Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

Vasárnap, 1958. Július í. 3 FlEl. MAGYARORSZÁG II hibák bátor feltárása és kijavítása magával hozza a szegedi irodalmi élet felvirágzását is Az íróaoport vitája irodalmunk időszerű kérdéseiről Köszöntjük a szövetkezeleket! pénteken este 1 órára összeültek a TT1T Horváth Vajtai-vitában súlyos hiba r Mihály utcai klubhelyiségében a szegedi írócso- volt nem ismerni el a Vajtaiport tagjai, Szeged kulturális életének vezetői, tanárok, ér- cíkk Jó oldalait, akezdeméumzaxit . ... nyezes jelentőseget. Hiba deklodok, hogy a XX. kongresszus tamtasainak fényében volt> hogy a decemberi pártmcgvizsgálják az írócsoport tevékenységét. »Űj levegő köl- határozatot túlozva hajtottuk tözött be ezzel Szeged kulturális életében — mondotta fel- végre, és hogy nem harcolszólalásában a tanácskozást jellemezve Nagy Sándor elv- ^ % szektás r^a8ataftt4s 4- o 4-is ....... ellen. Ez persze egész polititars, Sztahn-dijas iro. Valóban. Bátor, őszinte bírálat és ön- kánk és hibás szemléletünk bírálat, komoly felelősségtudat jellemezte a vitát, amely következménye volt. Helytei— ez is jellemzi a tanácskozás iránt tanúsított nagy érdek- ^ volt^azjs, hogy a pártlődést — hajnali négy órakor fejeződött be. .1 . Az írócsoport vezetőségéinek vitaindító beszámolóját Petrovácz István elvtárs, az írócsoport titkára mondotta el. Bevezetőül ismertette a Magyar Írók Szövetsége június 22-i vezetőségi ülését, beszélt a budapesti irodalmi vitákról, majd a szegedi írógeden Juhász Ferenc költészetével kapcsolatban. A helyes szándék ellenére sem tudtuk megfelelően értékelni sem az írócsoport -vitáján, sem a "Délmagyarország" cikkeiben Juhász költeményeit. Ezek a megnyilvánulások, amellett, hogy hangjuk csoport tevékenységét érté- súlyosain elítélendő, nem bikelte. Először az úgynevezett zonyítottak, csak kinyilatkozBónus-vitáról szólt és megállapította, hogy ebben a vitában a szegedi írócsoport helyesen bírálta Bónus Istvánnak, a fiatal orosházi költőnek a verseit, aki a vita során narodnyik nézetéket vallott és tagadta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tattak, nem tudták megragadni a problémák lényegét. Sőt az írócsoport vitáján a hibás álláspont ellen fellépők véleményét elfojtotta felszólalások hangja. Petrovácz elvtárs azután azokról a vitákról beszélt, amelyek a XX. kongresszus Vb. kulturális osztálya többször és határozottan hangoztatta, hogy az írók munkásés paraszt-témájú műveket alkossanak. Nem azért volt ez hiba, mintha erre nem lenne szükség ma is, hanem az volt a rossz, hogy nem ismertük el, más témájú művekkel is lehet a szocializmusért dolgozni. A tavaly ősszel Szegeden megrendezett irodalmi matinét mélységesen hibás volt egyöntetűen jobboldalinak bélyegezni. E hibák alapvető oka az a helytelen sztálini tétel volt, amely szerint a szolési osztályának munkáját azért, mert a Pedagógiai Főiskola tavalyi ünnepségén nem engedélyezte Kodály: Pünkösdölőjének előadását. A mű szerintük ugyanis •-klerikális-". Kövesdi Lajos felszólalásában a többi között bírálta a lektorátusnak és a Tiszatáj szerkesztőségének magatartását az írókkal és az írásokkal kapcsolatosan. Lődí Ferenc és Nacsády József felszólalásában a többi között mélységesen elítélte azt a szervezett és igazságtalan hadjáratot, amelyet elsősorban Korák József elvtárs kezdeményezésére az elmúlt évben Péter Lászlóval kapcsolatban lefolytattak és amelyben 6 maga is részt vett. Osváth Béla felszólalásában a többi között azt hangsúlyozta, hogy az írócsoport életében a vezetőszerep az írókat illeti. egyes cializmús építése során állán- Székely Lajos elvtárs felszóbelyességét. Amellett azon- után Budapesten megkezdődban, hogy Bónus helytelen 'nézeteit bíráltuk, nem vette figyelembe a vita '. Bónus költői őszinteségét, azt, hogy valóban létező hibákból szűrte le megállapításait, , i tek és hozzásegítették irodalmunkat a problémák összekuszált szálainak kibogozásához. Ezeknek a vitáknak a nyomán április végén indult meg a folyamat a szegedi írócsoportban, amely a hibák dóan fokozódik az osztályharc. Ez a hibás tétel, amely kihatott az élet minden területére, vezetett oda, hogy a legtöbb erőt a -jobboldalinézetek keresésére fordítottuk. Most, a XX. kongresszus után támogatnunk kell a kibontakozó vitaszellemet, s a sőt a vita következménye- feltárásához, a kérdések nyilt helytelen nézetekkel vitatkozképpen Bónustól több verset nem közölt a Tiszatáj. Petrovácz elvtárs eziután a Vajtai-Vajda vitáról szólott. Elmondotta, hogy Vajtai elvtárs Tisza tájban megjelent cikkének a megvitatása helyes volt azért, mert a cikk valóban több téves tételt, megállapítást is tartalmaz. Nagy hiba volt azonban, hogy n cikk. érdemeit nem hangsúlyoztuk, nem mondtuk meg, nrrilyen jelenfős kezdeménye7jés Vajtai elvtárs vállalkozása, s nem volt türelmes vitatkozási módszerünk. A vita után többen bizalmatlanok megbeszéléséhez vezetett. A beszámoló ezután a kibontakozás útjairól szólva a pártosság ós a szocialista realizmus néhány elvi kérdéséről beszélt, majd azzal fejeződött be, hogy a hibák bátor feltárása és kijavítása, a helyes légkör, a helyes munkastílus és vitastílus .kialakítása a szegedi irodalmi élet új felvirágzását is magával hozza. Elsőnek Vajtai István szólott a beszámolóhoz, aki az emlékezetes vitával kapcsolatban elmondotta, hogy őt különösen két vád döbbenvoltak Vajtai elvtárssal szem- tette meg, az antimarxizmus ben és az írócsoport nem oszlatta el ezt a bizalmatlan légkört, annak ellenére sem, hogy Vajtai elvtárs az írócsoportban tovább dolgozott. Más kérdés ebben a vitában Vajda elvtárs ügye. Vajda elvtárs többször erőszakos, agresszív módon lépett fel a vitában. Petrovácz elvtárs ezután Péter László -József Attila Szegeden- című cikkének vitájáról szólott. Annak a vitának egészséges kibontakozását bizonyos mértékben zavarta egyes hozzászólások személyeskedő mozzanatoktól nem mentes hangja. A decemberi párthatározat végrehajtásáról szólva elmondotta Petrovácz elvtárs, hogy e határozat hibás tételei, s az irodalmi élet jelenségeinek helytelen értékelése kőéi a szubjektív idealizmus vádja. Nem értette, hogyan mondhatták ezt a tanulmányára s ez csökkentette munkakedvét. Azokat a terveit, amelyek a líra és a realizmus problémáinak esztétikai feldolgozására vonatkoztak, nem valósította meg. Dér Endre József Attila-díjas író elmondotta, hogy a vitákban nunk kell. Világosan látnunk kell azt is, hogy ezekben a vitákban destruktív vélemények, hangok is hallatszanak. Ezután Németh Ferenc költő a többi között a Tiszatáj szerkesztőségének problémáiról szólva javasolta, hogy a szerkesztőbizottságot a mostani formájában szüntessék meg és egy függetlenített felelős szerkesztő végezze a munkát. Nagy Sándor elvtárs, Sztálin- és Kossuth-díjas író elmondotta, a városi pártbizottság kulturális munkájának legfőbb hibája, hogy szervezte a fővárosi írók elleni demonstráció létrejöttét. Persze, ezekért a hibákért a felsőbb szervek is felelősek. Pedig ezeknek az íróknak versei azt jelezték —1 ami később be is bizonyosodott —, nem csupán a módszerek- hogy hazánkban sok a hiba és ben, hanem a tartalmi, az hiányosság. Most az a feladat, elvi kérdésekben is súlyos hogy i a kommunisták álljanak hibákat követtünk cl. Eónus közelebb állt a falusi élethez, mint mi, akik ítélkeztünk róla és nem láttuk meg, hogy Bónus a faluban tapasztalható súlyos hibák eredményeképpen és hatására írt. úgy, ahogyan írt. A élére a kibontakozó vitáknak és valósítsák meg azt a munkastílust, amely 1948-ig jellemezte munkánkat. Kerényi György, Sinkó vetkeztóben nem segítette az nak Nem mondtuk meg, hogy irodalom