérlőasztal" a lakásban Az ember este hatkor ha­zatér a munkából és már mást keres. A vezérlőszalagon hangerősségszabályzót is ta­lálunk, valamint egy készülé­ket, amely automatikusan ki­kapcsolja az állomást anél­kül, hogy magát a rádiót el­•zárná. E rádiókészülék min­tanéldánya a Német Szövet, ségi Köztársaságban készült. A *Spba* cég 1956. évi mo­dellje. fi „demniphen" készülék Ki az? hallhatjuk a kér­dést egyes lakások .ajtajánál, bár maga a házigazda benn van a lakásban. Egyszerű te­lefonösszeköttetés és elektro­mos zár segítségével tudja meg, hogy ki érkezett, s a ké­szülék szükség esetén auto­matikusan kinyitja az ajtót anélkül, hogy a házigazda ab­bahagyná a munkát, vagy a pihenést. A feltalálók kimeríthetet­len fantáziája állandóan bő­víti a mindennapi életben használt automaták sorát. Ka például az ember a moszkvai B 8—18-as számot trácsázza, s a házigazda nincs otthon, a hívó fél ezt a választ hallja a telefonban: "FigyelemI Itt Domnyihovszkij beszél a "domniphon« készüléken ke­resztül. Kérem, hívjon UA egy óra múlva. De ennek a készüléknek is átadhatja az üzenetet* Az automata-titkár ugyanis minden feljegyez gazdája számára. L. A. Domnyihovszkij mér­nök dolgozta ki és készítette el ezt az ötletes készüléket. i-.uj . ®*> Yaszüiey mérnők II. KEROLET Házas síz Ungi György és Kovács Krisz« tina, Bajusz Gyula és Róth Má­ria, Kapás Mihály és Polgár Ju­lianna". Szilvás! Endre és Pörnye Erzsébet, BereczkI Ferenc és Zombori Éva, TemKó György és Antal Julianna, pékány György és Erdei Mária Etelka. Temesi Sán­dor és Gera Anna. Elhaltak Berki Péter 67, Kiss Béla 64 évéé korában. III. KEROLET Házasság Kránitz György és Lains Etele ka, Kapás Pál é? Nagypál Uena4 Papp József és Bitó Julianna, Varga Pál és Pálinkás Erzsébet, Ábrahám Béla és dyánl Emma. dr. Szebenyi Tibor és László Aranka, Gombkötö Ede és Magya­rosi Márta. Születések Btró József és Feles Erzsébet József, Nyári Antal és Csókásl Ilona Györgyi. Mucsi József és Antal Katalin ayörgyl, Rácz Já­nos és Kállai Aranka Ágnes, So­hár József és Guezl Andor Józsel, Murka Kálmán és Kolompár Te­rézia István, Szabó Andor és Csó« kási Irén Márta. Hus?ta Józsel és Morva Mária Mária, Király Antal és Galiba Irén Ilona, Ráea István és Bodnár Rozália Rozália, Szerző Sándor és Rabi Jnlianna F.rzsébet, Tóth Mátyás és Gémes Julianna Ibolya, Szélér László és -Küzdi Olga László nevtt gyerme­ke született. Elhaltak Vég Anna 68, Molnár Vilmosné Bartók Katalin 87, Csarnai Gábor 57. Király Józsefné Király Elei 80. Gyömbér Pálné Kakuszl Fran­ciska 70, Patkós Antalné Görbe Julianna 84. Tüske Mihály 56. Schröffet Józsetné Huzsvár Anna 41. Csonka János 06, Szép An­talné Schveller Katalin 84 éves korában. UKRAJNA VAROSAIBAN és falvaiban körülbelül há­romszáz új iskola épül. Eb­ből több mint kétszáz már az idei tanévben megnyitj* kapuit. DIFTÉRIAJÁRVÁNY DóW nyugat-Afrikában. Eddig a betegséget háromszáznál is töb személy kapta meg. A járványnak harrninq halálos áldozata van. TÖBB, MINT HAT ORAT úszott a tengerben a Csang­Kaj-sek-esapatok egy tisztje^ hogy a Kínai Népköztársaság területére juthasson. VIRÁGZÁSNAK INDUL­TAK az akácfák Mindszen­ten. A különleges időjárás miatt másodszer is virágot hoztak a Fő téren aa akác­íák. , '» <M«gWM*H»' •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom