Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-06 / 82. szám

» Péntek, 1956. április 6. Közel 70 ezer facsemetét ültetünk el tavasszal Szervezzük meg a társadalmi munkát! 3 OELMQGYRRQRSZAG A hosszú tél elhalasztotta a faültetés idejét, azonban most már közel 70 ezer facsemete vár elültetésre Szegeden. Az elmúlt esztendőben a Felszabadulási Liget létesítésével kezdődött városunkban a faültetés társadalmi mozgalma, amely tovább folytatódott az ősz folyamán. Szeged utcáin és terein az üzemek dolgozói, a lakosok es diákok több ezér fát ültettek el. A Csongrádi sugárút végén létesítendő Felszabadulási Ligetben — főleg társadalmi munkával — már 10 holdat beteleoítettek városunk lakói különböző nemes suhángokkal. Most tavasszal Ismét tovább folytatódik a faültetés. A Felszabadulási Ligetben újabb 6 holdon 12 ezer facsemetét van módunk elültetni: védőfáknak kanadai és fehérnyár suhángokat. maradandónak pedig tölgy, hárs, platánlevelű juhar és szil facseme; téket. A II. kerületi Tanács a Hazafias Népfront-bizottsággal karöltve már most a közeli napokban szervezze meg a társada'mi munkát, hogy a ligetben a faültetést hamarosan megkezdhessük. A körtöltés mellett, a Petőfi Sándor sugárút és a Tolbuchin sugárút között lévő úgynevezett Hernyósban — ahol már az elmúlt években nagyarányú faültetés folyt — újabb 50 ezer facsemetét ültetnek el, most tavasszal. A kerületekben is több ezer fa elültetésére kerül sor: Újszegeden a napokban fejezik be 500 gesztenye-facsemete elültetését, a Kállai-ligetben 600 suhángot telepítenek. Az előirányzat szerint tovább akarják sűríteni a Nagykörút fásítását és most 2 ezer suhángot ad a tanács VKG osztálya erre a célra. A Nagykörúton ugyanis akácfák vannak, amik nem elég tömött lombozatúak; s a lakosság egészségvédelme érdekében szükség van arra, hogy hárs, platánlevelű juhar és japánakác csemetéket ültessünk. Ezek a fák sűrű lombozatúak, jobban felfogják a port, a szelet. A II. kerületben, főleg a Tisza-part és a Csongrádi sugárút környékén lévő utcákban 2 ezer suhángot fogunk elültetni. A III. kerületben a móravárosi utcákba 1500 suhángot juttat a VKG osztály. A Csongrád megyei Erdőigazgatóság ígéretet tett arra, hogy pár napon belül Szegedre szállítja a facsemetéket és a suhángokat. Most tehát arra van szükség, hogy a kerületi Hazafias Népfront-bizottságok szervezzék meg a társadalmi munkát és írják össze azokat az utcákat, amelyekben fapótlásra van szükség és jelentsék a város községgazdálkodási osztályán. Ugyanakkor természetesen városunk üzemeiben és iskoláiban is a lehetőségekhez mérten szervezzenek társadalmi munkát a tavaszi faültetés sikeres lebonyolítására. Röszke hétköznapjai Vidéki IBUSZ jegyirodákban is vásároihatnak vasúti jegyet a külföldre utazók Az IBUSZ közli, hogy békéscsabai, debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és szombathelyi fiókirodáiban vasúti jegyeket árusítanak a Csehszlovákiába, Romániába, valamint Jugoszláviába utazok részére. A győri fiókiroda úgyszólván valamenynyi fontosabb európai országba ulazók részére árusít vasúti jegyeket. Tapodi Gyula régi levelezőnk vette a tollat, hogy beszámoljon a gépállomásról, meg a falu: Röszke napjairól. Mit ír Tapodi Gyula? Sokmindent, csupa szépet. Kezdve azon, hogy a Röszkei Gépállomás dolgozói milyen vállalásokat tettek április 4-re, hogy a DISZ-brigád 110 százalékra kívánja tervét teljesíteni és idén 41 mázsa üzemanyagot, valamint 5 ezer forint értckfl anyagalkatrészt akar megtakarítani. Folytatva ott, hogy ez a brigád versenyre hívta a gépállomás valamennyi brigádját a tavaszi, a nyári, az őszi, meg hát az éves tervek teljesítésében, s végül, h' gy a termelési értekezleten a dolgozók együttesen elhatározták azt is: a gépállomás termelési tervét 107 százalékra teljesítik és ezen belül sokmindent túlteljesítenek: a négyzetes vetést 20 százalékkal, a silózást 50-nel és így tovább. Aztán egyéni felajánlások és vállalások is születtek, mint például Faragó János elvtársé, aki elhatározta, hogy nyári kombájn-tervét 130, villanymotor-tervét pedig 200 százaiéikra teljesíti. És végülis a Röszkei Gépállomás dolgozói együttesen versenyre szólították a Mórahalmi Gépállamást. Aztán azzal folytatódott a levél, hogy mit tesznek a röszkei emberek az árvízkárosultak megsegítéséért. Megtudjuk, hogy a gépállomás dolgozói fizetésük 5 százalékát ajánlották fel, de azonkívül még külön-külön is egyet s mást. Ördögh István traktoros 80 forintot, vagy Faragó János traktoros 30 kiló lisztet... És megmozdult az egész község, szaporodnak az adományok. Idős Kovacsik József és Kálmán Imre 200—200, Makra Imre és Gregus József 100—100 forintját adta, Tanács Vince tanácstag 20 kiló lisztet és még 50 forintot. Ki-ki tehetségéhez mérten, szíve szerint járul hozzá, hogy könnyítsen az ország gondján. Néhány pillanatkép a falu életéből. S a harmadik kép a sportéletet mutatja be. Az elmúlt évben a község sportolói derekasan küzdöttek a járási bajnokságban. Ennek eredményeként az új szezonban már a megyei másodosztályú csapatban játszanak. Hogy milyen eredményt ér itt el az „újonc" csapat? Hát azt még nem tudjuk megmondani, de a kezdet szép: az első mérkőzésen 3:3 arányú döntetlent értek el a Szegedi Haladás csapatával. Más is történt Röszkén? Egészan biztosan. De ezekről számol be most Tapodi Gyula levele Röszke hétköznapjaiból. „cAmlkor ember leit az ember . . " „Vörös Pálné vagyok, háztartásom vezetem. Hároméves kislányommal és férjemmel élek. Ez év januárjában két igen súlyos műtéten estem át a Szegedi Női Klinikán. Sok vért veszítettem; élet-halál között voltam. Hogy ma étek, az véradóimnak, az egész klinikai orvosi karnak és ápolóinak köszönhetem. A múlt rendszerben, mikor a pénz volt az erő, én, az egyszerű munkás felesége, a szürke kis OTl-tag, nem kaptam volna meg a nagy tudást kívánó súlyos két műtét után a drága gyógyszereket. Vért csak nehéz pénzért adtak. Ma én az államtól ingyen kaptam öt ember véréből, amely életemet adta viszsza. Kinek is kellene ezt tulajdonképpen megköszönni!' Hol kellene kezdeni? Talán 1944-nel, amikor ember lett az ember". — Szabó Károly ceglédi kulák — aki a felszabadulás előtt 70 hold szőlőn és 30 hold földön gazdálkodott — 80 liter mákot vásárolt a szegedi piacon, hogy azt haszonnal továbbadja. Az üzérkedőt a szegedi piacellenőrök átadták . & felvásárolt áruval együtt a ; rendőrségnek. A szegedi városi bíróság a 80 liter mákot I elkobozta és Szabó Károlyt 8 1 hónapi börtönre ítélte. — Megalakult Tápén Is az önkéntes tűzoltó testület, amelynek 28 tagja van. Az új testület elhatározta, hogy április 8-án tűzoltó-bálat rendez Tápén, amelynek bevételét az egyesület felszerelésére fordítják. — Szegedi Antal népdalénekes, — aki a cigánybálon nagy sikert aratott a szegedi közönség előtt — szombaton este 9 és 11 óra között a felsővárosi vendéglőben énekel. Így szól a levél, melynek nyomán felkerestük a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán dr. Kovács István és dr. Traub Alfréd orvosokat, akik visszadták az életnek, hároméves gyermekének és férjének Vörös Pálnét. — Pazar beteg volt Vörösné. Egyszerűen: élni akart, s ezért csodálatosan jókedélyű is volt a nehéz operációk előtt és után.,. — mondja Traub doktor, aki a műtéti utókezelést nyújtotta Vörös Pálnénak. Az ajtón kopognak, Traub doktort kérik az egyik beteghez. A megszakadt beszélgetés fonalát dr. Kovács István egyetemi docens, érdemes orvos veszd át. — Nagyon fegyelmezetten viselkedett Vörösné — emlékezik vissza betegére —. A "jó« betegek típusa volt. Bízott orvosaiban az első perctől kezdve. Két nagyon komoly műtétet végeztem rajta egy hónap leforgása alatt. A másodikat az első után 14 napra, s ez nem kis fegyelmet kívánt a betegtől. Az én jó munkám Vörös Pálnénak is köszönhető, aki határtalan optimizmusával, az orvosok és a tudomány iránti bizalmával nekem is erőt adott. És rögtön hozzáteszi: — Persze, az antibiotikumok korszakában élünk, s így a gyógykezelést nagyon előrelendítette Vörösné esetében is a penicillin és a sztreptomicin használata. — Mennyi gyógyszert kapott Vörösné, míg talpra állt? — kérdezzük Kovács István egyetemi docenstől. — Mennyiségben hirtelen nem tudnám megmondani, de a transzfuzió során kapott 1500 köbcentiméter vérrel együtt több ezer forint körül járt a gyógyszer értéke. De, ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy régen a kevéspónzű betegnek legtöbbször meg kellett halnia, mert a transzfuzió során kapott vérért fizetni kel- j lett, s ezt nem bírta. A véradók sem voltak mindig kéznél, s az így adódó késedelmesség sokszor tragikusan végződött. Ma viszont intézményesen tároljuk a vért a Szegedi Sebészeti Klinikán lévő központban. S ami a fő, mindig kéznél van. A kis interjú ezzel befejeződött volna, de még tovább beszélgettünk Kovács doktorral. S így láttuk meg közelről a gyógyítók új arculatát, küzdelmes életüket, s a betegekről való gondoskodás sokféle módját. Azt például, hogy ma már az embert a betegség súlyossága szerint helyezik el általában a klinikákon, ami viszont régen nem volt szokásban. számlálhatunk, s ezzel ará-< nyosan nőtt az orvosok és ápolók száma is. A gyógyításnak, az orvosi ténykedésnek soha nem volt nagyobb megbecsülése, mint éppen napjainkban. S ez megnyilvánul az idősebb és fiatalabb orvosok szorgalmában és akaratában is. Dr. Traub Alfréd például még csak gyakornok, de kétévi nőgyógyászati ténykedése erős tehetségre és nagy akaratra vall. Sokat várnak tőle, mert hét évig a kórbonctanon végzett kutatómunkáját most gyümölcsöztetheti a mindennapi gyógyító munkában. Dr. Kovács István egyetemi docens, ér-1 demes orvos és dr. Traub Alfréd is a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végzett. A kőműves Vörös Pál feleségének hozzánk intézett levele csak öregbíti a Szegedi Orvostudományi Egyetem jó hírét. Lelkiismeretes kutatóés gyógyítómunkéjukért, sokEgyrészt azért, mert fenn- ,, ,. , , , , , . tartották a csendes szobákat oldalú gondoskodásukért szá. a "kivételes- betegeknek, másrészt: kevés volt az ágyaik száma a gyógyintézetekben. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán például 120 helyett ma már 185 ágyat mos ilyen köszönőlevelet kívánunk Vörösné orvosainak, az intézet többi orvosának, ápolójának és a véradók nagy táborának. Lődi Ferenc Felhívás az öntevékeny művészeti csoportokhoz — Gyújts rá — kínálta Hálás% Feri a barátját cigarettával. Idegesen szívták aztán a füstöt, s jóidéig nem szóltak egymáshoz. Mindketten Irottkőre gondoltak, meg a bújkálásra az erdőben, s az izgalomra, míg idejutottak Fürstenfeldbe és bezárták őket ebbe a lágerba. Később aztán csendőrök kísérték őket egy másik osztrák s-árosliába, Strauszha. Itt a lágerben vagy hetvenen voltak már magyarok. — Vegyék tudomásul — mondta egy civilruhás férji —, hogy itt katonai fegyelemnek kell lenni! Engem őrnagy úrnak szólítsanak! Fehér-kenyeret egy hét alatt csak egyszer kaptak. Napközben körben sétáltak, mint a rabok, s a horthysta tisztek el akarták adni őket hat hónapia munkára az osztrák parasztoknak, de úgy, hogy a pénzt a lisztek vágják zsebie. A csoport fellázadt. Másnap rendörök vitték el őket. De Halász Feri megszökött. Klagcnjurtban jelentkezett a francia lágerben. Ott csak makk egészséges munkásokat tartottak. Az orvosi vizsgák egész során ment keresztül, míg aláírhatott egy szerződést, melyben kötelezte magát, hogy egy évig vasgyárban dolgozik. így került l.olharingiába. a Mosselle városban lévő nagy vasgyárba. ötven magyar került 1948 nyarán ide — s alig egy év alatt HALÁSZ FERI ÚTJA mindössze ölen maradtak közülük a gyárban. Vagy annyira nyomorogtak, hogy keresniük kellett valami más munkát, vagy áldozatul estek az állandó baleseteknek. Feri négy és fél évig dolgozott itt. .Ügynevezett kantinban lakott, ahol kötelesek voltak a szálláson kívül az étkezésért is fizetni. Igaz, jobban jöttek volna ki, ha maguk főznek, de akkor nem adtok nekik szállást. Lakást pedig sehol sem lehetett kapni. Halász Ferinek egyetlen ruhája volt. Havonta 17—18 ezer frankot keresett, de ez csak a szállásra és a kosztjára volt elég. Egyszer a lábára esett egy több mázsa súlyú vas. Nem vágta le a lábát, de így is hat hónapig nyomta az ágyat a baleset után. Fizetésének 50 százalékát kapta ez idő alatt. A; a beteg pedig, akit nem a munkában ért baleset. fizetésének egész kis hányadát kapja táppénzként, s ugyanakkor az orvosnak is kell fizetnie. Halász Feri rettenetesen megfeszíteti munkával, nélkülözéssel tudott csak annyi pénzt összespórolni, hogy négy és jél év után elutazzon, életében először, Párizsba. Azt gondolta, itt majd nagyobb lesz a lehetőség. Arca beesett, szeme alatt mély ráncok keletkeztek, s a külföldre "-.".köt! magyarok súlyos betegsége gyötörte: a honvágy . • • Egy hotelben bérelt szobát, éjszakánként ötszáz frankért. Enni alig evett. Igazolványa nem jogosította arra, hogy Párizsban is munkához jusson. Hiába ment a munkaügyi minisztériumba, hogy ö egy év helyett négy és fél évig becsületesen dolgozott a mosellei vasgyárban — nem ért semmit. Feketén jutott munkához, mint szobafestő, egy hotelben, Egy évig festette a szobákat — pedig ő kereskedő —, elkerült Vcrsailleshe. ahol ugyancsak, mint festő dolgozott. Amikor Franciaországba érkezett ezer frankos címletű bankjegy volt a legnagyobb az országban. Most kibocsátották a 10 ezer frankos bankjegyet! Ekkor már nem bírta tovább: 1950-ben visszament Párizsba, jelentkezett a magyar konzulásuson. — Haza akarok menni. Tudom, hónapokra lecsuknak, mert úgy mondták idekint, de akármi lesz, hazamegyek. Amikor ezév február elején a határra érkezett, könnybe lábadtak szemei. Az igazolásnál várta, liogy bilincset tegyenek kezére. Szóhoz sem tudott jutni, amikor forró kávéval, kaláccsal kínálták és adtak neki pénzt, vonatjegyet, hogy kényelmesen hazautazhasson. Amikor Szegedre érkezeit, első útja a Leclmer tér felé vitte. Ott laktak ők. egy pincelakásban hosszú esztendőkön át. Édesapja foltozó-suszter volt, — néhány hónappal Feri hazaérkezése előtt halt meg. A gyerekek épp úgy játszottak a téren, mint ö azelőtt. Akivel csak találkozott az utcán, mindenki csodálkozva nézett rá. — Rég láttunk — mondták neki —, de megöregedtél. Halász Feri harminc esztendős. Hazaérkeztekor negyvennek nézett ki. S amikor betoppant Sznregen édesanyja lakásába, hullottak könnyei és szinte nem akart hinni fülének, hogy az egykor nagyon szegény édesanyja, most disznót vágott és van rendes lakásuk . . . A következő napokban már álláshoz jutott a Ruházati Roll 24-es konfekciós üzletében.' Azóta másfél hónap telt el. Mennyi öröm ilyen rövid idő alatt — s milyen hosszú, volt az út nyolc évig. Pedig a felszabadulás után ott állt előtte is a lehetőség, de a rossz társaság, meg a mendemonda tévútra vitte. Most Halász Feri olt szolgálja ki az üzletben a vevőket a kis utca sarkán lévő ruházati boltban. Ha valaki megkérdezi tőle, hogy megbánta-e, hogy kiszökött 4S-ban, ezt válaszolja: Nem volna anny! arany, amiért még egyszer ezt megtenném. Es a Ruházati Bolt felszabadulási ünnepségén Halász Ferencet. a 24-es áruda legjobb eladóját megjutalmazták. Egy cigaretta-tárcát nyújtottak ál neki. Az értékes tárait eltette emlékbe. Alunkájának ez az első jutalma életében. Markovits Tibor A hazánkat ért súlyos árvizi csapás megmozgatta a társadalom úgyszólván minden rétegének segítőkészségét. A károk aránya azonban olyan hatalmas, hogy minden lehetőséget ki kell használnunk: minden egyes dolgozó közreműködésére szükség van. A Művészeti Dolgozók Szakszervezete a közelmúltban minden magyar művészt felszólított arra, hogy csatlakozzék az országos gyűjtési akcióhoz. Az öntevékeny művészeti csoportok eddig is példamutató áldozatkészségükről tettek tanúságot. Szükséges azonban ezen a területen is a szervezett segítségnyújtás. Ezért a SZOT, a Népművelési Minisztérium, a DISZ és a Népművészet Intézet felhív valamennyi öntevékeny művészeti csoportot. hogy rendezzenek önálló műsoros esteket, amelyeknek bevételét teljes egészében az árvízkárosultak javára fordítsák! Kormányzatunk helyesli a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezését és hozzájárult ahhoz, hogy a hivatásos és öntevékeny művészek közösen segítsék elő az egyik súlyos kárt szenvedett sárközi község, Sióagárd felépítését. Ügy érezzük, hogy a hivatásos és öntevékeny művészek közös megmozdulásából jelentős eredmény származik e szörnyű csapás enyhítésére folyó küzdelemben. Bízunk abban, hogy megértve a helyzet súlyosságát és felismerve a károk nagyságát, az öntevékeny művészet munkásai jelentősen hozzájárulnak az árvízkárok helyreállításához. A bevételekből befolyt őszszegek a 800—5 OTP csekkszámlára fizetendők be. Az akció lebonyolítása érdekében a közeli napokban részletes tájékoztatót bocsátunk ki, amelyet az illetékesekhez eljuttatunk. Népművelési Minisztérium Dolgozó Ifjúság Szövetsége Szakszervezetek Országos Tanácsa Népművészeti Intézet A TTIT hírei Az irodalomtudomány helyzete és feladatai a XX. pártkongresszus tükrében címmel Tolnai Gábor akadémikus, a TMB főtitkára tart előadást 7-én, szombaton este 8 órakor az Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében (Horváth Mihály utca 3. II. emelet). Az előadáson mindenkit szívesen Iát a társulat irodalmi szakosztálya. * A rádió irodalmi műsoráról rendeznek vita-estet az Ismeretterjesztő Társulat szegedi klubjában (Horváth Mihály utca 3) április 19-én, csütörtökön este 6 órakor. A nyilvános vita-estről —• amelyre a legszélesebb közönséget hívják meg — a rádió hangfelvételéket készít, • A Juhász Gyula ^eabadegyetem irodalomtMomány tagozatán áprilisban nagy érdeklődésre számottartó előadások lesznek. 12-én, csütörtökön este 7 óraikor a Radnóti Gimnáziumban Stendhal-ról tart előadást Osváth Béla aspiráns, a megyei TTIT titkára. 24-én. kedden este tél 8-kor a Dugonics téri egyetem aulájában Nagy Péter kandidátus Móra Ferencről tart előadást. — Kedden este az Autójavító Vállalat kultúrtermében ünnepelték a vállalat dolgozói hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját. Ünnepi beszédet Vass Ferenc párttitkár elvtárs mondott, majd a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának zenekara szórakoztatta az ünneplő dolgozókat. A rövid kultúrműsor után Sarnyai Vencel elvtárs, a vállalat igazgatója beszélt az ünnepi műszak eredményeiről. Az ünnepség alkalmából 14.600 forintot osztottak ki a legjobb dolgozók és újítók között. — A kertészeti növények trágyázásáról tart előadást dr Fekete Zoltán, a Kertészeti Főiskola tanára pénteken este 6 óraikor az újszeged: November 7. Művelődési Otthonban. Az előadás után a? amerikai burgonyabogárról és szövőlepkéről szóló filmet vetítik. — Az amerikai burgonyabogár és szövőlepke kártevését és az ellenük való védekezés módját tudományosan és érdekesen mutatja be a róluk készített film, amelyet a héten több helyen bemutatnak Szegeden. Alsóvároson a Földműves utcai iskolában szombaton este 6 órakor, Felíővóroson a Csúri-féle vendéglőben vasárnap délután 3 órakor, továbbá az újszegedi November 7. Művelődési Otthonban pénteken este 6 órakor a kertészeti előadás után vetítik a filmet az érdeklődőknek. A UNITED PRESS hírügynökség jelentése szerint az utóbbi 24 óra leforgása alatt az Egyesült Államokban hét repülőgép zuhant le. A katasztrófái: következtében 38 ember elpusztult.