Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-16 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ,HV 1 1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 141. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. június 16. Automatizálás és kisgépesités Egyre több üzemben kezdődött meg az automati­zálás és a kisgépesités. Ez könnyíti az emberek mun­káját, növeli a termelést. Az egyre sürgetőbb feladat lassan közüggyé válik, s az egyszerű munkástól az üzem főmérnökéig igen sok helyen már azon gondolkodnak, hogyan lehetne a meglévő gépeket olyan készülékek­kel felszerelni, amelyek előbbre lendítik az automatizá­lást. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat műszaki dolgozód például hosszú fáradságos munkával kikísér­letezték az Egelhaaf—Martin rendszerű önműködő vetélőtöltő alkalmazását panyvaszövőgépekre. Ezeket az önműködő vetélőtöMőket a hesslán és csomagoló tex­tíliákat gyártó üzemekiben már régebben használták* de pomyvaszövésnél az első sikeres próbálkozások Új­szegeden történtek. A hosszú kísérlet meghozta a várt eredményt, s lehetővé válit a ponyvák négygépes rend­szerben való szövése, vagyis a kél gépes rendszerről áttértek egy fejlettebb szövésrendszerre. Ugyancsak kí­sérletek folynak az önműködő lánchenger fékezésnek bevezetésére is, melyeket a Szovjetunióban, de a nyu­gati államokban is alkalmaznak már, főleg a könnyű pamut, selyem és a gyapjúszövetek gyártásánál. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál most a kender­ponyváknál és a nehéz műszaki szöveteknél akarják alkalmazni az önműködő lánchenger fékeket. Példák bizonyítják, hogy az automatizálással, avagy a kisgépesitéssel nem egy üzemiben komolyan tö­rődnek. A Konzervgyárban rövidesen működnek már az automata töltőgépek, a Paprikafeldolgozónél csipedő­és fűzőgépek könnyítik meg a munkát. Az újítási fel­adattervekben és a műszintervekben is egyre több vál­lalatnál szerepel már egy-egy automatizálási, avagy kisgépesítési feladat megoldása. Már eddig is születtek hasznosnak látszó javaslatok és a kísérletezések nyom­ban megindultak. Ez arra enged következtetni, hogy azok — bér néha hosszan tartó, kemény munkát igé­nyelnek — előbb, vagy utóbb az emberek segítségére lesznek. A kisgépesités és automatizálás komoly eredményei mellett fel kell vetni a mutatkozó fogyatékosságokat is. Az építőiparban például még mindig idegenkednek sokan a kisgépesítéstől, például a vakológép használa­tától. A Szegedi Falemezgyár rönk terén pedig még mindig kezdetleges módszerrel végzik a rönkök mozga­tást, noha mód és lehetőség lenne annak gépesítésére itt is. Ahol a pártszervezet és a szakszervezet aktívan részt vesznek az automatizálás és kisgépesítéöben, moz­gósítják az egyszerű dolgozóktól kezdve az üzem veze­tőjéig ez embereket a problémák megoldására, ott mu­tatkoznak is eredmények. Amikor automatizálás és kisgépesítésről beszélünk, szólnunk kell az emberekkel való fokozottabb törődés­ről ds — hisz a munka megkönnyítését, egyszerűsítését jelenti mind az automatizálás, mind a kisgépesités. Tóth József, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat szövő technológusa úgy vélekedik az emberekről való gondoskodásról: elképzelhetetlen az az automatizálás és kisgépesités széleskörű alkalmazása nélkül. Sok ma­gyarázatra nincs szükség, mert számos műszaki vezető ugyanígy látja ezt a dolgot. Amikor egy szövőnő az ön­működő vetélőtöltő alkalmazásával két gép helyett né­gyet kezel, avagy a vakolást az építőmunkás géppel végzi, akikor nemcsak a termelés emelkedik, hanem a munkás keresete is nő és aimi talán legfontosabb, köny­nyebb lesz egy-egy művelet elvégzése. Erről kell első­sorban is sokat beszélni. Hogy néhány helyen még lassú az automatizálás és kisgépesités üteme, az adó­dik abból is, hogy a dolgozók idegenkednek tőle, s fél­nek, hogy keresetük rovására megy. A meggyőző szó, mégimkább a tett bizonyítja .majd be, hogy erről szó sincs. Amikor a kisgépesítésről beszélünk, a termelés növekedése mellett elsősorban is a dolgozó érdekeit tartjuk szem előtt; tehát munkájának megkönnyítését. A rohamosan fejlődő automatizálással és kisgépe­sítéssel minden bizonnyal a még néhol mutatkozó ellen­állás, nemtörődömség is megtörik, s a műszakiakkal együtt az egész üzem azon fáradozik majd, hogy a korszerű technika követelményeinek megfelelően dol­gozzanak. Nem közömbös például az építőmunkások számára 6em, hogy két hétig, avagy hat napig tart egy épület vakolása. Az sem közömbös, hogy az előregyár­tott elemek alkalmazásával adott idő alatt másfélszer annyi épületet tudnak elkészíteni. Ha összefog egy-egy üzemiben minden gondolkodó ember, akkor könnyebb az előrehaladás. És most erre az összefogásra van igen nagy szükség, elsősorban is saját érdekünkben. ARATÁS ELŐTT fl röszkei traktorok, kombáino* készen állnak az Indulásra A Röszkei Gépállomáson is véget ért a nyári szemle. Szakemberekből, pártmunká­sokból, tanácsi vezetőkből álló bizottság vizsgálta meg a kijavított erőgépeket, kom­bájnokat, cséplőket, hogy a gépállomás dolgozói jól készítették-e elő azokat a soron következő nagy gabonabetakarítási mun­kára. Hibát nem találhattak. Az erőgépek, s minden gép, amelyikre csak szükség lesz a kenyércsatában, egymás mellé felsora­kozva várja az indulás napját, mikor jelen­tik a szövetkezetekből, a gabonaföldekről: aratásra érett a termés, kezdődhet a hajrá. Ezért a derekas munkáért az elsők kö­zött érdemelnek dicséretet Borbás István, Miklós Antal, Széli Sándor és Miskolczi István elvtársak, akik nemcsak a cséplés­ből, s aratásból veszik majd ki a részüket, de a javítások idején is derekasan helyt­álltak a munkában. Faragó János és ördögh József kombájn­vezető elvtársak munkájára tavaly sem volt panasz; Most ők is úgy készültek, hogy szép Ernag kombájnjaikkal még tökélete­sebb munkát végezhessenek majd, ha beáll­nak a rendbe. Tapod! Gyula Készülnek az aratásra a tápéi dolgozó parasztok A június elejei hirtelen kánikula a tá­péi határban is ugyancsak megszőkítette az árpákat, de helyenkint székül már a búza is. Ez már azt jelenti: rövidesen megpen­dülhetnek a kaszák, kezdődhet az aratás. Addig persze még nagyon sok a tennivaló. Be kell fejezni a kukorica második kapála­sát is, teljesen rendbe kell hagyni a cukor­répákat, hogy az aratás-cséplés nagy mun­kája közben erre már senkinek se legyen gondja. Tápén azonban nemcsak a tsz-ta­gok és az egyénileg dolgozó parasztok ké­szülnek nagy sietséggel az aratásra, hanem a tanács, a terményforgalmi vállalat dol­gozói is. A gabonaraktárak már tisztán, ki­meszelve, fertőtlenítve várják az első búza, árpa érkezését. Hogy biztosan meg tudják védeni a falu gabonatermését, a napokban 34 tagú önkén­tes tűzoltó testület is alakult Tápén. A tűz­oltó testület tagjainak részére rendszeres esti szakelőadásokat tartanak, hogy ha va­lamelyik szérűskertben, vagy gabonaföldön szükség lenne a munkájukra, jól értsék mesterségüket. r ' Csendes Pálné levele nyomán Mai számunkból: Megkezdődött a magyar színjátszás ünnepi hetének záróvitája (2. oldal) Látogatás a jövő iskolai év elsősei között (3. óddal) A párt segítsége, ellenőrzése nélkül lehetetlen jó munkát végezni (3. oldal) J Szövetkezeti nap lesz Szegeden Június 24-én, vasárnap a szegedi termelőszövetkezetek tagjai ünnepélyes szövetke­zeti napot rendeznek. Az ün­nepség színhelye a baktói Felszabadulás Termelőszö­vetkezetben lesz. A város termelőszövetkezeteinek tag­jai feldíszített kocsikon, ke­rékpárokon csoportosan lá­togatnak el a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe, ahol egésznapos ünnepségben lesz majd részük. A vendéglátók és a többi szövetkezetek igaz­gatóságai ételről és italról bőven gondoskodnak majd. E szövetkezeti nap alkalmá­ból ünnepélyes keretek kö­zött nyitják meg a forgalmat a Felszabadulás Termelőszö­vetkezet új, sok százezer fo­rintos költséggel megépített bekötő útvonalán is. Az ün­nepségen és az ezt követő mulatságos nagy számmal képviseltetik magukat a sze­gedi és a baktói egyénileg dolgozó parasztok is, Állandó repülőgépjárat szállítja a szegedi export szamócát Két hét óta a szegedi repü­lőtérről mindennap indul egy külön repülőgép, mely rövid két és félóra hossza alatt juttatja el a szomszédos Csehszlovák Népköztársaság­ba a szegedi kertek egyik leg­szebb, legértékesebb gyümöl­csét, a szamócát. Egy-egy al­kalommal mintegy húsz má­zsa finom, ízlésesen csoma­golt szamócát raknak be a gépbe, s néhány órával ké­sőbb ugyanezt a szamócát már árusítják a prágai cse­mege üzletekben. A prágai dolgozók közül talán sokan nem is gondolják), hogy az a szamóca, melyet olyan szíve­sen vásárolnak, nem egészen egy fél nappal előbb még le­szedetlenül a szegedi kertek­ben virított. Rendszeres re­pülőjárat szállítja a szamó­cát, s a cseresznyét a távo­labbi Nyugat-Németországba és a Német Demokratikus Köztársaságba is. Az idén nagy szamócatermés volt a szegedi kertekben, de ha még egyszer akkora is lőtt volna a termés, a szomszédos népi demokráciáikban és a nyugati államokban jó pénzért talált volna vevőket. Az exportra menő szamócáért 8 forintot kapnak Ikilónkint a termelők. Érdemes tehát ebben az esz­tendőben még nagyobb terü­leteken szamócát telepítem, nagyon kifizetődő. A jövő héten egyesül Szegeden a Hazafias Népfronttal a Békebizottság és az MNDSZ Szegeden június 21-én, csü­törtökön délután 6 órakor ke­rül sor az MNDSZ, a Béke­bizottság, a Hazafias Nép­front Városi Bizottságával való egyesülésre. Ebből az al­kalomból különböző akció­bizottságokat is választanak és részletesen megtárgyalják a közös feladataikat. Az egyesülési ülést az Egyetemi Diákklubban tartják. — Aszfaltjárda készül a Tisza Lajos utcában. A mun­kálatok folynak az utca mind­két oldalán: még ebben az évben egészen a Sárkány ut­cáig elkészül az aszfalt­gyalogjárda. — Rövidcsen befejezik a befőtt közvetlen "kiszerelé­sére* készülő konyha csino­sítását a Szegedi Konzerv­gyárban. A helyiség az egész­ségvédelem minden követel­ményének megfelel. Az eredmények még szebbek lehelnének ... Szép eredményt értek el az elmúlt hónapban a MÁV Felépítmény Vasanyagjavító Vállalat dolgozói. Tervünket 102 százalékra teljesítettük. Üzemünk minden részlegénél kimagasló eredmények szü­lettek. A vasöntödében, az öntvénytisztítóknál, Miskol­czi János brigádja 209, Pa­muk Sándor brigádja 159 százalékot ért el. A vasöntők közül kiemelkedett Sebők Papp Imre, Kiss Mihály, a sorompó-lakatosoknál Gár­gyán Ferenc és Farkas I. Já­nos. Hosszan lehetne sorolni a motoros részlegnél, a ková­csoknál, a vasesztergályo­soknál, a szállítóknál, a ki­emelkedő eredményt elérők neveit. Az eredmények még szeb­bek ís lehetnének. Azt sze­retnénk, ha munkánkhoz biz­tosítanák mindig a szükséges anyagot. Az anyagok legna­gyobb részét az üzemünk te­rületén működő szakszertár­nak kellene biztosítani. Saj­nos, a legtöbb esetiben a véte­lező csoportvezetők üres kéz­zel jönnek vissza. A szertár­ban anyag helyett a követke­ző választ kapják: „A kért anyagot megrendeltük". Saj­nos, sok esetben két-három hétig is várakozni kell a megrendelt anyagra. A dol­gozók kénytelenek más mun­kához fogni. Md, vasanyagjavi­tó dolgozók szeretnénk, ha a szakszertár szívügyének te­kintené üzemünk tervtelje­sítését, időben gondoskodna az anyagról. Szendrei József Mikor lesz elkülönítő bölcsőde Szegeden Kitűnő javaslata van a Textiles Területi Bizottság­nak: létesítsünk Szegeden egy elkülönítő bölcsődét. Nagyon sok érv szól e he­lyes kezdeményezés mellett. Ugyanis a szegedi textilüze­mekben számos dolgozó édes­anya kénytelen táppénzes ál­lományban otthon maradni megbetegedett, kétévesnél alacsonyabb korú gyermeke mellett. Igaz, az üzemi böl­csődékben van elkülönítő szo­Vasárnap nyílik meg a szegedi kertészeti kiállítás Mint már hírt adott erről a „Délmagyarország", a szegedi és a városkörnyéki termelő­szövetkezetek, egyénileg doi­gozó parasztok igen szép ker­tészeti és gyümölcskiállítás­sal akarják meglepni Szeged dolgozóit. A kiállításon leg­szebb gyümölcs- és zöldség­termésükkel vesznek részt" a szegedi Dózsa, az újsze­gedi Haladás, a Ságvári­telcpi Táncsics Tsz-ek tag­jai, de eljönnek ide áruik­kal a kübekházi Sarló-Ka­lapács, a szöregi Micsurin és még sok más termelő­szövetkezet tagjai. Nagyon szépnek ígérkező vi­rág, rózsa bemutató is lesz. A Hódmezővásárhelyi Kerté­szeti Vállalat és a szőregi termelőszövetkezetek, vala­mint a szegedi egyetemi fü­vészkert legszebb nemesített rózsáiban gyönyörködhetnek majd többek között a kiállí­tás látogatói. Igen szépnek és tanulságosnak ígérkezik a ki­állítás paprika-részlege is. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat bemutatja, hogyan készül a világhíres szegedi őrölt paprika, hogyan fejlőd­nek ki a piciny palántákból a nagy paprikacsövek, s hányféle műveleten megy keresztül a paprika, míg az ólomzáralt zsákokba kerül, s eljut a legtávolabbi világtá­jakra is. A szegedi MTH 600-as Traktorosképző Iskola nö­vendékei is ugyancsak ké­szülnek a kiállításra. Modern mezőgazdasági gép­modellekct mutatnak be a látogató közönségnek, akik a gépek közül többet, kombájnokat, kultivátoro­kat munkaközben is lát­hatnak. A kiállítás iránt nem kis érdeklődést tanúsítottak a szegedi és a Szeged környéki kiskertészek, egyéni gazdák sem. Bizonyítja ezt az is, hogy 60 egyéni termelő je­lentkezett szamócával, cse­resznyével és más gyümölcs­és zöldségféleségekkel, s ők is részt vesznek áruikkal a kiállításon. A kiállítás megnyitására az MSZT Horváth Mihály utcai székházában vasár­nap délelőtt 9 órakor kerül sor. Az ünnepélyes megnyitó után 10 órakor Mohácsi Mátyás egyetemi tanár tart szakelő­adást a bogyós gyümölcsfé­lék legeredményesebb ter­melési módszereiről. Ugyan­csak tíz órakor a kiállítás háza előtt a MEZÖKER ren­dezésében látványos zöldség-, gyümölcs- és virágvásár kez­dődik. A kiállítás egy napig lesz nyitva. A nyitvatartási idő alatt a téli alma termeléséről délelőtt egyszer, délután pe­dig kétszer tudományos szak­filmet is mutatnak be. A kiállítás szemléltetően mutatja majd, milyen sokat fejlődött az utóbbi években Szeged és vidéke zöldség- és gyümölcstermelése. ba, de ezeknek száma nagyon csekély. Ha volna egy köz­ponti úgynevezett elkülönítő bölcsőde Szegeden, ahol a be­teg gyermekeket állandó or­vosi kezelésiben gyógyítanák, gondoznák, akikor az édes­anyáknak nem kellene otthon maradni, abban a nyugodt gondolatban dolgoznának, hogy beteg gyermekeik jó he­lyen vannak. A Textilszakszervezet Terü­leti Bizottsága kiszámította, hogy például ha a Szegedi Kenderfonógyárban egy év alatt a táppénzes állomány­ban lévők számát 0.1 száza­lékkal csökkentenék — vagyis az elkülönítő bölcsőde létezésekor sokkal kevesebb édesanya maradna otthon! — akkor több imint 750 ezer fo­rint megtakarítást lehetne el­érni az üzemben évente, amely összeget más szociális célra tudnák fordítani. A szc­degi textilüzemekben tehát egy év alatt több millió fo­rintra rúgna a megtakarítás összege, ha a dolgozó édes­anyák beteg gyermekeiről el­különítő bölcsődében gondos­kodnának. A Textiles Szakszervezetek Országos Központja is támo­gatja az elkülönítő bölcsőde létesítését Szegeden, hely is akad száméra: rajta hát, va­lósítsák meg a területi bizott­ság kezdeményezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom