Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-14 / 139. szám

IPsfltörtök. 1056. június 14. ÖELMBGYARORSZAG UJABB SZEGEDI SIKER a budapesti színházi fesztiválon M (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) I egutóbbi tudósításomat ezzel fejeztem be: re­méljük, hogy a nagyközön­ség előtti előadáson sem ma­radunk szégyenben. Most már büszke örömmel jelent­hetem, hogy ezen az előadá­son is — akárcsak hétfőn délután — megérdemelt for­ró siker született. Ezen az estén a Katona Jó­zsef Szíriház bejáratánál és előcsarnokában talán még nagyobb volt azoknak a szá­ma, akik jegyszerzéssel pró­bálkoztak. Hozzávetőleg, az előadás kezdetekor, közel 150 —200 ember távozott ezzel a gondolattal: sajnos, nem si­került bejutnom. A nagyközönség előtti elő­adáson is sok-sok kitűnő fő­városi művész foglalt helyet a nézők sorában. Különösen sokan jöttek el a budapesti Nemzeti . Színházból, mert Major Tamás, a színház igaz­gatója a hétfői szakmai elő­adás után széltében-hosszá­ban dicsérte a szegediek elő­adását. fgy eljött a Nemzeti Színház Kossuth-díjas főren­dezője, Gellért Endre, a ve­zető művészek közül Mészá­ros Agl. Tőkés Anna, Mak­láry Zoltán, Bihari József és még sokan mások. Nagy megtiszteltetése a szegedi Nemzeti Színháznak, hogy a tizenegy fesztivál-bemuta­tó közül éppen a mienket tekintette meg Darvas Jó­zsef elvtárs, népművelési miniszter, aki a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az előadás után a szegedi művészek kitűnő munkájáról. Kedves vendé­gekként részt vettek a buda­pesti előadáson Ladányi Be­nedek elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkára, Telkes György elvtárs, a pártbizottság kulturális osz­tályának vezetője, Tombácz Imre elvtárs, a Városi Ta­nács v. b.-elnökhelyettese, Korek József elvtárs, a Váro­si Tanács népművelési osz­tálya vezetője és Mison Gusztáv elvtárs, a Szeged X. kerületi Tanács v. b.-elnöke. Sok-sok Budapesten dolgozó szegedi eljött, hogy viszont­láthassa szülővárosa ked­ves színészeit. iután mindkét buda­pesti előadáson jelen voltam, megkísérlem egész rövid kritika formájában összefoglalni a látottakat. Be­vezetőben csak annyit, hogy mind a Művésznő hintaja, mind a Tisztességtudó utca­lány sokkal jobb összbenyo­mást keltett a két fővárosi előadáson, mint Szegeden. Ez egyszerre erény és hiba is. Erény azért, mert csak így tudtuk kivívni a minden ed­digit felülmúló osztatlan si­kert. Hiba azért, mert az otthoni közönséget legalább annyira meg kell becsülni művészleg maradéktalanul igényes előadással, mint a fővárosit. Sehol sem lehetett érezni, hogy az ötven előadást meg­élt két kamara-darab vala­mit veszített volna eredeti csillogásából. Ellenkezőleg. Horváth Jenő, szinte újjá­rendezte a darabokat, egy sor eddig nem látott kitűnő ötlettel gazdagítot­ta, színesítette az előadást. Noha egészen más játékstí­lust követelnek a Merirnce­darab könnyed, játékos, szi­porkázóan szellemes fordula­tai, mint a Sartre-darab mo­dern tematikájú, harsogobb motívumai, mégis tökéletes összhangulatot teremt az elő­adás. A rendező megtalálta mindkét darabhoz a legmeg­felelőbb tartalmi és formai kifejezési eszközöket. V isszagondolva a szép előadás színészi alakí­tásaira, a legjobb osztályza­tot a két női főszereplőnek adhatjuk. Igazán feledtetve minden fővárosi és vidék •közti különbséget, maradan­dó művészi élményt adott Ambrus Edit Livié szerepé­ben. Játékában az őszinteség és a természet-sség a legna­gyobb erény. Fájdalmas rá­döbbenése, hogy Fred miért is töltötte vele az első éjsza­kát. a néző számára sokáig emlékezetes marad. A feszti­vál egyik legkellemesebb meglepetése a két éve még főiskolás Dómján Edit nagy­szerű bemutatkozása volt. Ízig-vérig nő tudott lenni, aki mint a szépséges színész­nő, mindenben uralkodik a pipogya alkirály felett. Köny­nyedsége, durcás pajkossága, nagyvilági kacérsága és kép­mutató alázatossága roppant széles, bővérű alkotó skálát bizonyít. Nagy lehetőségeket biztoii­tott a két darab arra, hogy a férfi-színészek három óra alatt két különböző szerep­ben mutatkozzanak be. Ká­tay Endre úgy is, mint alki­rály, úgy is, mint üldözött amerikai néger, hibátlan, ki­tűnő alakítást nyújtott. Előbb őszinte komédiázó készsége, utóbb szenvedélyes, drámai ereje ad ékes bizonyságot Kátay egyre terebélyesedő tehetségéről. Inke László Martineze szépen elmondott, sok egyéni ötlettel fűszere­zett hosszú monológjáért, Fredje pedig szenvedélyessé­géért, nem utolsósorban egész aprólékosan kidolgozott pontos szerepértelmezéséért érdemel dicséretet. Kormos Lajos mindkét szerepben ki­tűnő. Püspöke nemcsak Me­rimée korában, hanem ma is hús-vér élő figura. Kari­kás Sándor pompásan bele­éli magát nagyszerű sze­repébe. s így tökéletes ka­rakter-figurát ábrázol. Ti­szay József mindkét kisebb­lélegzetű alakítása csak elő­nyére válik a sikeres elő­adásnak. A fővárosi bemuta­tó javított díszletei Sándor Sándor, míg jelmezei Bene Jánosné és Horváth Ferenc munkáját dicsérik. D öviden így tudtam ösz­szefoglalni a látottakat. Mindezt alátámasztja a teg­napi szakmai vita, ahol a re­ferátumot tartó Mészöly De­zső és a hozzászólók ugyan­csak a legnagyobb elismerés­sel szóltak a szegedi színház kitűnő előadásáról, amely Földes Gábor győri rendező szavaival élve: „helyenként európai értékű volt". Holnap kezdődik a ma­gyar színjátszás ünnepi he­tének záró vitája. A beszá­molót Both Béla elvtárs, a Népművelési Minisztérium színházi főosztályának veze­tője tartja. A kétnapos ta­nácskozás bizonyára nagy segítséget jelent majd a ma­gyar színházkultúra fejlődé­sében. Sömjén Péter A fiatal lányok küldötte A Szegedi Textilművek nyersanyaglaboratóriumában dolgozik hat esztendeje. Egy éve az üzemi DISZ­bizottság gazdaságii felelőse. Akkor kapta ezt a munkaköri, amikor felállt egy taggyűlésen és azt mondta: Kérek valami társadalmi munlkát. hiszen most már az iskolát elvégeztem. j Egy hónappal azelőtt tette le az érettségit a Textilipari Technikum esti tagozatán. Idén a huga végez ott, s most nag\yon izgulnak, hogy jól sikerüljön a vizsga, özvegy édes­anyjuk várja őket otthon, akit mindketten nagyon szeret­nek, s ezért a házi munkákban is segítenek neki. Ot külön­ben a szegedi lányok küldöttüknek választották az országos lány- és fiatalasszony-találkozóra s nemrég a Csongrád me­gyei DISZ-bizottság dicsőségkönyvébe írták be a nevét: Áb­rahám Teréz. Lányválasztás Most itt vagyok az üzem­ben és keresem Ábrahám Terit. Elég magas, karcsú, barna lánv lépett be az aj­tón. munkaköpenyben, arcán, éppen egy sebtapasz van. Kis fülbevalót hord és a száját rúzsozza. Rövidesen azt is megtudom, hogv a zöld ru­hákat nem kedveli, s hogy az idén Sopronban szeretne üdülni. — Hogy történt a válasz­tás? — kezdem mindjárt az események közepén. — A ruhagyári lányok vá­lasztottak meg tizenötünket. Igazán kitüntetve érzem ma­gam, hogy a tizenöt közé ke­rültem. — Azt hallottuk, hogy ez a választás szépségre megy... — Óh, ezt nem írom alá... Akkor engiem bizonyára nem választottak volna, mert én a csúnya lányok közé tarto­zom, Sőt. azok Iközött is a legcsúnyábbak közé! Ejnye, ejnye, hát ez a ..női őszinteség"? Majd hosszabb hallgatás után „bevall" egy másik „problémát" is: — Sokan azt mondják, hogy a fiúk elvesztik az egyenjogúságot, mert csak lány találkozókat rendeznek,.. Nem tudom, ezt komolyan gondolják-e. vagy csak tréfá­ból mondják, de... Megnyugtatom: nem kell félni attól, hogy a fiúk el­vesztik az egyenjogúságot. Hát még a fiatalasszonyok ! — De ha már az egyenjo­gúsá(\nál tartunk, nem gon­dolja esetleg, hogy a férfiak előnyben vannak, hiszen • házimurikák... De bizony! — vág a — Es most mit fog csinálni? szavamba. — Voltam dolgozó Aratási előkészületekről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt 9 órakor ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első napirendi pont, amelyet a résztvevők egy­hangúlag elfogadtak, az előző végrehajtó bizottsági ülésen hozott határozatok végrehaj­tásáról, valamint a két ülés között a végrehajtó bizottság jogkörében hozott döntések­ről és utasításokról szóló be­számoló volt. A második napirendi pont szerint a Megyei Begyűjtési Hivatal tett jelentést a be­gyűjtési terv teljesítéséről, a cséplés és gabonabegyűjtés beindításáról. A hozzászólók elmondották, hogy a megye egész területén található raktárak száma nem elegendő, s emellett kifogásolták, hogy a Begyűjtési Hivatal által előadott jelentés főleg a ta­nácsi szervek feladatait je­lölte meg, jórészt mellőzve a begyűjtési apparátus fel­adatainak ismertetését. A raktár-kérdés megoldására többek között a következők hangzottak el: mezőgazdasági termények elhelyezésére csak rövid időre lehet igénybe venni iskolákat, kultúrotthono­kat, párt- és tömegszerve­zetek székházait, de csakis a megyei párt-végrehajtó­bizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága ille­tékes osztályának együttes engedélyével. Gépállomások gépszíneit is fel lehet használni raktár­helyiségnek, amennyiben a raktározás időszakára kiürít­gatósághoz fordulhatnak hoz­zájárulásért. A határozatban szerepel egy javaslat is a raktárakkal kapcsolatban: a Begyűjtési Minisztérium tegye lehetővé a gaboná­nak olyan beadásra kötele­zett termelőknél való táro­lását, akik beadási kötele­zettségüknek eleget tettek. A harmadik napirendi pont a nyári mezőgazdasági mun­kák megszervezésével és végrehajtásával foglalkozó programterv ismertetése volt. A beszámolót egyhangúlag elfogadták a tanács v. b.-ta­gok, csupán egy kérdés­ben nem értettek egyet. Helytelenítették az Időhöz kötött aratási ütemterv ké­szítését, hiszen ezek az idő­pontok igen bizonytalanok az időjárás miatt. A hozott határozat egy-két lényegesebb része a követke­ző: A Mezőgazdasági Igazga­tóságnak intézkednie kell, hogy június 16-ig minden gép­állomás körzetében, min­den kombájn részére ki legyen jelölve a munkate­rület. A programtervben megjelölt, közvetlenül az aratás be­fejezése utáni három-négy nap nem elegendő a tarló­hántási munkák elvégzésé­hez, ezért a határozat 5—6 napot írt elő. Igen fontos az, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok között jó kapcsolat legyen, s ennek kö­vetkeztében az aratási, tarló­hántási, illetve másodvetési munkákhoz olyan gépeket síknak nincs szüksége. Igen lényeges az is, hogy az alsóbb mezőgazdasági szakigazgatási szervek ha­ladéktalanul adják át a kiszántási engedélyeket azokra a vetésekre, ame­lyeket a viz kipusztított, hogy így az újbóli vetés időben biztosítva legyen. A határozat felhívja a Hódmezővásárhelyi Útfenn­tartó Vállalatot és a Szegedi Vízügyi Igazgatóságot, hogy június 20-ig ellenőrizze, vajon a vállalat által bér­be adott út- és csatorna­menti fűtermés betakarítá­sa megtörtént-e, s amennyiben a bérlők nem teljesítették kötelezettségü­ket, a szerződéseket bontsák föl, s kössenek újabbakat másokkal. Határozatot ho­zott az ülés arra vonatkozó­lag Is, hogy azokról a gép­állomásokról, amelyekben felesleges gépalkatrészek he­vernek, vigyék át ezeket olyan gépállomásokra, ahol szükség van rájuk. hetők, ilyen esetben a várQsi, kaphassanak egymástól cse­járási' igazgatási osztályok a rébe, amelyekre pillanatnyi­Megyei Mezőgazdasági Igaz- lag egyiknek, vagy a má­— Gyümölcs- és baromfi­tenyésztési ankétot rendez­nek június 14-én Balástyán, 15-ón pedig Kisteleken a köz­ségi művelődési háziban. Az ankétok >— amelyeiket film­vetítéssel kapcsolnak egybe — este 8 órakor kezdődnek. — Leszabógépet készít há­zilag a Ládaipari Vállalat új­szegedi üzeme. A műhelyben jelenleg a gép lakatos mun­káit végzik. — Hát fölmegyünk a pesti országos találkozóra, amely 23-án és 24-én lesz. De hogy mikor és hogyan megyünk, azt még nem tudom... Lányproblémák — Es ha ott esetleg szót kap, mit szeretne elmondani? — kérdem. — Hááát... (No, most bi­zonyára valami kitérő válasz következik!) ... Én szívesen elmondanám a szegedi lá­nyok nevében.., twniben megegyezünk. Pillanatnyi szünet után sietve megjegyzi: — Dekát hiába szeretnem, ha esetleg nem rám esik a választás. En különben sze­retek beszélni és nem hiszem, hogy belesülnék, önfegyelem kérdése az egész. Na jó. dehát mégis mit mondana eli? Például, ha most rögtön beszélnie kelle­ne? — Örülök annak, hogy létrejön egy ilyen nemzetközi tánytalálkozó és előtte az or­szágos, azt megelőzően a me­g\yei és városi találkozók, ahol a lányok megbeszélhetik problémáikat! Ez igaz, R mégis megint csak kibúvó. De legalább el­érkeztünk a problémákhoz. — Tehát: milyen problé­mákról is lenne szó? Es a fiúk? — Öh, rengeteg probléma van s az ember nem is tudja, hirtelenében melyi<ket ragad­ja ki... Most már látom, hogy ide egy lány-újságírónak kellett volna jönni. De azért már megnyílt az a bizonyos zsilip: — Több tartalmi munkával kell feltölteni a DISZ-életet. Hog\y ne csak azért menje­nek a lányok, mert kötelező, vagy mert hivták őket. ha­nem szívből. A kézimunkát nem is mondom már, mert nagyon szeretem s mindig azon lovagolok. De például a kulturális munka is: aíhármu csinál a DISZ, a dicsőséget a szakszervezet igyekszik el­happolni ... De ezt nehogy megírja, mert a szakszerve­zetiek leharapják a fejem' De bizony. Ihogv írom! Hi­szen a csoportokban többnyire fiatalok szerepelnek. Legyünk erre tékán tettel! — Attól félek különben a kulturális megmozdulások­nál, hogy csak szalmaláng és nem lesz belőle semmi. nő. diáklány és akkor még háziasszony is, ez már három műszak! Hátha mé(\ feleség is valaki.. Majd hirtelen kiegészíti: —• Ezt persze saját tapasztalat-> bór nem jsmerem, de valódi probléma lehet. — Talán maradjanak ott-* hon az asszonyok és a férfiak keressenek? — próbálkozom az ismert véleménnyel, amit magam sem ismerek el. de.., — Szó sem lehet róla! — tiltakozik rögtön. — En pél­dául nem is tudnék otthon maradni. Nem is tudnék meglenni az üzem nélkül. Például most egy hétig Bu­dapesten voltam a Textilipari Kutató Intézetben, de bizony nagyon hiányzott az üzem. Végül még annyit kérdez­tem: — Es el Is mondaná mind­ezeket? — Hogyne — válaszolta —, sőt még íöbbet is, ha a töb­biek engem bíznának meg vele. Dehát. valaki mindenkép­pen elmondja majd NÉMETH FERENC s HIREKsz — A szegedi alsóvárosi templomról több képmellék­lettel tanulmányt jelentet meg Bálint Sándortól a Kép­zőművészeti Alap "Műemlé­keink* című füzétsoroea fá­ban. — Újra betonozták a Kon­zervgyár sűrítő üzemének padozatét. Munkaátcsoporto­sítással — emig a betonozás tartott — a termelést zavar­talanul folytatták. — Elérték a 250 méter mélységet a Paprikafeldol­gozó Vállalat kútfúrásánál a Ceglédi Mélyfúró Vállalat dolgozói. Az elegendő víz­mennyiség megtalálásával megoldódik az üzem saját ipari és ivóvíz-ellátása. — Egynapos hajókirándu­lást szervez vasárnap a Sze­gedi Kiskereskedeimi Válla­lat Mártclyra az üzem dol­gozói és hozzátartozói részé­re. A hajóin büfé áll a kirán­dulók rendelkezésére és ze­nekar gondoskodik a szóra­kozásról. — Több ezer japán cidóniát és ötezer darab fenyőt, tuját gondoznak a MAV rókusi kertészetéiben, hogy az őszi és téli időszakiban is feldí­szíthessék az állomásokat. 2. Kezdetét veszi a nyomozás — Csak nem hiszi komolyan, hogy létezik levegőben repülő ember? — nézett kutatóan főnöke arcába Pet­iov hadnagy.* — Miért ne? — válaszolta nyu­godtan Szokorobogatov őrnagy. — Már sok repülő embert láttam, én magam is repültem néhányszor. — Igfen, de... — No. Játja: ezt á „de"-t kell ki­deríteni. Peftrov vállat vont. — Tegyük fel. hogy a büfés tény­leg részegen fecsegett — fontolgatta az esetet fennhangon az őrnagy. — A fényképnek sem hisz, mert azt trükk­felvételnek tartja. De akkor hogyan magyarrázza meg a részletek egye­zését: a ruházat, a póz. sőt olyan apróság is azonos, mint a nyakkendő. Aztán ifit van ez a bot is. Maga azt mondja, hogy az egyik kitalálta, és a többiek csak őt szajkózzák. De ha­sonlítsa csak össze a tényeket: Mind­ez egy napon, sőt mi több. kb. ugyan­abban az órában történt. Vagyis, ha a szemtanúk kitalálták az egészet. k jjgg WM(ffjf; jsí'okM* fijj *;vMF*ifl akkor külön-külön találták ki, nem beszéltek össze. A hadnagy kezébe vette a fényké­nét, — Az adott esetben ki van zárva, hogy trükkfelvételről legyen sző — jegyiezte meg az őrnagy. A csodákban pedig sem maga, sem én nem hiszünk! — Hát akkor! — Petrov egy per­cig gondolkodott: — Ha komolyan vesszük — akkor..: Tételezzük fel először is a legegyszerűbbet. Az em­ber egy vékony dróton lóg. amelyet valamiféle repülőszerkezethez erősí­tettek. — A repülőgép bugását senki sem hallotta. Meg aztán a körülmények­ből ítélve a mozgási sebesség sem volt túlságosan nagy. — Akikor talán léggömb volt? — A felvételen nem látni a leg­apróbb pontot sem az égbolton. Na­gyítást kell csinálni. Itt van a nega­tív. Készíttessen a laboratóriummal két nagyítást róla; az egyiket a re­pülő ember fölött az égről, a másikat magáról a „vándormadárról". Azon­kívül nézzen utána, hogy hol és mi­féle léggömbök voltak aznap a leve­gőben. Telefonáljon a meteorológiai intézethez és kérdezze meg. hogy milyen volt az időjárás a napnak ab­ban a szákában, különösen pedig a szélirányt kérdezze meg. Végül pe­dig járjon utána, hogy nem érkezett-e bejelentés egy férfi eltűnéséről kb ebből a körzetiből. Az őrnagy vastag ovális vonalat rajzolt az asztalon heverő térképre. Azt gondolja, hogy ... eltűnt? — hökkent meg a hadnagy. — Valószínűleg váratlanul indult a légi útra. Erre enged következtetni ruházata. Pizsama-kabát volt rajta, de nyakkendő is. Valószínű, hogy éppen öltözködés közben történt a dolog... Es az biztos, hogy ennéi a helynél tovább nem juthatott. — Miért? — Annál az egyszerű oknál fogva, mert aktkor mások is látták volna. Ugyanis az ott egy lakott vidék. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom