Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

Kedd, 1956. április 17. Munkamódszerátadás az Üjszegedi Kender-Lenszövőben 3 OÉLllflGTBKöRSZKG könnyítik munkájukat. Az üzemben már tudnak a mun­kaszervezési szabályzatról, de várják, — egyre csak vár­ják január óta. Előrelátható­lag még május végéig kell A dolgozók többsége a gya- az elmaradókat, a tanulókat, korlati munkában szerzett Ábrahám Jánosné is azt tapasztalat szerint dolgozik mondja: „Ahogy én dolgoz­az Üjszegedi Kender-Lenszö- ti)m> úgy tanítok". Több vőben. Sokan meg felesleges , , . ,. , ., időtöltéssel végeznek egy-egy eredmeny igazolja, hogy Ab- ___ ___ ______ műveletet. Ha valaki össze- rahámné módszerében sok jó várni, mert most már csak számlálná, hányféleképpen van. A másik három munka- a nyomda miatt késik. Pedig dolgoznak például a szövö- módszerátadó is ezt monja, a szövődé a legfontosabb dében, akkor arra az ered- tehát: négyüknek négyféle üzemrésze a gyárnak. Napi ményre jutna, hogy nincs ikét munkamódszere van. Egy- termelésén lemérhető a többi szövőnő, akinek azonos lenne mástól nem vettek át sem- osztály munkája is. Fa ni a munkamódszere. Néhány mit, s így sok műveletnél kü- emelkedik a termelékenység, művelet egységes csupán: a lönféleképpen magyarázzák annak részese a többi üzem­jobb- és balkezes befűzés, a a helyes eljárást, gépindítás. Pedig a kiváló Az üzem vezetői szerint rö­munkamódszerek elterjesz- videsen egységesen oktatják tésével az élenjárók színvo- majd a szövőket az üzemben. nalára emelkedhetnek az el- Az iparág szövőüzemeiből maradók is. Havonta mint- összegyűjtött jó munkafogá- részére a " munkaszervezési egy száz főre tehető, a tanú- sok, melyeket még januárban szabályzat első előadását a lókkal együtt, a száz száza- megvitattak Budapesten az napokban már megtartották, lék alatt teljesítők száma, ciszág gyapjú-, kender-, len- Az eredményt még nem le­Négy függetlenített munka- szövődéinek küldöttei, nyom- be(; lemérni. Hozzávetőleges módszerátadó foglalkozik tatásban is napvilágot lát- szám mutatja csak: ha az ezekkel a dolgozókkal. Kivá- nak. Néhány hét múlva a ló dolgozók, gyakorlott szö- munkamódszerátadók — ha vő nők a munkamódszerét- addig megtanulják és begya­adók, de mindannyian egyéni korolják — eszerint emelik módszereik szerint tanítják szövőtárs^ik szaktudását, s rész is. Sok múlik a napi ve­tésterv teljesítésénél a szövő­nők helyes munkabeosztásán, helyes munkamódszerén. A cérnázó osztály dolgozói egész üzemben egységes munkamódszer szerint dol­goznak, évente 20 ezer fo­rint értékű többtermelésre számíthatnak. A Radnóti Gimnázium DISZ-sservezetének ajándéka a bajavidéki általános iskoláknak Lapunkban már hírt ad­tunk arról, hogy a Radnóti Gimnázium DISZ-szervezete az elmúlt hónapban nyolc csomag ajándékot küldött a bajakörnyéki árvíz sújtotta vidék általános iskolás tanu­lóinak. A csomagokban játé­kok, babák, játékkatonák, könyvek, tanszerek voltak. Tegnap levelet kapott a Radnóti Gimnázium DISZ­szervezete a Bajai IIP Béla Gimnázium nevelőtestületé­től és ifjúságától, melyben megköszönték az. ajándéko­kat. Lassan halad a tej- és tojásbeadás a járásban Van még mit tenni az Üj­szegedi Kender-Lenszővő­gyárban a helyes munkamód­szerek elterjesztéséért. A ta­pasztalatcsere formájában megvitatott és elfogadott munkamódszerek mielőbbi alkalmazásáról kell gondos­kodni az üzem vezetőinek. A cérnázóban már elkezdődött ez. Itt az ellenőrzés a mosta­ni feladat. De a gyár többi üzemrészében is ismertetn-i kell, mit eredményez az UJ munkamódszer gyakorlatba­vétele. Ez az üzem vezetőin kívül a szakszervezeti aktí­vák feladata is. Ezért első­sorban nekik kell alaposan megismerni az új munkafo­gásokat, hogy azok tdiulmó­Az április 30-ig tartó be- ra teljesítették a tervet. Ez- nyozásánál segíteni tudjanak gyűjtési versenyszakaszban zel szemben más cikkekből a dologzóknak. tiznaponként értékelik az nagy lemaradás tapasztalha­eredményeket. A legutóbbi tó. A tojásbeadást például értékeléskor — április 10-én mindössze 51.2, vagy a tej* — a megye járásai közül a beadást 80.8 százalékra telje­szegedi járás volt az első, sítették. Ezekből az árucik­mert év elejétől eddig az idő- kékből különösen elhanya­ig 90.4 százalékos eredményt golt begyűjtési munkát végez­ért el. A járás községei közül tek Sövényházán, ahol to­Tápé és Dorozsma halad az jásból mindössze 33.3 száza­élen — Tápé minden cikkből lékra teljesítették a begyűj­teljesítette a negyedévi be- tési tervet, vagy - Bakson, adást, nem utolsósorban ahol a tejbegyűjtés csupán azért, mert jó és szívós meg- 35 százalékos. Ezeken a he­gyözö munkát végzett a köz- lyeken különösen nagy mun­ségi begyűjtési csoport meg- kát kell végezni most a ver­bízott vezetője. Az egyes cik- seny utolsó heteiben, hogy kek közül szép eredményt április végén, a versenysza­értek el a begyűjtők sertés- kasz lezárása után is meg­ből — 104.6 százalékra — és tarthassa első helyét a sze­baromfiból — 102.2 százalék- gedi járás. Sajnálatos félreértés LAKÁSÜGYRŐL VAN hogy ön jelenleg fertőző tü­SZÓ. A történet röviden a dőbeteg. következő: Juszkó Sándorné ELŐVETTÉK A RÖZSA­— fiatal munkásasszony, aki SZlNÜ LAKASIGÉNYLŐ­nemrég ment férjhez — tu- LAPOT. Rajta az igénylés domására jutott, hogy a Tisza- okául a következő szöveg áll: part közelében van egy nagy „Jelenleg fertőző tüdőbeteg lakás, amely nincs kihasznál- — majd a következő sorban va, s ott lehet társbérletet lé- — apómmal lakom együtt és tesítesni. Beadta hát az I. ke- a talajvíz jelenlegi lakásunk­rületi Tanács varosgazdáiko- ban fent van". Kiderült te­dási csoportjának az igényié- hát, ha valaki a mondat első sét. A csoport mególlapítot- sorát olvassa el felületesen, ta, hogy az igényelt lakás akkor esetleg azt hiheti, hogy megosztható, Juszkóné adojJt a lakásigénylő a beteg. Azon­-a ban az idézett szöveg egyál­talán nem félreérthető, — vi­lágos, hogy Juszkóné édes­apja a tüdőbajos. — Hót azt hittem, maga a beteg — magyarázkodott Brinkusné. — Na de én személyesen is itt voltam, elmondtam több­ször, hogy miért igénylem a be legelőször a lakásr; igénylést, — tehát ő jogosult anra, hogy azt megkapja. Persze mindez nem ilyen gyorsan, s egyszerűen zaj­lott le, de Juszkóné már úgy tudta, hogy igényelt lakást neki utalják ki. Április 5-én azonban a kö­rSJüsfSíffi KE sarsws'.aas'M mére értesítem. , . , , — mondta Juszkóné. • , , „ , * .ogy .,,7 — Sajnos, félreértés tör­rn^Llf'n,^1 "^tote tént- - válaszolta a lakós­modomban, mert megallapi- ü . előadó _ hi vi Se'var tekfntettritetáer8s' S^fn. Én m^rVásTk .ifr' í, • kiutaltam a lakást, maga dTk'TLS^dXzesek S kereSSen ma8ának má" alapján"- JUSZKÓNÉ A DÉLMA­Derult égből villámcsapás! GYARORSZÁG SZERKESZ­Juszkóné már másnap sietett TŐSÉGÉHEZ FORDULT, az orvoshoz igazolást kérni, mert ezt az eljárást igazság­hogy ő nem beteg. A lelettel taiannak vélte. Mi is annak ment a tanács községgazdái- tartjuk. Ellenőriztük az itt kodási csoportjához. leírt történteket, s azok a va­— Kérem, nekem nincs be- lóságnak megfelelőek. Talán tegségem, itt az írás. Allapo- kérdezhetnénk most azt: ho­tos vagyok, már elmondtam gyan történhet meg egy he­nemegyszer és az apám a tü- lyi államigazgatási szervnél dőbajos. Azért akarok eljön- ilyen félreértés? Ügy szok­ni az ő nagyon vizes lakásá- tuk mondani: hibát azok kö­böl, hogy ha megszületik a gyerek, akkor a2t ne veszé­lyeztesse a fertőzés. — Kérem — válaszolta né­ki nyugodtan Brinkusné, a lakásügyi előadó — maga azt írta a lakáskérelmére, vetnek el, akik dolgoznak. Azonban a félreértés oka nem is olyan egyszerű. Arról van szó —, hogy az I. kerületi Tanács városgaz­dálkodási csoportjához sok­kal több lakáskérelem érke­zik, mint a másik két kerü­lethez összesen. A feladat megoldása, az igénylések, a panaszok, a fellebbezések el* ellenőrzése, helyszíni vizsgá­lata, gondos, igazságos elbí­rálása, a végrehajtó bizott­ság elé való terjesztése, az ügyfelekkel való foglalkozás — ami bizony nem kis dolog! — egyetlen emberre van bíz­va! Brinkusné idős, becsüle­tes munkásasszony, de szá­mos munkatársa, a hozzá* lórduló emberek látják, hogy Brinkusné elvtórsnő össze­roppan a családok nagy gondjaival foglalkozó, foko­zott figyelmet, komoly hoz­záértést, éleslátást követelő nagy munka alatt. HA REÁLISAN NÉZZÜK A DOLGOT, akkor nem túl­ságosan csodálkozhatunk azon, hogy ilyen hibát vételt Brinkusné. Az ügynek a meg­oldása nem annyiból áll, hogy helyrehozva a hibát; mégiscsak Juszkónénak utal­ják ki a lakást. Nem először fordulnak elő lakáskiutalási tévedések, a városgazdálko­dási csoportnál. Az első ke­rületi Tanács vezetői erre az igen kényes munkaterületre gyakorlott, alapos felkészült­séggel rendelkező adminiszt­rátorokat osszon be, akik, ha az előadó nincs bent, akkor a szegedi családok kéréseire megfelelő, megnyugtató vá­laszt, helyes útbaigazítást tudnak adni. A lakásügyi előadó mellé osszanak még be munkaerőt az apparátuson belül, — biztosítsák az elő­feltételét annak, hogy a la­káskérdéseket megfelelő mó­don, gondosan oldják megH Persze ez nem könnyű dolog, — de erre figyelmeztet ez a sajnálatos félreértés. Markovits Tibor Május 1 előtt" — az újszegedi ligetben Harmadik esztendeje mon- azon fáradoznak, hogy szép­dogatják már a szegediek: pé varázsolják az újszegedi "Hogy néz ki az a liget mi­kor hozzak már rendbe?- A kérdés jogos. Nagyon szeret- ]>"en a friss zöld fű közül nénk mór sétálni az újsze- elővillannak a százszorszépek gedi ligetben. _ egyre jobban bontja a Vajon milyen a liget most, szárnyát a tavasz. Az újsze­a 12-ik szegedi szabad május gedi vigadóban is munkái­elseje előtt? A középső út kodnak, takarítanak — ké­még eléggé rendezetlen, szülnek május elsejére, hogy földkupacok, kövek tornyo- teljes "üzemben- fogadják sulnak a plantánfók alatt, az ünneplő vendégeket. Arra a kérdésre, mikor lesz­nek már kész az aszfaltúttal, az ott dolgozó munkások azt válaszolták: "Május elsejé­re-. Valóban, ahogy beljebb haladunk a rügyező bokrok mellett, mór kialakul a li­get középső sétányának új formája. Vagy nyolc aszfalt­keverőgép ontja a füstöt —a baloldali járdát öntik be for­ró fekete szurokkal. A Te­mesvári körúttól Szeged irá­nyában már 170 métert asz­faltoztak — hátra van még 350 méter. Azt mondják, hogy a hét folyamán az asz­faltozást biztosan befejezik. A járdák mellett az első sor platánfáig gyepesítik, parko­sítják a mintegy két méter széles részt mind a két ol­dalon. A középső út bogár­hátú gyöngykavicsos lesz. Nemcsak szavakkal biztat­nak az Aszfaltútépftő Válla­lat munkásai, hogy megcsi­nálják időre az utat, hanem a tények igazolják állításai­kat: öt tehergépkocsi, 5 nagy laposkocsi hordja a földet, s mintegy 40 ember munkál­kodik az út készítésén. A liget sétányai bizony he­lyenkint eléggé megviseltek, de már mindenfelé dolgoz­nak a Kertészeti Vállalat cin­bciei. Tisztítják a parkokat, ásnak, gereblyéznek, ültet­„Még csak most esett ki?" Múlt kedden délben két óra felé járt az idő. A Nagyállomás előtt a villamos vezetője türel­metlenkedve csengetett a felszállókra, majd minden jelzés nélkül el­indította a kocsit. Köz­vetlen a Galamb utca sarkánál igen éles ka­nyar van, de a 78-as villamoskocsi vezetője egyáltalán nem lassított. A hirtelen forduló miatt az utasók a kocsiban egymásnak dőltek. így hát a jajgatásra, kiabá­lásra a Galamb utcá­ban megállította a vil­lamost a kocsivezető, s kikönyökölt az ajtónál. — Mi történt? —kér­dezte. — Kiesett egy öreg­asszony a villamosból — válaszolták néki. — Hát csak most szól­nak? — mondta a ko­csivezető kihívóan —. Mi'kor elindultunk már s még csak most esett ki...? A fölényes hangra megbotránkozva néztek egymásra az emiberek. Az történt ugyanis, hogy egy öregasszony még a megállónál csak térdé­vel tudott felmászni a magas lépcsőn és két férfi segített neki fel­állni a peronon. Közben a villamos elindult és az éles kanyarban mind a hárman 'kiestek a hátsó kocsiból. Szerencsére épp egy kis parkos rész­nél törtónt ez, s így kü­lönösebb bajuk nem tör­tént. A jajgató öregasz­szonyt feltámogatták a villamosra, amely to­vább haladt a város felé, míg a kocsiban az uta­sok méltatlankodtak: — Hót senki sem tö­rődik az ilyen esettel? És még a kocsi vezető­nek áll följebb? Bizony a Villamosvas­út vezetőségének az ilyen esettel törődnie kell —, vonják felelős­ségre az emberekkel szemben felelőtlen ko­csivezetőt. M. T. HÍREK — Kibővítik a Lenin utcai játékboltot. Az eladótér megnagyobbítása már folyik és felújítják az üzlet beren­dezését. — Elvetették az árpát. A szegedi járásban többfelé el­maradtak a zab vetésével. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vizek lassan húzód­nak le a földekről és a talaj sok helyen még most is na­gyon nedves, 20—30 centi­méterre is besüllyed. Mivel a zabnak szánt területek so­káig víz alatt álltak, a ter­melőszövetkezetek és az egyéniek a tervezettnél jó­val több árpát vetettek. A járás termelőszövetkezetei 160 százalékra, egyéni dolgo­zó parasztjai pedig 102 szá­zalékra teljesítették árpa­vetési tervüket. — A Szegedi Textilnriívek­ben ma délután ünnepélyes külsőségek között nyitják jában Juhász Ferenc meg a műszaki klubot, a szetéről rendez vitát műszaki könyvhetet és az újító hónapot. A TMTE munkájáról Bodó Zoltán tart beszámolót, majd megvá­lasztják az új vezetőséget. — Az árvízkárosultak meg­segítésére műsoros estet rendez a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon az első ke­rületi békebizottságokkal kar­öltve április 18-án, szerdán, este 7 órakor a művelődési otthonban. A műsorban köz­reműködnek: Benkő Béla, Hont Ágnes, Markovits Vera, Mezey Károly és Mucsi Ist­ván, a szegedi Nemzeti Szín­ház művészei, a művelődési otthon ének- és zenekara, Kálmán Jánosné, a balett­iskola növendékei, valamint az Állami Zeneiskola ta­nulói. — Az írószövetség szegedi csoportja kedden, április 17-én este 7 órakor a TT1T Horváth Mihály utcai klu'o­költé­Elő­adást Szekeres László egye­temi tanársegéd tart. A vi­tára minden érdeklődőt meghívnak. :ick, szórják;a fűmagokat—* güiő/íJift (8.) Szeme előtt zajlott a főváros lármás és lüktető élete. — Ostobaság! — lljin hirtelen felállt helyéről. — Nem vagyok én Rip van Winkle. Hiszen nem alud­tam. hanem dolgoztam. Felvételeim, feljegyzéseim rendhívül fontosak és érdekesek a tudomány szá­mára. Nem is beszélve az elképzelhetetlen sebességű repülésről, a tér és az idő relativitásával kapcsolatos megfigyelésekről! Egyáltalán nem biztos, hogy fel­fedezései már ismeretesek a földön. — Hogy megváltozott itt minden! ..Világűrrepülők útja" — olvasta lljin nz egyik utcatábláról. Akaratlanul is meggyorsította lépéseit. Végre elért egy tágas térre. Azon túl oszlopsoros, üvegkupolás, fehér épület látszott, lljin elolvasta a láblát: KÖZPONTI VII.AGÜRREPüLESI INTÉZET. Bement és elindult a széles lépcsőn. Az egyik lépcsőpihenőn bronzszobor állott. lljin ránézett cs szíve gyorsabban dobogott. A rakétajormára kiala­kított talapzaton ott állt ő maga, lljin, amilyen in­dulása napján volt. Szerelőrtdiában, sapha nélkül, nyugodtan kémlelte az eget. A bronz és a márvány megcsillant a verőfényben. A talpazaton aranybetűk hirdették: „ANDREJ PETROVICS ILJIN - a világ­űrrepülés úttörője. 1938—1977". A vér az arcába tolult. Vagyis nem felejtettél: el őt. S ő, bolond, még azt gondolta... Mi tagadás, kellemes dolog, ha az ember a saját szobrát ncze­geti. .1; emeletre felérve befordult a hűvös folyosóra. • i: ajtókon l:is táblák függte!:: „Világűrhajózási tan­szél:", ..Fizikai laboratórium", ,,Sugárhajtású gépel: tanszéke", ,,Rádiótávvezérlési tanszél:"... L'gy lát­szik, ebben az épületben nemcsak kutatói: dolgoz­nak. hanem, ma már itt tanulnak, a jialal világűrre­A csillagok felé Fantaszíikus ludományos elbeszélés Irta: V. SAVCSEN KO A tantermek üresen tátongtak, nyár volt. Csal: az egyik ajtó mögött hallatszott az előadó hangja. A vontatott, rekedtes hang, ismerősnek tűnt fel. — Kedves barátaim — mondta az előadó — ma leptek be első ízben intézetünkbe. A világűrrcpülés­nel: akarják szentelni életüket. Ez a tudomány nem­régiben keletkezett és egész embert követel. Bizo­nyára tudják, hogy az utóbbi években nem hajtot­tak végre túlságosan sok bolygóközi utat. s az első repülés az egyetlen utas pusztulásával végződött. „Rjumin!" — ismerte jül a hang tulajdonosát lljin. Világosan látta maga előtt az indulás előtti utolsó percei: emlékét, amehj mélyen bevésődött agyába. — lljin rakétájának üzemzavarát máig is isme­retlen nkok idézték elő — folytatta Rjumin. — A leg­valószínűbb af. hogy meteoritek ütköztek neki. h kudarc arra késztetett bennünket, hogy felülvizsgál­juk a rakétagép egész szerkezetet, s ilyen módon hat és jel évvel kitolta a következő repülőutat. S ami a legfájdalmasabb, elvesztettül: tehetséges gépterve­zőnket, ahincl: tudása még oly sokat í^ért. Helyte­len volt az első litra ilyen értékes embert küldeni. En lebeszéltem lljint és felajánlottam, hogy elindu­lok helyette. De, sajnos. Andrej Petrovics hiú ember volt . . . „Mit beszél ez? — hökkent meg lljin. — Ilyesmi soha nem fordult elő. Soha nem próbált le­beszélni az útról és nem ajánlotta, hogy ü megy he­lyettemi Sötj ellenkezőleg,' még mcgnyugyitoU, -hogy nlrics okom idegeskedni. Vajon, miért hazudik össze­vissza?" Es jöttek az emlékek: lljin ő éve ismerte Rju­luint. de baráti szálak nem szövődtek köztük. Rju­min száraz természetű ember volt, aki pontosan vég­rehajtotta, amit rábíztál:. Különc híréhen állott, be­szélgetés hözben mindig kereste a kifejezéseket, mint­ha attól tartana, hogy belekapaszkodnak valamelyik, szavába és hibát sütnél: rá. lljin jó munkatársnői: ismerte meg öl... és mégis — az az igazság, hogy nem szívelte. Most meg. itt van ez a hazugság. Hiszen Rjumin volt felelős valamennyi műhelyrajzért, ö ellenőrizte utolsónak a gép alkatrészeit. — Bocsánatot kérel:, ezekért a részletekért Júlia Nyikolajevna lljinálól, az elhunyt hős jelenlévő öz­vegyétől — folytatta az előadó. lljin felrántotta az ajtót. Napfény ragyogta l>e a feljelé lépcsős óriási hallgatótermel. Sul: száz fiatal szem figyelve nézett a katedrára, ahol megöregedve, meghízva Rjumin állt. Mellette az elnöki aszta1, mögött űszülőhajú. magas nő ült. Az ajtó nyikorgó­sara megfordult, felkiáltott és az asztalra támasz­kodva lassan, nagyon lassan felállt... A hallgatóság felmorajloll. Rjumin összevonta szemöldökét cs hátranézett. — Egyszerre a rctnület és a fájdalom vegyes kiáltása harsogta be a termet. Rjumin a szívéhez kapva összerogyott és néhány görcsös mozdulatot tett a földön. A leszaladó diákok ott találtál: a katedrán a: összeesett előadót, s fölébe hajolt az az ember, aki­nek szobra odakint áll a lépcsőpihenőn. Szinte úgy látszott, mintha most lépett volna le a talapzatról, ugyanolyan szikár volt és egybeszabott szerelöruhát viselt. Az egész különbség csupán annyi, hogy a haja teljesen megőszült. -v £ & EJ — _

Next

/
Oldalképek
Tartalom