Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

Vasárnap, 1856. május 29. 3 DELMflGYBRORSZBG Olvasd, terjeszd a Szabad Népet! A Szabad Nép a legna­gyobb példányszámú ma­gyar napilap. De még sok­kal többen olvashatnák ezt az újságot Szegeden és a járásban is. Mert, mit ad a Szabad Nép olvasóinak? Rendszeres és bőséges tájé­koztatást ad a nemzetközi élet eseményeiről, valamint az ország életéről. Napról napra helyes megvilágítás­ban tárja elénk a pártélet egy-egy kérdését. És min­denekelőtt mélyen szántó elvi, irányt mutató írások­ban magyarázza meg olva­sóinak mindennapi életünk jelentőségeinek, vagy a nemzetközi politika esemé­nyeinek az okait. A Szabad Népből megis­merhetjük azokat a kor­mányhatározatokat, ame­lyeknek ismerete nélkülöz­hetetlen falun, és városon is. Az új, fejlettebb mező­gazdasági eljárásokról, vagy az ipar korszerűsítése érde­kében tett legújabb lépé­sek felől egyaránt tájékoz­tat a Szabad Nép. Emellett kulturális életünk esemé­nyeivel, a jelentősebb új könyvekkel, színdarabokkal és filmekkel is megismer­tet bennünket. Hosszan lehetne részle­tezni azt, hogy mi minden­ben segít bennünket a Sza­bad Nép olvasása. Jó bor­nak nem kell cégér, tartja a közmondás. Ahelyett te­hát, hogy az újság erényeit sorolnánk, mondjuk el, hogy régebben az olvasók gyakorta panaszkodtak ami­att, hogy késve kapták ke­zükhöz az újságot. A Sza­bad Népet most már a ko­ra hajnali órákra eljuttatják Szegedre, hogy az első vo­natokkal, autóbuszokkal rendeltetési helyükre: elő­fizetőikhez jussanak a pél­dányok. fl szegedi egyetemek tanárai külföldön Dr. Kiss Árpád. Kossuth­díjas, a Szegedi Tudomány­egyetem Általános Kémiai és Fizikai Intézet professzora je­lenleg Moszkvában, dr. Koliay Kastner Jenő, Szegedi Tudo­mányegyetem Bölcsészettudo­mányi Kara professzora pedig Leningrádban tartózkodik. Nemrég tért haza párizsi és bécsi útjáról dr. Fodor Gábor kétszeres Kossuth-díjas tudós, s néhány nappal ezelőtt Prá­gába utazott. Dr. Szabó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen Kémiai tanszékvezető oro­fesszora egv Nyugat-Német­országban tartandó kongresz­szusra utazott. Dr. K&rpási Béla, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Bonc- Szö­vet- és Fejlődéstani Intézet professzora pedig Milánóban tartózkodik. Nemrég utazott Lipcsébe egyéves tanulmány­útra a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika két or_ vosa. dr. Szegvári Menyhért és dr. Sas Mihály tanársegéd.. Megalakult a „Béke" eszperantó szakkör Ez aztán harcsa! Tizennégy évi börtönre ítélték Endrődi Ferencet ' Szombaton hirdetett ítéle­tet a megyei bíróság Felföldi László tanácsa Endrődi Fe­renc bűnperébein. A vádat Tóth Kása Béla megyei ügyész képviselte. A több hó­napig tartó nyomozati eljá-t rás során a megyei ügyész­ség igen nehéz, bonyolult munkával derítette fel azo­kat a felháborító bűncselek­ményeket, amelyeiket End­n ődi Ferenc a szegedi SZTK­ban elkövetett. Endrődi 1946-ban került a szegedi SZTK-ba és a követ­kező esztendőtől kezdve egé­szen a letartóztatásáig a ház­tartási munkaadói nyilván­tartásokat, az egyezményes lipari munkáltatók nyilván­tartásait, a váromámyi lapo­kat, a járulék-idő kimutatá­sokat furfangos módon soro­•catosan meghamisította. Mi­iért? Azért, hogy ji egyeseknek jogtalan nyug­; díjat és járulékot folyósít­) hasson és ezért pénzt vett l fel tőlük. Áz iratokat tulajdonképpen nem ő kezelte, de felhasznál- • va pozícióját — jó fizetése volt s mint karnagy is kere­sett, hisz a nyugdíjcsoport vezetője és a szegedi SZTK helyettes ügyvezetője volt! — kulcsokkal tatokban bement e'oba a szobába, ahol a nyil­vántartásokat tartották és a kartonokra hamis adatokat vezetett be. Ügy állította be magát az "ügyfelei* előtt, hogy ő milyen "jó ember*, elin­tézi a nyugdíjakat, még ak­kor is, ha az nem törvé­nyes .. 4 Á "jóságos* emberről pél­dául Katona Andrásné a tárgyalásom a következőket mondotta el: "Elmentem Endrődihöz, hogy érdeklőd­jem a nyugdíjam folyósítása ügyében. Azt mondta, hogy nincs ki a munkaidőm, de ha fizetek 860 forintot SZTK­járulék címén, akkor ő elin­tézi, hogy megkapjam a nyugdíjat. Az ünneplő kabá­tomat adtam el, de nem kap­tam érte csak 600 forintot, A pénzt elvittem, s mondtam, hogy nincs semmim, amit már eladjak, csak egy kis élelmem. Azt mondta, alckor azt adjam el. Mindenemet eladtam, hogy néki kifizet­hessem a pénzt, amit zsebre­vágott .. .* Dani Anna szélütött, el­esett nőt lent a portán hall­gatták ki, mert nem bút az emeletre a tárgyalásra fel­jönni. Tőle 400 forintot csalt lei Endrődi. holott ennek a munlkásasszapynak enélkül is lehetett volna folyósítani a nyugdíjat, ha kérvényt ad be. Kothenc János bottal tá­molygott be a tárgyalóterem­be és elmondotta, hogy a szmoszédoktól kéregetett össze 2400 forintot, mert annyit követelt tőle Endrődi, Kcithencnak is módja Telt volna törvényes egyenes úton kérni a nyugdíját. Dudás Gi­zellának például meg volt teljesen a jogosultsága a nyugdíjra, mégis 600 forintot csikart ki tőle Endrődi. Ilymédon közel 30 ezer fo­rintot zsebelt be a nyugdíj­igénylőktől Endrődi Ferenc — aki egyéb­ként titkos spiritiszta társa­ságnak is tagja volt. Podlu­sányi Dezsőné, Szép. János és még más osztályidegen ele­mek egyáltalán nem voltak soha alkalmazásban, sőt ők tartottak alkalmazottat —, mégis munkaviszonyt igazoló okmányokat hamisított szá­mukra Endrődi, "ingyen*! Az ilyen bűnös haszonszer­zéssel, az egyszerű munkás­emberek becsapásával, csa­lással több mint 1 millió forint kárt okozott a népgazda­ságnak! 137 közokiratot hamisított meg és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett ismételt, kü­lönösen nagy kárt okozó bűn­cselekmény felelősségre voná­sa elől külföldre akart szökni. Endrődi a tárgyalás során bűneit beismerte és ezt figye­lembe vette a bíróság az íté­let meghozatalánál, A megyei bíróság Endrődi Ferencet 14 évi börtönre ítélte. Hatvankilenc évvel ezelőtt, 1887. május 21-én a cári Oroszországban, Varsóban a cenzúra egy kis, 48 oldalas könyvecske kiadását engedé­lyezte. A könyvecskében dr. Zamenhof Lajos orvos "dok­tor Esperanto* álnéven egy j nemzetközi segédnyelv 15 szabályból és 810 szógyöklbol álló nyelvtanát tette közzé. Ebből a magból' terebélye­sedett ki az elmúlt évtizedek során az eszperantó nyelv számos eredeti és különböző nyelvekből fordított műből álló irodalmával. Nagy jelentőségű ez a nyelv a népek egymás­közti békés érintkezése és barátsága szempontjából. Ezért fejlődik ma hatalmas lépésekkel az eszperantó­mozgalom, ezrét tanulják és tanítják a Szovjetunió és a demokratikus országok szá­mos városában, ezért híve minden egyszerű dolgozó 1 szerte a világon. Az eszpe­rantó nyelv is egy eszköz a világbókéért, a szebb és em­beribb világ megvalósításáért folytatott harcban. Szegeden a munkásmozga­lommal kapcsolatban a múlt­ban is élénk eszperantó-élet folyt. A régi munkás-eszpe­rantisták gyűltek össze má­jus 17-én este a Rókusi Mű­velődési Otthonban és meg­alakították a "BÉKE* eszpe­rantó szakkört. 22 szegedi esz­perantista volt jelen, de a hódmezővásárhelyi "Petőfi* Művelődési Otthon eszperan­tó szakkörének hét tagja is megjelent, hogy üdvözölje a kör megindulását. A szakkör elnökéül Tombácz Imrét, a Városi Tanács VB elnökhe­lyettesét, titkárául Boti László tanárt választották meg. A szakkör célja, hogy az eszpe­rantó nyelv segítségével a proletár-internacionalizmus szellemében közvetlen leve­lezési kapcsolatot létesítsen a magyar és a külföldi dolgo­zók, főként az ifjúság kö­zött. A szakkör május 21-cn, csü­törtökön este 6 órakor tan­folyamot indít, amelyen az érdeklődők kö. három hónap alatt megtanul­hatják az eszperantó nyelvet annyira, hogy önálló levele­zést folytathatnak. A tanfo­lyam természetesen ingyenes. Ugyanakkor a szakkör szere­tetted várja a régi eszperan­tistákat is. I Nemzetközi ifjúsági találkozót rendeznek május 27-én Móra halfán Május 27-én. vasárnap délután 2 órai kezdettel nemzet­közi ifjúsági találkozót rendeznek Mórahalom községben. Az ifjúsági találkozón hat külföldi fiatal is részt vesz és való­színűleg átjön Jugoszláviából a közeli Horgos község népi együttese is. A külföldi vendégek meglátogatják a Mórahalmi Gépállomást, majd megtekintik a Vörös Október Termelő­szövetkezetet. Este 7 órakor ifjúsági nagygyűléssel folytató­dik az ünnepi program. A nagygyűlésen Gosztonyi János elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára mond beszé­det, utána a külföldi vendégek üdvözlik a környékből össze­sereglett magyar fiatalokat. A nagygyűlés alkalmával a horgosi népi együttes kultúr­műsorral szórakoztatja az ifjúsági találkozó résztvevőit. A műsor után díszvacsorát rendeznek a községi művelődési ház­ban, majd reggelig tartó tánc következik. * Az ifjúsági találkozón Röszke. Ásottlhalom, Dornaszék, Zákányszék, Csórva és Öttömös községekből többezer DISZ­fiatal és termelőszövetkezeti tag megjelenésére számítanak. Az ásotthalmi Szabadságharcos Termelőszövetkezet például több mint 200 taggal képviselteti magát. Június 3: PEDAGÓGUSNAP Június 3-án rendezik meg hazánkban ötödször az orszá­gos pedagógus napot, amelyen népünk ünnepli és köszönti a pedagógusokat. A központi ünnepség ebben az évben is az Országházban lesz, ahol június 2-án hazánk legjobb nevelői: óvónők, tanítók és tanárok ekkor kapják meg a „Kiváló óvó­nő", a „Kiváló tanító" és a „Kiváló tanár" kitüntető oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat. A megyeszékihelyeken és a megyei jogú városokban, így Szegeden is ugyancsak június 2-án tartják a megyei ünnepségeket, ahol a jól dolgozó neve­lőknek „Az Oktatásügy kiváló dolgozója" kitüntető jelvényt és pénzjutalmat adnak át. Június 3-án pedig a városokban, községekben és a falvakban rendezett ünnepségeken köszön­tik a pedagógusokat. Ezen a napon is. mint minden évben, egész népünk megbecsüléssel és szeretettel fogja köszönteni legnagyobb kincsünk — gyermekeink — nevelőit. Kcpünk azt az óriás-harcsát ábrázolja, amelynek kifogá­sáról az elmúlt héten részle­tesen beszámoltunk olvasó­inknak. A hatalmas harcsa hossza két és félméter, súlya 86 kiló. — A kiskundorozsmai zene­iskola hangversenye. Kiskttn­dorozsrnán 1955. szeptemberé­ben indult meg szervezett for­mában a zeneoktatás, Bán­hidi Ödön tanítónőképző in­tézeti zenetanár, zeneiskolai igazgató vezetésével. A kis­kundorozsmaiaík régi kíván­sága végre teljesült, s ma már a 70-en felüli létszám­mal működő zeneiskola ön­álló hangversennyel léphet a közönség elé. Az első bemu-' tatkozó növendék-hangver­senyt vasárnap este 7 órakor tartják a kiskundorozsmai művelődési otthonban. A község lelkes, s a kulturális munkát szem előtt tartó veze­tősége és az iskola szorgal­mas, fiatal testülete biztosí­ték arra, hogy ez a bemutat-i kozó, s egyben éwégi hang­verseny sikerekben gazdag­nak ígérkezik. — Az újító-mesterek és ipari tanulók első országos konferenciáját május 18-án és 19-én rendezik meg az építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában. A