Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-20 / 94. szám

Péntek. 1956. április 20. 3 ÖELMBGYPRORSZUG Pá r t éIet A Szegedi Kenderfonógyár IV- alapszervezetének tömegkapcsolata Az elfcfonában fürgekezű emberek dolgoznak. Több­nyire családanyák és leá­nyok, de vannak fiatal és idősebb férfiak is. Alig múlt délután 2 óra — most lendül­nek aeki a munkának. Leg­többjüket ugyanaz a gondo­lat foglalkoztatja ezekben a peocekben, mint tegnap és tegnapelőtt ilyenkor: el kell érni, túl kell hajazni a meg­szokott teljesítményt. Király II. Józsefné egyheti szabadságon volt — pihent erővel mozog a gép körül. Van egy kis könyvecskéje, abba szokta bejegyezni a sprőder 8 óra alatti fordulat­számát. Hosszú hetek óta 4100. 4200, 4150, 4250, 4300 fordulatszámról tanúskodik a füzet, ami egyúttal dicséri is Királynét, hiszen ha csak 3500-at fordulna a gépe, ak­kor is 100 százalékra teljesí­tené a normáját. December óta tagjelölt. Ezt olyasféle mosollyal hoz­za tudomásunkra, hogy ezzel tulajdonképpen felfedte jó munkájának „titkát", őnála egészen természetes, hogy aki a párthoz tartozik, annak nem szabad csak ímmel-ám­mal dolgoznia. Elmondja, hogy a pártszervezet titkára, Nagy Lajosné szinte napon­ta odamegy hozzá, megkérde­zi, segíthet-e valamit. Ugyan­ezt teszi Szűcs Béla szak­mányvezető is, a párttitkár helyettese. A pártvezetőség egészének munkájáról azon­ban nincs kialakult vélemé­nye. Ez abból adódik, hogy az említett két elvtárson kí­vül alig, vagy egyáltalán nem ismeri a vezetőség tag­sern, hogy milyen kapcsola­tuk van az üzemrész dolgo­zóival. Nem ismeri a vezetőséget és annak tevékenységét Fe­hér Mihályné párttag (aki egyébként az egyik legjobb szakszervezeti bizalmi), to­vábbá Albert Pálné és Varga Lászlóné pártonkívüli mun­kásnők sem. Albertnéból, Var­gánéból és még néhány asz­szonyból alig lehet kiszedni a szót, végül pedig amikor eloszlik a bizalmatiansaguk, panasszal kezdik. Varga Lászlóné elmondja, hogy ő akármit javasol, vagy kifo­gásol, csak kézlegyintéssel intézik el legtöbbször. Egy­szer — mivel olyan dolgot kért, ameiy a rendelkezések értelmében nem volt teljesít­hető — kinevették. Azóta olyan nézeten van, . hogy „nem érdemes itt szóink'. Ez természetesen túlzás, bár az elmondottakból lehet következtetni a vezetőség egészének munkájara. Egyes elvtársak nagy odaadással dolgoznak és őket ismerik, szeretik a munkások. De olyanok is akadnak a IV. alapszervezet vezetőségében, akik a vezetőség újjáválasz­tása óta még nem laláttik meg a kapcsolatot a tömegekkel — jóllehet, er­re a hibára senki nem fi­gyelmeztette őket. Pedig a kollektív vezetés csak akkor érvényesülhet igazán, ha nemcsak a párttitkár, ha­nem a vezetőség minden tag­ja sokat forgolódik a pártta­gok és a pártonkívüliek kö­zött, vagyis megismeri, és fi­Több segítséget a dóci termelési bizottságnak! Amióta a tavaszi jó idők megkezdődtek, a dóciak apraja, nagyja reggeltől estig kint van a határban. A munkát a tavaszi kalászosok, az árpa, a zab vetésével kezd­ték. Nyomban folytatták, a cukorrépa és a a takarmányrépa vetésével. Most pedig a burgonya, a kukorica és a többi tavaszi vetésű növények ültetésével foglalkoznak. Minden munkában a szövetkezet mellett a tanácstagok az elsők. Különösen a mező­gazdasági állandó bizottság tagjai: Lázár György, Balogh Sándor és a többiek azok, akik az első között vetették el tavaszi nö­vényeiket. Rajtuk kívül azonban nagyon sok derék egyénileg dolgozó paraszt nevét is megemlíthetnénk, akik azt vallják, hogy a korai vetés fél jó termés és ebben a szel­lemben is végzik munkájukat. Makra And­rás, Ács Pál és Sándor Lajos mezőgazdasá­gi állandó bizottsági tagok napi munkájuk végzése mellett jő szaktanácsaikkal, nép­nevelő-munkájukkal is segítik gazdatár­saikat. Kormányos Mihály elvtárs, a tanács el­nöke és Nagymihály János mezőgazdasági előadó naponta járják a határt, s ahol folyik egész pártunkban. Tudjuk, hogy a párttitkár elvtársnő jóhiszeműen végzi a munkáját és az emberek­kel való törődést elsőrendű kommunista kötelességének tartja. Továbbra is segítse, tanítsa az előfonó asszonyait, de ugyanakkor harcoljon azért, hogy a vezetőség min­den tagja kövesse az ő pél­dáját. A pártvezetőség már ért el bizonyos eredményeket. Az emberekkel való személyes foglalkozásról tanúskodik az is, hogy a márciusi taggyű­lésen három tagot és három tagjelöltet vettek fel a párt soraiba. Dicsérendő az is, hogy a termelésben élenjáró párttagok önzetlenül segítik a száz százalékon alul telje­sítő DISZ-fiatalokat. De a továbbiakban sokkal többet beszélgessenek a vezetőség tagjai a XX. kongresszuson elhangzott rendkívül fontos irányelvek­ről. Ez összefügg a bürokrá­cia elleni harccal is a párt­életben. Kialakult szokás az előfonóban, hogy azokra a kérelmekre, panaszokra, ja­vaslatokra, amelyeket a ter­melési értekezleteken tesz­nek szóvá a dolgozók, csak később kapják meg a vá­laszt írásban. Nem volna-e helyesebb, ha a pártszervezet fellépne az ilyen papír­munka ellen? A dolgozók szívesebben vennék, ha kér­déseikre személyesen kapná- I sótagozatában a kézimunka ta- gyakorló területnek létesítése, szükség van rá, szívesen segítenek. Mun­kájukban azonban mégis van egy komoly fogyatékosság. A tanács végrehajtó bizott­sága elhanyagolja a termelési bizottsággal való foglalkozást. A dóci termelési bizott­ság bizony jelenleg is csak papíron léte­zik, pedig a termelési bizottság jó munká­jára különösen ezekben a napokban Dóc községben is nagy szükség lenne. Ezért a mulasztásért felelős a Szegedi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya is, melynek mun­katársai gyakran járnak a faluban, de a termelési bizottság tevékenységét még egy­szer sem ellenőrizték. A község új termelőszövetkezete, a Vö­rös Csillag Tsz ezen a tavaszon kezdte meg az első közös esztendőt. A tsz tagjai valamennyien szívesen vesznek részt a kö­zös munkában. Tavaszi növényeink legna­gyobb részét már elvetették. A szövetkezet borsója, cukorrépája, zabja már nemsoká­ra szépen zöldell. Á Vörös Csillag Tsz tar­jai a közös munkában még csak a kezdet kezdetén járnak, de máris érzik, mennyivel könnyebb, mennyivel jobb így. Tokod i Béla jait. Mégis elégedett a párt- gyelembe veszi a munkások szervezet irányításával, mert kívánságát, javaslatát, bírá­tudja, hogy a pártszervezet latát. És Nagy elvtársnő is vezetői mind a munkások kö­zül valók, s neki ez elegendő biztosíték. Még nem érti a kollektív vezetés lényegét, arra azonban büszke, hogy 6 eddig egyszer sem hiány­zott a pártoktatásról. Tovább megyünk. Feltűnő, hogy amikor a pártvezetőség munkájáról érdeklődünk, szinte mindenki a párttittkár­ról nyilatkozik. Legtöbben dicsérik Nagy elvtársnőt. Azt mondják, állandóan kö­zöttük van és mint munka­módszerátadó, sokat segít azoknak, akiknek, nehezeb­ben megy a tervteljesítés. Türelmes, megérti, hogy az asszonyok nemcsak munkások, hanem családanyák is, akiknek sokféle gondjuk, ba­juk van. Találomra megkér­dezzük egy fiatal lánytól (pártonkívüli), hol van most a párttitkár. A válasz: Nagy elvtársnő szakmai tanfo­lyamra ment két órakor, ar­ra a tanfolyamra, amelyet az üzemi pártbizottság indított a pártfunkcionáriusok szá­mára. Azt azonban nem tud­ja, hogy ki a héttagú párt­tehet arról, hogy jelenleg még sokan csak az ő szemé­lyét emlegetik, amikor a pártszervezetről beszélnek. Ez hiba. Ha nem szüntetik meg sürgősen, könnyen az egyszemélyi döntéshez vezet­het az alapszervezetben, ami ellen most erélyes küzdelem nak választ, lehetőleg a párt­vezetőség tagjaitól, akikkel egyúttal beszélgetni tudná­nak, megismernék őket, ta­nulnának tőlük. Ne vegyék magától értető­dőnek a pártvezetőség tagjai, hogy a IV. pártszervezethez tartozó üzemrész dolgozóinak zöme fegyelmezetten harcol a tervek teljesítéséért. Holnap és holnapután is szükség van a munkások bizalmára, lelkesedésére, tehát táplálják szívvel-lélekkel ezt a bizal­mat. lési gyakorlat kell, liogy kiegé­szítse. vezetőség többi tagja és azt gazdaságálban is sok munka B gyáiaréti tanácstagok példát mulatnak a községpolitikai tervek teljesítésében A Gyáiaréti Községi Ta- vár rá, szívesen jött el iár­náos tagjai választó kerüle- dát építeni, mert ez közösségi teitóben gyakran elbeszélget- érdek, ugyanakkor neki is nak a dolgozó parasztokkai, érdeke. Ihogy esős időben ne többek között a községpoli- kelljen sárba taposni. El­tikai tervek teljesítéséről is. mondta Dobó István azt is, Saját példamutatásukkal hogy a faluban sok helyen mozgósítanak a feladatok még nincsen járda, ezért sze­végrehajtására. Nemrégen retné, ha gazdatársai is még járdaépítéshez nagyobb aktívabban részt vennének mennyiségű tégla érkezett a ebben a közös munkában. A faluba. Ábrahám József és községi tanács is sok segítsé­Monostori József tanácstagok get ad a községpolitikai ter­választókörzeteikben járda- vek megvalósításához. A1 építő brigádokat szerveztek, márciusi tanácsülésen a be- misein mondható, hogy a szak A brigádok 400 méter hosszú folyt jövedelemadó 10 száza- korl munka az altalános iskola új járdát építettek. Dobó Ist- lékát szavazta meg a tagság jelenlegi felszerelési lehetőségei ván egyénileg dolgozó pa- községpolitikai feladatok mellett eredményesen szolgálná raszt elmondotta, Ihogy Vár megvalósítására. | a politechnikai képzés célkitű­A politechnikai oktatásról TíojlímíÁÍm a ,,TOéinux^aig-idtág. vitaindító- cikkébe*. O ktató-nevelömunkánk egyik zati tanuló létszámú iskolát fi- eredményeket értünk el isk« igen időszerű kérdé- gyelembevéve a 20—40, legfel- Iánkban is a politechnikai kéj* se a politechnikai képzéssel jebb 60 tanulót foglalkoztató zésben. Ennek egyik igen fon­kapcsolatos problémák tisztázá- szakkörrel nem oldható meg a tos része a munkára nevelés -*» sa. Szocialista építésünk szá- tanulók egész tömegére kiterjedő a fizikai munka megszerettetése; mára mindenoldalú műveltség- politechnikai képzés gyakorlati bizonyos egyszerű, a gyermek gel, technikai ismeretekkel ren- kérdése. A biológia oktatással környezetében előforduló anyai delkező jó szakembereket kell kapcsolatos gyakorlati munkát golc gyártási foivamaténak megt nevelnünk. E cél elérésének ér- illetően például Szegeden — né- ismertetése stb. Iskolánkban erw dekéba kell álljon az általános hány iskola speciális területi el- nek lehetőségét kitűnően fel iskolai oktató-nevelőmunka is. helyezkedésétől eltekintve - tlldluk használni patronáló üze­az Uktatasugyi Minisztérium nincsenek meg a mezugazdasagi _ . „ igen helyesen vezette be a meg- termelés megfelelő gyakorlati munk' a hzegedi Kcnderfonós felelő kézügyesség, a legegysze- készségeinek elsajátítási lehető- gyár termelőmunkájával kajn rűbb anyagokkal bánni tudás ér- ségei sem. Városunkban megold- csolatosan. A Kenderfonógyár dekében általános iskoláink al- ható lenne 4-5 holdas központi rendeikezésünkre bocsátotta s sótagozatában a kézimunka ta- gyakorló területnek létesítése, . nítását. 6-10 éves korban meg- ahol az összes szegedi általános gyártási folyamatokat feltüntető ismeri a tanuló a legegyszerűbb iskolák megfelelő beosztással, szemléleti anyagot •— magyarázó anyagok: papír, fa, agyag ke- megfelelő szakirányítással ter- felirattal ellátva, a technológiai zelését, megtanul a legegysze- melési gyakorlaton vehetnének minden egycg fáz;sát rűbb munkaeszközökkel bánni, részt. Ez a megoldás helyesebb Mindez jó előkészítő a legegv- lenne, mint az egy-egy tsz-ben talmazó gyűjteményt. Ezt áh szerűbb szerszámokkal való bá- végzett termelési gyakorlat szer- landó kiállításban uz iskola mim násmód megtanulásához. vezése. Egyedül a központi üen tanulója ismeri. Ezt követto Mindnyájunk előtt világos, gyakorló-kert létesítése oldhatná a llevelsk „ t^lók hogy a politechnikai képzés leg- meS " mezőgazdasági termeles . .. látogatása főbb eszköze maga a tamtási gyakorlati készségeinek elsapítí- «ze"™ekben tett latogatása. óra. Természettudományos gon- f««áí - ami a politechnikai kép- Iskolánk rendszercsen meg* dolkodásra neveljük tanulóinkat, zésnek egyik fontos területe a kapja az üzemi újság, a „Vörös emellett az általános iskola fel- biológia tanításával kapcsolat- Qséve" számait. Az abban kö­sótagozatában életkori sajátsa- ban. egyénileg létesített né- népszerűsítjük tas gaiknak megfelelő fokon sa á- Eany negyzetmeteres iskolai . ... ' . ... . títják el azokat a technikai, gyakorló-kertek, élősarkok az "uloink clott idorol-idore a Ken­technológiai, energetikai isme- udvaron, vagy tanteremben elő- derfonógyár legjobb eredmém-t reti alapokat — melyek a poli- segíthetik a szemléltető oktatás elér3 dolgozóit technikai képzés tartalmának megvalósítását, de nem válhat­fő részei. Célunk az, hogy már nak komoly eszközévé a poli- \ e eményüukszerwt • tonh nz általános iskolában bizonyos technikai képzésnek - ezen a tas. órán kívül, alkalom­ismeretek birtokába juttassuk a részterületen sem. Nem beszél- nak dyen felhasznalasa - mely tanulót az energiai, mechanikai, ve arról, hogy ki legyen a gaz- "kólánk területi adottságából kémiai, mezőgazdasági termelés dája ezeknek az egyéni kis gya- következik igen eredménye. készségeit illetően. Ennek meg- k«rló parcelláknak a nyári szü- eszköz lehet a fizika, munka felelően a tanítási órát terme- "étben? megszerettetése - tehát a poh­I? hiányosságok ellenére el- ^clunkai képzés alapjainak ^ mondhatjuk azt. hogy megteremtésére, i le n ] s" -akorlatok m*m'en természettudományos Kedves Andrásné A eszközei' között jelenleg tárgg>-al kaPC8olatian Íelenl5s á,t' isk" első helyen a szakköri foglalko­zások állnak (kémia, biológia, fi­zika szakkörök). Bár értek el szakköreink szép eredményeket, Gyuris József ' zéseit. Egy 400—500 felsőtago­Ha valaki egyszer tat nulmányt akar írni a bürokráciáról, ajánlom használja fel a követke­ző történetet. Főszerep­lök: III. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya és Székely Éva a Textil­művek dolgozója, Sze­ged, Kemcs utca 19. sz. alatti lakos. (Ne érjen senkit meglepetés, hogy a Kémes utca a II. ke­rülethez tartozik és mégis a III. kerületi Ta­nács is főszereplő. Ké­sőbb kiderül, miért). Mel­lékszereplők: a Szegedi Megyei Jogú Városi Ta­nács igazgatási osztálya, a posta, az adóhivatal, az üzemi bizottság és még sokan mások. .4 történet 1955. au­gusztus 5-én kezdődött, amikor is Székely Éva hastífusz elleni védőol­tásban részesült. Ezt egy bélyegzővel ellátott írás és az ollóorvos olvasha­tatlan ahíírása bizonyít­ja. Szeptember 7-én azonban a III. kerületi Tanács határozatot hoz hivatkozva (kár lenne a tak, s közben a pénzbír­ság 52 forintra emelke­dett; Árvízműszak a tanműhelyben Tjörtmet a bürőktáeiáról A Szegedi Gépipari Tech- tották a munkát, s gyakran nikum fiataljai vasárnap ár- segítettek egy-egy nehezebb víz-műszakot tartottak, munkadarab elkészítésében. Nyolcvan tanuló dolgozott a Az anyag nem került pénz* tanműhelyben az esztergapa- be, mert a műhelyben régóta dok, satu- és fúrógépek mei- összegyűjtött hulladékot a lett. Vágtáik, reszelték, for- MÉH Vállalatnál becserél* málták a vasat, s ezen a na- ték még felhasználható fém* pon sok ajtó- és ablafcpán- re, s azt dolgozták fel. tot, tolózárat, maiteres ka- A technikum áldozatkész nalat, simítót, gereblyét, kis fiataljai a tanárokkal együtt 1fl_„ ...... .. kézikapát, fűrészt készítettek, a már eddig felajánlott je* ltJOb. április lő-an u,-[ Mind olyan tárgyak ezek, lentős készpénzsegélyen kí* ból felszólítást kapott amelyekre nagy szüksége vül most mintegy három* lesz az újjáépülő helységek négyezer forint értékű tár­lakosságának. sadalmi munkával járultak A diákokkal együtt overált hozzá az árvízkárosultak öltött több nevelő is. Irányi- megsegítéséhez. sok számot felsorolni) több rendeletre és meg­állapítja, hogy Székely Éva gyári munkás el­mulasztotta a hastífusz elleni védőoltást és ezért az előbbi rendeletek pa­ragrafusai alapján ötven forintra bírságolják. A megoltolás a következő: „A szabályszerű idézés dacára meg nem jelent elkövető ellen a 32/1955 (VI. 8.) MT. sz. rende­let 28 paragrafus 4. bek. alapján felvett bizonyí­tási eljárás során a fel­jelentésből, valamint szakértő vallomásából beigazolást' nyert (kár, hogy a feljelentő és a szakértő nevét nem köz­lik) cselekményével, hogy a kötelezően elrendelt hastífusz elleni védőol­tást megtagadta" stb„ stb. A végső következ­tetés az 50 forint pénz­bírság, az aláírás és a pecsét. Jött, ment a posta, a felszólítás, de Székely Eva bízva abban, hogy az igazság csak kiderül, nem járt a dolog végé­re. Felkereste ugyan többször a III. kerületi Tanácsot, bemutatta a védőoltást igazoló iratot, de ott Mészáros József­né szabvány sértési elő­adó nem veit tudomást arról, mondva, hogy a formaságot be kell tar­tani, fellebbezze meg a 492/1955. sz. határoza­tukat. Székely Éva élt a fellebbezéssel. A Me­gyei Jogú Városi Tanács igazgatási osztálya ér­demi felülvizsgálat nél­kül elutasította a felleb­bezést, mivel a határidő letelte után adták be. A megokolás a következő­ket tartalmazza: „A megbírságolt a bírságoló határozatban írásban kellően ki lett oktatva a fellebbezési határidő be­tartására, s így a mu­lasztás kizárólag az ö hi­bája és a fellebbezést ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasítom. Fel­lebbezésnek helye nincs". Aláírás: dr. Kúti Iván. Jött, ment megint a posta. Székely Eva most már egyre többször kért engedélyt a munkából való távolmaradásra. Az üzemi bizottság is a se­gítségére sietett, s több napon keresztül járták a tanácsot. Ott azonban hajthatatlanok marad­székely Eva a pénzösz­szeg befizetésére, s nyo­matékosan figyelmeztet­ték, amennyiben nyolc nap alatt nem egyenlíti ki tartozását, a végre­hajtási eljárást megin­dítják. Az 52 forint, a mint­egy öt munkanapot ki­tevő utánjárással együtt több száz forintra emel­kedett. A bürokrácia nem hagyta magát, s így április 21-én a vég­rehajtást meginditják! Avagy talán nem? Mit lehessen tudni. Igaz, a védőoltás díjtalan, bár egy kis fájdalommal is járt. Azt azonban már senki nem gondolta, hogy ilyen ára van a kis tűszúrásnak. Hiába, nagy x'ir még a bürokrácia, s jó lenne, ha még 21-e előtt a kör­mére koppint anának! a.) A szegedi kiskertészek és a termelőszövetkezetek az idén még több szamócát akarnak exportálni Az elmúlt esztendők során a szegedi szamóca, melyet sokan földieper néven isme­rünk, szinte európai hírnév­re tett szert. A szegedi ter­melők nem is győzték kielé­gíteni a nagy keresletet. Ezen most úgy akarnak segíteni, hogy különösen Újszegeden, a hattyasi részeken nagyon sek új szamócatermő telepet I létesítettek. A Városi Tanács mezőgazdasági osztályához eddig beérkezett jelentések szerint a tavalyi szamóca­termő területeket 20 kataszt­rális holddal növelték az egyéni kertészek és a dolgozó parasztok. Ezen túlmenően az idén már foglalkozik sza­mócatermeléssel a Ságvári­'eleDi Táncsics, a mihálytele­ki Szabad Tisza és a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet :s. Mindhárom termelőszö­vetkezet egy-egy katasztrális hold szamócát telepített a tavaszon. — Negyven magasnyomá­sú permetezőgép a szegedi járásban. A gyümölcsösök tisztogatása és permetezése kielégítő ütemben halad a szegedi járásban. Nem utol­sósorban annak köszönhető ez az eredmény, hogy a nö­vényvédő gépállomás 40 ma­gasnyomású háti permetező­gépet adott a szegedi járás dolgozóinak. Ezekkel a gé­pekkel sokkal gyorsabban és könnyebben megy a munka,

Next

/
Oldalképek
Tartalom