Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 106. szám Ara: 50 fillér Mai számunkból: Tito elnök nyilatkozata a Monde Igazgató-főszerkesztőjének (2. oldal) A három testvérváros vezetői szerződés-tervezetet dolgoztak ki szoros kapcsolatok létrehozására (3. oldal) Vasárnap, 1956. május 6, Szeged helyi ipara ^ Második ötéves tervünk irányelv-tervezete komoly feladatokat jelöl meg a helyiipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek számára. Eszerint az eddigieknél jelentősen nagyobb mértékben járulnak majd hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához; mindjobban kielégítik a javítási igényeket. Ha megvizsgáljuk az elmúlt évek során végzett munkát, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek meglehetősen idegenkedtek a lakosság szükségleteinek ellátásától, s mindinkább az export felé fordultak. Számos szegedi helyiipari vállalat elsődleges feladatának tartotta az országos ellátásba való bekapcsolódást, miközben megfeledkezett arról, hogy például Szegeden hiány mutatkozott egyes olyan közszükségleti cikkekben, melyeknek előállítása a helyi ipar feladata lett volna. A Fémipari és Finommechanikai Vállalat teatartó tojásokat készített például permetező helyett. Ha pedig valakinek elromlott a motorja, a javítást nem vállalta el a Szegeden' lévő kisipari szövetkezet. Megtörtént az is — bár Szegeden seprűgyér van —, hogy zavar mutatkozott a seprű-ellátásban. A helyiipari vállalatok és kisipari szövetkezetek nem készítettek olyan hagyományokra visszatekintő gyártmányokat, mint a halbicska, a cipész szövetkezetek meg például idegenkedtek a javítástól. Második ötéves tervünk irányelvei igen helyesen vetik fel, hogy a helyiipari vállalatoknak és a kisipari termelőszövetkezeteknek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben kell hozzájárulni a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához. Ez azt jelenti,' hogy hz eddigi munka mellett ki kell elégíteni a város és a környék igényét is. Nem könnyű feladat ez, már azért sem, mert az igények egyre inkább fokozódnak. De megvalósítható, hisz Szegeden több helyiipari vállalat és kisipari termelőszövetkezet kap jelentős beruházást. A Szegeden gyártott kenyér minőségének hibáit pedig teljes egészében megszünteti az épülő kenyérgyár, melyre 4 és félmillió forintot költünk. Az eddigi szétszórt sütödék helyett 1957-ben már egy korszerűen felszerelt kenyérgyár működik majd. Még ez évben befejeződik a Seprűgyár áthelyezése a Cserzy Mihály utcába, ahol a dolgozók jobb munkakörülmények között dolgozhatnak, kultúrterem, ebédlő áll rendelkezésükre. E munkák költsége szintén meghaladja a másfélmillió forintot. Új gépeket kap ez évben a Fémipari Vállalat, továbbá az Ecsetgyár is, ahol befejeződik a kazánház és raktárhelyiség építése. Sorolni lehetne egymás után azokat a vállalatokat, amelyeknél komoly beruházások biztosítják második ötéves tervünk célkitűzéseinek végrehajtását. A helyiipari vállalatoknak pedig nagyobb gondot kell fordítani az újításokra, hogy így is fejlesszék kapacitásukat és biztosítani tudják a lakosság egyre fokozódó szükségleteinek kielégítését. Szegeden például még mindig megoldatlan probléma az öntés. Ha eltörik egy kályhaajtó, annak a pótlását, öntését nem vállalja senki. Ugyanígy vagyunk a motorjavításokkal is. A helyi kisipari termelőszövetkezet „dugig" van munkával, s a vezetés szervezetlensége következtében a szegedieknek más városba kell elvinni javításra váró motorjukat. A készülő helyiipari fejlesztési terveknél feltétlenül figyelembe kell venni mindazon iparágakat, melyektől a város helyi szükségletének ellátása függ. Egyegy megrendelésre készülő cipőnél heteket, sőt hónapokat kellett eddig várni. Joggal panaszkodnak a nők, hogy drága a harisnya-szem felszedése, s a nylon harisnyák átkötésére is hónapokat kell várni. Minden bizonnyal kifizető lenne akár kisipari szövetkezetnek, akár helyiipari vállalatnak a harisnya-szem felszedésekkel és átkötésekkel foglalkozni. Amikor a helyiipari vállalatok fejlesztésére gondolunk, nem szabad megfeledkezni az építőiparról sem. A tápéi Ady Endre Tsz tagjai téglaégetőjükben meszet is égetnek, hogy biztosítani tudják a szükségletet. Növekedett a Homokkitermelő Vállalat kapacitása is. Második ötéves tervünk irányelvei felhívják figyelmünket arra, hogy fokozott gondot fordítsunk a helyi építőanyagipari termelés fejlesztésére. Ezért már ez évben gondoskodni kellene arról, hogyan biztosithatjuk vízi úton történő szállítással Szeged mészkő-szükségletét, a lakoság fjobb mész-ellátást. Minden szegedi dolgozó saját érdekében segítse elő a helyiipari vállalatok ötéves tervének készítését. Tegyen javaslatot a tanács tagjainak elgondolásairól, mert csakls»így lehetséges a második ötéves tervünk irányelveiben lefektetett feladatok végrehajtása. Megkezdődtek a száz éves szegedi színház Szege^ ®s M,ako ö ö U1 szobrokat kan jubileumi ünnepségei Megbeszélésed az SZKP a Francia Szocialista Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottságában ez év május 4-én és 5-én megbeszélések folytak a Francia Szocialista Pártnak a napokban Moszkvában érkezett küldöttségével. A megbeszéléseken az SZKP küldöttsége a következő elvtársakból állott: N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, M. A. Szuszlov, D. T. Sepilov. B. N. Ponomarjov elvtársak, továbbá M. B. Mityin elvtárs, 3Z SZKP Központi Bizottságánali tagja és D. P, Sevljaain Kézponti Bizottságában Párt Küldöttségével elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága appararátusának felelős munkatársa. A Francia Szocialista Párt küldöttsége a következőkből állott: Pierre Camrnin. Georges Brutelle, André Philip, Róbert Verdier, Marceau Pivert, Róbert Coutant. Amado Lamine, Gueye Ucien Peyrasso. Maurice Deixonne. Charles Naveau, Oreste Rosenfeld és Christian Cailleret. A többórás megbeszélések barátságos nyílt légkörben folytak. Szombaton déli 12 órakor a hazafias Népfront Vörösmarty Utcai helyiségében mintegy százötven főnyi meghívott közönség ellőtt megnyitották a szegedi színjátszás történetét bemutató kiállítást, melyet, a szegedi Nemzeti Színiház. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezett a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum közreműködésével és a Szegedi Városi Tanács támogatásával. A megnyitó ünnepségen megjelent Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Telkes György elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság kulturális osztályénak vezetője, a társadalmi szervek képviselői, valamint több budapesti és vidéki vendég. A megnyitó ünnepségen Korek József elvtárs, a Városi Tanács népművelési osztálya vezetőjének üdvözlő szavai után Duka Antainé elvtárs, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója mondott megnyitó beszédet. Beszédében vázlatosan ismertette a szegedi színjátszás történetét, amely kezdetétől fogva a magyar nép függetlenségi és szabadságtörekvéseinek szolgálatában állott, s mint ilyen közvetlen előkészítője volt mai színjátszásunknak. Majd beszéde végén köszönetet mondott azoknak a szerveknek, akik segítséget nyújtotElutazotl Szegedről a bolgár oktatásügyi küldöttság A magyar—bolgár kulturális egyezmény keretében Sz. Sztoikov elvtárs vezetésével a bolgár Oktatásügyi Minisztérium küldöttsége pénteken az MTH 600. sz. „Móra Ferenc" Iparitanuló Intézet vendégeként Szegeden tartózkodott. A külföldi vendégeket az iparitanuló iskolában László Nándor igazgató üdvözölte. A delegáció tagjai a szegedi iparitanuló intézet oktató-nevelő munkájának tanulmányozása során megtekintették az intézet szaktantermeit, szemléltető eszközeit, tanműhelyeit és gépparkját. Nagy érdeklődéssel figyelték a pedagógiai munkát nagymértékben elősegítő „nappalvetítő"-gépet. Megnyerte a vendégek tetszését az intézet hangos-híradó szolgálata, valamint rövidhullámú adó-vevő központja és ugyancsak adó-vevő mozgó állomásai, amelyek segítségével az intézet vezetősége állandó kapcsolatot tart fenn a külső mezőgazdasági munkát végző csoportokkal. Az intézet igazgatósága magnetofon szalagon örökítette meg a bolgár vendégek nyilatkozatait. — Az elismerés hangján emlékeztek meg a DISZ-fiatalok szocialista munkaverseny mozgalmáról, amelynek során a tanulók tanáraik és mestereik irány ísa mellet az intézet udvarán ..Népboltot". sportszertárai, szabadtéri színpadot, sportpályát, szökőkutat létesítettek. A DISZ-fiatalok tornabemutatóval, rövid kultúrműsorral kedveskedtek a Bolgár Népköztársaság delegációjának, majd virágcsokrokkal és szegedi vonatkozású ajándéktárgyakkal köszöntötték őket. Délután a bolgár vendégek a Textilműveket, a város egyes nevezetességeit és az Egyetemi Füvészkertet, tekintették meg. maid a késő esti órákban Budapestre utaztak. taik a kiállítás rendezésében. Az ünnepi beszéd után Miklósy György a szegedi Nemzeti Színház művésze elszavalta Petőfi Levél egy színészbarátomhoz című költeményét. Ezután Osváth Béla aspiráns, a TTIT megyei titkára végigvezette a közönséget a kiállításon, amely már első pillanatban megragadja a néző figyelmét kellemes összképével. A nyugodt kék háttért egy-egy fontosabb fejezetnél élénk piros váltja fel, amelyeken az ízlésesen és a mondanivalójuk jelentőségének megfelelően elhelyezett anyagok adnak képet a szegedi színjátszás fejlődéséről. A hosszú és alapos kutatás után összeválogatott dokumentumok színészetünk történetét korszakonként csoportosítva mutatják be. A szegedi színház felszabadulásunk utáni fejlődését külön teremben láthatjuk, ahol a tablók, színlapok és díszlettervek mellett albumokban összegyűjtői * gazdag képanyag áll a közönség rendelkezésére. A kiállítás tartalmi összeállítása és művészi kivitelezése a Színháztörténeti Múzeum részéről Kovács Tivadar. a TTIT részéről pedig Osváth Béla és Vágvölgyi András elismerésre méltó munkája. A színháztörténeti kiállítás a továbbiakban vasárnap délelőtt 10-től, — hétköznap pedig fél 9 órától —. este 7 óráig tartja nyitva kapuit a közönség előtt. A kiállítás megnyitása után Jogadást adott a színházi napokra Szegedre érkezett vendégek tiszteletére Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a tanácsházán. Az ünnepség este 8 órakor folytatódott a színházban, ahol a szegedi Nemzeti Színház volt taeiai művészei közös és jelenlegi ünnepi műsort rendeztek. A műsoron többek között Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész, Simándi József Kossuth-díjas, Vaszy Viktor, Komlós Juci léptek fel, valamint Inke László. Kovács János. Megyesi Pál. Turján Vilma és mások. Az előadás előtt Kállay Gyula népművelési miniszterhelyettes zártkörű ünnepség keretében üdvözölte a színház dolgozóit a jubileum alkalmából. A színházi napok további műsoraként ma, vasárnap délelőtt 11 órakor Tombácz Imre. a Városi Tanács végrehajtó bdzottsá-i gának elnökhelyettese a régi szegedi színház helyén, a mai Tisza étterem ker (helyiségének falán emléktáblát leplez le. Délután ünnepi előadáson mutatják be 3 órai kezdettel a Nemzeti Sínházban Merimée: A művésznő hintaja és J. P. Sartre Tisztességtudó utcalány című darabjait. Este pedig fél 8 örai kezdettel Erkel Bánik bán operáját mutatják be. Az ünnepségek ismertetését keddi számunkban folytat juk. új szobrokat kap Az ősszel felállítandó szobrokon nagy lendülettel dolgoznak a budapesti kőfaragó és bronzöntő műtermekben. Az új szobrok közül Tar István József Attila-szobra Makón kerül felállításra az ősztta megtartandó József Attila ünnepségek során. Szeged egyik közterén állítják fel Segesdi György Juhász Gyula emlékezetére készült alkotását. flz idén is megrendezik a vidéki mezőgazdasági kiállításokat A szeptemberben megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon kívül az idén nyáron is megrendezik a vidéki mezőgazdasági kiállításokat. Ezeket a múlt évinél gondosabban szervezik meg. Az idei kiállítások fő célja, hogy a környék mezőgazdasági termelőit nagyobb termelési eredmények elérésére, a tervfeladatok teljesítésére mozgósítsák. A kiállítások a termelésben kiválók példájával megmutatják az utat a nagy terméseredmények eléréséhez is, ismertetik a jól bevált termelési módszereket, 8 hozzájárulnak a szarosabb kapcsolat megteremtéséhez a tudomány és a gyakorlat kőzött. A vidéki kiállításokat a szőlő- és gyümölcstermelő vidékek kivételével június 15 és augusztus 5 között rendezik meg. Megjelent a Tiszafáj legújabb száma A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja folyóiratának legújabb, áprilisi száma megjelent. A folyóirat közli Vincze András. Csóky Gusztáv, Rákosv Gergely,. Gyurkó László elbeszélését, Gurszky István, Németh Ferenc, Lődi Ferenc, Farkas László. Szabó László, Petrovácz István. András Sándor. Magyar V. László verseit, és Zánthó Róbert műfordításait. Az irodalmi múzeumról L6k">s Zoltán írt riportot a lapba. A Tükör rovatban Ökrös László, Nacsády József. Ben kő László és Sömjén Péter írásait olvashatjuk. A Haladó hagyományaink rovatba Szelesi Zoltán és Remete László írt cikket. A Szemle rovat könyvismertetéseket közöl. Az új számot az írócsoport életének hírei egészítik ki. Mi van a MÉSZÖV gépeivel ? Közel egy évvel ezelőtt, 1955. július'16-án és július 17-én a „Gazdátlan gépek" — „Hogyan tűnt el világos nappal két eke és egy vetőgép a MÉSZÖV raktárából" címmel a Dclmagyarország bíráló cikket írt a Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalatról, mert gondatlanul tárolták a rájuk bízott népvagyont. A MÉSZÖV vezetői bírálatunkra a következőképp válaszoltak: „A cikkben közölt észrevétel jogos, annál is inkább, mert a nép vagyonának megőrzéséről és ilyen vonatkozásban fennálló súlyos hiányosságról szólt. Észrevételüket köszönettel vesszük és a többi közütt az alábbi intézkedéseket tesszük: — Az udvarokon tárolt mezőgazdasági kisgépeket szakszerűen átcsoportosítjuk és azt védőanyaggal, ponyvával lefödjük, hogy a gépek meg legyenek védve az idő viszontagságaitól. A Rigó és a Boros József utca sarkán a Kossuth Lajos sugárút 25. szám alatt lévő raktárak utcai kapu bejáratát is megfelelővé, zárbatóvá alakítjuk. Az épületekben lakók részére a zárakhoz kulcsot biztpsítunk, hogy a bejárati kapu minden időben zárható legyen. Javítani kívánjuk a figyelő őrszolgálatot is". (A Délrtiagvarország július 20-i számából). Ilyen válasz után abban bízhat mindenki, hogy a MÉSZÖV vezetői gondoskodtak n nép vagyonának megfelelő tárolásáról. Azonban mégsem ezt tették. Május ó-én, pénteken a III. kerületi Tanács vezetőivel a dolgozók bejelentései alapján ismétellen megszemléltük a MÉSZÖV rakláVait. A helyzet a következő: Valóban átcsoportosították a gépeket, például a Veresács utca 47. szám alatt lévő udvarra, a volt Fágler-malomba. A mezőgazdasági gépek nagy részét tehát ismételten a szabad ég alatt tárolták. Köztük jónéhány eke Leipzigben készült, kormányunk az import áruért drága pénzt fizetett. A gépek nagy részét a rozsda marja. Szerény becslések szerint értékükből 1.5—20 százalékot vesztettek. A gépekre senki sem vigyáz, azokat bárki elviheti, tönkre teheti. Közel két órás ott-tartózkodásunk alatt senki sem kérdezte, mit keresünk. Tárolva vannak itt olyan gépek is — töltögető ekekapa — melyek igen keresettek lennének. A kapák ezeken a gépeken a rozsda miatt tönkrementek. A volt malomépületben is raktár van. Ezeknek ajtóit lakattal lezárták, de az ablakok tárva nyitva állnak. Silózógépet, morzsolót, kötőzsineget bárki kivihet rajtuk. A kapu egyáltalán nem zárható. Megnéztük a Rigó Ts a Boros József utca sarkán lévő raktárhelyiséget is. Itt csupán annyi változás történt, hogy az ekékkel eltorlaszolták a nagykaput, azok egymás hegyén-hátán a szabad ég alatt állnak. A MÉSZÖV kirendeltség vezetője — bár előre megbeszéltük a délután -4 órai találkozót — Vásárhelyre utazott, tehát nem volt hajlandó felvilágosítást adni, miért nem intézkedtek 10 hónap alatt, miért teszik még mindig tünkre a nép vagyonát. A környéken lakók és mi is joggal követeljük az Állami Ellenőrzés Minisztériumától a haladéktalan vizsgálatot, a leltározást és a nép vagyona bűnös herdálóinak szigorú felelősségre vonását! (f)