Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-26 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 149. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. június 26. Mai számunkból: Hivatalos közleményt adtak kt a jugoszláv—román tárgyalások első napjáról (2. oldal) Felhívás az államigazgatási munka egyszerűsítésére (3. oldal) r - . n Építőipari gondok és feladatok Bátran állíthatjuk, hogy szinte valamennyi iparág közül az építőipar érte el a legnagyobb fejlődést a felszabadulás óta. Az űj létesítmények, lakóházak, iskolák, középületek, utak egész sora tanúskodik az építőmunkások helytállásáról. Sokat beszélhetnénk eredményeinkről, de ezúttal jövőnkbe szeretnénk pillantani a jelen gondjainak és feladatainak vázlatos felmérésével. Csongrád megyében jelenleg is az építkezések egész sora folyik és szinte beláthatatlan az a hatalmas arányú további építkezés, ami megyénk építőiparára második ötéves tervünk során vár. Ha csupán a nagyobb építkezéseket említjük, akkor is megkapó a kép. Itt van például az épülő szegedi új kenyérgyár, a szegedi és hódmezővásárhelyi nagyszabású lakóházépítkezés, a makói hagymaraktár, a hódmezővásárhelyi kórháznak, továbbá a Szeged Petőfi-telepi, csengelei és kisteleki iskolának az építkezése, egyéb kisebbnagyobb építkezések, s tatarozások egész sora. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Csongrád megyei építőmunkások nyújtanak segítséget Baján az árvíz sújtotta lakosság családi otthonhoz való jutásában. Mindez a nagyarányú építkezés és a még nagyobb arányú terv, amely előttünk áll, természetesen nem jár gondok nélkül. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat jelenleg ugyan teljesíti tervét, de sajnos, még mindig nem tudta pótolni első negyedévi lemaradását. Problémák jelentkeznek itt-ott az anyagellátásunkban is. Több építkezéshez, mint például a Hódmezővásárhelyi Fémnyomóhoz, vagy a Petőfi-telepi és csengelei iskolához nem érkezik meg idejében az olyannyira szükséges gerenda. S ha már az anyagellátásnál tartunk, akkor meg kell említenünk azt is, hogy téglagyáraink átlagban véve nem teljesítik tervüket. Ennek vannak ugyan objektív okai, mint az időjárás kedvezőtlensége, de ugyanakkor hozzátehetjük, hogy a jobb szervezettség, vagy a szállítási útvonalak karbantartása sokban hozzájárulna a sikeres tervteljesítéshez. Építőiparunk a jelen feladatainak csak akkor tud megfelelni, ha munkáját második ötéves tervünk távlatainak szem előtt tartásával végzi. így például az irányelvek között szerepel az építőipar rendelkezésére álló gépek, berendezések és egyéb eszközök ésszerű kihasználása. Megyénkban jólesően állapíthatjuk meg, hogy kielégítő az építőipar gépesítése és a gépek kihasználása terén sem mutatkoznak különösebb hiányosságok. Tavaly az építőipari gépkihasználás versenyében Csongrád megye országosan második helyet ért el. Az idén Király Lajos, az építőipari vállalat főgépésze 12 megye építőiparát hívta versenyre a jobb gépkihasználás érdekében. A verseny értékelése még egyelőre nem történt meg, de úgy látszik, hogy az idén sem lesz okuk a lemaradástól tartani. Megyénkben egyébként Szegeden, Vásárhelyen, Makón és még több helyen számos Brunn-daru, autódaru, valamint több kisebb daru működik és betonkeverők, habarcskeverők, különböző cementipari gépek, tarnszportőrök, szivattyúk, vibrátorok egész sora segíti az építkezéseket. Mindezek mellett megvan a további gépesítés lehetősége, sőt hozzátehetjük: szükségessége is. Ez annál inkább megokolt, mert ezzel is olcsóbbá és gyorsabbá válik az építkezés, amelyet ugyancsak fontos feladatnak tűz ki második ötéves tervünk. A megyében már igényeltek is vakológépeket s más munkaeszközöket és előreláthatólag augusztusra kapjuk meg azokat. Építkezéseink meggyorsításáról és olcsóbbá tételéről szólva feltétlenül fontos az előregyártott