Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

Víífe PRÖLETARJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGKADMEGYEI BIZOTTSÁG A N A K LAPJA XII. évfolyam, 85. szám Ara: 50 fiUér Kedd, 1956. április 10. MAI SZAMUNKBÓL: VASARNAP TARTOTTAK MEG A SZEGEDI JARAS PEDAGÓGUSAI A NEVELÖK NAPJÁT (3. oldal) A CSILLAGOK FELÉ (3. oldal) A pártmunka eredményessége mindenekelőtt a termelésben tükröződjék A szeged járási pártértekezlet tanácskozásit a pártmunka hoz. A járási megjavításá- tani", félnek a fejlesztéssel pártbizottság járó munkától, a földrendeVasárnap délelőtt 9 órakor kongresszus szellemében tárkezdődött a Magyar Dolga- gyalták meg azokat a tenni- befa&mo Rózsa István zéstől> üj épültek létesítésézók Pártja Szeged járási ér- valókat, amelyek feltétlenül elvtárs a szegedi járási párt- tői és nem egy esetben attól tekezlete. A járás alapszer- szükségesek a mezőgazdasági bizottság első titkára ismer vezeteinek küldöttei a XX. terméshozamok emeléséhez, tette, fl járási páribizolfság beszámolója ' 'A beszámoló — miután foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzettel és a járás ipari üzemeinek munkájával — alaposan elemezte a mezőgazdaság helyzetét. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatának megfelelően ismételten leszögezte, hogy a mezőgazdasági termelés állandó növelését csak a termelőszövetkezeti gazdálkodással lehet megvalósítani. A termelőszövetkezetek fejlesztése — a kóros jobboldali politika hatására — 1954-ben lényegében egy helyben mozgott. Üj tsz-ek nem alakultak, belépés is csak elvétve akadt. Ugyanakkor azonban a megmaradt szövetkezetek legtöbbje szervezetileg és anyagilag is megerősödött. 1955ben a párt márciusi és júniusi határozata segítségével sikerült kimozdítani termelőszövetkezeti mozgalmunkat a stagnálásból. A pártbizottság minden erővel a szövetkezetek fejlesztésére igyekezett irányítani a párt- és a tömegszervezetek figyelmét. Ennek eredményeként 937 csalód, 2501 katasztrális hold földdel lépett be a termelőszövetkezetekbe, illetve csoportokba. Két új tsz és három új tszcs alakult Szatymazon, Szőregen és Dócon. Ezek részére az eddiginél sokkal nagyobb politikai és gazdasági segítséget kell nyújtani. 1954-hez képest lényegesen növekedett a tsz-ekben a szövetkezeti alap. Emellett nagyobb lett az egy munkaegységre jutó részesedés is. Járási átlagban 1954-ben még 17.66 forint jutott egy munkaegységre, 1955-ben pedig már 29.38 forint. A szőregi Vörös Rózsa Tsz 69.86 forintot, a deszki Kossuth Tsz 59.14 forintot, a mórahalmi Vörös Október Tsz 53.45 forintot osztott tagjainak munkaegységenként. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy csakis a közös gazdálkodás útja helyes, mert csak ezen valósulhat meg a dolgozó parasztság szebb, gazdagabb élete. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén elhangzott beszámoló, amely a XX. kongresszus anyagát ismertette, hangsúlyozta: a mi népünk is azt várja, hogy necsak a következő nemzedék élete legyen szebb és jobb, hanem már a mai nemzedék is minél előbb részesüljön a szocializmus gyümölcseiből. Nyilvánvaló, hogy Fránkó Mátyás, a szőregi Vörös Rózsa Tsz tagja, aki 22.938, vagy Csiszár Ferenc, a móráhalmi Üj Világ Tsz tagja, aki 43.496 forint jövedelemhez jutott tavaly, a közös gazdaságból már maga is élvezi a szocializmus áldásait. A ísz-mosgalom fejlesztésének feladatai Nem lehet azonban elhallgatni, hogy a jobboldali elhajlás következtében némileg meglazult a munkafegyelem a tsz-ekben. Ez a túlzott háztáji gazdálkodásban, a közös munkában való hanyag részvételben, a közös vagyon hanyag kezelésében, vagy éppen a kupeckedésben nyilvánult meg egyes helyeken. Ha ezek a hiányosságok nincsenek, nyilván még jobban megmutatkozott volna a tsz-ek fölénye az egyéni gazdaságokkal szemben. A termelőszövetkezetek búzából 1.1 mázsával, rozsból 1.8 mázsával, árpából 2.1 mázsával így is jobb eredményt értek el a múlt esztendőben. Ha az egyéni gazdálkodók elérték volna a szövetkezetek termésátlagát, vagyis a járásunk termelőszövetkezeti járás lenne, akkor ma 815 vagon kenyérgabonával jutna több a dolgozóknak. A Központi Vezetőség 1955 márciusi és júniusi határozata óta fokozottabb gondot fordított a járási pártbizottság a szövetkezeti mozgatom fejleszésére. De ugyanezt tették a pártszervezetek és a tömegszervezetek is. Több községben a helyi vezetők azonban nem voltak elég öntevékenyek és főleg felsőbb irányításra vártak. Megtörtént, hogy a vezetők személyeskedése miatt került háttérbe a tsz-szervezés, mint Forráskúton, Balástyán és is, hogy kisebb lesz a jövedelmük, ha számbelileg is erősödik a szövetkezet. Mindegyik érv helytelen és ,_. , . tarthatatlan, ezért a pártsze azért nem vesz részt a ' .. . .. ,, ... ... szervezetek ne nyugodjanak szövetkezeti agitációban, mert >-a megszokott kollektí- addig, amíg ezek meg nem vát nem akarják megbon- szűnnék. Agitáció a középparasztok között Erősen akadályozza a fejlődést az is, hogy a belépje között még mindig kevés a közópparaszt. Felelős ezért a járási párt-végrehajtóbizottság és a járási tanács VB mezőgazdasági osztálya is. A középparasztság belépését akadályozta, hogy igazságtalanul kulákokmak minősítettek becsületes középparasztokat és ezeket kizárták a termelőszövetkezetekből, különösen Csórván és Ásotthalmán. Az ilyen durva hibákat feltétlenül ki kell javítani, hogy a középparaszitok megkapják az elégtételt és elfoglalják méltó helyüket a tsz-ekben. A jövőben nem folytathatjuk azt a módszert, hogy csak kevés földdel, vagy föld nélkül vettünk fel tagokat a tsz-be. Kiskundorozsmán ebből az következett, hogy a közel ötven új belépő annyi földet sem vitt be a közösbe, ami háztáji területnek elegendő lett volna. Feladata a pórtértekezletnek. hogy megértse ennek a kérdésinek fontosságát és A gépállomások munkája Röszfcén. A vezetők részéről itt-ott a példamutatás is hiányzott. Üllésen a tanácselnök, Csizik elvtárs sem támogatta az új tsz megalakulását — ebben a munkában magára hagyta a DlSZ-szervezetet. Sajnos, jónéhámy tanácselnök és tanácstag a tszekkel foglalkozik legkevesebbet. Ez nyilvánvalóan gátolja a mezőgazdaság szocialista átállítását, hiszen a dolgozó parasztság sokat ad a vezetők magatartására. Helytelen tehát, hogy ördögh elvtárs, a tápéi tanács elnökhelyettese földjét bérbe adta, hogy Bordányban a VB-titkár egyénileg műveli a földjét és így tovább, ahelyett, hogy családjuk a földdel együtt belépett volna a termelőszövetkezetbe. Teljesen jogosan teszik szóvá a tsztagok a község vezetőinek, hogy szeretnék már látni feleségeiket a közös gazdaságban. Nagy akadálya a tsz-mozgalom fejlődésének az is, hogy a szövetkezeti tagok nem agitálnak szívvel-lélekkel dolgozó paraszttársaik körében. Sokan közülük úgy tesznek, hogy minden egyéni gazdálkodó találja meg sajat maga a jobb élet felé vezető utat. Ezek az elvtársak nem gondolnak arra, hogy pár évvel ezelőtt ők is milyen nagy gondok és töprengések után léptek be a tsz-be. A tsz-tagoknak egy másik réEzután a gépállomások politikai és gazdasági tevékenységét értékelte a pártbizottság beszámolója. Hangsúlyozta, hogy a fejlődést különösen elősegítették a Központi Vezetőségnek azok a határozatai, amelyek előírták a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését és a mezőgazdasági munkák fokozott gépesítését. A gépállomások politikai munkája 1954 áprilisa óta kezdett jelentősebben javulni, miután a gépállomásokra — a Központi Vezetőség határozata értelmében — függetlenített párttitkárokat küldtünk. Azóta jóval több segítséget adtak a gépállomások a tsz-eknek a szántás, vetés és a gabon abc takart tásb an, de ugyanakkor az egyéni gazdálkodóknak is jelentős támogatást adtak elsősorban a szántásban. Egyes gépállomások a járásban kimagasló eredményeket értek el a múlt évben. A Kisteleki Gépállomás 1955-ben elnyerte a Minisztertanács és a SZOT felszabadulási serlegét: éves tervét 113.8 százalékra teljesítette. A Pusztamérgesi Gépállomás — amely időközben beolvadt a Mórahalmi Gépállomásba — 1955-ben elnyerte az élüzem címet. A Mórahalmi Gépállomás teljesítette éves tervét. A Sándorfalvi Gép>állomás ugyanakkor csak 64.6 százalékra, ezen belül talajmunka-tervét 46.7 százalékra teljesítette. Hasonló volt a helyzet a Kiskundorozsmai és a Deszki Gépállonövénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A gépállomások dolgozóinak sokkal jobban kell bekapcsolódniok a tsz-fejlesztési agitációba is. Sajnos, még a kommunista traktorosok sem végeznek megfelelő politikai munkát az egyéni parasztság körében. A gépállomási pártszervezetek pedig nem fordítanak elég gondot arra, hogy dolgozóik családjaikkal együtt belépjenek a termelőszövetkezetbe. Kezdeti eredmény az, hogy például Dorozsmán és Deszke* 20—20, Sándorfalván 10. Röszkén pedig 6 traktorista lépett be a termelőszövetkezetbe. Most az a legfontosabb feladatuk a gépállomásoknak, hogy minél gyorsabban végezzék el a tavaszi szántást, mert még nagyon sok az ősszel fel nem szántott terület. Segítsék a termelőszövetkezeteket a legjobb gépekkel, szakemberekkel, a gépkapacitás teljes kihasználásával, a brigádok jó megszervezésével. határozottan foglaljon állást: a szegényparasztságról egyáltalán nem megfeledkezve, a középparasztsággal fokozottabb türelemmel kell foglalkozni, ha gyorsabb ütemben akarjuk átalakítani mezőgazdaságunkat. Nem helyes, hogy egyes elvtársaknál kedvetlenség mutatkozik a kezdeti sikertelenség miatt. Értse meg minden kommunista, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése kitartó, fáradságot nem ismerő munkát követel. A tsz-szervezés mindaddig központi feladata lesz minden pártszervezetnek, amíg a mezőgazdaság szocialista szektora nem válik uralkodóvá a járás területén. A pártszervezetektől, a tanácsoktól, a meglévő tsz-ek tagjaitól függ, hogy ez az idő meddig fog tartani. Nem szabad azonban sehol erőszakos módszereket alkalmazni, sőt az is elítélendő, amit Balástyán csináltak, hogy a volt csendőrökből és hasonlókból akartak tsz-t alakítani. A termésátlagok három százalékos növeléséről máson is. A lemaradást részben az esős időjárás, részben pedig a munka rossz megszervezése okozta. Természetesen gátolta a tervteljesítést a nagyarányú munkásvándorlás is. A gépállomások 1955-ben 327 dolgozót vettek fel a járásban, ezzel szemben elbocsátottak 339 főt. Kiskundorozsrnán az utóbbi három év alatt hét főmérnök váltotta egymást. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évben műszaki hiba miatt 172 műszakkiescs volt. Szakmai tekintetben is egyre több segítséget nyújtanak a gépállomások a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztságnak. A mezőgazdászok hálózata az utóbbi két évben épült ki és segítségükkel már elértük a kitűzött termésátlagokat, sőt legtöbb szövetkezetben azokat túl is teljesítették. A gépállomások mezőgazdászai közreműködtek a tsz-ek terveinek elkészítésében és mindenütt beállították a 3 százalékos termésnövekedést. Jól szervezik a kukorica négyzetes vetését, amelynek eredményeként az előírt 50 százalék helyett 70—80 százalékban vetnek négyzetes kukoricát a járásban lévő tsz-ek. Persze olyan mezőgazdászok is vannak, akik nem harcolnak szívvellélekkel a szövetkezeti gazdaságok fejlesztéséért, a tervek maradéktalan teljesítéséért. Fő hibájuk, hogy nem magyarázzák meg eléggé a fejlett módszerek alkalmazásának fontosságát mind a A járási pártbizottság és az alapszervezetek meg tudták értetni a járás dolgozó parasztságával a kenyérgabonavetés fontosságát. 1954ben 100 2, 1955-ben pedig a rossz Időjárás ellenére is 101 százalékra teljesítették a vetéstervet. Néhol mégis lemaradtak a terv teljesítésével, mint Sándorfalván és más községben. A párt- és állami szerveknek nagy erőfeszítésükbe került, hogy a betakarítás elhúzódása miatt, a szokatlanul csapadékos időben teljesítsék a tervet. Tcbb helyen tapasztalható volt a dolgozó parasztok összefogása a vetés befejezésében. Az ilyen kezdeményezéseket most is segiteniök kell a pártszervezeteknek. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a mezőgazdaságban számszerűleg is többségben lévő egyéni dolgozó parasztság milyen lelkesedéssel végzi munkáját és mennyire teszi magáévá a terméshozamok növelését. A párt- és tanácsszerveknek meg kell adniok mindent lehető segítséget, hogy tovább növekedjék az egyéni parasztság termelési kedve. A termelőszövetkezetek egy része kevés kukoricát akar vetni, és ezen változtatni kell. A szántóterülethez viszonyítva csak 14 százalékos átlagosan a kukorica tervezett vetésterülete, sőt egyes termelőszövetkezetek csak 9 százalékot állítottak be tervükbe. Az a feladat a járás területén, hogy a tsz-ek kukorica-vetésterületét legalább 16—18 százalékra emeljük fel. Csak a kukoricaterület és a terméshozamok növelésével tudjuk végrehajtani a párt és a kormány határozatát. A nem kellő takarmányozás miatt elmaradtunk az állatállomány fejlesztésével, különösen a termelőszövetkezetekben, ahol még 1955 végén is 5.2 katasztrális hold föld jut egy számosállatra a megkívánt 2.9 katasztrális holddal szemben. Száz katasztrális hold földre csak 12 darab szarvasmarha, 6.8 darab ló, 5.7 darab anyakoca és 26.8 darab juh esik a termelőszövetkezetekben. Van olyan termelőszövetkezetünk a járásban, amelynek kevesebb az állatállománya, mint két-három középparasztnak. Ilyen például a zákányszéki Petőfi Tsz. Szívós felvilágosító munkára van szükség, hogy megértessük a tsz-ek tagságával az állattenyésztés fontosságát. különös tekintettel a közös állatállományra. Nem engedhető meg, hogy a háztáji tehenek átlagosan 2500 liter tejet adnak, a közös állomány tehenei pedig csak 1535 litert. A hiba onnan adódik, hogy a tagság több takarmányt visz ka természetben, mint amennyit a közös gazdaság érdeke megenged. Ennek a következménye, hogy a közös állatállomány részére árpából és zabból 2.98 mázsa jut egy számosállatra, a háztáji állatállománynál viszont 5.35 mázsa. Nagyjából ugyanez a helyzet a kukoricánál is. Ebben az évben olyan Intézkedéseket hozunk, hogy biztosítva legyen az a takarmány, amely a meglévő és a fejlődő állatállomány részére szükséges. Ezt követeli meg a szövetkezeti tagság érdeke is. A pártmunka kérdései Ezután, a járás területén folyó pártpolitikai munkát értékelte a beszámoló. Rámutatott, hogy az utóbbi ket évben jelentősen megnőtt a párttagság aktivitása, fegyelme. áldozatkészsége, amely mindinkább a kommunista példamutatásban jut kifejezésre. A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata óta lényegesen megnőtt a járásban a párt tekintélye, vezető szerepe, javult a tömegkapcsolata. A Központi Vezetőség határozata alapján a járás valamennyi községében létrejöttek a községi pártbizottságok. Dártvezetőségek, amelyek hivatva vannak irányítani a község politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. Két év alatt 122 fővel növekedett a párttagok száma a járásban, de ez kevés. Több pártszervezet egész évben csak egy-két párttagot, illetve tagjelöltet v<*tt fel. Nem kevés azoknak a pártszervezeteknek a száma sem, ahol éveken keresztül egyetlen tagot és ta^elöltet sem vettek fel. Ezek közé tartozik a szatymazi. a deszki községi, továbbá a tápéreti és az alsócsen "elei alapszervezet. Nem szabad megfeledkezni arról a komoly fogyatékosságról sem, hogv 1955ben egyetlen egv középparasztot sem vettünk fel tagjelöltnek. Ez nagyban érezteti hatását a termelőszövetkezet szervezésében. Mindenképpen javítanunk kell tehát a tag- és tagielölt felvételre irányuló munkát annál is inkább, mivel a járás lakos(Folytatás a 2. oldalon.)