Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-19 / 117. szám

Szombat, 1956. május 19. 5 Megvitatták a Szegedi Tudományegyetemen az új ötéves terv irányelveit Á Szegcdi Tudományegyetem politikai gazdaságtan és földrajzi tanszéke a főiskolai földrajzi tanszékével, nyilvános vitát rendezett a második ötéves terv irányelveiről. Az értefcezleten megjelent és felszólalt Ladá* nyi Benedek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Részt vett Krajkó Gyula elvtárs, az egyetemi pártbizottság titkára. Baráti Dezső elvtárs, a Tudományegyetem rektora, Princz Gyula elvtárs, egyetemi tanszékvezető tanár, a földrajzi tudományok kandidátusa, Nagy Lajos elvtárs, a politikai gazdaságtan tanszék vezetője, az egyetem több más professzora, adjunktusa, tanára, tanársegéde. Baróti Dezső elvtárs megnyitója után igen szenvedélyes vita alakult ki az új ötéves terv irányelvei fölött. Nagy Szilveszter tanársegéd többek között azt javasolta, hogy a nemzetközi együttműködéssel részletesebben foglalkozzon a terv. Korpás Emil elvtárs, az. egyetem földrajzi intézetének docense részletesen foglalkozott a vita során Szeged városföldrajzi munkájának jelentőségével. Többek között megemlítette: "Megoldandó feladat a Szeged környéki vadvizek és talajvizek kérdésének tisz- I t ázása is. Szeged és a délalföldi városok vonzásterületének kuta-1 tása, továbbá a város vízellá- ! tásának és a szennyvizek levezetésének komplex földrajzi módszerrel történő feldolgozása elengedhetetlen Szeged fejlesztése szempontjából a második ötéves terv során». Korpás elvtárs részletesen foglalkozott az iparágak fejlesztésének lehetőségeivel Szegeden és a geomorfológiai kutatások jelentőségével a még kevésbé feltárt Délalföld területén. Elmondotta. hogy a talaj földrajzi problémák és a paleohidrográfiai viszonyok tisztázását az ötéves terv folyamán végre akarják hajtani és a kutatások eredményeivel a szocialista tervezés számára hasznos segítséget nyújtanak. Aldobolyi Nagy Miklós elvtárs, főiskolai tanár, a földrajzi tanszék vezetője igen értékes javaslatokat tett a második ötéves terv helyi vonatkozású feladatainak megoldása előkészítéséhez. Javasolta; a szegcdi geográfiai felsőoktatási intézmények készítsenek egy közös ötéves kutatási munkatervet. Alakítsanak egy bizottságot és dolgozzák ki — egyelőre státusz vonatkozások nélkül és pusztán keretszervezetként «— egy délalföldi tudományos intézet felállításának javaslatát. Ez az intézet koordinálná azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a Délalföld területével kapcsolatosak. Bekapcsolódott a vitába Szádeczky-Kardoss Samu elvtárs, egyetemi docens is. Karakasevich Károly elvtárs, főiskolai docens hangoztatta: a második ötéves tervben különös jelentőséget kell fordítani a szegedi táj sajátosságának megfelelő mezőgazdasági termeivények fejlesztésére. A homoki szőlők például Szeged vidékén kitűnőek, s tudnánk ezen a vidéken kon-Jót is termeszteni, hisz ezt mi külföldről hozzuk be; tehát helyi komlóval cl lehetne látni a sörgyártást. Pálmai Mátyás elvtárs, egyetemi adjunktus a belvízvédelem gyökeres rendezésére hívta fel a figyelmet, hisz Szeged az ország legmélyebb pontján fekszik. Elavult' a város csatornázása és az utak, lakások építését, az egész városfejlesztést mélygeológiai kutatások alapján sokoldalúan kellene megoldani már a következő ötéves tervben. Princz Gyula professzor elvtárs felszólalásában hangsúlyozta: -Szeged város jelentőségének megfelelő fejlesztését, amely külön szerepel az új ötéves tervjavaslatban. Szeged szellemi életétől várja a kormány, vagyis a részleteket, az elméleti megalapozásokat nekünk kell kidolgoznunk, s átadnunk a gyakorlati élet számára-. Horváth Róbert elvtárs, egyetemi tanár országos vonatkozásban a hazai kultúrák fej-' lesztéséről, a mezőgazdasági termelés tervszerű, meggondolt emeléséről