Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

Síért®, 1958. május 88. 5 DELM9GYORORSZRG Ú! eHáeáuok a 77 éves tésztagyárban TÖRÖK UTCA 8, Itt műkő* cLík a tészta gyár. A kapu fölött nincs cégér. Az épület közvetlen a szegedi nagy árvíz után épült, 1879-ben; Ezek szerint tehát 77 éves a gyár. Az üzem berende­zése is ilyen régi. Az idö vas* foga nem kímélte az épületet és a felszerelést sem. Különböző alakításokkal, javításokkal, azon­ban; amelyeket a szárítókon, a gépeken végeztek, még ma is használhatók. Most is tervbe vet­te a Szeged környéki Sütőipari Vállalat ahova az üzem igaz* gatóságilag tartozik e-; hogy a negyedév végén a minden évben szokásos csinosításokat elvégzi, Ekkor az ajtók-ablakok festése és a munkatermek meszelésén kívül a gépparkot is átvizsgál­ják. A villanyvezeték átépítését még előbb megvalósítják. Az öltözők; fürdők ' rendbehozása, különválasztása is sorra kerül. A régi; de sokat csinosított üzemben gyakran 40—45 má­zsa között váltakozik a napi ter­melés; aszerint, milyen a rende­lés, s az idő. A változó időjárást a tésztaféleségek nagyon megér* zik. Mégis megfelelők a tészta* gyár készítményei; A laborató* riumi vizsgálatok t— hetenkint kétszer-háromszor — és az üzem­be lévő minőségi ellenőrzés is ezt mutatja. A jó minőség érde­kében *•* csomagolás esetén <-* szalagszerű megoldással tető alatt végzik majd az üzemből a rsomagolóba a té6zta szállítását. Erre és az egész üzembe történő átalakításokra 250 ezer forintot fordítanak. A TÉSZTAFÉLESEGEK nagy részét; közel 70 százalékát a termelt mennyiségnek; ezután 'negyedkilós; félkilós, az úgyne* vezeti cérna-levestésztánál pe­dig 10 dekás csomagolásban is szállítják. Az ömlesztett 20 kilós csomagok nem megfelelők, mert ez a vasúton törődik, s e miatt a különböző tésztaféleségek má­sodosztályú minősítést kaptak. A csomagoló helyiségbe az aszta­lok már elkészültek, csupán azért késik a munka megkezdése, mert a Budapesti Nyomda Vál­lalat nem küldte még a tasako­kat és a pécsi nyomda is csak a hónap végére ígérte, A ragyogó tisztaság, a rend elárulja, hogy a higiéniára is sokat adnak a dolgozók. Mun­kaköpenyeik is hófehérek; bár a Patyolat ezt nem mindig biz­tosítja. Sok esetben, ha a mosás­ra várnának, két hétig is pisz­kos köpenyben kellene dolgoz­niok. Az üzem vezetősége, mivel a Patyolat csak hosszú időre vál­lal mosást, több váltás munka­köpenyről gondoskodott. így van mindig tiszta köpeny a dol gozók részére. A higiéniához tar­tozna még az udvar kikövezése, mert nyáron naponta többször kell locsolni a nagy por miatt, ami bőségesen száll az ablako­kon; az ajtókon át a munkater­mekbe; A JAVÍTÓMŰHELYBEN minden megtalálható, ami ki­sebb javításokhoz szükséges. Egy hegesztő apparátot épp az elmúlt héten kapott a javítóműhely, de nagy szükség lenne egy eszterga­padra is, mert esztergálás mi­att egy-egy gép sokszor napokig áll. A problémákat a Szeged környéki Sütőipar vezetősége igyekszik megoldani, azonban ez teljesen csak egy új tésztagyár felépülésével oldódna meg, _ A T r r « a p e i Hajójavítóban Rakják vissza a felbontott kövezetet! * Sajnos elég sűrűn tapasztal* zsa áruval megrakott kocsit két juk, hogy az úttest alatt átve- ló négy ember kemény, meg­zető esővek lerakása után a kö* feszitett, mintegy órahosszai vezetet nem rakják vissza. Ez munka után tudott kiemelni a tőrtént Újszegeden is a Töltés sárból. Nagyon szeretnénk mi, utcában, a volt Járvány-kórház* szegediek, ha már végre sehol náL Bevezették a vizet, s ezért a városban nem okoznának bosz­felszedték a kövezetet, de nem Kúságot a különböző vállalatok rakták vissza, csak beledobálták ^ {elbontják az úttes­a gödörbe a földet Igaz, az au- *J '' tők átszaladnak a felbontott «et, s aztán nem hozzák helyre, úton, de a napokban hat má* > Farkas József Ha ankét lesz a kereskedelmi dolgozók jutalékos bérrendszeréről Az állami kereskedelem bolti dolgozóinak bérezése ez év elejétől megváltozott: ju­talékos bérezés került beve­zetésre. E bérezéssel kapcso­latban már több probléma merült íel, számos vélemény, hangzott el és az eddigi ta­pasztalatok, javaslatok fel­használása érdekében ma délelőtt 9 órakor a Városi Ta­nács nagytermében ankét lesz. Az ankétot a Csongrád megyei, a Szegedi Városi Ta­nács (kereskelmi osztálya és a KPDSZ Csongrád megyei Te­rületi Bizottsága rendezi. Az ankét vezetője: Kószó Károly elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osz­tályának vezetője. A Tisza lassan-lassan vissza- lalás 18-ra szól, de valószínű, említeni az anyaghiány kárdé­húzódott medrében, s ha a leg- hogy a hajó hamarább elkészül, sét, mely már hónapok óta na­több embert ez nem érdekelte A másodikat jóval rövidebb idö pirenden tartatja" magát A is különösképpen, a tápéi hajó- alatt akarják elkészíteni: au- hajójavító anyagellátása ugyanis javítók ugyancsak örültek, hogy gusztus 15-re. A munkálatok botrányosnak mondható, min­a folyó végre rendet tanult. Az tervrajzok nyomán haladnak, ez denki erről panaszkodik — mél­áradó víz ugyanis kinyomta őket is újdonság, már csak azért is, ián. Maga a munkaverseny-moz­munkahelyükről, hátráltatta a mert a Tápéi Hajójavító, mint galom is az anyaghiány miatt munkát, legalábbis: megnehezí- neve is mutatja, javítóműhely és nem tud kifejlődni, hiszen az tette. A föld még mindig vizes, nem szokott új hajókat készí- egy-egy hajón folyó munkálato­puha, süppedékeny, s ez kedve- teni. Most azonban készít és kat állandóan meg kell szakíta­zőtlen, de a part mentén a hajó- ezek az első lépések már eddig ni, mert nincs mivel dolgozni. A testek körül, meg a víz fölött is sikeresnek bizonyulnak; vízügyigazgatóságnak készülő kotrógépen megy a munka: hajó például sehogvsem tud el­igyekeznek az emberek, hogy * munKaversenyroi készülni, mert a szükséges 300 májusban se maradjanak el a Természetesen ez a két mun- négyzetméter vaslemezt képte­kálat csak rcsze a Tápéi Hajó- lenek megkapni. Vasipari szak­javító munkájának; mely elég munkások — földet ásnak, mert sokoldalú. Méltán vetődik fel a nincs munkájuk. Azaz, munká­kérdés, mennyire segíti a mű- juk lenne, de anyag nincs, Ez hely dolgozóit, a tervteljesítést tarthatatlan állapot. Ilyen kö­maga jó oldala — tartja a mon- a munkaverseny. Meg kell val- rülmények között nemcsak, hogy dás —, s ezt többnyire igazolja lani; nem nagyon. A hajójavító- a munkaversenyből nem lesz is valami, jelen esetben az a ban jóformán nem volt mun- semmi, de a szakmunkások igye­nagy, rozsdás uszálytest, amc- kaverseny az elmúlt időkben, ós keznek mielőbb „túladni" mun­lyik ott fekszik a parton. A ezért is történt részben három kahelyükön, hiszen végtére is rossz, amelynek ez az uszály a héttel ezelőtt, hogy az üzemi m,egvan a kepzettsegük és azon jó oldalát igazolja - az áradás bizottságnál változás állott be: fc'uI miert keressenek keve­volt. A háborús időknek „hajó- Gera Ferenc ]ett az UB.el- sebbet: viszonylatban" ez az 1041 ton- nök> ^ vaióban tettre kész em* A műszakiak széttárják kezü­nas uszály volt az utolso ma- heraek bizonyult már eddig is. ket: ők nem tehetnek semmit, radványa. A hajójavító terüle- Kedden, 22-én a szakszervezeti illetve, amit lehet, azt meglé­tén kívül feküdt az árterület taggyű]ésen Gera elvtárs mun* szik. A Tápéi Hajójavítót Bu­agyagjaba süppedve, s nagy kaverseny problémával is fog- dapestről a MAHART látja el ! ""L-i lalkozott. Széli Illés a termelési anyaggal - legtöbbször elvben. a MAIIART-nak sincs 50 tonnás hegesztéssel készülő — álb'tólag -* anyaga, sokszor múlt hónapi 118 százalékos terv, teljesítés mögött. Egy szép vállalkozás Minden rossznak megvan hatnák a műhely területére, . , ,„ , . „ , c„i,„ , . , ... , , felelős —; aki mellesleg azon Sokszor nagy gondot okozott mar csak cft , ,.x__..1Jt _ azért is mert, ha parto, kellett hajón dolgozik, "ű a csoportvezető viszont Pesten áll az anyag, de volna elhúzni, az 80 ezer fo- J, . 6 ' . r , _ ... , í " .. rintba is bele került volna. Az " fo^a megszervezm a munJca- nem maja* nme. ozegenre szai­emelkedő víz aztán jó segítse- versenyt, s ebben a helyi part- htani. Az a véleményünk, hogy get adott: megemelte a rozsdás <™zet is scg.tsegere yan.tob* „€n mégis csak segíleni kel]e. vastetet, s vagy három héttel bck koz°» a";al> b°f "^J™ „e, ha Szegeden „em lehet _ •..,,„-.„• , . ja az aktiva-halozatot, mely hat, ^ ^Ste^SáTS: Us segítséget tud nyűjtani ab Pesten, hiszen mégiscsak több egynéhány éves fekvő helyé- ban> bo^ a TaPel HaJóJaWlA" n"** szaz munkassal dolgozo ről". Mindez nem' ment köny- ban meginduljon újra a munka- üzemről van szó. Ilyen anyagel­nyen, mert munka közben Gera verseny-mozgalom; látág melJett pedig nemcsakj Ferenc brigádját elkapta a vi- g „kényes" kérdés hogy munkaversenyról, de terv­har, zuhogott az eső, és olyan , , ,, , , ,, vadul fújt a szél, hogy a hajót Talán a munkaverseny-mozga- "cru muükáro1 sem lehet sz6! ki akarta tépni a vontatók kc- lommal kapcsolatban kell meg* András Sándor zéből nem is egyszer. Izmot, ________________________________________ ideget megfeszítő küzdelem volt, de az uszály már a javítómű­hely partrészén fekszik, dicsé­ret érte Gera Ferenc brigádjá­nak és minden munkásnak, aki segitkezett a vállalkozásban; December elsejére áll, illetve ring készen ez az uszály, mely akárcsak az osztrák és cseh ha­jók, a személyzet számára für­dővel, korszerű lakásokkal lesz ellátva. Már hozzákezdtek a 200 tonnás hajótest egy méter 20 centi magasságba emeléséhez, hogy így a hajófenék javításához hozzákezdjenek* WUi Elii lépések A korszerű hajóépítés első próbálkozásai is megindultak a Tápéi Hajójavítóban: két darab 50 tonnás hajót készítenek a Nyíregyházi Vízügyigazgatóság számára és ezek a hajók nem szegecseléssel, hanem hegesztés­sel készülnek. Az első június 20­ra kell, hogy elkészüljön. A vál­I helyiipari vállalatok munkájáról tárgyalt a Városi Tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt a Városi Ta- helyi ipar és kereskedelem szé­nécs végrehajtó bizottságának lesebb kooperációjára megfelelő ülésén a tanács szakigazgatási határozatot hozott. A végrehajtó ... , .,, ... bizottság eljár majd a VKG Mi­szerve. vezetőinek, tobb helyi- niszlériumballj hogy a szegedi ipari vállalat igazgatóinak rész, lakóházak karbantartására elő­vételével megvitatták a pénz- irányzott összeget emeljék fel. ügyi és a tervosztály jelentése A tavaszi mezőgazdasági mun­alapján a helyi tanácsi vállala- ka áJIas;il » megvizsgálta a vég­tok első negyedévi mérlegbeszá- rehajtó bizottság. A tavaszi ve-! ,,. . 1. .... , . test mindenütt befejezték, —' moloit. Az uj oteves terv első , ... ' . ' csak néhány nagyon vizes teru­negyedévében közel egymillió ^ maradt beveteUenül. A nS. forinttal teljesítették túl a helyi- , ,. , , ,. . .. venyápolasban nmes lemaradás ipari vállalatok a tervezett nye­reséget Hat veszteséges vállalat a varos környékén, a Dózsa és van Szegeden, amelyeknek mun- az Cj Élet Tsz már befejezte a kaját egyrészt fokozottabb el- cukorrépa egyelést is. Egyébkent JenörzésseJ, másrészt pedig a a szegcdi ,ennelőszövetkezctek kommunisták segítségévéi akar- , . , • ják megjavítani. A végrehajtó kukonca vetéstervük 80 szazaié­bizottság az egyes vállalatok hát négyzetes vetéssel teljesitet­munkájával is foglalkozott és a ték; Egy kútkifolyó és egy aláírás A tiszaszigeti közlegelő artézi kútja az ősszel — az­után, hogy a Szentesi Kút­fúró Vállalat elvégezte a főjavítást — rövid Időn be­lül teljesen hasznavehetet­lenné vált. Valahol a föld mélyében kilyukadt a veze­ték, s most már javítani sem lehet. Attól kezdve a falu dolgozó parasztjai és a községi tanács vezetői meg­kezdték a fűhöz-fához való szaladgálást, hogy mire a le­geltetési idény megkezdődik, legyen valamilyen kút és víz a közlegelőn. Kiss And­rás elvtárs, a VB elnöke ti­zenötször is járt a járási ta­nácsnál, hogy elintézze va­lahogy ezt a vízügyet. Ez azonban a sovány ígérgeté­seknél egyebet nem hozott. A falu dolgozó parasztjai gazdagyúléseken összeadták a forintjaikat, s háromtagú küldöttséget menesztettek a Földművelésügyi Minisztéri­umba, hogy engedélyt sze­rezzenek egy kútkifolyó megépítésére, mely ellátni, ivóvízzel a közlegelöre ki­járó 920 darabnyi állatot. A falu szélén ugyanis van egy bővizű, percenként 200 liter vizet adó ártézi kút. Arra lenne szükség, hogy ettől a kúttól egy kifolyót vezessenek a közlegelőre, és arra, hogy valaki engedé­lyezné a Szegedi Járási Ta­nácsnak, hogy a kutak javí­tására előirányzott százezer forintból valamennyit en­nek a kútkifolyónak a meg­építésére költsön. Ilyen em­ber azonban nincs a Föld­müvelésügyi Minisztérium­ban sem, hogy is lenne ak­kor a megyei tanács köz­séggazdálkodási osztályán. A megyei tanácstól és a já­rási tanácstól is már sok­sok kiszállás történt a ti­szaszigeti közlegelöre, hogy megállapítsák, tényleg kell-e oda kútkifolyó. Mindenki megállapította, hogy kell, de az táti mégse történt semmi Pedig a községi tanács el­nöke és a falu dolgozó pa­rasztjai a legnagyobb baj­ban vannak, mert a közle­gelőn vízhiány miatt be kell szüntetni a legeltetést. Sőt. a sertések általános oltását kellett elrendelni a faluban, a vízhiány miatt fenyegető sertéspestis, illetve orbáoc miatt. Itt az ideje, hogy változ­tassanak ezen a helyzeten az illetékesek! Ott állok a falu: Mihálytelek házsorainak elején és nézem az orvosi rendelő szép, korszerű épületét. Jön arra egy erös arc­csontú, idősebb ember, megböki Uisszélú fekete kalapját és oda­szól: — Tetszik, mi!? — Nagyon! Az öreg elégedett lehet a vá­lasszal és látva, hogy nem falu­belivel van dolga „kiokosit", helyesebben önérzetesen felele­veníti a rendelő születésének történetét. (Erről annakidején lapunkban beszámoltunk.) — A mi falunk népe — így emlékezik büszkén az öreg — a tceszcsések, egyéniek, a szegedi munkások és az orvosunk, a sze­gedi Fülöp doktor úr csinálta ezt a rendelőt. Olyan.. i ennye na ... — töpreng — összefogott munkával. (Társadalmi munkára gondolt.) — Ez pedig — mutat az or­vosi rendelő épületére — a mi klinikánk. Tavaly augusztus 20­iín avattuk. Így, így ..; Klinika. Persze van ebben sok túlzás, de a „klinika" szóval is azt akarják a falusiak kifejezni, hogy milyen fontosságot tulajdo­nítanak a rendelőnek és munká­jával nagyon elégedettek. Ügy hallottam különben — orvosok­tól —. hogy éppen Mihálytelken van az ország legszebb körzet­orvosi rendelője. A falusi klinika előtt árvács­kák és más virágok pompáznak. Jórészüket az orvos felesége hoz­ta és ültette. A bejárati főút ve< A FALU KLI gén pedig két apró fenyőfa áll. Mondhatná valaki, hogy ez tar­tozhat a széphez, de nincs köze a gyógyításhoz. Ez igaz. De igaz az is — tanúsítják a mi­hálytelkiek — a rendelőt kor­szerűen szerelték fel. A legkü­lönbözőbb műszerek mellett ta­lálni ott kvarclámpát is. És dr. Fülöp belgyógyászati és fogá­szati rendelést is egyaránt tart, hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és pénteken. A rendelések látogatottak. Persze vannak jócskán olyan emberek is, akik fogat húzatnak, vagy éppen megfázás ellen kér­nek gyógyszert. Ez azt is jelenti, hogy a falusi nép bizalma az orvostudomány iránt megnőve­kedett. Ehhez persze az is kel­lett, hogy legyen ott. Mihálytel­ken korszerű rendelő. A 84 esz­tendős Vass bácsi is bizalommal ballag el az orvoshoz, mert, mint mondta: „Segítenek rajtam". Kevesebb a foghíjas idős-, vagy fiatalember a faluban. Jól lehet, furcsán hangzik, de arra vall: másként, igényesebben törődnek magukkal az emberek. Ez jó és örvendetes. Még egy tény: az avatás óta mintegy kétezren, persze fogbetegek is, fordultak meg a falu klinikáján. * Mihálytelken most nincs hi­vatalosan rendelési nap. Az or­vos mégis rendelt. Sorra jönnek az édesanyák és ellenőrző vizs­gálatra hozzák pólyás gyerme­küket. Papp Lajosné, Kónya Vin­céné, Cseh Ferencné és mások. Szabó Istvánná — férje a Sza­bad Tisza Tszcs tagja — magához szorítja pólyába bugyolált szép takaróba göngyölt gyermekét, az öthónapos aranyos Ferikét. Be­szélgetünk, sok minden szóba kerül. Megállapítja: — Értékeljük nagyon a ren­delőt és örömünkre szolgál. Örülök annak is, hogy az én férjem is segített az építkezés­nél; tudja anyagot fuvarozott... Mihálytelken a híres fűszer­paprikát és a retket is termelik, nagy szakértelemmel. Hát erről is beszélgetünk. Ezt mondja az asszony: ,Nemsokára kiültetjük a szabad földbe a paprikapalán­lát. Szépek, már négy levélben vannak. ,4 retek zöme meg már oda van, felszedték, elszállítot­ták". Közben 6, helyesebben kis­gyermeke következik rendelésre. Az édesanya a váróteremben lé­vő, hófehér babavetkőztetőre te­szi gyermekét, s hamarosan in­dul. Amikar kijön a rendelőből, örömmel közli: — Nincs semmi baj, egészsé­ges a lelkem — néz kisgyerme­kére —. Megnyugtatott a dok­tor úr. Fülöp doktor rendel Rendelés után. Es ilyen hírrel jönnek a ren, delöben akkor járt többi édes­anyák is. örülnek, babusgatják a csöpségeket. * 4 Bent, a hófehér, példás rendű és tisztaságú rendelőben dr. Fü­löp Pál orvos elsorolja a hozzá intézett kérdésekre: — .4 terhességi vizsgálatokat is itt tartjuk. Az elmúlt év ősze óta ennek a kis falunak az asz­szonyai 37 gyermeket hoztak a világra. Itthon, a faluban — örül az orvos — nem volt csecsemő halott. Nagy, szivetmelengetö dolog »z4 Közben kopognak a rendelő ajtaján. Kriska Józsejné lép be, A veje — ahogy újságolják — a Szabad Tisza Tsz elnöke. — Bejöttem — mondja az or­vosnak és utána magukra hagy­juk őket. Kriska néni is az it­teni rendelőben kap kezelést. Miután kilép a rendelőből, si­kerül vele megismerkedni. Tőle is hallottam újból a klinika szót. Íme a véleménye: — Nagy jóság a klinika, az orvos itt. Jónéhány évvel eze­lőtt rá se mertünk volna erre gon­dolni, hogy így lesz. Meg az is jó, hogy a gyógyszert is itt kap­juk, azért se kell bemenni Sze­gedre, vagy Röszkére. Még egy­szer ismétli: nagy jóság a ren­delő. Találó és igaz ez. Morván Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom