Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 154. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. július 1. Mai számunkból: Josef Cyranklewicz beszéde a lengyel rádióban a poznani eseményekről (5. oldal) A szegedi írócsoport vitája irodalmunk időszerű kérdéseiről (3. oldal) A harmadik negyedév kezdetén Holnap reggel megkezdődik a harmadik negyedév. Szeged üzemeiben némi büszkeséggel kezdik hétfőn reggel a hetet — a harmadik negyedévet. A szombat estig beérkezett jelentések szerint Szegeden csupán egy-két üzem maradt adós második negyedévi, illetve félévi tervének teljesítésével. Pedig a második ne­gyedév kezdetén jó néhány szegedi üzemben szívszo­rongva kezdtek a munkához; bántotta a lelkiismeret a vezetőket és a dolgozókat, adósaik maradtak. De már az első napokban, különösképpen pedig a termelési ér­tekezleteken megszületett a határozat: behozzuk a le­maradást: adósság nélkül fejezzük be a félévet. Most a szorongás helyett büszkeség tölti el az embereket, s máris arról beszélnek, milyen lehetőségek vannak a terv teljesítésére. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vál­lalatnál a harmadik negyedév sikereit össze akarják kötni augusztus 20, alkotmányunk ünnepének megün­neplésével. Többen máris felajánlásokat tettek, s ezek­ben ott szerepelnek az élüzem cím elnyerésének felté­telei. Az üzem vezetői máris számításokat végeznek a termelési költségek csökkentésére és például Újszege­den közel 80 ezer forintot akamaik megtakarítani. A terv teljesítése, valamint a termelési költségek csök­kentése érdekében a műszaki intézkedési tervek' kibő­vítését határozták el. Ezek nagy része a további me­chanizálást és automatizálást célozza, közvetlenül is könnyíti' a napi munkát. Mindezek mellett már az első napokban úgy kezdjük a munkát, mintha a negyedév vége lenne. Erre azért van feltétlenül szükség, mert az elmúlt negyedév hónapjainak dekádjelentései szemlél­tetően bizonyítják a hajrákat, melyek károsak a mun­kások egészségére, visszahatnak a tervek teljesítésére — különösképpen pedig meglátszik a minőségi muta­tókon. Több olyan üzem van Szegeden, ahol a szerve­zetlenség következtében árnyként kísér a hajrá. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat havi dekád.ielenté­sei azt bizonyítják, hogy a hónap elején némi kényel­messég mutatkozik, hogy a hónap végén "ráverhesse­nek* Meglátszik ez a hajrá a Szegedi Kenderfonóinál, de más üzemeknél is. Már most, a negyedév kezdetén mérjük fel a lehetőségeket, mérlegel tfk. hol adódhat­nak nehézségek, s ezeket a termelési értekezleteken mondjuk el, hogy a kezdet kezdetén a műszakiak segít­hessenek. Ne feledkezzünk meg a kollektív szerződésekről sem, melyeknek pontjai a harmadik negyedév munkáját segitik. A műszaki könyvtár fejlesz­tése épp oly fontos, mint az újítómozgalom kibővítése, vagy az élenjáró módszerek elterjesztése. A Szegedi Kenderfonógyár kollektív szerződésében a forgóeszközt százezer forinttal akarják csökkenteni. Komoly feladat elé állítja ez a vezetőket, s jó ha már most, a negyedév kezdetén elmondják, hogyan, s miként akarják megva­lósítani. A Paprikafeldolgozó Vállalat most készül a beindulásra, az üzemkezdetre. Kollektív szerződésük számos olyan pontot tartalmaz, melyek mind-mind a munka megkönnyítését célozzák. Ezek megvalósítása sürgető, hisz az üzem a ~nagy munkák* idején csak úgy tud teljes kapacitással dolgozni, ha már most meg­valósítja a kollektív szerződésbe lefektetett vállalá­sokat. Az üzemi bizottságokra igen nagy feladat vár kü­lönösen a munkaverseny szervezésénél, értékelésénél és nyilvánosságánál. Számos üzemben elavult módsze­rekkel szervezik, értékélik a munkaversenyt, emiatt statisztikává válik a munkaversenyben való részvétel. Erre igen jó példa a Szegedi Konzervgyár, de a többi üzem is. ahol a számadatok azt bizonyltjaik, hogy a dolgozók 90, esetleg 95 százaléka részt vesz arminka­vereenvben. A valóság, az üzem napi élete mást bizo­nyít. Jó, ha már most. a negyedév kezdetén felszámol­juk a munkaversany e bürokratikus vonásait, eltérünk a sablontól, s igyekszünk valóban versennyé tenni a munkaversenyt. A szakszervezeti bizalmiak necsak az ívek körülhordozásával törődjenek, szóljanak néhány szót. hallgassák meg a problémákat, a panaszokat, a kí­vánságokat s azokat tolmácsolják az üzem vezetőinek, harcoljanak a jogos követelmények megvalósításáért. Ezek nagyban elősegíthetik a munkamorál megjavítá­sát kedvet adnak a dolgozóknak, s ez a legfőbb bizto­sítéka harmadik negyedéves tervünk megvalósításá­nak Az emberekről való fokozott gondoskodás nemcsak, ez üzem vezetőinek feladata, hanem a szakszervezeté is. Jó, ha ezt már a termelési értekezletek előtt figye­lembe vesszük, s az üzem parlamentjén — a termelési értekezleteken — már eszerint tárgyalunk harmadik negyedéves tervünk végrehajtásáról. Az üzemi pártbi­zottságok és pártszervezetek nagyon sokat tehetnek mind a munkaversenyért, mind a vállalások teljesíté­séért. A legjobbak — a párt tagjai — mutassanak pél­dát a termelésben, de a harcosságban is. Mert harc az, hogy megszűnjön a hóvégi hajrá, harc az, hogy a ter­melési értekezleteken az egyszerű munkások nyíltan, őszintén, minden félelem nélkül megmondják vélemé­nyüket. Nagyok a feladatok, de megoldhatók. A harmadik negyedév megmutatja egyre inkább azt, hogy a mun­kásosztály egyöntetűen állást foglal második ötéves tervünk célkitűzései mellett, s már most, az első év harmadik negyedében tettekkel bizonyítja a terv reali­tását — megvalósítja azokat. Fel hált a munkára azok­ban az üzemekben is, ahol adóssággal zárták a negyed­évet, mutassák meg, hogy az adósságot törleszteni lehet. A kommunisták szálljanak sikra a párt és a kormány politikájáért! Az MDP Központi Vezetőségének felhívástt A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja történelmi jelentő­ségű XX. kongresszusának hatásóra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek 1956. március 12-13-1 határozata alapján hazánk­ban megerősödött a pártde­mokrácia, az állami és tár­sadalmi élet demokratizmu­sa. a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti ered­ményeket ért el a szelktaria­nizmus. valamint, a személyi kultusz maradványai elleni harcban és egyre inkább ér­vényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek építő bírá­lata, egészséges, alkotói vitái és javaslatai új lendületet ad­nak a szocializmus építésé­neik. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibon­takozó termékeny vitákat. E vitákon sok helyes, egészsé­ges, az eredmények növelésé­re és a hibák kijavítására irá­nyuló javaslat merült fel. Ezit az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irá­nyuló demagóg fellépések ve­szélyeztetik. A pártszerveze­tek. a kommunisták sok he­lyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetek­ben azonban pártunk tagjai e kötelességüket elmulasztot­iák, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen né­zetek elleni határozott áVás­foglalásuKeal a bírálat elfoj­tásának látszatát keltik. A pártellenes elemek a párt. a kommunisták türelmén felbá­torodva egyre erősödő táma­dást indítottak pártunk poli­tikája és vezetése, a népi de­mokratikus rendünk ellen. A támadások egyik góc­pontjává vált a DISZ Petőfi­köre. Ennek vitaestjei kezdet­ben egészséges irányúak vol­taik. ezeket azonban az utób­bi időben egyes, pártunk po­litikájával szembehelyezkedő elemek egyre erősődő mér­tékben igyekeztek felhasznál­ni pártellenes nézeteik ter­jesztésére, arra, hogy megté•> esetenkint provokációs tartalmú párt célkitűzéseit. A legerélycseb­vesszék a közvéleményt, kii- cikkeknek is helyet adtak. A ben szálljanak szembe a párt- és fZTdofó "Skmuvtet pirt^'ág höróbm tSbbhd»ÜU népdlene> de™góg toborozzanak maguknak. zavart keltett a Szabad Ncp jú- nulásokkal, bárhol és bárki részé­A legutóbbi Petőfi-köri vi- n'us 24-i számának hibás cikke, rül jelentkezzenek is azok, ta egyes felszólalói (Déry, amely nem szállt szembe az el- A „árulok ós pártszervezetek Tardos) már odáig mentek. demaeóe né-etekke' n-v , .. hogy tagadták a pórt. s a 0 ' S g őrködjenek eberen a part egy­munkásosztály vezető szere- eltúlozta a Petőji-köri vita egyes géggn. erősítsék a pártfegycl­pét és burzsoá. eUenforra- egészséges vonásait. met. Legyenek tudatában an­Snynéz£ketíeSZli Á:rp*6z7í v7rr nak'a do,gozó együtt a Párt és a népi de- ge ha>aro-ot,an elítéli a Petőfi- séminek kezére játszik, aki meg mokrácia fejlődése során el- körben lezajlott pártellenes meg- a]íarja bontani a párt egységét, 82? egyoMalúan^kié£7- . . * • aki éket akar verni a Központi ték. teljest elhallgatták, sőt "geSZ d°'g0:° nepUnk elvar'a> Vezetőség és a párttagság, a párt, tagadták pártunk és dolgozó h°S'J veSet vessünk a párt- es valarrlint AUami funkcionáriusok, népi demokrácia-ellenes jelensé- s a nép közé népünk forradalmi vívmá IP nyait. Rágalmazták a Párt- és gehneh. állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar néni A párt és a kormány az el­demokrácia múlt hónapokban a XX. kon­gresszus szellemében számos fon­tos határozatot hozott és további nagy sikereivel. Ezek a fel­szólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli népszerűségével, intézkedéseket készít elő a hibák A Központi Vezetőség a forra­dalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a párton­kívüli dolgozókat, mert a párt­ellenes, demagóg nézetek hatása­úgy léptek fel. mintha a XX. kijavítására, s további fejlődé- ™ ^növekedett az ellenséges kongresszus, a marxizmus— leninizmus talaján állnának sünk meggyorsítására. Semmifé. hogy így is leplezzék párt- és demagógia nem akadályozhat­népi demdkrácia-ellenes néze- ja meg pártunkat abban, hogy leiket. Ezzel becsületes dol- tovább haiadjon a S10cialista de­gozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy mokratizmus útján. Pártunk tö­retlenül tovább fejleszti az ál­avartkeltés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, min­den becsületes hazafit, hogy határozottan szálljon szembe a zavartkeltö kísérletekkel és se­rosszindulatú. pártellenes lami, társadalmi élet demokratiz- az°bnak az er3hnel megmozdulással állnak szem ben. A Petőfi-kör legutóbbi vitájá­musát, biztosítja az alkotó vi­tát, a párlszerű bírálatot, tán­bad kibontakozását, melyek marxizmus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében nak antidemokratikus jellegére torManul folytatja a párt- ^^ ^^ ^ jellemző, hogy szervezett cso- clet lenlni n°™ámak b,ztoslta- kráciánkat portok botrányos módon zavarták sát> kűzd 8 szemí,>'i kultusz, a ' ' a párt álláspontját képviselő elv- dogmatizmus, a szektarianizmus A DoI*°zók Partjának társak hozzászólásait, , a minden megjelenési formája el- Központi \ezetőségc biztos ab­nagy számban megjeleni becsű- lcn és a szocialista törvényesség ho^' Pótunk tagjai letes kommunisták megnyilvánu- további megszilárdításáért lásait. A párt és a népi demokrácia 0 kommunistákat, pártunk min­elleni fellépéseket főként egy bi- den tagját és népi demokráciánk W„ 8 párt„vczelésc és zonyos csoport szervezi, amely minden hívét, hogy szálljanak Nagy Imre körül alakult ki. mindenütt sikra a párt és a kor­A sajtó nem lépett fel a párt- mány politikájáért. Mindenek­ellenes nézetekkel szemben, elölt felvilágosító munkával, egyes újságok és folyóiratok pe- meggyőzéssel védelmezzék a dig megtévesztő, elvtelenül di- párt, a munkásosztály, rt szocia­csérő tudósításokat közöltek, sőt lizmus ügyét, népszerűsítsék a munkások, parasztok és értelmi­A Központi Vezetőség felhívja ségick' " népi demokráeia min­den hfve egységcsen sorakozik kor­mány mellett, népi demokrá­ciánk vívmányainak továbbfej­lesztéséért, a szocializmus épí­téséért Budapest, 1936. június 30. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Ugrik a béka, bele a szúrós tarlóba. Ugrik a kombájn elöl amely hatalmas zajjal robbantja szét a reg­geli esőtől még kissé hűvös, de egyre inkább felmelegedő levegő ünnepi csendjét. Árpát, gyönyörű sár­ga. sok szemű árpát arat a kombáin a gyálaréti Komszomoi Tsz egyik 17 holdas tábláján. Vajon mit keres itt a riadt béka? Hol talál vizet magának amely nélkül tudvalévően nemigen él meg? Csodálkozom ezen egy ideig, s a zakatoló kombájn tetejéről utánanézek a fürgén tarlóba tűnő békának. Ki­derül. hogy itt nem is olyan régen jó­kora víz volt, amelyet szivattyúval húztak le a földről, hogy sok kárt ne okozzon. De a tábla szélén azért el­pusztította az árpa egy részét. A békák kitartottak, s most felháborodva me­nekülnek a „szörnyet-g" elől. amely vágja és magába nveli éhesen az érett kalászokat. Pampáé dolog innen a ma­gasból szem­lélni a határt, a lekopasztott földeket, amelyeken szinte sír a tarló a gép gyomrába dőlt kalászok után, Mint'ha a föld és az ég dobogna, dörögne, úgy tűnik a fülnek, pedig a föld sima és nyugodt, az ég pedig derült és vidám fényt csorgat világoskék csöbréből a mozgó, munkálkodó világra. Csak a kombájnvezető kap némi árnyékot a feje fölé kifeszített vászonernyő jóvol­tából. Ördögh József irányítja nagy szakértelemmel a gépet, s ahogy né­zem, önkéntelenül is elmosolyodom, mert az jut eszambe. hogy jobb neve nem is lehetne, valóságosan ördögnek ARATÁS latszik, feketén a fekete olajtól, arcát izzadtságPal keveredett por lepi el, ruháján, haján tokiászok. Olajos, po­ros, toklászos, immár harmadik napja, — azóta ül a gép tetején, azóta fordul kanyarodik az árpában, hogy a mai napon végre egyetle- szál kalász se karcsúsodjék ezen a területen. Valakiről meg kell még emlékez­nem. aki igen pontos ember, különösen most. aratás idején. A tűzoltóról, a sze­gedi tűzoltóság őrmesteréről: Reznák Jánosról is illik, sőt kell beszélnem, mert ő ellenőrzi, hogy tűzrendészetileg kifogástalan-e minden. Kapaszkodik a kis vaslépcsőn a vezető mellett, s mi­kor kérdem — ordítva persze —, hogy mi az ellenőrzés eredménye, torkasza­kadtából ad vájaszt: minden rendben! Többet nem mond. mert nem tanácsos sokáig nyitva hagyni a szájat, a tokiász és a por ugyanis nem tesz különbségét ördögh József és miköztünk. ideiglenes vendégek között. óra hosszáig is eltartott, mig a gép újra elindulhatott. De elindult, s ha az idő kedvez, két nap múlva befejezzük az aratást.:. — Ez az egész árpájuk? Ez a 17 hold? — Nem. ötven holdon van. csak­hogy ebből húszat már learattunk kézi­kaszával s túl vagyunk a tarlóhántá­son is. Holnap már vetjük bele a ku­koricát. Ezen a húsz holdon 14—13 mázsás termés volt. Áz ötven hold át­lagosan 10—1.1—12 mázsát ad. — A cséplés, — kezdem a kér­dést, de az elnök közbevág: — A cséplést a jövő hét első felé­ben kezdjük. Belátom, hogy a hosszú kérdések hiábavalók, rövidítek: — Hogy'állnak a magtárakkal? Az elnök elismerő pillantással ve­szi tudomásul a velős fogalmazást: — Raktárunk van az istállópadlá­son. a tanács padlásán, s külön rak­tárunk van búzához, árpához egyaránt. Kimeszelve, fertőtlenítve, szárazon vár­ja mindegyik a termést. Le**áltok a gépről az őrmester­rel együtt, s Csamangó Mihály tsz-elnököt kere­sem fel. akivel tíz percet beszélgetni valóságos csoda, mert a rengeteg mun­kában nem szívesen hagyja ma­gát zavarni. Mikor azonban az aratás­ról kezdek érdeklődni, megáll és vil­lámgyors „nyilatkozatot" ad. — Tegnapig 160 mázsát aratott a gép — mondja, annak ellenére, hogy reggelente gyakran esik az eső. A szal­ma felcsavarodott a dobra, két és fél Rövid, de tartalma* beszélge­tésünknek vége. Az elnök már el is tűnt valahol az istálló mögött, csak a fűrészgép kö­rül vannak emberek, akik vékony csí­kokat fűrészelnek fából, a padláson lévő kis nyílások befedésére, hogy ne szóródjék le a szem. Hát igen. Ez az aratás. Sürgés, forgás, temérdek mun­ka. Egyforma minden esztendő júniu­sában—júliusában és mégis mindig uj. Akár az élet. amelynek nincs szebb szimbóluma, mint ez a kalásztenger, amely szemektől terhesen hajt fejet a kombájn előtt. Bíró Teréz

Next

/
Oldalképek
Tartalom