beszélt. Javasolta többek között, hogy például a termelőszövetkezeti elnökiképzést ne egy intézetben végezzék, hanem 4— 5-szörösére emeljék fel .az elnökök tanulásának lehetőségét. Kiss József elvtárs, az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozója is részt vett az egyetemi tanárok értékes vitájában. Felszólalásában többek között az űjszegedi gyár dolgozók által való megközelítésének megrövidítését javasolta. Nagy István elvtárs, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője különösen a szegedi fűszerpaprika termesztésének problémáival foglalkozott. Wagner Richárd elvtárs, az Éghajlattani Intézet igazgatója javasolta; vegyék fel az ötéves tervbe a meteorológiai kutatások kiszélesítését. Az ország területén több meteorológiai jelző részlegeket állítsanak fel: például a csapadék mennyiségének jó előre való tudatosítása elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából. Wagner profeszszor foglalkozott a növényi kártevők elleni küzdelemmel, a komplex-kutatások, a mikroklímái kutatás oíl; eredményeinek fokozásával, felhasználásával. Hangsúlyozta, hogy az új ötéves tervben egyre nagyobb gondot kell fordítani az üzemek klímájának vizsgálatára, a gyárak elhelyezésére és javasolta; mivel Szeged a leglaposabb rész az országban, az ötéves terv során a nap energiájának felhasználását, hasznosítását is előtérbe kell helyezni. Helyesnek tartaná, ha Szegeden felállítanának egy bioIkilimatológiai obszervatóriumot. Zádori Béláné elvtársnő, a Külkereskedelmi Minisztérium piackutatási főosztályának dolgozója felhívta a szegedi egyetem tanáriainak figyelmét arra, hogy tudományos munkával is segítsék elő a város környékén rgen eredményesen termelhető földieper, őszibarack termesztését. Baróti Dezső elvtárs zárószavában többek között megemlítette: minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a szabadtéri játékokat — amely mind városgazdasági, mind pedig külkereskedelmi vonatkozásban igen jelentős — ismét felelevenítsék. Az értékes vita közel há- . rom óráig tartott. A Szegedi Ruhagyárban készül az üzem ötéves terve Dologzóink nagy lelkesedéssel fogadták, hogy üzemünk, mint kijelölt üzem, elkészítheti ötéves távlati tervét. A terv elkészítésének nagy munkáját pártbizottságunk és vállalatvezetőségünk irányítja. Műszaki konferenciát tartottunk, ahol műszaki dolgozóinkkal az iparági számokat, az iparágra háruló feladatokat ismertettük, majd ezután megalakultak a műszaki tanácsok, amelyek naponta csoportos beszélgetéseken ismertetik az elvégzendő feladatokat dolgozóinkkal. Az ismertetések után nagy erővel bonta* kozott ki dolgozóink aktivitása, amelyet bizonyít az általuk eddig beadott 304) javaslat is. A dolgozóink által benyújtott javaslatokon kívül az egyes műszaki osztályok is elkészítik javaslataikat. A javaslatok rendezése most van még folyamatban, de már most kezd azokból kibontakozni az az irány, amely felé vállalatunkat fejlesztenünk kell. Foór György KŐEcrdeltfi javasTnlok CIPÖ-ÜGYBEN Szegeden a cipőboltokban !ban ragaszkodnak a gyárak 35—38 számú fiúszandált 1c- az országos egységes, úgynevehet ugyan kapni, de nehezek, jzett szortimanthez, amelyek kemények, feltörik a serdülő i tájigényeknek. — ebben az gyerekek lábát. Lányoknak esetben Szeged vevőinek — való fehér szandál -edi" ép- | nem mindig felelnek meg. Pélpen a legkeresettebb számok- dául városunkban általában ban ritkán akad. A férfi szán- j több kisebbszámú cipőre van dálokban sem lehet nagvon j szükség, mint például a da válogatni és az olcsó 120 — 150 forintos szép. közkedvelt például a makói Cipésziparf Szövetkezet a napokban küldött a Cipőnagykereskedelmi Vállalatnak barna hasított bőrből készült férfi cipőket, amelyek ott a szövetkezetiben már hónapok óta elfeküdtek. (Nem is csoda, hisz oly csúKésziilődés az Ünnepi Könyvhétre Á Könyvterjesztő Vállalat 207-es számú szegedi boltja dolgozói nagyon komolyan készülődnek az Ünnepi Könyvhétre, mely június 3— 10 közt kerül megrendezésre hazánkban. Máris hozzáfogtak a könyvcsomagok összeállításához, hogv minél előbb eljuttassák az üzemekbe, az iskolákba, az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe. A megfelelő könyvmennyiségen és minden igényt kielégítő könyvválasztékkal akarják elérni azt, hogy az .Ünnepi Könyvhét minden dolgozó számára a legnagyobb megelégedést nyújtsa. Szegeden, a hatalmas járási területeket is beleértve, több mint 250 helyen lesznek könyvárusitások. Szegeden 125 üzem kérte a könVvárusítést. 20 általános-, 8 középiskolában és 3 városi sátorban árusítják a szórakoztató. tanító és nevelő irodalmat. A könyvhét alkalmából valamennyi községünkben a könyvvásárok mellett könyvkiállítást is rendeznek, hogv minél szélesebben nyerjenek betekintést a bő választékba falusi dolgozóink. Gépállomásokra és állami gazdaságokba. a nagyterületű járás minden egyes részébe május 25-ig eljuttatják a könyveket, május 30-ig pedig valamennyi szegedi üzem és iskola megkapja igényének megfelelően a kívánt könyvcsomagokat. Napjainkban az új magyar irodalom mind nagyobb és nagyobb tért hódit hazámkban és külföldön egyaránt. Ez évi Ünnepi Könyvhetünk is arra hivatott, hogv könyveinket eljuttassuk a dolgozók széles tömegeihez. — Szegedi kórusok hangversenyeznek május 19-én és 20-án a Szegedi Tudományegyetem aulájában. A hangverseny szombaton délután 2 órakor kezdődik. A kétnapos, nagyszabású zenei eseményről a Magyar Rádió hangfelvételeket készít. — Gyorsműködésű számoló automaták címmel tart előadást ma, szombaton este 6 órakor a TTIT rendezésében, a Bolyai Intézet Aradi vértanúk tere 1. szám alatti tantermében Tarján Rezső, a műszaki tudományok tora. női szandál is kevés van jelenleg városunkban. A kirakatokban, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat raktárában ezer számra található különböző cipő. Mennyiségiben bőségesen el vagyunk látva. Ebben a negyedévben Szegeden már eddig 30.000 / pár cipővel több fogyott cl. mint az elmúlt év hasonló másfél hónapjában. Viszont nemcsak a kereslet, hanem a minőségi követelmény is egyre fokozódik és egyes cipőféilieségben hiány mutatkozik. Ennek oka, hogy a cipőt-készítők. eladók és vevők között nincs még megfelelő összhang. Néhány javaslat a hi'bák megjavítására: 35—38-as számú fiú* szandál elegendő érkezett a városba, azonban .ló formája és olcsó ára miatt a kisebblábú felnőttek előszeretettel vásárolják. A tanulság ebből az: ezekből a fiúszandálokból még többet gyártson, a debreceni, a tatai, a bonyhádi. a Szegedi Cipőgyár. nyák.) Meg volt az anyag, a nántúli részen. Éppen ezért a , munkalehetőség. — miért cipőgyárainknak törekedni nem készítettek szebb cioókell arra. hogy a fog-asztók j ket? Tehát ha a meglévő igényeinek megfelelően a ka- | anyagból sokkal ízlésesebb. pósabb számokból többet gyártsanak. A \ cipőgyáraink egy-egy * modellből általában csak nagyobb mennyiséget tudnak készíteni: a gépek kihasználása, a munka folyamatossága követeli ezt meg. Azonban — elsősorban a nők — mindig érdekes, divatos cipőkre vágynak, amelyek csak addig kapósak, amíg újak. meg nem szokják őket. Az úgynevezett , .sláger" cipőkből sokat nem lehet készíteni, mert a divat elmultával nem kelnek el. Például márciusban drapp. bordó színben az úgynevezett kaliforniai cipőkért kapkodtak, a nők, napok alatt elfogyott az üzletekben. Utána kellett rendelni. Áprilisban megérkeztek a cipők, de nem vette senki, pedig igen szépeit. A divatos olcsó cipőket a kisipari szövetkezeteknek. — nékik erre nagyobb a lehetőségük — kellene gvártaniok. kevesebb I mennyiségben. A nagyipar inI kább a közkedvelt sleep szan2

, ., „ , . _ i 'iva.uru a ivvzivxxavcii. a. , Az elmult ő^zej- m!nd I dálokat készítse, amiből országosan mind ^edig városi viszonylatban a cipőt árusító üzletek vezetőinek bemutatták azokat a modelleket, amelyeknek gyártására ebben az esztendőben kerül sor. Mintegy 200 modell közül több. mint 100-at választottak ki az üzletvezetők, mondván erre lesz szükségük a szegedi nőknek, férfiaknak, gyermekeknek. A modellel; szépek voltak, ízlésesék. előreláthattólag kapósak. — mégis a mintapéldányok 70 százalékát sem készítette el sorozatban gyáriparunk, ami választék rovására ment. Tehát: ne csak kínáljunk, hanem gyártsuk is le az ígért modelleket! Q /annak igen szép női 'cipők, amelyek készítédok- sénél a számsorozat összeállításában van a hiba. ÁltaláVirágos fiákerek Csak azt sajnáltam aztán — én magam nem hallottam, mások emiitették —, hogy olyan szakállas, dohos nótát danolgattak valamerre. Mert igaz ugyan, van > hangulata annak is, hogy Ez aztán Igen? Es ha hány felvirágzott valódi borosüveg is feltűnt a ballag már a vén a középiskolások ballagá- fiákeros paripával. A jókedvű diákok kezében, diák ...", de mégis ez a sáról irtunk egy hírfej- fiákerokon meg a fia- s mindenekelőtt az első ps és K. érettségizők nyit, erről legalább sze- lalok foglaltak helyet, kocsin ott vitték a felvi- hivatalból jóváhagyott gedi jegyzetben illik ugyan kicsikét zsúfoltan, rágozott háromszínű búcsúdala volt, afféle fimegemlékezni. Ezek a mert úgy látszik, hogy zászlót magukkal liszterinduló, mint szokgyerekek istenigazában ez a nagymúltú és lián- A csoda tudja ahogy ták mondani. Ám, ha tették gulatos közlekedési esz- ( mcglátlam a mene- uekik tetszett, vessenek feledhetetlenné maguknak az utolsó na- köz kiveszőfélben van f ~ fiákeres v;_ magukra, sajnálom. Hipokat, azt az időt, amely- Szegeden. No, pedig mit " felvonul3sukat, ,zen ehhez a kedves fiáról úgy szoktak megem- -u szólna ehhez Mikszáth eszembejutott egy diáli béres menethez nem lékezni az öreg tanárok Kálmán, avagy Tömör- aki én voltam. Es be- íl'Jen de valami bemagas pátosszal, hogy hény István, hát még a csületszavamra sajnál- leváló nóta illenék, mint .,amikor az élet küszö- ró-sás emlékű Krúdy (am> hogy magam is ° »Cement a nap a mabét átléptük". Hát pon- Gyula úr, aki aztán iga- nefn' lehetek közöttük, 8a járásán.. vagy, tosan ennek a küszöb- z3n csak spiccesen köz- vagy, hogy mi annak- mít tudom én. Hanem nek az átlépését tették lekedett fiáker nélkül! idején miért nem esi- 'Saz> amí >8az' tiz év felejthetetlenné saját- hlert ő már bizonyosan náltunk magunknak n'a,t a m' kedves zenemaguknak ők, ha nem is nem ült volna autóba Uyen vidám búcsú-kocsi- szerzőink, költőink, szöpatetikusan. hanem in- a fiáker helyett — bár- házást' Hát most már vegiróink, slágerszerzőkább játékosan, vidár mennyire is gyorsabb, mindegy, hiszen az az ink, satöbbi, satöbbi, man - szóval fiatalo- vagy kényelmesebb az, idő tényleg elmúlt, és - ,nár találhattak volna ki san. Az egyetemet vég- rfc feleannyi hangulat semmi pénzért sem tér valami igazán hangulaté orvostanhallgatok es sinc$ benne, _ mint vissza nekünk. Némám, tos, varázslatos, szivunkgyógyszerészhallgatok. ahogyan ezel{ a fiatalok csak ilyenkor, emlék ké- bői való, magyar es mai Tegnap déltájban tör- sem ültek. Fiákeron bú- piben, ha másokat lá- uótat erre az egyszeri altént pedig, hogy a sze csúzkodtak a párosan, tunk a pár év előtti bú- kálómra, mikor az emgedi utcákon felvonult a vagy egyedül, éveken csúzá diákok helyében, bej átlépi azt a bizonyos tizennyolc felvirágzott keresztül besétált szegedi Nagyon kedvesek vol- küszöböt, fiáker, csoda tudja utcáktól. Itt-ott egy-két tak, szívemből valók. (németh) zar.os 5.< szágosan hiánv van. kétségtelen, hogv nem megy minden — ígv A cipőgyártás sem — zavartalanul. előadódnak különböző anyag, gyártási problémák. divatosabb. a keres letnsk megfelelő modelleket készítenek a cipőgyáraink és szövetkezeteink, akkor a meglévő lehetőségeken belül növekszik minőségileg is a dolgozók ciPOOllátÓSa, I Természetesen van még jőnéhány apró kis probléma, ami megoldásra vár. de talán a felsoroltak a legalapvetőbbel;. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat is fordítson nagyobb gondot a cipőboltok megrendeléseire, a lehetőségek keretein belül pontosan a megjelölt számok szerint lássa el az árudákat. A cipőket árusítók jól ismerik a vevők kívánságait, tehát a cipőt, készítők és tervezők feltétlenül hallgassák meg őket minél sűrűbben és időben előre gondoskodjanak már a következő őszi és tavaszi modellek készítéséről és sorozatgyártásáról. A meglévő hibák viszont nem azt jelentik, hogy borúsan lássuk a cipóellátásri az elmúlt évek alatt állandóan fejlődött cipőiparunk s az elkövetkezendő hetekben is például, szép olcsó nőj szandálok, divatos ,-kapÓ6" cipők kerülnek forgalomba a szegedi üzletekben. M. T. Az első szegedi textilipari konferencia után Egy hete már, hogy megtartották Szegeden az I. Textilipari Konferenciát, melyen Szeged és a környék valamennyi textilüzemének műszaki dolgozói részt vettek. A konferencia tanulságaként azt lehet megállapítani, hogy sokat segített az elkövetkezendő munkák előkészítésében. A rostfonóipari részkonferencián például elhatározták, hogy kapcsolatot teremtenek a Textilipari Kutató Intézet és a Szegedi Kenderfonógyár között, a gyártástechnológia tökéletesítése céljából. E kapcsolat eredményességéről, egy év múlva adnak majd számot. Ugyancsak helyes volt az a kezdeményezés is, hogy a rostfonóipar részkemferenciáján elhangzott előadásokat és vitát írásban is megkapják a rost fonóiparban dolgozó szakemberek. A szövőipari részkonferencián felvetették a külföldi tapasztalatokat felkutató és feldolgozó munkabizottság alakítását. Ez szükségszerű is, hiszen számos olyan külföldről érkezett folyóirat található az MTESZ-ben is, melyek még feldolgozásra várnak. E munkabizottság negyedévenként beszámol majd az MTESZ szövő szakos tagjainak a külföldön közkinccsé vált technikai, szervezési és egyéb eredményekről. A szövőipr»i részkonferencia résztvevői határozták el. hogy az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál munkabizottságot alakítanak, a feszültségviszony szabályozó szerkezet len-kender-szövödei kikísérletezésére és annak alkalmazására. A pamutfonóipari részkonfererjcián abban egyeztek meg, hogy az elhangzott előadásokat az üzemeken belül tovább vitatják, mivel a teljes vitára idő hiányában lehetőség nem volt. Helyes nagyon, hogy a konferencián résztvevők az elhangzottakat megvitatják az üzemben, s azok alapján jajaslatokat tesznek majd egyes kezdeményezések alkalmazására. A ruházati iparj konferencián a vártnál kevesebben jelentek meg, a résztvevők többsége a Szegedi Ruhagyár dolgozóiból tevődött ki, A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták: milyen feladatai vannak a konfekcióiparnak a második ötéves tervben. Különösen a műszaki fejlesztés nagyobbmérvű fokozását helyeselték, s elhatározták, feltérképezik a vállalatok műszaki fejlesztési körülményeit, s javaslatokat tesznek egyes intézkedések bevezetésére. Ezenkívül megegyeztek abban, hogy a kutató intézetek munkáját az üzemekben gyakorlatban ismertetik, s a dolgozók véleményét továbbítják a kutató intézeteknek. Ugyanekkor elhatározták azt is. hogy munkabizottságot alakítanak. melynek a feladata felmérni a műanyagok alkalmazhatóságát. Igen hasznosnak bizonyult az első szegedi textilipari konferencia, s nagyban előrelendítette a különböző iparágak technikai fejlesztésének lehetőségét,, s minden bizonynyal az eredmények rövidesen jelentkeznek majd. A konferencia azonban csak akkor éri el igazi célját, ha arról hosszú időn keresztül vita folyik mind a műszaki, mind az egyéb beosztású dolgozók között, s a véleményeket öszszeegyeztetve a textilipar további előrehaladását, fejlődését eredményezi,