fejlődését. Ennek a párthatározatnak a végrehajtása természetesen minden párttagra kötelező volt. De mi Szegeden olyan hibáiéra is rámondVajtai-vitában sem mondtuk gva felszólalása után András meg a jót Vajtai elvtárs- Sándor a többi között bírálta a Városi Tanács népművecikkében nagy jelentőségű az, hogy esztétikai, formai kérdésekre hívja fel a figyelmet. A pártbizottság munkájával kapcsolatban több bizalmat kért az írók számára. Nagy lalása után Balogh István elvtárs, a városi pártbizottság titkára a pártbizottság munkájával kapcsolatban a többi között elmondotta, hiba volt, hogy sok erőt fordítottak "-jobboldali-" hibák keresésére és hogy bizonyítás helyett kinyilatkoztattak, nem tűrték meg az ellenvéleményt. Most az a feladat, hogy bátor, őszinte, szókimondó bírálattal és önbírálattal megteremtsük a bizalom légkörét és a hibákat az ' írócsoportbeli elvtársakkal együtt közösen jóvátegyük. Á jövőben úgy kell vitatkoznunk, hogy a vitatkozók jóhiszeműségét fel kell tételeznünk és meg kell akadályoznunk, hogy őket bármiféle hátrány, vagy sérelem érje. A legközelebbi jövőben Szegeden is létrehoznak vitafórumot. a budapesti DISZ Petőfi-körhöz hasonlót. •— Ertsey Péter elmondotta, hogy a szektás magatartás a kommunistákat állította egymással szembe. Az írócsoport szervezeti életében komoly hiba volt a többi között, hogy sok határozatot előre készítettek el és azután szavaztatták meg. Ezekhez a határozatokhoz nem sok1 köze volt a tagságnak, s a jövőben nem lehet ilyen módon dolgozni, A vitában felszólalt az elnöklő Kiss Lajos, a Tiszatáj szerkesztője is, s a vita Petrovácz István zárószavaival fejeződött' be. A vitát -péntek este 6 órakor a TTIT Horváth Mihály utcai klubjában folytatják. tuk a jobboldaliság bűnét, pal, a "Délmagyarország" amelyek tulajdonképpen nem voltak jobboldali jelenségek, csak azért, hogy érvényt szerezzünk a határozatnak. Helytelen volt továbbá. hogy olyan emberekkel ítéltettük el a "jobboldali" írókat, akik szerkesztőbizottságának vezetője kifogásolta, hogy a beszámoló nem bírálta határozottan a pártbizottság munkáját, továjbbá, hogy nem beszélt arról a két pártcsoportértekezletről, amely ezt a megbeszélést megelőzte. Élnem ismerték ezeket az ír>- mondotta, hogy egyetért azokkal, nem ismerték műveiket, kai, akik a "Délmagyarorvitacikkeiket és nézeteiket szág" több cikkének durva sem. Ebben hibás a pártbi- hangjával kapcsolatosan zöttság is. A pártbizottság és emeltek szót. Hangsúlyozta, az írószövetség vezetősége hogy nem jó módszerrel ismertette és hajtotta végre a decemberi határozatot, amelyet mi itt, Szegeden, elferdítettünk", túlhajtottunk. Petrovácz elvtárs ezután a decemberi határozat utáni időszakról beszélt és elmondotta, hogy az írócsoport egész kollektívája és a Délmagyarország szerkesztősége felelős azokért a hibákért, amelyeket a decemberi párthatározat végrehajtásával kapcsolatban elkövettünk. Varsányi Péter, Pataki Szilveszter és Böhm József akkor elsekélyesedett, vál- hozzászólása után Telkes 'ságba került az írócsoport György elvtárs, a városi pártmunkája, végrehajtóbizottság kulturáA bajok egyik jele, hogy hely- lis osztályának vezetője szótellgnül foglaltunk állást Sze- lalt fel. Elmondotta, hogy a. Zenei működési engedélyek megszerzésének lehetőségei Rendkívüli (kivételes) pót-, nősítést érdemelt az illető meghallgatást rendelhet el a vizsgázó — kizárólag ideiglemegyei tanács népművelési nes jellegű, s csak a rendes osztálya (mindazon korábban őszi vizsgáztatásokig érvéhivatásos zenész, vagy énekes nyes. Az ideiglenes engedélytevékenységet folytatott sze- lyel rendelkező előadóműmélyek számára, akik a múlt vésznek tehát a rendes évenév őszig hivatásos előadómű- kénti vizsgáztatáson (ősszel) vészi (zenész-éneke6) vizsgán, részt kell vennie, katonai szolgálat, külföldi a fenti indokok alapján tartózkodás, betegség, vagy nem vizsgázott zenészek vizsegyéb ók miatt nem vehettek gára vonatkozó kérelmüket részt, s ezt a körülményt hi- név, lakcím és hangszer megtelt érdemlően igazolják, jelölésével a megyei tanács (Nem bocsáthatók tehát rend- népművelési osztályának kell kívüli pótmeghallgatásra azok megküldeni. A kérelmek elbía személyek akik az elmúlt rálása ^ népművelési evi vizsgaztatason mar részt ,„ * vettek.) osztály a vizsga időpontjáról, , , . „ . valamint helyéről az érdekelA rendes évenkénti vizs- J gáztatási időszakban a kivé- teket értesíti. Az ideiglenes teles pótmeghallgatásra jogo- működési engedélyért 2 fosult személyeket egy szűkebb rintot kell befizetni biancószakmai bizottsággal katego- cseklk felhasználásával a rizálja a megyei tanacs nep- ,„, ... _ _ művelési osztálya. Ez a rend- 171.255-70. B. P. Nepmuv. kívüli besorolás azonban — Min- «>űk. eng. költségvetési függetlenül attól, milyen HUH folyószámláira. A kisipari szövetkezetek hagyományos, évenként viszszatérö ünnepségéhez elérkeztünk az idén is. Ma tartják a szövetkezeti napot. Ez a nap egyike azoknak az ünnepeknek, amelyekkel dolgozó társadalmunk egy-egy rétegét — egyszer a vasutasokat, máskor a traktoristákat, aztán a bányászokat, most pedig a szövetkezeti dolgozókat — ünnepeljük, a társadalom megbecsülését fejezzük ki hasznos munkájuk iránt. A szövetkezeti nap alkalmával a város lakosságának a köszöntését kívánjuk tolmácsolni, hiszen a kisipari szövetkezetek a lakosság szükségleteinek ellátásáért fejtik ki tevékenységüket. És ezen a területen elismerésre méltó eredményeket értek cl a szegedi szövetkezetek is. Egy mondás szerint ünneprontás ilyen alkalommal a hibákról beszélni Hiszen az természetes ls, hogy aki valamilyen tevékenységet folytat, munkájában az eredmények mellett hibák is mutatkoznak. A szövetkezeteknél előforduló hibákkal a Délmagyarország — mikor ez szükséges volt — nemegyszer foglalkozott. Tudják azt jól a szövetkezeti dolgozók, hogy most az ünnepi alkalomból azért hivatkozunk munkájuk fogyatékosságaira is, mert velük együtt azt szeretnénk, ha még kifogástalanabbul, választékosabban, a lakosság nagyobb megelégedésére folytatnák munkájukat. De bizonyára éppen olyan jól tudják és a szívükön viselik ezt, mint mi, és talán felesleges is hivatkoznunk rá. Minden esetre ezen az ünnepen elismeréssel adózunk eddigi és bizalommal fordulunk jövőbeni munkájuk felé. Maradjon Szegeden a Vegyipari Technikum Nyilt levél Tapolcai János miniszterhelyettes elvtárshoz ITeteíd óta azt vitatják a szegediek, elsősorban a pedagógusök, miért kell elköltöztetni Szegedről az Irinyi János Vegyipari Technikumot. Ez az oktatási intézmény 18 éve működik Szegeden, s az első ötéves tervben több. mint 4 millió forintot fordított államunk a korszerűsítésére. Mégis napvilágot látott a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium határozata, hogy a szegedi Vegyipari Technikumot Kazincbarcikára kell költöztetni. A szegedi közvélemény jogos követelésének alátámasztásaként — vagyis, hogy a Vegyipari Technikum maradjon Szegeden — a Délmagyarország 1956. június 6-án ..Dolgozzunk, perspektívával lássuk a holnapot" címmel cikket közölt, melyben síkra szállt az Irinyi János Vegyipari Technikum Szegeden hagyása mettett. E levélnek most nem fe'adata, hogy a cikkben közölteket megismételje — mivel az bizonyosan eljutott a címzetthez, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumhoz. — csupán emlékeztetőül az említett cikk befejező kérdését kívánjuk megismételni: „Népgazdaságunk valóban nem. engedheti meg magának, hogy milliókat hajigáljon ki az ablakon ésszerűtlen elgondolások miatt. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium nem gondolja hogy másra is lehetett volna fordítani azt a több mint 4 millió forintot, aimit belé fektettünk az Irinyi János Vegyipari Technikum korszerűsítésébe? A dolgozók közvéleménye teszi fel ezt a jogos kérdést, most, amikor kétszer is meggondolják, hogy forintjainkat mibe és hogyan helyezzük el második ötéves tervünkben." A cikkben feltett kérdésre vártuk az illetékes szerv, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, válaszát. Mert nem lehet vitás, hogy ha Magyarország egyik legnagyobb városának közvéleménye 1 kérdést tesz fel. az legalább választ érdemel. Ez a válasz pedig a mai napig sem érkezett meg. Ellenben megérkezett a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Oktatási osztályának — amelynek végső fokon a miniszterhelyettes elvtárs a vezetője — utasítása az Irinyi János Vegyipari Technikum igazgatójához, mely szerint még a jövő héten kezdjék meg az iskola felszerelésének részleges átköltöztetését Kazincbarcikára. A mi elképzelésünk továbbra is az. hogy a sok millió forintos költséggel 'korszerűsített Irinyi János Vegyipari Technikum, maradjon a szegediéké. Elképzelésünk egyúttal kérdés és kérés is. Megkerdezzrik, hogy az első ötéves tervben miért korszerűsítették tovább városunk Vegyipari Technikumát 4 millió forinttal. ha a második ötéves terv első évében máris elviszik Szegedről? Miért nem maradhat az ország egyik legkorszerűbben felszerelt Vegyipari Technikuma ott. ahol eddig is eredményesen működött, különös tekintettel a második ötéves terv irányelveire, amelyék kimondják hogy: különösen nő a vegyipar, melynek fejlődési üteme valamennyi iparágét meghaladja. A vegyivar termalése a második ötéves terv alatt megkétszereződik." Ebből is következik, hogy megismételjük a már korábban is feltett kérdést: miért kell Szegedről elköltöztetni az Irinyi János Vegyipari Technikumot? Kérésünk pedig az lenne, hogy a miniszterhelyettes elvtárs mielőbb válaszoljon a szegedi dolgozók jogos kérdéseire. SÖMJÉN PÉTER Július 15-től kezdődik megyénkben a helyiipari tanulók szerződtetése Azok előtt a fiatalok előtt, akik hajlamot, rátermettséget ereznek az ipari szakmák elsajátítására, nagy lehetőség áll a pályaválasztásban. Általános iskolai végzettség esetén 17 éves korig, érettségizetteknél 25 éves korig jelentkezhetnek ipari tanulónak a fiatalok. Ipari tanulókat az alábbi vállalatok a következő szakmákra vesznek fel: ' Hódmezővásárhelyen a Fémipari és Gépjavító Vállalat autószerelő, esztergályos és fémnyomó, a Majolika Gyár fazekas, a Szandálüzcm cipőfelsőrész-készítő és cipész, a Kéményseprő Vállalat kéményseprő, a Tatarozó- és Építőipari Vállalat kőműves, az FM Szövetkezet kovácsbognár és ács, Szegeden a Kádáripari Vállalat kádár, Hangszerkészítő Vállalat asztalos, a Kertészed Vállalat kertész, a Viz- és Csatornaszerelő Vállalat vizvezetékszerelő, a Gázmű Vállalat gázszerelő, az ÁsotUialmi Állami Gazdaság bognár, a Kláramajori Állami Gazdaság bognár, kovács, tvfiencshátí Állami Gazdaság kő* műves, a Kopáncsi Állami Gazdaság bognár, kovács ipari tanulókat szerződtet. A megyei KISZÖV-nél (Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 6.) az alanti szakmákra lehet jelentkezni: géplakatos, lakatos, tűzhelylakatos, rézműves, öntő, műszerész, mérleges, rcszelővágó, órás, orvosi műszerész, kovács, bádogos, bognár, asztalos, kárpitos, kőműves, ács, szobafestő, cég- és címfestő, férfi szabó, női szabó, cipész, cipőfelsőrészkészitő, papucsos, női fodrász, férfi fodrász. A jelentkezés ideje 1956. július l-től július 31-ig. A jelentkezés írásban, vagy személyesen történik. Írásbeli jelentkezés esetén közölni kell a jelentkező nevét, születési évét, az apja nevét, születési évét és foglalkozását. Továbbá az iskolai végzettséget az eredmény feltüntetéséVei. A felvett ipari tannlók szerződésüket a munkaadóval, megyei jogú városok esetében kerületi tanácsokon, illetve városi, járási tanácsokon kötik meg,