Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

Vasárnap, 1956. június 24. OÉL&mYRRGRSZaS Beszéljünk őszintén a munkaruháról • Született nálunk egy új ruhatípus. Ügy hívjuk: mun­karuha. Ezt az üzem adja a dolgozóknak — tehát az övé­ké is, meg nem is, s mivel eb'oen rendesen dolgozni szokás: ruha is, meg nem is. Mégis az a tapasztalatunk, hogy ma már ez a legegyete­mesebb ruhadarab. Használ­ják az emberek munka köz­ben és munka után, — meg­fordulnak benne az utcán, a moziban és az italboltban. A dolgozóval együtt lehet lát­ni a piacon — és itt a piacon dolgozó nélkül is: az ócská­sok standján. Az utóbbi helyeken rende­sen tűrhető állapotban ta­lálhatjuk, az üzemekben vi­szont annál több a rongyos munkaruhába bújt ember, annál több a feslett overál, esőköpeny, bakancs helyett újat követelő dolgozó. A kérés gyakran jogos — máskor jogtalan. Esete válo­gatja. Az azonban tény, hogy a munkaruhák szabályos használatának elve a gya­korlatban nagyon sok dolgo­zónk esetében csődöt mon­dott. És egy-egy üzemben csődöt mondott az ide vonat­kozó szabályok betartása is. De ez a dolognak csak az tegyik oldala. Nem mindenki gondatlan a munkaruhával, legtöbben megbecsülik, vi­gyáznak rá. Sokan azért, mert tudják, hogy az üze­mek ezreket fizetnek érte, sokan meg azért, hogy meg­kíméljék maguknak. De lássuk az eseteket! ' Pásztor Ilona, a Konzerv­gyár fiatal dolgozója egészen speciális esetet szolgáltatott a témához. Kapott két mun­kaköpenyt, s mivel mind­egyik hosszabb volt a kelle­ténél, ügyesen körülhasította mindkettőnek az alját. Csak úgy, közönségesen, mert ugye, felhajtani — az már nagy munka. És ez az eljá­rás lényegében gyorsabb, meg egyszerűbb is. Ezt közönségesen kártevés­nek hívjuk, s ilyenkor kárté­rítést szokás követelni. Az Üzem nem is hanyagolta el ezt a kötelességét, Pásztor Ilonával szemben megvédte a közös vagyont. Szép fehér köpenyekben dolgoznak itt az emberek, tiszták is ezek a munkaru­hák, de Pásztor Ilonka esete mellett azt is fel kell innen jegyezni, hogy a sáros udva­ron fehér köpenyben guri­gatja két fiatalember a sá­ros hordókat. Ez luxus! (Igaz ugyan, hogy már csak hátul voltak fehérek a köpenyek.) Szóval egy kicsit körülte­kintőbben ...! LfJ A Köztisztasági Vállalat dolgozói között egész sereg rongyos, foszladozó munka­ruhában megjelenő ember ta­lálható. Többen már el is dobták az avas rongyokat és valami kiselejtezett polgári ruhadarabba öltöztek. Miért? Elnyűtték a munkaruhát? Van ilyen is. Viszont akad­nak olyanok is, akik kezdet­től fogva „kímélték" így az új munkaruhát és átalakít­tatták maguknak polgári használatra, jóllehet, az üzem munkaruhát ad a dolgozók­nak. _ _ Legkapósabb náluk a mi­kádó, — ezt érdemes legin­kább megkímélni, mert ke­vés pénzért nagyszerű, bár­hová felvehető télikabát lesz belőle. S ezt mivel kímélik? Nem polgári ruhával, hanem általában a vállalat által hat évre kiadott viharkabáttal. Csakhogy ez a módszer erő­sen visszaüt, mert így egy­két évnél az se tart tovább. S akkor...? Akkor „harc­ba indulnak" egy újért. Az 1955-ben kiadott köpe­nyek már rongyosak, pedig használati idejük csak 1961­ben jár le. Viszont épek ott­hon a szekrényben a benaf­talinozott, saját maguknak megkímélt mikádók. És munka után elő is kerülnek a szekrényekből. Azért az üzem se ártatlan! A közelmúltban levelet kap­tunk a Köztisztasági Válla­lat dolgozóitól, s ebben arról panaszkodnak, hogy többen használt munkaruhát és ba­kancsot kaptak új fejében. A hanyag raktári nyilván­tartás Molnár Mihály ko­csist, Pícés Zoltán rakodót, Erdei Lajos úttisztítót, meg egy egész sereg nödolgozót károsított volna meg, ha ide­jében szóvá nem tették vol­na panaszukat. A használt munkaruha kihordási ideje lényegesen kevesebb, mint az újé, ilyenformán a munka­védelem pontosabb és lelki­ismeretesebb nyilvántartást követel. Ha a nyilvántartás sincs rendben, ki tudja el­bírálni, hogy mikor jogos és mikor jogtalan a dolgozók követelése? És most beszéljünk nevek nélkül, mivel nem állíthatja meg az ember az úton-járó­kat, nem igazoltathatja a kocsmai alkudozókat. Nehéz lenne összeszámolni: hány üzemi tulajdont képező viharkabátot és egyéb ruha­darabot szellőztetnek az em­berek naponta a városban. Még azoknak a száma is te­kintélyes lenne, amelyeken rajta van az üzem cégjelzé­se, kiadós fekete betűkkel. Azt senki sem mondhatja, hogy a korzón, a moziban, vagy a kocsmában szolgálat­ban van. De ha nincs szol­gálatban, akkor miért hord­ja a munkaruhát? De vannak ennél szomo­rúbb esetek is, mégpedig azok, amikor a negyedik, ötödik nagyfröccs után gaz­dát cserél az italboltban a bakancs, a pufajka, csak úgy, potomért, egy-két liter bo­rért ... Valahogy rendet kellene teremteni ezen a fronton! Tudni kellene: mi jár és mi nem, mit szabad és mit nem? A gondatlanságból, önzés­ből, lelkiismeretlenségből ko­moly károk fakadnak! (_n —n) •— Hangversenyt rendez a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat énekkara, a Juhász Gyula Művelődési Ott­hon Bartók Béla kórusa és az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat énekkara június 30-án, szombaton este 8 óra­kor a Juhász Gyula Művelő­dési Otthon kerthelyiségében. Műsoron: Aljabjev, Bach, Bartók, Bárdos, Behár, Cer­ton, Erikel, Gál, Gárdonyi, Hassler, Jindraíék, Kodály, Koposzov, Martini, Sárhelyi, Székely, Szabó, Vass, Verdi legszebb kórusművei női, férfi és vegyeskari előadás­ban, Vezényel Kertész Lajos, A társadalmi bíróságok jelentősége és működése MŰLT ÉV VÉGÉN hozott határozatában a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tősége megállapította, hogy szükséges a társadalmi tulaj­don megkárosítása elleni ak­tív védekezés körét — a bün­tető bíróságok ítélkezésén túl — szélesebb társadalmi ala­pokra kiterjeszteni. Ennek nyomán nagy jelentőségű ha­tározatot hozott a Miniszter­tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a társa­dalmi bíróságok létrehozásá­ról és működéséről, Az elmúlt évek tapasztala­tai ls azt bizonyítják, hogy a büntető igazságszolgáltatás egymagában nem képes meg­oldani azokat a feladatokat, amelyek a társadalmi tulaj­don védelme, a szocialista együttélés szabályaira való nevelésben előttünk állnak. Szükséges, hogy esetenkint maguk a dolgozók mondjanak ítéletet megtévedt társaik fe­lett, A társadalmi bíróságok tár­gyalásain maguk a becsü­letes dolgozók közvetlenül neveljék a megtévedt em­bereket és így alakítsanak ki az üzemben olyan lég­kört, melyben szégyen lesz nem becsületes, rendes embernek lenni; olyat, mely segíti a munka­fegyelem megszilárdítását, a szocialista együttélés szabá­lyainak megtartását és a tár­sadalmi tulajdon fokozott védelmét. Az üzemi kollektí­va hatalmas nevelőerejét mozgósítja a társadalmi bí­ráskodás és ez a nagy erő nemcsák az eléjük állított dolgozóra lesz nevelőhatással, hanem mindazokra, akik mint a, társadalmi bíróság tagjai, vagy a tárgyalás hall­gatói vannak jelen, A MINISZTERTANÁCS HATAROZATA szerint tár­sadalmi bíróságot kell létre­hozni minden olyan vállalat­nál, ahol az egy városban foglalkoztatott állandó dolgo­zók száma a 300 főt eléri, vagy meghaladja. Miniszteri engedéllyel azonban kisebb vállalatoknál is megvan erre a lehetőség. A társadalmi bíróságok meg­szervezése, irányítása és el­lenőrzése a szakszervezetek feladata. A társadalmi bíróságok tag­jait a dolgozók munkásgyűlé­seken választják meg. Egy­egy üzemnél 10—25 tagú tár­sadalmi bíróságot választhat­nak, Ahhoz, hogy a társadalmi bíróság az előtte álló fontos nevelési feladatokat meg tudja valósítani, szükséges, hogy a dolgozók olyan társa­dalmi bírákat válasszanak meg, akik a munkában élen járnak, munkatársaik köré­ben becsületességükről, igaz­ságosságukról, példamutatá­sukról, elvhűségüről és rész­rehajthatatlanságukiról köz­ismertek. Szükséges, hogy a gyakorlati tapasztalattal ren­delkező, tárgyalások leveze­tésére alkalmas népi ülnökö­ket is beválasszák. A szak­szervezetek megtisztelő fel­adata, mint a társadalmi bí­ráskodás gazdáinak, hogy ügyeljenek arra, hogy a választásokon, majd pedig a társadalmi bíróságok mű­ködése során maradéktala­nul érvényesüljön a szocia­lista demokratizmus és a társadalmi bíróságok mind összetételükben, mind gyakorlati működésükben az üzem valamennyi dolgozójá­nak véleményét, meggyőződé­sét tükrözzék.. TÁRSADALMI BtRÖSAG elé kerülhetnek azóta a dol­gozók, akik megsértik a mun­kafegyelmet, megkárosítják kisebb mértékben a társadal­mi tulajdont, üzemen belül megsértik a szocialista együttélés szabályait, vagy az üzemben munkatársaik személyi tulajdona ellen kö­vetnek el jogellenes cselek­ményeket. Olyan ügyeket kell a társadalmi bíróságok­hoz utalni, amelyek a válla­latnál gyakrabban fordulnak elő és amelyeknél a tárgya­lás, az érintett személyen tűi az egész üzem kollektívájára nevelő hatással jár. Az ügye­ket az üzemi bizottsággal egyetértésben a vállalat igaz­gatója terjeszti a társadalmi bíróság elé, de ezt kezdemé­nyezheti bármelyik dolgozó is. A társadalmi bíróság há­romtagú tanácsban jár el. A 01 NAP A SZÉP DREZDABAN íria: Dénes Leó. a Városi Tanács v. b. elnöke A ROMJAIBÓL kiemelkedő város, nz új Drezda gyorsan fejlődött: a felszabadu­lás óta eltelt tíz év alatt több­szörösére nőtt ipari munkásai­nak száma, ipari termelése pe­dig , az elmúlt öt év alatt több mint két és félszeresére emelke­dett. üzemei újból teljes kapa­citással dolgoznak; gép- és mo­torgyára, hajógyára, finommecha­nikai, optikai művei, vegyipara ismét világhírűek és nagymér­tékben exportra dolgoznak; A Szegeden is jól ismert Erika író­gépek itt készülnek. Gyáraikat; üzemeiket a legmodernebb gé­pekkel szerelték fel; itt van a köztársaság legnagyobb és leg­korszerűbb dohánygyára és cso­koládégyára. Kelet-Németország­ban a nyersanyagok jelentős ré­szét importálják, mert a rézen kívül csak kevés vasuk és barna szenük van. Jelentékeny ténye­ző a város szükségleteinek ellá­tásában a több ezer kisiparos, akiknek termelési volumene 1955 végén meghaladta az 54 millió DM-t A város áruforgalma öt év alatt megkétszereződött; tíz nagy, korszerű áruiláza van; smelyek közül különösen az Alt­markion levő ragadja meg a nézőt gyönyörű berendezésével, zsúfolt áruraktúrával. A kiszol­gálás igen kultúrált, a nagyszá­mú vásárlók fegyelmezettek; egyébként az árukiadás, blok­kolás rendszere ugyanaz; mint nálunk. A történeti hűség ked­véért meg kell jegyeznem, hogy a vásárlók száma azért volt va­lószínűleg többszöröse a szoká­sosnak, mert ottlétünkkor a jú­nius 3-i nagygyűlésen jelentette ba Ottó Grotewobl miniszterel­nök az új; nagy árcsökkentést; mint első ötéves tervük sikeré­nek egyik jelentős bizonyítékát; Ez nz árcsökkentés a termelési többletből körülbelül egymilliárd márkát juttatott vissza közvetle­nül a dolgozóknak. Az ünnepsé­gen jelenlévő nyugat-német elv­társak elmondták, hogy ugyan­akkor náluk az árak hónapról hónapra emelkednek; főleg az íijrafelfegyverzéssel kapcsolatos terhek következtében; Az egészségügyi és szociális berendezések jóval meghaladják a kapitalista idők színvonalát. A fejlődést bizonyítja, hogy a cse­csemőhalandóság, amely 1925­ben 8.1 százalék volt, 1955. vé­gére 2.7 százalékra csökkent; (Szegeden az alikori 15 százalék­kal szemben 1955 végén 3.4 szá­zalék volt); A NÉPI KULTÚRA ] tekintetében az elmúlt esztendők­ben mi is rendkívül sokat fejlőd­tünk, azonban még sok a pótol­nivalónk. A drezdai általános is­kolákban 33, középiskolákban 27 tanuló jut egy osztályra. (Szege­den az általános iskolákban 42.2, középiskolákban 30.4 nz átlag­létszám). Nyugat-Németország nagy városaiban ez az arány el­érhetetlen. Az ifjúság iránti szeretet lép­ten-nyomon megmutatkozik. Az ünnep első napja is az ifjúságé volt: pionírok felvonulása, a F. D. J. (Szabad Német Ifjúság) rendezvények Felejthetetlen él­mény volt a „Walter Ulbrichl" pionirpaiotában tett látogatá­sunk. Az Elba partján lévő hegy­oldalon, hatalmas parkban, már­ványból épült luxuspalota a Pionír-otthon; gyönyörű búto­rokkal, szőnyegekkel Hetven al­kalmazott ügyel arra, hogy a ta­nulószobákban; klubhelyiségek­ben a kis technikusoknak és természetkutatóknak hatalmas ifjúsági könyvtár és minden le­hetőség; kényelem, tisztaság; rendelkezésére álljon. Zenét, ba­lettet, festészetet, szobrászatot; varrást; nyelveket tanulhatnak; -- kultúrcsoportjukat, bábszínhá­zukat szakképzett vezetők irá­nyítják. A falakon E. Thalmann; \V. Pieck elvtársak képeit, Marx-; Lenin-idézeteket látha­tunk. Mindennap más iskola 6—9 éves korú növendékei szórakoz­nak; tanulnak az otthonban: A palota jelképen annak a nagy szeretetnek és gondoskodásnak; amellyel a Német Szocialista Egységpárt és a kormány az új nemzedék nevelésével, fejlődésé­vel törődik; A híres drezdai kultúrintéz­mények, a zenei-, a kulturális élet, amelyek a háború alatt oly sokat szenvedtek, — újra virág­zásnak indultak; az Állami Ope­raház, az Állami Filharmonikus Zenekar régi színvonalát már túl­haladta. K. M. Weber karmester­ként működött Drezdában, itt van művészi síremléke is. A „Bűvös vadász" című operáját 1821 óta rendszeresen játsszák; az ünnepi estén, ahol jelen vol­tunk, több mint ezerszázadik előadása volt. A város színházai, mozijai eléggé látogatottak. Sze­retik a magyar filmeket; ottlé­tünkor az egyik filmszínházban a „Liliomfi"-t játszották. A szovjet filmeken kívül igen sok francia és haladó nyugat-német filmet is játszanak. Beszéltem elvtársakkal, akik látták Dessau­ban a Bánk bánt és igen tetszett a Boci-boci tarka. | DREZDÁBAN \ igen sok a könyvesbolt; a köny­vek azonban nem olcsók; Né­metországban kiadják a régi klasszikusokat, akiknek műveit a hitleri fasiszták jórészt elpusztí­tották, Goetliet, Schillert, Tho­mas Mannt, A. Zweiget; >— a fiatal írók közül főleg Bredel, E. Claudius, E. Strittmahler mű­veit Egyik legnagyobb könyv­siker — mint mondják — St. Ileim Aranyváros" című regé­nye. Kiadnak ezenkívül haladó nyugat-német könyveket is; Kirst: 08/15" című szatirikus regényéről azt mondják; hogy ez a második világháború Svejk­je. Szép számban jelennek meg szovjet, cseh; lengyel művek; tőlünk, magyaroktól nem ily mértékben; de a bolgároktól még kevésbé. A magyar köny­vek közül szép díszkötésben lát­tuk Lukács György könyvét; amelynek igen nagy sikere van; Szívesen olvassák Illyés Gyula Puszták népé"-t, Karinthy Fe­renc Budapesti tavasz"-át, Túri Zsuzsa könyvét, a régi írók kö­zül főleg Mikszáthot. Külön kell beszámolnunk az ünnepség fénypontjáról, a Szov­jet Hadsereg által megmentett, s a város dolgozóinak visszaadott; művészi és anyagi értékben fel­becsülhetetlen világhírű fest­ménygyűjtemény-kiállításnak, — a „Gemelde Galerie Drcsden"­nek a megnyitójáról: j SZOMBATON | délelőtt az Állami Színházban a Városi Tanács díszülést tartott O. Gerster erre a célra írt „Drez­dai képek" című szimfonikus költeményét mutatták be. (meg­jegyzem; hogy a zeneművet másnap alaposan megbírálta a sajtó). Grotewohl elvtárs hálás köszönetet mondott a Szovjet­uniónak a képtár visszaadásáért; Rafael „Sixtusi Madonnája" ha­zatért; = mondotta; A német népnek egyik legfőbb köteles­sége gondoskodni arról, hogy a második világháborúhoz hason­ló katasztrófa meg ne ismétlőd­hessék többé. Minden erővel fel kell számolni a Nyugat-Német­országban most éledező új né­met imperializmust; győzni kell a béke és a demokrácia erőinek egész Németországban, — hang­súlyozta Grotewohl elvtárs. — Az ülésen jelenlévő tizenöt ország delegációinak vezetői, '— elsősor­ban a Szovjetunió, a népi demo­kráciák; majd az angliai Co­ventry, a nyugat-német Stuttgart és Offenbach városok — tolmá­csolták népeik üdvözletét. Wal­ter Weidauer, a város főpolgár­mestere (tanácsi szervezetük mel­lett a város vezetőjét így hív­ják), ünnepi beszédében a né­met egység helyreállításáról; a város jövő fejlődésének nagy feladatairól beszélt. Ezután kö­vetkezett a történelmi esemény: a helyreállított gyönyörű barokk palotában, a „Zwingers"-ben a képtár megnyitása; A drezdai képtár a klasszikus nyugateuró­pai festészetnek világjelcntőségű gyűjteménye Tizián, Rafael, Dürer, Holbein, Vclasquez, Ve­rones, Fcrmeer, Rubens, Remb­randt és sok más művész gyö­nyörű alkotásaival. A drezdai képtár a legnagyobb világhírű gyűjteményektől, a Leningrádi Ermitage-tól, a Párizsi Louvre­tól, a Londoni Nemzeti Képtár­tól főleg abban különbözik, bogy ezt a gyűjteményt egységes szempontok szerint válogatták össze: világosan és tisztán tük­rözi a XVIII. százda első felé­nek kultúráját. A gyűjtemény legértékesebb képei a XVI. szá­zadból való olasz és hollandi fes­tők alkotásai; (Folytatjuk!) tárgyalások nyilvánosak és elnökének gondoskodni keál arról, hogy a felelősségrevont dolgozó védekezését elmond­hassa — igazolatlan távolma­radása azonban nem akadá­lya a tárgyalás megtartásán nak, t A tárgyaláson Ismertetni kell a bizonyítékokat és szükséghez képest »tanú* kat* Is lehet kihallgatni; Ellentétben a rendes bírósági tárgyalásokkal, a társadalmi bíróság elnöke a jelen lévő hallgatóság koréból bárkinek hozzászólást engedélyezhet, söt egyenesen szükséges • munkatársak, a beosztottak, illetve a vezetők vélemény­nyilvánítása. A tárgyaláson jelen lévő dolgozók tehát nemcsak passzív hallgatók, hanem maguk is részt vesz­nek az itélet kialakításában véleményükkel és javaslata­ikkal. Ezzel válik a társadal­mi bíróság az üzem dolgozói­nak élő és a valóságban ható lelkiismeretévé. A tárgyalá­son és az ítéletben is töre­kedni kell arra, hogy a meg­tévedt dolgozót meg lehes­sen győzni cselekménye hely­telenségéről; törekedni kell ar­ra, hogy maga is belássa, hogy hibát követett el. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a megtévedt dolgozó nevelése mindennemű büntetésnél fon­tosabb feladat. A társadalmi bíróságok ítéletei akkor lesz­nek jók és hasznosak, ha a felelősségrevont dolgozók az ítéletekben nem annyira büntetést, mint elvtársi, munkatársi nevelőeszközt látnak. A TARGYALAS EREDMÉ­NYEKÉNT, ha a társadalmi bíróság a vétkességet megál­lapítja, a következő határo­zatokat hozhatja: a dolgozót szóbeli feddéssel, vagy írásbeli megrovással büntetheti; súlyosabb esetben javasla­tot tehet a vállalat igazgató­jának arra, hogy a dolgozót helyezze alacsonyabb mun­kakörbe, vagy azonnali ha­tállyal bocsássa el, illetőleg kötelezze az anyagi kár meg­térítésére; végül, ha az ügy súlyossága azt szükségessé teszi, a bün­tető eljárás lefolytatása vé­gett az ügyet átteheti a ren­des bírósághoz. Ha az nyer megállapítást, hogy a dolgozó a vád tárgyá­vá tett vétkességet nem kö­vette el, javaslatot tehet a fe­gyelmi eljárás megszünteté­sére. A vállalat igazgatója, amennyiben a társadalmi bí­róság határozatával egyetért, a javasolt fegyelmi határoza­tot már ott a tárgyaláson meghozza és kihirdeti, azt azonban ilyenkor is írásba kell foglalni és három napon belül a dolgozónak eljuttatni. Megmarad továbbra is a dol­gozó azon joga, hogy esetleges fellebbezéssel a vállalati egyeztető bizottságohoz for­dulhat. A társadalmi bíróságok lét­rehozásáról szóló határozat újabb jele annak, hogy pártunkat és kormányun­kat — a szocialista humá­num szellemében — a meg­tévedt emberek nevelésé­nek célkitűzése vezeti. Ugyanakkor ez a határozat a XX. kongresszus szellemében tovább szélesiti a dolgozók befolyását az üzem belső éle­tére és munkatársaik nevelé­sére is. Ez a határozat dolgo­zóinkra, elsősorban a szak­szervezeteikre fokozott fele­lősséget hárít a szocialista er­kölcs kialakításáért, a szocia­lista társadalmi együttélés szabályainak betartásáért es a társadalmi tulajdon védel­mének fokozásáért. E határo­zat és annak helyes végre­hajtása fontos lépés a szocia­lista demokratizmus kiszéle­sítése útján. , Dr. Sárkány György. 4 megyei bíróság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom