Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

Vasárnap, 1956. június 24. OÉL&mYRRGRSZaS Beszéljünk őszintén a munkaruháról • Született nálunk egy új ruhatípus. Ügy hívjuk: munkaruha. Ezt az üzem adja a dolgozóknak — tehát az övéké is, meg nem is, s mivel eb'oen rendesen dolgozni szokás: ruha is, meg nem is. Mégis az a tapasztalatunk, hogy ma már ez a legegyetemesebb ruhadarab. Használják az emberek munka közben és munka után, — megfordulnak benne az utcán, a moziban és az italboltban. A dolgozóval együtt lehet látni a piacon — és itt a piacon dolgozó nélkül is: az ócskások standján. Az utóbbi helyeken rendesen tűrhető állapotban találhatjuk, az üzemekben viszont annál több a rongyos munkaruhába bújt ember, annál több a feslett overál, esőköpeny, bakancs helyett újat követelő dolgozó. A kérés gyakran jogos — máskor jogtalan. Esete válogatja. Az azonban tény, hogy a munkaruhák szabályos használatának elve a gyakorlatban nagyon sok dolgozónk esetében csődöt mondott. És egy-egy üzemben csődöt mondott az ide vonatkozó szabályok betartása is. De ez a dolognak csak az tegyik oldala. Nem mindenki gondatlan a munkaruhával, legtöbben megbecsülik, vigyáznak rá. Sokan azért, mert tudják, hogy az üzemek ezreket fizetnek érte, sokan meg azért, hogy megkíméljék maguknak. De lássuk az eseteket! ' Pásztor Ilona, a Konzervgyár fiatal dolgozója egészen speciális esetet szolgáltatott a témához. Kapott két munkaköpenyt, s mivel mindegyik hosszabb volt a kelleténél, ügyesen körülhasította mindkettőnek az alját. Csak úgy, közönségesen, mert ugye, felhajtani — az már nagy munka. És ez az eljárás lényegében gyorsabb, meg egyszerűbb is. Ezt közönségesen kártevésnek hívjuk, s ilyenkor kártérítést szokás követelni. Az Üzem nem is hanyagolta el ezt a kötelességét, Pásztor Ilonával szemben megvédte a közös vagyont. Szép fehér köpenyekben dolgoznak itt az emberek, tiszták is ezek a munkaruhák, de Pásztor Ilonka esete mellett azt is fel kell innen jegyezni, hogy a sáros udvaron fehér köpenyben gurigatja két fiatalember a sáros hordókat. Ez luxus! (Igaz ugyan, hogy már csak hátul voltak fehérek a köpenyek.) Szóval egy kicsit körültekintőbben ...! LfJ A Köztisztasági Vállalat dolgozói között egész sereg rongyos, foszladozó munkaruhában megjelenő ember található. Többen már el is dobták az avas rongyokat és valami kiselejtezett polgári ruhadarabba öltöztek. Miért? Elnyűtték a munkaruhát? Van ilyen is. Viszont akadnak olyanok is, akik kezdettől fogva „kímélték" így az új munkaruhát és átalakíttatták maguknak polgári használatra, jóllehet, az üzem munkaruhát ad a dolgozóknak. _ _ Legkapósabb náluk a mikádó, — ezt érdemes leginkább megkímélni, mert kevés pénzért nagyszerű, bárhová felvehető télikabát lesz belőle. S ezt mivel kímélik? Nem polgári ruhával, hanem általában a vállalat által hat évre kiadott viharkabáttal. Csakhogy ez a módszer erősen visszaüt, mert így egykét évnél az se tart tovább. S akkor...? Akkor „harcba indulnak" egy újért. Az 1955-ben kiadott köpenyek már rongyosak, pedig használati idejük csak 1961ben jár le. Viszont épek otthon a szekrényben a benaftalinozott, saját maguknak megkímélt mikádók. És munka után elő is kerülnek a szekrényekből. Azért az üzem se ártatlan! A közelmúltban levelet kaptunk a Köztisztasági Vállalat dolgozóitól, s ebben arról panaszkodnak, hogy többen használt munkaruhát és bakancsot kaptak új fejében. A hanyag raktári nyilvántartás Molnár Mihály kocsist, Pícés Zoltán rakodót, Erdei Lajos úttisztítót, meg egy egész sereg nödolgozót károsított volna meg, ha idejében szóvá nem tették volna panaszukat. A használt munkaruha kihordási ideje lényegesen kevesebb, mint az újé, ilyenformán a munkavédelem pontosabb és lelkiismeretesebb nyilvántartást követel. Ha a nyilvántartás sincs rendben, ki tudja elbírálni, hogy mikor jogos és mikor jogtalan