Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 " SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 105. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1956. május 5. Mai számunkból: Az Egyesült Államok Kommunista Pártja Országos Bizottságának bővített teljes ülése (2. oldal) Ismertessük és vitassuk meg a második ötéves terv Irányelvtervezetét (2. oldal) A jubiláló színház (3. oldal) CA. fejlett agroiechnika erejével Azóta, hogy a sajtó és a rádió közölte második öt­éves tervünk irányelveit, szocialista építésünknek ezt az újabb, nagyszerű programját, a szegedi és a vidéki termelőszövetkezetek tagjai, s az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül sokan meghányták-vetették már a kér­dést: vajon megvannak-e a lehetőségeink a mezőgaz­daság előtt álló feladatok végrehajtására, el tudjuk-e érni a következő öt év alatt — mint a tervezet írja —, hogy 27 százalékkal emeljük terméshozamainkat? Kétségtelen: ilyen és ehhez hasonló nagy feladat még sohasem állott mezőgazdaságunk előtt. Bármilyen nagynak is tűnik azonban a tervfeiadat, reális, megva­lósítható. Sőt: helyi adottságaink maximális kihaszná­lásával nem egy helyen túl is teljesíthetjük. Azt azon­ban minden tsz-vezetőnek, termelőszövetkezeti tagnak és egyéni gazdának tudnia kell, hogy az elavult régi termelési módszerekkel már nem sokra mehetünk. Ha a tavalyi, vagy a korábbi években végzett me­zőgazdasági termelőmunkák ütemét, módszerét össze­hasonlítjuk az idei tavaszi kezdéssel, akkor Szegeden, és egy-két hely kivétellel a járás egész területén, nagy­szerű változást tapasztalhatunk. Az idei tél túlságosan belenyúlt a tavasziba. A rossz időjárás majd egy hóna­pot rabolt ed a legnagyobb munkaidőből. Ennek elle­nére mégis idejében elkészültünk — egy-két vízzel bo­rított területet leszámítva — a tavaszi vetésekkel. Vagy húsz termelőszövetkezetben és nagyon sok egyéni gazda földjén már teljes erővel halad a növényápolás mun­kája. Terméskilátásaink eddig biztatóak. Miben rejlik sikereink titka? Elsősorban abban a változásiban, amely az idén a rendelkezésünkre álló gépi erők kihasználásában, a fejlett agrotechnikai módsze­rek szélesebb körű alkalmazásálban nyilvánul meg. A sok elemi nehézség ellenére is viszonylag jó időben megindultak a traktorok, az ősszel elmaradt mélyszán­tésokat kifogástalan tavaszi gépi szántással pótolták. A vetések legnagyobb részét is gépekkel végeztük. Ter­melőszövetkezeteinkben csaknem mindenütt a kukori­cát is gépekkel, négyzetesen vetették el. Más esztendők­höz viszonyítva sokkal jobban kihasználtuk a gépeket az idén a répafélék, a burgonya és a tavaszi kalászosok vetésénél is. Minden termelőszövetkezetben elvégezték a vetések tavaszi hengerezését, fejtrágyázását, fogaso­lását Tsz-einket ebben a munkában az egyéni paraszt­ság nagy többsége is követte. Most arra van szükség, hogy a tavaszi lendületet a növényápolás és a többi nyári munkák idejére is to­vább vigyük. Miután kukoricavetéseink zömét négyze­tesen vetettük el, lehetőségünk van arra, hogy gépek­kel annyiszor kapáljunk, ahányszor csak a talaj és a növény megkívánja. A Szovjetunió és a fejlett nyugati államok mezőgazdasági terméseredményeiből, de már saját tapasztalatainkból is ismerjük a többszöri gépi kapálás termésnövelő hatását. A búza, a takarmánygabona táblái és még sokféle növényünk gyomtalanítását azonban nem végezhetjük gépekkel, még csak kézi erővel sem. Lehetetlenség akár­csak' egy száz holdas búzatáblát is a mostani nagy mun­kaidőben kézzel kiacatolni. Ezért az idén a tsz-ekben, állami gazdaságokban a tavalyiakhoz képest sokkal na­gyobb mértékiben alkalmaznunk kell a vegyszeres gyomirtás módszerét is. Tudományos kutatások ered­ményei igazolják, hogy a vegyszeres gyomirtással ga­zos területeken 20—25 százalékos termésveszteséget is elkerülhetünk, illetve ennyit nyerhetünk. A szegedi tszrek közül a múlt esztendőben az újszegedi Haladás­ban végeztek legnagyobb területen gyomirtást. A tsz tagijai felismerték ennek a fontos agrotechnikai eljárás­nak a jelentőségét. Ezért az idén is száz katasztrális holdra kötöttek szerződést, ekkora területen végeznek vegyszeres gyomirtást. Második ötéves tervünk irányelvei a nagy lehető­ségek tárházát nyitották meg kertészeti és gyümölcs­termelésünk színvonalának emeléséhez is. Szocialista vegyiparunk egyre több jó minőségű növényvédőszert gyárt mezőgazdaságunk számára. Ez azonban úgy érez­tetheti kellően hatását, ha ésszerűen, a legfejlettebb módszerek alkalmazásával használjuk fel mezőgazdasá­gunkban vegyiparunk termékeit. Vagyis gyümölcsöse­inkben, szőlőskertjeinkben elsősorban a megelőző vé­dekezésre törekszünk. Nem akikor permetezünk, ami­kor már pusztít a kártevő, hanem sokkal korábban, amikor a betegség még nincs is kilátásban. Az~ új, fejlett termelési módszerek széleskörű al­kalmazásának első számú parancsnokai a mezőgazdá­szok. Mezőgazdászaink, a gépállomások vezetőségei nagymértékben felelősek azért, hogy már ebben az év­ben a tavalyiáknál lényegesen nagyobb termést taka­ríthassunk be. Az újfajta termelési módszerek alkalmazásában, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok megnövelkedett termelési kedvében olyan lehetőségek vannak, hogy — képletesen szólva — ezzel az erővel akár hegyet is mozdíthatunk. Ez a körülmény reális alapot nyújt ahhoz, hogy második ötéves tervünk ez évi feladatait a mezőgazdaságban is sikerrel teljesíthetjük. Ma kezdődnek a színházi ünnepségek Tizenkét órakor színháztörténeti kiállítás nyílik díszelőadás a színházban Este Készül a kiállítás a szegedi színjátszás történetéről a Ha­zafias Népfront helyiségében, a Juhász Gyula Művelődési Otthon szomszédságában. Most, szombaton délben 12 órakor nyitja meg Duka An­talné színigazgató. Fiatal­emberek sürgölődnek a tár­lók között: Kovács Tivadar, a budapesti Színháztörténeti Múzeumtól, és Vágvölgyi András, az Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárságá­tól. Milyen lesz a kiállítás, amely a kezük alatt rendező­dik? — Vázlatos — mondja mindjárt elöljárójában Ko­vács Tivadar. — Hiszen en­nek a másfél évszázados, de még annál Is távolabbi idők­be nyúló történetnek csak szórványosan maradtak fenn dokumentumai. De azért arra törekednek, hogy a kiállítás módszerével egészet adjanak, értékelhető­vé tegyék a magyar színészet nagy jelentőségét a társadal­mi haladás, a nemzeti függet­lenségi harc, a magyar kul­túra és nyelv fejlesztése szol­gálatában. Tehát kerek tör­ténetet nyújtanak azoktól az időktől a mai napokig, mi­dőn az úgynevezett „iskolai játékokból" kifejlődött a szí­nészet. A kiállítás összeállításá­ban a két fiatalembernek kü­Ionosén a Móra Ferenc Mú­zeum részéről Bálint Alajos és Csongor Győző, a Somogyi Könytár dolgozói, a Városi Levéltárban pedig Oltvay Ferenc nyújtott komoly se­gítséget. Osváth Béla aspi­ráns pedig, akinek a helyi színjátszás hagyományairól már eddig is több írása jelent meg, főként elméleti téren i segítette őket. Kovács Tivadar, a Színház­történeti Múzeum munkatár­sa elmondja, hogy a múzeum gyűjteményéből is hozott ma­gával anyagot a kiállításra, s hogy ott — mint a magyar színjátszás egyik érdekes fe­jezetével, fonalával — a sze­gedi színház múltjával egyéb­ként is sokait foglalkoznak. A múzeum külön örömmel üd­vözli ezt a kezdeményezést, a kiállítást és az igyekezetet, hogy a helybeli színészet történetét helyben dolgozzák fel. Ez segítséget jelent az ő munkájukban s természete­sen ők is szívesen segítik elő ezt a törekvést Az első szegedi színház megnyitásának 100. évfordu­lójára rendezendő ünnepsé­gek keretében ma délután 3 órakor előadásra kerül Cse­hov Cseresznyéskert című drámája, majd este 8 órakor ünnepi díszelőadás lesz a volt szegedi színészek közremű­ködésével. Mindkét előadást a szegedi Nemzeti Színház-,, ban rendezik meg. Második ötéves tervünk irányelveiből A mezőgazdaság gépesítése A gyálaréli leemelési bizottság versenyre hívia a röszkeiefcet Községünk termelési bizott­sága nemrégen értekezletet tartott, s egyéves versenyki­hívást dolgozott ki Erre az évre termelési versenyre hív­ták ki a röszkei dolgozó pa­rasztokat. A versenyben a talajelőkészítéssel, a vetéssel, a növényápolással, az aratás­sal, csépléssel, az őszi betaka­rítással kapcsolatban tettek vállalásokat. Gyuris József A magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves ter­véhez vitára bocsátott irányelvek kimondják, hogy a nö­vényápolási munkákat az állami gazdaságokban 00, a ter­melőszövetkezetekben pedig 65 százalékban gépekkel kell elvégezni. Tixenhéíexer új tehergépkocsi — Móra Ferenc szobrának felavatási ünnepségét rendezi meg május 6-án, vasánnap a Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács. A kiskunfélegyházi ün­nepség programja: délelőtt 9 órakor a gimnázium ünnepé­lye Móra Ferenc nevének fel­vétele alkalmából. 11 órakor: Móra Ferenc szobrának fel­avatási ünnepsége. Este 7 órakor irodalmi esttel zárul a nagyszabású ünnepség, me­lyet a Móra Ferenc Művelő­dési Otthonban rendeznek meg. A tehergépkocsi közlekedés részére öt év alatt mintegy 17 ezer új tehergépkocsit kell biztosítani. Ha ezeket a gépko­csikat egy gyülekező helyről egyperces időközönként kezde­nénk elindítani, az első és utolsó kocsi indítása között 11 nap, 19 óra, 20 perc telne el, ezalatt tehát állandóan indul­nának az új teherautók. — Második ötéves tervünk irányelvei « szegedi termelőszövetkezeti tagok, egyéni­leg dolgozó parasztok között is népszerűvé váltak. Érthető ez, hiszen a tervezet ra­gyogó jövőnk hamar megvalósuló része, melyért érdemes dolgozni, harcolni. Ezeket a szavakat Fodor István, Kiss István és Habi István elvtársaktól, az új­szegedi Haladás Termelőszövetkezet tag­jaitól hallottuk. A hettös feladat A tervezetnek a mezőgazdaságról szóló része termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink elé azt a kettős feladatot ál­lítja, hogy a termésátlagok szakadatlan emelésével egyidőben' el kell érni. hogy 1960 -ra mezőgazdaságunkban túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A Haladás Tsz tagjai így mondják: örömmel vállaljuk ennek a kettős feladat­nak a teljesítését. — A 27 százalékos termésátlag emelke­dés, amelyet az irányelvek 1960-ig előír­nak. komoly feladatok elé állítanak ben­nünket. Már a jövő esztendőben biztosít­juk. hogy lajliszta, minőségileg ellenőrzött, a legnagyobb terméshozamot adó hibrid­kukorica és egyéb velőmag készleteink le­gyenek. Már ebben az esztendőben 20 ka­tasztrális holdon folytatunk különböző és hazai fajtákkal kukorica-termelési kísérle­teket — mondja Fodor elvtárs. Az új öt­éves tervben a mezőgazdaság mintegy 10 ezer darab traktort és mintegy 4.4 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet kap. A mi szövetkezetünkben a lalajmunkákat már eddig is 100 százalékig gépekkel vé­geztük. A jövőben pedig a vetéstől a be­takarításig minden munkában arra törek­szünk, hogy gépeinket teljes mértékben A bontakozó jövő kihasználjuk — magyarázza tovább Fodor eh'társ. A termelés fejlesztésének lehetőségei A jelszabadulásunk óta ez az első nép­gazdasági terv, mely komoly áldozatokat hoz kertészeti kultúránk szocialista felvi­rágoztatásáért. — Most már megvan a lehetőség arra — mondja Kiss István és Rabi István elv­társ —, hogy a tsz tagsága teljes mérték­ben kibontakoztathassa tudását. A régi Újszeged helyére gyönyörű kertvárost építsünk fel. A tervezet adta új lehetősé­gekből kiindulva öt év alatt kétszeresére növeljük kertészeti területünket, a terme­lés színvonalát pedig a többszörösére, emeljük. fíeszélgetés közben azt is elmondják, hogy a most felépült 000 négyzetméter nagyságú nevelőház mellé ebben az eszten­dőben még egy újabb, nagyobb területű nevelőházat építenek fel. Most már van lehetőségük arra is. hogy saját erejükből minden esztendőben több százezer fo­rintot költhessenek üvegházak, nevelöhá­zak építésére. Ezekkel a nagyméretű beru­házásokkal Újszegeden eddig még soha nem látott színvonalra akarják emelni a zöldségfélék primőrtermelését. Az a tervünk — mondja Fodor elvtárs —, hogy a jövő esztendőkben nem márci­usban, hanem már decemberben és janu­árban nagy mennyiségű üvegházi zöldség­féleségeket viszünk a piacra. Az idén tele­pített 55 katasztrális hold új gyümölcsös mellé már a közeli esztendőkben új táblá­kat telepítenek, s rövid idő alatt megkét­szerezik a facsemete termelést is. A Haladás Termelőszövetkezetben ép­pen a közeljövőben szerelnek fel egy nagy­teljesítményű villanymotort, mely 20 ka­tasztrális holdon végzi el a kiültetett pa­lánták öntözését. Most, a tervezet ismerete után arról beszélgetnek a Haladás Tsz ker­tészei, hogy a következő egy-két év alatt az egész kert gazdaságot villany-öntözésre rendezik be. Ugyanakkor a belső gazda­sági munkákat, takarmány előkészítést is villamos-gépekkel végzik majd. Fellendül az állattenyésztés Az intenzívebb gazdálkodáshoz renge­teg szerveslrágyára van szükség. Ehhez pedig gazdag jószágállomány kell. A Ha­ladás Tsz idei tervei szerint a közös szarvasmarhaállomány ez év végére 69 darabra emelkedik. Ez az állomány azon­ban még rendkívül kicsi ahhoz, hogy se­gítse azoknak a lehetőségeknek a kihasz­nálását, amelyeket az új öféves terv a kertészeti és a szántóföldi növénytermelés­ben adott. — Ezért arra kell törekednünk — mondja Fodor elvtárs —, hogy a jövőben még job­ban növeljük szarvasmarha. elsősorban fejősteheneink létszámát-. Még ebben az esztendőben fel akarunk építeni egy új, 50 férőhelyes szarvastnarha istállót is, s ez­zel megteremtjük annak az alapját, hogy a következő néhárty év alatt jelenlegi tehén­állományunkat közel a kétszeresére növel­jük. Fodor, Kiss és Rabi elvtársak, amikor i. tervezet adta líj lehetőségeikről beszélnek, a tsz-tagok véleményét mondják el. akik az irányelvek nyomán nagyszerűen látják, ho­gyan alakul, bonlakozik ki szép jüvöjütu

Next

/
Oldalképek
Tartalom