Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-03 / 80. szám

Kedd, 1956. április 3. Elfelejtett újítások nyomában OEUNWMKZK Tizennyolc fontos újítást lepett be a por a Szegedi Kenderfonógyárban. Hosszú hónapok során az akták egész serege telepedett ezekre az ésszerű javaslatokra. Hogy milyen nagy veszteséget jelentett ez a hanyagság, azt csak most lehet fölmérni, miután kiásták őket az akták temetőjéből. Ezt a hanyagságot bírálta a párt Csongrád megyei bizottsága is a nemrég tartott pártaktíván elmondott beszámolójában. A tizennyolc eltemetett újítás tény — és igaz az, hogy ezeket a javaslatokat elfogadták, életrevalónak ítélték és előleggel jutalmazták. Mindennek kitörölhetetlen nyoma van az újítási naplóban és egyebütt. De nem Is az előleg itt a legfontosabb kérdés, hiszen az újító a meghatározott időben úgyis megkapja a törvényesen előírt anyagi megbecsülést! Sokkal súlyosabb a mulasztásnak az a része, miszerint a tizennyolc újítás éveikig és hónapokig avasodott a páncélszekrényben, ahelyett, hogy ezek segítségével is emelték volna a termelés mennyiségi és minőségi színvonalát, anyagot, időt és pénzt takarítottak volna meg és a dolgozók fizikai erőfeszítéseit könnyítették volna. Több mint hérom esztendeje szunnyad Hegyes István újítása. Annakidején ő is előleget kapott, de ezzel az ügy, kerek három esztendőre, be is fejeződött. Péter Ferenc és Péter Imre sem járt különben, ök innen-onnan két esztendeje rajzokkal együtt nyújtották be javaslatukat, s — az előleg kifizetésénél az '6 ügyük sem ment előbbre. Sokkal jelentősebb ezeknél Palágyi Gyula és Szűcs Jenő elgondolása. Ez a fésű-elnyomást meggátló szerkezet megépítésére vonatkozik. Maga Oláh elvtárs, az újítási előadó is azt tudja, hogy ennek az újításnak az alkalmazása nagy nyereség lesz az előfonó osztályon. A kiadós pihentetés azonban egyáltalán semmit sem adott a javaslat értékéhez — legfeljebb az anyaggal való takarékosság egy új lehetőségét tartóztatta feL Agócsi Béla, Bérezi István és Szép Lajos közös újítása a cémázógépeken az anyag szakítási szilárdságát növelné — immár hosszabb idő óta, ha a többivel együtt nem merült volna feledésbe. Még olyan javaslat is van a többi között, amely a dolgozók munkájának közvetlen megkönnyítését és kényelmesebbé tételét szolgálná. A fizikai munka terhét ezek segítségével egyik-másik munkahelyen minimálisra lehetne csökkenteni. Ezek megvalósítása kétszeresen is kötelező, hiszen a dolgozók munkafeltételeinek szakadtalan javítása az egyik legfőbb kötelesség. Miért szunnyadoztak eddig ezek az újítások? Igen érdekes, hogy erre a kérdésre az üzemben senki sem tud kielégítő magyarázatot adni. — Régi dolgok! Ördög tudja, hogyan maradtak el. — Abban az időben rengeteg volt a munka és tömegesen nyújtották be az újításokat is. i A munka semmivel sem kevesebb azóta és az újítások száma sem apadt. Legfeljebb azok közül vonultak vissza néhányan, akiknek az újítását ilyen méltatlan sorsra kényszerítettók. Maguk az újitók sem tudják, hogyan eshetett ez így. Az előleget még, ha csekélyebb összeg volt is — fölvették, néhányszor sürgették az ügyet, s végül keresztet vetettek rá. Véleményünk szerint közös hanyagságról volt szó — az újításokkal foglalkozó üzemi szerveknek és maguknak az újítóknak a közös hanyagságáról, s ez az eset arra figyelmeztet, hogy az újítóknak is kötelességük ja- nem két hónappal elmaradt vaslatukkal törődni, ilyen a lehetőségektől, s hosszú esetekben pedig harcolni is időn keresztül drágábban teraz újításuk mielőbbi gyakor- melt, mint az újítások alkallati alkalmazásáért. Ezt egyé- mazásával termelhetett volPártélet ni anyagi érdekük is így kívánja, de az üzemek technikai fejlődésének meggyorsítása is. Természetesen más tanulságot is tartalmaz ez az eset. Ez év első két hónapjában eddig 22 újítást fogadták el a Kenderfonógyárban, tehát alig többet, mint amiről kéthárom esztendőn keresztül megfeledkeztek. Ez körülbelül azt jelenti, hogy az üzem technikai színvonala majdna. Lehet, hogy hamarosan helyrehozzák a hibát —, de az elmulaszott lehetőségek nem térnek vissza, s az elvesztett forintok sem. Az újító dolgozókat nem érte anyagi károsodás, mert az újítási díjat ezután fogják megkapni — ami az előlegen felül járna —, de alkotó kedvükre nem volt ösztönző ez a hanyag eljárás. (—n —n) 4 Dorozsmai Téglagyár nem marad adós A tavasz beköszöntött a téglagyárakba is. A hatalmas kubikgödrökben — mint a hangyák — szorgoskodnak a bányászok. A feszülő drótkötélen szakadatlanul kúsznak felfelé a csillék azagyaez évben terv szerint két és félmillió téglát kell készíteniök. Az időjárás miatt az első negyedévben mindössze 40—50 ezer téglát gyártottak 180 ezer helyett. — Nagy lemaradás ez —« gos földdel. A gép túrja ma- mondja a telep párttitkára, gából a megmunkált anya- Szilágyi István elvtárs, műgot s mind több és több vezető —, de nem hátrálunk; nyerstéglából rakott »mág- megmutatjuk, hogy a Dorozslya« sorakozik egymás mel- mai Téglagyár nem marad lett, kitéve a napfény szárító adós... melegének. A munka üteme Igazolja A Dorozsmai Téglagyárban Szilá^ elvtárs lefes sza" is megélénkült az élet. A telep új vezetője, Ocskó Antal elvtárs, nagy lelkiismeretességgel irányítja a termelést. Nehéz dolga van, mert a dorozsmai határnak ezen a részén sok a talajvíz és az ő területük sem mentes ettől. A bányában —• Puha! — kiáltja teljes erőből Totnity József elszedő az: adagolóknak. Sáros, izmos karján dagadoznak az erek, amint a kész formába nyomott nyerstéglát hajigálja a »pacalos« elé. Nagy kór ez. Hiábavaló munka. Nem kell azonban sokáig várnia, megérkezik az újabb csille szárazabb földdel és 15—20 selejt után újból megfelelő <lreménységű' téglák kerülnek ki a gépből s onnan pedig a csillékre. A bányában Brumner Dezső, Rácz Mihály, Fülöp Ferenc és társai birkóznak a vizes talajjal. Már az ásásnál úgy dolgoznak, hogy helyes arányban keveredjék a föld a szárazabb résszel. Első fokon tőlük függ, hogy a téglához megfelelő anyagot tudnak-e biztosítani. A bánya keleti felében mintegy kerek tó csillog a kubikban felgyülemlett víz. Időnként motorral szívatják, de újabb tör fel helyette. Olyan közel van Brunner elvtárs ékhoe, a víz, hogy kinyújtott ásóval elérik a szélét. Megerősített csapat működik ezen a részen. A telep vezetői külön négy embert adtak kisegítőként, akik gumikerekű kocsival hordják oda a szárazabb földet. Most pedig arra készülnek, hogy a part megközelítéséhez siklópályát építenek, amelynek segítségével jobb agyagot szereznek. Kél és félmillió tégla Nagy feladatot kell a dovait. A gyár fiatal új munkásai az idősebbekkel együtt fürgén, vidáman dolgoznak. Csattognak a csillék kerekei a síneken, amint nagy "lendülettel tolják maguk előtt Jenei János és társai. Szabó Sándorné pedig, aki régi lerakó, szívesen magyaráz Ungi Sándornónak, Borbély Mihálynénak ós Szalai Imrénének, hogyan kell gyorsan, hibátlanul máglyába rakni a téglát. Nem olyan könnyű munka ez, hiszen naponta sok ezer tégla megfordul a kezükben, amit a csilléről át kell hordaniok a máglyához. Melyik műszak lesz az első? A két műszak versenyben van egymással. Március 27-én az első műszak volt a győztes 8680 téglával. Ez a helyzet azóta már változott, hiszen április 4-re mindkét műszak jobb eredményekkel készül. Az éves vállalás szerint a dolgozók két százalékkal kívánják emelni a termelést. Ez 50 ezer tégla terven felüli gyártását jelenti. A két százalékot azonban mármost április 4-re és május l-re is túl akarják teljesíteni, mert — amint mondják — ők is hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy az árvízsújtotta emberek házainak felépítéséhez elegendő tégla jusson és még egyéb szükségletre is bőséggel maradjon ,,, K. I. János állott. A cikk tele van közérdekű megállapításokkal. Ezt a tényt igazolja Holló Sándor kartárs március 28-i cikke is a »Détaiagyarország«-öan. Ml, akik teljesen benne voltunk a harc sodrában, világosan láttuk, hogy nem kevesebbről van itten szó, mint az osztályharc egy részletcsatájának megvívásáról. A tehetséges parasztgyerek kitűnő eredménnyel végezte az általános iskola VIII. osztályát. Jelenkezett a tanítóképzőbe való felvételre. A felvételi vizsgán kiválóan megfelelt. Felajánlottuk számára az ingyenes diákotthoni elhelyezést. Eleinte nem fogadta el. A téli szünetben végzett családlátogatás derítette fel ennek az okait: a tanuló már általános istoolai tanuló korában otthont talált — klerikális környezetben, szállásadónál. A gyermek nem akart -hálátlan-* A Belváros I. pártszervezete egyik legfőbb feladatának tekinti a fiatalok nevelését A „Délmagyarország" Párt- tömegek közötti kapcsolat kiszé- ság helyzetét és adjon hathatós " élet rovatában igen sok lesítése, közelebbről: eljuttatnia segítséget a Belváros f. kerület elvi és gyakorlati' cikk jelent párt szavát a terület minden DISZ-szervezet létrehozásához, már meg, melyek a pártélet egyes lakosához, megismerni a Ennek megfelelően a vezetőségegyes kérdéseit tárgyalták. Ezek dolgozók problémáit. Ezek a mi nek első feladata az volt, hogy a cikkek segítséget adtak a párt- pártszervezetünk feladatai. A felvette a DISZ városi bizottsászervezetek munkájához, de a szocializmus építéséből adódóan gúval a kapcsolatot, s elindította kerületi pártszervezetek sajátos a Belváros I. pártszervezete tag- a szervezési numkálalokat. Az problémáival igen keveset fog- ságának is ma már idősebb párt- eredmény az lett, hogy pártszerlalkoztak. Ezért ebben a cikkben tagok teszik ki a többségét. Ed- vezetünk területén április 4-én kizárólag a Belváros I. kerület dig elvélve akadt egy-egy fiatul, a DISZ-szervezet megtartja alasajátos kérdéseivel szeretnék fog- akire a pártszervezet vezetősége, kuló gyűlését, körülbelül 45—50 lalkozni. támaszkodni tudott. Nem arról fiatal részvételével. A kerületi pártszervezetek van szó, hogy idősebb elvtár- Miért van fontos szerepe a egyik fontos feladata a párt és a saink nem végeznek lelkiisme- DISZ-nek a mi kerületünkben? retes pártmunkát, hanem arról, Elsősorban azért, mert a Küzhogv a pártszervezet területóuek ponti Vezetőség 1955 májusi hanagysága különösen megköveteli tározala az ifjúsúg közötti neelvtársainklól, hogy a párt cél- volőmunkáról a pártszervezetek kitűzéseinek ismertetését a po- egyik legfontosabb feladatául litikai felvilágosító munkát még- tűzte ki, az ifjúsággal való álinkább fokozzák. Mivel párttag- landó foglalkozást De a Közjaink közül sokan ma már üze- ponti Vezetőség ez cv március mekben dolgoznak, vagyis a ta- 12—13-1 ülésén elhangzott begok létszáma nagymértékben számoló is alábúzta a tömegesükként, pártszervezetünknek szervezetek — elsősorban a mindinkább súlyos problémát DISZ — szerepét, s azok partjelent a terület lakosságának irányításának fontosságát. A politikai nevelése. DISZ-szervezet — mint a párthoz Dártsaervezetünk vezetősége !arlozó tömegszervezet - létrey régebben abból a hibás laz?sa, beszervezetünk munszemlélctből indult ki, hogy a káf "ilk °J<; ^í161' " mar fent említett területi inunpartszervezet nem tuüja a tag- • ós a tagjelöltfelvétellel erősíteni kakban> lla a pártszervezet vesorait, hiszen területünkön nincs zetősége - azon túlmenően, DISZ-szervezet, ahonnan elsősor- létrehozta » DlSZ-szerves ban lehetne tagjelölteket nevel- zetc.t, ~ nem 'dedk®*k mc« * ni. Ez a hibás szemlélet abban t0™bbJ segítségadásról sem. is megmutatkozott, hogy párt- , Ezzcl kapcsolatosan a követszervezetünk vezetősége a Köz- a {elada,ok:. a Parl ,r4" ponti Vezetőség 1955 májusi ha- «erepenek biztosítás, aztározatát azzal tette félre, hogy által, hogy megtelelő tapasztalj területünkön nem lehet fiatalo- °kka ,rende kaz0 Pangókat kat találni, vagyis a DISZ-szer- köldJank a DISZ-szervezet veze? vezet létrehozása eleve lehetet- °.35cbc- A DISZ-szervezet muns jen kajanak segítese azzal is, hogy 1 .... . a púrlvezctőségből valaki a így jutottunk el az 19o6. ja- msz mirldcn megnyilvánulásán nuár 3-i vezetőségválasztó tag- vcgven rfszt _ elsősorban * gyűléshez, ahol a párttagság ha- páruilkár. A pártszervezet vetározatban mondta ki, hogy a jelösége rendszeresen számoltasvezetőség vizsgálja felül az ifjú- sa be a msz vezetőségét munkájáról, a DISZ-tilkár vegyen részt a pártszervezet vezetőségi ülésein. Végül amellett, hogy a pártszervezet biztosítja a fiatalok számára a szórakozást és a kulturális lehetőségeket, feltétlenül fontos, hogy pártfeladatokkal hízza meg az ifjúsági szervezet tagjait. Ezzel hatékonyabbá tudjuk tenni a területi agiUicíót, szélesebb körben el tudunk jutni a terület lakóihoz. Az idős sebb elvtársak tapasztalata és a fiatalok lendülete a pártszervezet munkáját nagymértékben meg fogja javítani. pártszervezetünk az április ' 7-i szegedi pártértekezletre való felkészülés közben sem hanyagolta el a DISZ létrehozását; sőt a szegedi pártértekezletre való felkészülés jegyében dolgoztunk azon, hogy éppen hazánk felszabadulásának 11. évfordm lóján alakíthassuk meg DISZszervezetünket. Biztosak vagyunk abban, hogy DlSZ-szervezetünk megalakítása pártszervezetünk életében új lendületet jelent. De az is biztos: új felelősséget ró ránk, hogy DISZszervezetünket tovább erősítsük és a fiatalokat szocialista szellemben, hazaszeretetre, a haza megvédésérc nevelve, elérjük, hogy az új társadalmi rendszerünk erősségei legyenek. Nyilasi Péter. a Belváros I. kerület pártszervezetének titkára „Akiknek a nevelőmunkájában nincs köszönet ' Hozzászólás a „Dél magyar ország" cikkéhez Vitacikk jelent meg már- ezért nem fogadta el a mi cius 11-én a »Délimagyaror- ingyenes diókotthoni elhelyer szag- hasábjain. Ennek a zésünket. Azt is megtudtuk, cikknek a középpontjában is- hogy a tehetséges tanuló vakoltunk egyik növendéke, a lóban küzd a megterheléssel: tizenkétgyermekes paraszt- zenei gyakorlásra is kevés családból származó Hegedűs ideje marad, tanulmányi rozsimaiaknak megoldaniok: lenni a jótékonyságért, és eredménye sem a legkedvezőbben alakul. Megtudtuk azt. is, hogy a gyermek általában naponta egy órát tölt azzal, hogy iskolába jövet előtt elmenjen a korai misére. így kívánta ezt a szállásadó, így kívánta a klerikális környezel; .. s Iskolánk MDP alapszervezete, ifjúságunk DlSZ-szervezete, az osztályfőnök és a nevelőtestület feszülten figyelte ezt a kérdést. Sikerült meggyőznünk Hegedűs Jánost és szüleit, hogy itt a diákotthonban több ideje marad zenei gyakorlásra —több ideje marad az iskolai tantárgyakból való előkészületre is. Ez már eddig is meglátszik feleletein. Láthatóan jól is érzi magát diákotthonunk környezetében. Holló Sándor kartárs mélyenszántó és igaz, pedagógiai lelkiismerettel és a művészi fejlődés ügyszeretetével megírt cikke egy kissé -elparentálja- Hegedűs János művészi továbbfejlődését, vagy annak lehetőségeit. Valóban igaz az, hogy a tanítóképző komoly követelményeket támaszt. Azt is tudjuk, hogy a művészi továbbfejlődés sok és komoly gyakorlást követel. Mi úgy érezzük, hogy iskolánk tárgyi és személyi adottságai mellett tudjuk majd biztosítani e tehetséges fiú művészi továbbfejlődését is. Nem lesz az hiba, ha a jövendő, paraszti sorból származó zeneművész-ígéretének meg lesz a tanítói oklevele is. Nem akarunk azonban szaksovinisztákká válni a tanítóképzés érdekében sem. Hogy a tanítóképző-e, vagy a zenegámnázium a művészi továbbfejlődés útja, azt eldöntheti maga Hegedűs János is. Az a fontos, hogy sikerrel vívtuk meg az osztályharc részletcsatáját: kiemeltük klerikális környezetéből a volt uradalmi cseléd, a t izénké tgyermekes családapa tehetséges fiát. Döme Mihály, a Tanítóképző igazgatója Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak a magjelenő könyvekről kiadott áprilisi tájékoztatójában mindhárom nagy szegedi klasszikus nevével találkozunk. A Szépirodalmi Könyvkiadónál Juhász Gyula válogatott versei jelennek meg (kb. 432 lap, kötve 30 Ft), szegedi kutató. Péter László válogatásában, jegyzeteivel és bevezető tanulmányával. A kötet kb. 350 verset tartalmaz, s közülük mintegy 50 eddig kötetben még nem jelent meg. Ugyancsak a Szépirodalmi Könyvkiadó adja ki Tömörkény István A tengeri város c. kötetét, amely az író összegyűjtött művei sorozatának első kötete, s az író pályakezdésé...... . , . . . . , ., .... , • ... tői, 1886-tól 1896-ig adja a figyelünk, a visszavágó- épségét, ezert nem en- egy másik a lejevei törte tatása, vagy a csapóajtó magyar olvasók kezek • az író Ji ' " ~~ ' " -1-1-'—* .-..a 'életművének legértékesebb darabjait. A kötetnek mintanyagbói Nem hiszem, hogy van A jh Ásv oTlf A Bar az "vegek nagy réolyan városi ember, aki JA l^ö VIJLJ U VI j l <U szét már deszkákkal pónem ismerné a csapóaj- tolták, azért akad még tót. Mégpedig azt a faj- zett ajtóval állunk szem- járnak el? Bizonyára nem egynéhány üveg is métáját, amelynek két szúr- ben: a fejünk, vagy az Főleg ott nem, ahol gye- lyek hasonló sorsra vannya van és húzni, meg öklünk böki át az üve- rekek tömegesen tódul- nak ítélve, ha addigra az tólni is lehet. Ha kinyit- get. Általában az ilyeu nak ki egy ilyen csapó- iskola vezetősége nem juk, egy rugós-szerkezet csapóajtókat el szokták ajtón. intézkedik (bár javaslat nagy erővel visszalendí- látni valamiféle védő- A kettes számú Petőfi- már hangzott el rá), háti és némi utólengés után ráccsal, hogy az utóbbi telepi iskolában is van nem továbbra is a gyemegáll középen. veszélyt kiküszöböljék: egy ilyen csapóajtó, rekeket szidja, sőt meg Megvan az ilyen csa- az üvegszilánk-veszélyt. Méghozzá védőrács nél- is fizetteti velük az póaj tónak a „nagy" elő- De a másilt veszély meg- kül és a legforgalmasabb üveget. De ki fizeti meg marad: a kupánvágás helyen. Sorozatos bale- azt a fájdalomdíjat, nye: nem kell becsukni, magától csukódik be. De veszélye. setek forrása ez a csapó- amelyet a csapóajtó Felnőtt, udvarias em- ojtó: legutóbb is az puszta léte okoz? Nem megvan a hátránya is: b , i^.ekezn„k me„_ hatodikos kisfiú- volna-e helyesebb a baj 1 - — " B nak a keze ba az előttünk ment át az megelőzése: a csapóaj tóSzegedi írók áprilisban megjelenő könyvei nem figyel és mi sem "VM embertársaik testi egyik üvegkockán. Majd nak védőráccsal való ela visszavágó- épségét, ezért nem en- egy m dó ajtó — kupánvág. Ez gedik el az ajtót az őket be az ablakot. Szilánk megszüntetése? még a jobbik eset. S követő orra előtt. De eltávolításra és kötözés- Papp Sándor rosszabbik az, ha üvege- vajon a gyerekek is így re is volt már szükség. ált. isk. tanár j egy fele a hírlapi származó, kötetben eddig meg nem jelent elbeszéléseket tartalmaz. (Kb. 496 lap, kötve 35 Ft). Az Ifjúsági Könyvkiadó tovább folytatja Móra Ferenc válogatott ifjúsági műveinek sorozatát. Most Hol volt, hol nem volt címmel a kitűnő ifjúsági író gazdag meseterméséból adnak válogatást. (Kb. 148 lap, félvászon 13 Ft, egészvászonkötésben 16 Ft.) AZ UNESCO sváj'cí nemzeti bizottsága április 3-tól 14-ig pedagógiai értekezletet rendez Genfben. Az Unesco magyar nemzeti bizottsága képviseletében Székely Endréné, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai főbizottságának titkára és Csorna Vilmos, a pedagógiai tudományos intézet munkatársa vesz részt az ülésen,