Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

DEltflGYMORSZOG Szerda. 1950. Április 4. A Bartók-év külföldi eseményei Ki volt Bartók Béla? Mit je­lentett munkástóga népének, ha­zájának, az emberi kultúrának? Életéről, művészetének titkairól már életében egész irodalom ter­mett, amely nóta egyro terebé­lyesedik. A Bartók-év még nem zárult le, de ősz óta mar eddig is a megemlékezések, emlék­hangversenyek, méltató beszé­dek és tanulmányok hatalmas számáról van tudomásunk, ha­zánkban és külföldön egy arául. Szinte egyedülálló az újabb ze­ne türtóuelében. hogy egy zene­szerző emlékét halála után nem­sokkal ennyire osztatlan kegye­lettel és figyelemmel veszi kö­rül a világ. Míg élt, csak keve­sek tudtak róla, s még keveseb­bek méltányolták. A Szovjetunióban ön­életrajzénak több kiadása és számtalan kottája került könyv­piacra ; munkásságáról, életéről kiváló szovjet zenei szakembe­rek emlékeztek meg ünnepsége­ken és a Szovjetszkaja Murika hasábjain. Kievben, az ukrán fővárosban különös szeretettel emlékeztek meg róla, N. MihaJ­Tov ünnepi beszédében utalt ar­ra; hogy Bartók élénk érdeklő­dést tanúsított az ukrán zene iránt is, mintegy 80 ukrán nép­dalt dolgozott fel. Párizsban emlékbizott­ság alakult emlékére a mai fran­cia zene legjobbjai. A. Honeg­ger, G. Auric, F. Poulence rész­vételével. Igor Markevich felejt­hetetlen sikerű Bartók-hangver­senyt dirigált e Thentre dcs Champs-Elysées-brn. A francia tudomány nagytekintélyű vára, a Sorbonne Zenetudományi In­tézete az Institut d'Art-ban em­lékezett Bartókra S. Morcait x előadásának keretéhen. A Pári­zsi Magyar Intézet Bartók-ün­nepsége J. /brrl zeneszerző, a párizsi opera igazgatója, to­vábbá P. Dervaux és Rosrnthal karmesterek, Joseph forma, J. Bourgeois zeneszerzők és kriti­kusok közreműködésével zajlott le. Az UNESCO és testvérszerve, a Centre d'Etudes Internationa­le! d'Esthétique emlékestjén M. I.ehmann és S. l.ifar, a pá­rizsi nagy opera bevezetői kije­lentették, hogy llarold (iarulrr llarték Coneertojárn Irt balettjé­nek bemutatója n párizsi opera dicsőségét növelni fogja; „bol­dogok vagyunk, hogy e nagysze­rű müvet először mi mutathat­juk be". Ausztriában Kari Bőhrn, » bécsi opera igargntója, E. Seefehlnrr. a Konzertbaus igaz­gatója, E. Schenk, D. Seidlhojjcr professzorok részvételével ala­kult Bartók-bizottság. Az auszt­riai Bartók-Ünnepségek március 12-én kezdődtek és jelenleg is folynak. Olaszországban bemu­tatták a Kékszakállú herceg vá­rát, Bartók egyetlen operáját. A bemutató jelentőségét növelte, hogy azt Olaszország legrégibb és legnagy obb zenei intézménye, a Cecília Akadémia rendezte C. M. Giulini vezényletével. A te­rmői Einaudi-klinyvkiadó nem­rég megjelentette Bartók válo­gatott. Írásait, a római Eliseo ka­maraszínházban G. Turchi mél­tatta Bartók művészetét, S. Fa­jara olasz zongoraművész, pedig néhány művét mutatta be. Európa egyik nagymúltú zene­kara, az Amsterdami Concert­gebousv Bartók-emlékhetet ren­dezett, a hágai hangversenyen a Délafrikai Unió és India követ­ségei is résztvetlek, ahol a Bqd««i-quarletlen kiviil nagy sikerrel szerepeltek Wimbeesen és F. Von de Kraan ütőbiing­srermüvészek. A brüsszeli Bar­tók-emlékbizottság koncertjén Elieaheth belga anyakirálynő is megjelent, ahol a bevezető elő­adást ismert Bartók-kutató, P. Collaer tartotta. Egyiptomban Fati Ra­duan propagandaügyi miniszter személycsen készítette elő a Bar­tók-ünnepségeket, amelyek ép­pen napjainkban zajlanak le. Koreában az oltani kul­lúrkapcsolalok intézete állította össze a műsort Bartók zongora­műveiből. A hanoi rádió ünnepi műsort sugárzott Bartók Béla tiszteletére. Ausztráliában egy lel­kes zenetanár, N. Salas kezde­ményezésére alakult Barink-tár­saság, amely Sidnevben emlék­hangversenyt is rendezett. A ki­nai zeneművészek emlékülésén Ma Ssu-sung méltatta Bartók emlékét, az amerikai Columbia­egyetomen Grayson KirU, az egyetem elnöke emlékezett meg róla. Áttekinteni is nehéz azt a ren­geteg cikket és tanulmányt, amelyet Bartókról írlak az el­múlt hónapban. Londonban egy Bartók­tanítvány, Serly Tibor kezdemé­nyezésére Bartók llecord névvel lemezkiadó-vállalat alakult, amely csak Bartók-müveket tar­tolmazó mikrolemezekel gyúrt. Amerikában eddig mintegy nagyven müvét rögzítették le­mezre. E munkában nagy része van kisebbik fiának, a hangmér­nök Bartók Péternek, aki saját stúdiójában azon fáradozik, hogy apju és Kodály Zoltán mü­veit, valamint a magvar népze­nei anyagot minél tökéletesebb clektro-akusztikni módszerekkel örökíthesse meg. A világ megbecsülése Bartók iránt nem sznobizmus, nem az újszerűség, az exotiknm, a mo­dernség felszínes hajbászasa. Az igazi baladó művészet és huma­nista kultúra munkásai világszer­te őszintén bersülik. Hogy mi­ért, erre félreérthetetlen és a mi álláspontunkkal is egyező vá­laszt nd Lotiis Durey, a „Grou­pe de Six", u .,Hatok", vagyis a haladó irányzatú modern fran­cia zeneszerzők csoportjának je­les tagja. Duray cikkében fel­teszi a kérdést: miért szereti a francia zenekultúra, a publikum Bartókot? S így felel rá: az ér­zelmi gazduság, a formai és sti­láris tökéletesség mellett a tisz­telelnek és vonzulomnak a/ is rugója, hogy „Bartók magából a népiélekből, lóként saját né­pének lelkéből merített ihletet, mert hazája nyelvén beszél, de világraszóló érvénnyel. Mit vá­runk, mi [randák egy idegen nemzetiségű xeneköltőtől.1 — kérdez tovább Duray. „Hogy övéi nyelvén beszéljen, azon a nyelven, amelyben népe hagyo­mányai. szokásai, élet- is gon­dolkodásmódja a legtisztábban nyilvánul meg. Ezért szeretjük Bartókot, éppúgy, mint az orosz Prokojjevet, vagy a spanyol de Falla-t, mert népük tiszta szív­ből jövő hangjait közvetítik, egymás megismeréséhez segíte­nek és egymás megbecsülésére, sieretetére tanítanak" — írja Duray. Bartók munkássága, helytállá­sa nem volt hiúbavaló. 'törek­vései, művészete termékeny visszhangra talált a haladó mű­vészet, « humanista kultúra munkásai körében. Munkássá­gának. művészetének világszer­te látható megbecsülése, a kül­földi Bartók-kultusz arra ösztö­nöz, bogv legyünk meg min­dent nagy nemzeti büszkesé­günk művészeti és eszmei érié­keinek méltó propagálása te­rén. Király József egyetemi adjunktus Készülnek az új lakóházak Szegeden A Mérey utcai építkezés dolgozói tel­jesítették április 4-i felajánlásukat Pár héttel ezelőtt, amikor a hosszú tél után beköszön­töttek az első enyhébb napok, a „Délmagyarország" beszá­molt arról, hogy a Mérey ut­cában és a Nagykörúton, a Marx tér mellett az új lakó­házak építésén dolgozó mun­kások milyen felajánlásokat j tettek április 4. tiszteletére. Két bérház készül az emlí­tett helyeken: a Nagykörúton a huszonkét lakásos, 1, 2 és 3 szobás „C" épület első eme­lete fölötti födém gerendazá­sának elkészítését vállalták, a Mérey utcai 38 egyszobás lakásos „Cs" épületnél pedig a pince fölötti födém elkészí­tését. A felszabadulási mű­szak utolsó napjaiban ismét felkerestük az építkezéseket, ahol serényen folyt a munka. Ábrahám építésvezető szá­molt be a helyzetről — de saját szemünkkel is meggyő­ződhettünk róla. A „C" épü­let első emeleti falait már felhúzták és kezdődött a fö­dém készítése. A „Cs" épü­letnél pedig túltelesítették ,< felajánlást is, mert már u pincét lezáró födém fölöi húzták föl a falakat. Kernén; munkát kívánt meg a dolg:: zóktól ezeknek a felajánló soknak a teljesítése. Amip elmondták, bizony volt úgy hogy este 8-ig is ott dolgoz tak. Más brigádok pedig műt reggel 6-kor elkezdték munkát, hogy biztosítsák a területet, az anyagokat. Az a cél sarkallta őket, hogy mi­nél előbb elkészüljenek majd a házak, s ismét javuljon va­lamivel a szegedi lakáshely­zet. Az Sz. Kovács előregyár­tott elemeket elhelyező bri­gád rendszerint 160 százalék fölötti teljesítménnyel dolgo­zott a felszabadulási műszak­ban, a Zsemberi kőműves­brigád pedig 188 százalékos teljesítménnyel. Jó munka­beosztással tudtak csak így is eredményre jutni. Mindig időben biztosították a „váltó­területet": a födémet percnyi pontossággal elkészítették, A Nagykorúim, a Marx tér mellett épülő lakóházak­nál a munkások felajánlották, hogy április 4-ig elké­szítik az első emelet fölötti födémgerendázatot. A fel­szabadulási műszak utolsó napjaiban készült képün­kön a dolgozók már az első emeleti falakra az utolsó téglákat rakják. hogy jöhessenek a kőműve­sek. A kőművesek pedig ha­sonló pontossággal fejezték be a falazást. Ugyanakkor minden szereléket, előregyár­tott elemet időben megkap­tak a Budapesti Épületelem­gyártól és vállalatuk segéd­ipari részlegének előregyártó telepétől. Mindezek eredmé­nyeként már március 25-én elkészültek azokkal a mun­kákkal, amit az első negyed­évi terv előírt, sőt a tervet végülis 120 százalékra teljesí­tették. Ezáltal utóiérték ön­magukat is: elvégezték már mindazokat a munkákat, me­lyeket a tartós kemény tél elmarasztalt. A vasutas dolgozók becsülettel teljesítik feladataikat Felszabadulási könyvkiállítás nyílt az Epitők Klubjában Haiánk felirabadulátónak 11. évfordulója alkalmából az Építő-, Fa- és Építőanyngipuri Dolgoz.ók Seakízorvczotének Csongrád me gyei könyvtára, az Egyetemi könyvtár támogatásúval kiállí­tást rendezett 07 Építők Szak­nervezeti Klubjában (Kelemen utca 5.) Az ízléscsen berendezett könyvkiállltúson láthatjuk a Nagy Honvédő Háború kiemel­kedő eseményeivel, a parlizán­harrekkal foglalkozó legjelentő­sebb szovjet regényeket, vnla­uúnt a Budapest felszabadításá­val foglalkozó magyar szépiro­dalmi műveket, ezenkívül n fel­szabadulás történelmi idejét elénk táró ulbumokul cs egyéb müveket, külön tárlóban pedig a hazánk szaliudságáért és ezen belül Csongrád megye, valamint Szeged felszabadításáért foly­tatott harcokat, eseményeket tárgyaló tanulmányköteteket. A kiállítás április 22-ig, hétfő kivételével mindennap délután 5-től este 9-ig díjmentesen meg­tekinthető, Tizenegy év telt el felsza­badulásunk óta. Ha a tizen­egy év előtti időt idézzük, szomorú kép tárul elénk. Hazánkat a háború tönkre­tette. A fasiszták vasúti há­lózatunk, berendezéseink 70 százalékát tönkretették, szét­rombolták. Dolgozó népünk teljesen megbénított vasúti és közlekedési hálózattal le­pett a szabad népek útjára. „Arccal a vasút felé" — adta ki pártunk a jelszót, öt­száz mozdony és tízezer va­súti kocsi sürgős helyreállí­tását kérte dolgozóinktól a párt. A vasutasok teljesítet­ték a kérést, megindult az élet országunkban. Sok száz mozdony, több ezer vasúti kocsi, korszerű berendezés, új vasúti épüle­tek hirdetik szabad hazánk eredményeit, gazdagságát. A felszabadulás óta a szegedi igazgatóságunk több mint 75 millió forintot költött műsza­ki fejlesztésre. A Szeged­Rendező Fűtőházban új vá­gányokat építettek. A Tisza­pályaudvaron a közút burko­latát javították meg. Üj rak­tár épült. A rendező-pálya­udvaron a kocsikerékpárok javításához süllyesztőt s ugyanott új anyagszertárt építettünk. De nem maradtunk le szo­ciális létesítmények építésé­sében sem. A Borbás utcai vasutas lakóház, a Szegedi Fűtőház öltözői, mosdói, a Ti­sza-pályaudvar szerelésveze­tőségének új épületei, az ebédlők, az öltözők, az orvosi rendelők, a munkás-melege­dők, mind-mind vasutaink szociális igényeit elégíti ki. A vasutas dolgozóink a fel­szabadulás óta becsülettel teljesitik feladatukat. Siker­rel oldják meg a nagy őszi forgalmi munkákat, becsület­tel állnak helyt a téli zord időben is. Most, felszabadu­lásunk 11. évfordulója tisz­teletéra tett vállalásukat ma­radéktalanul teljesítették. A Szegedi Fűtőház dolgozói kö­zül kiemelkedik Szögi János és Kószó János brigádja. A brigád tagjai jó munkájukkal járultak ahhoz, hogy a Fűtő­ház első negyedévi tervét március 20-ra teljesítette. A — A szegedi Zenepedagó­gus Munkacsoport iskolája a szovjet—magyar barátsági hónap keretében szovjet, ma­gyar és Mozart növendék­hangversenyt rendez április 8-án, vasárnap délután 3 óra­kor a zeneszakiskola dísz­termében. * — Megalakult az önkéntes tűzoltó testület Tápé község- 1 ben. A tűzoltó testületnek 28 j tagja van. Április 8-án, va­sárnap tűzoltó-bálat rendez­nek Tápé községben, s a be­vételt tűzoltó-felszerelésre és egyenruhára fordítják. — A szegedi 2-es postahi­vatal dolgozói április 4. tisz­teletére vállalták, hogy se­lejtmentesen dolgoznak. A vállalásukat különösképpen jól teljesítették: Tóth Jenő Békési Pál, Farkas Kálmán Csonka Ferenc, Főző Lajos elvtársak, kocsijavító műhelyben Far­kas Ferenc és brigádja ápri­lis 4-e tiszteletére vállalta, hogy a műhely dolgozóival közösen 150 kocsit és 500 szellőző rácsot javítanak mag. Mák lAszló forgalmi szol­gálattevő és brigádja az ün­nepi műszak alatt a vonatok terhelését 109 százalékra, a kocsikifutási tervüket 120 százalékra teljesítették. Ezek a szép eredményeink azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk mindenkor számit­hat a vasutasokra. SZILÁD/ SÁNDOR EgYmillió 332 ezer doboz gyufa megiakaríiott anyagból A Szegedi Gyufagyár dol­gozói derekasan helytálltak a hazánk felszabadulásának 11. évfordulójára indított ünnepi műszak alatt. Már­cius 2-án délelőtt befejezték első negyedévi tervüket, s két napig megtakarított fa­anyagból készítették a gyu­fát. Az üzem vezetősége éves vállalásában április 4-ig 675 ezer doboz gyufa elkészítését tervezte megtakarított anya­gokból. Április 3-án már az első műszak befejeztekor 1332 ezer doboz gyufát ké­szítettek megtakarított fa­anyagból — ennek értéke 369 ezer forint. A fa megta­karításban különösen a há­mozó és a fűrészgépeken dolgozók mutattak példát. Kónya István a küldobot hámozóban, Pintér Vince a szálkahámozóban és Ötott Kovács Ferenc fűrészgépve­zető igen sokat tett azért, hogy a Gyufagyár két napig megtakarított anyagból dol­gozhatott. Szovjet művészek Szegeden A magyar—szovjet barátsági hónap szegedi eseményeinek egyik legjelentősebb állo­mása a Moldvai Népi Táncegyüttes elmúlt heti vendégszereplése volt. A moldvai tán­cosok szegcdi látogatása tovább erősítette népeink igaz barátságát. Amerre esak megfordult ak az utcákon, mosolyogva köszöntötték őket a szegc­diek. s nem egy kisfiú és kislány őrzi boldog örömmel legkedvesebb emlékei között a szovjet „néniktől és bácsiktól" kapott jelvényeket. A Moldvai Népi Táneeggyüttes vendégszereplése kedves emléket, felejthetetlen miivészi élményt jelentett a szegedieknek. Búcsúzáskor őszintén és tiszta szívből mondottuk: „Viszontlátásra!" Ny. G. Tu rcsinyák elvtárs Szegeden én. j jo> I ,'.! uh- magyar—sz-vjel la.i'óli hónapban Siíg tden /ári Ny. G. Turcsinyák elv­társ. a leningrádi Kimv kultú palota igazgatója. .1 látogatós lkaiméval tartott tanácskozásu­kon a szegedi hullúrntunkásal. okai tanultak a szovjet venth'^tapasztalataiból. Képünkön í'ar-, csinyák elvtárs a város kulturális életének vesclOivvl beszélget. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom