Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-07 / 133. szám

Csütörtök, 1956. jtünius 7. DfLMRGYRRORSZlG HMEK „Ohajd a kutyud oácadtt"! A napokban horgász­felszerelésem kiegészíté­sére úszókat vásároltam a Lenin utcai Sportszer boltban. Meg is kaptam, amit kértem. Közben ar­ra lettem figyelmes, hogy egy hölgynek, aki kiskutyájával jöttt be az üzletbe udvariasan ajánl­ja az elárusító a „Keljfel Jancsikat". A hölgy ugyancsak udvariasan megköszöni a kedvessé­get és még ennyit mond: „Majd a kutyus választ". Azzal eléje ralkta a játé­kokat. A kiiftya sorra nyalogatta mindgyikct. Egyet felkapott és elsza­ladt vele. Ezen nevettek, azután a hölgy kifizette a játéSk árát és távozott. A megnyalt játékok pe­dig sorra visszakerültek a polcra. Az elárusító semmit sem tett velük, meg sem törölte. Lehet, hogy azóta már eladták ezeket a játékokat és va­lamelyik kisfiú, vagy kislány játszadozik vele otthon. Vigyázzunik job­ban a gyermekek egész­ségére'. — sz — r. A Rákosi Má.yás középiskolai tanulmányi verseny eredménye Az illetékes tudományos társaságok és az Oktatás­ügyi Minisztérium megbízot­tai ból alakult országos bi­zottságok elbírálták a Rákosi Mátyás középiskolai tanul­mányi versenyben legjobban sikerüLt dolgozatokat és szer­dán nyilvánosságra hozták az eredményeket. A verseny első fordulójában mintegy 17/ ezer tanuló indult. Orosz nyelvből Csongrád megyéből Fodor István, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium III. o. tanutója végzett a 2. helyen. Földrajzból Szeleczki Ró­zsa, a szegedi Tömörkény István Gimnázium III. o. ta­nulója nyerte a 2. díjat. Gazdasági számtanból Czi­nege István, a Szegedi Köz­gazdasági Technikum IV. o. tanulója harmadik lett. Ma Bolgár küldöttség ér­kezik Szegedre. A küldöttség megtekinti a Szegedi Ken­derfonógyárat és a Szegedi Textilműveket. A vidéki színházak feszti­válja ma kezdődik Budapes­ten a miskolci színház An­tigoné előadásával. A szege­di Nemzeti Színház ebben az esztendőben A művésznő hintaja és A tisztességtudó utcalány című színdarabok­kal vesz részt a fesztiválon. — Műsoros béke-estet ren­dez ma este 7 órakor a Bel­város II. lakóterületi béke­bizottság a Zenekonzervató­rium nagytermében, Dutka Álcos előadást tartott Szegeden Dutka Ákos, Ady Endre és Juhász Gyula kortársa, a TTIT és a Magyar Írók Szö­vetsége szegedi csoportja meghívására kedden délelőtt Szegedre érkezett. Az állo­máson főiskolai és egyetemi hallgatók színes 'virágcsokor­ral fogadták b jeles írót. Dutka Ákos jelső szegedi út­ja a belvárosi temetőbe ve­zetett, ahol felkereste nagy költőtánsa, Juhász Gyula sír­ját. Kedden, este fél 9 órai kezdettel Dutka Ákos a -TTIT és a Magyar Írók Szövetsége rendezte klub­esten vett részt, ahol rö­vid bevezető szavai után „A holnap városa" című regé Vita a második, öiéves terv irányelveiről Nagyobb önállóságot vállalatainknak ÁLTALÁBAN sokat be­szélünk a bürokráciáról és esetenként még többet a vállalatok hiányos önállósá­gáról. A szocialista vállalat a következőképpen jelle­mezhető: A vállalat a nép­gazdasági terv végrehajtó, önálló alapszerve, a szocia­lista termelési rend olyan legkisebb önálló alapegysé­ge, mely előre meghatározott munkafolyamatot végez. El­mondhatjuk tehát, hogy egy vállalat életében az önálló­ság döntő tényező. Vajon biztosítva van-e a kérdéses önállóság? Meg kell mondani, hogy a leg­„„„ i több területen sajnos nincs nye folytatásából olvasott fel pé!da erre az operatív ter. részletet a nagyszámú kö­zönség előtt. A klubesten megjelent dr. Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegye­tem rektora, valamint írók, színművészek, képzőművé­szek, tanárok, orvosok, egye­temi és főiskolai hallgatók vettek részt az esten. A klubest előtt dr. Jáky Gyula egyetemi tanár meleghangú bevezető előadással köszön­tötte a szegedi értelmiségiek körében megjelent kiváló írót, Dutka Ákost. A klub­est után a neves íróval még sokáig együtt maradtak az egybegyűltek. Szerdán a dél­előtti órákban Dutka Ákos megtekintette Szeged neve­zetességeit, többek között a Somogyi Könyvtárat és az Irodalmi Múzeumot, ahol dr. Madácsy László egyetemi docens tárlatvezetést tartott a kedves vendég tiszteletére. Egy fiatal termelőszövetkezet tagjainak panaszai Nem könnyű egy fiatal termelőszövetkezetnek egyik évről a másikra talpra állni, megalapozni a közös gazda­ságot, beszerezni azt a sok mindent, ami hiányzik az alakuló közgyűlés után. Kü­lönösen nem könnyű ez ak­kor, ha a tegnapi egyéni gaz­dák, a mai új szövetkezeti tagokat még ott sem hall­gatják meg, ahonnan elsőnek várják a segítséget. Ezt tapasztalják most a fiatal sövényházi Szabadság Tormelőszövetkezet tagjai is. A tsz februárban alakult, alig van még vala­mije. Mint Szemerédi Jó­zsef elvtárs, az elnök és Tóth János, a tsz ellenőrző bizott­ságának elnöke elmondja, Megyei újítási bírálati an­kétot rendez a Textil- és Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Szegedi Jutaárugyár vállalatvezető­sége június 12-én a vállalat kultúrtermében. Az ankéton a megye újítási mozgalmá­nak eredményéről és hiá­nyosságairól számolnak be, majd megtekintik a kiállí­tást. A Szegedet körülvevő (kör­töltés javítási munkái a be­fejezéshez közelednek a Kossuth Lajos sugárút és a Tolbuchln sugárút közötti szakaszon. A töltés megron­gálódott peremét több he­lyen újrafalazzák. A Tolbuchin sugárúton az Űttörő-ház és a Veresács utca közötti szakaszon az új aszfaltburkolatú járda épí­tése befejezéshez közeledik. A szegélykövek lerakásával már végeztek, s megkezdő­dött az új aszfaltburkolat leöntése is. Szörpös hordókat készít a Szegedi Hordójavító Válla­lat, melynek egyrészét ex­portálják. Az első szállít­mányt már útnak indították. A Volt Dáni-félc ház res­taurálási munkálatai igen jól haladnak. A tetőszerkezet újjáépítését már megkezd­ték. szövetkezetük központi gaz­daságát az állattenyésztés és gazdálkodás szempontjából erre legalkalmasabb helyen a Sövényházához közel eső hantházi majorban szeretnék kialakítani. A major egyes épületeit, melyek eddig a földmüvesszövetkezet tulaj­donában voltak, már meg is kapták. Az egyik fő épüle­tet azonban korábban a Pusztaszeri Gépállomás bir­tokolta, a gépállomás meg­szüntetése után pedig a Kis­teleki Gépállomás örökölte. A Szabadság Termelőszövet­kezetnek szüksége lenne erre az épületre, miután a gép­állomás nemigen használja, kérték ezt az istállót is. Szükség lenne erre azért is, mert a szövetkezet közös állatállományának már most sincs elegendő férőhelye. Laki Imre elvtárs, a Kisteleki Gépállomás Igazgatója azonban kereken elutasította ezt a kérelmet. Pedig maga is tudja, hogy a legalább 30 szarvasmarha befogadására alkalmas nagy épületben mindössze csak két cséplő­gép van, s ezek nagyszerűen elférnének a volt sövény­házi gépállomás gépszínei­ben is. Megilleti-e a Kisteleki Gépállomást ez az istálló épület? Ez erősen vitatható. Ugyanis ezt az épületet an­nak idején a Sövényházi Gépállomás arra az időre kapta meg, amíg elkészülnek a baksi út mellett a gépállo­más új épületei. S miután az építkezések befejeződtek, a gépállomás kiköltözött a baksi út mellé, azonban a hantházi épület is megma­radt a birtokában, mert ak­kor még nem tartott rá igényt senki. Véleményünk szerint tehát teljesen jogos a sövényházi Szabadság Tsz tagjainak kérése, akik ez­úton is kérik Laki elvtársat, látogassa meg őket, nemcsak az istálló ügyet, de még sok mást is szeretnének vele megbeszélni. vezés jelenlegi rendszere. A negyedéves operatív tervek készítéseikor a minisztérium részéről a vállalat megkapja a teljes termelési értéket, a ráfordítási hányadot, a ter­melési programot és az ön­költségcsökkentés százalékát. A ráfordítási hányad alapián először költségnem bontásban megtervezi a vállalat, negyed­éves önköltségét és tervezett nyereségét. Ez eddig azt mu­tatja. hogv a tervezést lénye­gében a vállalat végzi. Azon­ban ... és most a tények be­szélnek: A VISSZATERVEZÉS a következő: (csak a főbb köli­ségnemek felsorolása.) Teljes termelési érték Nyers- és alapanyag Segéd-, üzem- és egyéb anyagok pl Fűtőanyag és energia pl. Fogyóeszköz és tartalékalkatrész pl. Bér (közetlen és közvetett, valamint közteher) Értékcsökkenés leírás Egyéb költségek pl. Megtérülések pl Ráfordítási hányad pl. frt. irt. 2 05 % 2.23 % 0.87 % % % 0.5 % l2 % 85.4 % (x) lt) <x) (x) (x) Az (x) jelű értéket felsőbb szerv írja elő. Az egyéb költ­ségek mintegy felét a válla­lati adottságok figyelembe­vételével ugyancsak a felsőbb szerv normatívái szabályozzák. Ha a vállalait ráfordítási hányadát a példa szerint 95.4 százalékban álllapítják meg, a vállalat ebből mindössze 6.35 százalékos hányadot tud „ön­állóan" tervezni Ez viszont igen kevés az önállóságihoz. És itt még meg kell jegyezni azt is. hogy a vállalat által tervezhető hányadra a mara­dékból egyszerűen lehetetlen reális bontást 'készíteni. Ez viszont a vállalat baja. Adva van ilymódon a terv, mely­ben egyes költségnemek ir­reális volta előie tudott (ezt éves tapasztalatok igazolják) és segíteni még sem lelhet rajta. AZ KÉTSÉGTELEN, hogv egyes tervidőszakokban, az előírt költségnemek kedve­zőbb kiírása esetén, azok túl­teljesítésével, a vállalati szin­ten beállított irreális arányú tényezők teljesíthetők. Igen csakhogy a tervtúlteljesítés ösztönző erejének, nem az ir­reális tényezők teljesítésére kell irányulnia hanem a túl­teljesítés fényének az egész terv teljes mélységéig érvé­nyesülnie kell. Kétségtelen, hogy a válla­lati tervek kialakításánál egyéb vállalatok, iparágak terveinek, illetve azök össz­hangjának feltétlen meg ke.l lenni. Viszont az is kétségte­len. ho»v az ilyen mértékű megkötések nem ösztönzőek. Persze ezekkel a vállalati ö.i­Erre nem is gondoltak a mórahalmi Vörös Október TSZ tagjai Még május elején történtv Október hogy a mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai a szokásos havi köz­gyűlésükön elhatározták: Erre az esztendőre párosver­senyre hívják ki az ásotthal­mi Szabadságharcos Tsz tagjait. Megszövegezték a versenyfeltételeket, s meg­írták az ásotthalmiaknak azt is, hogy ők mit vállalnak ebben a versenyben. Levelüket annak rendje­módja szerint meg is kapták az ásotthalmiak, csak éppen nem a legjobb fogadtatásra talált. Gondoljuk ezt abból is, hogy Berta Pál elvtárs, a Szabadságharcos Tsz elnöke felolvasta az írást a közgyű­lésen, s utána kurtán-fur­csán javaslatot tett: — Elvtársak, javaslom, hogy ne fogadjuk el a Vörös állóságot néüculöaó operaltív tervekkel együtt jár azok ió­váhagyságának elhúzódása is. Előfordult már az is. hogv a negyedév utolsó hónapjában kapta meg a vállalat a terv dokumentációt. Például üze­münkben is előforduK nem is olyan ré«en. Az első negyed­évben, március 5-én kapta meg a vállalat az I negyed­évi terv dokumentációiét ja­nuár 25-re visszadátumozvd. Ilyen esetekben a terv ösztön­ző erejéről egyáltalán nem beszélhetünk. A fent jellemzett jelenlegi tervezési módszerünk nem helyes, túlzott mértékű papi­rosmunfcát igényel és véle­ményem szerint sürgősen meg kell szüntetni. Minisztériu­maink feladata hogy a vál­lalati önállóság előtérbe he­lyezésével dolgozzanak ki olyan terv-metodikát, mely­ben második ötéves tervünk célkitűzéseinek teljesítése, ugyanakkor a tervteljesítésért a vállalatok harcos kiállása együtt érvényesül. A HIÁNYOS vállalati ön­állóságról igen sok példát le­hetne felsorolni. Ezekből csu­pán még egyet kívánok meg­említeni; ez pedig az újPési díjak megállapítása, illetve kifizetése. A vállalatok saiát hatáskörükön belül 5 ezer fo­rint erejéig fizethetnek újítási díjaf. ezen felül csakis felet­tes szervek, végső fokon az OTH engedélyével fizethet­nek. Ha mtgvizsgáljuk. hogv egy-egv üzemben többségben az ötezer forinton felüli vagy aluli diják fordulnak elő, megállapíthatjuk, hogy több­ségben 5 ezer forinton alul történik díjkifizetés. így a kisebb jelentőségű újítások díjazása gyorsan, elhúzódás nélkül intézhető el. a na­gyobb jelentőségüeké pedig elhúzódik. VÉLEMÉNYEM az. hogy a népgazdasági eredmény alap­ján fizethessenek a vállalatok újítási díjat annak értékétől függetlenül. (esetleg maga­sabb díjhatár megállapításá­val). de ugyanakkor meg kell követelni a népgazdasági megtakarítás bizonylati igazo­lását is. • A vállalati önállóságra vo­natkozó két példa megoldása lényegesen egyszerűsítené az irányító szervek ügyviteli munkáját, ugyanakkor lénye­gesen több lehetö9ég volna részünkről a vállalatok mun­kájának ellenőrzésére és ope­ratív segítésére. Ezzel pérnu­zamosan lényegesen jobban érvényesülne a népgazdasági tervek teljesítéséért a válla­latok felelőssége, és dolgozó­ink sokkal öntevékenyebben, kezdeményezőbben foglalkoz­Tsz tagjainak a versenykihívását, mert eb­ben a versenykihívásban mór olyan munkák is szere­pelnek, amelyeket a Vörös Október Tsz-ben ezóta már biztos elvégeztek. Azt már csak hozzágondolta, hogy olyan versenytárs nem kell nekünk, aki biztosan lefőz bennünket. A közgyűlés résztvevői hümmögve fogadták az el­nök kommentálását, s érthe­tően úgy döntöttek: ha már az elnök se akarja, akkor mi minek akarjuk? Az esettől függetlenül azért az a véleményünk, hogy az ásotthalmi Szabadságharcos Tsz tagjai, különösen a ve- | nának az üzemek, műhelyek zetői versenyen kívül is ta- termelési problémáival nulhatnak egyes-mást a Vö- | Tóth László rös Október Tsz-től, tóbbon , a Szegedi Textilmüvek között versenyszervezést is. I igazgatója Van igazság abban a mondásban, amely Szegeden is így hangzik: egy hónappal elkéstünk. Ez a megállapí­tás nemcsak a vetemények, és a gyü­mölcsfák terméseire vonatkozik, ha­nem a tiszaparti életre is. Évtizedek óta nem volt ilyen magas a vízállás. A parti fövényben még bokáig ér a sár. azsonban végre itt a nyár. Persze a kishitűek azt mondják erre a jó időre; -csak el ne kiabáljúk^ —. vi­szont most már mégiscsak június van, s a forrón tűző nap gyorsan fel­szárítja a Tisza partját. A vizisporttelep Az elmúlt év őszén kezdeménye­zett szegedi ifjúsági üdülő- és vízi­sporttelep építésének előmunkálatai immár egy hónapja folynak. Váro­sunk díszesei — eddig elsősorban a szegedi technikumok hallgatói — jó­kedvvel, társadalmi munkában, ami­kor csafk az idő engedte, ásták az ár­kot, hogy a magasnyomású vizet be­vezessék az üdülőtelepre. Ez pedig nem volt kis feladat, hisz a Nagy­körút és a Kistisza utca sarkától az üdülőtelepig 900 méter hosszú árkot kellett ásniok. Az Ifjú Gárda otthon 'kis lakói többször részt vettek ebben a lelkes munkában. A Radnóti Gim­názium hallgatói hatszor jelentek meg a Tisza partján csákánnyal, ásóval kezükben és igen eredményesen dol­goztak. A Gépipari Technikum ta­nulói mintegy százan, s a Vegyipari, az Erdészeti Technikum diákjai is több alkalommal kivették részüket a ITT 1 t! Épül az ifjúsági üdülő- és vizisporifalep — Benépesüli a „Sárga' — Takarítják a partfürdöt munkából: hasonlóképpen az új gim­názium növendékei, az MTH trakto­ros iskola ifjúmunkásai és néphadse­regünk tagjai is. Ahogy haladtak a munkával, úgy fektették le a Vízművek dolgozói a csővezetéket és temették be az árkot, A fiatalok eddig 18 ezer forint ér­tékű munkát végeztek. Hiba az, hogy eddig csak a Paprikafeldolgozó Vál­lalat öt ifjúmunkása jelent meg e nemes munkán, a szegedi üzemek díszesei csak ritkán vettek részt a víz­vezeték építésében. Ezen a helyzeten változtatni kell és az elkövetkezendő hetekben, amikor már sor kerülhet a cölöpök leverésére, a talajegyon­getés megkezdésére, akkor a "Délma­gyarország* is arról szeretne írni; a szegedi üzemek díszesei, a szegedi ifjúság üdülési, csónakázási, vízi­sportolási lehetőségét lelkes társa­dalmi munkával is elősegítik! A „Sárga" A Körösi Halászcsárda feletti tisza­parti rész, az úgynevezett "Sárga*, a szegedi munkások hagyományos "Strandja* egyre jobban benépesül. Minden évben — ezúttal is itt újabb üdülőházakat építenek városunk üze­meinek dolgozói. Egy magaslaton nők és férfiak építik a Textilművek üdülőházát. Goldmann Mária, Guszó Anna, a gyárban fonónők — de a szakképzettség szerint építőmunká­sok is! — most rakják a téglát, állít­ják be az ablakot, ajtót. Ábrahám János és Frányó Imre elmondják, hogy a Textiltechnikum diákjai igen lelkesen vettek részt eddig társa­dalmi munkában az építkezésen, most azonban a vizsgák miatt nem tud­nak kijárni dolgozni. Az épületeket egyébként a gyár régi felvonulási anyagaiból készítik. Mellettük pár méterre Nacsa Ist­ván szakmunkás vezetésével mintegy tíz fiatal postás planirozza a földet, hordja a téglát. Félmeztelenül dol­goznak s elmondják, hogy szabadsá­guk: idejét, vagy szabadnapjukat ál­dozzák arra, hogy felépítsék a tíz méter hosszú öltözőjüket. A Reszelő, Vágó, Mérlegkészítő és Kazánkovács KSZ is itt épít kis há­zikót, A Szegedi Cipőgyár dolgozót gyönyörű üdülőtelepet vettek át az elmúlt napokban: az előtér ízlésesen ki van festve, a bejáratnál és az öl­tözőkben kovácsoltvas lámpák ióg­na/k. Van nagy rádiójuk, lemezját­szójuk. több nyugágyuk. nagy móló­juk. Vadonatúj motorcsónak és egy kétpárevezős csónak ring a vízen, fent a parton négy kétszemélyes ka­jak várja a gyár dolgozóit. A partliirdő Újszegeden a nagy -strand- terüle­tét bizony még most takarítják az ár okozta íözegkupacok'tól, hulladékok­tól. Ebben a munkában már jelentő­sen előre haladtak az elmúlt napok­ban: a magasabb, parkoeabb részt a bejáratnál már parkosították, a gyer­mek lubickolót kimeszelték, a kabi­nókat kisúrolták, amelyek készen várják a strandotokat. A magasnyo­mású vizet is bekötötték a strandra, amely minden bizonnyal nagy örö­met ckoz majd a tiszaparti üdülők­nek. Vasár-napig már rendbe akar­ják hozni legalább a partra levezet i főutat, több asztalt, padot helyeznek el és megnyitják a büfé* da. Az Egye­tem. a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat, a DÉLROST. a Vízügy: Igazgatóság dolgozói már- tisztítják kabinjailkat, öltözőiket. Előreláthatólag vasárnap sok száz szegedi keresi fel kedvenc partfürdőjet. Az újszegedi uszodáiban betonikabin­sorakat építenek, a napokban a Haty­tyas-te>pi strand is megnyílt, tiz na­pon belül a Sztálin körúti gőzfürdő kert-fürdője is a szegedi dolgozók rendelkezésére áll: tehát lesz bőven strandolási lehetőség városunkban. M. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom