Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V" Legdrágább Sducsünk - a gyermek szeged varos és A szegedi jaras dolgozóinak lapja XII. évfolyam, 124. szám Ara: 50 fillér Vasárnap. 1053, május 2T. ÉPÍTŐK ÜNNEPÉN Felszabadulásunk óta hetedik alkalommal ünnepeljük már az építők napját. Az építőipari mühkások, íaipari dolgozók, anyaggyúi'tőipáriak, tervezők odaadó munkája iránti megbecsülésnek kifejezője minden esztendőben ez a szép májusi vasárnap: az Epitők Ünnepe, Az ország minden megyéjében vidám baráti találkozókra egésznapos boldog szórakozásra gyűlik össze szakszervezetünk rendezésében ezen a napon az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók sokrétű hatalmas tábora, Csongrád megyei tagságunk Szegeden ünnepli ezt a napot, a dolgozók államától kapott megbecsülésének ünnepét, .... ni* •y-i+mtm Közel hatezer dolgozó ünnepe ez a nap a mi me-' gyénkben. Közel hatezer munkáskéz rakja a falat az eV szorgalmas hétköznapjain, közel hatezer azoknak a szúrna, akik az építkezéseken, vagy a téglagyártásnál, vagy a sivító gőzfűrészeknél, csinosodó családi otthonok számára készülő bútoroknál, az épülő utaknál, új köntösbe öltöző házaknál, vagy a tervező asztalok fölött, a tervrajzok készítésénél járulnak hozzá megyénk fejlődéséhez, gazdagodásához. Ez a nap mégsem egyedül az ő ünnepük. Megyénk minden dolgozójának ünnepe, hiszen az építők keze nyomán mindannyiunk éle* te gazdagodik. Ha csak vázlatosan is pillantunk végig az elmúlt esztendők nagyszerű eredményein, akkor ls mennyi mindenért lehetünk hálásak buzgó építőinknek, A Faragó utcai munkásbérházakon kivül felépült már a Jósika utcai, Marx téri lakóháztömb cs a jelenleg épülő Mérey utcai — Londoni körúti háztömb ugyancsak sokat segít majd a lakásprobléma megoldásán. A dolgozók nemcsak Szegeden jutottak az elkészült otthonok százaihoz, hanem Hódmezővásárhelyen is sokak számára biztosított új kényelmes lakást a Hódi Pál utcai építkezés, a Szabadság téri bérházak, és a Lázár utcai háztömb, valamint a most épülő Szabadság téri lakóház. Szentesen a kajánl építkezéseknél a mezőgazdasági dolgozók jutottak egészséges lakásokhoz, — és így folytathatnánk tovább; i*-,*, h tf <1* l*i ... wA lakásépítkezéseken kívül gondoljunk csak még a legnagyobbakra nemcsak a megye, hanem az egész or szág egyik büszkeségére a Szegedi Textilművekre, vagy a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárra, a Rárósi úti gépállomásra, a most épülő Szegedi Kenyérgyárra, meg a többi kisebb-nagyobb építkezések egész sorára és gondoljunk az új bútorokra, amelyek a szegedi, csongrádi bútergyárakból kerülnek ki, gondoljunk a megye téglagyáraiból kikerülő sok-sok millió téglára, az építkezések alapjaira. Gondoljunk minderre, de főként azokra az emberekre, akiknek mindezeket köszönhetjük, gondoljunk az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozókra köszönettel, hálás szívvel és akkor mindannyian velük ünneplünk ezen a napon; : Az ország és megyénk építői különben sem elszigetelten akarják ünnepelni napjukat. Tudják, hogy az építő, alkotó munkájuk egy része csupán annak az óriási fejlődésnek, annak a lelszabadult alkotó munkának, amely pártunk vezetésével hazánkra jellemző, a Szovjetuniótól kapott szabadságunk eddig eltelt 11 esztendejében. Tudják a mi építő dolgozóink azt is, hogy megváltozott szebb életüket, a dolgozók egészének, a szovjet hősök mellett harcos pártunknak és egész népünk dolgos közösségének köszönhetik. Az idősebb munkásokban még élénken élnek a múlt nehéz esztendei, amelyekre a fiatalok már kevésbé emlékeznek, az új ipari tanulók pedig, legfeljebb hírből tudnak. Olyan természetes ma mér, hogy a kényelmes munkásszállásokon ingyen fűtés, világítás, ingyen lakás várja a családjuktól távol dolgozókat és minden délben meleg ételt nyújt a legtávolabbi munkahelyen építőknek is, jóformán fillérekért, az üzemi konyha. Ha nem tizenegy esztendeje lett volna, akkor talán nem is hinnénk, hogy volt idő, amikor az építőmunkások tanyai istállókban háltak és hagymán, kenyéren, meg talán szalonnán éltek egész héten át, vagy ha futotta, maguk főztek esténként a napi munka után. Érdemes végignézni korszerp faipari üzemeinket is, téglagyárainkat Csongrád megyében: mindegyike — ha van is még bennük tennivaló — fényes bizonyítéka szociális beruházásaival, fürdőivel, több helyen korszerű bölcsődéivel, napközi otthonaival a dolgozókról való gondoskodásnak. Dolgozóink munkáját könnyítik a modern gépek. Hol van már az az idő, amikor talicskán tolták, vagy kézi saroglyákkal vitték fel a táglát a billegi") pallókon az emelkedő falakra? Vagy hol vannak azok az idők, amikor több méter mélységből lapáttal hányták föl a földet az építkezéseknél, téglagyártásoknál? Ma daruk, transzporlőrök viszik a téglát, hordják a földet, gépék keverik a betont és kocsin hordozható gépek végzik a malterkeverést is, gyorsabb és könnyebb lett a munka az építőiparban, amely alig másfél évtizeddel ezelőtt szinte egyáltalán nem ismerte a gépeket. Hosszú lenne sorolni mi mindent fejlődött építő-, fa- és épltííanyagiparunk, amely a többi között olyan korszerű újítással is dicsekedhet, mint a Szegedi Falémezgyér farost üzemrésze, az ország első ilyen jellegű gyára. Pedig az igazi távlatok még most állnak előttünk. Nagyszerű feladatokat szabnak meg a magyar népgazdaság második ötéves tervéhez kiadott irányelvek. E szerint a második ötéves terv éveiben összesén mintegy 200.000 lakást kell építeni, kétszer annyit mint az első ötéves terv során. Ez az építőiparra és az építőonyagiparra, építő munkásokra és tervezőkre egyaránt komoly feladatokat hárít. A lakásokról pedig a mi faipari, bútoripari dolgozóink gondoskodnak, hogy otthonos berendezéseikkel kényelmesek legyenek. . Ma, az Építők Ünnepén, a munkás hétköznapok közepette, jól végzett munka tudatában és nagy feladatok előtt ünnepeljünk szabadon, boldogan, hiszen megbecsült az életünk, megbecsült a munkánk, ebben a hazában, amely "ország a mi országunk* és ahol "most már a mi kezünk épít*. MENGYÁN PAL Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari \ Dolgozók Szakszervezete Csongrád —.... megyei Bizottságának elnöke Ma mutatják be Sisgaösn Kodály Zoltán új művét Á Főiskolai Nap alkalmából ma délelőtt fél 11 órakor Erkel Ünnepi nyitányával kezdődik a szegedi főiskolások nagyszabású műsora a szegedi Nemzeti Színházban. Az Ünnepi nyitányt a szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar adja elő Káldor János vezényletével.- Ezután „Szeged forradalmi hagyomáhyái és a szegedi költőik" címmel Madácsy László főiskolai docens tart előadást, melynek keretében Juhász Gyula. Móra Ferenc és József Attila verseit Tóth Zsuzsa. Dutkon Edit és Anesini Emil főiskolai hallgatóik szavalják. Liszt. Esz-dur zongoraversenyét Szendrei Imre zongoraművész adja elő. C1 elszabadulásunkkal a múlt gazdasági, politikai cs társadalmi rendszerének romjai maguk alá temettek a tőkés uralom elégtelen egészségügyi viszonyait is. Ez az elégtelenség talán sehol nem mutatkozott meg olyan határozottan; mint a gyermekvédelemben. Hazánk életében 1945-ben bekövetkezett sorsdöntő fordulat szükségképpen megváltoztatta a gyermekvédelem eszközeit cs célját. A párt és a kormány különös gondoskodással fordult c terület felé és a gyermekről való fokozott gondoskodás a Munka Törvénykönyvének a dolgozó terhes nő vcdelmcre vonatkozó cndelkczésci állal tulajdonképpen már a csecsemő világrajötte előtt érvényesül cs folytatódik az ingyenes csccscmőkelengycj a fizetett szoptatási idő, a felemelt társadalombiztosítási juttatás és családi pótlék, a csecsemő betegségével kapcsolatban az anya ré-. szére adott táppénz, az ingyenes anyatej ós D-vitamin-akció biztosításával, - [pfW*-ItnrfíHu! 1 T j társadalmi rendünk megerősödésével egyidejűleg gyermekvédelmünk további • fejlődése érdekében kormányzatunk országszerte kiépítette az állandó bölcsődék és csecsemőotthonok, •valamint nyári mezőgazdasági munkák idejére az idénybölcső* sához és államunk megerősítésé^ gyermeknek nyújtva korszerű A műsor második: felének ,dcf mtezmenyet, A kialakult u, he- hozza,árulták, v gyermekszakorvosi segítséget. országos jelentőségű csemé- \nelysetrt jellemző hogy nug a A z elmondottak után nem Anyatej- és különösen Ü-vita" ~ ' ' ' ' második világháború előtti Ma* ** nehéz meglátnunk Csöng- min-akclónh is egyre jelent;gyarországon a bölcsődei férőhes rád megye területén sem szo- sebb. Az ingyen cseesémökelenlyek száma az 1000-et sem érte cialista államunk gyermekvédel- gye-akció kezdete (195;). ni őre ) el, 1954-ben már megközelítette mi intézkedéseinek eredményeit, óta Csongrád menyében közti 30.000 ezret, Gyermekegész- Míg a felszabadulás előtt me- 20.000 utalványt adlak ki .i ségügyünk megerősödését szol- gyénkben egyetlen bölcsőde sem 750 anya kapott „Anyasági' Ergálla a kórházi gyermekágyak, volt, a Hódmezővásárhelyen demérmei", illetve „Erdtmrénszakrendelések és tanácsadók, most létesült harisnyagyári böl- det" több mint 1 millió forint nem különben az egészségügyi csődével együtt jelenleg 584 böl- jutalom mellett, védőnők számának jelentős eme* csődéi és 105 csecsemőotthoni fú- —_ lése is. Fejlődő szocialista gyer- rőhcllyel rendelkezünk. Kórházi £J_ n"rff,'r> s benne megyénk mekvédelmünk hozta létre a gyermekosztályaink korszerűek, . gyermekegészségügye a Mozgó Szakorvosi Szolgálatot is, ágylétszámunk megkétszerező- 'c',s:al>"dűlás óla ugrásszerűen mely a város és a falu gyermek- dött. A gyermekszakrendelések í",! C'BVSeh,6,ialálozásunl. a szakorvosi ellátottságában mutat- és tanácsadások óraszáma, for- trgfobb európai országokkal liozó különbség csökkentésére galma állandóan emelkedik, vé- égyenéHéhUvé lelt. Ez az eredhivatott. Népi demokráciánk az dőnüink száma ma már meg- ™Bn'd ncm magától született meg, „Anyasági Érdemrend" és közelíti a 80-at és „Anyasági Érdeméremvala- dclmi hálózatunkba egyre nye lesz Kodály Zoltán Intermezzójának eredeti bemutatója, melyet a Főiskolai Énekkar, a szegedi Kodály-kórus, a szegedi MÁV Hazánk Énekkara. a szegedi Szövetkezeti Énekkar és a Filharmonikus Zenekar ad elő Szegfay Endre vezénylésével. A nagyszabású bemutatásra kerülő új művet Kodály Zoltán nemrégiben írta Szeghy Endrének, a szegedi Pedagógiai Főiskola ének- és zenetanszéke tanárának kérésére. Sokáig húzódott a Háry-intermezzoból készítendő kórusmű végső megírása. mivel Kodály Zoltán nem talált hozzá alkalmas verSszöveget. Vargha Károly, a pécsi Pedagógiai Főiskola tanára vállalta a vers megírását. s ezt a szöveget zenésítette meg Kodály Zoltán. gyermehvé- '"mpm «"nn/; a hatalmas politiP . egyre szo- Se-dasúgi és kulturális válmint pénzjutalom juttatásával is rosabban kapcsoljuk be tahynVt- to-"»no'; függvényeként fölt létkifejezni kívánja megbecsülését lúgunkat is. A megyében 4 mos- re' "'c,üPt pártunk és hötmáazoknak a sokgyermekes anyák- gó szakorvosi szolgálat mííkö- n'Ju",i irányításával eléflülik. nah, kik népességünk gyarapodó- dih, egyre több tanyai és falusi ' B r ú n n or J ö z % e j t <j A gyermeknap ünnepségei Á nemzetközi gyermeknapot ünnepeljük ma. A szegedi MNDSZ-elnökség és a DISZ-bizottság gazdag programot állított össze. Erre a napra legjobban az úttörők készültek, közülük ls különösen a harmadik osztályosok, akiket ma avatnak ünnepélyesen úttörőkké a Lokomotív-pályán, i , 1 i i * t J Az ünnepélyes avatás d. e. fél 10-kor kezdődik a Lokomotív-pályán. Innen az úttörők — közben csatlakozik hozzájuk a Ruhagyér. a Szegedi Kender, a Textilművek és az Újszegedi Kender napközi otthonának lakói, valamint a Gőzfürdő előtt kisgyermekes édesanyák ég az Árpád téri óvoda — az MDP Szeged Városi Bizottságának épülete elé vonulnak, i f i Rollerversennyel kezdődik délután a program, melyet két órakor rendeznek meg a Széchenyi téren. A verseny után Újszegeden a szabadtéri színpadon fél 4 órakor kulturális műsor, a November 7. Művelődési Otthonban filmvetítés, a Bástya sportpályán pedig sportversenyek és áttörő futbuümérkőzés lesz. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka lása során intézkedésekét dolgoztak ki avégett, högy a termelésnek az országok között! szakosítását kiterjesszék és a további műszaki haladást biztosítsák. 1956. május 18—25-ig Berlinben a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa (KGST) megtartotta soronlévő ülésszakát. A KGST ülésszakára az érdekelt Országok között egyeztetett javaslatokat fogadtak él a legfontosabb gépék, berendezések, nyérsanyagok, fűtőanyagok és élelmiszerek Vaséíc. ^ és a termelésének színvonaláról és szenbanyésZat, kölcsönös szállításáról. A gépipar, valamint az optikai- és műszeripar fejlesztése távlatainak megvlzsgáp^úkaüííctés — máius&M% Az egyenes diilőút két termelőszövetkezet földjeinek jelzi határát: bal felé cz alsóvárosi Űj Élet, jobb felé pedig a mihályteléki Tisza földjei nak, méghozzá, paprika-földjei. Igen, azt, hogy papriKafóldak, kapalántákból. csak melegágyi paprikánincsen elég üvegke- nak, miért ültetik, ret, nem (kaptunk Kassa József elég eg- előre eleget —* hosszan válaszol: mondja Papp Vince. — A paprika igen Kasza József, a cso- tok meleget igényel, tcsen dolgozik, sokán Szabad port termelési felelő- háromezer foikot, ami már a múlt héten elhúzód- se számadatokkal is azt jelenti, hogy száz ültették a paprikát és megerősíti Pápp Via- napon át 30 fok me- nagy a bizakodás is, családök, a paprikapalánták Zöld. egyenes sorai között. A „Szabad Tiszában' mindenki lelkiismerece szavait. — A csoportban kileget kell, hogy kap- csak ne jöjjön jégeső, jon, ezt pedig nem mint ahogy tavaly mindig kapja. meg. A jött és tőnkre verte a melegágyi paprikát termést, csák ne lOjvagy húsz nappal ha- jön, akkor nem lesz marább lehet kiültet.- semmi baj. ni és ezért megvan a — No meg meleg is lehetőség, hogy meg- kellene már, —- egyeszen a paprikapalán- jövőre lesz elég, kell kapja a kellő meleget., neeedik fel Papp Vinis, mert már az egyé- így aztán több meg- ce és felnéz a kissé niek is igen crdtíklüd- termett és ami fontos: felhős égre —, meleg nek iránta. több beért papri- lícetíeáé, cz csőből már l hat keret bizony kát terem. Ez az elég volt. $ akkor nem kevés, persze álcádnak utóbbi igen fontos, hí- lesz semmi baj, mi már most-májusban is lencvenhárman vameg lehet állapítani, gyünk és százhatvan pedig máshol, vagy keretet kaptunk, haakár itt is egy évvel tot, hatot adtunk cSaezelött ilyenkor még Iddohkint, így sem \uüresen Várt a föld. hl- tott mindenkinek. De iákat a hideg ágyból csak június 10. körül szokták kiültetni. A Szabad Tisza földjein embereik hajlonganak, ültetik a olyanok, akik ésszel szen csak a pirosra legalábbis azon 'epalántákat, Tarnbáczék, Kovács Andráéltek, mint például ért paprikát lehet jól szülik. KiSpéter Mihály. Ukí értékesíteni és fái- Pappné felül a bigék, Papp Vince meg a hat kerettel 12 ágy használni. így hát a r' .iire és megindul a palántát taka.rt: mi- többtermelés miatt, dűlőúton hazafelé, önkor az egyik ágyat no még a haszon ml- csorát csinálni, férje felhúzdUa egy kicsit att is érdemes meleg- meg két gyereke tuíndütnak. Ez az első a nappal, akkor az ágyi pamntát ültetni, vább dugdossák a év, hogy a csoport üveget áttette a másik Mint'mondtam, rájöt- paprikapdlintékat, De melegágyi paprikapa- ágyra és így kétszer lek erre az egyéniek nemcsak ők, hanem a ültet, a 93 annyi palántát tudott is, és egyre többen er- nagy földterületen itt kiültetni, mint a töb- daklödnek iránta. is, olt is még hajlonbiék. Már alkonyodik las- ganak az emberek a Arra a kérdésre, san. de a földekén májusvégi alkonyaihogy mi előnye van a még kinn dolgoznak a ban, (a. sj családja, többen mások pedig már dolguk vég ezetten haza lámáikat is holdból körülbelül tíz holdnyit, — Ültetnénk többet is, a melegágyi papriMegvizsgálták a vaskohászat nyersanyagalapja — a kokszolható Valamint a kokszgyártás — fejlesztésének-továbbá a szíhesfémkohászat nyersanyagalapja fejlesztésének kérdéseit. A. KGTS-ben részvevő országok gazdasági együttműködésének fontos szerepet kell betöltenie az európai népi demokratikus országoknak Lengyelországból szállítandó kőszénnel és a Szovjetunióból szállítandó vasérccel- való ellátásában. A mezőgazdaság fejlesztése távlati terveinek megvizsgálása során figyelmet fordítottak a mezőgazdasági termékek, kiváltképpen a szemcstermények termelésének jelentékeny növelésére. A KGST ülésszakán nagy jelentőséget tulajdonítottak a KGST-bett részvevő országok népgazdasága vilIamosSttérglával való ellátása kérdéseinek. Munkaprogramot vitattak meg és fogadtak él a részvevő országok közti villamosenergia-szállítások kiszélesítését és a Duna vizierőlartalékai komplex felhasználása tervének kidolgozását érintő javaslatok előkészítésére. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán megfigyelőként résztvett a Kínai Népköztársaság képviselője és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság képviselője. k