Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

Szerda. 1956. május 16. 3 OELMfl GYBRORSZflG MÁJUSI ESŐ Az utóbbi négy nap alatt szinte országszerte kiadós eső esett, néhol több is, mint amenjt nyire egyszerre szükség lett volna. Az időjárásjelentések helyenkint még esőt, ugyanakkor erősebb felmelegedést jeleznek. Az ilyen időjárásból még egy hét is elégséges ahhoz, hogy szántóföldjeinket, tavaszi kapás növényeinket egyik napról a másikra teljesen ellepje a gaz. Az időjárás és saját jól felfogott egyéni érdekeink parancsolóan arra köteleznek bennünket, hogy azokon a területeken, ahol már kikelt a vetemény, azonnal lássunk hozzá a kapáláshoz. Fogasboronával; vegyszerekkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel kezdjük meg a gyomirtástA tapasztalt gazda jól tudja: a az a föld, amelyen akár csak két hetet is késtek a kapálással, már korántsem adhat olyan jó termést, mint az a talaj, melyet egész évben tisztán, gvommente' sen tartottak. Az időben történő növényápolás az egyik legalapvetőbb biztosítéka a jó termés elérésének. Nem szabad a növényápolás teljes megkezdését halogatni azért sem, mert már rövidesen itt lesz az ideje a fűkaszálásnak, a lucerna vágásnak is. Szaporodik a tennivaló a gyümölcsös-kertekben, a szőlőkben, s könynyen a körmünkre éghet, össze; torlódhat a sok tavaszi és nyári munka. A szegedi járás dolgozó pfe rasztjai is megszokták már, hogy sok mindenben, sokféle munka kezdésében gyakran a termelőszövetkezetekhez igazodnak.Várják a tsz-ek példamutatását.Most is erről van szó. Ami Szeged és a járás 53 termelőszövet' kezetét és termelőszövetkezeti csoportját illeti, o példamutatás körül jelenleg nincs is hiba. A tsz-ek földjein már mindenütt csaknem teljesen befejeződött a cukorrépa második kapálása is, sőt egyes helyeken, a járásban először a tápéi Ady Endre Termelőszövetkezetben, már a cu' kor- és a takarmányrépa egyelcse is javában lialad. Ennek a derék példamutatásnak a kukorica, a burgonya és a többi ta' vaszi növények kapálása idején sem szabad csökkenni, Gépállomásaink dolgozói a tavaszi vetés idejcn megmutatták, mire képesek második ötéves tervünk első évi feladatainak a mezőgazdaságban való sikeres végrehajtásáért. A sándorfalvi traktorosok például a tavaszi vetési munkákban országosan az első helyet küzdöllék ki maguknak. Felázott, vízhúzta terű' leteken százféle nehézséggel megküzdvo harcoltak azért, hogy minden mag időre a földbe ke-riiljön. A deszkiek különösen a kukorica négyzetes vetésében tűntek ki, de sorra vehetnénk ta' Ián a szegedi járás valamennyi gépállomását. Ezek az eredmények biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy gépállomásaink traktorislái, műszaki dolgozói most a növényápolás kezdetétől fogva a befejezésig derekasan helytálljanak, korábban szerzett hírnevüket, eredményeiket tovább növeljék. Mi szükséges ehhez? Először is az, hogy késlekedés nélkül minden kullivátor, növényvédőgép induljon ki a l^atárba, mert az idén lesz munkájuk annyi, hogy csak győzzék elvégezni. A négyzetesen vetett kukorica, napraforgó táblákat keresztbe és hosszába gépekkel kapálhatjuk. Ne sajnáljuk liát a földet és a gépet, kapáljunk annyiszor, ahányszor csak a növény és a talaj megkívánja. A több munkának nagyobb termés lesz az ára. A gépek jobb kihasználásával termelőszövetkezeteinkben nagy kézi munkaerők szabadulnak fel. Tsz elnökeink, a brigádvezetők gondja, hogy mégis mindenütt szervezetten, s gyorsan haladjon a munka. Oda kell irányítani az embereket, ahol kevesebb lehetőség van a gépek használatára, aprólékos, igényes munkát kell csinálni. Itt van már a paprika ültetések ideje is. A korábbi években végzett kísérletek eredményei mutatják, hogy a legtöbb termést arról a paprika-földről lehet betakarítani, melyen június első hetei helyett már május derekán elvégezték a kiültetést. Az esős időjárás arra késztet bennünket, hogy a szőlő' és a gyümölcsfák permetezésével sem várhatunk sokáig. Ezek mind olyan feladatok, melyek nagyon sok kézi munkaerőt kívánnak. Csinálni kell ezeket is, ugyanakkor a szántóföldi növényápolásnak is haladnia kell. Mindezekből kitűnik tehát, milyen nagy szükség van a jó szervezésre, az előrelátó, irányító munkára. Amikor pártunk és kormányunk közzétette a második ötéves terv tervezetét, a szegedi járás termelőszövetkezeti tagjai, egyéni gazdái közül is többen mondották: kissé soknak tartjuk öt év alatt a mezőgazdasági terméshozamok 27 százalékos emelését. Amikor azonban számbavették a lehetőségeket, látták, hogy ha nem könnyen is, de teljesíthető ez a feladat. Idei lehetőségeinket nagymértékben növeli a kedvező időjárás is. Mint egy régi szólás-mondás tartja: a májusi esőnek minden cseppje aranyat ér. Saját szorgalmunkon, hozzáértésünkön, munkaszeretetünkön múlik, hogy most miként tudjuk hasznosítani ezt az aranyat. B szegedi orvosegyetem fejlesztése Második ötéves tervünk irányelvei kiterjednek életünk minden területére, s igen nagy szerepet kap benne az életszínvonal, a kultúra és a tudomány fejlesztésének hangsúlyozása. Különösen fontos szerepet kap a közegészség- és járványügyi hálózat és az orvostudományi képzés további szélesítése. Az ország egyes területeinek fejlesztéséről szólva az irányelvek többek között kimondják: "Gondoskodni kell Szeged város jelentőségének megfelelő fejlesztéséről, korszerűsíteni kell a szegedi orvosi egyetemet". S míg a tervezetet vitatja, s végső mederbe tereli népünk, máris érezni az ötéves terv hatását városunk orvostudományi intézeteiben is. Ezért kerestük fel most dr. Kukán Ferenc professzor elvtársat, a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánját, és dr. Med-gyesi Endre elvtársat, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gazdasági hivatala igazgatóját, hogy beszéljenek városunk dolgozóinak a tervezet szegedi korikrpt vonatkozásairól. — Az 1956-os esztendőre gépek, műszerek és egyéb intézeti berendezésekre egymillió forintot kaptunk — mondja dr. Medgyesi Endre elvtárs, miközben kiteríti elénk a szegedi egyetemi városrészt magába foglaló távlati tea-vek albumát. — A nagyobb, perspektivikus beruházás- azonban azzal a 300 ezer forinttal indult meg, melyet nemrég kaptunk a szemészeti klinika korszerűsítése, tervrajzának létrehozására. Ezzel indul a jövő évi 10 millió forintc« orvosegyetemi beruházás, amelyből 8 millió forintot csak a szemészeti klinika megépítendő két szárnyépülete és a berendezés korszerűsítése ölel fel. Kétmillió forintot pedig egyéb intézetekre fordítunk. — Miért éppen a szemészeti klinika korszerűsítésével kezdik a nagy munkát? — kérdezzük dr. Kukán Ferenc professzortól. — A sürgős, elvégzendő munkák között ez a legsürgetőbb. A jelenlegi szemészeti klinika épülete és a berendezés a legkorábbi létesítmény, Borverseny Szőlő- és bortermésünk növelését, javítását jelentősen segítik a hagyományos borversenyek, ezért a Földművelésügyi Minisztérium a versenyt az idén is meghirdeti. Ezen részt vehetnek mindazok az állami, kísérleti, cél- és tangazdaságok, egyéni termelők, termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, amelyek az utóbbi években kiváló minőségi és mennyiségi eredményt értek el, s borbeadási kötelezettségeiknek eleget tettek. Az országos borversenyt megyei versenyek előzik meg. A megyei vetélkedés eredményei alapján a termelési szektorok és a minőségi csoportok szerinti első három helyezett termelő bora vesz részt az országos versenyben. A megyei versenyeket június 26-án, az országos versenyt pedig július 25én zárják. A díjnyertes termelők borait az országos mezőgazdasági kiállításon mutatják be. A magyar írók