Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

VllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSÖNG HA DM EGY El BIZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 86. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. április 11. MAI SZAMUNKBÓL: VÁLTOZÁSOK A DOROZSMAI GÉPÁLLOMÁSON (2. oldal) AZ 1956. ÉVI IRODALMI, MŰVÉSZETI DÍJAK SZEGEDI NYERTESEI (3 oldal) A CSILLAGOK FELÉ (3 oldal) í. Tanulmányozzuk a XX. kongresszus űiiisutsiásait Szegeden, a Lenin utcai könyvesboltban hetek óta tömegével fordultak meg az emberek — pártta­gok és pártonkívüliek —, hogy hozzájussanak az SZKP XX. kongresszusa anyagát tartalmazó kötethez. Most végre megérkezett a könyv, amely az utóbbi idők legértékesebb, legnagyobb jelentőségű marxista— leninista útmutatója. Olyan dokumentumokat tartal­maz, amelyek világos választ adnak a jelenlegi nem­zetközi fejlődés égető kérdéseire, a két világrendszer békés egymás mellett élésének, a háború elkerülése lehetőségének és a különböző országok szocializmusba való átmenete formáinak a kérdésére. Érthető tehát, hogy Szegeden is hatalmas keletje van ennek a kö­tetnek, hiszen tételeinek helyi gyakorlatunkban való alkalmazása nélkül pártunk nem haladhat sikeresen előre, nem szilárdíthatja meg igazán kapcsolatait a dol­gozó tömegekkel. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően április elejével Szegeden is megkezdődött a pártokta­tás valamennyi tanfolyamán a XX. kongresszus anya­gának tanulmányozása. A nemzetközi kérdésekről mar meg voltak az első előadások, amelyeket nagy érdeklő­déssel olyan elvtársak is meghallgattak, akik eddig húzódoztak a pártoktatásban való részvéteLtől. A Sze­gedi Kenderfonógyárban eddig a pártbizalmiak és a népnevelök sem vettek részt kivétel nélkül a külön­böző tanfolyamokon. Április 9-én viszont tömegesen jöttek össze a párttagok, hogy a XX. kongresszus fé­nyében megvitassák a mai nemzetközi helyzetet. A DISZ-tagok közül is 28-an megjelentek az egyik Pe­tőfi-iskolán. Még többen összetévesztik a parlamenti út felhasználásával megvalósítható forradalmi átmene­tet a reformizmussal. Vagyis voltak, akik nem értet­ték meg egycsapásra: a reformizmus és a marxizmus között mindig az volt a döntő különbség, hogy a refor­mizmus tagadta a burzsoázia megdöntésének szüksé­gességét, sőt a burzsoázia érdekeit támogatta, a mar­xizmus pedig kimondta és kimondja, hogy gyökeres forradalmi átalakítással — nem feltetlenül polgárhá­borúval — törvényszerűen a munkásosztály kezébe kelt átmennie az államhatalomnak. De, ha nem is értették meg ezt azonnal a kenderfonógyári elvtársak, a kö­vetkező összejövetel alkalmával minden bizonnyal tisz­tázzák a szocializmusba való átmenet formáinak kér­déseit. Az első tapasztalatok arra intik a propagandistá­kat, hogy ők különösen mélyrehatóan tanulmányozzák a történelmi jelentőségű határozatokat és megértessék azoknak a szellemét, lényegét. Ez elengedhetetlen ah­hoz, hogy át tudják ültetni a dolgozók lelkébe, értel­mébe azokat a nagyszerű irányelveket, amelyek a mi pártunk politikájának is alapját képezik. Szegeden is nélkülözhetetlen annak a megmagyarázása, hogy a szo­cializmus építéséiben nem egyes személyeknek, hanem a párt vezette dolgozó millióknak van döntő szerepük és érdemük, mint ahogy mindig a néptömegek voltak a történelem igazi alkotói. A marxizmus—leninizmus­nak ez a tétele soha nem lótott mértékben kibonthatja a munkások, dolgozó parasztok és a becsületes értel­miség alkotó kezdeményezését, a fogyatékosságokkal szembeni jószándékú, de könyörtelen bírálatát — kü­lönösen, ha mindenütt következetesen érvényesítjük, a kollektív vezetés elvét. A káros személyi kultusz — amely ellen pártunk már 1953 júniusa óta a leghatá­rozottabban harcolt — csak azokon a területeken üt­heti fel a fejét, ahol a párttagok és pártonkívüliek nem tanulják meg, hogy őnélkülük a legképzettebb vezető sem tudja megvalósítani a kitűzött gazdasági és poli­tikai célokat. Ezért is szükséges, hogy Szegeden mind többen tanulmányozzák szervezett formában a XX. kongresszus felbecsülhetetlen értékű anyagát és a ta­nultakat alkalmazzák a mindennapok gyakorlatában. Pártpropagandánknak elsőrendű feladata most, hogy szüntelenül magyarázza, milyen hatalmas fölény­ben van a szocialista rendszer a tőkés rendszer fölólt. Ezt szemléltetően bizonyítják a Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvek, amelyeket a XX. kongresszus határozattá emelt. Annak a tudata, hogy a mi hazánk, a mi városunk is azok felé a magasla­tok felé halad, ahol ma a szovjetország áll. megsokszo­rozza munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk te­remtő, alkotó erejét. Ha tisztán látjuk előttünk a célt, ha a szegedi dolgozók megértik, hogy az ő kezükben van a szocialista jólét kulcsa — ez megsokszorozza bennük a cselekvő kedvet és nagyobb készséggel, fe­gyelmezettebben harcolnak a munka termelékenységé­nek emeléséért. Olyan korban élünk, amikor a Szovjetunió bölcs külpolitikája következtében minden lehetőségünk megvan a békés, szocialista termelésre — s ami ebből következik — az életszínvonal állandó és fokozatos nö­velésére. Miért ne élnénk ezzel a lehetőséggel? De jö­vőnket nem építhetjük vakon, a marxista—leninista elmélet iránytűje nélkül. A XX. kongresszus anyagát feltétlenül ismernünk kell. ha kevesebbet akarunk té­vedni a politikában, ha sikeresebben akarjuk tervein­ket teljesíteni. Ezért a következő hetekben, hónapok­ban fejlesszük a tömegpropagandát. A pártoktatás ke­retein kívül is tegyük lehetővé nemcsak a kommunis­ták, hanem a pártonkívüliok számára is, hogy megis­merjék a XX. kongresszus elvi és gyakorlati útmuta­tásait. Kötelességünk kielégíteni a dolgozók érdeklődé­sét, politikai tudásszomját, hogy azután a XX. kong­resszus szelleme anyagi erővé alakulva szépen gyü­mölcsözzék városunk politikájában és gazdaságában. A szalámigyári fiatalok vállalásai Az ifjúság körében végzett kulturális munkáról fárgyalt a Városi Tanács végrehajtó bizottsána A Szegedi Szalámigyár DISZ- túlteljesítik: az anyagkiliozalali fiataljai is csatlakoztak a Sze- normákat 0.02 százalékkal túltel­gedi Ruhagyár diszeseinek és a jesítik; a közfogyasztásra és az Budapesti Sertésvágóhíd és Hús- exportra gyarlóit áruknál egv­feldolgozó Vállalat ifjúmunkásai- aránt minőségi kifogás nélkül _ nak a napokban megjelent ver- dolgoznak; egész esztendőben jól A Városi Tanács végrehajtó otthonokban a jövőben lchctősé­senyfeihívásához. Mindkét ver- szervezett munkával biztosítják bizottsága kedden délelőtt ülést 8«t kell adni az úttörők foglal­senyfelhívás a terv teljesítésére, az export-kötelezettség tcljesíté- tartott Az ülés egyik napirendi kozasainak 's- lehetőségekhez a minőségi verseny, a szakmai sét. • i. f • L • t kl!'Pest a ,ana« minden erővel továbbképzés és a munkaver- A hentesüzem DISZ-brigádja P°" ja lljusag ° " lúmogatja a szegedi Szabad If­A végre­ábbra is szar­ülés egyik napirendi , . . . . ,, '"'Pest az ifjúság koreben tám0„. senv fellendítésére serkenti az vállalta, hogy az élüzem cím el- végzett kulturális munka. A vég- jóság Művészegyüttest, ifjúmunkásokat nyeréséhez minden feltételt tel- rehajtó bizottság számos ineg- hajtó bizottság további Az alábbiak szerint csatlakoz- Íes,t> 8 a brigád minden tagja felelő határozatot, hozott n napi- galmnzza, hogy a kerületi taná­tak a Szalámigyár fiataljai a ulnye" a „Kiváló dolgozó" cí- rendi pont megtárgyalása után. csóknál ismét legyenek népmíi­"" T!,',!,..^".L met. E határozatok szerint a kultúr- vciési előadók. Utasította a veg­A hét végére lehúzódnak a belvizek tak Szegcdi Ruhagyár diszeseinek , . , . . , , ,. . versenyéhez: a II. negyedévi ter- . , , . - , , , - . , «ság a népművelést melési tervből a rájuk eső részt A cet VEgCre IehUZÓdOak Z bel Vizei es re oktatta hogy a 5 százalékkal túlteljesítik; a fia- ....... & .„, _ .............. ««-ged" fiatalok kulturális neve­talok között minőségi versenyt községek es a tcnneloszo- De a járás legtöbb községében lése erdekeben szorosabb kap­kezdeménveznek s ° a legjobb vetkezetek derekas munkát vc- ís termelőszövetkezeténél meg- csolatot tartson fenn egymással. * ' _ i'.ilalliíLr 1 .nmr ,,. . , -,. c.A I 'I 1 ... , mozikban a jövőben a rend* szakmai eredményt elérőt díszoklevéllel gezlek a belvizek elhárításában, V-'Pi"<'<' ™llr°l % al1 szo­jutalmazzák: szakmai tovább- felelésében. Mégis volt né- ZZJdmoJTPusztámé á"an^ "^T • ,ar'' képzésen biztosítják a szakkép- bány o.yan ^sé/ahol .em- ^LS ESÖ^SE" nlrn r i ' gCSCll VOgeZICK jü I11UI1KUI. 1\7, , berek nem törődtek azzal, hogy flmú]l szonibaion a járás ter­•osversenyt m, fesz saját vetéSeikkel. Al- „telőszövetkezetcinek már csak . , , ember kellett 42 hold vetése állolt víz alatt a Az (trVlzUarOSultakert zettség emelését; a seny fellendítésére párosvcrscnyi m, jesz soj.'i t szerveznek; az üzem által pat- győn például 80 rónáit iskolában és termelőszö- volna, hogy a Vízügyi Igazgató- ]a" bb ^ ahol a viaet vetkezetben a DISZ-ftatalok ma- gág trányHásával hozzálássanak cs'nU szivallyü getftségév " jus 1-én kultúrműsort adnak. a belvizek Iecsapolásához. Mégis bet eltávolítani. A Az 1956-os tervév sikeres be- mikor az emberek érdekéről volt fejezéséért a következők szerint szó, csak nagy nehezen sikerült csatlakoztak a Budapesti Sertés- a tanács segítségével 12 embert vágóhíd és Hósfeldolgozó Vál- verbuválni a munkákhoz, lij­lalat DISZ-fialaljainak verseny- szentivánban hasonlóképpen ér­felhívásához: az 1956-os tervitől tetlenül fogadták nz emberek a a rájuk eső részt 5 százalékkal felhívást a belvizek elhárítására. Versengő termelőszövetkezetek A tavaszi munkákban a legjobb eredményt eddig a járás termelőszövetkezetei közül a dcszki Kossuth és a sző­regi Petőfi Tsz érte el. A deszliieh a cukorrépát, burgonyát, zabot, árpát és az összes korán vethető növényeket elve­lelték már és mind a 230 hod őszi búzájukat fejtrágyáz­ták. A szőregi Pclöji rsalc annyival maradt a deszki Kos­suth mögött, hogy a fejtrágyázást még nem fejezte be tel­jesen. Ic_ A Szegedi Kamara Bábszín* hét végére báz tagjai elhatározták, hogy előreláthatólag ezek a területek hozzájárulnak az árvízkárosultak is megszabadulnak a vizektől. megsegítéséhez: május 10-ig a Csehszlovák színházban megrendezett összes erdászeti küldöttség szervezett előadás után a bevé* Szegeden tel 10 százalékát az árvizkáro* A hazánkban tartózkodó 8U,taknak juttatják, csehszlovák erdészeti kül- A Szegedi Szalámigyár vezetői döttség Josef Krosnar, erdő- az árvfz okozta k;irok helyreáll!* gazdasagi es faipari minisz- ... . ,, .., ', ter vezetésével ma délelőtt 1asara íclk",a,Jak « üzemben Szegedre érkezik. A csen- elfekvő épületanyagokat, azokat szlovátk küldöttség tanulmá- összegyűjtik és nz árvizkárosuls nyozza a Szegedi Farostle- tok rendelkezésére bocsálják.­mezgyár munkáját, majd el- Azonkívül a vállalat tervcnfelüli lategat a Gyufagyarba is. . „ Délután a Szegedi Erdőgaz- nyereségből 100.000 forintot daság csemetekertjeit tekin- ajánlottak fel az árvízkárosultak tik meg. megsegítésére. .4 régi Szegedi Kenderfonó­gyár sokat változott felszabadu­lásunk óta cs most is alakul: ki­bővítik. A régi munkatermek föle emeletet húznak. A kész emeleti termekben német szere­lök sürgölődnek : a Német Demo­kratikus Köztársaságból, Kari Marx Stadtból érkeztek és a Tex­limagyár gépeit hozták maguk­kal, hogy itt kísérletképpen fel­szereljék. Eddig ugyanis a nyugati kapi­talista országokból szereztük be a textilgyártáshoz szükséges gé­pekel. Ismerve a nemzetközi va­luláris helyzetet, nyugodtan, mondhatjuk: sokkal előnyötebb lenne, ha ezeket a gépeket a ba­ráti államokból, például a Né­met Demokratikus Köztársaság­ból kaphatnánk. Most a Német Demokratikus Köztársaságban megkezdték a textilgépek gyár­tását, s ezeket a gépeket hozták el Szegedre, hogy itt kipróbál­ják. Amennyiben a Textimagyár új, modern, egészségvédelmi be­rendezésekkel korszerűen ellá­tott gépei beválnak és a gépek vásárlásában is megegyezésre ju­tunk, akkor ezeket a gépeket megvesszük Kelet-Németország­ból. Az új, modern gépek nagyré­szét a német szerelők próbakép­pen már össze is állították az üzemben és most ismerkednek velük a Szegedi Kenderfonógyár munkásnői. Most már a gyakor­lat dönti el. hogy milyenek ezek a gépek. A kenderfonógyáriak­nak mindenesetre tetszik a gépek egészségvédelmi berendezése, tisztasága és a balesetelhárítást célzó szerkezetei. A mellékelt képeken jól látható a Textima­gyár jelzése és védjegye, s a nagy gerebengép kapcsolótáblá­ja. Erről a tábláról lehet irányí­tani az egész gép, pontosabban két gép működését, mert a gere­benező együtt működik egy má­sik gépegységgel, s így nemcsak a gcrcbenezcst végzi el, hanem mindjárt szalagosít is. ISMERKEDÉS az új gépekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom