Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

VILÁG MOLMWÍ AZ MDF CS0NGRADMEGYE1 B1ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 92. szám Ara: 50 fillér MIIMHHBIM1 Szerda, 1956. április 18. MAI SZAMUNKBÓL: TURISTAÜTON A SZOVJETUNIÓBAN (3. oldal) HOGYAN TÖRTÉNIK A MÁSODIK BÉKEKÖLCSÖN VÁSÁRHELYI SORSOLASA? (3. oldal) ÉPlTÖMÜVÉSZETI KIÁLLÍTÁS SZEGEDEN (4, oldal) ^iüdeíiíiapi kenyerünkért A hosszú, zord tél után a tavaszi verőfényben jólesik végigjárnunk a határt, látni, hogy az életet-hozó tavasz nyomán hogyan vetik le termőföldjeink elnyűtt ruháikat, hogyan nőinek, erősödnek a szigorú fagyoktól, víztől sanyargatott vetéseink. Öszi gabonavetéseink fejlődése kétségtelenül várakozáson felüli. Az utóbbi, meleg tavaszi napok hatására gyengén áttelelt vetéseink gyorsan bokrosodásnak, növekedésnek indultak. Még a vízhúzott vetésterületek is a legtöbb helyen jól fejlödnek. Biztató jelek vannak arra, hogy könnyen kiheverik a felgyülemlett talajvíz okozta károkat. Ezekből a kedvező körülményekből már biztosan következtethetünk arra, hogy jó gabonatermést takaríthatunk be a nyáron. Bizakodásunk azonban csak akkor válik teljes valósággá, havetéseink fejlődését' nemicsupán az időjárásra bízzuk, hanem a gabonatermelés korszerű agrotechnikai módszereinek széleskörű alkalmazásával elő is segítjük. Miről van szó? Szükséges, hogy minden talpalatnyi őszi vetésterületen elvégezzük a tavaszi ápolást, a hengerezést. a féjtárgyázást és a fogasolást. Ezeknek a műveleteknek az elvégzésére az idei tavaszon kétszeresen nagy szükség van. Az ősszel az időjárás okozta kényszerkörülmények miatt sok helyen kellett kalászos után ismét kalászost vetni. Minden földművelő ember tudja, az ilyen vetések nem biztathatnak olyan nagy terméssel, mint azok, melyeket rendes vetésforgóba vetnek. A rossz ősz után rendkívül sziigorú telet kaptunk. Az erős fagyok felszívták a talajt, megszakadoztak a növények hajszálgyökerei. A földön sűrű kis repedések keletkeztek. Ha a termőrétegen hengerezéssel ezeket a repedéseket nem tömítjük el, vetésünket annak a veszélynek tesszük ki, hogy száraz időjárás esetén a föld hamar kiszárad, s a gyors fejlődésnek indult búza, rozs, árpa elsorvad, gyenge féltermést ad. Ezek a körülmények most minden termelőszövetkezeti tagot, egyéni gazdát arra kell, hogy késztessenek: az őszi vetések tavaszi ápolását semmilyen körülmények között nem hanyagolhatjuk el. Á termelőszövetkezetekben nincs is most ezzel kapcsolatban különösebb baj, lemaradás. Április 10-ig a járás termelőszövetkezetei több mint 2500 hold őszi búzát, rozsot és árpát fej trágyáz taik, hengereztek és fogasoztak. Több helyen, ahol a vetés úgy kívánja, mint a szegedi Dózsa Termelőszövetkezetiben is, nemcsak egyszer, hanem kétszer, sőt egymásután háromszor is fejtrágyázmak. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban azonban nem ilyen kedvező a helyzet. A járási tanács mezőgazdasági osztályának adatai szerint a járás egyénileg dolgozó parasztjainak eddig, csak 50 százaléka végezte el az őszi kalászosak tavaszi ápolását. Vagyis még sok ezer hold búza, rozs és őszi árpa van, mely fogasolásra, hengerezésre és fej trágyázásra vár. Az elmúlt évi kísérletezések tapasztalatai mutatják, hogy az a vetés, melyet kellő tavaszi ápolásban részesítettek, két mázsával, sőt két és félmázsával is nagyobb termést adott, mint az a tábla, ahol elmulasztották a szükséges tavaszi ápolást. Tízezer hold őszi gabona esetében a tavaszi ápolás nem kevesebb, mint 200 vagon termés-nyereséget jelent! Ez pedig megéri a. fáradságot. Egy Szegedhez hasonló nagyváros több napi kenyérellátását jelenti ez. A termelőiknek pedig sok millió forint többletjövedelmet eredményez. Gyakran találkozunk olyan véleményekkel is, hogy nincs elegendő nitrogén műtrágyánk, s emiatt nem tudunk fejtrágyázni. Kétségtelen, hogy műtrágyagyártó iparunk — mely ma már a többszörösét termeli a háború előttinek — még nem tudja kellően kielégíteni a rrvegriövekedett keresletet. Ezen d bajon azonban minden egyéni gazda a maga módján . könnyen segíthet. Fejti-ágyázás helyett — ha nincs elegendő műtrágyánk — végezzünk istállótrágyával való felültrágyázást. Istállótrágyából nincs hiány. Ezzel a módszerrel elérhetjük azt az eredményt, amit műtrágyával tudnánk biztosítaiú. Mindennapi kenyerünkről van szó. Arról, hogy jövőre lesz-e még több, fehérebb kenyerünk. Ez pedig senki számára sem lehet közömbös. Termelőszövetkezeteink tagjai, a falvak dolgozó parasztjai a városi munkásságtól állandóan több, jobb és olcsóbb iparcikkeket várnak. A szegedi nagyüzemek dolgozói termelési terveik teljesítésével, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével bizonyítják, hegy ennek a várakozásnak eleget is tesznek. Joggal elvárják tehát, hogy a parasztság is helytálljon a mezőgazdasági termelési tervek teljesítésében, s becsületbeli ügyüknek tartsák pártunknak és kormányunknak azt a határozatát, mely erre az esztendőre a mezőgazdasági termésátlagok, benne a gabonatermés-átlagok 3 százalékos emelését állítja feladatul a mezőgazdaság elé. Jelenleg még számos egyéni gazda nem azért mulasztja el az őszi vetések tavaszi ápolását, mert nem telne ki erejéből ennek a munkának az elvégzése, hanem azért, mert nincs tisztáiban a tavaszi ápolás termésnövelő hatásával. Községeinkben és a termelőszövetkezetekben is ma már csaknem mindenütt jólképze'tt mezőgazdászok vannak. A mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok segítségével falusi mezőgazdasági szakembereink állandóan tudatosítsák a kalászosok tavaszi ápolásának fontosságát. Fáradhatatlanul tanítsák új módon, tudományos módszerekkel gazdálkodni az embereket. Fáradságunk gyümölcse a nagyobb terméseredmények elérésében, végső fokon pedig életszínvonalunk gyorsabb ütemű emelkedésében érik meg. MA ÉRKEZIK ANGLIÁBA BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ELVTÁRS Azóta, hogy Bulganyin és Hruscsov elvtársak április 15-én az Orclzsonikidze fedélzetére leptek, a szovjet cirkáló nagy utat tett meg: elhaladt Dánia, Svédország, Hollandia, Belgium és Franciaország partjai előtt és ma reggel 9 órakor mór a portsmouthi kikötőparancsnokság Vigo nevű rombolójának üdvlövéseit fogadja és viszonozza az angol portok előtt. A brit haditengerészet ezután Porlsmoutli kikötőjében ünnepi fogadtatásban részesíti Bulganyin és Hruscsov elvtársakat, akik a program szerint 11 óra 40 perckor szállnak partra Portsmouth-ban és rövid ott-tartózkodás után továbbutaznak Londonba. Ezzel kezdetét veszi Bulganyin és Hruscsov elvtársak angliai látogatása, amely nemcsak e napok legfontosabb nemzetközi eseménye. de új fejezet a szovjet—angol kapcsolatok terén is. A szovjet vezetők április 27-ig maradnak Angliában. Ez alatt az idő alatt fon'.os intézményeket látogatnak meg, felkeresik a jelentősebb angol városokat, fogadásokon vesznek részt és tárgyalásokat folytatnak az angol kormány vezetőjével és néhány tagjával. Ami a szovjet vezetők angliai programját illeti, megállapítható: minden tekintetben indokoltak azok a kifogások, amelyeket szovjet részről e program zsúfoltságával kapcsolatban felsorakoztattak: percnyi pontossággal állapítja meg egy-egy esemény kezde-' tét és befejezését és nem teszi lehetővé, hogv a szovjet vezetők akárcsak egy kissé is eltérjenek tőle. Mint Péter Fryes. a Szabad Nép londoni tudósítója rámutat. BMÍganyin és Hruscsov elvtárs programját Lord Reading külügyi áliamminiszter állította össze és addig „egyszerűsítette". amíg mindenféle bánya- és gyárlátogatás kimaradt belőle. Reading ezért az alsóházban alapos bírálatban részesült, az angol közvélemény viszont bízik abban, hogy Pulganyin és Hruscsov elvtárs a „feszített" program ellenére is lehetőséget talál az egyszerű emberekkel való beszélgetésre és arra, hogy néhány angol polgárt lakásán keressen feb A program jelentős részét azok a tárgyalások töltik ki, amelyeket a szovjet vezetők Edert miniszterelnökkel és az angol kormány több tagjával folytatnak majd. Bulganyin elvtárs a Times című angol lapnak adott nyilatkozatában rámutatott. hogv elsősorban azoknak ja kérdéseknek a megvitatására kerül sor, amelyek a Szovjetunió és az Anglia közötti kereskedelem fejlesztésére, valamint a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kiszélesítésére vonatkoznak. Szó lesz ezenkívül még néhány más nemzetközi probléma megtárgyalásáról, olyan problémákról, amelyek rendezése elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhítését és az általános béke megszilárdítását. Különösen nagy fontosságú azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek a Szovjetunió és az Anglia közötti kapcsolatok megjavítására vonatkoznak. Mindkét ország érdeke, hogy ezek a kapcsolatok erőteljesen fejlődjenek és elmélyüljenek. Erre ma minden lehetőség megvan és az utóbbi két év több nemzetközi eseménye, mindenekelőtt a vietnámi fegyverszünet nyélbeütése és a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontok hasonlósága szolgáltatott erre gyalcorlati példákat. Az a tény, hogy a Szovjetunió és Anglia a második világháború során szövetségben küzdött és győzelmet aratott a fasizmus felett, továbbá a szovjet—angol kapcsolatok egész története azt bizonyítja, hogy a két ország barátsága mindig egyik feltétele volt a nemzetközi biztonságnak, a haladásellenes erők fékentartásának. Amióta Anglia az Északatlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió tagja, az angol közvéleménynek módjában volt tapasztalni, hogy c két szerződés kötelezettségei hátrányosak Nagy-Britanniára nézve elsősorban azért, mert még inkább fokozzák Anglia függőségét az Egyesült Államokkal szemben, továbbá, mert mindkét szövetség célja, hogy elősegítse a német agresszió újjáéledését. Egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy az angol politikának vissza kell térnie a Szovjetunióval való kapcsolatok minél szélesebb kiépítéséhez, hogy Nagy-Britannia ismét betölthesse fontos szerepét, a nemzetközi politikában. London ma olyan díszes, és ünnepélyes, mint még soha. A világ minden tájáról újságírók. fotó-, rádió- és televíziós riporterek gyűlnek össze falai között, hogy hírüladják és megörökítsek, amint a Victoria-pályaudvarra megérkező Bulganyin és Hruscsov elvtársakat Eden miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter és más angol vezető személyiségek fogadják és amint a szovjet államférfiak az őket lelkesen ünneplő több százezres tömeg sorfala között a Claridge-be. London legpompásabb szállójába hetitatnak, ahol ez angol fővárosban való tartózkodásuk sorén lakni fognak. Petrovics István Kultúrcikk-kiáliifás nyílik Szegeden A Belkereskedelmi Minisztérium Kultúrcikk Igazgatósága, a Szeged Városi Tanács kereskedelmi osztálya és a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat április 20-tól mijus 3-ig az MSZT-székház nagytermében (Horváth Mihály u. 3.) árusítással egybekötött kultúrcikk-kiállitást rendez. A kiállításon látható és vásárolható majd a legújabb tavaszi táska-újdonság, divatos nyári bizsu, nylon és külföldi márkás órák 200—1200 forintig, kínai elefántcsont gyöngyök, karperecek, melltűk, alpacca- és ezüst tálak, dísztárgyak, sokszínű divatos selyemkendők. A Kiskereskedelmi Vállalat sport-üzlete a kiállításon bemutatja és árusítja a legmodernebb horgász-felszerelést. Üveg és kínai tonkinbot, Rouschek-, Tapp-orsók, külföldi horgok, lengyel villantók, és műlegyek várják a horgászokat. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaság új gyártmányai: a nyári sátor, a szétszedhető vitorlás csónak áll majd a vásárlók rendelkezésére. Olcsó és praktikus sport-ruházati cikkek kerülnek bemutatásra: norvég gyapjú pullóver, ára 110 forint, új vonalú sport-blúzok, a Német Demokratikus Köztársaság iparának új terméke, a selyem férfi ing, ára 95 forint, kifordítható düftin-balion mellény és nagy mennyiségű tréning-ruha. A kiállításon ezenfelül sok új és érdekes játékot mutatnak be. Műszaki klubof avalfak a TexMlművekben Műszaki klub-avatóra jöttek össze tegnap délután a Szegedi Textilművek élenjáró dolgozói. A gyönyörűen berendezett 'klubtermet Tóth László, az üzem igazgatója adta át. Ezután Nagy Sándor főmérnök tartott rövid előadást az új technika szerepéről. Elmondta, hogy az új technika alkalmazása szükségként vetődik fel, mivel különösen a műanyagok felhasználásánál lemaradtunk több állammal szemben. Ezután Zombori Zoltán fonodavezető nyitotta meg a műszaki könyvhetet. Elmondotta, hogy e könyvhét nagyban elősegíti az üzemben az újítási hónapot. Bodó Zoltán, a TMTE eddigi munkáját értékelte, majd megválasztották a TMTE üj vezetőségét. Az ünnepélyes megnyitó után a késő délutáni órákig együtt maradtak a Textilmüvek kiváló munkásai. Nagy mennyiségben feimelnek zöldség-féléket a Szeged környéki tsz-ek A Szeged környéki termelőszövetkezeteknek: a kübekházi Sarló-Kalapácsnak, a deszki Kossüthnak, a szőregi Petőfinek és Vörös Rózsának, az algyői Üj Életnek, a tápéi Ady Endrének, a dorozsmai Jó2sef Attilának és a gyálaréti Komszomolnalc nagy konyhakertészete van. A szövetkezetek kertészetében most folyik a palánták előnevelése és a területek előkészítése. Mihelyt melegebbre fordul az idő. kiültetik a palántákat. Igen nagy mennyiségben nevelnek zöldpaprikát, kalarábét, uborkát és káposzta-féleségeket ezek a termelőszövetkezetek. Ezen az igazán meleg áprilisi délutánon kis csoport ember között traktor kúszik előre a baktói szikesen. Ez a lánctalpas traktor azonban nem szánt, hanem valami mást csinál: gátat hasít és tornyoz a földeken, gátakat, amelyek kötött nyárra már vidáman zöldell majd az Alkotmány Tsz újabb 15 holdnyi rizsvetése, mely része annak az 50 holdnyi új rizstelepítésnek. amellyel a tavalyi 100 liold rizsföld az idén megnövekedett. A baklói szikes ... Valaha, nem is olyan régen kihasználatlan legelök voltak ezen a földön, egyéni gazdák értékteltn birtokrészein. — Olyan föld volt ez, hogy üt birka is megdöglött volna éhen rajta — mondja Nagy Sándor elvtárs, az Alkotmány Tsz elnöke. — Tavasszal még egy-egy gazda 15—20 birkát cllegeltetett rajta, de azt is csal; tavasszal, mert liésöbb már nem talállak rajta rágnivalót a jószágok. Igen, a baklói szikes legelőnek se volt jó, s azok, alak elkeseredettségükben vetni próbáltuk bele valamit, bizony ckliil:et rághatták, mert a termés mind kisült, még a szár sem termett meg rajta. Azt is tartották a baktói szikesről, hogy az semmire sem jó, csak úgy lenne jó, ha nem lenne. Es most újabb 15 hold rizsjökldel gyarapszik az Alkotmány Isz rizsterülete ezen a baktói szikesen. Újra rizs terem a baktói sziken 1 avaly vetettek először rizst, 15 kataszteri holdon az Alkotmány Tsz tagjai. Es ahogy Nagy Sándor elvtárs mondja, a próbálkozás bevált', 15 holdon holdanként körülbelül 15 mázsa rizs termett, bár tavaly nem volt. valami jó az időjárás u rizsre, öl; nusquk is 20 mázsás termésre számitottqjt. — De így is meg volt elégedve a tagság, hiszen az egy munkaegységre eső 15 deka hántolt rizsből volt aki 00 kilogrammot kapott, mint például Árokszállási Lukács feleségével együtt pedig egy mázsa 40 kilót. Még az öreg. 66 éves Juhász I'ali bácsira is 40 kiló rizs jutott elszámoláskor. így aztán érthető, hogy a tagság örömmel járult hozzá, hogy ebben az évben újabb 15 holddal növeljék a tsz rizsterületéi. Ebben persze az állam is segíti őket. Az a lánctalpas traktor, amely ott kúszik a baktói szikesen, a Viziigyigazgatóságé, az a kis csoport ember, aki ott sürög körülötte, a Vízügyigazgatóság, meg a tsz emberei. Az állam vissza nem térítendő hitelt ad a rizsföldekre szükséges gátak kiépítéséhez, olyan hitelt, amelynek felét soha sem kell törleszteni, másik felét pedig húsz év alatt, ami évekre elosztva elenyésző összeg. Azok a tsz-tagok, akii; segítenek a gén építésénél, köbméterenként 3 forint 70 fillért kapnak — az államtól. Ezen kívül a termelt rizs 30 százalékát nem kell beszolgáltatniok, illetve hántolva visszakapjál;, hogy azt a tagságnak munkaegységenként eloszthassák. Az áprilisi napsütés már érleli a magot a földben, itt a vasúti töltés lábától a messzeségbe nyúló lapályon már mind a harminc hold föld be van vetve. Egy kis eső kéne, meg aztán jóidő, s a rizs zöldje áttöri a baklói szikes azelőtt terméktelen földjét, a tsz-tagok a csatornából a földekre engedik a vizet és megteszik azt, amit nemzedékeken át az egyéni gazdák nem tudlak megtenni: jó termést csikarna!; ki a baklói szikesből. - Pers ze nem akarunk megállni a harminc holdnál, jövőre Uelső-Baktóra is be akarjuk hozni a rizst, növelni akarjuk a tsz rizsterületét. — mondja Nagy Sándor elvtárs, a jövőről beszélve. Es szavainak mintegy alátámasztásául egyszerű, csendes diadallal lialad a lánctalpas traktor, nőnek a kis rizsgátak, hogy újra és újra rizs zöldelljen — a baktói szikesen. (a-s)