Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

Szombat, 1956. Június 2. OEIMIGYRRORSZIG A párt a dolgozók segítségével igazságot tesz Felülvizsgálták Csórván, hogy kik a kutáhok — Igazságot szolgáltattak több középparasztnak A csorvai pártbizottság és a tanács a felsőbb párt- és állami szervekkel karöltve a dolgozó parasztság elé tárta a kérdést: kik a kulákok a községben és 'kik nem azok. Kilencvenegy eddig kuláknak tekintett ember ügyét vizsgálták felül, s a parasztság kisgyüléseken és beszélgetések során fejtette Ikivéleményét- A beszélgetések, kisgyűlések és vizsgálatok nyomán kiderült, hogy több középparaszt igazságtalanul került éveikkel ezelőtt kuláklistára. Most ezeknek az embareknék a dolgozók véleménye alapján igazságot szolgáltattak. Csoportonként elbeszélgettek velük a tanácsnál és tudomásukra hozták a közös döntést. Kedden este a csorvai ta- figyelni ezekre a hibákra nácsházán több. eddig igazságtalanul kulákként kezelt középparaszt jött össze. Farkas elvtárs, a tanács elnökhelyettese ismertette velük a helyzetet s ielen volt Bába elvtárs, a községi pártbizottság titkára is. A jelenlévő középparasztok örömmel és megenyhülten fogadták a közös döntést, és a beszélgetés során elmondfaluba. azok rieim mondanák-e isimét kuláknaik őket? Nem, erre már nem kerülhet sor, mert a közös döntésről minden szervet értesítenek, s a régi megbélyegzést velük szemben véletlenül sem szabad használni. Ez a beszélgetés is nyugalmat keltett az emberekben Kilencvenegy eddig kuláknak tartott parasztember közül a vizsgálatok után tizennyolcat tekintenek továbbra is annak. A dolgozó parasztok véleménye nyomán, az életnek mes, felelően tettek igazságot, s ezX^-^Jfi^ által sok becsületes paraszt' ~ ' embernek Viía a második öiéves ierv irányelveiről A hendergyári helyzet Hát bizony az még jobb lett volna — mondta Bába elvtárs —. de ma is nagyon jó, s azt bizonyítja ez a vizsgálat, melyet a szellemében tettünk, hogy a párt mindig megkeresi az igazságot Majd a termelőszövetkezetek támogatásáról beszélgetett el a jelenlévő középparasztokkal, s kifejtette, hogy a szöták. milyen megszégyenítőnek vetkezetek kapuja minden béés igazságtalannak érezték, hogy kulákként kezelték őket. Kirí Vince tízcsaládos oarasztember. akit huszonkét (hold gyenge föld után soroltak annakidején a kulákok közé. azt is elmondta, hogy ez ellen az el.iárás ellen annakidején mennyiszer tiltakozott a tanácsnál. Az altkori elnök. Fodor Ferenc mindig megnyugtatta, de egv lépést sem tett. hogv változtasson a helyzeten. Egyébként Fodor Ferenc is kuláklistára került csületes parasztember előtt, így előttük is nyitva áll. De csak a meggyőzéssel lehet az embereket elhatározásra bírni, mert egyedül ez vezet jóra. Csak úgy erős egy szövetkezet. ha tagjai mindkét lábukkal bent állnak a közösben. Ezzel a munkával csak lépésről-lépésre lehet előre haladni, mert nehéz elhagyni a régi megszokott életet. Börcsök Mihály megjegyezte erre, hogy ő már idős ember, de bizony még most sem szokvisszaadlák a munkakedvét nyugalmát. És ez a tett bizonyára — ha az idő is kedvez az embernek — jobb termési eredményekiben mutatja majd eredményes voltát az ország hasznára. (németh) A Szegedi Kenderfonógyár alapszervezeteinek párttitkárai és az üzem műszaki dolgozói nemrég Tömörkény László főmérnök előadását hallgatták meg, aki ismertette a Szegedi Kenderfonógyár feladatait a második ötéves tervben. Az előadás után a hozzászólásokból a következő kép alakút ki: Üzemünkre jelenleg és előreláthatólag az egész második ötéves terv folyamán a nagyfokú rekonstrukció jellemző. Ez azért szükséges, hogy az elkövetkezendő idők követleményeinek üzemünk megfeleljen. A követelmény az, hogy a mennyiség minimális emelkedésével a finomsági szám körülbelül 25 százalékkal emelkedjék azért, hogy a műszálak által elhódított területeket más területtel pótolhassuk. Mindenki által tudott dolog ugyanis, hogy a háló-, töm1Ő-, kötélszükséglet stb. egy részét a műszál elhódította a kenderipartól. E helyett a magasabb finomsági szám kifonásával alapanyagot akarunk biztosítani néháry olyan közszükségleti cikk gyártására, amely idáig pamutból, vagy lenből készült. Ilyen például a lepedő, a törülköző, a konyharuha és — mint ahogy Olaszországban már használatban is van — egyes nyári női ruhaféleségek, valamint bútorszövetek. Üzemünk műszaki dolgozói ennek érdekében számos kísérletet végeztek és végeznek, szorosan együttműködve az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalattal és más érdekelt szövödékkel. Fonási szempontból nagyobb nehézségek eddig nem mutatkoznak. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a rostipari vállalatok megfelelően válogatott kendert biztosítsanak üzemünknek erre a célra, annál is inkább, mert a máspdik ötéves terv irányelvei szerint 1960-ra a 22.000 tonna Ololt kenderből nagy menynyiségú vékony fonalat kell előállítani, s ennek elkészítése főleg üzemünkre hárul. Annak érdekében, hogy a magasabb finomsági számot nagyüzemileg elő tudjuk állítani, üzemünk finomfonógépeket kap — ezt szolgálják a jelenleg az NDK által üzemünkbe beállított gép-prototípusok kikísérletezése — és ezzel lehetővé válik, hogy a népgazdaságunk második ötéves tervének ránk vonatkozó részét maradéktalanul teljesítsük. ördögh Andris a Szeged i Kenderfonógyár párt-végrehajtóbizottságának termelési f«» lelőse HIREK aztán, bár föld je után közép- t{( meg azt a sok gondot. kínparaszt lenne. De az a véleménye róla. hogy soha nem dolgozott, kizsákmányoló volt, • mikor tanácselnök lett kiskirálykodott és a törvénytelenségeik és hibák egész sorát követte eü, nemegyszer haszonlesésből. Ezt az ember például ma is kuláknak tekintik Csórván. Még olyan parasztemiberelódást. amely az egyéni gazdálkodással jár. könnyen lehet hát, hogv egy szép napon másképp határoz. Makra Antal pedig szóvátette, most is keserűséggel emlékezve viszsza. hogy milyen rosszul esett neki, amikor kizárlak a léeszből azzal, hogv kulák. Más ilyen példa is akadt. Fodor István. ket is soroltak a kulákok kö- egy fiatalember már ősszel is zé azelőtt, akik juttatott földön gazdálkodtak. Börcsök Mihály szóvá tette, hogy azért került kuláklistára. mert sovány, (homokos földiébe, ahol csak három kereszt rozsot tudott termelni, szőlőt ültetett; Pedig ez az országnak is kifizetődőbb. Ihiszen például ezen a területen húsz hektó bor termett már; Bába elvtárs elmondotta, a napokban egyik gyűlésen valaki megjegyezte: már hat évvel ezelőtt fel kellett volna kérte magát a téeszbe. Kuláknak tekintették, azon az alapon. Ihogy nagyapjának hetven hold földje volt. Ez igaz, de az is tény, hogy a hetven (hold földet még a (húszas években felosztották a gyerekek között tizenyolc-húsz holdas darabokra, s az unokák már ilyen gazdaságban nőttek föl A beszélgetés során még sok minden fölmerült. Vajon — kérdezték az emberek — ha más vezetők kerülnének a Ünnepi nagygyűlés a pedagógus napon A pedagógusnap alkalmából június 3-án 9 órád kezdettel a Szabadság-filmszínházban ünnepi nagygyűlést tart a Városi Tanács oktatási osztálya. Az ünnepi nagygyűlést Harmefth István elvtárs, az oktatási osztály vezetője nyitja meg. ünnepi beszédet Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mond. Ezután kerül sor a jól dolgozó pedagógusok jutalmazására. A nagygyűlés utáni kulturális műsorban Miklósy György, a szegedi Nemzeti Színház művésze, a Keméndy Nándomé Tanítónőképző -Énekkara, a Városi Balettiskola tánccsoportja és a szegedi Nemzeti Színház több művésze lép fel. Az Ünnepi Könyvhét eseményei KÖNYVKIÁLLÍTÁS Szegeden a Klauzál tán könyvsátor előtt. Megnyitó beszédet mond Dér Endre .József Attila-díjas író. József Attila „A Dunánál' című költeményét Nóvák Mária, a Tömörkény Leánygimnázium tanulója szavalja. —. KÖNYV-ANKÉTOKAT ÉS 1RÖK-OLVASÓK TALÁLKOZÓIT rendezik meg a szegedi művelődési otthonokban, üzemekben, termelőszövetkezetekben és iskolákban az ünnepi könyvhét tiszteleszülő folytatásából olvas fel tére. A tanács népművelési osztálya és a TTIT közös rendezésében ez idö alatt 40 irodalmi ismeretterjesztő előadást tartanak. NYÍLIK az Ünnepi Könyvhét alkalmából vasárnap délelőtt 11 órakor a Somogyi Könyvtár kupolacsarnokában. Ünnepi beszédet mond Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács VB elnökhelyettese. A megnyitó után tárlatvezetés lesz. — DUTKA ÁKOS TART ELŐADÁST június 5-én, kedden este 7 órakor a TTIT klubhelyiségében nagyváradi élményeiről, majd a Holnap városa című regényének kérészleteket. — AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MEGNYITÓJA vasárnap délelőtt 9 órakor lesz — Ifjúsági dalos ünnepély lesz ma délután 5 órakor az újszegedi szabadféri színpadon. Bevezető beszédet mond Mison Gusztáv elvtárs, az I. kerületi Tanács VB elnöke. Közreműködnek a szegedi általános- és középiskolák énekkarai és a szegedi Szabad Ifjúság Művészegyüttes vegyeskara. Művészeti vezető: dr. Szeghy Endre. A 2500 tagú összkart Szécsi József és Wald-mann József vezénylik. Jegyek az általános iskolák énekszókos nevelődnél kaphatók. AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIÁI INTÉZET a nyári időszámítás bevezetésével kapcsolatban felkéri a meteorológiai állomások vezetőit, hogy június 3-tól kezdve észleléseiket cgy órával későbbi időpontban végezzék és sürgönyeiket is ennek megfelelően továbbítsák. TISZTA LEN NÖI RUHAVÁSZON kerül furgalomba. A lenipari üzemek már lő színárnyalatban 1)0 centi szélességben készítik a tiszta len női ruhavásznat. A: idén körülbelül 20 ezer női ruhához elegendő szövetet készítenek belföldi szükségletre. — Sétahajót indít június 3-án, vasárnap a MAHART, száz utas jelentkezése esetén délelőtt fél 11-kor és délután 5 órakor. TAVLE?ETS £M£Öy MÓRA FERENC: Juhász Gyula dicsőségének: abban az eleven újságjában, amelyet ennek a városnak a társadalma szerkesztett ma a költőnek, én vagyok a vezércikk. Nem is szólva arról, hogy köztudomás szerint mi ketten vagyunk azok, akik a legnagyobb szégyenít hozzuk erre a városra, amit sokszor megírtak már rólunk és hiszem a jó Istent, hogy még sokszor meg fognak írni -— mondom, nem is szólva arról, én azt, hogy az ős Túrán nehogy hírességünk összeköt mád törzsei időnként össze kettőnket, van nekünk egy szoktak gyülekezni egy-egy különös összekötő láncunk óriási tamarisZkusz-fa körül, is és ez a vezércikk. Sokat amely országhatárnyi sivatameghajigál-tak már engem gokcun egymaga zöldellett élőutcai pajkosok, játékos kis fának. Az élet nem nagyon AZ ÉLŐFA ÜNNEPE Most harminc éve, 1926. április 18-án mondotta el az alábbiakat az író, barátjáról, Juhász Gyuláról, a költő műveit bemutató irodalmi matiné alkalmából. A könyvhét aik almából méltóbban nem ós idézhetnénk Juhász Gyulát, mint a nagy barát és harcostárs szavaival s méltóbb tanulságot se mondhatnák a múltról Móránál. .Tuhász Gyula verseinek vádogatott gyűjteménye a könyvhétre kiadott müvek között segít közkinccsé tenni a költő életművét. fittyfirittyek olyan cikkért, amit Juhász Gyula írt. Persze vállaltam és sohase tiltakoztam. Először azért, mert sohse tudja az ember, mitől hízik, másodszor, mert legalább annyiszor vállaltam azt is, hogy nekem hálálkodjanak az emberek olyan nagyszerű cikkekért, amiket megint csak Juhász Gyula írt. Hát ha én annyiszor vállaltam Juhász Gyulát, ez látogatta a magános óriást, az örökkévaló erő nyugalmával nézdegélte lábánátl a homokfelhők és feje felett a felhőbuckák futását, de azért a magános fa sohse volt egyedül. Sűrűjében pihentek a puszta fülemüléi, odajártak bújócskázni a mindig ifjúnak maradó tündérek, a puszta szabad fuvalmai, beszélgetett a mennydörgéssel és barátkozott a délibábbal. egyszer Juhász Gyula is val- amely az álmok márványpalaljon engem, mint vezércikket. Nem nagyon szimpatikus műfaj ez, de bizonyos feltételek mellett el lehet szívlelni. Ne legyen nagyon okos, ne legyen nagyon hosszú ós jó legyen a címe. A két első feltételnek elég könnyen eleget tudok tenni és azt hiszem, a címet is jól választottam meg, miker ezt a költőünneplést az élőfa ünnepének nevezem. |em TUDNÁM GAZDÁJÁT ADNI, micsoda régi útleírásban olvastam N1 lötáival és rózsaligeteivel. kedveskedett neki. Es a vándornépek mindig tudták azt, hogy valahol messze, meszsze a puszták közepében van egy élőfa, amelynek sátra alatt az egész nemzet elfér és mikor a tavasz esői anemonekat zsendítettek ki még a halott homokból is, akkor odasokasodtak köréje é6 megülték az élőfa ünnepét. Molláh-.k nem rendelték és aksakál-ok nem parancsolták ezt az ünnepet, azok tán ott se voltak, de azért mégis nagyon sokan voitak, mert mindenki oitt volt, akinek szíve volt. Megitatták a fát italáldozatokkal, színes szalagokat kötöttek az ágaira, énekeket mondtak a tiszteletére a sámánok és amikor elbúcsúztak tőle. mindenki vitt magával a fáról egy levelet, egy barkát, ami a fárasztó sivatagi vándorlásokon is emlékeztető legyen a teremtő természetre, a csodára, az élőfára ... aZ ÉLŐFA ÜNNEPÉT " üli a szegedi társadalom ezen a matinén, azét az élő fáét, akit Juhász Gyulának hívnak a mai magyar életben, amelynek sivatagában egyre kevesebb lesz az élőfa és egyre több a vad szik. Az országhatárokon is túl látszik ez a mi magános élöfánk, ez a nemes pusztai fűz, aki mélán néz bele az irodalmi divatok homokfutásai felett a végtelenbe, változatlanul minden változásban, mint feje felett az cg, amelybe koronája belevész. Nekünk nem kellett messziről zarándokolnunk az élőfáhoe. hiszen itt van, közülünk nőtt ki, a mi szegedi homokunkból, amely nagyon áldott, nagyon sok értéket termelt ezer esztendő alatt, de az irodalomnak nem adott ilyen óriás fákat. Sajátságos dolog, hogy ez a legnagyobb ink, a magyar költő nem hágy magyar város, amely annyi aranyakat és ezüstöket amanesusi háború szicíliai szakaszában a spártaiak szabadon eresztették azokat a hadifoglyaikat, akik szavalni tudtak Homéroszból. Ez csakugyan Homérosz-kultusz volt. Egyszer skót rablók betörtek az abbeyi kastélyba, zsákba gyömöszölték a családi kincstár aranyait, ezüstjelt, diadém jedt, de amikor meghallották a szepegő kulcsártól, hogy azok lord Byron kincsei voltak valaha, akkor megszégyellték magúkat és mindent visszaraktak a helyére. Ez Byron-kultusz volt és ilyent én minálunk nem tudok elképzelni. Mert, ha volnának is ilyen lojális rablónagy írót adoptált és nevelt, maga nem termett nagy írót Dugonics Andrásig, és attól fogva Tömörkény Istvánig megint sivatag van és különös iróniája a sorsnak Szeged iránt, hogy ez a legszegedibb író se itt született, hanem útközben, a ceglédi vasúti állomáson s az irodalomtörténeti kézikönyvekbe úgy került bele, hogy -Tömörkény István, született Cegléden*. Dugonics András óta Juhász Gyula az első igazán szegedi nagy író, aki valóban ebből a homokból sarjadt városa dicsőségére és ezért kell nekünk, szegedieknek Juhász-kultuszt csinálnunk, nem Juhász Gyuláért, hanem magáért Szegedért. Kultusz, kultusz ... az embernek1 rájár a szája és beszél Jókai-kultuszról, Petőfikultuszról, Ady-kultuszról — pedig én attól tartok, hogy ebben az országban nincs az íróknak kultusza. A peloponradékaira. Azt hiszem, ebben az országban csak egy igazi kultusz van s az a magyar nép Kossuth-kultusza, akinek az imrnensus nagyságát érzik, de érteni nem értik. MEM ILYEN KULTUSZT '' kívánok Juhász Gyulának, a költőnek és azt hiszem, ő se ilyent kíván magának. Én azt mondom ennek a nagy sokadalomnak, amely idetörekedett az élőfa ünnepére: — Ti ügyes-bajos, fáradt vándorai a nehéz magyar életnek, akik idejöttetek felüdülni és elfelejtkezni a szépségben, ne menjetek el innen úgy, hogy egy-egy lombot, egy-egy barkát ne vigyetek magatokkal az élő-_ fáról. Egy-egy dalát, egy-egy' gondolatát tegyétek a szívetek poharába és őrizzétek magatoknál a magyar sors poros és tikkadt utain, hogy egy-egy pillanatra szebbé és jobbá tegye az életeteket! — Gyermekdélutánt dez a Városi Tanács Közkórháza és a Közegészség- és Járványügyi Intézet június 3-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel a II. Kórház nagytermében. Az intézeteik dolgozóinak gyermekeit megvendégeli és ajándékkal Jutalmazza meg a rendezőség. A gyermekdélután keretében mesefilmet vetítenek, ezenkívül tombola teszi érdekessé a délutánt. — Jubileumi előadást rendez a Szegedi Kenderfonógyár "Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett színjátszó csoportja 10 éves fennállásának alkalmából június 3-án, vasárnap este fél 8 órai kezdettel az üzem kultúrtermében. Bemutatásra kerül Darvas József Kossuth-díjas író Szakadék című drámája. — P.l üzemavató ünnepséget tart ma este 7 órai kezdettel az MSZT-szókházíhan azÉIelmiszerkiskeneskedelmi Vállalat. A kulturális műsorban fellép e vállalat énekkara, melynek énekszámaiból nemrégen a rádió hangfelvételt készített. — Dal- és zcrac-eatct rendez ma, június 2-án, szombaton este 6 órai kezdettel a Kálvin tér 6. szám aüatt a Belváros I. MNDSZ- és MSZT-csoport. A (kulturális műsorban sok neves szegedi énekes lép fel. •ujui a dátpedi díinftadon Éppen tizenöt esztendeje, hogy 1941-ben a Híd című dráma egyik jurátusaként sovány, fiatal ember lépett a szegedi színház színpadára. Marosi Károlynak hívták, s táncos-komikus szeretett volna lenni. Jött a háború, a jront-szlnházzal nyugatra került, majd 1950-ig Párizsban a „Parisén Gríll"-ben játszszott. Innen került a Műnellenben működő Szabad Európa rádióhoz, amelynek aztán négy évig munkatársa volt. S néhány hónapja a Szabad Európa rádió volt munkatársa hazatért Magyarországra. Marosi Károly, — akit sok mái idegenbe került honfitársával együtt interiuíló-táborral és kényszermunkával ijesztgetlek — ma már a szegedi Nemzeti Színház müvósze. Trgnap délután pedig szeretett szülővárosában, Szegeden hosszú évek óla először ismét színpadra lépett. A Leányvásár című nagyoperettben Simpson szerepében mutatkozott be megérdemelt sikerrel. Szülővárosának közönsége őszinte szeretettel fogadta vissza kedves művészei közé Marosi Károlyt.