Délmagyarország, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-10 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 109. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. május 10. Mai számunkból: Visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés küldöttsége (2. oldal) Miért késik Szegeden a második ötéves terv nyilvános vitája? (3. oldal) Jó játékkal győzött a Haladás (4. oldal) Munkaverseny szervezése Szeged üzemeiben e napokban tartják a termelési értekezleteket, ahol az üzem dolgozói második ötéves tervünk irányelveit vitatják meg, s eközben javaslatokat tesznek az irányelvekben foglaltak megvalósítására. Legtöbb helyen a termelési értekezleteket most is egybekötik a munkafelajánlásokkal, versenyszervezésekkel. A versenyszervezés több helyen sablonossá vált, s a vállalásokat nem mindenütt készítették elő kellő alapossággal. A legutóbbi termelési értekezletek azt bizonyították, hogy a dolgozók tettrekészsége második ötéves tervünk irányelveinek megjelenése óta megnövekedett. A helyes kezdeményezések második ötéves tervünk első évére kitűzött feladatok végrehajtását célozzák. Az április 4. és május 1. megünneplésére kezdeményezett munkaverseny több szegedi üzemben továbbfolytatódott. A Ruhagyárban például a B-műszak versenyre hívta az A-műszakot, a féléves terv maradéktalan" teljesítése érdekében. Emellett számos dolgozó, olyanok is, akik eddig nem voltak párosversenyben, bekapcsolódtak a mozgalomba. Több üzemben még mindig komoly hibák mutatkoznak az értékelésben és a verseny nyilvánosságában. Az üzemi bizottságok új ötletekkel gazdagítják a verseny-nyilvánosságot és igen sokszor joggal kérik, hogy a területi bizottságok és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is nyújtson nekik segítséget. Az Űjszegedi Kender-Lenszövő üzemi bizottságának tagjai elmondják, hogy a területi bizottság leggyengébb munkája a munkaverseny szervezésében nyilvánul meg. Igaz, hogy a sok munka mellett nehéz a munkaversennyel is foglalkozni. Az emberekről való gondoskodás — és ez egyik legfőbb feladata a szakszervezeteknek — azonban elválaszthatatlan a munkaversenytől. Ki tagadná azt, hogy á termelékenység emelése visszahat a munkások életszínvonalára? Ilyen szakszervezeti funkcionárius nincs Szegeden. Mégis elfelejtik, hogy a munkaverseny tapasztalatainak átadása elsősorban is a szakszervezeti vezetők feladata. Több szegedi üzemben azt mondják, hogy jó példaként mindig a Ruhagyárat emlegetik. Ezt a szakszervezeti vezetők is hallják nap mint nap, de arra nem gondoltak mind ez idáig, hogy a ruhagyári tapasztalatokat elmondják Üjszegeden és a Textilművekben, vagy a Szegedi Kenderfonógyárban. A Helyiipari Dolgozók Szakszervezete vagy a többi szakszervezet területi bizottsága munkájának is ez a legfőbb hiányossága. Az is igaz azonban, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok legtöbbször csak az üzemi bizottság vezetőjével tárgyalnak, s a szakszervezeti termelés] felelősöknek különösen, ha nem függetlenítettek, igen kevés' segítséget adnak. Pedig nekik lenne legnagyobb szükségük erre. Ha megkérdezné valaki a szakszervezeti funkcionáriusoktól, hány bizalmival beszélgettek el, s milyen segítséget adtak a bizalmiaknak, akkor igen sokan zavarba jönnének a válaszadásnál, mert a bizalmiak, az üzemek egyszerű munkásai valahogy távol esnek még mindig a szakszervezeti vezetőktől. Amikor második ötéves tervünk irányelveit vitatjuk meg, s a dolgozók valamennyi szegedi üzemben tettekkel tanúsítják, hogy az irányelvek jók és második ötéves tervünk célkitűzései megvalósíthatók, akkor a szakszervezeti vezetőknek az alulról jövő kezdeményezéseket fel kell karolniok, s azokat más üzemekben tovább kell adniok. Igaz az, Hogy Szegeden nagyrészt könnyűipari üzemek vannak, hogy néha problémák mutatkoznak az anyagellátásnál és emiatt a munkaverseny néhol lanyhul. De számos példa mutatja, hogy a dolgozók munkakedve mégis fokozódik, az anyaghiányt takarékossággal, ésszerűsítések bevezetésével pótolják. A szakszervezeti vezetőknek a megállapítások és a belenyugvások helyett inkább arról kellene beszélniök, hogy mik a lehetőségek. Egész bizonyos, az üzemek dolgozói örömmel vennék ezt. Amikor felvetjük, hogy a szakszervezetek még mindig nem gazdái a munkaversenynek, akkor elsősorban is a már meglévő jó tapasztalatok átadására gondolunk. Hogy életszínvonalunk második ötéves tervünk végéig 25 százalékkal emelkedjék, ahhoz az is kell. hogy többek között a munkaversenyt jobban szervezzük. A sok munka mellett legyen a szakszervezetnek egyik legdöntőbb feladata a munkaverseny szervezése, a jó tapasztalatok átadása — az emberekről való fokozott gondoskodás. Uj könyvet jelentet meg a könyvhétre a Tissatáji Magvető A Magyar írók Szövetsége szegedi csoportiának könyvkiadója, a Tiszatáji Magvető érdekes új könyvet jelentet meg a közelgő könyvhéten. Kiss Lajos hódmezővásárhelyi származású Kossuthdíjas néprajztudós „Vásárhelyi híres vásárok" címűi művét adják ki A könvv sok érdekes hagyománnyal ismerteti meg maid az olvasót. Ez lesz a Tiszatáji Magvető által kiadott hatodik kötet. Az elkövetkező hetekben nyomába kerülnek, s a második. illetve a harmadik negyedév elején már kaphatók lesznek a könyvesboltokban Németh Ferenc és Petrovác.z Vasárnap textilipari konferencia lesz Szegeden A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Textüipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja vasárnap reggel 8 órakor textilipari konferenciát tart a szövetség Horváth Mihály utcai tanácskozó termében. A konferencia az egyesület első ilyen jellegű rendezvénye s az egyesület fejlődéséről, komoly munkájáról, s egyben az üzemekkel való termékeny kapcsolatáról tanúskodik. A konferencia bevezető előadását Gosztanyi Sándor, a Könnyűipari Minisztérium Műszaki Beruházási Főosztályának helyettes vezetője, az egyesület társelnöke tartja. Majd párhuzamos részkonferenciákat tartanak a rostkikészítő, a pamutfonói, a rostfonó, a szövő és a ruházati ápar műszaki kérdéseiről. Minden tárgykörben két-két előadás lesz, egyik az újabb kutatások eredményeit ismerteti — ezeket az előadásokat a Textilipari Kutató Intézet munkatársai tartják —, a másik pedig az egyes iparágak üzemeinek legfontosabb technológia-fejlesztési kérdéseit tárgyalja. A konferenciákat viták követik. Ezek a viták arra hivatottak, hogy a szegedi textilipari szakemberek felmérjék a legújabb kutatási eredményeket, s a közelebbi fejlesztés útjának kialakításában tevékenyen résztvegyenek. Végül határozati javaslatot hoznak a konferencia részvevői elé. A határozatok irányelvei a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja következő félévi munkatervének alapjául szolgálnak s a vállalatok fejlesztési programjába is bekerülnének. A textiliparban jelentős konferenciára minden érdeklődőt szívesen lát az egyesület. A Minisztertanács ülése llsoitlialeni és Mérahaiom vasútállomás az éliizem címért A Gazdasági Vasút — közismerten: kisvasút — bonyolítja le nagyrésziben a városi piac zöldségfélével való ellátását, s a környező falvak termelőszövetkezeteinek, egyéni gazdáinak áruellátását, közlekedését. A kisvasúti állomások hatalmas forgalmat bonyolítanak le. Az egész területen április hónapban már túlhaladták az. őszi csúcsforgalom eredményeit és — ami először fordult elő —néhány állomás teljesítette az éleüzem feltételeket is. Ásotthalom állomás a kocsik gyors mozgatását, tolatását úgy oldotta meg, hogy a tervezett 113 százalék helyett 146 százalékot ért eL A kocsik tartózkodási ideje is csökkent, s e téren 160 százalékot teljesítettek. Mórahalom állomás egy hónap alatt 231 kocsit rakott meg darabáruval, zöldségfélével és egyébbel. Ugyanennyit rakodott ki is, ezáltal 133 százalékos teljesítményt ért el. Mindkét állomás jóval túlteljesítette az élüzem feltételeket. Ha még két hónapig hasonló jó teljesítményeket érnek el, esélyesek az élüzem kitüntetésre. Az MTI jelenti: A Minisztertanács keddi ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az első negyedévi tervteljesítés tapasztalatairól. Megállapította: a továbbiakban a termelési tervek maradéktalan teljesítése mellett a fő figyelmet az önköltségcsökkentésre, a termelékenység emelésére és a minőség megjavítására kell fordítani és ennek érdekében megfelelő intézkedéseket kell tenni az anyagellátás biztosítására. A Minisztertanács a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának több rendelkezését kiegészítette, módosította. A rendelet a munkaügyi kérdésekben kiszélesíti az igazgatók jogkörét, kiküszöböli a végrehajtási utasítás több bürokratikus intézkedését és többek között lehetővé teszi, hogy az igazgatók fegyelmi úton járjanak el egyes olyan esetekben, amelyek eddig csekély jelentőségük ellenére bűncselekménynek számítottak. A Minisztertanács aSZOTtal közös határozatot hozott a 300-nál több munkást foglalkoztató üzemekben társadalmi bíróságok létrehozásáról. A társadalmi bíróságok feladata a dolgozók fokozottabb bevonása a társadalmi tulajdon védelméért, a munkafegyelem megszilárdításáért folytatott harcba. A Munkaerőtartalékok HÍJ vatala elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy a nagyobb üzemeikben szakmunkásképző és az üzem sajátos feladatainak megfelelő továbbképző tanfolyamokat kell szervezni. A tanfolyamokon résztvevők a gyakorlatban ismerkednek meg a modern technológiával, az újítások eredményeivel és ezek alkalmazásához szükséges elméleti ismereteket is elsajátítják. A Minisztertanács intézkedéseket hozott Budapesten és nagyobb vidéki városokban a női munkaerők munkába állításának megkönynyítésére, A Minisztertanács megbírálta az Országos Tervhivatal elnökét és a pénzügyminisztert a községpolitikai tervekkel és a községfejlesztési alappal kapcsolatban kiadott bürokratikus intézkedéseikért és hatályon kívül helyezte azokat. Utasította az Országos Tervhivatal elnökét és a pénzügyminisztert, hogy olyan rövid és közérthető végrehajtási utasítást adjanak ki, amelyek a helyi szenek önállóságát tovább erősitik. A Minisztertanács utasította a belügyminisztert a nyugati országhatárnál létesített műszaki zár megszüntetésére. Hangverseny az árvízkárosultak javára A Szegedi Városi Békebizottság kulturális osztálya a Zeneműveszeti Szakiskola Békebizottságával közösen május 12-én, szombaton délután 6 órakor Liszt emié'khangversenyt rendez a szakiskola hangversenytermében. A bevételt az árvízkárosultak megsegélyezésére fordítják. A megnyitó beszédet Kiss Jenő, a Városi Békebizottság kulturális bizottságának titkára mondja. Zongorázik: HöchU Margit zongoraművésznő, a Zeneművészeti Szakiskola tanára. Értékes és változatos műsorában népszerű Liszt-műveket szólaltat meg. FELEJTHETETLEN NAPOK A DéJmagyarország számára írta: PAULA GEBER, a .Románia Libera* munkatársa István fiatal szegedi költők verseskötetei, valamint Nacsády József feldolgozásában Kovács Istvánnak, a múlt században élt egyik szegedi építőmesternek önéletrajza is. Ez utóbbi érdekes, gazdag útleírásokat tartalmaz, s ezért különösen az ifiúság körében tarthat számot nagy érdeklődésre. A szegedi irók közül Dér Endre József Attila-díjas Első próba című regényének folytatásán, Somfai László Magvető János című kötetén dolgozik. Az ő műveiket is kiadja még az idén a Tiszatáj Magvető. Egy kis pont a térképen, város két határ között és egy név: Dénes Leó. íme mindaz, amit Szegedről tudtam, mielőtt elindultam Romániából, Ploesti város Népi Tanácsa delegációjának tagjaival, akiket tapasztalat-cserére hívtak meg Szegedre. A vonat monoton zakatolása közben megpróbáltam elképzelni azt a pillanatot, amikor a határon átkelve meglátjuk a vávost. Már rég leszállt a sötétség. Egyszercsak a távolból jeltűnő fénytenger meggyorsította szívverésünket. Szegedhez közeledtünk. Amikor a mozdony megállt, máris több baráti kéz nyúlt jelénk, hogy lesegítsen a vonatról. Sorra megismerkedtünk a Belváros tiszta és egyenes utcáival, amelyeknek mindkét oldalán nagyon szép épületek sorakoznak. Ügy tűnt, hogy a házak közül csak a fogadalmi templom és a tanácsháza tornya emelkedik ki: építészeti szempontból anynyira egyöntetűnek, rendezettnek láttam ezt a várost, amely tudom, sok nép segítségével épült újjá az 1879-es borzalmas árvíz után. A barokk-stílus hatására épült gyönyörű házak, a város mellett folyó Tisza, elkápráztatta szememet, Szeged gazdái megnyerték szivemet. Az a határtalan szeretet, amellyel itt fogadtak bennünket a vezetőktől a legegyszerűbb munkásig, megerősítették bennem a hitet: a népelnyomók által szított sovinizmusnak semmi, köze nincs a néphez, amely saját sorsának intézője. Gyönyörű napokat töltöttünk, meleg baráti légkörben, a Tisza partján. Szomjasan törekedtünk arra, hogy minél többet megismerhessünk Szeged sokoldalú kulturális életéből. Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós és más szegedi nagy írók és költők ismerete növelte szemünkben Szeged nagtj nagy értékét. Ivanovics György professzor előadásából megtudtuk, hogy a Szegedi Egyetemen az oktatás mellett milyen nagy jelentőségű tudományos munka folyik. Három újság terjedelmére lenne szükség ahhoz, hogy kifejezhessem azokat az érzéseket, amelyek akkor támadtak bennünk, amikor a fogadalmi templom hatalmas orgonáját hallgattuk, vagy amikor Jacobi Viktor muzsikájában gyönyörködtünk a szegedi Nemzeti Színházban, amikor a város óriási könyvtárát, remek intézményeit, üzemeié meglátogattuk, nem is beszélve arról a baráti szeretetről, amellyel körül vettek bennünket a szegedi dolgozókkal való minden egyes találkozásunknál. Nekem jutott az az öröm. hogy ismertessem a szegedi emberek barátságos és gazdag lelkületének szép kincseit a ..Románia Libera" hasábjain. El kell még mondanom azt. hogy a Ploesti-i delegáció tagjai nagyon sokat tanultak Szegeden. Értékes tanulságokkal szolgált nekünk a tanácstagok, az állandóbizottságok, a végrehajtó bizottságok széles dolgozó tömegeket mozgósító munkája, amellyel segítik a tanácsot abban, hogy a gazdasági, kulturális és városgazdálkodási tervek valóra váljanak. A román delegáció szegedi látogatása, találkozásunk itt a csehszlovákiai Brno vezetőivel, értékes tapasztalatcsere mindhárom város számára és egyben jó kezdet a népi demokratikus országok városai közötti baráti kapcsolatok elmélyítésére. Tudatában vagyunk annak, hogy ehhez hasonló tapasztalatcserék szervezése ti helyi államhatalmi szerveknek munkájában minden bizonnyal termékeny eredményekre vezet. Ezért lelkesedéssel köszöntjük a szegedi párt- és tanács végrehajtó bizottságnak kezdeményezését, amely lerakta az alapját egy új kapcsolati formának, a szocializmust építő államok közötti együttműködés keretein belül. Szegedet elhagyva szép fövő perspektíváinak örömét visszük magunkkal. KüU •sönösen kicserélve munkatapasztalatainkat, megtanultuk értékelni azt a szeretetet és barátságot, amellyel közvetlenül körülvettek bennünket Szeged városának dolgozói. Felejthetetlen na/jokat töltöttünk Szegeden. Nagyon kevés, ha csak azt mondjuk, hogy önök között, kedves szegedi elvtársak, a legmelegebb baráti körben éreztük magunkat. Határtalan szeretettel jogunk önökre emlékezni. Szívünk egy részét Szegeden hagytuk. Türelmetlenül várjuk, hogy ugyanilyen meleg szeretetlel, tárt karokhal fogadjunk benneteket, mint jó. régi barátokat városunkban. Viszontlátásra drága elvtársak. Szeged dolgozói!