konferen­cián vasipari, bányaipari, építőipari és traktoros tanu­lók vesznek részt. Ztidsla-úloto á SzwietuftiéfraH DÉR ENDRE útinaplója ' A GORKIJ IRODALMI INTÉZET a Moszkva központjában emelkedő Metropol-szállodától — állandó szállásunktól — kissé távol esik, épp ezért taxival közelítettem meg. Olcsó a taxi­tarifa, három rubelt fizettem a hosszú útért. Á terebélyes fákkal övezett utcáról rácsoskapu nyílik egy tágas udvarra, s valahol az udvar vegén emelkedik az intézet épülete. Barátságos arcú. energikus mozgású. 36—38 év körüli szőke férji fogad az épületben: V. I. Borscsakov elvtárs, az intézet igazgatója. Olyan közvetlen hangnemben indul a társalgás, mintha régi és bizalmas ismerőst köszöntene. — Mindenekelőtt azzal kell kezdenem — mondja —, hogy két intézetről, illetve két ta­gozatról van szó tulajdonképp. Az „alsó"-tago­zaton résztvevők a középiskola elvégzése, csel­Irg két-három, újságírással töltött esztendő lilán kcriilneh hozzánk, öt évig tanulnak, s egyetemi diplomát kapnak az intézet elvégzése után. Az intézetnek aspiránsai is vannak, akik előzően itt végeztek jobbára nálunk, s éppiígy, mint egyéb egyetemi intézetben, bizonyos vizs­gák letétele és disszertáció megvédése után az irodalomtudományok kandidátusaivá lesznek. — Bárki jelentkezhet erre az „alsó"-tago­zatra? — Igen. de a felvételnek bizonyos feltetelei vannak. Valamilyen irodalmi, vagy kritikai miiben előzően meg kell nyilatkoznia az illető fiatalember tehetségének. Olykor egy-egy ne­ves iró ajánlatára foglalkozik a jelentkezővel a felvételi bizottság, mely a tanszékek, az Írószö­vetség, a társadalmi szervek képviselőiből cs az igazgatóból áll. Körülbelül 30-40 diákot veszünk fel évente, s azon igyekszünk az ala­pos felvételi megszorítások után, hogy a való­ban tehetségesek semmiképp le ne morzsolód­janak. — A tantárgyak? 1 - SZISZTEMATIKUSAN TANÍTUNK orosz ~pocfalgtT)törjémteti ykágirodalmMj, esztétikaij filozófiai, politikai tárgyakat. Az iin. alkotói­szemnárb írnokon műfaji terület sierint vesznek részt a hallgatók, tehát külön szemináriumot tartunk a költő-, prózaíró-, drámaíró- és újság­író-jelöltek, kritikusnak, irodalomtörténésznek készülök számára. A szakmai szemináriumokat neves írók, költők, kritikusok, irodalomtörté­nészek vezetik. 1933-ban alapították Of inté­zetet. s Gorkij tanácsai szerint szervezték meg a munkál. Folyóiratot is indítottak n „növen­dékek" számára „Ifjú Gárda" címmel a harmin­cas években, ebben látott elsőízben napvilágot nyomtatásban Osztrovszhij: ,.Az acélt meged­zih" című műve is. Annakidején Karavajeva szerkesztette a lapot. A folyóirat később évekre megszűnt. Az idén ismét megindítjuk, szerkesz­tését Makaröv vállalta. Reméljük, hogy olyan színvonalas lapot sillerül szerkesztenünk, ami­lyen akkoriban volt az „Ifjú Gárda", amikor a mostani idősebb gárda tagjai — egyebek közt. Szimonov és Dolmatoszkij is az intézet tanulói sorában voltak. Ismert írók műveit is rendsze­resen közölni fogjuk a fiatalok kísérletező jel­legű próbálkozásai mellett. — S mi a helyzet az úgynevezett „felsö"-ta­gozaton?" — A jclsű-tagozat speciális kísérletként indult egy esztendeje. Kétéves kurzusunkon huszonöt nemzetiség fiatal írói. az írószövetség hét-három jó könyvvel kitűnt fiatal tagjai vesznek részt. Akadt közlük, aki kevéssé ismerte az orosz nyelvet, s szívós tanulással sajátította el. Negy­venen vannak a mostam másodévesek, » ugyancsak negyvenen az ősszel felvett első év­folyam hallgatói. Tehát a kurzus első, végzett évfolyamát ez év nyarán bocsátjuk szárnyra. A végzett évfolyam tagjai valamelyik népi demo­kratikus országban tett tanulmányúttal fejezik be a tanulást. — Milyen előadásokat hallgatnak? — EGYES IRODALOMTÖRTÉNETI ESZ­TÉTIKAI PROBLÉMAKÖRT, ölelnek fel ta előadások. Nemcsupán a szovjet és nyugati irodalom problémáit tárgyaljuk, hanem zenei, képzőművészeti, filozófiai, történelmi, és poli­tikai gazdaságtani vonatkozású kérdéseket is. A főcél: a tudományos és szakmai ismeretek mi­nél intenzivebb kibővítése. Hetente egyszer, szerdán délutánra előadást szervezünk a tudo­mányok. mindenekelőtt á természettudományok újdonságaiból, legaktuálisabb eredményeiről. Ezeket Moszkva legkiemelkedőbb szakemberei tartják. A hallgatók által írt müveket alkotói szemináriumokon bírálják meg. A költői, pró­zaírói. drámaírói szemináriumok vezetői neves költőink, íróink közül kerülnek ki. Egyebek között Leonov, Fegyin, Pausztovszkij, Vera Inber, Iszakovszkij, Tvardovszkij vezetnek sze­mináriumot. A szemináriumi foglalkozások mel­lett természetesen a jiatal írók fejlődésével külön-külön is foglalkoznak a szemináriumve­zetők. Persze, nem is olyan „fiatalok" ezek a mi hallgatóink — korra nézve. Zömmel har­minc és negyven közöttiek. Négy napon át — napi hat órában — hallgatnak előadásokat, il­letve vesznek részt a szemináriumokon, majd két alliotó-nap következik. — Melyik műjaj művelőiből vannak legtöb­ben? — Költőkből. Körülbelül hatvanan vannak, a tíz-tizenkét dramaturg és nijolc-tiz prózaíró mel­lett. Meg kell mondanunk, elégedetlenek va­gyunk a művek megjelentetési lehetőségeivel. Ebben a tekintetben sokkal nagyobb gondos­kodást érdemelnénk, hiszen például Siraz, Armenszkij, Csekantejev, vagy az üzbég Gulja­nov. aki most a szovjethatalom létrejöttéről irt kiváló, fordulatos regényt, — nagy ígéret. A: orosz Holendro „Szerencsétlen eset" című no­velláskötelével tűnt ki. l.yubov Kabo nő-írónk „A Dnyeszter mögött" címmel irt érdemes re­gényt. — Kapnak-e ösztöndíjai az tró-hallgatók? — A KÉTÉVES TANFOLYAM HALLGATÓI ezertől ezerötszáz rubelig terjedő ösztöndíjai, kapnak havonta, attól jüggven. van-e család­juk. Tudjuk, hogy ez kevés, s harcolunk azért, hogy felemeljék az ösztöndíjakat. Bizonyosan nem eredménytelenül. — A lakáskérdést hogyan oldották meg? — A „kétévesek" számára különszobáliat biz­tosítottunk helyben, az alsó-tagozatbelick egy Moszkva környéki író-telep lakói. Olt kettesé­vel laknak. Borscsakov elvtárs a máíbdévfolyam előadá­sára is elvezet és ott érdekfeszítő fejtegetést hallunk arról: objektivista volt-e Solohov ábrá­zolási módját illetően, vagy sem? Az előadó én-eket sorakoztat fel a regény alapján, s egyszerre élénken közbeszól valaki a hallgatóság soraiból. Parázs vita alakul ki az előadó és a közbeszóló közölt arról, hogyan fe­jezi ki Solohov az ö személyes viszonyulását, figuráihoz? Miután kivitatkozták magukat So­lohov „képszerű konkrétságáról" — ahogyan ők mondták —, az előadó nyugodtan folytatja fej­tegetéseit. Meglepő volt számomra ez a fesztelen közbe­szólás, s ez a láthatóan szabad, közvetlen vita­szellem előadás közben. Az előadást követően csontosami, szikár férfi twleszkedik hozzám, s kitörő örömmel üdvözöl — finnül, mint testvérnép fia a testvérnép fiát. A Finn-Karéi Köztársaságból való. Látom az arcán: mérhetetlenül csalódott, mivel nem ér­tem dallamos nyelvét. — Hiába, rég volt, amikor az őseink együtt nyargalták az Ural tövét, — mentegetőzöm. S MEGÍGÉREM: IIA MAGYARORSZÁG TALÁLNA LENNI az a népi demokratikus ál­lom,' amelyben az elvtársak körülnéznek a tan­folyam végeztével, örömömben finnül fogom öt köszönteni hazámban, melyről — amint mond­ja — annyi szépet hallott s olvasott. (Éoly tatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom