Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

im. Iptflh 1 OELMPCY'FOPSZÍC A politechnikai oktatásról ) itmianfc 1 nevelőtestülete foglalkoesott a -Délmagyarország- március 4-i számában megjelent cik­ked, melyben Tury Géza vi­tát indított a politechnikai oktatásról. Tekintve, hogy a ml iskolánk szakirányú kö­zépiskola, számunkra a kér­dés jóval nehezebb, mint az éltalános művelésű iskolák nevelói számára, Elfogadtuk a Pedagógus Tudományos Intézet 1955. október 29-én rendezett an­kétján adott meghatározást, amely szerint: «A politech­nikai okltatás a szocialista pedagógiának, a szocialista társadalmi rendszer gazda­sági és társadalmi célkitű­zése érdekében kialakított sajátos területe, amelynek célja megadni mindazokat az ismereteket, jártasságokat, készségeket és képességeket, amelyek birtokában az em­ber a termelés szükségletei­nek, egyéni hajlamainak megfelelően építőén és alko­tóan tud a legkorszerűbb termelésben résztvennd», | Ez • meqtiatirazái | azon­ban csak az általános művelésű iskolák számóra adja meg a politechnikai oktatás terén kifejtendő kezdeményezés­hez az indítást. Ha az egyén sokoldalú képzését értenénk a politechnikai oktatáson, akkor arról számolhatnánk be, hogy nevelő-testületünk igen sókat tett ennek érde­kében. A DISZ keretében zenekar alakult. Németh Zoltán kartársunk könyvtár­napokat rendez, amikor a ta­nulók böngészhetnek az is­kolai könyvtárban, s a kar­társak irodalmi és szakmai könyvekről adnak a tanulók­nak rövid ismertetést, tájé­koztatást. A DISZ-ben Mó­rttz József támogatásával ol­vasó-mozgalom alakult, ahol folyóiratókat olvasnak a ta­nulók. Zenei és képzőművé­szeti ismeretterjesztő előadá­sokat tartott Németh Zol­tán és Bánszky Tamás kar­társ hanglemezekkel, illetve képekkel szemléltetve. A fo­tószakkör fényképes faliúj­ságot szerkesztett Vlasits Kálmán vezetésével. Ilyen irányú tevékenységünk az ember sokoldalú művelését szolgálja. De ha a politech­nikai képzés fenti meghatá­rozását tartjuk szem előtt, vagy is azt. hogy a termelés­sel kerüljön ifjúságunk ne­velése és oktatása szoros kap­csolatba, akkor fenti tevé­kenységünk nem tartozik a politechnikai oktatás kereté­be. Ez esetben a rádiós, tech­nikai és modellező-kör tag­jaival való foglalkozás az, amit a politechnikai okta­táshoz sorozhatunk. Itt a tanulók a szakmai képzést szolgáló műhelygyakorlato­kat egészítik ki, s így hozzá­járul a tanulók olyan kéozé­séhez, hogy képesek legye­nek adott esetben a nem szi­gorúan szakmájukhoz tartozó | termelési munkában is ered­ményesen működni. Ugyan­csak ide tart ózhat ik az is, hogy tanulóink igen nagy i számban vettek részt • a fa­csemete-ültetósiben. Szép számmal voltak nyári szü­netben állami gazdaságban és egyik osztályunk tanulói ker­tészkednek az iskolaépület előkertjében. Az eddigiekből az derül ki, hogy nálunk probléma az: vajon teszünk-e valamit a politechnikai oktatás terüle­tén? Sőt kérdéses az is hogy a szakirányú középiskolá­nak feladata-e a politechni­kai oktatás. Véleményünk az, hogy nekünk is felada­tunk, csak nem úgy, mint az általánosan képző , iskolák­ban. Például a tanítóképző politechnikai oktatása nem azonos az ipari technikumo­kéval. állandóan élőbbre vannak azokhoz képest, akSk olyan iskolából jöttek, ahol a po­litechnikai oktatással nem foglalkoznak. Több kartársunk azt fej­tette ki, hogy a politechni­kai oktatás lényegét tekint­ve nem oldható meg egyes ügyeskedésekkel, bizonyos ötletekkel. A politechnikai oktatás gerincét a tanterv­ben kell biztosítani. Amikor a tanulónak a termelés négy főágazatában (elektortech­nika, mechanikai, technoló­giai, vegyészeti technológia és mezőgazdaság) kell a mo­dern technikai eljárások el­méleti megértéséig és a mo­dern termelésben való helyt­állásig fejlődnie, akkor nem elég az, hogy a szakkörökben barkácsolnak, egyes szerke­zeteket szétszednek. Az szük­séges, hogy egységes utasí­tás, átfogó és jól meggon­dolt tanterv irányítsa a pe­dagógus politechnikai okta­tásának egész folyamatát. Mindaddig az egyes pedagó­gusok kísérletezése csak anyaggyűjtésnek tekinthető. Ezek a kezdeményezések saz ezek során szerzett tapaszta­latok hozzásegítik az oktatás felső irányító szerveit ahhoz, hogy a politechnikád oktatás­hoz ezen egységes utasítást és korszerű tantervet a leg­jobban kidolgozzák. Meg kell említenünk, hogy a Szovjet­unióban igen sok értékes ta­pasztalatot szereztek már ezen a téren a szovjet pe­dagógusok, s e tapasztalatok rendelkezésünkre állnak a hazai politechnikai oktatás megalapozásához és irányí­tásához, E MegüMiétéselnliM 1 társak megemlítették, hogy az általános művelésű isko­lákban a politechnikai okta­tást szívükön viselő pedagó­gusoknak igen nagy körülte­kintéssel kell el járnioki. Nem elég, ha leszoktatják a ta­nulókat az áramütéstől való félelemről, hanem ugyanak­kor meg kell tanitaniok a kellő biztonságra is. Tudni kell például azt, hogy erős­áramú berendezést, tehát vi­lágítási hálózat kapcsolóját is, csak kellő szakképzett­séggel rendelkező egyén ja­víthat. A villamos szerelvé­nyekre Biztonsági Szabály­zat előírásai kötelezőek, és ha valakit ilyen munkára oktatnak, akkor a balesetel­hárítási szabályokat is is­mertetni kell. Iskolánk legjelentősebb kapcsolata jelenleg a poli­technikai oktatással az a tan­folyam, amelyet a Városi Ta­nács oktatási osztálya és a Pedagógus Szakszervezet szervezett meg pedagógusok számára. Városunk pedagó­gusai közül számosan jelent­keztek erre a tanfolyamra. Iskolánk tanműhelyében vé­geznek gyakorlatokat a mű­helyoktató kartársaink veze­tésével. Olyan tárgyakat ké­szítenek, amelyeket szakkö­rükben felhasználhatnak. A tanfolyam célja az, hogy az anyagok tulajdonságait, szer­számok, mérőeszközök hasz­nálatát megismerhessék és gyakorolhassák olyan mér­tékben. hogy iskolájukban a politechnikai oktatást ered­ményesen tudják végezni. A tanfolyam munkatervében lakatos, kovács, esztergá­lyos és famegmunkálási gya­korlatok vannak, bemutatás formájában megismerkednek a tanfolyam részvevői a gya­lus-, marós-, hegesztő- és ön­tőmunkával is. A Déri Miksa Gépipari Technikám nevelő­testülete „Valódi" kőkuszszónyeg — szizálból Sikerrel |óit az Újszegedi Kender-Lenszövőben a felszabadulási műszakra felajánlott mechan.zálásl kísérlet Mi a helyzet? A szizál („slsal") rostot az Agavé rigida leveleiből nye­rik. Magyarországon volt be­lőle egy elfekvő mennyiség, amelynek felhasználását még nem tisztázták. A Könnyű­ipari Minisztériumban Rek­tenvald Ferenc azt javasolta, hogy használják fel ezt a készletet szőnyegek gyártá­sára. A kókusz mindig kere­sett szőnyegfajta volt, azon­ban a háború óta nem gyár­tották hazánkban. Kenderből próbálták utánozni, de ez az utánzat megközelítőleg sem járt a kókusz-szőnyeg elő­nyeivel. A szizál-szőnyeg azonban nagyszerűen helyet­tesítheti a kókuszt, mert anyaga hasonlóképpen rugal­mas, „sprőd" és likacsos: a cipőtalpakról ledörzsöli a port, de nem veszi magába, hanem lerakja a padlóra. Hajdan a Szegedi Kenderfo­nógyárban is foglalkoztak már ennek az előnyös sző­nyegfajtának a gyártásával. ,Most hasonló céllal került a szizál az Újszegedi Kender­Lenszövő Vállalathoz, Kísérletezés. Volt tehát szizál, csak meg kellett találni a gyártás módját. Rektenvald Ferenc is adott ötletet ehhez. Majd a vállalat műszaki dolgozói múlt év szeptemberében kí­sérletekbe kezdtek. Az első sikeres gyártásban különösen Faragó Lászlóé és Bakó Lász­lóé az érdem. Egy probléma. De még nem volt teljes a siker. A szizált nem fonal­állapotban, hanem mint kész szőnyeget — „darabban" — festették. A darabban festett szőnyeg azonban kissé löty­tyedt, puha lett, vagyis éppen a kókusz-szőnyeghez hason­ló előnyét, a „sprőd"-séget veszítette el. Tovább kísérle­teztek, s egyelőre megoldás­ra is jutottak. A szőnyeget festés után keményítik, mi­vel a kereskedelem most már ezekre a szőnyegekre szerző­dött velük. Így gyártják ja­nuár óta, mert ha áttérnének a szálfestésre, költségesebb lenne a feldolgozás és drá­gább a szőnyeg. Azonban volt ennek az áttérésnek egy má­sik akadálya is: szálanként nem tudták festeni a szizált, mert a rugalmas motringok a folyadékban megsodródtak, összegubancolódtak. Csak azért is! De a keményítős még nem tökéletes megoldás. Ezért egy olyan készülék kialakítására, amellyel szál-alakban festhe­tő a szizál, — de más fonál is —, valamint az egész gyár­tástechnológia kidolgozására brigád alakult. Kiss Ferenc, Huszta Ferenc, Sugár Miklós és Bakó László fogott a kí­sérletekhez, hogy a felszaba­dulási műszak alatt elké­szüljön az új gép s elvégez­zék az első próbagyártást. Ezt a célt teljesítették is. Szerkesztettek egy hatalmas kádat, s egy óriás-kereket, amely a csápjaira feszített szizái-fonal motringckkal fo­rog a festékben. A kifeszített anyag pedig már nem tud gubancolódni. A megoldás új, bár valamikor a Szegedi Kenderben is hasonló elven: kifeszítve festették a szizált. Hármas eredmény. E készülék megszerkeszté­sének az ötlete már koráb­ban — nem szizál miatt —• merült fel. A fonalfestést ál­talában mechanizálni kíván­ták, hogy ne kelljen annyi embernek olyan hosszú ideig kézzel forgatni a festővízben a súlyos motringokat. Most tehát, hogy sikerült a próba a készülékkel, hármas ered­ményt értek el: egyrészt utat találtak általában a fonaj­festés mechanizálására, má­sodszor megoldották szizál fonal-formában történő fes­tésének problémáját, s ez­által ugyanolyan előnyökkel rendelkező szőnyeget tudnak gyártani, mint a kókusz, har­madszor a szizálból is készít­hetnek többszínű, mintás szőnyegeket. , És a kereskedelem? Ezekután azt várnán!^ hogy a másod:k negyedévbe már ilyenmódon: fonal-alak­ban fessék a szizált, s „való­di" kókusz-szőnyeget készít­senek belőle. Csalódunk, válaszúkból kiderül, hogy to­vábbra is „darabban" festik a szizál-szőnyeget. Miért? Ezt is megtudjuk. A kereske­delem már nem tudott olyan rugalmas lenni, mint szizál­szőnyeg. Űj árat kellene kal­kulálni, a költségesebben elő­állított, de jobb szőnyegre, s ők már a régi módon készí­tettet rendelték meg. Még egy kérdés. De vajon hogyan rendelné a szizál-szőnyeget a közön­ség? Drágábban, de a kó­kusszal felérő minőségben, vagy — minden maradjon a régiben? (németh) „Azért történt valami.. " owabqv n FAt^bon flz ál'a ános is'o'iton a politechnikai képzés igen ] fontos. Azok a tanulók, akik 1 ilyen módon való foglalkoz­tatós után kerültek isko­lánkba. igen hamar kitűn­tek többi tanulótársaik kö­zül és a szakmai tárgyak­ben, műhelygyakorlatokban KINN FRISS TAVASZI SZELLŐ fújt, a szobában viszont meglehetősen fülledt volt a le­vegő. És nagy volt a hallgatás. - Hát, ha nem tettek a Fűtő­házban a technika fejlesztése ér­dekében semmit, akkor legalább arról beszéljenek, mit kéne ten­ni, mi az oka az elmaradásnak. Azért tőrtént valami — szó­lalt meg lassacskán Sári József művezető. És ahogy beszélni kezdett, kiderült, hogy a Fűtő­ház nem is áll olyan rosszul a technika fejlesztésében. Nem igaz, hogy semmit sem tettek. Éppen az ellenkezője igaz. A műhelyben most fejeződött be egy korszerű négyorsós süly­lyesztő felállítása. Eddig ideig­lenesen egy markolatsüllyesztőt használtak, azonban ez nemcsak korszerűden kisebb teljesítmé­nyű volt, hanem balesetbizlon­ság szempontjából is veszélyes-,' nek bizonyult. A négyorsós süllyesztő, mely nagyban meg-1 könnyíti a dolgozók munkáját, elektromágneses fékkel működik, j automatikusan kikapcsolja ön­magát, s így a ráhelyezett gé­pét nem roncsolhatja. Két olda­lán szerelőasztal van, amely se­gítségével a dolgozók könnyeb­ben végezhetik munkájukat, s amellett a balesetnek még csak a veszélye tem merülhet fel. Ezt a biztonságot szolgálja az is, hogy ezzel a korszerű süllyesz­tővel a keréktalpról és nem a tengelyről veszik le a gépet. A KÖZELJÖVŐBEN MO­DERN HARÁNTGYAI.UT is kapnak, amely önmeghajtásos lesz. A műhelyben lévő fúrógé­pet átalakítottuk motormeghaj­tásúra. Ez nemcsak a gép keze­lését, s a géppel való munkát te­szi könnyebbé, hanem áram­megtakarítást is jelent, hiszen, ha a gép munkába áll, nem kell az egész transzmissziót mű­ködtetni. A beszélgetések során kide­rült, hogy nagyszámú újítást bevezettek a Fűtőházban. Ezek, természetesen a technika fejlesz-, lését szolgálták. Ha nem is nagy-, horderejű, de igen lényeges j Sári József művezető újítása: | a préslégszerszámok tömlőinek; átvezetése. Eddig ezek a gumi­tömlők n földön feküdtek, egy­részt a járást akadályozták, más­részt maguk a gumitömlők is rongálódtak^ Most, hogy megjött a jóidő, jók a dolgozók. Aránylag már nem használják, de a téli szerű átszereléssel régi típusú kemény hónapokban bizony kezdetíeges abrichtoló-gépet yly­hasznosnak mutatkozott Hajós módon alakították át, hogy azon József műhelyvezető egyszerű és gyalulni, fúrni „falcolni", marni ötletes újítása. Régebben a egyaránt lehet Ezzel az újítás­mozdonyok befagyott csöveinek sal a kézimunkát kiküszöbölték kiengedéséhez különféle ósdi az asztalosműhelyben, módszerekkel kezdtek hozzá, ILYEN ÉS EHHEZ HA­például lapátra parazsat tettek, SONLÖ, Szombat délután Zala me­gye északi részén és Vas me­gye déli részén több község­ben földlökéseket észleltek. A földmozgás megfigyelések szerint Zala megyében 7—10 másodpercig, Vas megyében pedig 2—4 másodpercig tar­tott. A földrengés következté­ben több lakóház megrongá­lódott, de emberéletben rehol nem esett kár. A Zala me­gyei Pakod községből egy se­besülést jelentettek, ahol egy 12 éves gyermeket a háztető­ről lezuhánt cserepek megse­besítettek. A gyermeket — A Magyar—Szovjet Tár­saság szegedi szervezetének orvos-csoportja a barátsági hónap alkalmából orvos­napokat tart városunkban. Az első klub-est keretében április 2-án. hétfőn este fél 7 órai kezdettel Varga Mik­lós idegklinikai docens „A neurosis feltételes reflexes magyarázata" címmel tart előadást. — A Szegedi Ruhagyár la­boratóriumának dolgozói' vál­lalták, hogy a szabásminták között lévő belső hulladék csökkentésével és az anyag­íia^ra "öfajat" öntöttek "és"ezzeí ú^áS^é, 'ftSJ j aZ°nnal els5segéIybC" résZ°" szélesség fokozott kihasználd melegítettek a csöveket. Hajós „lényekkel elég sűrűn találkoz-' s'íeíték, és a zalaegerszegi sával ez évben 1 millió 100 József újítása egy lángszóró, ha- hatunk a Szegedi Fűtőházban.! kórházba szállították, sonlít a disznópörzsölőhöz, amely f^ hát különösképpen szégyen­földgázzal működik és amellyel kezniök a Fűtőház dolgozóinak könnyen, gyorsan el lehetett vé- nem „agyon kell, azonban az gezni a sokszor nagyonis sűr- fCTI1 v;tóSj hogy a technika fej­gető munkát. Iesztésére éppen a Fűtőházban Jakab bő alkalom nyílik. Az asztalosmfihelyben Árpád asztalos újítását használ-(andrás) — Ma délelőtt 10 órakor ve­títettképes mesedélelőttöt rendeznek az Építők Szak­szervezete klubjában (Kele­men utca 5. sz.). Minden ér­deklődő kispajtást szeretet­ezer forint megtakarítást ér­nek el. Az év első két hó­napjában 168 ezer forint ér­tékű anyagot takarítottak meg, s ez azt mutatja, hogy a vállalt forint-összeg első ne­gyedévre eső részét mara­tel vár a klub vezetősége. dék nélkül teljesítik. A felszabadító harcok so­rán sok szovjet ember ismerte meg a magyar em­bereket és a magyar földet. Azokat az egyszerű munká­sokat és parasztokat, akik segítettek nekünk; s azokat a szép magyar tájakat, ahol a harcok során küzdve tör­tük magunkat előre, hogy megszabadítsuk Európát a fasizmus fekélyétől. Nem fe­lejtjük el soha Petőfi böl­csőjét, a magyar Alföldet, a nagy, hömpölygő Dunát, a nyírfákkal, füzekkel és el­szórt tanyákkal telehintett Tiszántúlt, a behavazott Ba­konyt, a Mátra erdeinek zú­gását, Dunántúl szelíd hal­mait, amelyeket akkor lán­golóvá festett az a harc, amelyet Magyarország fel­szabadításáért, a hitlerista megszállók megsemmisítésé­ért folytattunk. Alekszej Gorodszldj több kitüntetést kapott Magyaror­szág felszabadításáért, /gorodszkij mérnök. Ti­^ zenhét esztendővel ez­előtt került a moszkvai gyárba, mint segédmunkás. A nagy szovjetországban az egyenlő lehetőségek érvénye­sülnek: mindenki elérheti a képességeinek megfelelő leg­magasabb állást. Gorodszkij sem állt meg segédmunkási munkakörnél. Szívósan és állhatatosan tanult, mint a szovjet munkások százai és ezrei. Mérnöki képesítést szerzett, s ma a -SztankoliU GORODSZKIJ ŐRNAGY G. Szofronov elbeszéléséből gyár kiváló és megbecsült mérnökeként dolgozik. A világtörténelem legna­gyobb küzdelme, a Nagy Honvédő Háború kitörésekor hadnagyként vonult be s mint őrnagy fejezte be a fel­szabadító háborút. Ezer és ezer kilométernyi utat tett meg, kemény, súlyos küz­delmekben vett részt. A har­cok során nemegy jóbarát ját, kedves katonatársát vesz­tette el. 1944 őszén a Budapest felé vezető úton harcolt. Gorod­szkij alakulata kemény har­cokat vívott egy erősen ki­képzett védelmi állás felszá­molásáért. Gorodszkij soro­zatosan visszaverte az ellen­ség támadásait és harcosait rohamra vezetve, megsem­misítette annak erős támasz­pontját. A harcok során két kedves barátját vesztette el. E védő és támadó harc vezetéséért a bátor, kemény parancsnokot a "-Vörös Csil­lag Érdemrend«-del tüntet­ték ki. C gy másik alkalommal sebesülten is harcolt Budapest felszabadításáért. Tél volt, kemény fagy. A magyar fővárost a szovjet hadsereg már körülzárta. Gorodszkij felderítő osztaga egy külvárosi házban húzó­dott meg. A hitleristák ész­revették őket s csaknem egy század náci katonával indí­tottak támadást a ház ellen. Gorodszkij megsebesült, de sebesülten is megszervezte a támaszpont védelmét. Kitar­tóan és hősiesen küzdött, fájdalmas sebesülésével mit­sem törődve. A hős parancs­nok és kis alakulata közel­harcban felszámolta a fa­siszta egységet. Az erősen támadott kis szovjet támasz­pontot felszabadították, s utána Gorodszkij parancsára megrohamozták a visszahú­zódó németeket; A hős szovjet tiszt a har­cok során tanúsított bátor­ságáért a -Honvédő Háború Érdemrend" II. fokozatát kapta meg. ^ orodszkij részt vett ^ azokban a küzdelmek­ben is, amelyek egy Buda­pesttől északra fekvő kör­zetben zajlottak le. Az el­lenség erős tüzérségi előké­szítés utón támadásra in­dult. A szovjet harcosok el­lentámadással válaszoltak. Gorodszkij, alakulatával együtt, az ellenség hátába került és ott mért súlyos csapást a nácikra, ahol nem is várták, A ragyogó és vak­merő ellentámadás lehetővé tette, hogy az egész szovjet frontszakasz sikeresen meg­oldja feladatait. Ekkor Gorodszkij már gár­daőrnagyként harcolt. Bátor haditetteiért a "Honvédő Háború Érdemrend- I. foko­zatával tüntették ki. C elszabadítottuk Euró­' pát, a fasiszta feneva­dat megsemmisítettük. A millió és millió szovjet har­cos haza'ért, levetette az egyenruhát, munkaruhát hú­zott és beállt abba az arc­vonalba ahol a termelés' si­kerekért, a kommunis'a tár­sadalom fe'cp'tésélrt küzde­nek a szovjet emberek. Gorodszkij, a hős tiszt Ma­gyarország és a magyar nép egyik felszabadítója, vissza­tért régi üzemébe. Az általa vezetett gyárrészleg a -Sztankol't- gyár é'enjáró üzemrésze lett. Gorodszkij sztahanovista kitüntetést ka­pott. Szeretettel gondol vissza Magyarországra s figy-l-m­mel kíséri a szocializmus felé haladó magyar nép si­keres alkotómunkáját. Kd agyarország felszabadí­1 1 tásának évfordulóján ezt üzente Magyarországra: — Szívélyes, forró üdvöz­letemet küldöm a testvéri magyar népnek és szívem­ből kívánok sikereiket új éle­tének. építéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom