Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-15 / 140. szám

Péntek, 1956. június 15. 0ELMRGYRR0RSZI6 HIREK „Nemhal belesenki" — A'a, most mondd, oda­adhatom cn ezt a gyere­keknek? — kérdezgetik az asszonyok egymástól, mu­tatván a szépen becsoma­golt úgynevezett töltött ba­rackmag nápolyit, a speci­áikeveréket, s a típuskeve­réket. — Olyan keserű, meg szappan ízű. Hát igen. Hetek óla árul­jál; a cukorka és élelmiszer boltokban ezeket az avas édességféléket — közelége­detlenségre. A Lenin utcai cukorkabolt jelentette a fel­sőbb szerveinek és kérte, hogy vonják be ezeket az avas nápolyikat. A FU­SZÉRT-töl és a minőség vizsgáló intézettől ki it jöt­tek a boltba, s a minőségi ellenőr azt mondta: „Áru­sítsák, ez állam érdek, nem hal bele senki, ha ezt fo­gyasztja". Mi úgy tudjuk és az így is van, hogy az államérdek elsősorban azt követeli meg, hogy a dolgozóhat megje­lelő áruval lássuk cl: tehát sürgősen keressenek meg­oldást a vásárlók jogos pa­naszára. — Svájci múzeum felkéré­sére a magyar népi állattar­tás tárgyi anyagát (szerszá­mokat, stb.) gyűjtötte össze Szabó Mátyás, a szegedi mú­zeum néprajzi kutatója. — A Tisza életéről monog­ráfiát készítenek. A mongrá­fiát író különféle szakembe­rekből álló expedícióban — amely végigjárja a folyót — részt vesz Csongor Győző szegedi muzeológus is. — A Somogyi Könyvtár to­vábbi fejlesztésére 550 ezer forintot biztosít a második ötéves terv a rendes évi költ­ségvetési összegeken, kívül. Ezt a beruházást az olvasó­terem korszerűsítésére, vala­mint az új raktárhelyiség emeleti kiképzéséhez szüksé­ges körülbelül 200 folyó­méter polcozására kívánják felhasználni. — A termelőszövetkezeti dolgozók életének és kultúrá­jának tudományos vizsgála­tához gyűjtőútra indulnak, a megyében a szegedi múzeum néprajzi kutatói. — Leletmentő ásatásokat folytat júliusban a lebői dom­bon, ahol valamikor Móra Ferenc is ásatott, a szegedi múzeum. Egy útépítés alkal­mával ugyanis őskori telepü­lést, vagy temetőt vágtak ke­resztül, amelyben mindenfé­le lelet található a kő- és rézkortól egészen az Árpád­korig. Dienes István szegedi múzelológus jelenleg a Veszp­rém megyei Nagyvázsonyban folytat leletmentő ásatásokat a várnál. — Csütörtökön háromna­pos műszak kezdődött a Sze­gedi Textilművekben a dol­gozó nők világkonferenciája tiszteletére. A legjobb er.ed­ményt elérő dolgozókat a műszakban virágcsokorral és dísztávirattal köszönti az üzem vezetősége. — Az első röplabda-mérkő­zés vasárnap lesz Dorozsmán. A község DISZ-szervezete most szerezte be a röplabda­felszerelést, s az első mérkő­zésen a rendőrség csapatá­val méri össze erejét. — A Szegedi Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi kar büntetőjogi mun­kaközösségének és a Magyar Jogász Szövetság szegedi cso­portjának rendezésében dr. Schultheisz Emil egyetemi tanár „A látszólagos halma­zat" címen előadást tart a kar IV. sz. tantermében ma délután 6 órakor. Az előadást és a korreferensek hozzászó­lását szabad vita követi, amelyre a rendezőség az ér­deklődőket szívesen látja. — A belépés díjtalan — az eredeti közléstől eltérően — a KPDSZ és a Vörös Me­teor sportnapja alkalmával az újszegedi Vigadóban meg­rendezésre kerülő műsoros divatbemutatóra. Az előre megváltott jegyek