Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-18 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 116. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1930. május 18. A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának aktívaértekezlete a Sportcsarnokban A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága ma, május 18-án délután 5 órakor pártaktiva-értekezletet tart a Nemzeti Sportcsarnokban. Napirend: A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs, a I Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkái ra, A budapesti pártaktíva értekezletét a Kossuth-rádió pénteken este 19 óra 30 perces kezdettel teljes egészében közvetíti. 'a második ötéves terv vitája Egyre élénkebben foglalkoztatja a szegedi dolgozózókat a második ötéves terv irányelv-tervezete. Különösen az üzemi munkások tanulmányozzák és vitatják a párt Központi Vezetősége által nyilvánosságra hozott tervjavaslatot. A pártszervezetek legtöbb helyen segítik a tömegek javaslatának, bírálatának széleskörű kibontakozását, hiszen az a cél, hogy hazánk minden öntudatos polgára megismerje és magáénak vallja az új ötéves tervet. Ezért szerveznek gyűléseket, pártnapokat, aktíva-értekezleteket a pártszervezetek, ezért mozgósítják a népnevelőket és a pártbizalmiakat a vita kifejlesztésére. Vannak nagyon sokan, akik nem tesznek észrevételt, megjegyzést a tervjavaslattal kapcsolatban, csupán helyeslésüknek adnak szóban, vagy írásban kifejezést. A helyeslés is állásfoglalás, a párt és a kormány figyelembe veszi, amikor végleges formában kidolgozzák és törvénnyé emelik az új ötéves tervet. De még alaposabban figyelembe veszik és értékelik az elhangzott, vagy beküldött javaslatokat. A tervet a tömegek hajtják végre, feltétlenül szükséges tehát meghallgatni, mit mondanak. S minél többet mondanak, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy magukénak vallják a nagy nemzeti programot és teljes erővel dolgoznak megvalósításáért. A konzervgyári pártszervezet május 10-én hívott össze először aktíva-gyűlést. Miután ismertették, hogy milyen összegű beruházásokat javasol a párt, 13 elvtárs szólt hozzá és tett fontos észrevételt. Burok Ferenc például fontosnak tartja, hogy a csomagoló anyagokat fedél alatt tárolják, mert a jelenlegi körülmények között átáznak és nehezítik, késleltetik a szállítást. Javasolta a vagonok mozgatásának mcchanizálását is, hogy ne kelijen 10—12 embert elhívni a termelésből, ha rendezni kell a vasúti kocsikat. Hevesi Károly elvtárs egy egyszerű daru beállítását tartja szükségesnek, hogy könynyebb és gyorsabb legyen a rakodás. Nagy érdeklődéssel és sokan vettek részt az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat pártbizottsága által öszszehívott értekezleten is. A 15 hozzászóló között volt Sugár Miklós elvtárs is, aki a következőket mondotta: „Népgazdasági szempontból szükséges lenne, hogy a nehéz konfekció gyártása az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál legyen. A Ruhagyárban például * ponyvák feldolgozásánál végenkint sokszor fél méter hulladék is adódik kisebb gyűrődéseik, vagy színváltozások miatt. Ez esetleg kiküszöbölhető lenne, ha a hulladékot ugyanaz a vállalat dolgozná fel, amely az illető anyagot előállítja". Marosi János elvtárs helytelenítette, hogy eddig nem mindig néztük meg, mennyibe kerül egyik-másik építkezés és ennek milyen gazdasági kihatása lesz. Ezért az új ötéves tervben nagyobb körültekintéssel kell felhasználni a beruházásokat. Pozsgay Gyula az önköltség csökkentése érdekében egy középnehéz esztergapad, valamint egy univerzális maró- és haránt gyalugép beállítását tartja szükségesnek. A Szegedi Ecsetgyárban Kovács Sándor üzemfenntartó lakatos az üzem elavult gépparkjára hívta fel a figyelmet. Elmondotta a gyűlésen: szégyelte, hogy a nemrég Szegeden járt román vendégek mosolyogtak az üzem kezdetleges munkaeszközein, jó lenne tehát, ha az ötéves tervben új gépeket kapnának. Gyengéje a vitának, hogy a dolgozók legtöbb esetben nem a tervjavaslat egyes pontjait veszik vizsgálat alá, hanem csak általában mondják el észrevételeiket, igényeiket. Erre is feltétlenül szükség van. De ha a pártszervezetek még alaposabban megismertetik az irányelv-tervezetet, sokkal konkrétabbak és természetesen hasznosabbak is lesznek a javaslatok. A Szegedi Kenderfonógyárban néhányan azt kifogásolták, hogy a tervjavaslat nem ír elő Szeged számára új ipari üzemeket. Ez kétségkívül így van és meg lehet érteni azokat, akik szóvá teszik. Nyilván mindenki örülne egy új szegedi üzemnek, amely új munkalehetőséget biztosítana. Sajnos azonban, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. A második ötéves tervben csak ott, annyi és olyan üzemet létesítünk, ahol, amennyi és amilyen nélkülözhetetlenül fontos, s nem megy az életszínvonal emelésének rovására. Éppen az első ötéves terv hibáiból vonta le a párt azt a tanulságot, hogy most sokkal szerényebben, átgondoltabban tervezzünk, vagyis a szocializmus építése közben fokozatosan és állandóan emelkedjék a lakosság jóléte. A pártszervezetek bátorítsák, lelkesítsék még jobban a dolgozókat a vitában való aktív részvételre, észrevételeik, indítványaik elmondására, vagy leírására. De egyúttal azt is magyarázzák szüntelenül az embereknek: a második ötéves terv reális, megvalósítható terv, érdemes szívvel-lélekkel dolgozni a megvalósításáért. Nem akarunk erőnket meghaladó tervet készít-ni, nem akarunk sokat markolni és keveset fogni. Inkább meglévő erőforrásaink, rejtett tartalékaink józan felmérésével kevesebbet tervezünk — az nem baj, ha többet valósítunk meg kitűzött céljainknál. Ezért a pártbizalmiak, a népnsvelők buzdítsák a dolgozókat az irányelvtervezet még alaposabb tanulmányozására. Tegyenek minél többen olyan javaslatot, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a lehető legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára. Megkezdődött a megyében a fűszerpaprika ültetése Annak ellenére, hogy az idei április nem kedvezett a fűszerpaprika-palánta nevelésének, mégis az elmúlt évinél jóval korábban és nagyobb területen — már má; jus 10-e körül — megkezdődött a megyében a palánták kiültetése. Az Elmúlt évben a megye mezőgazdasági szocialista szektorai és egyénileg termelői mintegy 500— 550 holdra elegendő meleg-, vagy langyoságyi palántát neveltek, tehát a korai kiültetésnek nincs semmi akadálya. Az ültetéshez és a gyors megeredéshez jó tenyészfeltételek alakultak ki a május elejei lehűlés után. Ezt használják most ki a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó paprikatermelők. Az eperjesi Lenin és a vásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet, továbbá a vásárhelyi Bem Tsz két-két holdon fejpzte már be a fűszerpaprika kiültetését. A korai kiültetés eredményessége minden évben kimutatható. Például az elmúlt esztendőben a mártélyi Haladás Termelőszövetkezet május 5-én és 6-án kiültetett Új gép, új nyersanyag a Farostlemezgyárban egyholdas parcellájáról 69 mázsa 55 kiló csövespaprikát szedett le, amelyért 12.374 forint vételárat és 8626 forint prémiumot kapott. A hódme- i zővásárhelyi Engels Termelőszövetkezet ugyanígy májusi ületetésű 1 hold 100 négyszögöl parcellájáról 61 mázsa 30 kiló csövespaorikát adott. "Korai ültetéssel a nagyobb hozam elérésére« — indított termelőszövetkezeti paprikatermelési versenyben 40 ter- j melőszövetkezet vesz részt, i ezek a tsz-ek majdnem kivé- i tel nélkül kiültetésre alkalmas palántákicai rendelkeznek. Mégis egyes termelőszövetkezetek halogatják a kiültetés megkezdését, pedig kiültetésre alkalmasabb időjárást a későbbiekben már inába várnak. A megye fűszerpaprika termeléssel foglalkozó termelőszövetkezetei ne halogassák tehát az ültetési munkáltat, hanem kövessék az eperjesi Lenin, a vásárhelyi Dózsa és Bem Tsz-ek példáját. Veres Péter Paprikafeldolgozó Vállalat, Szeged, termelési oszt. vezető A Szegedi Farostlemezgyárban hosszú Ideig probléma volt a hasabfak felaprítása. Nemrég gép érkezett, amely biztosítja az üzemeltetéshez szükséges aprított fa-mennyiséget. Az uji gep, a korongbalta, háromszor annyi fát aprít, mint az eddig használt gép. Sclmcczi János, a korongbalta etetője egymaga ellátja alapanyaggal a rostüzemet. • Május 27: Építők Ünnepe Május utolsó vasárnapja minden esztendőben a hagyományos Építők Ünnepe. Az idei esztendőben is az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol-. gozók Szakszervezete országosan nagyszabású népünnepélyeket rendez ezen a napon, ez évben május 27-én. A Csongrád megyei építőmunkások, faipari dolgozók, anyaggyártóipariak, tervezők részére Szegeden rendezi meg a szakszervezet az Építők Ünnepét. Üjszegeden egésznapos gazdag kulturális és sportrendezvények, változatos szórakozási alkalmak, olcsó ételés italsátrak várják a dolgozók tömegeit. A szakszervezet ízléses jelvényeket is bocsátott ki az Építők Ünnepére. A jelvények árusítását már megkezdték az üzemek-' ben. Az Építők Ünnepén az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének tagjai együtt szórakoznak a város valamennyi dolgozójával. A rendezvények mindenütt díjmentesek lesznek. A részletes program ismertetésére még visszatérünk, Az új gimnázium névadó ünnepsége Névadó ünnepélyt rendez a harmadik szegedi általános gimnázium vasárnap délelőtt 10 órakor az intézet dísztermében. Az új gimnáziumot a magyar munkásosztály kiemelkedő alakjáról, a mártírhalált halt Ságvári Endréről nevezik el. Ünnepi beszédet mond: Kuszin Miklós, aDJSZ Városi Bizottságának titkára. A névadó ünnepség tiszteletére ugyanaznap délután 4 órakor hangversenyt rendeznek az intézet énekkara és szólistái közreműködésével. Vezényel: Szécsi József. A hangverseny után A laboratórium valóságos kis üzem. Itt kísérletezik ki a farost gyártástechnológiáját. A főzőkádban új rostanyag feldolgozásához kezdtek. Kenderpozdorját főznek, hogy ' utána farostlemezt készítsenek belőle. A minőségellenőrző gép azt mutatja, hogy a pozdorjából készült farostlemez megfelelő. Szakilási szilárdsága és hajzenés, táncos klubdélutánnal I lékonysága alig kisebb, mint a fából készült rostlemezé. Az folytatódik a névadó ünne- nyersanyag feldolgozása hasznos, kifizető, még aprítani 1 sem kell. 1 • ' (Liebmann Béla felvételei) -Az úi ötéves ferv szegedi létesítményeiből Átadták az Ecsetgyár új raktárát és kazánházát Tegnap délelőtt a Szegedi Ecsetgyárban átadták rendeltetésének az újonnan épített raktárat és kazánházat. Az üzem, az építőipari vállalat, a tanácsok, a szakszervezet, a tűzrendészet és az egészségvédelem képviselői alaposan átvizsgálták az új építményeket és jelentéktelen hibáktól eltekintve — mint a kazánház szellőzésének végleges megoldása, vagy a vészkijárat bukóablakkal való felszerelése — megfelelőnek talállák azokat, A 280 ezer forintos építkezésen mindössze 395 forint értékben mutatkozott minőségi hiba. Szabó Lajos, az Ecsetgyár igazgatója, megelégedéssel nyilatkozott az Építőipari Vállalat munkájáról, csupán egyetlen kifogása volt, de ez is a tervezőket érintette. A tervekben ugyanis annak idején tévesen állapították meg a villanyszerelési és az épületgépészeti munkák értékét és ez nehezítette az építkezést. Tudomásunk szerint az Építőipari Vállalat is panaszt emelt a tervezés hibái miatt, mert ezek zavart okoztak az ő munkájában is, Kiss József íöépítésvezetőtől egyébként arról is tudomást szereztünk, hogy az Építőipari Vállalat határidő előtt készítette el az Ecsetgyár új épületeit, mert a tervek szerint csak június 31-én kellett volna átadni ezeket. Ök azonban minden igyekezetükkel azon voltak, hogy segítsenek az üzemen. A munka sürgősségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az új kazánházat munka közben, a működő kazán fölé építették. Az új kazánház tágas és levegős, szinte összehasonlíthatatlan a régi kis téglaházikóval. A raktárépület azonban még a kazánháznál is jelentősebb az üzemnek. Eddig ugyanis nem volt itt tisztességes raktár. hanem rozoga, régi és tűzveszélyes fabódék álltak a mai korszerű emeletes építmény helyén. Az új kazánháziba egyébként új, nagyobb kazánt is kíván szerezni az üzem. A közeljövőben tekintenek meg egy megfelelő méretű — 52 négyzetméter fűtőfelületű —, nagyobb kazánt Szentgotthárdon, Ez a kazán — amennyiben a minősége is a méreteihez hasonlóképpen kedvező és megegyezésre tudnak jutni — nagyban elősegítené az üzem munkáját, pontosan: a fa és az ecsetekbe használatos szőr szárítását. Az Ecsetgyár új raktára és kazánháza tulajdonképpen a második ötéves terv első jelentősebb átadott alkotása Szegeden. És ezt az új létesítményt nég számos, ennél is jelentősebb, komolyabb értéket képviselő beruházás, építkezés követi. Az Ecsetgyár új épületeinek annál komolyabb jelentőséget kell tulajdonítanunk, mivel ez az üzem a nehéziparnak s általában az iparnak nélkülözhetetlen kellékeket készít. Ezzel a munkájával értékes valutát takarít meg, mert importunkat csökkenti. Egyébként a látogató első pillantásra felméri az új épületeknek az üzem képében a szerepét: ezek a modern korszerű gyárépületek alakítják újjá az Ecsetgyár képét, amely ezzel is valóban gyárszerűbb lett. (néraeth)