Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

» OElMflGYflRORSZÍG Szerda, 1956. június IS. Jézus Mihály alkonya A MODERN FA GIN T. Antal mindössze 13 eszten- kaland után vágyá becsületes látszik rajta, hogy már nagyon dós, s ma már egy akta o sok alsóvárosi gyerek előtt őszintén közül, a fiatalkorúak megyei Vv/éttzségén. s ha pusztán esak ©gyre népszerűbb lesz. megbánta azt, amit tett" t^i^CíL'l^X ?* ielle?a M"binta- h°*y » hogy a kis T. Antal szinte már megrögzött fiatal bűnös, többrendbeli lopás ellen ZUK, anyázni u luanaK e, azlan clmem • ö \alobyi jolva,nak nevezhetjük s,ahára „ kimaradoznak. Ami. háhjhoz, _ „wwh rendszeresíti. kor reggel elindulnak csavargó vására — kártyázni. S hogy­körútjukra még csak négyen-öten hogy nem, a tizenegynéhány vannak, de délfelé a banda lét- éves gyerek és a tapasztalt Jé­, , , ... ,. száma már tíz-tizenketlöre is fel- zus Mihály kártyajátékából mim lopásra kényszer tettek, azt lat- j ,.prüh gsf d{ ö fceröít ki győztesen. )tih, hogy ezekben a nem is — • - • - • ... olyan nagy összegű falopások­ban az elsőrendű vádlott tilen következtetésre jutnánk. ^nek, különösen csillogó, hogy bánta, hogy alt az utcán ideg"c­szmte mar j£zlls-fiúlt szabadon lógnak az neknek árulta, s megbánta, hogy nos, """ iskolából, állandóan van pén- a lopott áruért kapott pénzzel ne a \ai. kártyázni is tudnak is éj- aztán elmem az öreg Jézus Mi­n szó valótli értelmében ezt kisfiút? Ha megnézzük azokat a még pillanatnyilag háltérben húzódó körülményeket, amelyek nem a kisgyermek, hanem valaki más. pon T. Antal is a Jézus-gyerekek lgy minden egyes huszonegy be­befolyása alá. mondás után a lopott pénz a volt T.-né becsületes munkásasz- kegyszerárus feneketlen zsebébe szony, az egyik szegcdi ruigy vándorolt át. Egy-egy ilyen kár­üzem dolgozója, szomorúan vet- tya-dclclöttön, délutánon, vagy te észre, hogy Anti már nem a estén nemcsak T. Antal, hanem S éppen erről a valaki másról, régi, valami változás történt a sokszor tíz-tizenkét alsóvárosi fiatal gyermekek megrontójáról, gyermek éleiében. Megtudta, gyerek is részlvett. A gyerekek a kulisszák mögött meghúzódó hogy fia egyre többet hiányzik csavaroglak, loptak, s a pénzt felbujtóról, Jézus Mihályról sze- igazolatlanul az iskolából, mások Jézus Mihály, ez a Dickens Fa­retnélt írni. <) ellene — a kis- elmondták, hogy délelőtti órák- pinjáhos hasonló alak zsebelte gyermek védelmében. Azok a ban fát árul az utcán — amely- be. leltek, amelyeket Jézus Mihály röl később kiderült, liogy lopott S ma mégis T. Antal és tár­lalán esak ártatlan csínytevések- ja volt — és egy este sírva kel- sai — a többi apró kisgyermek nek gondol, igazában bűnös, lett észrevennie az édesanyának, — szerepelnek „ügyként" az s a régi szabály most is érvé- hogy fiacskája ügyészségen, s kerülnek nem­ni/es: az elkövetett bún büntetést sokára a fiatalkorúak bírósága érdemel. nem ment haiu. r/<f. Ez utóbbi egyébként rend­Az egykori vásárok, búcsúk Hiába várta este, elmúlt éjfél \in is van' ",prl n gyermekekre közismert kegyszerárusa, az Al- is, s Antinak nyoma sem volt. " vonatkozik, hogy ,óváros nem 'is annyira híres. M'isnap reggel az anym szeretet a bűn büntetést érdemel. mint inkább hírhedt Bem utcai ereje cs ügyessége mindent ki­nyomozott. lgy találta meg kis- De csak ők, s elsősorban is ők F.ngi családjának legidősebb tag- jjn iskolatáskáját az öreg Jézus lennének a bűnösök? Elképzel­je- Jézus Mihály. így ismeri öt Mihály ócska rongypokróca hető az, hogy ma Szegeden ez mindenki, igy tartják számon " ki' T- AntaI Twist 0livér sor' tetteit, ezen a néven nevelte saját Hát is tolvajjá, aki jelenleg is lakója. Azt hinné Hogy hogyan került a kis tás- sára jusson? Nincs, aki megvéd­ka az öreg harácsoló házába, je Jézus Mihállyal szemben eze­megfejd azt a kapcsolatot is, ket az apróságokat? Tűrhetjük-e, ami T. Antal és Jézus Mihály hogy ez a bűnöző család fiatal Csillagbörtön között fennáll. Beszéljen erről gyermekeket az először ártallan­az ember, magn a gyermek, aki először na- nak látszó, majd egyre jobban hogy ha már valaki kegyszerek- gyoii bizalmatlanul, később az súlyosbodó bűn útjára csábit­hcl foglalkozik bizonyára nuiga őszinte és jó szó hallatán már son? Scmmicsetre sem. is hivő lélek és kegyeletes csehi- szókimondóbban visszafelé per- Jézus Mihály a gyermekekkel kedetrhet hajt végre. Jézus Mi- geue a szomorú film eseményeit, szemben minden hártyacsatából hály életével, múltjával és je- — Amikor megismerkedtem a győztesként került ki. Hisszük lenével cáfolt rá erre az állításra. Jémts-fiúkkal mindig hívtak ma- és reméljük azonban, hogy eb­Ve mi az összefüggés a 13 gukhal a térre először csak fo- ben az utolsó, nyilvánosságra esztendős T. Antal és a már cijni, később pedig a vasúthoz került játszmában ő lesz a vesz­nagyapa sorban lévő Jézus Mi- — fát lopni. Amikor ezt mondja tes. hály között? Azt szokták mon- a gyerek, elcsuklik a hangja és S. P. dani, hogy az alma nem esik _ messze a fájától. Ex a helyzet áll fenn az öreg és unokái között is. .4 Jézus-gyerekek Alsóváros rémei, s közismertek begyakor­lott, tapasztalt módszerekkel rendelkező kisebb-nagyobb lo­pásaikról. Hol a vasúti vagonok között, hol a piactéren, hol a munkájukat végző parasztok ta­risznyái mellett tűnnek fel ezek a kis élösdiek és viszik, amit csak látnak. Ami azonban még szomorúbb, hogy ez a hova-tovább már szervezett banda jó egynéhány Eszperantó-konferencia Békéscsabán Június 8-án és 9-én Békéscsa- kultúrmunkáját. A kétnapos ta­báu tartották meg az V. Di'lma- lálkozó során az Országos Esz­gyarországi Eszperantó Konfe- por un tó Tanács vizsgáztató bi­renciúL Ezen a konferencián, zoltsága előtt harmincnvolcun amelyet nz „eszperantóval a vi- teltek sikeres nyclvkcszségi vizs­lúgbékéért" jegyében rendeztek, gát. A vizsgázók legtöbbje uze­mintegy 15 helység 200 küldötte mi dolgozó volt. Részlvett a vett részt. A találkozó keretében konferencián és sikeres nvelv­szcmléltető kiállítás mutatta be készségi vizsgát tett Hjalti Krist­az eszpcranlisták aktív béke- és geirsson izlandi munkás is. Műemlékeink »nyomában « A Szabad Nép június 7-1 számában súlyos károkról tesznek említést, amit meg­gondolatlan fémgyiijtők okoznak műemlékeinkben — különösen a budai vár­negyedben. Ismét csak azt kell mon­danunk, ez sajnos nonj el­szigetelt jelenség. Marad­junk csak Csongrád megyé­ben. Ezúttal nem az apróbb kártevőkről van szó, akik nap mint nap begyűjtéstől lázas szemekkel nyüzsög­nek a múzeum környékén. Szerencsénkre a kívül elhe­lyezett leietek (többek kö­zött a Klauzál-mellszübor, amit igazán illene már fel­állítani), vagy a Híd-utcá­ból származó öntöttvas­minták sokkal súlyosabbak, mintsem egykönnyen bc­gyüjthetnék azokat. A minap Aisó-Pusztasze­ren jártam az ezredéves emlékmű környékén s meggyőződtem annak a bír­nék a valóságáról, mely szerint néhány évvel ezelőtt honvédségi harckocsik "gyakorlat* közben kidön­ttttték az árpádkori bencés­kolostor maradvány-falát s a téglákat elhordták a tá­borba sátorlapnehezéknek. Olyan alapos munkát vé­geztek, hogy társaimmal csak félórás keresés után akadtunk rá a nyomokra. Néhány év alatt a galago­nya- és bodzabokrok dzsun­gclje lepte be azokat. így hát megszűnt egy műemlék annak lenni, s akiknek a hibájából — azok újra már föl nem épí­tik. Mindenesetre, azok a kivételek, akik így rombol­nak, nyilván építeni sem fognak tudni később. Nyugodjunk bele?! Most várjuk legalább azt a lel­kes múzeumbarát elvtársat, aki egy fényképet hoz be nekünk az elpusztult mű­emlékről. Bevallom, ne­künk jelenleg az sincsen, s legalább legyen mit mutat­nunk az utókornak. S azt kívánjuk, hogy ez az eset intő példa legyen. Ne fosszanak meg bennün­ket műemlékeinktől — sem fémgyűjtéssel, sem a kor­szerű haditechnika vívmá­nyaival! (cs. gy.) Egészségügyi tanácsadó Napozás — levegőzés A napfénynek, a szabad le­vegőn való tartózkodásnak ilyenkor tavasszal, nyár ele­jén van a legnagyobb egész­ségügyi jelentősége. Ilyen­kor már megfogyatkozott szervezetünk vitaminkész­lete, a hosszú és szokatlanul kemény télben megviselt, ki­merült szervezetünknek szük­sége van a megerősödésre,' felfrissülésre. A nap heve ilyenkor még nem olyan fokú, mint nyár derekán. Ezért káros hatása is kevesebb. Természetesen ebben az időszakban sem sza­bad mértékteleneknek len­nünk, minden előkészítés nélkül — ahogy sajnos sokan teszik — az első adandó al­kalommal egy teljes vasárna­pot tűző napfényben eltöl­teni. lgy inkább kárt oki>­zunk, mintsem használunk. A napfény hatása egészsé­günkre szinte feíbecsülhetet­len. Mégis, ha túlzásba v isz­sziifc, ésszerűtlenül alkal­mazzuk, igen nagy veszede­lemnek tehetjük ki magun­kat. Fontos szabály: minél többet legyünk szabad leve­gőn (természetesen inkább a város határain túl), s a na­pon, (különösen a forró déli napsütésben csaik annyit, amennyi jól esik, nem kelle­metlen, nem okoz szívdobo­gást, szédülést, vagy zsibba­dást. A napfényhez is hozzá kell szoktatni szervezetünket, fo­kozatosan növelve a napon töltött időt. Feltétlenül abba kell hagynunk és árnyékos helyre mennünk, mihelyt a nap a legkisebb kellemetlen érzést okozza. Különös óvatossággal, le­hetőleg orvosi tanács alapján napozzanak azok, akik szív­rendellenességben, vagy más betegségben szenvednek, pl, magasvérnyomásúak, tüdő­betegek stb. Különben egész­séges és beteg számára igen ajánlható a félárnyék, a lom­bokon átsugárzó kellemes "tompított* napfény, amely sokkal hasznosabb, egészsé­gesebb, mint a tűző nap. Nehfi arra kell töreked­nünk tehát, hogy egyik órá­ról a másikra lebarnuljunk — ezzel bőrünknek is ártunk, csupán —, hanem, hogy szer­vezetünk felhasználhassa, ér­t ékesíthesse a napfény jóté­kony hatását. Ma már úgy­szólván mindenki tudja, hogy a napfény hatására szerveze­tünkben Ikülönböeő vegyi fo­lyamatok játszódnak le, ame­lyek az élet fenntartása szem­pontjából igen nagy jelentő­ségűek. Ezt azonban csak úgy segíthetjük elő, ha okosan, megfontoltan szoktatjuk ma­gunkat a naphoz. így elke­rülhetjük a strandolok rémét is, a fájó, kellemetlen, s gyakran még egyéb panaszo­kat is cftozó, ún. leégést. A mértéktelen napozás égési sé­rülést, sőt, néha lázzal járó napszúrást is okozhat. Sokan elfeledkeznek arról, hogy a napfénynél nem ki­sebb se nem jelentéktelenebb a levegő egészségügyi hatása. Ne csalk a napra igyekezzünk a hosszú téli fogság után, ha­nem minél többet tartózkod­junk szabad levegőn. Különö­sen városi embernek van szüksége a friss, tiszta leve­gőre, mert munkahelye is zárt, nemegyszer rosszul szellőzött. Tüdejének, egész szervezetének fokozott szük­sége van a friss levegőre. Kellemes séta a fák alatt, ár­nyas parkokban — felér jó néhány idegcsillapító hatású­val. .. VILI BÁCSI EMLEKEI nár héttel ezelőtt a szegedi gyon is kalandos, rorr színház több művésze, vá- életen ment keresztül rosunli fiatal irói, képzőművé­szek, újságírók találkoztak a TTIT klubjában. Az ismerkedé­sen — amely útlörő kezdemé­nyezés volt —, Jáky Gyula se­1901-ben vonult be az oszt­rák— magyar haditengerészekhez. Hét hónap múlva a fiumei kikö­tőben jelentkezett a „Carpathia" nyrzes von U„ u,u .e- , , Kzieí aztán .vn-.vn. „ hészprolesszor üdvözlő szavaiban y .. £ jyew York ha Triesz Banda Gáspárnak hívtuk. <> szivük a többek között megemlítette, hogy Hápolyon, Genu- 'B született Szegeden 1769- szelmek, 1 él Szegeden egy idos ember, . r„, r,„,„„,„. C,ihral. hen' A nagyapóm pedig 1811*. De együt , i'm, Catanián, Palermon, Gibral aktnél eddig ismeretlen Juhasz f $ ^ Atlanti.óeeánon ke, Cyulfi vers van melyét a nagy rM.tüf< T|. it tiz ijjel tnr. szegedi kulin neki dedikált. (f_(( s „^szeresen, Az újságíróban az , yen be,e- e,.tendőn a, lcüe lentes felkelts az érdeklődést é, flj ^ Baud később, mint az elmúlt napokban fMcrestcm ^^ tzáüásme,ter Vaslag Banda Vilmost - így hívják az füzctMen kézírásai őrzik ka­céget. Kint lakik a Tcxldmu- ' .fl. ^ J{et vek ulan a vasúti töltés elolt ,.,„ „„„,„„ n„ „Vili bácsi vendéglője" kopott feliratú, akácfákkal körülvett házban. Már jóval túl van a hetvenen. A télen elesett, eltört a forgócsontja, s most meggör­nyedve, holta támaszkodva tud csak kel ccgn i romantikus val és beesett arcára a hamis- — Egy éjjel írta a kávéház kás mosoly nyomán ezernyi asztala mellett az én öreg ba­ránc szökken. rátonx — folytatja Vili bácsi — Mert már az én dédapám szavát. — Az akkori időkre is is „bohémus" volt, itt van a há- több novellát írtam, megöröki­zasság levele — mutatja. — A tettem egy-egy epizódot. Akkor színészeket hívták boliémusok- sok-sok keserűséggel telt meg a szegedi íróknak, művé­becsületes újságíróknak, együtt voltak, találkoztak, ben: ugyancsak felsővárosi gye- mert ltüzös volt a problémá­rck volt. Ferdinándnak hívták, juk asszonyszabó mesterséget tanult — Azóta évek teltek el. Az lii. A felsővárosi Bauda József „Otthon"-kávéház megszűnt. Fin magyar szabó, az volt az én hosszú esztendős harcok után apám. Na. szóval régi szögcdiek végre ki tudtam verekedni, hogy vagyunk és mivel bennem is idős napjaimra engedélyezzenek volt nemcsak kalandvágyó, de itt, kinn a város végében egy egy kis művészvér is, hát na- kis kimérést nyitni. Most meg 1900. április O-án a Vezúv nagy f"0? "er?"<\m ahb™ az "0(|- »™r egészen megöregedtem, a 1 Lit „,:t. hon -lusvihazban. Mert engem vendéglőt mar reg becsuktam, de már 1901-ben Janovits Jenő, azért fűt az a tudat, hogy az akkori színházigazgató hívott a én nagy fiam, a Vilmos, nyom­kitörésénél. Járt viharban, nél­külözött. szórakozott, több nyel­lüöí'?""'1 szegedi színházhoz, deltát énten- dohomba lépett, ö is már hu­tát 1910-ben megszakította; ha- p . ' _ . . , . ; o , , ,. , za jött Szegedre Könyvkercske- frcsziujk mentem. Szóval ,tt szonharoméve engeres- Ésma a h» konyhából a kepek- ^ M' -rf bpvonuh ai ,X>tlhon -ban gyűltek ossze a mar elkapüany! Bizonyara hal­feldíszített eMszbbiba bt- katonának az első világháború- bcrÚl.u!\ 7.,n "T"' újságból is. a a ma­szelt, az troli, u/sagtrok. Nem gyar tengerjáró, a ,,Bckc ~~ dlágháború­ban. Amikor onnan is hazakt­— Azt hittem, hogy „elpatho- rült elment Elefánt Jakab Való­ink" — jegyzi meg, miközben ria téren lévő vendéglőjébe ki­vagy óvatosan elhelyezkedik egy szolgálni... kis fotelben -, de látja a ven ésöbb 192fí-ban lettem ón tengerész csontja beforrt Meg IV. fl. fl,(kor úgynevetett a szivem az nem öregszik, sze- knJza., kerülők" találkozó­retek élni, akarok, mert azért ^ „Otthon" kávéház­most ,s meglelem az örömömet üdetvezelöje, _ „„gyn. emlékeimben, meg a gyermeke- r(J..o vm Wcjí mikötben nngy­ímben. nehezen felkecmereg a székből, Es mesél Vili bácsi. Kifogyha- mert valami fontos iratokat ke­lallan a szóból, történetekből, resgél. A szobából az éjjeli szek­llrül, hogy salakinek elmond- rémjből gondosan bekötött pa­halja, liicz liyomoréksága a szo- pircsomagot, könyveket, füzete­bijhoz köti* Pedig valamikor na- ket, a falról képet hoz ki maga­a „tScHc pa­liisebb emberekkel paroláztam, rancsnolta. Nemrégen kapott mint Tömörkény István, Móra kormánykitüntetést. Most a Ferenc, Juhász Gyula .. . magyar hídallcatrészeket szállít­4 rany keretbe foglalt verset ja Egyiptomba. Büszke vagyok mutat. A megsárgult pa- rá... A „vén tengeri medve" pírlapon ez áll: nyomdokába lépett a fia, s a Bauda Vilmosnak Japánosan. tengerész hírnevet új dicsőséggel gyarapítja. .4 nagy világban annyi palota * Es pagoda és villa, fényes, ckes, JiM adácsy László főiskolai do­De e világon semmi cs soha " cens már munkálkodik Nem szebb, mint egy lélek, azon, hogy Bauda Vilmos emlé­[mcly téged érez: keit, novelláit felhasználja a Magyar bánat! szegedi irodalomtörténet meg­Juhász Gyula örökítéséhez. Szeged, 1929. Vilmos napján. Markovits Tibor­Boszorkánykrém Háromféle elkészítési módját 3. Ez a harmadik mepildáí közöljük a boszorkány-, vagy viszont gyors és szintén írnom. egyszerűbben cpcrkrcmnck. Kemény habbá verünk négy to­jás fehérjét, hozzáadunk 30 dkg í. Negyed kilogramm epret, c(|kro| -s egy kilogramm szitán, negyed kdogramm cukorral es fosztakiszedőn áttört érett egy tojás fehérjével egy ora et hosszat keverünk: A keverés fi- A 'krfmheZ) mindhárom re­nom, kemény habbá változtatja. C(,pln0]i tcljesen friss tojást hasz­2. 8 kanál cukrot, két tojásfe- núljunk, csak úgy kapunk szép; hérjét és 13 dekagramm epret kemény habot. Amikor elkészült; habverővel kemény habbá ve- legyük üvegtálba és pincében rünk. Kicsit hosszadalmas müve- vagy jégszekrényben jól liűtsük let, i^; megéri. le tálalás előtt. , _ Háztartási gumikesztyű s Ha magunk végezzük a dnr- megfelelő nagyságot vegyükj vább háztartási munkákat is, Vizes kézre ne akarjuk felhúzni, nem elegendő kézápoláshoz esu- mert könnyen elszakadhat. De; pán krémet használni. Padlósú- ha száraz a kezünk és a kesz­roláshoz, pnrkcttbceresztéshez, tvűt belülről kissé beszórjuk hin­újkrumpli tisztításához és a ha- lőporral, vagy púderrel, könnyen sonló munkákhoz szerezzünk be fpjvphríjük. A munkában nem magunknak háztartási öt újjas zavar, kezünk, újjaink ugyan­gumi-kesztyűt. A háziw-lási hol- , , tokban kapható 9 f«y*»t 80 fii- «?>'«"> mozognak benne, lérért. ügyeljünk arra, hogy a mint szabadon, Divathír Ausztrálini gyapjúból készült többnyire mintásak; japán- és háromnegyedes újjú Az egészen könnyű és puha pulóvereket vásárolhatunk a Le- ausztráliai gyapjúfonál az elmúlt nin utcai 6-os számú divatáru években nem volt forgalomban; üzletben. A pulóvereket nyári Ürülünk, hogy most ismét válto­estéken viselhetjük. Különféle zutosnbbá tehetjük vele az öltöz­színekben és fazonban kaphatók, ködöst. Baromfitenyészáüal ksdvszményes áron A magyar baromfihús, liba- bármelyikére szükségük van; máj, zsír és toll kitűnő minősé- igényüket a községi tanács ag­gét országunk határán túl is jól ronómusánál, illetve a városi ta­ismerik és kedvelik. Hogy a nácg mczdgnzaatági osztályán je­haromfiállomuny jo minősegére a ' ... , ' „„„„.., „ lenthetik be. A baromnakat ok­jovoben se legyen panasz, a Földművelésügyi Minisztérium 'éber 31-ig szállítják le az igénv­jclcnlős segítséget nyújt a ba- lőnek, s az átvételkor kell értük romfilartóknak. A baromfiak f;7Clni. A tenyészbaromfi ára vérfrissítése, n mennyiség növe- . lése. és a minőség javulása érdc- darabonkcnt: kakas 50- PW* kében lehetővé telte, hogv a ba- 00, kacsa 50, lúd 90 forint. romfitarlók kedvezményes áron fajtiszta, jól fejlett, egészséges, fehér, sárga és kendermngos ma­gyar kakast, nemesitett magyar és pekingi kacsát, nemesített ma­gyar ludat és brfenzpulykát kap­hassanak. Azok, akiknek a felsorolt te­nyészbaromfiakru, vagy azok — Több mint száz szegedi dolgozót üdültetett eddig eb­ben az esztendőben az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezete. Csupán a Falemezgyárból 27 dolgozó töltötte szabadságát az ország különböző üdülőiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom