Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-03 / 130. szám

SZEGEDI ÜZEMEK A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN JVfúit vasárnapi számunkban beszá' mohunk arról, hogy Szegeden a város fejlesztésére milyen lépéseket tettek, illetve milyen javaslattervet állítottak essze a második ötéves terv időszakára. Foglalkoztunk néhány, a Megyei Jogú Városi Tanácshoz tartozó üzem fejlesztésével, illetőleg új gyár létesítésével is. Mai összeállításunkban néhány fontos szegedi nagyüzem — illetékes minisztériumok alá rendelt vállalat — fejlődésének tervével és kérdéseivel foglalkozunk. Az ötéves terv irányelvei között külön helyet szenteltek a szegedi konzervipar és paprikaipar fejlesztésének. Mi is főként e két ipar fejlesztésével foglalkozunk tehát, hiszen Szeged, a könnyűipari város éleiében, jövőjében országos szempontból is igen jelentős szerepe van a paprikatermelésnek, illetve feldolgozásának, valamint a konzervgyártásnak. Ugyanakkor a város másik jellemző iparának, a textiliparnak a fejlesztésére is helyet szántunk ebben az összeállításban, amely azonban természetesen nem öleli fel valamennyi szegedi üzem fejlesztésének kérdéseit, terx'eit. A Szegedi Konzervgyár fejlesztésének műszaki irányelvei Az Űjszegedi Kender-Lenszövő fejlesztési terve Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat a második ötéves tervben mind technikailag, mint pedig terjedelemben tovább fejlődik. A tervek szerint majd mindegyik üzemrészt fejleszteni, tökéletesíteni fogjók az elkövetkezendő öt év alatt. Az előkészítő üzembe 14 új nagy teljesítményű gépet állítanak be, a szövő üzemiben pedig, ahol meglehetősen elavult gépekkel dolgoznak, 22 új szövőgépet és 18 nyüstös gépet kapcsolnak be a termelésbe. Általaiban a technológia fejlesztését célozzák a beruházások, ez azonban a kikészítő üzemre kétszeresen is vonatkozik, ugyanis itt eddig nem volt meg az új,-fejlett technológia. A most is üzemben lévő gőzszórító helyett megás hőfokú elektromos szárítóberendezést szereznek) be, amely 140 fokos hőt tud szolgáltatni, ellentétben a gőzszárító 60 fokos teljesítményével. Ez az új elektromos szárító I i i - < mőgrarttőe impregnáidsoh alkalmazását teszi telhetővé, melyre eddig még Magyarországon nem került sor. Ezenkívül lehetővé teszi a szintetikus szöveteknél (szálaknál) a hőrogzítést, amely arra szolgál, hogy a nagy nyúlású anyagok ne változtassák alakjukat. A kikészítő üzemben pedig modern impnegnálógép és automata szöveti es tógépek kerülnek a második ötéves terv folyamán. Modernizálják ez üzem számára igen fontos műhelyrészleget is, új esztergapad, gyalugép és marógép beállításával. Lényeges változás áll be az Újszegedi Kender-Lenszövő vállalatnál a szállítóeszközök területén. Jelenleg lóvontatású targoncák vannak üzemben; megjegyzendő, hogy ez a szállítási mód dívott itt 80 évvel ezelőtt is! Természetes, hogy égetően szükséges ezeknek a lóvantatású targoncáknak a kiküszöbölése és helyettük willamos targoncák munkába állítása. Ezenkívül a munka megkönnyítését célzó emelőgépeket is fognak szerezni. A beruházási költségek nagyobb hányadát mégis építkezéseikre fordítják. Az építkezésekkel mód nyílik arra, hogy az előkészítő üzemeltet átszervezzék, egy helyre tömörítsék. Jelenleg ugyanis az előkészítő üzemek, üzemrészlegek a gyár területén különböző hely elken vannak! és ez természetesen hátráltatja a termelést. Például a fonalraktár a felhasználó üzemitől 6—700 méter távolságra fekszik és ez komplikált anyagmozgatást tesz szükségessé. A fonalrafctárakat új épületek építésével közelebb helyezik a félhasználó üzemhez. Most folynak a tárgyalások a rostlemezüzem felállítására vonatkozólag. Az üzemben előállított kender-pozdorj áiból igen kiváló tulajdonságú lemezt lehet előállítani, melynek kedvezőbb a szakító szilárdsága és hajlíthatósága, mint a fűrészporbó!, vagy forgácsból előállított lemezeké. M aga a rostleme attvem első lenne Magyarországon. Ezek az új létesímények, amelyeket tervbe vettek, természetesen nem eredményezik magukban a fejlesztésnek azt a fokát az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál, amelyet a második ötéves terv irányelvei kitűznek. Az új létesítmények, gépek beszerzése mellett'nagy • gondot fordítanak a meglévő gépek korszerűsítésére, a 1 korszerű technológiának megfelelő átalakítására, hogy így, az új gépekkel, épületekkel és a megújított gépekkel és épületekkel együtt érhessék el a fejlődésnek azt a fokát, melyet a második ötéves terv megkövetel. A. S. V, í 5 Fenti képünk a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat épülő új szárítóüzemét ábrázolja. Az új épületben elhelyezett gépekkel jelentősen növekszik majd a szárítóüzem kapacitása. Háttérben a nemrég épült gépház. A második ötéves terv során a konzervipar termetesét a minőség megjavítása mellett 45—48 százalékkal kívánjuk növelni. Ezt a fejlesztést elsősorban a vidéki üzemeikben, többek között a Szegedi Konzervgyárban kell elvégezni. A ránk háruló feladatok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók: Megfelelő minőségű nyersanyag biztosítása mellett gyártmányféleségeinlk minőségét és választékát kell bővítenünk. Ennek egyik alapfeltétele. hogy a feldolgozó üzem körzetében legyenek a nyersanyagforrások. Ezzel biztosítható a szállítási idő lerövidítése és ennek következtében a nyersanyag minőségének megóvása. Éppen ezért vállalaturúknál kidolgozták a zónahatárokat és begyűjtési ütemtervünket a termő körzetekben, az érési idők figyelembevételével állítottuk öszsze. A második ötéves terv irányelveiben a konzerviparra háruló feladatok, de ezen belül a Szegedi Konzervgyárban gyártandó készítmények minőségi és mennyiségi követelményeinek fokozását, a jelenlegi gyártástechnológiai, illetve technikai felkészültség mellett, csak részben lehetne megoldani, éppen ezért a második ötéves terv időszakában technikai felkészültségünket fejleszteni kívánjuk. Fejlesztésünk legdöntőbb láncszeme a kézimunlka folyamatok minimálisra való csökkentése és a gyártási idő lerövidítése. Ennek eredményeképp a nyersanyagban lévő vitaminok kisebb mértékben oxidálódnak, és a konzerv tápértéke jelentős mértékben megnövekszik. Ezzel az intézkedéssel biztosítani kívánják a téli időszakban — mikor zöldfőzelék nem áll d fogyasztók rendelkezésére —. a lakosság C-vitamin szükségletét, A műszak! színvonal emelésével, korszerű technikai berendezések üzembe állításával a termelékenység jelentős mértékben emelkedik, és ennek következtében a gyártmányok önköltsége csökken. Technikai berendezéseinket nagyrészben nehézipari üzemekből kapják meg, de egyes gépeinket saját kezdeményezésünk alapján, saját erőnkből, gyártelepünkön belül készítjük el. Műszaki fejlesztésünk jellemző adata, hogy 1960-ban. az 1955. évhez vizonyítva, a gyártmány féleségékre eső munkaóráik számát azonos mennyiség figyelembevétele mellett, mintegy 25 százalékkal tudjuk csökkenteni. Gyártmányaink közül legjelentősebben a sűrített paradicsom, a zöldborsókonzerv és a mélyhűtött főzelékfélék mennyisége emelkedik a második ötéves terv időszalkában. Az egyre fokozódó igényék kielégítéséhez a szocialista mezőgazdasági szektor fejlődése és a kutatóintézetek eredményei biztosítják a minőségi nyersanyagot. A fajtakísérlet alapján termelt paradicsom és zöldborsó, valamint többi főzelékféléink megfelelnek a termékeinkkel szemben támasztott minőségi követelményeknek. Azoknál a gyártmány féleségeknél, ahol a technikai felszerelések viszonylag korszerűék. de a gyártási folyamat szakaszos, az elkövetkezendő évék során a folyamatos gyártást kiváltjuk megvalósítani. így például 1957-ben felépítjük a gravitációs elven alapuló zöldborsó feldolgozót és a folyamatosság eredményeképp jelentős villamosenergia megtakarítást érünk el. a kézi erővel történő anyagmozgatást pedig úgyszólván teljes egészében kiküszöböljük. De hasonló műszaki intézkedéseket kívánunk végrehajtani a csemegeuborka, a vegyesfőzelék. a gyümölcsvelő és a vegyesíz gyártása terén is. A múlt évhez képest jelentősen megváltoztattuk befóttgyártási technológiánkat és a közvetlen befőtt kiszereléssel a tápérték-veszteséget mintegy 20 százalékkal csökkentettük. A második ötéves terv végére a mélyhűtött főzelékféleséget mintegy 300 százalékkal növeljük. Ennek eredményeképp a téli és koratavaszi időszakban teljes tápértékú és vitamintartalmú főzelékfélével kívánják a lakosság szükségletét kielégíteni. Üzemünk területén n nagy mennyiségű nyersanyag mozgatása jelentős munkaerő igénnyel jeletkezik. Ezért az elkövetkezendő években úthálózatunk korszerűsítésével biztosítani kívánják, hogy a gyáron belüli anyagmozgatást elektromos targoncákkal oldjuk meg. Ugyancsak alkalmazni kívánjuk a felsőkötélpályás szállítási módszert, mellyel főképpen göngyölegeinket kívánjuk a feldolgozó üzemrésztől a tárolóterületre, illetve viszont szállítani. Az elkövetkezendő évben, gyártelepünkön már alkalmazni fogjuk a pneumatikus szállítást is. A feladatdk végrehajtásához pillanatnyilag kevés üzemépülettel rendelkezünk és ezért 1959-ig megépítünk egy korszerű, háromszintes üzemépületet, a legmodernebb technikai berendezésekkel ellátva. A termelés emelkedése és a minőség fokozása okvetlenül szükségessé leszi a korszerű klvma-berendezéses raktározás megvalósítását is. A klímaberendezéssel ellátott raktárban a minőség megtartása mellett a kereskedelemhez történő kiszállításig az áru eltartható. Ezekkel egyidőben üzemünk dolgozóinak szociális igényeit is teljes mértékb^-i ki akarjuk elégíteni. Ezért a tervidőszakban egy kétszintes, modern, a higiénia követelményeinek megfelelő, mintegy 1200 személyt befogadó öltöző és mosdóépületet építünk, és itt helyeznénk el egu üzemi méreteknek megfelelő orvosi rendelőt és művelődési iermet. Fejleszteni kívánjuk a kft* lönböző diabetikus és diétás készítményeknek a gyártását is, hogy ezzel is hozzájáruljunk a lakosság legszélesebb rétege igényeinek kielégítéséhez. Mindezek mellett számos olyan intézkedést kívánunk végrehajtani, amlyéket dolgozóink a vita alkalmával kezdeményeztek. A dolgozóink véleménye alapján véglegesen kidolgozott máso'iik ötéves terv-javaslatunk végrehajtására minden erőnket latba vetjük. Célunk az. hogy a második ötéves terv minél nagyobb mértékben feleljen meg azdknak a reális követelményeknek, melyet dolgozó népünk az iparral szemben támaszt. Kardos Ernő főmérnök — Jubileumi előadást rendez a Szegedi Kenderfonógyár "Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett színjátszó csoportja 10 éves fennállásának alkalmából ma este fél 8 órai kezdettel az üzem kultúrtermében. Bemutatásra kerül Darvas József Kossuth-díjas író Szakadék) című drámája. — Száznyolcezer forintos beruházással elkészül a Mátyás téri Általános Leányiskola üj tornaterme. Az űj tornaterem felavatáséit tornavizsgával kötik egybe. S

ZEGED MAI KÉPÉBŐL éppúgy nélkülözhetetlenek a vasútállomás mögötti paprikaszárítók karcsú vasbetonvázai, alattuk a piros gyárépületekkel, melyek körül csípős paprikaszaga van a levegőnek, mint a régi városképből a paprikáskofák, kiknek visszatűrt szájú púpozott zsákjaiból egyegy váratlan szélroham maró paprika-felhőket fújt a piacozók szemébe-szájába. A mai piac jóval kiterjedtebb ennél: a Szovjetuniót, az Amerikai Egyesült Államokat, Franciaországot, Kelet- és NyugatNémetországot, Kanadát, Ausztráliát, Egyiptomot, Szíriát, s az,államok hosszú sorát találjuk a vásárlók között, az eladó pedig egy állami külkereskedelmi vállalat, jelenleg a MONIMPEX. És még többet is exportálhatnánk jó valutáért, ha olcsóbban, nagyobb menynyiségű elsőosztályú árut tudnánk előállítani. Ezt a feladatot kell tehát megoldani és ez nem utolsósorban a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalaton és a termelőkön múlik, hiszen a szegedi paprikatermelés valamikor országosan első volt, de ma is második helyen áll Kalocsa után. Ezt a célt szolgálja a Paprikafeldolgozó Vállalat ötéves terve is. Ebben a tervben ilyen adatok szerepelnek: hetven vagonnal több paprikaőrleményt kell a vállalatnak termelni 1960-ban, mint ma — megjegyzendő, hogy ma kétszáz vagon az évi termelés, és egy vagonba száz mázsa paprikát raknak — méghozzá zömében jó minőségű csemege és édesnemes paprikát, és tízmillió forint beruházással fejleszthetik a vállalatot. Most pedig nézzük a tetteket. Nagy építkezési munkák folynak a telepen, őszre, a szezon kezdetére új épületet kap a szárító üzemrész, A szegedi paprika jövője ahova-két" új szalagszárítót szerelnek idén, s a későbbi években ismét kettőt. Az anyagmozgatás és a vasúti kocsiforduló megkönnyítésére a gazdasági iparvasutat áttelepítik és meghosszabbítják, a széles nyomtávú vágányokat átépítik. A közlekedési utakat aszfalttal burkolják, új, nagy teljesítményű ártézi kutat fúrnak, s ezáltal a telep vízellátását a városétól függetlenítik. Az ötéves terv időszakában kialakítják a vállalat hármas számú telepét, új tárolóhelyeket biztosítanak, felújítják és modernizálják, a gépparkot, s. a régi szárítógépeket termelőszövetkezeteknek adják ki. Ennek külön jelentősége van a nagyüzemi paprikatermelés fejlesztésében, s ezzel egyidejűleg a minősági áru folyamatos feldolgozásának biztosításában. CS ITT KÖVETKEZIK a szegedi paprika jövőjének egy, talán mindennél fontosább, de a vállalat fejlesztésénél semmi esetre sem'kevésbé jelentős kérdése, a termelői' kérdés. Tény,ugyanis,.— amint a szakértők hangoztatják —, hogy míg valamikor a szezonjellegtől függően öt-tizenötezer ember foglalkozott a paprikával, most mindössze ezer körülire becsülhető a paprikával foglalatoskodók száma. Ez a mennyiségnek is, de főként a minőségnek a rovására megy. Különösen, ha azt is hozzászámítjuk, hogy a paprikát érés idején, — különösen a termelőszövetkezetek — valósággal bezúdítják a vállalathoz, ahol ekkor a szárítóhely sem elegendő, hiszen egyszerre csak a termés ötödrészét tudják szárítani, egyéb tárolásnál pedig jelentős mennyiség indúrromlásrmk.' Minderre most kell fokozatosan orvoslást találni, miközben a paprikatermelésben mind nagyobb részük lesz a termelőszövetkezeteknek. Már előre megállapíthatjuk, hogy éppen ezért a nagyüzemi gazdaságoknál, a szövetkezeteknél kereshetjük elsősorban az orvoslást. Méghozzá két fő úton: egyrészről a munka idényjellegének csökkentésével, másrészt a fokozatos és fokozottabb gépesítéssel. Nézzük meg az első utat, amelynek különös jelentősége van az olyan — természetesen megfelelő talajjal rendelkező — termelőszövetkezetek számára, amelyeknél kevés a föld, illetőleg sok a munkaerő, hiszen a paprika munkaigényes. belterjes gazdálkodást igényel. Ha ezeknél a szövetkezeteknél nagy gondot fordítanak arra, hogy a paprikát pirosan, kellően érett állapotban szedjék, nagyobb gonddal és kímélettel, már eleve több kiváló minőségű árura lehet kilátásuk, tehát nagyobb jövedslerrjre. Továbbá, ha a szövetkezet tagjai maguk fűznék fel, tárolnák és osztályoznák a paprikát és időközönként ütemesen elosztva adnák be, ezáltal egyrészt a vállalat is gondosabb munkát végezhetne, nem lennének tárolási gondjai, másrészt a szövetkezet is érdekeltebb lenne a minőségben, a paprika óvatos kezelésében, ha neki kellene tárolni, mert a később beadott áru alaposabban ellenőrizhető, s harmadszor olyan időben biztosítana ez munkát és jövedelmet a szövetkezeti tagoknak, amikor már nem sok tennivaló akad a gazdaságban. Mindezek mellett az élre tört kalocsai paprikatermelak példájára mulasztahatatlanul szükséges mindenütt bevezetni legalább a langyoságyi palántázást. Ennek következményeként előbb ki tudják vinni a földbe a paprikát, s így az előbb is ériik. S ha jó időben érik a paprika, kellőképpen beszikkadhat. Márpedig a bepirosodott áruért legrosszabb esetben is dupláját fizetik a termelőnek, mint amennyit a zöld áruért kap. Ez ugyanakkor azt is eredményezi, hogy a külfölddel előnyös üzleteket köthetünk, mert az új őrlemény mintáival előbb jelenhetünk meg a világpiacon versenytársainknál. Ezen az úton feltétlenül meg kell tenni az első komoly lépéseket. A MÁSIK — természetesen az M előbbivel együttesen célravezető út a fokozatos és fokozottabb gépesítés. Induljunk ki abból a két megállapításból, hogy a paprika rendkívül munkaigényes, és hogy nagyon kevés ember foglalkozik vele. És ezt egészítsük ki azzal, hogy a világpiacon a paprika ára sem közömbös, a spanyol paprika nem utolsósorban azért erősebb versenytárs a miénknél, mert olyannyira olcsóbb, hogy — bármilyen különösnek is tűnjék — jó nyereséges üzletet csinálunk, ha például olyan mennyiséget tudunk eladni a külföldnek a mi magasabb árú paprikánkból, hogy hazai fogyasztásra kénytelenek vagyunk Spanyolországból importálni. Viszont le kell vonnunk azt a tanulságot, hogy nekünk is olcsóbban kell termelnünk a paprikát. Ennek pedig legcélravezetőbb módja a gépesítés. E téren is megtették már az első lépéseket. A Paprikafeldolgozó Vállalat hozatott a Szegedi Kísérleti Gazdaságba egy szovjet ültetőgépet. Ez a gép eredetileg nem paprika-ültetésre, és nyilván nem erre a talajra készült, de használható. Kiindulásnak tehát mindenképpen megfelel, annál is inkább, mivel hetven ember napi munkáját végzi el. At kell alakítani a szükségletnek megfelelően. Szó van arról is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem elkészítené a paprikahasítógép prototípusát, csakhogy ezért a munkáért kétszázezer forintot kérnek, méghozzá anélkül, hogy bármiféle garanciát is vállalnának. Nyilvánvalóan tarthatatlan ez az állapot és országos érdekből szükséges mielőbb ésszerű, reális megegyezésre jutni a gép hamaros elkészítése érdekében. Általában sokkal fokozottabban kellene szorgalmazni a paprikatermelési munkák gépesítését, mert ez a munkaigényes növény olcsóbb, jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termelésének a legbiztosabb útja, ha emellett megfelelően, célszerűbben szervezzük meg a termeltetést és a begyűjtést. Olyan precíz gépekre van szükség, amelyek a minőségi kézi munkát pótolni tudják. CZEK A FEJLŐDÉS, a szegedi paprika jövőjének fő problémái. Ezeket a problémákat az ötéves terv során a vállalatok fejlesztésével párhuzamosan kell majd megoldani, illetve megoldásukhoz hamarosan eredményt hozó tettekkel hozzákezdeni. Most ezek a legfontosabb kérdések, bár nem jelentéktelen mellettük egyebek között az oleo resin, vagy a capsaicin nevű paprikából kivonható szerek helyi előállításának terve, vagy a Paprikafeldolgozó Vállalat munkája idényjellegének kiküszöbölésére ia kamilla, vagy a kazein szegedi feldolgozása sem. Nénietb' Ferenc