a dolgozók követelése? És most beszéljünk nevek nélkül, mivel nem állíthatja meg az ember az úton-járókat, nem igazoltathatja a kocsmai alkudozókat. Nehéz lenne összeszámolni: hány üzemi tulajdont képező viharkabátot és egyéb ruhadarabot szellőztetnek az emberek naponta a városban. Még azoknak a száma is tekintélyes lenne, amelyeken rajta van az üzem cégjelzése, kiadós fekete betűkkel. Azt senki sem mondhatja, hogy a korzón, a moziban, vagy a kocsmában szolgálatban van. De ha nincs szolgálatban, akkor miért hordja a munkaruhát? De vannak ennél szomorúbb esetek is, mégpedig azok, amikor a negyedik, ötödik nagyfröccs után gazdát cserél az italboltban a bakancs, a pufajka, csak úgy, potomért, egy-két liter borért ... Valahogy rendet kellene teremteni ezen a fronton! Tudni kellene: mi jár és mi nem, mit szabad és mit nem? A gondatlanságból, önzésből, lelkiismeretlenségből komoly károk fakadnak! (_n —n) •— Hangversenyt rendez a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat énekkara, a Juhász Gyula Művelődési Otthon Bartók Béla kórusa és az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat énekkara június 30-án, szombaton este 8 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségében. Műsoron: Aljabjev, Bach, Bartók, Bárdos, Behár, Certon, Erikel, Gál, Gárdonyi, Hassler, Jindraíék, Kodály, Koposzov, Martini, Sárhelyi, Székely, Szabó, Vass, Verdi legszebb kórusművei női, férfi és vegyeskari előadásban, Vezényel Kertész Lajos, A társadalmi bíróságok jelentősége és működése MŰLT ÉV VÉGÉN hozott határozatában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapította, hogy szükséges a társadalmi tulajdon megkárosítása elleni aktív védekezés körét — a büntető bíróságok ítélkezésén túl — szélesebb társadalmi alapokra kiterjeszteni. Ennek nyomán nagy jelentőségű határozatot hozott a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi bíróságok létrehozásáról és működéséről, Az elmúlt évek tapasztalatai ls azt bizonyítják, hogy a büntető igazságszolgáltatás egymagában nem képes megoldani azokat a feladatokat, amelyek a társadalmi tulajdon védelme, a szocialista együttélés szabályaira való nevelésben előttünk állnak. Szükséges, hogy esetenkint maguk a dolgozók mondjanak ítéletet megtévedt társaik felett, A társadalmi bíróságok tárgyalásain maguk a becsületes dolgozók közvetlenül neveljék a megtévedt embereket és így alakítsanak ki az üzemben olyan légkört, melyben szégyen lesz nem becsületes, rendes embernek lenni; olyat, mely segíti a munkafegyelem megszilárdítását, a szocialista együttélés szabályainak megtartását és a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Az üzemi kollektíva hatalmas nevelőerejét mozgósítja a társadalmi bíráskodás és ez a nagy erő nemcsák az eléjük állított dolgozóra lesz nevelőhatással, hanem mindazokra, akik mint a, társadalmi bíróság tagjai, vagy a tárgyalás hallgatói vannak jelen, A MINISZTERTANÁCS HATAROZATA szerint társadalmi bíróságot kell létrehozni minden olyan vállalatnál, ahol az egy városban foglalkoztatott állandó dolgozók száma a 300 főt eléri, vagy meghaladja. Miniszteri engedéllyel azonban kisebb vállalatoknál is megvan erre a lehetőség. A társadalmi bíróságok megszervezése, irányítása és ellenőrzése a szakszervezetek feladata. A társadalmi bíróságok tagjait a dolgozók munkásgyűléseken választják meg. Egyegy üzemnél 10—25 tagú társadalmi bíróságot választhatnak, Ahhoz, hogy a társadalmi bíróság az előtte álló fontos nevelési feladatokat meg tudja valósítani, szükséges, hogy a dolgozók olyan társadalmi bírákat válasszanak meg, akik a munkában élen járnak, munkatársaik körében becsületességükről, igazságosságukról, példamutatásukról, elvhűségüről és részrehajthatatlanságukiról közismertek. Szükséges, hogy a gyakorlati tapasztalattal rendelkező, tárgyalások levezetésére alkalmas népi ülnököket is beválasszák. A szakszervezetek megtisztelő feladata, mint a társadalmi bíráskodás gazdáinak, hogy ügyeljenek arra, hogy a választásokon, majd pedig a társadalmi bíróságok működése során maradéktalanul érvényesüljön a szocialista demokratizmus és a társadalmi bíróságok mind összetételükben, mind gyakorlati működésükben az üzem valamennyi dolgozójának véleményét, meggyőződését tükrözzék.. TÁRSADALMI BtRÖSAG elé kerülhetnek azóta a dolgozók, akik megsértik a munkafegyelmet, megkárosítják kisebb mértékben a társadalmi tulajdont, üzemen belül megsértik a szocialista együttélés szabályait, vagy az üzemben munkatársaik személyi tulajdona ellen követnek el jogellenes cselekményeket. Olyan ügyeket kell a társadalmi bíróságokhoz utalni, amelyek a vállalatnál gyakrabban fordulnak elő és amelyeknél a tárgyalás, az érintett személyen tűi az egész üzem kollektívájára nevelő hatással jár. Az ügyeket az üzemi bizottsággal egyetértésben a vállalat igazgatója terjeszti a társadalmi bíróság elé, de ezt kezdeményezheti bármelyik dolgozó is. A társadalmi bíróság háromtagú tanácsban jár el. A 01 NAP A SZÉP DREZDABAN íria: Dénes Leó. a Városi Tanács v. b. elnöke A ROMJAIBÓL kiemelkedő város, nz új Drezda gyorsan fejlődött: a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt többszörösére nőtt ipari munkásainak száma, ipari termelése pedig , az elmúlt öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett. üzemei újból teljes kapacitással dolgoznak; gép- és motorgyára, hajógyára, finommechanikai, optikai művei, vegyipara ismét világhírűek és nagymértékben exportra dolgoznak; A Szegeden is jól ismert Erika írógépek itt készülnek. Gyáraikat; üzemeiket a legmodernebb gépekkel szerelték fel; itt van a köztársaság legnagyobb és legkorszerűbb dohánygyára és csokoládégyára. Kelet-Németországban a nyersanyagok jelentős részét importálják, mert a rézen kívül csak kevés vasuk és barna szenük van. Jelentékeny tényező a város szükségleteinek ellátásában a több ezer kisiparos, akiknek termelési volumene 1955 végén meghaladta az 54 millió DM-t A város áruforgalma öt év alatt megkétszereződött; tíz nagy, korszerű áruiláza van; smelyek közül különösen az Altmarkion levő ragadja meg a nézőt gyönyörű berendezésével, zsúfolt áruraktúrával. A kiszolgálás igen kultúrált, a nagyszámú vásárlók fegyelmezettek; egyébként az árukiadás, blokkolás rendszere ugyanaz; mint nálunk. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a vásárlók száma azért volt valószínűleg többszöröse a szokásosnak, mert ottlétünkkor a június 3-i nagygyűlésen jelentette ba Ottó Grotewobl miniszterelnök az új; nagy árcsökkentést; mint első ötéves tervük sikerének egyik jelentős bizonyítékát; Ez nz árcsökkentés a termelési többletből körülbelül egymilliárd márkát juttatott vissza közvetlenül a dolgozóknak. Az ünnepségen jelenlévő nyugat-német elvtársak elmondták, hogy ugyanakkor náluk az árak hónapról hónapra emelkednek; főleg az íijrafelfegyverzéssel kapcsolatos terhek következtében; Az egészségügyi és szociális berendezések jóval meghaladják a kapitalista idők színvonalát. A fejlődést bizonyítja, hogy a csecsemőhalandóság, amely 1925ben 8.1 százalék volt, 1955. végére 2.7 százalékra csökkent; (Szegeden az alikori 15 százalékkal szemben 1955 végén 3.4 százalék volt); A NÉPI KULTÚRA ] tekintetében az elmúlt esztendőkben mi is rendkívül sokat fejlődtünk, azonban még sok a pótolnivalónk. A drezdai általános iskolákban 33, középiskolákban 27 tanuló jut egy osztályra. (Szegeden az általános iskolákban 42.2, középiskolákban 30.4 nz átlaglétszám). Nyugat-Németország nagy városaiban ez az arány elérhetetlen. Az ifjúság iránti szeretet lépten-nyomon megmutatkozik. Az ünnep első napja is az ifjúságé volt: pionírok felvonulása, a F. D. J. (Szabad Német Ifjúság) rendezvények Felejthetetlen élmény volt a „Walter Ulbrichl" pionirpaiotában tett látogatásunk. Az Elba partján lévő hegyoldalon, hatalmas parkban, márványból épült luxuspalota a Pionír-otthon; gyönyörű bútorokkal, szőnyegekkel Hetven alkalmazott ügyel arra, hogy a tanulószobákban; klubhelyiségekben a kis technikusoknak és természetkutatóknak hatalmas ifjúsági könyvtár és minden lehetőség; kényelem, tisztaság; rendelkezésére álljon. Zenét, balettet, festészetet, szobrászatot; varrást; nyelveket tanulhatnak; -- kultúrcsoportjukat, bábszínházukat szakképzett vezetők irányítják. A falakon E. Thalmann; \V. Pieck elvtársak képeit, Marx-; Lenin-idézeteket láthatunk. Mindennap más iskola 6—9 éves korú növendékei szórakoznak; tanulnak az otthonban: A palota jelképen annak a nagy szeretetnek és gondoskodásnak; amellyel a Német Szocialista Egységpárt és a kormány az új nemzedék nevelésével, fejlődésével törődik; A híres drezdai kultúrintézmények, a zenei-, a kulturális élet, amelyek a háború alatt oly sokat szenvedtek, — újra virágzásnak indultak; az Állami Operaház, az Állami Filharmonikus Zenekar régi színvonalát már túlhaladta. K. M. Weber karmesterként működött Drezdában, itt van művészi síremléke is. A „Bűvös vadász" című operáját 1821 óta rendszeresen játsszák; az ünnepi estén, ahol jelen voltunk, több mint ezerszázadik előadása volt. A város színházai, mozijai eléggé látogatottak. Szeretik a magyar filmeket; ottlétünkor az egyik filmszínházban a „Liliomfi"-t játszották. A szovjet filmeken kívül igen sok francia és haladó nyugat-német filmet is játszanak. Beszéltem elvtársakkal, akik látták Dessauban a Bánk bánt és igen tetszett a Boci-boci tarka. | DREZDÁBAN \ igen sok a könyvesbolt; a könyvek azonban nem olcsók; Németországban kiadják a régi klasszikusokat, akiknek műveit a hitleri fasiszták jórészt elpusztították, Goetliet, Schillert, Thomas Mannt, A. Zweiget; >— a fiatal írók közül főleg Bredel, E. Claudius, E. Strittmahler műveit Egyik legnagyobb könyvsiker — mint mondják — St. Ileim Aranyváros" című regénye. Kiadnak ezenkívül haladó nyugat-német könyveket is; Kirst: 08/15" című szatirikus regényéről azt mondják; hogy ez a második világháború Svejkje. Szép számban jelennek meg szovjet, cseh; lengyel művek; tőlünk, magyaroktól nem ily mértékben; de a bolgároktól még kevésbé. A magyar könyvek közül szép díszkötésben láttuk Lukács György könyvét; amelynek igen nagy sikere van; Szívesen olvassák Illyés Gyula Puszták népé"-t, Karinthy Ferenc Budapesti tavasz"-át, Túri Zsuzsa könyvét, a régi írók közül főleg Mikszáthot. Külön kell beszámolnunk az ünnepség fénypontjáról, a Szovjet Hadsereg által megmentett, s a város dolgozóinak visszaadott; művészi és anyagi értékben felbecsülhetetlen világhírű festménygyűjtemény-kiállításnak, — a „Gemelde Galerie Drcsden"nek a megnyitójáról: j SZOMBATON | délelőtt az Állami Színházban a Városi Tanács díszülést tartott O. Gerster erre a célra írt „Drezdai képek" című szimfonikus költeményét mutatták be. (megjegyzem; hogy a zeneművet másnap alaposan megbírálta a sajtó). Grotewohl elvtárs hálás köszönetet mondott a Szovjetuniónak a képtár visszaadásáért; Rafael „Sixtusi Madonnája" hazatért; = mondotta; A német népnek egyik legfőbb kötelessége gondoskodni arról, hogy a második világháborúhoz hasonló katasztrófa meg ne ismétlődhessék többé. Minden erővel fel kell számolni a Nyugat-Németországban most éledező új német imperializmust; győzni kell a béke és a demokrácia erőinek egész Németországban, — hangsúlyozta Grotewohl elvtárs. — Az ülésen jelenlévő tizenöt ország delegációinak vezetői, '— elsősorban a Szovjetunió, a népi demokráciák; majd az angliai Coventry, a nyugat-német Stuttgart és Offenbach városok — tolmácsolták népeik üdvözletét. Walter Weidauer, a város főpolgármestere (tanácsi szervezetük mellett a város vezetőjét így hívják), ünnepi beszédében a német egység helyreállításáról; a város jövő fejlődésének nagy feladatairól beszélt. Ezután következett a történelmi esemény: a helyreállított gyönyörű barokk palotában, a „Zwingers"-ben a képtár megnyitása; A drezdai képtár a klasszikus nyugateurópai festészetnek világjelcntőségű gyűjteménye Tizián, Rafael, Dürer, Holbein, Vclasquez, Verones, Fcrmeer, Rubens, Rembrandt és sok más művész gyönyörű alkotásaival. A drezdai képtár a legnagyobb világhírű gyűjteményektől, a Leningrádi Ermitage-tól, a Párizsi Louvretól, a Londoni Nemzeti Képtártól főleg abban különbözik, bogy ezt a gyűjteményt egységes szempontok szerint válogatták össze: világosan és tisztán tükrözi a XVIII. százda első felének kultúráját. A gyűjtemény legértékesebb képei a XVI. századból való olasz és hollandi festők alkotásai; (Folytatjuk!) tárgyalások nyilvánosak és elnökének gondoskodni keál arról, hogy a felelősségrevont dolgozó védekezését elmondhassa — igazolatlan távolmaradása azonban nem akadálya a tárgyalás megtartásán nak, t A tárgyaláson Ismertetni kell a bizonyítékokat és szükséghez képest »tanú* kat* Is lehet kihallgatni; Ellentétben a rendes bírósági tárgyalásokkal, a társadalmi bíróság elnöke a jelen lévő hallgatóság koréból bárkinek hozzászólást engedélyezhet, söt egyenesen szükséges • munkatársak, a beosztottak, illetve a vezetők véleménynyilvánítása. A tárgyaláson jelen lévő dolgozók tehát nemcsak passzív hallgatók, hanem maguk is részt vesznek az itélet kialakításában véleményükkel és javaslataikkal. Ezzel válik a társadalmi bíróság az üzem dolgozóinak élő és a valóságban ható lelkiismeretévé. A tárgyaláson és az ítéletben is törekedni kell arra, hogy a megtévedt dolgozót meg lehessen győzni cselekménye helytelenségéről; törekedni kell arra, hogy maga is belássa, hogy hibát követett el. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a megtévedt dolgozó nevelése mindennemű büntetésnél fontosabb feladat. A társadalmi bíróságok ítéletei akkor lesznek jók és hasznosak, ha a felelősségrevont dolgozók az ítéletekben nem annyira büntetést, mint elvtársi, munkatársi nevelőeszközt látnak. A TARGYALAS EREDMÉNYEKÉNT, ha a társadalmi bíróság a vétkességet megállapítja, a következő határozatokat hozhatja: a dolgozót szóbeli feddéssel, vagy írásbeli megrovással büntetheti; súlyosabb esetben javaslatot tehet a vállalat igazgatójának arra, hogy a dolgozót helyezze alacsonyabb munkakörbe, vagy azonnali hatállyal bocsássa el, illetőleg kötelezze az anyagi kár megtérítésére; végül, ha az ügy súlyossága azt szükségessé teszi, a büntető eljárás lefolytatása végett az ügyet átteheti a rendes bírósághoz. Ha az nyer megállapítást, hogy a dolgozó a vád tárgyává tett vétkességet nem követte el, javaslatot tehet a fegyelmi eljárás megszüntetésére. A vállalat igazgatója, amennyiben a társadalmi bíróság határozatával egyetért, a javasolt fegyelmi határozatot már ott a tárgyaláson meghozza és kihirdeti, azt azonban ilyenkor is írásba kell foglalni és három napon belül a dolgozónak eljuttatni. Megmarad továbbra is a dolgozó azon joga, hogy esetleges fellebbezéssel a vállalati egyeztető bizottságohoz fordulhat. A társadalmi bíróságok létrehozásáról szóló határozat újabb jele annak, hogy pártunkat és kormányunkat — a szocialista humánum szellemében — a megtévedt emberek nevelésének célkitűzése vezeti. Ugyanakkor ez a határozat a XX. kongresszus szellemében tovább szélesiti a dolgozók befolyását az üzem belső életére és munkatársaik nevelésére is. Ez a határozat dolgozóinkra, elsősorban a szakszervezeteikre fokozott felelősséget hárít a szocialista erkölcs kialakításáért, a szocialista társadalmi együttélés szabályainak betartásáért es a társadalmi tulajdon védelmének fokozásáért. E határozat és annak helyes végrehajtása fontos lépés a szocialista demokratizmus kiszélesítése útján. , Dr. Sárkány György. 4 megyei bíróság elnöke