ellenérté­két a helyszínen visszatéríti a rendezőség. — A házasélet egészség­ügyi problémáiról tartott elő­adást csütörtök este dr. Ba­tizfalvy János egyetemi ta­nár. A Központi Egyetem aulájában több mint ötszáz asszony vett részt az előadá­son. Sokan eltávoztak, mert már nem volt hely. — A nagy érdeklődésre való tekintettel Batizfalvy professzor a házasélet egyész­ségügyi problémáiról szóló előadását ma este fél 8 órai kezdettel a Tudományegye­tem Ady téri épületének nagytermében megismétli. Je­gyek kaphatók a TTIT-tit­kárságon és az egyetem por­táján. Az előadást csak nők hallgathatják meg. — »Alom, álom.. cím­mel rendezi meg vidám, éne­kes, zenés műsorát hétfőn délután fél 6 és este fél 9 óra­kor az Országos Filharmónia a szegedi Nemzeti Színház­ban. A műsorban fellép: Né­meth Marika, Szabó Miklós, Gyenes Magda és Puskás Sándor. Konferál a legutóbbi szegedi szereplésen nagy si­kert aratott Darvas Szilárd. Közreműködik a Studió­együttes. Jegyeik az Országos Filharmónia Klauzál téri ki­rendeltségénél kaphatók. — A szegedi Zeneművé­szeti Szakiskola és a Városi Békebizottság kulturális bi­zottsága W. A. Mozart szüle­tésének 200. évfordulója al­kalmából hétfőn este rendezi meg második hangversenyét. Előadásra kerül: Figaro há­zassága. Előadják a szakis­kola növendékei: Kiss Ernő, Vass Erzsébet, Bartha Gábor, Halész Sándorné, Elekes Zsuzsanna, Rózsa Tibor, Kó­lón ich János, Bordás György és Gazsó Endre, összekötő szöveget mond dr. Nagy Ist­ván tanár. A szakiskola zene­karát Várnagy Lajos ve­zényli. — Június 15-én, ma dél­után 5 órakor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi csoportja rendezésé­ben Maróti György főmér­nök előadást tart az MTESZ Horvát Mihály u. 3. szám alatti helyiségében. Az elő­adásban a szükség-, biztonsá­gi, irányfény és vészvilágítás berendezésekkel kapcsolatos követleményekről, tervezési irányelvekről, a kirakat- és díszvilágítás berendezésekről lesz szó. — Jutalmat kaptak a MÁV rakodógép-karbantartó mű­helyének dolgozói. Jó mun­kájukkal az egy darabra eső javítási költséget 180 fo­rintról 34 forintra csökken­tették. — Három garnitúra háló­szoba-bútort készítenek meg­takarított anyagból ebben a negyedévben a Szegedi Bú­torgyárban. Nagyobb gondot az üdültetésekre Már hírül adtuk, hogy az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete csupán ebben az esztendőben több mint száz szegedi dolgozót üdüllctett az ország legszebb üdülőiben: Hajdúszoboszlón, a Balatonon és a Mátrában. Még az üdülésnek, illetve az üdültetésnek, ennek a nagyon is kellemes dolognak is megvan a maga tapasztalata. A közismert általános tanulság az, hogy a kellemes pihenés felfrissí­ti, nagyobb munkakedvre bírja a dolgozókat. Élihez nincs is sok hozzáfűznivaló. Annál nagyobb figyelmet ér­demel a tanulságnak az a része, amely arra ad feleletet: kik üdül­tek. kik fognak üdülni és az esz­tendő melyik évszakában. Min­denkinek a nyári üdülés a ked­vesebb. Ilyenkor nem kell „ke­esni" a gazdát a beutalókra, tömve van az ország minden üdülője. De lehet, hogy mégse igaz ez, hiszen egyes szegcdi üze­mekből idén még senki sem élt az üdülés lehetőségével, a Víz­műépítő Vállalat dolgozói közül senki sem „akadt", aki élni sze­retett volna ezzel a joggal. Az 5-ös száméi Mélyépítőipari Vál­lalat esetében sem sokkal ked­vezőbb a helyzet, mivel csupán egy adminisztratív dolgozó üdült tőlük az idén. Mi lehet ennek I az oka? A látszat szerint a dol­gozók nem akarnak, nem szeret­nek az ország festői üdülőiben pihenni. F.z alatt a látszat alatt azonban meg lehet találni en­nek a jelenségnek az igazi okát, A Vízműépítő Vállalat mun­kásszállásán megkérdeztünk né­hány dolgozót erre vonatkozólag és az említett látszattal ellenke­ző választ kaptunk. Igenis szí­vesen pihennének, üdülnének — tehát nem üthetjük cl a kérdést azzal a szimpla magyarázattal, hogy nincs ,jelentkező". A va­lóság az, hogy jelentkező is, részvételi-jegy is lett volna, csakhogy Molnár István elvtárs, a vállalat üzemi bizottságának elnöke hanyag gesztussal lemondott a dolgozók nevében az üdülési lehefőségról és a beutalókat visszaküldte a Területi Szakszervezeti Bizott­sághoz. De nem is akárhogy küldte vissza: közvetlenül az indulási határidő előtt, lgy mit volt mit tenni, a Falemezgyár­ban, a gép mellől szólítottak el két dolgozót, de olyan {ormán, hogy már szedelőzködjenek is és üljenek a vonatra. Molnár elvtárs a könnyebb megoldást választja: nem akar azzal fáradni, hogy kiválassza az üdülésre érdemes dolgozókat, meg se kérdezi tőlük, hogy ki szeretne üdülni, egyszerűen visz­szaküldi a beutalókat. Ez azon­ban csak egy jellemző példa szakszervezeti munkáját illetően, mert szinte valamennyi szak­szervezeti ügyben felelőtlen. A Csongrád megyei Építőipa­ri Vállalatnál egészen más termé­szetű hibára bukkantunk. Baj van az arányokkal. Az idén üdültetett 24 dolgozó közül mindössze 12 tartozik a fizikai munkások sorába. Ez ez arány igazságtalan és irreális. Ugy gon­doljak, hogy arányosan ke I elosztani a beuialóka.: a műszaki ós adminisztratív, Valamint a fizikai dolgozók lét­számának arányában. Ugyan­akkor Horváth János elvtárs, a vállalat üzemi bizottságának elnöke is követett el olyan hibát emellett, hogy az elutazási ba­táridő előtt három nappal visz­szaküldte a részvételi jegyeket, noha a visszaküldött részvételi­jegyek kiosztásával az arányta­lanságon lehetett volna javítani olyan formán, hogy fizikai dol­gozók utaztak volna cl az üdü­lőkbe. Sokkal nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell megszer­vezni a dolgozók üdültetését, sokkal jobban kell vigyázni nz arányokra és arra, hogy a nyári hónapokban elsősorban fizikai dolgozók üdüljenek, akik egész esztendőn keresztül hidegben és melegben egyaránt fáradságos, nehéz munkát végeznek. Az eddigiek után tévedés vol­na azt gondolni, hogy az emlí­tett hilrák általánosak. Legtöbb üzemben felismerték az üdülte­tés helyes elveit és aszerint jár­tak el. Legszebben bizonyítja ezt n Falcmezgyár és a Ládnipari Vállalat újszegedi telepe üzemi bizottságának munkája. Ezek­ben az üzemekben mindig kihasinóliólc a lehe'őséget. és elsősorban azokat a dolgozó­kat juttatják beutalóhoz, akik arra legérdemesebbek. Azt az elvet is szigorúan betartják, hogy nz üdültetés állandó legyen: az esztendő minden hónapjában el­küldenek valakit pihenésre. Ezeket a tanulságokat érdemes megszívlelni cs az első két ne­gyedévben szerzett tapasztalatok alapján úgy kell megszervezni az üdülést .1 továbbiakban, mint ebben a két üzemben — igazsá­gosan, folyamatosan és tervsze­rűen; , Á DR 039 Vasárnap sok szegedi dol* gozó kereste fel a tiszapar­ton fekvő Körösi Halász­csárdát. Motoron, kerékpá­ron, de legtöbben gyalog sétáltak a csárdához veze­tő úton. A nyugodtan sétáló em­berek egyszerre csak gyor­san közelgő motorzúgást hallottak. Amikor hátra­fordultak, hogy megnézzék, mi közeledik, már ott ro­bogott mellettük a vad mo­toros. A motorkerékpárt egy tiszt vezette. Mögötte is katona ült. A megrémült édesanyák alig tudták félre húzni gyermekeiket. Egy hat-hét év körüli kislány majdnem áldozata lett a gyorshajtásnak. A megijedt emberek jog­gal szidalmazták a motor vezetőjét. Sajnálatos dolog, hogy néphadseregünk tiszt­je nincs tisztában a legele­mibb hajtási szabállyal. Ajánljuk a DR 039. számú motort vezető tisztnek, ta­nulmányozza a "KRESZ—t és gondolkozzon, mielőtt a motorra ul és a motoron is. A közlekedési rendésze­tünk figyelmét is felhívjuk: igaz, hogy DR 039. rendszá­mú motorkerékpár csak egy van, de ilyen "vagány* motoros több is. (h — zs—) Elfogták a vonalról megszükStt rabokat A múlt szombaton Buda­pestről Szegedre a személy­vonaton hat rabot szállítot­tak, akik több éves bünteté­süket a Csállag-börtöntoen töltik majd. Sikkasztásért, lopásért, rablásért elítéltek már útközben elhatározták, hogy megszöknek. Dél felé — amikor már Szöged felé járt a vonat — hajtották végre szökési kísérletüket. Mind a hatan elkülönítve ültek a ku­péban a többi utasoktól. A Rendező-pályaudvarnál — a vonat lassulásakor —• megtá­madták az őket kísérő bör­tönőröket, majd villámgyor­san sorban leugráltak a vo­natról. A rabok szökésük köz­ben eldobálták ruháikat, a te­metőben, s kint a földeiken húzódtak meg. A Belügyminisztérium Csongrád megyei szervei még a délután folyamán a város lakosságának hathatós közre­működésével elfogtáik mind a hat bűnözőt, akik most is­mét bíróság előtt felelnek szökési kísérletükért, ható­sági közeg elleni erőszakért. A Belügyminisztérium Csöng- j rád megyei Főosztálya ez- j úton is köszönetet mond j azoknak a szegedi emberek- ! nek, akik segítettek a szökött , rabok elfogásaiban. ' Levelezőink írják Megnyílt az alsóvárosi „Vasutas-kert* A Petőfi Sándor Művelődési Otthon kőkerítése felett új fel­irat áll: „Vasutas-kert". Ennek az ünnepélyes átadására gyűltek össze a napokbon a dolgozók. Az átadási ünnepségen min­denkit gyönyörködéssel töltöttel a széppé varázsolt nyári kerthe­lyiség, melyet 25 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával a vasutas dolgozók alakítottak át. Különösen sok munkát végzett itt Sik Ferenc főtávirász, Sztnz György, Katona Gábor, Tassi Mihály és Füzesi Sándor elv­társ. A megnyitó ünnepségen a vas­utas szimfonikus zenekar, vala­mint Kcvey Zsóka, Mucsi Tibor és Kiss Gyula szórakoztatták az egybegyűlt közönséget. Az új kerthclyiség a vasutas és az al­sóvárosi dolgozók szórakozását biztosítja. Sziládi Sándor Néhány szót a játszóterekről Mi, emeleten lakó édesanyák szabad időnk legnagyobb részéi gyermekeinkkel a játszótéren töltjük. Belvárosi lakos vagyok, s hozzánk legközelebb a Roosc­welt téri játszótér van. Innen már több mint két hete elhord­Nemsokára vége lesz a tan­évnek, s tanulóink ismét él­vezhetik a vakáció minden örömét. Üjra megélénkül majd a tiszapart. és délelőt­tönként benépesülnek a vá­rosi terek játszani szerető gyermekekkel. Már minden diák terveket kovácsol a nyárra, életkorának ós haj­lamának megfelelően. A ki­sebbek játékokon, kirándu­lásokon töprengenek, a na­gyobbak pedig érettebb fej­jel azon gondolkoznak, hogy miként lehetne úgy felhasz­nálni a nyarat, hogy pihen­jenek is, de mégse men­jen az idő kárba. Jusson a szünidőből szórakozásra és sportra, de azért legyen ab­ban ismeretszerzés, meg munka is. Szegeden különösen sok lehetőség áll a középiskolás diákok előtt. Bőven van mód tanulásra és munkára, ezen­kívül szórakozásra. Ahogy középiskolás tanu­lókkal beszélgettem, az a be­nyomásom, hogy elsősorban üzemekben helyezkednek el, időszakos munkára. Az üze­mi munka rendkívüli fontos­sággal bír. Nemcsak a pénzkeresés szempontjából helyes, ha­nem azért fontos, mert a tanulók az üzemi munka alkalmával — a tananyag­ban is mindinkább nagyobb szerepet betöltő — a poli­teejbnikai olrtatághoa alatt­DChziilödh a oakáeiopa gedhetetlenül szükséges is­meretekre tesznek szert. Természetes, az üzemnek sem szabad csak rrránt mun­kaerőt kezelni a fiatalokat. Az üzemek vezetőinek arra kell törekedni, hogy minél több anyaggal és szerszám­mal ismertessék meg a tanu­lókat, hogy szakszerű ma­gyarázatok alapján mindin­kább képzettebbekké válja­nak. A falusi tanulók nagy része ugyancsak részt vesz a terme­lőmunkában. Részben a szü­leik otthoni gazdaságálban, de nagyobb részt a termelőszö­vetkezetek földjein találnak munkát. Az elmúlt években nagyon sok jó hírt hallottunk arról, hogy tanulóink milyen szépen megállták helyüket a mezőgazdasági munkában is. Sokan helyezkednek el az* után az építőipari és egyéb állami vállalatoknál is. Bár a nyár alkalmával bi­zonyos mértékig meglazul a kapcsolat az iskola és a ta­nulók között, de az iskolai DISZ-szervezet gondoskodni kíván arról, hogy ez B kis­mértékű eltávolodás ne vál­jék elszakadássá. Ennek ér­dekében a legtöbb szegedi középis­kolában nyári diákklubok alakulnak ahol rendszeres vezetés mellett alkalom nyílik a tanulók nevelé­sére, és szórakozási kedvüknek a helyes irányba való terelésé­re is. A klubolki kollektív ki­rándulásokat, mozi- és mú­zeum-látogatásókat szervez­nek, valamint, az ifjúsági könyvtárt is a tanulók ren­delkezésére bocsátják. Több iskolai DlSZ-vezető­ségi tag vezetőképző táborba megy, ahol pedagógiai, poli­tikai és mozgalmi ismeretek nyújtásával segítséget kap e következő iskolai év Dísz­munkájának irányításához. A szegedi középiskolákban az idén is sor kerül a lassan már hagyományossá váló úgynevezett "Országjárásra*. A Radnóti Gimnázium ta­nulói a Mecsek környékére és a nyugat-dunántúli vidék­re látogatnak el. Az eddig is szép és eredményes kirándu­lásokat szervező Tanítóképző Intézet fiataljai pedig a Ba­laton és a Bakony táját kere­sik fel. Államunk még külön is gondoskodik a tanulók üdül­tetéséről. Iskolánként átlag 25—30 tanulót részesít csaknem ingyenes üdülésben. A Tömörkény Gimnázium ta­nulói Eger, a Ságvári Gimná­zium tanulói valószínű a Balaton mellékén töltik el kéthetes üdülésüket. Az üdü­lés azért is jelentős, mert az ott-tartózkodás alkalmával szervezett kirándulások meg­ismertetik a tanulókkal a vi­déket ás, amely földrajzi és történelmi ismereteik gyara­podáséval jár. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szegedi fia­talok ez árvíz sújtotta vidék építési munkálataiban is részt vállaltak. Augusztus elején — főleg érettségizett és III. osztályt végzett tanulók — Indul­nak Mohács vidékére épi­tumunkára. A szegedi diákok áldozat­készségét mutatja, hogy min­den iskolából nagy számú ta­nuló jelentkezett munkára. Természetes, lesznek olyan tanulók ls, akiknek a munka és szórakozás mellett még ta­nulniok is kell a pótvizsgára. Ezeknek a tanulókmák rend­szeres és pontos munkát kell majd végezniök, ha azt akar­ják, hogy a pótvizsgát sike­resen végezzék'. De ugyan­csak gyakrabban kell forgat­ni a könyvet azoknak is, akik alapok hiányában gyenge eredményt értek el. Pótolni kell a mulasztottakat az el­következő iskolai év eredmé­nyességének az érdekében. (-«-) ták a homokozóból a homokot; a gyermekek a piszkos földdel játszanak. De nz sem megoldás; ha homok van a homokozóban; mert jóidő esetén délután 5 órs után 30—40 gyerek üli körül azt, és ennek a túlzsúfoltságnak rendszerint civakodás a vége. A téren nincs víz, üvegben kell vinni gyermekeinknek a vizet; Állítólag azért nincs, mert » gyerekek tele szórják homokkal; Véleményem szerint lehetne olyan kútnt felállítani, amelybe nem tudják a gyerekek beleszór­ni a homokot Kellene hinta is; vagy egyéb játék, mert, hogy őszinték legyünk, nincs Szege­den egy rendes játszótér. Az il­letékesek tapasztalatcserére utaz­hatnának Pestre. Ott a legkisebb teret is jól felszerelték. A Somogyi utcai kiskert i> nagyon jó helyen fekszik, de a vasgyűjtűk elhordták onnan a rácsot. Ebben az évben még nem hoztak oda homokot, a hinta két éve nem jó, a kút he­lyén bugyog a vlz, de kút nincs; Ezek a játszóterek nem töltik he hivatásukat. Hol játszanak a bérházak gyermekei ? 1 Kérem az illetékeseket, hozzák rendbe a játszótereket. Több ho­mokot, vizet és játékot kérünk. (£.) Jól dolgoztak a dorozsmai fiatalok Hat dorozsmai fiatal indult el különböző munkahelyről, hogy részt vegyen az árvíz sújtotta Mohács-sziget újjnpítésében. Mi­kor megérkeztünk Pécsváradra, aggódva néztük a sátrakat és azon gondolkoztunk: vajon mi­lyen lesz az élet. hogyan dolgo­zunk majd itt, lesz-e sportolási lehetőség? Nem volt okunk ag­godalomra. A sátrak kényelme­sek voltak, több sportlehetőség is volt, amint azt gondoltuk. És dolgozni is lehetett bőven. Az első napokban mi. a do­rozsmai fiatalok nem dicseked­hettünk kimagasló eredmények­kel. De a becsületes munkának nem maradt el az eredménye: az első hét végére az utolsó helyről a harmadik helyre küzdöttük fel magunkat. S ezt a helyet a mun­ka befejezéséig tartottuk. Mun­kánk befejezése után örömmel értesültünk arról, hogy a Csong­rád megyei fiatalokból álló cso­port érte el a legjobb eredményt, s ehhez mi is jő munkával já­rultunk hozzá. Büszkék vagyunk arra, hogy szemtanúi lehettünk annak, amikor elkészült az első DIS7,-jclvényes tégla, ami a DISZ-fiatalok áldozatos munká­ját hirdeti majd. Két hét letelte után nz általunk letett szerszá­mot új fiatalok veszik kezükbe; s benépesül újra a munkahely. Varga János dorozsmai DISZ-titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom