Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-27 / 150. szám

Szerda, 1956. június 27. OELMRGYflRORSZAG Második ötéves tervünk első sz^apdi alkotása Felépül! az új kazánház a Paprikafeldolgozó Vállalattá1 Néhány napja új gyárkémény füstje száll Szeged fölé; a Pap­rikafeldolgozó Vállalatnál meg­kezdték az új kazánok próbafű­lését. Második ötéves tervünk első szegedi alkotása a Paprika­feldolgozó Vállalat új kazánhá­za. Épül már a szárító is, csepeli munkások szerelik a tetőt. Az üzem számos új géppel gyarapo­dott, s így ötéves tervünk végé­re évi 275 vagon őröltpaprikát szállít majd a fogyasztóknak. Az új gépekkel együtt az új építke­zések is azt hirdetik, eleget tesz majd az ötéves terv irányelvei­ben szereplő feladatoknak a sze­gedi üzem. A gépek, az építke­zés még kevés a feladatok meg­valósításához. Számítások sze­rint mintegy 500 holddal kell növelni Szeged környékén a paprika vetésterületet és 25—30 százalékkal növelni a meglévő te­rület terméshozamát, hogy a 270 vagonos évi termelést elérhesse az üzem; j i>, <t.ü A termelők segítése A Paprikafeldolgozó Vállalat, látva a hatalmas feladatokat, már ez évben !s hathatós segít­séget nyújt a termelőknek. A palánta nevelésen kívül növény­védőszereket ad a gazdáknak, s ezen kívül holdankint 400 forin­tos előleget ad a műveléshez. Egy új gép, a palántázó is meg­kezdte már a munkáját. Naponta 5—8 holdon végzi az ültetést, s az öthalmi kísérleti gazdaságban végzett munkája után arra lehet következtetni, hogy a jövő év­ben már a termelőszövetkezetek­nél is géppel ültethetik a palán­tát. E segítségek mellett a ter­melési osztály öt előadója járja rendszeresen Szeged környékét, s szaktanácsokat ad a paprika ne­veléshez. A körzeti ellenőrök — minden Szeged környéki község­ben van ilyen — hetenkint fel­keresik a termelőket, s a helyszí­nen sokszor gyakorlatban mu­tatják he, miként kell védekez­ni egyes kártevők ellen, hogyan lehet nagy termést betakarítani a paprika földekrőL Emelhelő-e a holdankénti termésátlag? Városunkban szakemberek foglalkoznak a paprika termés­hozamának növelésével. Kísérle­teznek a magról vetéssel is, me­lyek máris sikerekkel kecsegtet­nek. Ez azonban csak a munka megkönnyítését jelentené — csökkenne a paprika termelési költsége — de nem biztosítaná a holdanként! terméshozam hat­hatós növelését. Ezért a palánta előnevelést szorgalmazzák a Paprikafeldolgozó Vállalat terme­lési előadói. A legutóbbi ker­tészeti kiállításon már bemutat­ták azokat az előnevelt palántá- j kat, melyek április óta a szántó­földben fejlődnek. Ezeken a| becslések szerint július végén be­érik az első termés, s fokozato­san; a fagyok beálltáig szüretei­betők. lgv emelkedik a töven­ként! — tehát a holdankénti — terméshozam is. A palánta elő­neveléshez a Paprikafeldolgozó Vállalat több ezer melegágyi ab­lakkeretet biztosít, így már a jö­vő évben is számos termelőszö­vetkezetnél, de az egyénileg gazdálkodóknál is előrenevelt pa­lántákat ültethetnek el. A holdankénti terméshozam emelés másik döntő tényezője a föld táperejének növelése. Mint­egy 800 forintnyi kamatmentes hitelt biztosít a paprika termelők­nek a Paprikafeldolgozó Válla­lat. vagyis holdankint közel 200 mázsa sertéstrágyával növelhetik a föld táperejét A trágyázással, valamint a paprikapalánta elő­nevelésével biztosítható a 25— 30 százalékos terméshozam emel­kedés. A Paprikafeldolgozó Vál­lalat nem hiába építi az új szá­rítót, állít be új gépeket. Már ez évben, különösen pedig a következő esztendőkben lényege­sem növekszik a paprika feldol­gozása.- Az üzem legnagyobb gondja jelenleg a melléktermé­kek helybeni feldolgozása. Oleo Razin — Copsa'c'n A paprika értékes mellékter­mékeinek liclybeni előállítására számos kísérlet folyik. Eddig si­kerrel oldották meg a Capsaiein alapanyagának az Oleo Ilezinnek előállítását. A számitások szerint e melléktermék feldolgozása ki­fizetődő. A tárgyalások arra en­gednek következtetni, hogy a külföld szívesen veszi át mind az Oleo Rezint, mind a kristá­lyos Capsaicint. A gyártástechno­lógiát már elkészítették, s ha megegyezésre kerül a sor, rövi­desen megkezdik a Capsaiein alapanyagának, az Oleo Rezin­nek a gyártását is. Megnövekedtek a feladatok, s a Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat felkészüllen várja az idei paprikát. A magasba nyúló füs­tölgő gyárkémény pedig azt bi­zonyltja: második ötéves ter­vünk megvalósításához hozzá­kezd tünk .. ] Megkezdték az ifjúsági vízitelep téglajegyeinek árusítását — Köreiéire méltó eredmények éa egy elitélendS módaxer — A Ruhagyár teljesítette első télévi tervét A Szegedi Ruhagyár üzemi bizottsága jelenti: -•Első félévi tervünket jú­nius 23-án délben teljesítet­tük. Második negyedévi ter­vünket pedig szerdán reggel 8 órakor fejezzük be. A dol­gozók lelkes munkája segí­tett bennünket ehhez a szép eredmény eléréséhez. Az üzem műszaki dolgozói min­den feltételt biztosítottak a dolgozók száméira, aikJk meg­fogadták az élüzem cin há­romszori elnyerése után, hogy negyedszer is megszerzik az élüzem oklevelet. E hónap eredményeivel újra esélyesei leszünk az élüzem kitüntetés­nek*, i H|. Vizsgáznak a Zeneművészeti Szakiskola hallgatói A SZOKOTTNÁL most va­lamivel csendesebb a Zene­művészeti Szakiskola: foly­nak az év végi vizsgák. A tan­termek előtt itt is, ott is, tü­relmetlen fiatalok, lányok és fiúk várakoznak, hogy rájuk kerüljön a sor. A fölejszinti egyik teremben a nappali és az esti tagozat több évfolya­mának énekesei vizsgáznak egymás után a „szigorú" ta­nárok előtt. A bűvös fekete zongora kísérő hangjai azon­ban lecsillapítják a sűrűn és nagyot dobogó szíveket. Így érzi ezt Kolonich János első­éves énekszakos is, aki — ke­zében a Schubert-albummal — a vizsga-dobogóra lép. A „Szerenád" és a „Türelmet­len szerető" forró, áradó dal­lamai elöntik a termet, majd hirtelen megszakad a va­rázs: Kolonich, a fiatal tenor­ígéret lelép a dobogóról, s beírják neki a jelest. Líra és próza ötvözete ez a néhány perc, melynek hátterében ott van egy huszonhét éves fia­talember küzdelmes élete. Kolonich János most gép­lakatos segédmunkás a Sze­gedi Konzervgyárban. Tizen­öt éve maga keresi a kenye­rét. Valamikor a Széchenyi téren lévő úriszabó Wéber­cégnél inaskodott négy évig; háztól-házig futott a méltó­ságos urak ruhájával, a néha adtak neki 6—10 fillér borra­valót. Édesanyja Mihálytele­ken küszködik egy hold örö­költ és két hold juttatott földdel a kisebb gyerekekkel. S a jó anya aggódik énekes fiáért, aki csak vendégségbe jár haza a családi asztalhoz. — Kolonich jó kezekben van — mondják a tanárok.— Félév alatt végezte el egy esztendő tananyagát, s jövő­re még nagyobb léptekkel visszük előre, mert tehetsége és szorgalma elbírja. A VIZSGÁZOK hosszabb­rövidebb szereplés után csil­logó szemekkel adják át egy­másnak a helyet a dobogón. A szorgalmas Gazsó-testvé­rek után Sárándi Ilona, majd a tehetséges harmadikos Gal­lai Judit következik. Schu­bert Tavaszi álom-jának tisz­ta lírája, s a Pillangókis­asszony nagyáriájának szen­vedélyes drámaisága kél szárnyra a vizsgatételekből; a végzett tananyagban pedig ott magasodik az eddig ta­nultak fölé Mozart Don Jüan­jának Donna Anna szerepe, melyben nemrégen szinte el­sőséget vívott ki magának Gallai Judit a Mozart-emlék­hangversenyen. Kezdetben nem énekesnek készült, csak jóval később bontakozott ki hanganyaga, de most már évről évre többet hoz felszín­re tehetségéből. Nagyon nagy felelősség kell itt is a növendékek he­A NÉPSZAVA kiadásában a Színjátszók Könyvtára sorozat­ban megjelent Gergely Márta „Négyszáz ember, egy gyerek" és György László „Citcraszó" cí­mű egyfelvonásosát _ lyes irányba való vezetésé­hez, neveléséhez. Megérteni és megértetni a sokféle ösz­szetevőből az átütő tehetsé­get, s aztán óvni, vigyázni rá, hogy törés nélkül nőjön, ne­velődjön. Nem egy esetben komoly gondot okoz egy-egy fiatal, aki tehetségként indult, s végül megáll a hamisan csillogó rutinnál. Nehéz ilyenkor a tanácsadás, mert fáj a tanárnak is, aki csaló­dott, s annak is, akiben csa­lódtak. «. t» ÉS MÉGIS: az üröm mel­lett százszorosan több az öröm, s ez így van jól. így van rendjén. A kívülállók talán nem is sejtik, hogy mennyi gondot, törődést emésztenek fel a sok-sok nö­vendékek, akik napról napra meghódítják maguknak és mások számára is a zene cso­dálatos világát. t. F. A felsőtiszaparton épülő if­júsági üdülő- és vízi sporttelep amint erről már hírt adtunk — javarészt társadalmi munká­val, a lakosság anyagi támogató­sával épül. Ezzel az építkezéssel azt a célt akarják elérni, hogy Szeged fiataljainak megfelelő nyári pihenő- és szórakozóhelye legyen. Az építkezés kezdete saj­nálatos módon elhúzódott a kedvezőtlen időjárás és a Tisza magas vízállása miatt. De már hozzákezdtek a munkálatokhoz. A fiatalok társadalmi munkával rendezik a leendő sporttelep te­rületét. Az elmúlt napokban pe­dig megkezdődött az úgynevezett téglajegyek árusítása is. A sport­telep felépítéséhez az anyagi hoz­zájárulás módja ugyanis a közre bocsátott „téglajegyek" megvá­sárlásával történik. Ez tehát a társadalmi segítség egyik for­mája. Ebből világosan követke­zik a későbbiek kedvéért mondjuk ki ezt —, hogy nem kő­telező téglajegyeket vásárolni, mindenki a saját lelkiismerete, és anyagi helyzete szerint járul­hat hozzá a sporttelep létesítésé­hez; Az üzemekben a közvélemény általában meg is érti ezt, és nem­hogy elzárkódznánok, hanem le­hetőségeikhez mérten a legjobb igyekezettel járulnak hozzá anyagilag is a sporttelep felépí­téséhez. A Textilművckben teg­nap délután röpgyüléseken is­mertetlék a dolgozókkal az anyagi hozzájárulásnak ezt a módját, és ezután kezdték meg a tégla jegyek árusítását A Sze­gedi Kenderfonógyárban már előbb közre bocsátották a tcgla­jegyeket és igen szép eredménye­ket értek el, 13.795 forint érté­kű téglajegy fogyott el. Bohata József például 50 forintot jegy­zett. Van azonban olyan példa is, amely ncm csupán követést® nem méltó, hanem egyenesen el­ítélendő. Az Ecsetgyárban pél­dául a dolgozók megkérdezése nélkül kívánlak terjeszteni a téglajegyeket, magyarán, a dol­gozók „nyakába sózni", a tégla; jegy ériékét fizetésükből levő­natni. Ez a társadalmi munka, a társadalmi hozzájárulás kicsúfo­lása és a dolgozók közösségi ér­zésének tűrhetetlen lebecsülése. Ilyen módszerekkel felesleges; sőt egyenesen káros dolgozni. Hiszen a dolgozók, a város egész lakossága nagyon jól tudja; mit jelent ifjúságunknak majd; ha felépítjük a sporttelepet és éppen ezért önkénlesen járul hozzá lehetőségei szerint, mint ezt a Szegedi Kenderfonó példája is mutatja. Mi ezt a hozzájáru­lást igényeljük, s megengedhe­tetlennek tartunk minden visz­szaélést Rendezik a helytelenül kuláknak minősített közép?arasztok beadási hátralékait A Minisztertanács legutóbb határozatot hozott arról, hogy az előző évek során helytele­nül kuláknak minősített kö­zépparaszt oknak a kulák-ter­helésből származó beadási hátralékait a járási tanács végrehajtó bizottságának ha­tározata alapján törölni kell. A minisztertanácsi határozat végrehajtásáról a Begyűjtési Minisztérium az alábbi felvi­lágosítást adta a Magyar Táv­irati Irodának: A Begyűjtési Minisztérium intézkedett a korábban hely­telenül kuláknák minősített középparasztok beadási hát­ralékainak rendezéséről. En­nek értelmében a községi begyűjtési meg­bízottnak meg kell állapí­tania. hogy azoknak a kö­zépparasztoknak, akiket ko­rábban helytelenül kulá­koknak minősítettek, meny­nyi abból származó hátralé­kuk van, hogy reájuk an­nakidején a dolgozó parasz­tokra érvényes beadási kö­telezettség helyett kulák­beadási kötelezettséget rót­tak kl. A községi begyűjtési megbí­zott az ebből eredő beadási hátralékokat a községi ta­náccsal egyetértésben törlésre javasolja a járási tanácsnak. A javaslatot a járási begyűj­tési hivatal felülvizsgálja és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága elé terjeszti döntés végett. A járási tanács végrehajtó bizottsága minden egyes Ilyen .javaslatot egyénen­ként elbírál és a helytele­nül kuláknak minősített kö­zépparasztoknak az Indoko­latlan terhelésből származó beadási hátralékát törli. Ezzel egyidejűleg felülvizs­gálja a helytelenül kuláknak minősített középparasztok idei beadási kötelezettségét is és ha a kivetés ebben az év­ben is ku Iák-kötelezettség alapján történt, akikor a kive­tést helyesbítik és a különbö­zetet az Illető középparaszt számára jóváírják. Kőkorszakbeli kúi Helmsiedí mellett Nyugat-Németországban a braunschweigi tartományi történeti és néprajzi múze­um ásatásai során Helm­stedt mellett ritka érdekes­ségre bukkant — jelenti a nyugatnémet DPA hírügy­nökség. A város közelében megta­lálták Pfingstbergen késő kőkorszakbeli településének kútját. A megmaradt cserép­töredékek vizsgálgatásából a régészek arra következtet­nek, hogy a kút időszámítá­sunk előtt 1900 körül készül­hetett. Utazás a technika világában Újsághír: Június 4-<n Ismét megnyitotta kapuit Mosskví ban a r. Össr-Srővetségl Mező­gazdasági Kiállítás. Ugyanazon a területen ahol a legváltozatosabb for­mában mutatják be a szovjet köztársaságok kiváló mező­gazdasági dolgozóinak ered­ményeit, ahol buján virágza­nak a micsurini (kert zsenge fái, bemutatásra kerül az ipar embereinek sok-sok al­kotása is, a legújabb gépek, szerkezetek, műszerek sere­ge, az emberi agy által életre kellett fém csodálatos világa. Az embernek talán több évre volna szüksége ahhoz hogy az országban utazgatva megláthassa a szocialista iparnak a »Gépgyártás* fel­iratú hatalmas hangár-te­remben kiállított valameny­nyi termékét, a bányakohá­szati és gépgyártási techni­kától kezdve egészen a rá­diólokáció, a telemechanika, atomenergetika számos új, tökéletes műszeréig. És ime, hogy az emberek milliói lát­hassák, idehozták Moszkvá­ba a Szovjetunió bármely ré­szén — akár a szubtropikus gruziai teaültetvényeken, akár a sarkköri apatit-bá­nyákban — dolgozó erő- és szerszámgépeket, műszere­ket. Műláng lobog a kiállított mintakemencékben, ahol lát­ni, hogyan megy végbe az ol­vasztós. A vaskohászati rész­legen egy nagy kohó modem vezérlőberendezését állítot­ták ki. Az ellenőrző mutatók ide-oda mozognak. Szeszé­lyes görbéket ír le az auto­matikus diagramm-író ké­szülékek tolla. Az egész ol­vasztás automatikusan fo­lyik le. Sokáig nézegetjük a moszk­vai, leningrádi, ukrajnai gyárak készítette szerszám­gépeket, és utoljára az első pillantásra egyszerű haxíkovi A kujbisevi erőmű turbinájához készült ez a lapátkerék. Súlya csekély 426 tonna hatalmas automata-szerszámgép előtt állunk meg, amely a traktor­motorok kardánkeresztjeiriek készítésére szolgál. Kezelője az automata négy szekrényé­be 75 munkadarabot helyez el, bekapcsolja a gépet és egy félórára otthagyja. Harminc perc múlva valamennyi mun­kadarab kész. Az automata mhden emberi segflsés nélkül elvégezte a központfúrás, az okjalozás, a fúrás és a kúpos menetvágás műveleteit. Kiállítási sétánk közben újabb és újabb meglepetések várnak ránk. Az egyik bemu­tató teremből egyszerre csak egy hosszú, neonlámpákkal világított, fekete falu folyo­sóra jutunk. Minden jel arra vall, hogy a föld alatt va­gyunk, Itt megismerkedünk a főteirányítás modern módsze­reivel, a mechanikus biztosí­tással. a legújabb típusú bá­nyakombájnoik működésével. Az óriásmérettű gépek és a csak nagyító üvegen keresz­tül látható parányi szerkeze­tek egyaránt a szovjet tech­nika fejlődéséről beszélnek. Sokáig gyönyörködünk a kuj­bisevi vízierőmű részére ké­szült hidroturbina 426 ton­nás járókerekében, s egy perc múlva a szomszéd te­remben már a köiümvastag­ságú diódát, az egyenirányító elektroncsövet csodáljuk meg. Furcsa, hogy csőnek nevezik, hiszen a kamillavirág eny szirmán is elfér. Az órára nézünk — majd­nem félnapot töltöttünk itt és mindössze egy pavilon két­három részlegét jártuk végig, Legalább még egy félnapra volna szükség ahhoz, hogy például az atomenergia bé­kés felhasználását bemutató kiállítási tárgyakat alaposab­ban szemügyre vegyük. A kozmikus sugarak tanulmá­nyozására szolgáló műszer­től kezdve a működő atom­máglyáig mindazt láthatjuk itt amiről eddig csak köny­vekben, folyóiratokban, újsá­gokban olvastunk és amiről csak halvány fogalmat alkot­hattunk magunknak. Igen, Moszkvában a kiállí­táson bárki megnézheti a vi­lág első nyitott típusú atom­reaktorát. íme, ez is egyik meggyőző bizonyítéka a szov­jet technika fejlettségének, és a szovjet kormány ama nemes igyekezetének, hogy a kimeríthetetlen energiatarta­lékokkal foglalkozó új tudo­mányt közkinccsé tegye. A működő atomreaktor mellett ott látjuk az atom­mal hajtott jégtörő hajót, a hajóipari osztályon be is me­hetünk egyik kajütjébe. Mindaz, amit a kiállításon látni, él, létezik, működik a Szovjetunió gyáraiban, bá­nyáiban, laboratóriumaiban. És van itt még egy pavilon, amely megmutatja közeli és távoli jövő lehetőségeit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának pavilonja, amely feleletet ad a Szovjet­unió egységes villamos háló­zatától kezdve a hélioterh­nikáig, a napfény energiájá­nak gyakorlati kihasználásá­val foglalkozó tudományig, a népgazdaság fejlődését érintő számos problémáira. Az ipari kiállítással való első ismerkedés lelkes érzés­sel tölti el a látogatókat és arra ihleti a tudomány, az ipar embereit, hogy tovább kutassák a szocialista tech­nika fejlesztésének lehetősé­geit. Jevgenyin Kriger

Next

/
Oldalképek
Tartalom