elemek még nagyobb mértékű alkalmazása. Bérház-építkezéseinknél már eddig is sikeresen alkalmaztunk előregyártott elemeket, födémeket, ablakáthidalókat, tetőszerkezeteket. Ezeket azonban az eddigieknél is szélesebb körben és nagyobb mennyiségben lehetne alkalmazni. Igen sok időt takaríthatunk így meg, amit egyetlen példa is bizonyít: a nagy munkaidót igénybevevő ablakátbetonozást most egyszerűen az előregyártott ablakáthidalók beemelésével végzik el. Téglagyáraink munkája is javul az elkövetkezendő időben. Megyénk legkorszerűbb téglagyára, a Szőregi II-es számú Téglagyár még tovább fejlődik a szükséges építkezésekkel, korszerűsítésekkel. Ezek a tervek azonban csak akkor valósulnak meg, gondjaink és feladataink akkor oldódnak meg, ha továbbra is számíthatunk az építőipari és építőanyagipar minden dolgozójának, mérnökeinek, munkásainak közös helytállására. Sok olyan jól dolgozó brigádra van szükségünk, mint például a vásárhelyi Hegyi-kőművesbrigád, a szegedi Zsemberi-brigád, vagy Szentesen Kispál Antal ácsbrigádja. Az építőipar dolgozóinak megbecsülését már eddig is kifejezésre juttatta népi államunk, de mo^t a jelen nagy feladata közepette újabb tanújelét adta ennek. A Minisztertanács a közelmúltban fogadta el a SZOT elnöksége és a minisztériumok közös javaslata alapján az építőipari, építőanyagipari dolgozók bérének rendezését, amely július 1-én lép életbe. Ez a bérrendezés átlagosan 7.7 százalékkal emeli az építőipari dolgozók keresetét. Pártunk, kormányunk segítségével, az építőmunkához adott további támogatással építőiparunk, építőanyagiparunk öntudatos dolgozói bizonyára helytállnak a rájuk váró nagy feladatok megoldásában és megyénkben, alkotó kezük nyomán, újabb létesítmények, épületek sorai bizonyítják majd szocializmust építő országunk erejét. Mengyán Pál Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei Bizottságának elnöke SZÖVETKEZETI NAP SZEGEDEN Vasárnap már a kora délelőtti órákban sziníé~"valóságos emberáradat indult meg a város minden részéből a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet központi tanyája felé. A szegedi termelőszövetkezeti tagok ugyanis itt rendezték meg idei szövetkezeti napjukat. Kilenc és tíz óra között csapatostól érkeztek a gazdaság udvarára szépen feldíszített kocsikon a Ságvári-telepi Táncsics, az alsóvárosi Űj Élet, a Dózsa, az újszegedi Haladás, s a baktói Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai. Nagy számmal képviseltették magukat az újszegedi Rózsa Ferenc és a többi szegedi egyes típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai is, de nem hiányoztak az ünneplő közönség köréből a szegedi kiskertészek, s az egyénileg dolgozó parasztok sem. Igen vidám hangulat közepette került sor az ünnepség megnyitására. Először Árendás György elvtárs, a házigazda termelőszövetkezet elnöke beszélt azokról a ragyogó eredményekről, melyeket közösségük a fennállás óta elért. A nagyszámú, közel ezres ünneplő közönség örömmel hallgatta Árendás elvtársnak azokat a bejelentéseit is, melyek szerint a Felszabadulás Tsz tagjai második ötéves tervük idején saját erejükből és állami támogatás révén újabb kétmillió forintot fordítanak közös vagyonuk további gyarapítására. Árendás elvtárs a tagság nevében köszönetet mondott pártunknak és államunknak azért a nagyszerű segítségért is. melyet az új, közel egy kilométer hosszúságú bekötőút megépítésével kapott a szövetkezet. Ez alkalommal tartották az új, több százezer forintos beruházással elkészült műút avatását is. Ezután Csillag Miklós elvtárs, a nemrégen Amerikában jurt magyar mezőgazdasági delegáció tagja, a földművelésügyi miniszter megbízottja tartott értékes beszámolót a mezőgazdasági küldöttség útjáról, tapasztalatairól. Csillag elvtárs a többi között elmondotta, hogy pártunk és kormányunk mezőgazdasági termelésünk egész jövedelmét a nép jólétére, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok megsegítésére fordítja. Ennek egyik bizonyítéka az az űj út is, melyet éppen ma vesznek át a Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai. Nagy örömmel fogadta az ünneplő köfcönség Csillag elvtárs bejelentését, mely szerint ebben az esztendőben egyedül csak a szegedi termelőszövetkezetek, a beruházások növelésére terven felül újabb egymillió forint hosszúlejáratú állami hitelt kapnak. Bejelentette, hogy nemrégen a Földművelésügyi Minisztériumban 11 tagú mezőgazdasági gépszerkesztő brigád alakult. Ez a brigád olyan gépeket tervez, melyeket elkészülésük után azonnal a termelőszövetkezetek birtokaiba adnak. Eddig már 17 féle új mezőgazdasági gép típusa készült el. Van ezek között gyümölcsfaültető-gép, traktor meghajtású fűrészgép, habarcskeverő gépek és még sok minden. Ezeket a gépeket külön a Földművelésügyi Minisztérium gyártatja a nehézipar tervében szereplő mezőgazdasági gépeken felül. A Földművelésügyi Minisztérium javaslatára a közelmúltban 50 férőhelyes hordozható, acélvázas istállók gyártását kezdték meg, s ezeket az istállókat — minlegy tíz darab már el is készült belőlük — kölcsönadják az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek, addig, míg azok állandó gazdasági épületeiket fel nem építik. Ezután Csillag elvtárs számos kérdésre adott választ, majdpedig a késő estig tartó vidám szórakozásra került sor. A szegedi földművesszövetkezet színjátszói színvonalas műsorszámokkal szórakoztatták az ünneplő szövetkezeti tagokat. Fellépett Kátay Endre, a szegedi Nemzeti Színház művésze is. A délutáni szórakozás fénypontja volt a Felszabadulás és a Dózsa Tsz lobdarugói közötti fu bálimértőzés. A Felszabadulás csatárai anélkül, hogy egy gólt is kaptak volna, 10 labdát gurítottak a „Dózsa népe" hálójába. A „balszerencsét" Zina Miklós bácsi, a Dózsa Tsz idős elnöke vissza akarta fordítani a félidőben, amikoris maga állt be védeni a kapuba. A vereség ugyan elkerülhetetlen volt, de azért egyet-mást az öregtől is tanulhattak a futball-mesterségéből a fiatalabbak. A nagyszámú mulató közönségnek ételből, s italból sem volt hiánya, a földművesszövetkezet dolgozói mindenről bőségesen gondoskodtak. Fiatalabbak és idősebbek, tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok még sötétedéskor is vidáman mulattak, táncoltak együtt. Társadalmi rendőröket jutalmaztak meg Mórahalmon (Tudósítónktól) Szombaton este érdekes ünnepség zajlott le Mónahalmon. A társadalmi rendőrök között jutalmakat, elismerő okleveleket osztottak ki. Az ünnepséget a helyi művelődési otthonban Lengyel Imre rendőralhadnagy nyitotta meg, majd Mogyorósi István őrnagy beszélt az elég nagy számú közönségnek. — Mint a nép rendőrsége — mondotta — feladatunkat a dolgozók segítségével tevékeny közreműködésével valósítjuk meg. Ezért hoztuk létre az új szolgálati rendszert: a körzeti megbízotti rendszert is. Célunk, hogy még jobb legyen a közbiztonság. Egy-egy körzet közrendjének biztosításához elengedhetetlen feltétel, hogy a körzeti megbízott jó kapcsolatban legyen a társadalmi szervekkel és a dolgozók, a lakosság szervezett segítségét igényelje. Hogy a lakosságot fokozottabban bekapcsoljuk a közrend biztosításaiba. bevezettük az önkéntes társadalmi rendőrök szervezését. E téren Mórahalmon és a környékén a társadalmi szervek hathatós segítségével sokkal jobb eredményt tudtunk elérni, mint másutt. Közel ötven dolgozó kapcsolódott itt be az önkéntes szol* gálatba. Az önkéntes rendőrök munkájának olyan szép eredményeivel dicsekedhetünk, és olyan jó példákkal, mint Varga Istváné, aki több bűncselekményre hívta fel a figyelmet, sőt segítségével egy súlyosabb bűncselekménynek is elejét lehetett venni. Ezután felhívta a figyelmet Mogyorósi elvtárs a társadalmi rendőrök fokozott feladatára, az idei termés megvédésére, a terményekkel töltött raktárak éber ellenőrzésében, valamint a mezei termények fokozott védelmében. Majd jutalmalkat és dicsérő okleveleket osztott ki. A megyei főosztályvezetőhelyettes dicséretében és 200 forint pénzjutalomban részesült Varga István és Kocsmarek Pál, 100 forint pénzjutalomban Gedai János, dicséretbet Mityók Lajos, Szekeres István, Kóródi Ferenc, Szécsi Imre, Turbucz Gergely, Balogh Antal, Szűcs János. Borbás Béla és Makra Géza. Rajtuk kívül a többiek is derekasan kivették részülklet a közrend biztosításában. A Belügyminisztérium Csongrád megyei Főosztálya nevében Bordás Ferenc őrnagy mondott köszönetet a társadalmi rendőrök segítségéért, és további hathatós támogatásukat kérte. Az ünnepség után közös vacsorán vettek részt a társadalmi rendőrök hozzátartozóikkal, valamint a rendőrség és a társadalmi szervek .képviselőivel. A mórahalmi társadalmi rendőrök sikeres munkája alapján a közeljövőben több helyen megszervezik a társadalmi rendőri hálózatot. A közgyűlés döntése Varga Sándor akkor 's üreg ember volt már, amikor öt évvel ezelőtt úgy határozott, hogy négy hold földjével belép a balu tói Felszabadulás Termelőszövetkezetbe. Most 65 éves. Akkor és azóta is nagyon sokan, nagyon sokszor akarták őt elriasztani a szövetkezettől. Azt mondták neki: „Mit akar kend ott, úgyse sokáig bír már dolgozni, s kendre csak addig lesz ott szükség, amíg bírja a kapa nyelét". Varga bácsi azonban nem ónkat adott a „jóakarók" mendemondájára, s öt éven keresztül becsülettel dolgozott is. A múlt ősszel azonban kezdett egyre nehezebbé válni neki a munka, Már ezen a tavaszon se igen dolgozott, s ez nem a jászándékán múlott. Azt gondolta: a tagtársak, a fiatalabbak észre sem veszik talán, hogy az öreg Varga már nincs itt közöltünk. A májusi közgyűlésen Árendás György elvtársnak, az elnöknek a javaslatára luitározatot hozott a közgyűlés: Varga elvtársnak pihenésre, nyugodt öreg napokra van szüksége, t ezért nem várjuk tőle, hogy ezután is dolgozzon a szövetkezetben. Jó öreg napjairól azonban gondoskodunk. A közgyűlés úgy döntött, hogy Varga bácsinak fizetnek most, mint előleget, 1200 forintot, csépléskor 2 mázsa búzát is adnak neki, az egy holdnyi háztáji gazdaságát is segítenek megművelni, ősszel pedig majd, amikor a zárszámadás lesz mindenből — ami csak osztásra kerül, — annyit adnak neki, hogy ebből a jövedelemből szépen, idős szövetkezeti taghoz méltó módon megéljen. Az idős ember, amikor meghallotta a közgyűlés döntését, örömében alig tudott szóhoz jutni, s hogy mennyire hálás mindezért, ezt legjobban az a pár könny mondta el, mely megnedvesítette akkor az öreg szemeket. Azóta, hogy ez az eset történt, egyszer be is ballagott a gazdaságba, hogy az elnöknek külön köszönetet mondjon. Gyurkát egyedül szerette volna az irodában találni, de amikor belépett, többen is voltak ott. Így csak ennyit mondott: „— Ugye a lűzrevalót, a kukoricaszárat is beküldilek? A pénzt már megkaptam. Szeretnék még mondani valamit, meg is mondom, ha legközelebb kijövök". j Ezt már az ajtóból szólta xászsza. (Cs—J—) Naponta 800 darab gyümölcskosarat készítenek a Hangszerkészítő Vállalat dolgozói. A keresett magyar gyümölcsöt kereskedelmi szerveink ezekben a kosarakban exportálják — tehát maga a kosár is exportcikk. A napokban készült cl a negyvenezredik. Báthori Júlia elvtársnő naponta átlagosan 70 kosarat állit össze, s az eddigi sikerekben igen nagy része van. Képünkön: Hangya János, az egyik legügyesebb bőgőkészítő, a bőgőnyakra pászítja a fogólapot. Negyedik éve dolgozik a vállalatnál, mint hangszerész, s azóta leginkább bőgőket épít. Panaszkodik, hogy sokat kell faragni, mert a bőgőlapokat még kézzel domborítják és homorítják, s így nemegyszer egy egész műszak is rámegy ogy-egy darab elkészítésére. Mégis átlagosan 140 százalékot teljesít.