Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-27 / 100. szám

WLÁG 'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VÉIMAGYAltO AZ MDP CSONGRADMEGYE1 BIZOTTSÁG A JN AK LAPJA XII. évfolyam, 100. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. április 27. MAI SZAMUNKBÓL: KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ ANGOL—SZOVJET TÁRGYALÁSOKRÓL (3. oldal) BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL ^ (3. oldal) CSEHSZLOVÁK ÉS ROMÁN VENDÉGEK ÉRKEZNEK MÁJUS 1 RE VAROSUNKBA (4. oldal) Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez A Magyar Dolgozók Parijának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános meg­vitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a párt­szervezeteket, a szakszervezeteket, a DlSZ-szervezeteket, s más társadalmi szervezeteket, és tagjaikat a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki, a mezőgazdasági, s egyéb tudományos­és szakegyesületeket, a különféle állami szerveket, a helyi taná­csokat, az üzemek, hivatalok, és intézmények dolgozóit, a ter­melőszövetkezetek tagjait, a dolgozó parasztságot, hogy javasla­taikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben; hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátossá­gokban a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szük­ségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állan­dó, szilárdan megalapozott növekedését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását; a szocializ­mus építését országunkban! ' A második ötéves terv irányelveit egy hónapig tartó nyil­vános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatot és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja Köz­Ponti Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. Jelenfős feladatok népgazdaságunk előff nagyüzem! gazdálkodás álját válassza. Meg kell teremteni a felté­teleket ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek száz katasztrális holdra számítva, rendszere­sen növekvő termékmennyi­séget termeljenek, és csök­kentsék a termékegységre fordított munkát. A szocia­lista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalé­kainak minél nagyobb mér­tékű kihasználásában, terme­lése fokozásában. 3. A termelés növelését a népgazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyors­ütemű emelésével, a tudo­mány és technika eredmé­nyeinek széleskörű alkalma­zásával kell összekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a növekednie. A szocialista tá- kedjék. A munkások és sz bor országaival való kapcso- alkalmazottak egy keresőre latok tervszerű bővítése rnel- jutó reálbérét a második öt­lett nagy gondot kell fordí- éves terv időszakában átlago­tani a más országokkal foly­tatott kereskedelem ápolása­munka termelékenységének ra és szélesítésére az egyen­állandó növelésére és az ön­költség rendszeres csökkenté­sére. Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján lénye­gesen fokozni kell a minőségi jogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján. Külön gondot kell fordítani a függetlensé­güket nemrég elnyert, illet­ve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való követelményeket a népgazda- kereskedelmi kapcsolatok íej­ság minden területén. Jelen- lesztésére. tősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mint a ki­vitel céljaira előállított ter­mékek minőségét. A teljesít­mények mennyiségi számba­vétele mellett különös gond­dal kell ellenőrizni a minő­séget. A munka termelékenységének emelése — alapvető szempont Dolgozó népünk munkája nyo­mán országunk gazdasága erő­teljesen fejlődik. Az anyagi ja­vak termelésének leglöbb terü­letén már az első ötéves terv jdejcn megszűnt a kizsákmányo­lás. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért bódított a szo­cialista munkaverseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocia­lista iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a nehézipar, több új iparág jött lótre. Az iparosítás sikerei biz­tosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb felté­teleit. Nem küszöböltük ki még azon­ban a népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követel­ményekhez képest; főként emi­att a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában ma­gasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése nö­vekedett az első ötéves lerv so­rán, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakosság fogyasztása város­ban és falun jelentősen emelke­dett. Az egy keresőre jutó reál­bér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazda­ság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma 5 év alatt közel 1 millió fővel növekedett. Lényegesen ja­vult a lakosság egészségügyi el­látása. nagymértékben emelke­dett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban részt­vevők száma 1934-ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1949. évit, és a társadalombizto­sításra fordított kiadások össze­ge megháromszorozódott. A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép al­kotó erejének növekvő kibon­takozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok meg­szüntetését, illetve csökkentéséi. A népgazdaság tervszerű to­vábbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeli, hogy Magyarország részese a hatal­mas, szüntelenül erősödő szocia­lista világrendszernek. A második ötéves terv idő­szakában 1956—60-ban, a tech­nika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparo­sítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell ten­ni a mezőgazdaságban is a szo­cialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szün­tetni a gazdasági alap kettőssé­gét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalat, s fgv biztosítani kell az ország további felemelkedését. 4. A munka termelékenysé­gét az iparban úgy keLl emel­ni, hogy 1955-től 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően 5 év alatt az egy főire eső ter­melést az állami iparban ösz­szesen mintegy 36 százalék­kal, a nehéziparban 46 száza­lékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élel­miszeriparban 34 száza­lékkal, az állami építőipar­ban 34 százalókkal kell nö­velni. A gépállomásokon a munka termelékenységét 23— 24 százalékkal, az állami gaz­daságokban 35—36 százalék­kal kell emelni. 5. A gazdasági és állami élet minden területéin szigorú takarékosságot kell érvénye­síteni. Különösen takarékos­kodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasz­nálást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladé­kainak és melléktermékei­nek hasznosítását. A csak fosítani. A közlekedésben 5 év alatt az önköltséget mint­egy 11 százalókkal, a belke­reskedelembon a forgalmi költségeket mintegy 11 szá­zalékkal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az ön­költséget közel 17 százalék­kal, a gépállomásokon 23 szá­zalékkal kell csökkenteni. 7. Növekvő számban kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytu­dású szakembereket, akik ké­pesek céltudatosan felhasz­nálni a korszerű technikát és magasabb fokra emelni a munka szervezettségét. Lé­nyegesen . ki kell . szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai oktatást és to­vábbképzést a népgazdaság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ah­hoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátítsák az alap­vető műszaki és mezőgazda­sági ismereteket. 8. A termelőerőket, a nem­zetközi együttműködésre tá­maszkodva az ország adottsá­gaival és szükségleteivel össz­hangban olymódon kell le.i­san legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeli és természetbeni' jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy a lakosság összes fo­gyasztása 5 év alatt 34— 35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv idősza­kában nagyarányú lakásépí­tő. A termelőerők fejlődése, tést kell megvalósítani, javí­az anyagi javak termelésének tani kell az egészségügyi el­növekedése, a munka terme- látást, fokozni kell az anyák­lékenységének fokozása és az ról és a kisgyermekekről való önköltség csökkentése révén gondoskodást, fejleszteni kell a második ötéves terv idősza- a munkavédelmet, kényelme­kában a nemzeti jövedeiem sebbé kell tenni a közleke­42—43 százalékos emelkedé- dést. Emelni kell a kulturális sét kell elérni. színvonalat, elsősorban az A nemzeti jövedelemből oktatás, valamint a színhá­1960-ban 20—22 százalékot zak, mozik, rádió, televízió, a kell felhalmozásra fordítani, könyvhálózat és könyvkiadás — Állami eszközökből 5 év alatt mintegy 78 milliárd fo­rintot kell beruházni, 12 mil­liárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megva­lósított beruházások összegé­nél. Annak érdekében, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek, ese­tén is zavartalan legyen, n felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére keli fel­használni. 11. A nemzeti jövedelem ál­landó növelésének alapján biztosítani kell, hogy a lakos­ság jóléte rendszeresen növe­fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv jelentős lépés előre a népgazdaság további fellen­dülésének, népünk fokozódó anyagi és kulturális felemel­kedésének, a szocializmus megvalósításának útján. • A közlemény a továbbiak­ban nyilvánosságra hozza azokat az irányelveket, ame­lyek szerint a népgazdaság egyes ágainak és területének második ötéves tervét meg kell állapítani. A második ötéves íerv teljesítésének minden feltétele adva van külföldről beszerezhető színes leszteni, hogy megjavuljon a Emelni kell a hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését A második ötéves terv idő­szakában a következő fő felada­tokat kell megvalósítani: 1. Az iparosítást olyan ütem­ben kell folytatni, hogy a szo­cialista ipar termelése 1960-ban 1935-höz képest 50—52 száza­lékkal növekedjék. Az ipari fej­lődés fű arányainak meghatáro­zásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fej­lesztésének alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot kül­földről kell beszerezni, elsősor­ban nehézipari termékek túl­nyomórészt gépek ellenében, valamint, liogy a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökken­teni kell. Ennek megfelelően az. iparban a termelőeszközök („A-­csoport) termelését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cik­kekét (.,B"-csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszony^ lagos csökkentése cs az anyag­ellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan elő­állítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A máso­dik ötéves, terv időszakában a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell emelni. 2. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezésének to­vábbi előrehaladásával egyide­jűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fellendülését kell elérni. A mezőgazdaság 1956—60-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biz­tosítani kell, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek elő­nyei a tagság gazdasági és kul­turális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki, hogy ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista fémeket minél nagyobb mér­tékben alumíniummal, mű­anyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell ter­jeszteni a faanyagot gazdasá­gosan hasznosító farost- és forgácslemez gyártását és al­kalmazását. 6. Minden termelési ágban rendszeresen csökkenteni keli a termelési költséget. A mi­nisztériumok közvetlen irá­nyítása alá tartozó iparban 5 év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mint­egy 16 százalékos csökkenté­sét kell elérni, ebből 9 száza­lékot az anyagfelhasználás­nál, 5 százalékot a munkará­fordításnál, 2 százalékot az igazgatási és egyéb költsé­geknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költségve­tésekhez képest mintegy • 10 százalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel to­vábbi megtakarítást kell biz­népgazdaság nyersanyagellá­tása, biztosítva legyen az or­szág gazdasági erőforrásai­nak, termelőberendezéseinek legelőnyösebb felhasználása, megvalósuljon a termelés ész­szerű szakosítása és mind több termelési ágban kor­szerű tömegtermelésre lehes­sen rátérni. Ennek megfele­lően a nehézipar minden ágá­nak nagyarányú fejlesztése A második ötéves terv ha­talmas lépést jelent előre or­szágunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarorszá­gon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszo­nyítva villamosenergiából 5.3-szeresére, 810 kilowatt­órára, szénből 2.8-szeresére, 2900 kilogrammra, acélból 3-szorosára, 217 kilogrammra, alumíniumból 33-szorosára, 4.7 kilogrammra, cementből több mint 5-szörösére, 180 ki­logrammra emelkedik. A kul­turális téren végbemenő elő­rehaladást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát vég­zettek száma 3 és félszerese, a főiskolai hallgatók száma 2 és félszerese lesz a felszaba­vező munkát, Ihogy a tervek minél tökéletesebben hangol­ják össze a népgazdaság kü­lönböző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fej­lesztési irányvonalának he­lyes meghatározására a Ma­gyar Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgoz­ni a legfontosabb ágazatok és a főváros fejlesztésének 10—15 éves tervét. Biztosí­tani kell, hogy az állami ter­vek a dolgozó tömegek alko­tó kezdeményezésére támasz­kodjanak és ezáltal lobban felszínre 'hozzák a népgazda­ságban rejlő tartalékokat. Ez­ért növelni kell a vállalatok és a belvi tanácsok feleiős­ségét a tervek kidolgozásá­ban. A mezőgazdasági terve­dulás előttinek, ugyanakkor zést a mezőgazdaság sajátos­a mozilátogatók száma meg­hétszereződik. Mindez azt je­lenti, hogy Magyarország a szocialista tábor többi orszá­helyett kiemelkedően kell gával együtt egyre sikereseb­fejleszteni a vegyipart, a kő- ben vesz részt a szocialista olajfeldolgozást, a kohásza- tábor országai és a fejlett tó­ton belül a finomabb henge­relt-acélfajták termelését, a gépiparon belül a munkaigé­nyes, valamint olyan egyéb ágazatokat, amelyekben or­szágunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, kés országok közötti békés gazdasági versenyben. A második ötéveg terv so­rán a tudomány és technika vívmányainak széleskörű al­kalmazásával. a szocialista világrendszer országai között ságainak megfelelően kell át­alakítani és egyszerűsíteni, hogv jobban érvényre jusson az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek: kezde­ményezése a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Folytatni kell az államigaz­gatás és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, tökéletesebbé és olcsóbbá tételét elsősorban a felesleges párhuzamos szer­vek megszüntetésével és az ügyvitel céütudatos ésszerű­sítésével. Meg kell szüntetni így a híradástechnikái ipart, 'egyre jobban feilődő munka- az irányítás bürokratikus a Diesel-motorok es Diesel- megosztás segítségével és mozdonyok gyártását, a kom- mindenek előtt a dolgozó nép bájn- és traktorgyártást és lelkes munkája nyomán or­mósokat. Nagy figyelmet kell szagunkban a termelőerők fordítani világszerte ismert élelmiszeripari termékeink, gyógyszerkészítményeink gyártásának fejlesztésére. A külkereskedelem növelésének fontossága 9. A külkereskedelemnek lentételét képező, valamint az a második ötéves terv idösza- ország külföldi tartozásainak gyorsütemű fejlődésével egy­idejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, kulturá­lis színvonala, növekszik az ország védelmi ereje, tovább szilárdul a munkásosztály és a parasztság szövetsége, meg­gyorsul a szocializmus épí­tése. Ahhoz, hogv a második öt­módszereit. a vezetés minden szintjén fokozni kell ez egyé­ni felelősséget. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyag­gazdálkodás és a tartalékok fokozásával, valamint az üze­mek közötti és az üzemeken belüli kooperáció jobb meg­szervezésével biztosítani kell a folyamatos anyagellátást, az ütemes termelés legfőbb feltételét. A népgazdasag minden területén el kell érni. hogy a személyes anyagi ér­kában biztosítania kell az áJ- csökkenteset szolgalo kiviteli éves tervet sjkeresen megva- dekeltség összhangban legy-n landóan fejlődő népgazdaság cikkek elhelyezesét, ezért a lösítsuk. magasabb színvo- a népgazdaság előtt álló leg­növekvö külföldi nyersanyag- külkereskedelmi forgalom- naira ken emelni a népgaz- fontosabb feladatokkal cs és egyéb áruszükségletének nak 1960-ban 1955-höz kénest daság tervszerű irányítását. kielégítését és a behozatal el- mintegy 40 százalékkal kell Tovább kell fejleszteni a ier- (Folytatás a 2. oldalon.) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom