Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-29 / 125. szám

Kedd. 1956. május 29. O f} OllMRGYJRORSZlG Nemzetközi ifjúsági találkozó Mórahalmon Vita a második ötéves terv irányelveiről Á móralhalml nemzetközi if- mélyében. A községi pártház jósági találkozóra érkezett külföldi fiatalokét vasárnap délelőtt a Sze-»ed városi párt­végrehajtóbizottság épületé­ben Gyovai Lajos elvtárs fo­gadta a járási DISZ-bizottság képviseletében. Ezután a vá­rosi DISZ-bizottságon rendez­tek fogadást Nazatov Alex­szander. Niedzielski Edward lengyel. Jens Eisenhardt dán és Gualandi Enrico olasz fia­talok tiszteletére. A fogadáson megjelent Rózsa István elv­társ. a járási párt-végrehajtó­bizottság első titkára. Farkas István elvtárs, a járási tanács elnöke és még többen a járás ban rendez'tt fogadás után a külföldi vendégek megtekin­tették a Mórahalmi Gépállo­mást. Délután 4 órakor nagy­gyűléssel folytatódott az ün­nepi ifjúsági találkozó. A nagygyűlést Csiszár Imre községi DISZ-titkár nyitotta meg, majd átadta a szót a DISZ Központi Vezetősége titkárának, Gosztonyi János elvtársnak, aki ünnepi beszé­dében méltatta a hagyomá­nyos nemzetközi ifjúsági ta­lálkozókat. s jelentőségüket. Beszédében hangsúlyozta, hogv a magyar ifjúságnak so­ha ilyen alkalma nem volt ni. de álljanak melléjük az idősebb dolgozók is. különö­sen a pedagógusok, akik ed­dig is oly sokat tettek ifjú­ságunk neveléséért. A helyi Szegedi javaslatok Mlson Gusztáv elvtárs, az I. kerületi Tanács VB-elnöke rövidített felszólalása a városi pártbizottság második öt­éves tervjavaslat tanácskozásán. vezetői közül. A fogadáson arra. hogy saját sorsa irányi­Farkas István elvtárs üdvö­zölte a kedves vendégeket, majd a DÍVSZ magyarországi munkatársa, Gualandi Enricó válaszolt az üdvözlő beszédre. A Mórahalomra való indulás előtt a külföldi fiatalok meg­tekintették Szeged város ne­vezetességeit, majd 2 óra után nélhánv perccel a gép­kocsi elindult velük Móra* halomra, ahol a község mint­egy 3500 dolgozója várta őket virággal és sok-sok szeretet­tel. A községbe együtt érkezett a külföldi fiatalokkal a DISZ Központi Vezetősége titkára, Gosztonyi János elvtárs, és Kuszin Miklós elvtárs, a vá­rosi DISZ-bizottság titkára, valamint a járás több vezető­je. Mórahalom község dolgo­zói nevében Pálinkó elvtárs, a község tanácselnöke és Csi­szár Imre községi DISZ-tit­kár üdvözölte a nemzetközi ifjúsági találkozóra érkezett külföldi fiatal vendégeket. Megható jelenet volt. amikor Vranov Marian elvtárs, a Mó­rahalmi Gépállomás lengyel származású főmérnöke szívére ölelte a két fiatal lengyel liút, akik nagyon megörültek annak, hogy Mórahalom köz­ségben honfitársra leltek Vranov Marian elvtárs sze­tója lehessen. Ha bajokkal, nehézségekkel küzdünk is folytatta beszédét — a 3 mil­lió koldus országából olyan országot teremtettünk, mely millió forintot irányoz elő a ter; vezet: ebből az összegből kellene, bővíteni a szegcdi motor- cs Több olyan vállalat nem tar- a várossal, mint például Tápé, kerékpárjavító üzemeket. Ccl­tozik még a helyi tanácsok irá- Dorozsma, Szőre*, Gyálarét. szerűnek tarlanánv a szegedi nyitása alá, amelyek helyi szűk- A második ötéves terv vitája pardű- és Hőforrás Vállalat, a ségletet elégítenek ki: például a n javaslatot sok hasznos érzre- fodrász és a Ycgytisztitó Válla* szabadon kibontakoztatja gaz­dasági. kulturális ós tudomá­nyos életünket. A mi életün­ket nem kell rózsaszínre fes­teni — mondotta Gosztonyi elvtárs, — ha a múlttal ha­sonlítjuk össze jelenünket, akkor láthatjuk, hogy amit 11 év óta tettünk, azt azelőtt évszázadok sem hozták meg nekünk. Ezután szólt az ifjúság kö­telezettségeiről. arról, hogy alaposabb ismerője legyen a technikának, a tudásnak és a kulturális életnek. Első és legfontosabb a sokoldalú szakmai képzettség, mely a fiatalokat hivatásuk magasla­tára emeli. Befejezésül arról beszélt, hogy a fiataloknak tetszetős feladatokat kell ad­nemzetközi ifjúsági találko­zók a nagy nemzetközi világ­ifjúsági találkozókból fakad­nak, s céljuk a világbéke megőrzése — fejezte be be­szédét Gosztonyi elvtárs. Ez­után a dán. a lengyel cs az olasz ifjúság képviselői szól­tak a község fiataljaihoz. A dán és az olasz fiatalak kép­viselői hangsúlyozták, hogy a magyar fiatalolt sokat lehet­nek a kapitalizmus jármában sínylődő olasz és dán fiata­lokért, elsősorban azzal, hogv jó munkájukkal bizonyítsák be napról napra a szocialista társadalmi rendszer fölényét a 'kapitalista társadalmi rend­szerrel szemben. Ezután a község dolgozói ajándékokat nyújtottak át a 'külföldi fia­taloknak. akik a nagygyűlés után meglátogatták a Vörös Október Tcrmelőssövetkcze. tet. ahol hosszan elbeszélget­tek a termelőszövetkezet dol­gozóival. A délután folyamán a köz­ség művelődési otthonában kulturális műsort rendezték. Az egésznapos gazdag prog­ram este díszvacsorával és reggelig tartó tánccal folyta­tódott. vzu.l.assw' hogy a helyi taró > e. i.;-. Az ioar kéményseprő, a Temetkezési \ ál- vétellel Inlat, a filmszínházak stb. Helyes hogy c lenne, ha a második ötéves terv (lökben folyamán ezek a vállalatok a Városi Tanács hatáskörébe tar­toznának. A város parkjainak gondozását, az utaúk, terek tisz­tántartását, a gyalogjárdák és ko­csiutak karbantartását ma elég­gé bürokratikus módon ós drá­gán, különböző vállalatok vég­zik. Helyes lenne az olcsóbb Í3 jobb munka érdekében, ha eze­ket a munkákat a tanácshoz tar­tozó kommunális részleg végezné egy-két fő irányításúval. Rákosi elvtárs n Budapesti Pártbizottság aktivuülósén emlí­tést tett a megyék és járások g-.zdagtíja. kzüksíjes, jat összevonását a második öt­c , jv-ecezcnco eszten- 4vcg terv során. Szükséges Cj-i a Vfxoi.cjicsztesi terve- szcgejcll cgy bölcsőde, a ligcl­t is ú'Jfcca széktkorűen meg- fcsn gyCrinek-kcrt, illetve vidám­park létesítése. Helyes lenne Sze­geden építeni egy üdülő-lzMló', hiszen Szegednek fürdővárossá való kifejlesztéshez minden adottsága megvan. . Ennek előfeltétele, '.sébb szervektől az előbb érkezzenek a ::olVr.cz, hogy legyen zl.örü vitára. fejlesztésire közel 10 Sza'ppseniirálij a felfutói j irábjő rizátybutL Rég nem látott kapcsolása, amelyek összenőttek Kandidátusi vitaülés a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet pirostéglás tiszaparti épületében Újszege­den, nagyarányú kutatómun­ka folyik. Vegyészek, biológu­sok és mezőgazdászok végez­nek itt értékes tudományos kísérleteket, céljuk mezőgaz­dasági terményeink vizsgalá­sa, fejlesztése, értékesebbé tétele, a talajjavítás, öntözés, mezőgazdaság- és természet­tudomány korszerű eredmé­nyeinek felhasználásával. Az intézet dísztermében péntek délelőtt lezajlott ün­nepélyes kandidátusi vita­ülés tárgyát a paprikakutató osztály vezetőjének, Benedek Lászlónak paprika-tárgyú ér­tekezése képezte. Benedek László vegyész a szegedi paprika értékének fel­tárásával és mind tökélete­sebb értékesítési lehetőségei­vel már évtizedek óta foglal­kozik. Bel- és külföldi szak­folyóiratokban számos szak­dolgozata jelent meg és több ízben részesült miniszteri el­ismerésben. Kandidátusi értekezésében •a magyar paprika színezö­képességével és a piros színt elóldcző anyagokkal foglalkozik, melyek között több vitamin­hatást kifejtő festék találha- r;~ste-\íce" tó. A szegedi paprikának pi- nckllapi ros ételszinezo kepessege el- np/. éppen nem betegségek elleni vé­dőhatása is rendkívül fon­tos. A vitaülés elnöke Ábra­hám Ambrus professzor volt, a bíráló bizottság tagjai közt ott láttuk Herke Sándor Kos­suth-díjas kandidátust és Prettenhoffer Imre kandidá­tust, a kiváló szegedi talaj­kutatókat és számos szegedi és budapesti vendéget. A Ma­gyar Tudományos Akadémiát Hepp Ferenc képviselte, A vitaülés két opponense Chol­noky László pécsi professzor, a karotinoidok kutatásának világhírű magyar tudósa és Obermayer Ernő kiváló ma­gyar paprikatudós volt. Érde­kes tudományos vita kelet­kezett Cholnoky professzor és Benedek László között, ennek eredményeképpen számos fo­galmat tisztáztak és elismer­ték Benedek gyors és egysze­rű vizsgálati módszerének je­lentőségét. Az ünnepélyes vitaülést számos vendég hallgatta meg, Megállapítást nyert, hogy Benedek László munkája nemzetgazdasági jelentőségű. Kitűnő példáját nyújtja an­nak, hogy a tudomány j mennyire segíti elő a gya­korlat eredményeit, valamint, hogy országunk milyen megbecsülésben ré­szesíti az értékes munkát vég­ző, s ezzel szocializmusunkat építő tudósokat. Gönczi Klára ia- f Franciák Szegeden Bele van írva a vizeit torlód­számának csökkentéséről. Szege- tak a Fehértóba. Elöntötte a (len is meg kellene vizsgálni, mi- víz a gulipánoknak, gólyatö­ként tehetjük egyszerűbbé, job- csöknek széki liléknek ta­bá és olcsóbbá államigazgatá- nyáit. Ahol féllábszárnyi mo­snnkat: ésszerű lenne azoknak a csár szokott lenni, most deré­liüzségekneh Szegedhez való kig ér a víz. A messze földön híres szegedi őslakó széki madarak földönfutókká let­tek, szerteszéledtek, hírmon­dójuk is eltűnt. A víz oedig nő, egyre nő, messzi zá­porok vize zúdul a Fe­hértó felé. A tiszai zsili­pet felnyitni nem lehet, mert a főcsatorna több érdekeltsé­get is ellát vízzel. Bajba ju­tott a természetvédelem. A halastavak hosszú gátlé­niái állnak csak ki a vízből, mint közlekedési utak. Ezen­kívül már csak egy halaslói sziget küszködik az clmerü­lés ellen, a Koromsziget. A mély vizek egyes mada­raknak kedveznek: nádban fészkelöknek,- gémeknek, bö­lömbikáknak, szürkelűdnak, vöcsköknek. Ez utóbbiak még úszó tutajt is építenek a fész­kük alá, ha éppen kell. A si­rályok is megszállanak min­den megtelepedhető helyet, sás-, náduszadékot, elöntött sáskazlat, a növő árral szem­ben valóságos toronyfészket építenek. Persze megszállták a Koromszigetet is. A sirály­város zsúfolódásig megtelik lakókkal, Sirályok és csérek véd- és dacszövetséget köt­nek, minden talpalatnyi föl­det felosztanak egymás kö­zött. A nagy egyezségen, a védelmi szövetségen felül mindenkinek meg kell tar­tani a házi rendet, az egyéni porta tiszteletét. Mert, ha itt hiba lesz, nincs tréfa. Tett­legesség. csatazaj, szertegu­ruló tojások jelzik a házltö­rüli perpatvarokat. Jaj an­nak a sirályt'inak. amelyik idegen portára téved. Véres fejjel'talárt már otthonába sem tud hazatérni. Sirály-csérországba idegen madár nem meri betenni a lábát. Zsivajgó, vágva-vag­dosó sirályfelhöbe kerül a hí­vatlan látogató. Gémek, hé­ják messziről kerülik a biro­dalmat. Egyedül a vadrécék osonnak be úszva, észrevét­lenül a magas fűbe és élvezik a biztosított nyugalmat. Itt nem rettent veszedelmen. ismét Sregbedett a szegediek hírneve A Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben Hódi László brigádja xíjtípusú repülögép-modclleh motor­ját készítette el. A modell motornak máris nagy kelet­je van. s azt több nyugati ország szaklapja méltatta. Az elmúlt évi országos mo­dellező versenyen Hódi László az általuk készíteti repülögép-modell motorral megnyerte az országot baj­nokságot. Az új motor for­dulata eléri a 11 ezret. Leg­utóbb Afrikából érkezeit megrendelés a szegedi üzemhez, s mintegy 500 repülügép-modell motor el­készítését kérték. A szövet­kezet havonta százai ké­szít el és járat be. Az afrikai országokon kí­vül több nyugati ország is érdeklődik a Szegeden ké­szülő kis motorok iránt. Min­den bizonnyal az igények­nek csak cgy részét tudják még kielégíteni, mert Hódi László és brigádja foglalko­zik csak c finom műszer­nek beillő motorok gyár­tásával. Tervbevettek ezen­kívül cgy autó-modell meg­építését is, melyhez már cl is készült a motor. Még a nyár folyamán bemutatják az auló-modellt, melynek sebessége eléri a száz kiló­méiért. — Igazán nagyon szép, de hát a mi nagy IKARUSZ-unk se kutya — feleltem. — Nem. az is szép. Ez az autóbusz Franciaor­szágban a legújabb tí­pus. Mindenesetre igye­keztek, hogy a legké­Szép autóbusz gördült — Es kik a turisták? _ H H wk |i vasárnap délben a Ilun- Az ötven év körüli prospektusba a szegedi nyelmesebbre tervezzék, nincs halálfélelem, amikor a gária elé. Az oldalán ez- magas, sovány férji ki- út is. Igaz, úgy jogai- hosszabb utazásra, ilyen héja szúrós szeme fürkészi a zvl a felirattal: „Le Tou- csit zavartan válaszolt: sőrendű, mert kicsi mennyi­séggel, nagy mennyiségű friss ételnek, vagy konzerv­nek lehet vele piros színt és egyúttal pompás zamatot köl­csönözni. Benedek László újszerű tu­dományos megállapításra ju­tott a fűszerpaprika utóérle­icsével kapcsolatban is. Én­ek jelentősége elméleti és gyakorlati szempontból egy­formán nagy. A vitaülés rán az a nézet alakult ki, hogy a paprikát csak utóérle­lés után szabad feldolgozni, mert ezen idő alatt fejlődnek ki a tüzes piros színt kiváltó és zamatkeltő anyagok. Végül még arra is rámutatott Bene­dek László, hogy a magyar paprika, de főképpen a sze­gedi, a vitaminok valóságos tárháza. Hétféle vitamin talalhato benne, melyeknek nemcsak fűszerező jelentősége, ha­mazták meg, hogy Bu- turista alkalmakra. A délelőtti — llát, dolgozók.. . dapeslrűl Szegedre majd — Un, mint tolmács ünnepség- Az egyikük például látják a pusztál:at, dc utazik a csoporttal? vége volt, olyan üzemnek, ahol hát azt nem láttak, mert — Nem kérem. En mindenütt be van vetve Nizzából jöttem, llar­vizeket, tűhegyes karmait tá­madásra tartva. a föld . . . — Tessék már mon­dani, Unt hogy hívjál;? — kérdeztem. — Oh, azt ne tessék felírni, szerény ember vagyok én. Inkább néz­ze. meg az autóbuszt be­lülről. — Mert kérem — magyarázta, miközben minc évvel ezelőtt men­tein oda ki, azóta utt élek. Budapesti születé­sű vagyok. — Azóta ncm volt Magyarországon? — Nem, én már fran­többen körülfogták az munkások dolgoznak, a autóbuszt, nézegették, vezetője. Aztán van raj­kíváncsiskodtak, honnan zoló, nyugdíjas .. . jöttek az utasok, med- Egyébként van-e papri­dig lesznek, hová men- ka Szegeden? — terelte a nek •.. beszélgetést más irány­A külföldi vendégeket ha. mindig idegenvezetők, — Hogyne, van. vagy IBESlí-megbizot- Egyébként, mint újság­tól: kisérik, s a leszálló, irá érdeklődnék .. . magyarul beszélő idő- — Igazán? — kiáltott so- srljl, férjitől érdeklődtem fel. — Hát kérem — az érkezők felöl. vált most cgy kissé be- beléptünk — mindenütt — Nizzából jöttek — szédescbbc. — Nizzából sima, hogy a por ne ra­magyarázza — Francia- indult ez a turista cso- kodjon bele. Ventilátorok országból. Ez egy turis- port. Nagyon vendég- vannak elhelyezve az ta csoport, tizenhárom szeretőén fogadták a tu- ülések fölött, amelyek napos úton vesznek rislákat Egerben is, Btt- állíthatók. Egyébként részt. Ellátogattak dapcsten is. Látták az elölről jön a légáramlat, Ausztriába, négy napot építkezéseket, a fejlő- hogy kellemes legyen az mondani. Budapesten töltöttek, dést. Itt van, tessék egy utazás. Felül kikesszinű =<" ügynökség, voltak Tihanyban, Eger- prospektus, amit a tu- üveg, hogy a kilátás mi- — Kérem, ez egy nagy ben, s most Szegeden ál rista utazok kaptak, nél zavartalanabb le- vállalat. Én vagyok az hétfőn Belgrádba mert- Mert kérem nagyszerű gyen a hegyes vidéken igazgatója . . . lek. dolog ez a turista uta- is. „ (— »• r. —) A Fehértóit sok a jött­ment ma­dár, északiak, déliek. Olyan­kor is csavarognak, amikor minden tisztességes madár­szülőt a ház körül tart a csa­ládi gond, a csimoták neve­lése. A madarász örül az ide­genből idekerült madárnak, ha mindjárt ncm is tűnik ki cia vagyok. Azt írja meg azonnal, hegy ml szél haj­as újságba, hogy milyen totta e tájra. Mert azért még­jó dolog az ilyen turisz- iscsak mindennek megvan a tika. Meg vagyunk clc- nusga oka, annak is, ha szo­katlan időben valami messzi­ségbe űzi, kergeti a vándoro­kat. Ennek kikutatósa a ma­darásznak a dolga, aki ilyen­kor sok mindennek a nyit­jára jön. Ilyen jött-ment volt sokáig a szerecsensirály is. Már 189G-bao az ezeréves ki­állításon eldicsekedtünk a Velencei-tavon előkerült nászruhás májusi madárral. Azóta is nagyritkán meg­megjelent. Ezt bizonyítja egy gedve az itteni vendég­látással ... Mondja, va­lóban lehet paprikát kapni? — Lehet nálunk min­dent. Dc tessék már hic eu a 'niz­Balaton mellé került madár, amely szovjet hazából, a Dnyeper deltájából hozta a jelzőgyűrüt lábán. A szere­csen igen hasonlít a mi ka­cagó, vagy dankasirályunk­hoz. A szerecsennek mélyfe­kete feje, nyaka, csőre papri­kapiros, a kacagónak pedig csokoládé a feje, csőre söté:­karmifl. Ősszel, télen ruhájuk egyforma, fejük kifehéredj;, tollazatúk ezüstfehér. A sze­recsen a Vörös-tenger és Fe­kete-tenger vidékét lakja. A Fehértó sirályországa tisztázta először a szerecsent a jött-mentség gyanúja alól. Négy év előtt ismeretlen mys­tárzatú pelyhes testvérpárt találtam a sok ezer pelyhes kacagok között. A zsivajgó sirályzáporban a szülőket fe'­lelni teljes képtelenség volt. A reákövetkező évben azon­ban már messzi ladikból táv­csövem fürkészte a fűből még kimagasló sok ezer sirályfé­lét. A temérdek csokoládéfej között sikerült felfedeznem 2 szerecsent, két fekete ördog­fejet. A paprikacsőr, mint u krampusz piros nyelve mu­tatta, hogy nem tévedhetek. Ezekután a tojások is előke­rültek, melyek a kacagok to­jásától alig különböztek. Az elmúlt évben már fény­képezőgép lencséje rögzítette a fehértavi szerecsenek éle­tét. Ebben az évbein is visz­szajöttek a szerecsenek. Nem­hiába vették tehát útjukat a magyar föld felé. Vannak már magyar ivadékok, s most, ha észak-nyugat felől sepri végig a szél a tájat, a szatymazi domb temetője, a sándorfalvi erdő már isme­rős előtte. A déli széllel szem­befordulva a szegedi tornyok délibábos rezgő szllüettje idézi fel a gyermekkori em­lékeket. Az ősök pedig a taj­tékzó hullámokat verdeső Fe­kete-tenger partján, a kauká­zusi messzi havasok ormán pihetetik tekintetüket, míg tojásaikan ülnek. szület­nek eb­ben az évben is a Fehérta­von. Magyar jelzőgyűrűkkel indulnak őszi vonulásukba, hirdetve, hogy nálunk a sze­recsenek nemcsak "jött-men­tek*, de szegedi illetőségű honpolgárok. Beretzk Péter — Móra Ferencről tart elő­adást Madácsy László főisko­lai docens, a TTIT megyei irodalmi szakosztályának el­nöke a Szegedi Nagy Írók cí­mű előadássorozat keretében kedden, 29-én este fél 0-kor az egyetem Dugonics téri épületének aulájában. Móra műveiből Barsy Béla Kc.­suth-díjas, Miklós y György Jászai Mari-dljaj és Kormo Lajos, a szegedi Nemzeti Színház művészei adnak elő szemelvényeket. — Képző- és Iparművészeti kiállítás nyílik Szegeden május 30-án a Hazafias Nép­front helyiségében. A kiállí­tás. amely június 9-ig tart nyitva, naponta 10 órától este 6 óráig tekinthető meg. Bt­mutatásra kerülnek a fővá­rosi és vidéki jelentősebb fes­tő- és iparművészek alkotá­sai. A kiállított tárgyak több havi részletre is ott a helyszí­nen megvásárolhatók. Uj taereetenelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom