Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

Szerda. 1956. május 16. 3 OELMfl GYBRORSZflG MÁJUSI ESŐ Az utóbbi négy nap alatt szinte országszerte kiadós eső esett, néhol több is, mint amenjt nyire egyszerre szükség lett volna. Az időjárásjelentések he­lyenkint még esőt, ugyanakkor erősebb felmelegedést jeleznek. Az ilyen időjárásból még egy hét is elégséges ahhoz, hogy szántóföldjeinket, tavaszi kapás növényeinket egyik napról a másikra teljesen ellepje a gaz. Az időjárás és saját jól felfogott egyéni érdekeink parancsolóan arra köteleznek bennünket, hogy azokon a területeken, ahol már kikelt a vetemény, azonnal lás­sunk hozzá a kapáláshoz. Fo­gasboronával; vegyszerekkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel kezdjük meg a gyom­irtást­A tapasztalt gazda jól tudja: a az a föld, amelyen akár csak két hetet is késtek a kapálással, már korántsem adhat olyan jó ter­mést, mint az a talaj, melyet egész évben tisztán, gvommente' sen tartottak. Az időben történő növényápolás az egyik legalap­vetőbb biztosítéka a jó termés elérésének. Nem szabad a növényápolás teljes megkezdését halogatni azért sem, mert már rövidesen itt lesz az ideje a fűkaszálásnak, a lucerna vágásnak is. Szaporo­dik a tennivaló a gyümölcsös-­kertekben, a szőlőkben, s köny­nyen a körmünkre éghet, össze; torlódhat a sok tavaszi és nyá­ri munka. A szegedi járás dolgozó pfe rasztjai is megszokták már, hogy sok mindenben, sokféle munka kezdésében gyakran a termelő­szövetkezetekhez igazodnak.­Várják a tsz-ek példamutatását.­Most is erről van szó. Ami Sze­ged és a járás 53 termelőszövet' kezetét és termelőszövetkezeti csoportját illeti, o példamutatás körül jelenleg nincs is hiba. A tsz-ek földjein már mindenütt csaknem teljesen befejeződött a cukorrépa második kapálása is, sőt egyes helyeken, a járásban először a tápéi Ady Endre Ter­melőszövetkezetben, már a cu' kor- és a takarmányrépa egye­lcse is javában lialad. Ennek a derék példamutatásnak a kuko­rica, a burgonya és a többi ta' vaszi növények kapálása idején sem szabad csökkenni, Gépállomásaink dolgozói a ta­vaszi vetés idejcn megmutatták, mire képesek második ötéves tervünk első évi feladatainak a mezőgazdaságban való sikeres végrehajtásáért. A sándorfalvi traktorosok például a tavaszi vetési munkákban országosan az első helyet küzdöllék ki ma­guknak. Felázott, vízhúzta terű' leteken százféle nehézséggel megküzdvo harcoltak azért, hogy minden mag időre a földbe ke-­riiljön. A deszkiek különösen a kukorica négyzetes vetésében tűntek ki, de sorra vehetnénk ta' Ián a szegedi járás valamennyi gépállomását. Ezek az ered­mények biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy gépállomásaink traktorislái, műszaki dolgozói most a növényápolás kezdetétől fogva a befejezésig derekasan helytálljanak, korábban szerzett hírnevüket, eredményeiket to­vább növeljék. Mi szükséges eh­hez? Először is az, hogy késle­kedés nélkül minden kullivátor, növényvédőgép induljon ki a l^atárba, mert az idén lesz mun­kájuk annyi, hogy csak győzzék elvégezni. A négyzetesen vetett kukorica, napraforgó táblákat keresztbe és hosszába gépekkel kapálhatjuk. Ne sajnáljuk liát a földet és a gépet, kapáljunk annyiszor, ahányszor csak a nö­vény és a talaj megkívánja. A több munkának nagyobb ter­més lesz az ára. A gépek jobb kihasználásával termelőszövetkezeteinkben nagy kézi munkaerők szabadulnak fel. Tsz elnökeink, a brigádvezetők gondja, hogy mégis mindenütt szervezetten, s gyorsan haladjon a munka. Oda kell irányítani az embereket, ahol kevesebb lehe­tőség van a gépek használatára, aprólékos, igényes munkát kell csinálni. Itt van már a paprika ülteté­sek ideje is. A korábbi években végzett kísérletek eredményei mutatják, hogy a legtöbb termést arról a paprika-földről lehet be­takarítani, melyen június első hetei helyett már május derekán elvégezték a kiültetést. Az esős időjárás arra késztet bennünket, hogy a szőlő' és a gyümölcsfák permetezésével sem várhatunk sokáig. Ezek mind olyan feladatok, melyek nagyon sok kézi munkaerőt kívánnak. Csinálni kell ezeket is, ugyanak­kor a szántóföldi növényápolás­nak is haladnia kell. Mindezek­ből kitűnik tehát, milyen nagy szükség van a jó szervezésre, az előrelátó, irányító munkára. Amikor pártunk és kormá­nyunk közzétette a második öt­éves terv tervezetét, a szegedi járás termelőszövetkezeti tagjai, egyéni gazdái közül is többen mondották: kissé soknak tartjuk öt év alatt a mezőgazdasági ter­méshozamok 27 százalékos eme­lését. Amikor azonban számba­vették a lehetőségeket, látták, hogy ha nem könnyen is, de tel­jesíthető ez a feladat. Idei lehe­tőségeinket nagymértékben nö­veli a kedvező időjárás is. Mint egy régi szólás-mondás tartja: a májusi esőnek minden csepp­je aranyat ér. Saját szorgalmun­kon, hozzáértésünkön, munkasze­retetünkön múlik, hogy most mi­ként tudjuk hasznosítani ezt az aranyat. B szegedi orvosegyetem fejlesztése Második ötéves tervünk irányelvei kiterjednek éle­tünk minden területére, s igen nagy szerepet kap ben­ne az életszínvonal, a kultúra és a tudomány fejlesztésének hangsúlyozása. Különösen fontos szerepet kap a köz­egészség- és járványügyi há­lózat és az orvostudományi képzés további szélesítése. Az ország egyes területeinek fej­lesztéséről szólva az irányel­vek többek között kimond­ják: "Gondoskodni kell Szeged város jelentőségének meg­felelő fejlesztéséről, korsze­rűsíteni kell a szegedi or­vosi egyetemet". S míg a tervezetet vitatja, s végső mederbe tereli né­pünk, máris érezni az ötéves terv hatását városunk orvos­tudományi intézeteiben is. Ezért kerestük fel most dr. Kukán Ferenc professzor elv­társat, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem dékánját, és dr. Med-gyesi Endre elvtár­sat, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem gazdasági hiva­tala igazgatóját, hogy beszél­jenek városunk dolgozóinak a tervezet szegedi korikrpt vo­natkozásairól. — Az 1956-os esztendőre gépek, műszerek és egyéb intézeti berendezésekre egymillió forintot kaptunk — mondja dr. Medgyesi End­re elvtárs, miközben kiteríti elénk a szegedi egyetemi vá­rosrészt magába foglaló táv­lati tea-vek albumát. — A nagyobb, perspekti­vikus beruházás- azonban az­zal a 300 ezer forinttal indult meg, melyet nemrég kaptunk a szemészeti klinika korsze­rűsítése, tervrajzának lét­rehozására. Ezzel indul a jövő évi 10 mil­lió forintc« orvosegyetemi be­ruházás, amelyből 8 millió fo­rintot csak a szemészeti kli­nika megépítendő két szárny­épülete és a berendezés kor­szerűsítése ölel fel. Kétmillió forintot pedig egyéb intéze­tekre fordítunk. — Miért éppen a szemé­szeti klinika korszerűsítésé­vel kezdik a nagy munkát? — kérdezzük dr. Kukán Fe­renc professzortól. — A sürgős, elvégzendő munkák között ez a legsürge­tőbb. A jelenlegi szemészeti klinika épülete és a berende­zés a legkorábbi létesítmény, Borverseny Szőlő- és bortermé­sünk növelését, javítását jelentősen segítik a ha­gyományos borverse­nyek, ezért a Földműve­lésügyi Minisztérium a versenyt az idén is meg­hirdeti. Ezen részt vehet­nek mindazok az állami, kísérleti, cél- és tangaz­daságok, egyéni terme­lők, termelőszövetkeze­tek, termelőszövetkezeti csoportok, amelyek az utóbbi években kiváló minőségi és mennyiségi eredményt értek el, s borbeadási kötelezettsé­geiknek eleget tettek. Az országos borver­senyt megyei versenyek előzik meg. A megyei vetélkedés eredményei alapján a termelési szektorok és a minőségi csoportok szerinti első három helyezett termelő bora vesz részt az orszá­gos versenyben. A megyei versenyeket június 26-án, az országos versenyt pedig július 25­én zárják. A díjnyertes termelők borait az orszá­gos mezőgazdasági kiál­lításon mutatják be. A magyar írók részvéf távirata Szovjet Írók Szövetsége MOSZKVA . Fájdalommal, s a legmélyebb megrendüléssel értesül­tünk A. A. Fagyejev elvtársnak, szövetségük vezetősége tit­kárának, a kiváló békeharcosnak és a magyar írók feledhe­tetlen és nagyra becsült barátjának tragikus haláláról. A magyar nép, a magyar irodalom híven őrzi és kegyelettel ápolja majd az örökbecsű „Tizenkilencen" és az „Ifjú Gár­da" szerzőjének emlékét. MAGYAR IRÖK SZÖVETSÉGE VERES PÉTER TAMÁS ALADÁR MÁTÉ GYÖRGY s mint ilyen, sok tekintetben már elégtelen, szűk, kicsi és korszerűtlen. A nyolcmillió forintos beruházással sok­minden problémánk megol­dódik. A trachoma-osztály korszerű berendezése mellett elhelyezést nyernek majd a jól felszerelt tantermek, me­lyeket eddig nagyon hiányol­tunk. — S mi lesz a jelenlegi sze­mészeti klinika helyén? — Átadjuk az orvostudo­mányi elméleti intézetek­nek. A gyógyszerész kar jobb elhe­lyezése is lehetővé válik majd benne, s egy országos onkológiai (rák-kutató) intézet létesí­tése is. Elképzelésünk szerint oda­költözik a Kórélettani Intézet is, amely jelenleg a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika alagsorában dolgozik — so­rolja tömören dr. Kukán Fe­renc professzor, s átadja a további szavakat dr. Med­gyesi Endrének, aki bemu­tatja Szeged város és a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem elképzelései alapján ké­szült távlati terveket. — Bulganyin elvtárs a XX. kongresszuson elhangzott be­szédében idézte Lenin elvtárs szavaát, amely szerint nem le­het hosszú időszakot és ko­moly sikert szem előtt tartó terv nélkül dolgozni. Ezt tük­rözi Szeged város egyetemi és főiskolai negyedéről készült távlati elméleti terv is, mely­nek szövegében ilyen sorok olvashatók: ... "a reális opti­mumra, a nagyobb gazdasági lehetőségekre kell fölké­szülni". Dr. Medgyesi Endre elv­társsal folytatott további be­szélgetésből megtudtuk, hogy az eredeti terv Pongrácz Pál mérnök diplomamunkája volt. Csakhogy Pongrácz Pál elvtárs nagyszerű tervezése figyelmen kívül hagyta az egyetemek gazdasági objek­tumainak, hivatalainak elhe­lyezését. Az eredeti diplomatervet a Szegedi Orvostudományi Egyetem átdolgozta és meg­fogalmazta a gyakorlati lé­pések végrehajtásának a módját is. A távlati terv rajzán fel­tüntetett jelmagyarázat har­mincnégy rövid pontban szól a megvalósítás szükségessé­géről. Az elsőtől — az egész­ségügyi dolgozók lakóházától — az utolsóig — a fürdő* és csónakházig — terjed a min­dent átfogó figyelmesség. A két pont között a gyógy- és kutatóintézetek, valamint a gazdasági objektumok foglol­nak helyet, az Oldal utcától a Roosewelt térig. — Ez a távlati terv gon­dosan ügyel arra, hogy a jelzett területen lévő régi egyetemi épületekhez ha­sonló stílusú és a környé­ken található műemlékek­kel összhangban lévő épü­letterveket készítsenek majd, melyek az elkövetkező ötéves tervekben valósulnak meg a Tisza partján — mondja, mintegy summázva szavait a búcsúzáskor dr. Medgyesi Endre elvtárs. Szeged egyetemi és főisko­lai negyede tervének nagy­szerű albuma beszédesen jó­részt még magában rejti jö­vendő alkotásainkat, büszke­ségeinket, de az első megva­lósulások után sorra követ­keznek a többiek, mert az album hivatva van az alul­ról jövő tervezést kikiáltani a nagyszerű megvalósításig. Ixtdi Ferenc Ülést tart a 111. kerületi Tanács Csütörtökön délután 2 órakor a Juhász Gyula Diákotthon nagytermében (Tolbucliin sugár­út 41.) ülést tart a III. kerületi Tanács. A napirend elűtt a vég­rehajtó bizottság elnöke beszá­mol a megelőző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásá­ról. A tavaszi mezőgazdasági munkák állását Csúcs Mihály YB-tag ismerteti. A város- és községgazdálkodási VB belvíz­veszély elhárítása érdekében vég­zett munkájáról Györkéi Lajos, az Állandó Bizottság elnöke szá­mol be. A tanácsülés nyilvános. Ismerd meg hazádat | Június 3-án indul az első különvonat Miskolcra Ki ne szeretne utazni, ki ne szeretné megismerni ha­zánk legszebb tájait — a Du­nántúlt a Balatonnal és Me­csekkel, a Mátrát, és a Bük­köt, tengerszemeivel és üdü­lőivel, vagy akár az Alföld mesze híres vidékeit? Éppen ezért nagy érdeklődéssel ol­vassák a dolgozók az IBUSZ Klauzál téri irodájának kira­kataiban a felhívást: „Ismerd meg hazádat!" Munkatársunk ezzel kap­csolatban kérdéseket intézett Ruzsáli Pálhoz, az IBUSZ szegedi irodájának vezetőjé­hez, aki a következőket vála­szolta: — Az „Ismerd meg hazá­dat" mozgalom hétvégi olcsó különvonatok indításával va­lósul meg. A dolgozók minél nagyobb tömegeinek kívá­nunk ezzel lehetőséget terem­teni arra, hogy eljuthassanak hazánk pazar szépségű tájai­ra, hogy beutazhassák termé­szeti kincsekben gazdag or­szágunkat. További beszélgetések so­rán kiderült, hogy ezen a nyáron máris számos hétvégi különvonat indul az „Iimerd meg hazádat!" mozgalom ke­retében. Ezekre a különvo­natokra a MÁV 66 százalékos kedvezményt biztosít az uta­zóknak, úgyhogy valóban ol­csó utazási lehetőségről van szó. A nyár folyamán külön­vonat indul majd Pécsre, mecseki kirándulással össze­kötve, Gyöngyös végállomás­sal a Mátrába, ahol lehetőség nyílik Galyatető, Kékestetö, Mátrahé~a megtekintésére. Ugyancsak különvonatot in­dítanak az Alföld egyik leg­nagyobb gyógyfürdőjébe — Gyopáros-fürdőre is. Az első különvonat az egé­szen közeli jövőben: június 3-án indul Miskolcra, lillafü­redi és miskolctapolcai ki­rándulással. A részvételi dij 46 forint 30 fillér. Azt hisz­szük, ez az összeg nem jelent különösebb megterhelést az utazni vágyó és utazni szerető dolgozóknak, éppen ezért va­lószínűleg nagy népszerűség­nek örvendenek majd az „Is­merd meg hazádat!" mozga­lom hétvégi különvonatai. Erkölcs és telefon Ki gondolná, hogy a telefon és az erkölcs kö­zött összefüggés van? Nem a telefonbetyá­rokra gondolok. Tudom, vannak, akik nyegle és ostoba szórakozásból éj­szaka felhívnak embere­ket, zavarják nyugalmu­kat, gyötrik őket. Ez is erkölcstelenség. A telefon-beszerelés­ről van szó. Tavaly decemberben — tehát már egy jó fél­éve — kérvényt adtam be a Postához. Telefon beszerelését kértem. Azután vártam. Hosszú hetekig nem történt semmi. A besze­relés nekem sürgős volt. Munkám megkönnyítését vártam és reméltem tőle. Érdeklődtem, szaladgál­tam hát utána. Végül kiderült, ha telefont akarok, előre be kell fi­zetnem a szerelési díjat, kétszáz forintot. Kifizettem. Azután új­ra vártam, érdeklődtem és szaladgáltam, de nem történt semmi. Megtudtam később, hogy nemcsak én va­gyok így. Többen vár­juk a telefont, dolgozó, munkás emberek, s a Posta nem törődik ve­lünk. Felvette a pénzt és hallgat. Tiltakozom ez ellen. Mi, akik szeretnénk a telefont, megrendelők vagyunk. Fizettünk. Nem kevés pénzt, két­száz forintot. Jogaink vannak. Elvárhatjuk, mi több, követelhetjük a te­lefont. Amikor fizet­tünk, mindannyian azt hittük, pár nap, de leg­feljebb egy-két hét múlva lesz telefonunk. De hosszú hónapok tel­tek el és sehol semmi. A pénzünk ott van a Pos­tánál. Soha senki, se eladó, se munkavállaló nem merte azt megtenni, hog\t az áruért, vagy a munkáért előre felvett pénzt hónapokig tarto­gassa magánál és csak aztán jelentkezzék mun­kára vagy adja át az árut. A Posta meri. Azt hiszi, kapitalista dolog úgy intézni az ügyet, hogy in az áru, hoci a pénzt, elvégeztem a munkát, kérem érte a juttatást. S nyilván azt tartja demokratikusnak, hogy hónapokkal előre felvegye a pénzt, s ül­jön rajta. A Posta téved. Mi, megrendelők azért akarjuk beszereltetni a lelefont, hogy használata által bizonyos előnyök­höz jussunk, könnyebb legyen a munkánk, az életünk. Ezért hajlandók vagyunk fizetni is. De arra nem vagyunk haj­landók, hogy kifizessük a pénzt, azzal lemond­junk bizonyos dolgokról cs mégse részesüljünk hónapokig a telefon adta előnyökben. A Posta azonban erre kényszerit. Mert, mit tudunk mi csinálni egyszerű meg­rendelők. dolgozók, ha egyszer a Posta az is­tennek se akarja besze­relni a telefont? Tévedés ne essék: nem a pénzünket akarjuk vissza. A telefont kér­jük. De azért hadd mondjuk el, az lenne jó, helyes és erkölcsös, ha úgy intéznék az ilyen ügyeket, hogy a szere­lés munkadíját a tényle­ges beszerelés után kel­lene kifizetni. Ökrös László GÁBOR DIÁK Új magyar film a Szabadság-moziban ÍZellcmetlen helyzetbe kerül a vidéki kritikus, amikor bírálatot kell írnia a „Gábor diák"-ról. Egyrészt azért, mert a szegedi bemutató óta eltelt egy hét alatt állandóan telt ház előtt megy a film, másrészt pedig azért, mert a fővárosi lapok szinte már kivétel nélkül foglal­koztak vele. Mindkét kellemetlen tényező ellenére már bevezetőben meg kell mondanom, hogy sajnos ez az új magyar filmalkotás mcsz­sze elmarad a sikerekben gaz­dag lDöő-ös év nagy fejlődést jelentő magyar filméitől. Ameny­nyire örültünk a Gázolásnak, az Egy pikoló világosnak és a Kör­hintának. úgy bosszankodunk a Gábor diák láttán. Elsősorban is nem lehet meg­állapítani, hogy műfajilag a film hova is tartozik. Operett? Vígjáték? Romantikus filmdrá­ma? Mese? Egyikre sem lehet megnyugtatóan igenlő, vagy nemleges választ adni. Mind­egyikből találunk benne vala­mit, de lényegében egyikre sem hasonlít, s éppen ezért kifejezé­si formájában teljesen zavaros. i A film zenéjében Huszka Je­nő „Gill baba" című operettjét követi. De csak zenéjében! Az operettnek valóságos tartalma, s nem utolsósorban humora már nem található meg a filmben. Tehát a „Gábor diák" nem operett, hanem valami más. Mi­csoda? Erre a legnehezebb vá­laszolni. A „Gábor diák9 alkotói a legtöbb filmkockában a legvaló­színütlenebb megoldásokat vá­lasztották ki, szinte bizonyítva, hogy ebben a filmben semmi sem történik úgy, ahogy a józan ész megköveteli. Ezt igazolja pél­dának okáért az a kép, amikor Gábor diák és Suki Balázs meg­menekülve Ali budai pasa kezé­ből, életüket féltve elmennek a szépséges Leila ablaka alá hosz­szú áriákat énekelni és madza­gon lelógatott sültcsirhét rágcsál­ni, ahelyett, hogy bőrüket ment­ve gyorsan tovább állnának. A valószinütlenségekből születnek aztán a következetlenségek isi mint például, mikor az eunochok kara mély basszus-hangon kezd énekelni. ÍJ nem megnyugtatóbb a helyzet a szereplök birát lalakor sem. Feltesszük a kér. dést: feltétlenül helyes-e, hogy egy zenés filmben a főszerepeket más valaki játssza és énekelje? Nincsenek nekünk olyan szín­művészeink, akik egy ilyen film­ben önmaguk tudnának játszani is, meg énekelni is? Szerintünk vannak. Hacsak a Fővárosi Ope­rettszínházra gondolunk, ott ta­láljuk az ezekre a szerepekre al­kalmas Petrest Zsuzsát, Xentai Annát, Baksai Árpádot és még másokat is. Ha pedig már kér­déseknél tartunk, hadd tegyünk fel még egyet: okvetlenül szük­séges-e, hogy majdnem vala­mennyi új magyar filmben az egyik jelentős főszerepet a fia­tal Krencsey Marianne játssza? Véleményünk szerint ez nem szükséges, mivel ez felesleges „sztár" kitermeléshez vezet, ami sem a magyar filmművészetnek, sem a fiatal tehetségeknek nem tesz jót. Ezt a túlméretezett sze­repeltetést sem filmgyártásunk, sem közönségünk nem igényli. Igazán dicséretet a „Gábor diák" alkotói közül csak a fia­tal Bodal János operatőr érde­mel gazdag fantáziájú gyönyörű felvételeiért. Tájképei, a kitűnő lovasvágta, a szép dunaparti je­lenet a művészi fényképezés nagyszerű eredményei. A „Gábor diák" nem sike­rült. A közönség azonban napról napra megtölti a mozi nézőterét. Ez egyúttal figyelmez­tet is. Az emberek igénylik iij magyar filmjeinkben is a szép zenét, a látványosságot, a ro­mantikus szerelmi történeteket. Ezt az igényt feltétlenül ki is kell elégítenie filmgyártásunk­nak. Csakhogy a „Gábor diák"­nál sokkal értékesebb, maradan­dóbb cs művészibb formában. (s ömjé n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom