Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

Péntek, 1958. június 29. 0EIMR6TBR0RSZIC .Önköltségcsökkentés* a bürokrácia útvesztőiben Miért nem tudják kifizetni a Szegedi Textilművekben az újítási díjakat? A vállalatok negyedéven­ként pénztári tervet készíte­nek a készpénzben történő kifizetésekről. Ezt a tervet a számlavezető bankfiókhoz — üzemünk, a Szegedi Textil­művek — a Magyar Nem­zeti Bank Szegedi Fiókjához nyújtja be előzetes ellenőr­zés végett. Ezen az úgyneve­zett pénztári tervtárgyaláson legtöbb esetben hosszadal­mas vita alakul ki a terv­számok realitása körül. A bank legtöbbször lefarag a terrezeit keretből, a vállalat pedig igyekszik meggyózni a bankot. Ez leg­többször nem sikerül. A bank érvei győzedelmeskednek. Ez arra készteti a vállala­tok többségét, hogy — súlyo­san megsértve a terv komoly­ságát — pénztári tervüket „rugalmasan" állítsák össze, mert a bank úgyis lefarag belőle. Ezért sok helyen töb­bet terveznek, mint amire szükség van. Sajnos, vállala­tunk abba a „hibába" esett most a második negyedéves pénztári terv készítésekor is — mint eddig már sokszor —, hogy reálisan tervezett. A terv tárgyalásakor a bank nyomban lefaragta a szemé­lyi jellegű kifizetésekre ter­vezett összeg tíz százalékát, pedig ebben a csoportban szereplő előlegkeret tervezé­sét féltőbb aaerveh határosat a emerlnt az adott létszám és a fejkvó­ta alapján kell kiszámítani. Ugyancsak ebben a csoport­ban szerepel az újítási díjak kifizetése és itt mindig az előző időszakban kifizetett összegek szerint tervezünk. A pénztári terv Szegedről a bank központjába kerül és itt az országos pénztári terv­be veszik vállalatunk kész­pénz forgalmát is. A hiba ott van, hogy így a vállala­tok készpénzforgalma össze­zsugorodik, mert a bankfió­kok felettes szervei mégegy­szer megnyirbálják a tervek keretszámait. Mindezt Buda­pesten teszik, s teljes egészé­ben felrúgják a vállalatok önállóságát, figyelembe se veszik a már sokat hangoz­tatott vállalati igazgatók ön­álló jogkörét. Ügy mondják, a terv keretszámainak meg­nyirbálását öoköltségcsök­kentésből teszik, önkéntele­nül is felvetődik a kérdés: nem lehetne az önköltség­csökkentést magukra a vállalatokra blxni f Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a terv ke­retszámainak „önköltség­csökkentés" címén történt megnyirbálásai súlyos zava­rokat idéztek elő a vállalatok mindennapi életében. A mi esetünkben a személyi jelle­gű kifizetéseket mintegy 20 százalékkal csökkentették, vagyis a létszám és a fejkvó­tával számított előlegkeret változatlan meghagyása mel­lett az újításokért kifizetendő díjak ötven százalékkal csök­kentek és az egyéb címen tervezett összegekre egy fil­lér sem maradt. A negyedév második hó­napjának végén — május vé­gén — a megnyirbált keret elfogyott. Kiderült, hogy a kifizetett segélyek összege éppen annyit tesz ki, mint amennyit eredetileg megter­veztünk. Erre az egyébre — a kifizetett segélyekre — a nyirbálás miatt azonban egy fillér sem maradt. Meg­kezdődött tehát a telefonálás, a levelezgetés a bankfiókba. Hosszas huza-vona után megkaptuk pótlólag mindazt, amit eredetileg terveztünk. Röviddel ezután ismét elfo­gyott a keret. Az ötven szá­zalékkal csökkentett újítási keret sem lett elegendő. Üj­ból kezdődött a telefonálga­tás, a levélváltás, s utólag is­mét korrigálták a tervet, pót­keretet biztosítottak. A na­pokban újítási előadónkat közrefogták az újítók, s jo­gosan kérdezték, miért nem kapják meg a benyújtott és elfogadott újításaikért az újí­tási díjat. Az újítási előadó a „keretre" hivatkozott. Az újítók azonban nem vették ezt figyelembe, s joggal ki­fogásolták, hogy a pénztár 50 forintos újítási díj kifize­tésének sem tud eleget tenni. A negyedév végén va­gyunk. Azt kell itt megállapí­tanunk, hogy az eredetileg tervezett újításokra történő kifizetési összeg is kevés. Mintegy 5—600 forinttal több az első negyedévinél. Üjból meg kellett kezdeni a leve­lezgetést. végigjártuk a bü­rokrácia útvesztőit, s mind azért, mert megnyirbálják fölöslegesen a negyedévekre tervezett pénztári keretün­ket. Mi ez, ha nem a meg­testesült bürokrácia? Nem lehetne egyexerübben elintéxni a pénztári terveket, s a vál­lalatokra bízni — mennyi készpénzfizetésre van szüksé­ge például a Szegedi Textil­műveknek. Hosszas huza­vona után úgyis megadják a betervezett pénzösszeget, s a „megnyirbálásokkal" csupán a vállalat költségeit emelik. Ez bizony nem önköltség­csökkentés. Gáspár Béla a Szegedi Textilművek számviteli osztályá­nak vezetője Lassan halad a silózás a szegedi járásban Több gépállomás nem teljesítette tervét Csaknem minden termelőszö­vetkezet állattenyésztésben elért eredménye azt mutatja: a jószág­állományt csak úgy tudjuk kel­lő mértékben gyarapítani, csak úgy lehet igazán kifizetődő az állattenyésztés, ha időben gon­doskodunk jó minőségű takar­mányról. Ezt pedig elsősorban a nyári zöldtakarmányok minél nagyobb tömegű besilózásával lehet biztosítani. Ennek ellené­re a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb termelőszövetke­zetben késlekednek a silózási ter­vek teljesítésével. Az összesített tervnek, mely június 30-ig szól, eddig mindössze 25 százalékát teljesítették. Miért csak 25 szá­zalékát? Járjuk sorba a szegedi járás gépállomásait, s a kérdés­re megkapjuk a feleletet. A mórahalml körzet A Mórahalmi Gépállomásnak jónéhány silótöltőgépe van. Ezek közül azonban csak nagy­néha működik egy-kettő. A töb­bicken úgy látszik elfelejtették elvégezni időben a szükséges ja­vításokat, s a körzetben ^szana­széjjel, munkaképtelenül állnak. A mórahalmi Üj Világ Termelő­szövetkezetben nemrégen ilyen rossz géppel kezdték meg a munkát, s alig készítettek néhány köbméter silót, s a gép elrom­lott. Egy nappal később, amikor a töltőt megjavították, akkor meg a traktor romlott el. A ver­gődésre ráuntak a dolgozók, s otthagyták a munkát. A zákány­széki Kossuth Termelőszövetke­zetben is lekaszáltak négy hold rozsosbükkönyt, s úgy számítot­ták, hogy mire a kaszálással ké­szen lesznek megérkezik a Móra­halmi Gépállomásról a silótöltő­gép és egy-két nap alatt teljesít­hető a szövetkezet silózási ter­vét: A gép azonban még ma sem érkezett meg. Közben a rozsos­bükköny megszáradt, takarmá­nyozás céljára alig használható szalmává lett. Mi ez, ha nem felelődenség? Dobó Szilveszter elvtárs, a Mórahalmi Gépállomás főmezőgazdásza tudja talán a legjobban: ezen a homokos vi­déken az állatok számára szinte létkérdés a silózás. Mégsem­gondoskodott időben arról, hogy a gondjaira bízott termelőszövét­kezetekben időben megkezdőd­hessék a silózás. Valahára sza­kadjon már vége az évente örö­kösen visszatérő téli takarmá­nyozási gondoknak! Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Kisteleki Gépállomás körzetében sem; ahol a tavaszi silózási terveknek még csak a 16 százalékát teljesítették. Lázár István, a Kisteleki Gépállomás főmezőgazdásza sem fordított kellő gondot arra, hogy most, amikor ennek az ideje van, a termelőszövetkezetekbe időben megérkezzenek a gépek, s le­gyen is munkájuk. Ml a helyzet Kisteleken 68 Dorozemán ? A tervek nem teljesítésé­nek megmagyarázására mind­két gépállomáson bőven ta­lálnak objektív okokat és ne­hézségeket, Az igazság azon­ban az. hogy ahol szívvel­lélekkel fogtak ehhez a mun­kához már nemcsak hogy tel­jesítették. de túl is teljesítet­ték a tavaszi silózási terve­ket, Kiákundorozsmán Szeri Mária, a gépállomás fiatal egyetemet végzett állatte­nyésztője a tavasz kezdetén szorgalmasan járta a hozzá­juk tartozó termelőszövetke­zeteket. A legjobb tudása szerint szervezte a munkát. A gépállomás igazgatóságá­val együtt arra is volt gondja, hogy mindenhová jusson gép és amikor alkalmas a takar­mány a silózásra. mielőbb verembe kerüljön az. E jó szervező munkának eredmé­nyeként a dorozsmai gépál­lomás jóval a határidő előtt, már június 14-re 113 száza­lékra teljesítette tavaszi siló­zási tervét. A tervek teljesítésének ha­táridejéig nem sok idő van hátra. Ez idő alatt a mulasz­tásból lehet pótolni. Még mi­előtt az aratási munkák zö­méhez érkeznénk minden gépállomáson meg kell keres­ni a módját annak, hogv az adott területen lévő termelő­szövetkezet teljesíthesse siló­zási tervét. Csehszlovák és amerikai tudós előadása Szegeden Csütörtökön délben a ha­zánkban tartózkodó két ne­ves külföldi kutató, Ottó Wichterle, a prágai Műszaki Egyetem professzora, a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia tagja és Calvin Stevens, a detroiti Wayne egyetem professzora tartottak elő­adást a Szegedi Tudomány­egyetemen. A Szerveskémiai Intézet nagy előadótermé­ben a Szegedi Tudomány­egyetem és a város üzemei­nek műszaki értelmiségi dol­gozói előtt mindketten a tér­kémia terén végzett kutatá­saik legújabb eredményeit ismertették. A beszámolók után élénk vita alakult ki angol, német és magyar nyel­ven. A hozzászólásokat dr. Fodor Gábor kétszeres Kos­suth-díjas akadémikus for­dította magyar nyelvre. A két külföldi egyetemi tanár a délutáni órákban megtekintette a Szegedi Tu­dományegyetem Szerveské­miai Intézetének laboratóriu­mait, amelyekben Fodor Gá­bor irányításával szintén je­lentős térkémiai kutató mun­ka folyik. Készülődés az új színházi évadra Július elsején zária be kapuit a szegedi Nemzeti Színház s jogos büszkeséggel tekint vissza a sikerekben gazdag 1955—56-os színházi évadra. Az utolsó napok a színház igazgatósági irodájá­ban már nem is a számadás­sal, hanem a jövő évi készü­lődéssel telnek el. Pillanatnyilag ez a készü­lődés két irányú: először is hogyan alakul majd a társu­lat összetétele és milyen lesz a jövő évi műsor. A legutóbbi értesüléseink szerint a követ­kező évadra néhány kitűnő szegedi művész fővárosi szín­házakkal kötött szerződést. így Barsy Béla Kossuth­díjas a budapesti Nemzeti Színház. Ambrus Edit és Inka László a budapesti József Attila Színház. Miklósy György a Madách Színház, Sugár Mihály a Fővárosi Operettszínház tagja lett. Ugyancsak meg kell válnunk Papp Júlia érdemes művész­től is, alkit a budapesti Ope­raház szerződtetett magán­énekesei sorába. Papp Júlia készséggel és örömmel vállal­ta, hogy a következő évad­ban is azért rendszeresen énekei a szegedi opera-elő­adásokon. A színház művé­szeti vezetői közül Adám Ot­tó Jászai Mari-díjas főrende­ző válfk meg Szegedtől, mint a budapesti Madách Színház új rendező'e. A szegedi Nemzeti Színház munkáját a következő évad­ban is Duka Antalné igazgató irányítja, az új főrendező Horváth Jenő segítségével. Az új színházi évadban ugyanakkor kitűnő színészek­kel és rendezőkkel erősödik meg a szegedi Nemzeti Szín­ház társulata. Máris bizonyos, hogy az ú.i évadban Szege­den játszik az ország egyil: legkiválóbb színésze, Pethes Ferenc érdemes művész. Ugyancsak a szegedi színház­hoz szerződött Bicskey Ká­roly Jászai Mari-díjas szín­művész. Károlyi István és Fogarasi Mária, akiket már jól ismer a szegedi közönség, utóbbit különösen a Mária főhadnagy címszerepéből, to­vábbá Árkos Gyula. Kádár Margit és Pataiki Béla opera­énekes, akit már szintén nem, kell bemutatni a szegedi szín­házlátogatónak. Üj rendezők­kel is erősödik a színház. ígv a következő évadban már itt dolgozik a rendkívül tehetsé­ges Nagy György, valamint Gyökössy Zsolt és a fiatal Kertész Gyula operarendező, akit a Don Jüan bemutatója Óta már jól ismernek a sze­gediek. Nagyon érdekesnék, sokol­dalúnak Ígérkezik a jövő évi műsor is. ami pillanatnyilag még csak javaslat, a közel­jövőben kerül végleges dön­tés elé. A műsorjavaslat sze­rint bemutatásra kerül a kö­vetkező színházi évadban többek között Schiller: Stuart HIREK Tapsikolunk ? Van egy kis népbolt a Lenin utcában. Ebben a kis nép boltban szalámit vásároltam. Még jó, hogy nem túrót akartam ven­ni, mert istenbizony el­ment volna az étvágyam. Nem vagyok kényes ter­mészetű ember, és az iránt sincs semmi kétsé­gem, hogy az elárusító kezet szokott mosni. Mégis — hogy szépen fe­jezzem M magam — „un­guszta" volt, ahogy te­nyérrel tapsikolta a tú­rót egyenesre a nagy tál­ban. A gyerekeik csinál­nak így a strandon a homokkal. No de kérem, ha már játszunk, men­jünk a homokba és ne a túróval játsszadozzunk. nf — A SZEGEDI ÍRÓCSO­PORT irodalmunk időszeni kérdéseiről tart vitaestet ma este 7 órai kezdettel a TTIT Horváth Mihály utcai klub­helyiségében. — Shaw: Warrenné mes­tersége című darabjából a szegedi Nemzeti Színház a múlt héten tartotta 50. elő­adását Baks községben. Het­tai Jenő: A néma levente című vígjátéikát pedig századszor mutatták be tegnap este Kis­zomboron. A színház igazga­tónője ebből az alkalomból rövid ünnepségre hívta meg a szereplőket, és virágcsokrot nyújtott át a két főszereplő­nek. — Két pár új villamos iker­kocsi készül a fővárosi Köz­lekedési Vállalat műhelyében Szeged részére. Az új iker­kocsik július hónap második felében már közlekednek a város utcáin. — Aszfaltozzák a Jutaáru­gyár udvarát. A betonalappal már elkészültek és most ke­rül sor az aszfaltburkolat munkáinak elvégzésére. — Zöld színű tással készített, pántos szandált lásra a Szegedi külkereskedelmi díszlyuk asz­új fazonú küld elbírá­Cipőgyár a vállalatnak. Mária című drámája, s ezzel akarja a színház kielégíteni a közönségnek a nagv roman­tikus, klasszikus dráma iránti igényét. A jubileumi Ibsen­év alkalmából valószínűleg bemutatásra kerül a Szege­den még a felszabadulás előtt játszott Peer Gynt is. Az új magyar drámát Háy Gyula Kossuth-díjas író Varró Gás­pár igazsága ctmű műve kép­viseli. Érdekesnek ígérkezik a Szent Johanna legenda mo­dern feldolgozása is Anouilh Pacsirta című drámájában. A tervek szerint bemutatásra kerül még Dihovicsnij szovjet író Feltámadás hétfőn és Krlezsa jugoszláv író Léda című vígjátéka is. Az operett irodalmat Husz­ka Lili bárónője, Lehár Ci-' gány szerelme és Móra Ferenc—Vincze Ottó Az j aranyszőrű bárány címűi , műve képviseli maid. Az ope- ! raegyüttes többek között! tervbe vette Rubányi Vilmos , zeneigazgató irányításával a Faust és -7. Othelló bemuta­tását, s továbbra is műsoron tartja az eddigi kitűnő opera­előadásokat. Már ezekből az előzetes hí­rekből is kitűnik, hogv •'ár­talmasnak és érdekesnek Ígérkezik a szegedi Nemzeti Színház jövő évi műsorterve, s mindez biztosítja, hogy a siker semmiben sem lesz ki­sebb. mint ebben az esztendő­ben volt. (söp) — A héten értékelte a Fa­ipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja az elmúlt félév munkáját. A megbeszé­lésen megvitatták a II. félévi teendőket is. — Átlagosan 139 százalékos teljesítménnyel dolgozik e hónapban a Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat Má­jüs 1 brigádja. — Parkcttázzák az épület munkatermeit a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. Az első emeleten már befe­jezték a parkettázást, s rövi­desen végeznek a második emeleten is ezzel a munká­val. — Ma Irezési kísérleteket végeznek a délelőtti műszak­ban a Jutaárugyárban. A kí­sérletnél a keményítőt ásvá­nyi eredetű műanyaggal he­lyettesítik. — Rózsával, begóniával vi­rágoskertet létesítettek a Fo­nalmentő Vállalat raktári dolgozói az üzem-épület előtt. Az utakait kaviccsal szórták be és festik az út szegélyét jelző kis oszlopokat is. — A Demeter-tornyot, Sze­ged legrégibb műemlékét, mely a dóm mellett áll, tata­rozzák. A helyreállított mű­emléket védő-vakolattal von­ják be. — A Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeretter­jesztő Társulat közli tagjai­val, továbbá az előadásokat lendező és rendelő szervek­kel, hogy telefonszáma 32— 10-ről 26—07-re változott. A megyei titkár közvetlen tele­fonszáma pedig 20—12. — A legkisebb emeletes ház Szegeden az Appanyi Al­bert utca 5. szám alatt lát­ható, földszíntjén vízvezeték­szerelő műhely, emeletén la­kás van. A lakók állítása sze­rint a ház 1850 előtt épült, magassága nem sokkal na­gyobb egy földszintes falusi háznál, — Beszőtték a pókok a Le­nin utca páratlan oldalán lé­vő, pár éve tatarozott háza­kat. A 3-as számú ház már olyan, mintha szeplős volna. Ügy látszik, a pókok jobban kedvelik a páratlan számot; vagy ezen az oldalon nem vi­selik annyira gondját a há­zaknak, mint a másik olda­lon? — Ahány fa, annyi színben tündököl a Bajza—Somogyi Béla—Nádor utca által hatá­rolt kis téren. Nagyon szép is lenne pihenni, csak az a kár, hogy a teret elhanyagolták. A gyermekek játszó szerszá­mai — amelyek már tönkre mentek — el is tűntek a tér­ről, reméljük javítás miatt. A teret határoló bokrok és virágok pusztulófélben van­nak. A szép fáikhpz méltóvá kell tenni a teret! — A Petőfi-telepi orvosi rendelőt — mely a II. kerü­leti tanács várospolitikai ter­vében készül el — július 4-én adják át a telepi dolgozók­nak. Az orvosi rendelő dél­után már -üzemel*. — Négy évtizedes kérése teljesül a Kereszt utcai la­kóknak. Július 1-én — 170 ezer forintos költséggel — megkezdik az utca csatorná­zását. Ezzel a munkával egy­idejűleg kezdik meg az Etel­ka-sor részleges rendezését. A Kereszt utcai csatorna ugyanis az Etelka-soron öm­lik a Pille utcai főgyűjtőbe. Ezért az Etelka-sor egy részét fel kell tölteni, ehhez több mint 3 ezer köbméter föld szükséges. — A DAV művészeti együt­tese az elmúlt vasárnap Szék­kutason szerepelt. A község művelődési otthonában szó­rakoztatta a község lakóit, akik augusztus 20-ra is meg­hívták az együttest. — Szombaton, június 30-án délelőtt fél 11-kor adja át a Szegedi Szálloda- és Vendég­látóipari Vállalat a felsővá­rosi dolgozóknak a -Rózsafa* elnevezésű kis vendéglőt. A kis vendéglő a Rózsa utca és a Vásárhelyi sugárút sarkán épült fel. — A Szegedi Városi Ta­nács kereskedelmi osztálya felhívja a lakosság figyelmét — ugyanis több ízben jogos panasz merült fel a tüzelő szállításával foglalkozó ma­gánfuvarosok uzsora-árai miatt —, hogy mázsánkint az előírt szállítási költség a te­leptől a lakóhelyig 3 forint. Ennél nagyobb összeget senki sem köteles fizetni és ne is fizessen. Az utasítás végre­hajtását társadalmi ellenőrök ellenőrzik. — -Daganatos megbetege­dések* címmel orvosi elő­adást tart az MSZT Belváros I. szervezete Kossuth I^ajos sugárút 21. szám alatti helyi­ségében június 30-án, szom­baton este 6 órakor. — Háromhetes üdülésre utazott el a Szegedi Falemez­gyár napközi otthonéból és bölcsődéjéből 41 kisgyermek a Miskolc közelében lévő Jávorkútra. — Tatarozzák az Aradi vér­tanúk terén lévő egyetemi épületet, a volt Piarista-gim­náziumot. Az épület homlok­zata már el is készült és nagyon tetszetős külseiJ lett. — A Juhász Gyula emlék­könyv szerkesztői tervét a Tiszatáji Magvető Könyv­kiadó Vállalat elkészítette. A könyv a költó halálának 20. évfordulóján 1957 áprilisá­ban jelenik meg. Az első szerkesztői bizottsági ülésen megjelent Dutka Ákos is, Juhász Gyula nagyváradi ba­rátja. — A jővő héten megjele­nik a Tiszatáj új száma. Az új szám két irodalomtörté­neti érdekességet tartogat ol­vasóinak: Jókai eddig isme­retlen írását, amelynek címe ,.Egy napom Gyulán". Közzé­teszi a Tiszatáj Juhász Gyula több elfelejtett versét is. — Budapesti vendégsze­replésre utazik a Ruhagyár zenekara, színjátszó-csoport­ja, énekkara és tánccsoportja a Fehérneműgyárba és egy honvéd alakulathoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom