Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

Vasárnap, 1958. június 10. DELMSGYflRORSZlG HÍREK Életveszélyes játszótér A Rákóczi téren lévő játszótér csúszdáin a bronzlemez már hosszú idő óta életveszélyessé teszi a gyermekek szórakozását. A lemezek felváltak, visszagörbültek, s így könnyen megsértik azoknak a gyermekeknek a testét, akik itt akarnak játszani. Már eddig is számos baleset történt. Erről az első kerületi Tanács is tud. Szerkesztőségünk is felhívta már erre a tanács figyelmét. Intézkedés azonban nem történt. Az első kerületi Tanács a levélben beérkező panaszokat sem veszi figyelembe. Vajon miért? (f) — Sétahajót indít a MAHART szegedi ügynöksége 80—100 utas esetén vasárnap, június 10-én délután 4 órakor. Részvételi díj személyenként 4 forint, jegyek az ügynökségen válthatók. A séta-út másfélórás. — W. A. Mozart születésének 200. évfordulója alkalmából hétfőn este fél 8 órakor hangversenyt rendez a Zeneművészeti Szakiskola és a Városi Békebizottság kulturális bizottsága a szakiskola hangversenytermében. Előadásra kerül a nagy zeneköltő Don Jüan című operája. Előadják a Zeneművészeti Szakiskola növendékei: Bordás György, Gallai Judit, Rózsa Tibor, Kiss Ernő, Lantos Józsefné, Bartha Gábor, Huszár Ferenc és Elekes Zsuzsanna, összekötő szöveget mond Szatmári Géza 'tanár. A művet betanították: Szathmáry Margit és Papp Románné tanárok. Zongorán kísér: Papp Románné, — A szegedi Üttörőház ma délelőtt 10 órakor tartja évzáró ünnepélyét. Az ünnepség után megtekinthető az „Úttörők I. Országos Technikai Versenye" megyei kiállítása is, — DISZ leánytalálkozót rendeznek ma a tápéi fiatalok, a helyi Hajójavító Vállalat és az Ady Endre Termelőszövetkezet fiataljai, a községi pártszervezet és a tanács segítségével. A találkozót és az azt követő kulturális műsort a község főterén rendezik meg. A környező falvakból is szép számmal érkeznek vendégek. — Ma délután 5 órakor dolgozó nők találkozóját ren dezi meg a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségében a Városi Békebizottság, az MNDSZ városi elnöksége és a művelődési otthon vezetősége. Előadó: Ratkó Anna elvtársnő, az Országos Béketanács alelnöke. Az előadás után kulturális műsor következik, melynek keretében közreműködnek a Juhász Gyula Művelődési Otthon balettiskolájának növendékei és a Bartók Béla Kórus, — Mesedélclőttöt rendez ma 10 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon. Előadásra kerül Tersánszky J. Jenő: „Síró babák" című meséje, majd utána Aladin és a csodalámpa című diafilm kerül bemutatásra. — Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zeneoktatók vizsgáztatása hamarosan megkezdődik. Az érdekelt zeneoktatóknak június 30-ig írásban kell jelentkez- i niök vizsgára. Csongrád me- \ gyében, Szeged Járásban és Szeged megyei jogú városban a zeneoktatók — képesítésüknek megfelelően — a Zeneművészeti Szakiskolában, vagy az Állami Zeneiskolában tesznek vizsgát. — Bejegyezték a Városi DISZ-bizottság dicsőségkönyvébe jó munkája elismeréséért Ábrahám Teréz elvtársnő nevét, aki a Szegedi Textilművek DlSZ-bizottságának gazdasági vezetője. — Az újtípusú, fényezett diófa hálószobák első darabjai elkészültek a „Felszabadulás" Asztalos Szövetkezetben. A dolgozók a helyszínen megtekinthetik és 5.940 forintos áron meg is vásárolhatják. KáPOS divatok as űjszegedi útépítéseknél AZ ŰJSZEGEDI ligetben, a Főfasorban, 1954 őszétől 1956 májusáig készült el két járda félmillió forintos költséggel. Most még a teljes befejezéséhez, ahhoz, hogy szép is legyen, ne csak használható, kellene 15000 forint. De erre már, úgy látszik, nincs pénz. Az út ott áll befejezetlenül. Az űjszegedi Népkert soron 1955 őszétől szintén utat építenek. Először kivágták az utat szegélyező gesztenyefasort, azzal indokolva, hogy szélesebbé kell tenni az utat, mint volt, és a csatornákat a fák helyére kell süllyeszteni. Nem helyes az úttest alatt csatornázni — mondották —, mert ha valami baj van, fel kell bontani az utat, s akkor már oda az egész, a megbolygatott alap nem lesz többé a régi. A fák kivágása után sokan meglepődve tapasztalták, hogy mégis ássák az út közepét, csatorna-árkokat nyitnak. És a csatornák, bár ez ellene mond a modern útépítés szabályainak és az eredeti elgondolásnak, az úttest alá kerültek. Ügy látszik azonban, hogy az elképzelések sűrű változtatása, illetve — ha erősebben akarunk fogalmazni —, a tervszerűtlenség, kapkodás, nem szokatlan jelenség az első kerületi tanács VKG osztályán. A csatornák ügyén kívül még a következő tervet cáfoló változtatások voltak és vannak az építkezéssel kapcsolatban. Eredetileg széles utat akartak, s lett belőle egy keskeny, mindössze hat méter széles, tehát két jármű szélességnyi út. Az utat azért építik, hogy autóbusz segíségével Újszeged külső területeit is bekapcsolják a modern forgalomba. Ha következő ötéves tervünk ideje alatt megnő, és nyilván megnő Újszegeden a forgalom, ez a keskeny út hogyan fogja azt kielégíteni? A sovány úttest mellett ott terpeszkedik a vele pár centiméter híján csaknem egyenlő szélességű járda és virágsáv. A virágsáv azért ilyen széles, jóval több mint két méter, mert alatta helyezték el a' víz- és gázvezetékeket. — A gázt és a vizet közelebb lehetett volna vinni a járdához — mondja Both Barnabás, az Útépítő Vállalat szegedi vezetője. Eredetileg úgy is akartál;, de később a tanácsnál túl drágának találták a szélesebb utat. Kiss mérnök, — az I. kerületi tanács illetékes ügyintézője — véleménye szerint az elkövetkező ötven évben nem lesz szükség a kiszélesítésére, — s hogy akkor mennyibe fog kerülni az új alapozás, új aszfalt, a gázés vízvezeték beljebb helyezése, az úgy látszik ma nem szempont. Igaz, nemcsak ennél az útnál fordul elő, hogy csupán a jelennek terveznek, hogy tiszavirág életű létesítmények születnek, — de ideje lenne végre felszámolni ezt a káros „divatot". De folytathatjuk a következetlenségek felsorolását. A Népkert-soron először csak a kocsiutat akarták megcsináltatni. Azt mondták akkor, a járdát, amely rendkívül rossz volt, azért nem cserélik, mert nincs rá hitel. Hitel csak a kocsiútra van. Aztán mégiscsak akadt hitel a járdára. A kocsiút után felforgatták azt is. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, a járdát először a Posta forgatta fel, telefonvezetékek lefektetése végett. A kockaköveket azután úgy hányták vissza, mint a Csáki szalmáját, mit sem törődve a járókelő emberekkel. A NÉPKERT-SORI járda 1955 őszétől 1956 május végére az eredeti tervek, hitelhiány ellenére mégis elkészült valahogyan. De a Liget-vendéglő előtti villamosmegállónál és másutt is néhány négyzetméternyi helyen nem öntöttek aszfaltot, sőt előzőleg az alighogy elkészült betont is feltörték, vezetékeket fektettek le elkésve. Hogy a megmaradt lyukaik későbbi aszfaltozása és a visszahurcolkodás több pénzbe kerül, mint a hátralévő munka, az itt megint elfelejtődött, s az új betonozás se ingyen lett. De sokkal súlyosabb kár is származik ebből. Hogyan higgyenek az emberek országos nagy terveink pontos, eredményes végehajtásában, ha az ilyen, viszonylag kis dolgokban közvetlenül tapasztalják a tervszerűtlenséget?.--A város lakossága az adókon kívül külön községfejlesztési hozzájárulással segíti az építkezéseket. A szívesen fölajánlott hozzájárulás keserűséggé változhat a pazarlásokat látva. A Népkert-sori kocsiút aszfaltozását, amelyre eredetileg volt hitel, most kellene elvégezni, május és szeptember között. Hidegben ez a munka nem végezhető. Ka tehát ebben az évben nem készül el, akkor csak jövő ilyenkor kerülhet rá a sor. Az úton raktározott anyag pusztul, s ez akkor is újabb kár, ha nem százezres értékekről van szó. Egyébként Újszegeden másutt is raktároznak az utakon. Rengeteg kinn a csatornagyűrű, a Temesvári körúton meg végig követ halmoztak fel. A Népkert-sori építkezéssel egy füst alatt akarták ugyanis megcsinálni a rossz Temesvári körutat is. Kiss mérnök erre vonatkozó tervét azonban a tanács nejyi fogadta el. Viszont Kiss mérnök utasítására az Útépítő Vállalat már ezt megelőzően kihordatta a szükséges követ, s az ma is ott hever. És most néhány szó egy újabb tervről. A BEFEJEZETLEN ligeti út a Népkert-sori kocsiút, az el sem kezdett Temesvári körút marad, ahogy van, de most mégis újabb építkezéshez kezdenek a Bérkert utcában. Kiss mérnök ezt mondta erről; — Ha most fölforgatjuk a Bérkert utcát is, biztos, hogy jövőre kapok hitelt a befejezésére. De ha nem kezdünk bele, hanem a megkezdett munkákat fejezzük be, nem biztos, hogy a Bérkert utcára sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a hitelt valósággal ki kell kényszeríteni. Ha a Bárkert utca rendbehozására szükség van, meg kell, hogy adják rá jövőre a hitelt, a jelenlegi építkezések teljes befejezése után is. Ha nem megy simán, harcolni kell érte, és nem a közlekedést nehezíteni a közeli, egyidejű építkezéssel járó felfordulással. Mindaz, amit ebben az írásban elmondtunk, csak vázlatos és leegyszerűsített megfogalmazása annak a szinte kaotikus helyzetnek, amely az építkezések körül uralkodik. Igazságtalanság lenne, ha csupán az I kerületi tanácsot marasztalnánk el a hibákért. Kétségtelen, hogy sokban hibás, de menti az, hogy nincs szabad rendelkezésük a pénz és a tervek fölött és köti őket sok minden más is. Többek között a gyakori fennakadás az anyagellátásban és a rendelkezésre álló munkaerővel kapcsolatos problémák. Végsősoron a bürokrácia a hibás, a helyi és fölöttes szerveknél is uralkodó bürokrácia, amely gátlóan nehezedik rá életünk, szinte minden területére. A Népkertsori építkezés, szakember véleménye szerint járdával, úttal együtt rendes körülmények között fél esztendő munkája lenne. (Hát még ha modern eljárásokkal dolgoznának, és a betont például nem kézzel, hanem géppel kevernék!) NEHÉZ HARCOLNI a bürokrácia ellen, de az a baj, hogy ezt a harcosságot. sajnos, hiába is keressük a szegedi ügyintézésben nagyon sok területen. És ezen talán lehetne változtatni, akár máról holnapra is, *•'3 - (Csontos) Ml ÚJSÁG AZ ORSZÁGBAN Mindenf elkövetünk az újító mozgalom fejlődéséért Válasz a „Fények és árnyak" cimíí cikkre R RÁDIÓAKTÍV IZOTÓP LABORATÓRIUMOT LÉTESÍTENEK ÚJPESTEN WA IV. kerület egyik legjelentősebb egészségügyi intézményében, az újpesni Károlyi-kórházban ez év harmadik negyedében rádióaktív izotóp laboratóriumot adnak át rendeltetésének. A laboratóriumban elsősorban a pajzsmirigy-betegségekben szenvedőket vizsgálják. Rádióaktivizált jódolt juttatnak a beteg szervezetébe, amelynek útját műszerekkel könnyen követhetik. így az eddiginél pontosabban megállapítható, milyen Okok idézik elő a pajzsmirigy rendellenes működését. A rádióaktív izotópos vizsgálat egyben megbízható segítséget nyújt a legeredményesebb gyógyítási mód megállapítására ÍS: I A Károlyi kóríház új laboratóriumának berendezésénél messzemenően figyelembe veszik az egészségügyi előírásokat. A falakait olyon habarccsal vonják be. amely a rádióaktív sugárzást elnyeli, a padlót gumiszőnyeggel fedik, hogy könnyen tisztítható, 'higiénikus legyen. A rádióaktív izotóp anyagot az úgynevezett ólomtoronyban tartják, amelynek (hat centiméter vastagságú falai a sugárzást ártalmatlanná teszik. KILENCVENKÉT DEKÁS TÖRPERÁDIÓ i A HÁFÉM KSZ a napokban készített el egy törperádiót, amely mindössze 92 deka és nem nagyobb egv családi gyufásdoboznál. Ez a készülék kisebb, mint amit Csehszlovákiában állítottak elő, eddig ugyanis a népi demokráciák közül a cseheknek sikerült legkisebbet készíteni. A négycsöves „szonett" készülék a középhullámon mintegy 25 külföldi állomás adását fogja. A kis rádió teleppel működik, amely 40 óráig üzemeli a gépet. Mosit azzal foglalkoznak, hogy egyszerű hátlapcserével hálózati áramba is betkapcsolhas • sák. A „szonett" rövidesen forgalomba kerül és még ebben az évben, ötezer készüléket gyárt a HÁFÉM. Decembertől már napi száz törperádiót állítanak elő. HATMÁZSAS SERTÉST HIZLALNAK AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRA NAGYSZÉNÁSON A nagyszénási Lenin Termelőszövetkezetben is készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, s többek között egy nagy súlyú sertést akarnak a fővárosba küldeni. A Vándor nevű. keresztezett angol fajtájú sertés, amelyet Csonka János tsz-tag gondoz, jelenleg négy mázsa nyolcvan kilót nyom. Ügy tervezik, hogy őszig (hat mázsára hizlalják az állatot. EZÜST T1Z-, HÜSZJ ÉS HUSZONÖT FORINTOS EMLÉKPÉNZEKET BOCSÁTANAK KI. 1956. augusztus elsején lesz a forint megteremtésének tizedik évfordulója. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Bank tíz-, húsz- és huszonöt forintos ezüst jubileumi emlékpénzeket hoz korlátozott mennyiségben forgalomba. A harminc, harminckét, illetve harmincnégy milliméter átmérőjű emlékérmék a Nemzeti Múzeumot, a Lándhídat és az Országházat ábrázolják. ÜJRA ÜZEMBEÁLLÍTJÁK AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB SZÁRÍTÓBERENDEZÉSÉT A Mátétedki Állami Gazdaságban 10 év óta áll kihasználatlanul az ország egyik legnagyobb szárítóberendezése, amely kisebb javítás után öt vagon gabona szárítására alkalmas. A gazdaság éveken át hiába kérte az ehhez szükséges összeg kiutalását. Most. (hogy a gazdaság vezetősége önállóan intézkedhet, megoldódott ez a probléma is. Elhatározták, hogv a szárítóberendezést a nyáron üzembeáillítják. Erre a célra rövidlejáratú hitelt vesznek fel. amelyet — az előzetes számítások szerint — még ebben az évben visszafizetnek a szárító jövedelméből. Százhúszezer forint költséggel kijavítják a gépi berendezést, csomagolót és előkészítő raktár építenek, ezzel az épület a gabona- és takarmányszárfitáson kívül gyümölcsaszalásra és hagymaszárításra is alkalmas lesz. A szárított gyümölcsöt tetszetős csomagolásban, árusításra készen szállítják a kereskedelemnek. A berendezés munkábaállítása ebben az évben félmillió foririt. az elkövetkező években pedig több millió forintot jövedelmez a gazdaságnak. ZOMÁNCOZOTT KÁLYHACSÖVEK KÉSZÜLNEK A Jászkiséri Vasipari Szövetkezet, zománcozott kályhacsövek gyártására készül fel. A kályhacsöveket kívülről és belülről tűzálló zománccal vonják be és kívülről tetszés szerint színezik is. A szövetkezet felkészült, ha a kereskedelertitől megfelelő mennyiségű megrendelést kap, — nagy tételben gyártja a zománcozott kályhacsöveket, , Á „Délmagyarország" 1956. május 10-én cikket közölt, „Fények és árnyak a Szegedi Kenderfonógyár újító mozgalmában" címmel. A cikk közölte az üzem újító mozgalmának eredményeit és közölte azokat a tényezőket is, amelyek gátolták a mozgalmat. Többször érte már bírálat a Szegedi Kenderfonógyárat azért, mert nem tudtuk oly mértékben tömegmozgalommá tenni .az újító mozgalmat, mint kellett volna. Azonban meg lehet állapítani, hogy az üzem vezetői nem kezelték „lélektelenül" ezt. Állandó napirenden tartottuk, de ennek ellenére sem értük el azt az eredményt, amely az üzemtől várható lett volna. Elsősorban azért, mert az újítások bevezetése nem tudott lépést tartani a beadott újítások számával, Nézzük meg, mi volt ennek az oka ? Mindenekelőtt az, hogy a mechanikai osztály és a technológiai osztály közötti kapcsolat nem volt elég jó. A technológiai csoportnak kellett volna megállapítani az újítások bevezetésének sorrendjét, mégpedig úgy, ahogy azt a termelés és az újítók érdeke megkívánja. Ezt a hibát a közelmúltban kiküszöböltük és az újítások bevezetése már a fenti módon történik. Helyes a „Délmagyarország" azon megállapítása is, hogy az újítási mozgalom adminisztrációjában hiba van. Valóban szerepelt május 1, mint beadási nap az újítási naplóban. A cikk megjelenése után azonnal kijavítottuk az adminisztrációban fennálló hibákat. Említést tett a cikk arról is, hogy ha az újítási előadótól kérnek egy újítást, az hosszú ideig keresi. Itt meg kell említeni, hogy a beadott 2058 újítás közül bizony időbe telik előkeresni a kért újítást, Mégis magúinkévá tettük a cikknek ge és szakszervezeti bizottsáezen megállapítását, ma már ga hatékony agitációt fejt ki az összes újítást számszerű- a női újítók számának emeleg, pontosan nyilvántartjuk. A cikk megjelenése után összeültek az üzem egyes velése érdekében. Az újító-kör külön segítséget ad a női dolgozóknak ahhoz, hogy újítázetői. Ezen az értekezleten suk bevezetésre kerüljön. Ez Frischmann Sándor főrnecha- a segítség műszaki tanácsnikus javaslatot tett a mun- adásban, rajzok elkészítéséka átszervezésére. A jövőben ben nyilvánul majd meg. az újítások bevezetésével egy művezető foglalkozik, Magosi Dezső, akinek a beosztása kizárólag az újító-csoport vezetése. Hiba volt eddig az is, hogy nem kaptunk megfelelő rajzokat a beadott újításokhoz. A jövőben ifj. Ungi István műszaki rajzoló elkészíA Szegedi Kenderfonógyár újító mozgalma a múltban jelentősen előre vitte a ienés kenderfonóipart. Az előfonó nyújtóira felszerelt szalagőrök, melyek a fonal egyenlőségét biztosítják, több helyt bevezetésre kerültek. A ti mindazokat a rajzokat, vizesfonó osztályon már meg amely az újítások bevezetéséhez szükséges. A cikk említést tesz arról is, hogy az üzem negyedévenkint 20 ezer forintot használ fel az újíindult a nyújtótávolság menetközbeni állítása, ami a fonal fonhatóságát segíti elő. Ennek bevezetése a vizesfonó összes gépeire hosszú időt tások bevezetésére. Én ma- vesz igénybe. Éppen ezert gam adtam ezt a tájékoztatót fontos az ujitassal foglaUozo és ez helytelen, mert az első lakatos-csoport atszervezese negyedévben az előirányzott is20 ezer forint helyett 38 ezer forintot adott az üzem újítások bevezetésére. 1955-ben az újítási mozga- nak is lom megjavítása érdekében sztahánovista- és újító-kört alakítottunk. Ez azonban csak a kezdetben felelt meg Tudjuk jól, hogy a müaz anyagszál egyre nagyobb tért hódit, s a íkenderfonóiparlépést kell tartani a hatadó technikával. Ezt úgy érjük csak el, ha hivatásának, mert a kör ülé- magasabb ^finomsági fonalat kein a kiváló dolgozók és az újítókon kívül gyártunk. Szép Lajos és Lacsán István nagy jelentőséigen keves újítása nagy lépéssel viszámban vettek részt az osz- szí előre ezt a törekvést, tályok művezetői. így a kör Mindent egybevetve láthatnem tudott olyan határozató- juk> hogy a Szegedi Kenderkat hozni, amely megfelelt fonógyár újító mozgalmának volna az újító mozgalom céljainak. Reméljük, hogy a valóban vannak fény- és műszakiak belátják: az újítá- árnyoldalai. Az üzem vezesok bevezetése, kikísérletező- tősége legnemesebb törekvése és véleményezése nagy- se az> hogy az árnyoldal napmértekben az osztályok művezetőitől függ, tehát ők is rendszeresen felkeresik majd az újító-kört. Hiba még az is, hogy kevés női újítónk van. Ezen feltétlenül változtatni ról-napra 'kisebb legyen. Mindent elkövetünk, hogy újító mozgalmunk minél előbb méltó legyen egy szocialista üzemhez. Schuszter János, • * j, - a Szegedi Kenderfonos^ár akarunk. Az üzem vezetősávműszaki előadója k