részvéf távirata Szovjet Írók Szövetsége MOSZKVA . Fájdalommal, s a legmélyebb megrendüléssel értesültünk A. A. Fagyejev elvtársnak, szövetségük vezetősége titkárának, a kiváló békeharcosnak és a magyar írók feledhetetlen és nagyra becsült barátjának tragikus haláláról. A magyar nép, a magyar irodalom híven őrzi és kegyelettel ápolja majd az örökbecsű „Tizenkilencen" és az „Ifjú Gárda" szerzőjének emlékét. MAGYAR IRÖK SZÖVETSÉGE VERES PÉTER TAMÁS ALADÁR MÁTÉ GYÖRGY s mint ilyen, sok tekintetben már elégtelen, szűk, kicsi és korszerűtlen. A nyolcmillió forintos beruházással sokminden problémánk megoldódik. A trachoma-osztály korszerű berendezése mellett elhelyezést nyernek majd a jól felszerelt tantermek, melyeket eddig nagyon hiányoltunk. — S mi lesz a jelenlegi szemészeti klinika helyén? — Átadjuk az orvostudományi elméleti intézeteknek. A gyógyszerész kar jobb elhelyezése is lehetővé válik majd benne, s egy országos onkológiai (rák-kutató) intézet létesítése is. Elképzelésünk szerint odaköltözik a Kórélettani Intézet is, amely jelenleg a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika alagsorában dolgozik — sorolja tömören dr. Kukán Ferenc professzor, s átadja a további szavakat dr. Medgyesi Endrének, aki bemutatja Szeged város és a Szegedi Orvostudományi Egyetem elképzelései alapján készült távlati terveket. — Bulganyin elvtárs a XX. kongresszuson elhangzott beszédében idézte Lenin elvtárs szavaát, amely szerint nem lehet hosszú időszakot és komoly sikert szem előtt tartó terv nélkül dolgozni. Ezt tükrözi Szeged város egyetemi és főiskolai negyedéről készült távlati elméleti terv is, melynek szövegében ilyen sorok olvashatók: ... "a reális optimumra, a nagyobb gazdasági lehetőségekre kell fölkészülni". Dr. Medgyesi Endre elvtárssal folytatott további beszélgetésből megtudtuk, hogy az eredeti terv Pongrácz Pál mérnök diplomamunkája volt. Csakhogy Pongrácz Pál elvtárs nagyszerű tervezése figyelmen kívül hagyta az egyetemek gazdasági objektumainak, hivatalainak elhelyezését. Az eredeti diplomatervet a Szegedi Orvostudományi Egyetem átdolgozta és megfogalmazta a gyakorlati lépések végrehajtásának a módját is. A távlati terv rajzán feltüntetett jelmagyarázat harmincnégy rövid pontban szól a megvalósítás szükségességéről. Az elsőtől — az egészségügyi dolgozók lakóházától — az utolsóig — a fürdő* és csónakházig — terjed a mindent átfogó figyelmesség. A két pont között a gyógy- és kutatóintézetek, valamint a gazdasági objektumok foglolnak helyet, az Oldal utcától a Roosewelt térig. — Ez a távlati terv gondosan ügyel arra, hogy a jelzett területen lévő régi egyetemi épületekhez hasonló stílusú és a környéken található műemlékekkel összhangban lévő épületterveket készítsenek majd, melyek az elkövetkező ötéves tervekben valósulnak meg a Tisza partján — mondja, mintegy summázva szavait a búcsúzáskor dr. Medgyesi Endre elvtárs. Szeged egyetemi és főiskolai negyede tervének nagyszerű albuma beszédesen jórészt még magában rejti jövendő alkotásainkat, büszkeségeinket, de az első megvalósulások után sorra következnek a többiek, mert az album hivatva van az alulról jövő tervezést kikiáltani a nagyszerű megvalósításig. Ixtdi Ferenc Ülést tart a 111. kerületi Tanács Csütörtökön délután 2 órakor a Juhász Gyula Diákotthon nagytermében (Tolbucliin sugárút 41.) ülést tart a III. kerületi Tanács. A napirend elűtt a végrehajtó bizottság elnöke beszámol a megelőző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról. A tavaszi mezőgazdasági munkák állását Csúcs Mihály YB-tag ismerteti. A város- és községgazdálkodási VB belvízveszély elhárítása érdekében végzett munkájáról Györkéi Lajos, az Állandó Bizottság elnöke számol be. A tanácsülés nyilvános. Ismerd meg hazádat | Június 3-án indul az első különvonat Miskolcra Ki ne szeretne utazni, ki ne szeretné megismerni hazánk legszebb tájait — a Dunántúlt a Balatonnal és Mecsekkel, a Mátrát, és a Bükköt, tengerszemeivel és üdülőivel, vagy akár az Alföld mesze híres vidékeit? Éppen ezért nagy érdeklődéssel olvassák a dolgozók az IBUSZ Klauzál téri irodájának kirakataiban a felhívást: „Ismerd meg hazádat!" Munkatársunk ezzel kapcsolatban kérdéseket intézett Ruzsáli Pálhoz, az IBUSZ szegedi irodájának vezetőjéhez, aki a következőket válaszolta: — Az „Ismerd meg hazádat" mozgalom hétvégi olcsó különvonatok indításával valósul meg. A dolgozók minél nagyobb tömegeinek kívánunk ezzel lehetőséget teremteni arra, hogy eljuthassanak hazánk pazar szépségű tájaira, hogy beutazhassák természeti kincsekben gazdag országunkat. További beszélgetések során kiderült, hogy ezen a nyáron máris számos hétvégi különvonat indul az „Iimerd meg hazádat!" mozgalom keretében. Ezekre a különvonatokra a MÁV 66 százalékos kedvezményt biztosít az utazóknak, úgyhogy valóban olcsó utazási lehetőségről van szó. A nyár folyamán különvonat indul majd Pécsre, mecseki kirándulással összekötve, Gyöngyös végállomással a Mátrába, ahol lehetőség nyílik Galyatető, Kékestetö, Mátrahé~a megtekintésére. Ugyancsak különvonatot indítanak az Alföld egyik legnagyobb gyógyfürdőjébe — Gyopáros-fürdőre is. Az első különvonat az egészen közeli jövőben: június 3-án indul Miskolcra, lillafüredi és miskolctapolcai kirándulással. A részvételi dij 46 forint 30 fillér. Azt hiszszük, ez az összeg nem jelent különösebb megterhelést az utazni vágyó és utazni szerető dolgozóknak, éppen ezért valószínűleg nagy népszerűségnek örvendenek majd az „Ismerd meg hazádat!" mozgalom hétvégi különvonatai. Erkölcs és telefon Ki gondolná, hogy a telefon és az erkölcs között összefüggés van? Nem a telefonbetyárokra gondolok. Tudom, vannak, akik nyegle és ostoba szórakozásból éjszaka felhívnak embereket, zavarják nyugalmukat, gyötrik őket. Ez is erkölcstelenség. A telefon-beszerelésről van szó. Tavaly decemberben — tehát már egy jó féléve — kérvényt adtam be a Postához. Telefon beszerelését kértem. Azután vártam. Hosszú hetekig nem történt semmi. A beszerelés nekem sürgős volt. Munkám megkönnyítését vártam és reméltem tőle. Érdeklődtem, szaladgáltam hát utána. Végül kiderült, ha telefont akarok, előre be kell fizetnem a szerelési díjat, kétszáz forintot. Kifizettem. Azután újra vártam, érdeklődtem és szaladgáltam, de nem történt semmi. Megtudtam később, hogy nemcsak én vagyok így. Többen várjuk a telefont, dolgozó, munkás emberek, s a Posta nem törődik velünk. Felvette a pénzt és hallgat. Tiltakozom ez ellen. Mi, akik szeretnénk a telefont, megrendelők vagyunk. Fizettünk. Nem kevés pénzt, kétszáz forintot. Jogaink vannak. Elvárhatjuk, mi több, követelhetjük a telefont. Amikor fizettünk, mindannyian azt hittük, pár nap, de legfeljebb egy-két hét múlva lesz telefonunk. De hosszú hónapok teltek el és sehol semmi. A pénzünk ott van a Postánál. Soha senki, se eladó, se munkavállaló nem merte azt megtenni, hog\t az áruért, vagy a munkáért előre felvett pénzt hónapokig tartogassa magánál és csak aztán jelentkezzék munkára vagy adja át az árut. A Posta meri. Azt hiszi, kapitalista dolog úgy intézni az ügyet, hogy in az áru, hoci a pénzt, elvégeztem a munkát, kérem érte a juttatást. S nyilván azt tartja demokratikusnak, hogy hónapokkal előre felvegye a pénzt, s üljön rajta. A Posta téved. Mi, megrendelők azért akarjuk beszereltetni a lelefont, hogy használata által bizonyos előnyökhöz jussunk, könnyebb legyen a munkánk, az életünk. Ezért hajlandók vagyunk fizetni is. De arra nem vagyunk hajlandók, hogy kifizessük a pénzt, azzal lemondjunk bizonyos dolgokról cs mégse részesüljünk hónapokig a telefon adta előnyökben. A Posta azonban erre kényszerit. Mert, mit tudunk mi csinálni egyszerű megrendelők. dolgozók, ha egyszer a Posta az istennek se akarja beszerelni a telefont? Tévedés ne essék: nem a pénzünket akarjuk vissza. A telefont kérjük. De azért hadd mondjuk el, az lenne jó, helyes és erkölcsös, ha úgy intéznék az ilyen ügyeket, hogy a szerelés munkadíját a tényleges beszerelés után kellene kifizetni. Ökrös László GÁBOR DIÁK Új magyar film a Szabadság-moziban ÍZellcmetlen helyzetbe kerül a vidéki kritikus, amikor bírálatot kell írnia a „Gábor diák"-ról. Egyrészt azért, mert a szegedi bemutató óta eltelt egy hét alatt állandóan telt ház előtt megy a film, másrészt pedig azért, mert a fővárosi lapok szinte már kivétel nélkül foglalkoztak vele. Mindkét kellemetlen tényező ellenére már bevezetőben meg kell mondanom, hogy sajnos ez az új magyar filmalkotás mcszsze elmarad a sikerekben gazdag lDöő-ös év nagy fejlődést jelentő magyar filméitől. Amenynyire örültünk a Gázolásnak, az Egy pikoló világosnak és a Körhintának. úgy bosszankodunk a Gábor diák láttán. Elsősorban is nem lehet megállapítani, hogy műfajilag a film hova is tartozik. Operett? Vígjáték? Romantikus filmdráma? Mese? Egyikre sem lehet megnyugtatóan igenlő, vagy nemleges választ adni. Mindegyikből találunk benne valamit, de lényegében egyikre sem hasonlít, s éppen ezért kifejezési formájában teljesen zavaros. i A film zenéjében Huszka Jenő „Gill baba" című operettjét követi. De csak zenéjében! Az operettnek valóságos tartalma, s nem utolsósorban humora már nem található meg a filmben. Tehát a „Gábor diák" nem operett, hanem valami más. Micsoda? Erre a legnehezebb válaszolni. A „Gábor diák9 alkotói a legtöbb filmkockában a legvalószínütlenebb megoldásokat választották ki, szinte bizonyítva, hogy ebben a filmben semmi sem történik úgy, ahogy a józan ész megköveteli. Ezt igazolja példának okáért az a kép, amikor Gábor diák és Suki Balázs megmenekülve Ali budai pasa kezéből, életüket féltve elmennek a szépséges Leila ablaka alá hoszszú áriákat énekelni és madzagon lelógatott sültcsirhét rágcsálni, ahelyett, hogy bőrüket mentve gyorsan tovább állnának. A valószinütlenségekből születnek aztán a következetlenségek isi mint például, mikor az eunochok kara mély basszus-hangon kezd énekelni. ÍJ nem megnyugtatóbb a helyzet a szereplök birát lalakor sem. Feltesszük a kér. dést: feltétlenül helyes-e, hogy egy zenés filmben a főszerepeket más valaki játssza és énekelje? Nincsenek nekünk olyan színművészeink, akik egy ilyen filmben önmaguk tudnának játszani is, meg énekelni is? Szerintünk vannak. Hacsak a Fővárosi Operettszínházra gondolunk, ott találjuk az ezekre a szerepekre alkalmas Petrest Zsuzsát, Xentai Annát, Baksai Árpádot és még másokat is. Ha pedig már kérdéseknél tartunk, hadd tegyünk fel még egyet: okvetlenül szükséges-e, hogy majdnem valamennyi új magyar filmben az egyik jelentős főszerepet a fiatal Krencsey Marianne játssza? Véleményünk szerint ez nem szükséges, mivel ez felesleges „sztár" kitermeléshez vezet, ami sem a magyar filmművészetnek, sem a fiatal tehetségeknek nem tesz jót. Ezt a túlméretezett szerepeltetést sem filmgyártásunk, sem közönségünk nem igényli. Igazán dicséretet a „Gábor diák" alkotói közül csak a fiatal Bodal János operatőr érdemel gazdag fantáziájú gyönyörű felvételeiért. Tájképei, a kitűnő lovasvágta, a szép dunaparti jelenet a művészi fényképezés nagyszerű eredményei. A „Gábor diák" nem sikerült. A közönség azonban napról napra megtölti a mozi nézőterét. Ez egyúttal figyelmeztet is. Az emberek igénylik iij magyar filmjeinkben is a szép zenét, a látványosságot, a romantikus szerelmi történeteket. Ezt az igényt feltétlenül ki is kell elégítenie filmgyártásunknak. Csakhogy a „Gábor diák"nál sokkal értékesebb, maradandóbb cs művészibb formában. (s ömjé n)