Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

4 Szombat, 1956. április 28, ? Pártélet Nemcsak Migh Józsefről van szó A sotthalmon a kilenctagú községi párt­" bizottságban hosszas vita után heten arra a megállapításra jutottak, hogy Migh József becsületes ember, okosan gazdálko­dó középparaszt, tehát tagja lehet a mos­tanában alakult Alkotmány Termelőcso­portnak. Ketten ennek az ellenkezőjét ál­lították: Migh József kulák, mert cselédet tartott és a magatartósa ís olyan... A többség is, a kisebbség is a körülmények alapos mérlegelése, a dol tozó narasztok vé­leménye alapján védte a maga igazát. Utóbb mór majdnem iérlódöttség esett a dologból. Egyes pártbizottsági tagok úgy tettek, hogy az egész Migh-ügy nem éri meg azt, amennyit foglalkoztak vele, Vajon megéri-e? Mindjárt elöljárójában megmondhatjuk, hogy a pártbizottságban a többség értékel­te nagyobb alapossággal a helyzetet Nem elhirtelenkedve, hanem — a XX. kong­resszus szellemének megfelelően — a dol­gozó parasztok meghallgatása után. És lényegében most jött rá a pórtbizottság ar­ra ls, hogy a község lakossága mindig na­gyon jól tudta, kik a kizsákmányolók, de eddig nemigen kérdezték meg tőle. A Sza­badságharcos Tsz-ből annak idején ezért zárhattak ki jogtalanul — a kulákokkal együtt — Jó néhány középparasztot is. És senki sem vette figyelembe, hogy a tagság­nak háborgott a lelkiismerete a középpa­rasztokkal való lélektelen bánásmód miatt. De ezért a tsz pártszervezetén kívül a já­rási pártbizottság is teljes mértékben fe­lelős, Cgyesek azt mondják, hogy a XX, t- kongresszus után könnyű okosnak lenni. Ez Igaz. Csahogy Ásotthalmon ezek­ben a napokban is vannak merev, tokba­bújt emberek, akik annyira megszokták e régebbi bürokratikus módszereket, hogy nehezen mernek szembenézni a valósággal­A pórt eddig is mélyen elítélte a kulákok mesterséges „előállítását". De aki manap­ság is úgy akar bánni a középparasztokkal, mintha nélkülük meg lehetne Jól alapozni falun a szocializmust, az gyenge marxista volt kezdettől fogva, az nem lát tovább az orrónál és akarva, nem akarva, súlyosan megsérti a pórt politikáját. Persze, a min­dennapok gyakorlatótól elszakadt helyte­len nézetekhez való ragaszkodásnak is megvan a maga oka. A község akkori ve­zetőiről még az újság is azt írta, hogy „megalkuvók és kesztyűs kézzel bánnak az osztályellenséggel". Kétségkívül volt ilyen tapasztalat akkoriban Ásotthalmon. De a vezető elvtársaknak is volt igazuk, mert a hiba mellett hasznosat is cselekedtek. Ez pedig az volt, hogy lelkiismeretesen, az élet józan tanulmányozása alapján Igyekeztek megítélni a jelenségeket Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha később hátat fordítot­tak a helyes kommunista módszereknek és olykor gépiesen intézkedtek az érző, gon­dolkodó emberek ügyében is. A bürokra­tizmus hatása alatt mondhatta Varga Ist­ván községi agronómus elvtárs is Bencsik Lajosnak, aki segítséget kért tőle: „Kulák vagy, s mi kuláknak nem intézünk el sem­mit". Bencsik Lajosnak huszonegy testvére van. Egy közülük valóban felkapaszkodott a kizsákmányolók közé. De a többi olyan szegény volt mindig ővele együtt, hogy egy kis rossz tanyában laktak és a földön, szal­mán aludtak. Jó mondta akkor Bencsik La­jos: „Kinevettetitek magatokat, ha még en­gem is liekulókoztok", [Ne térjünk vissza Migh Józsefhez, no­^ ha nemcsak róla van szó. Az 6 ügyét helyesen tisztázta most a pártbizottság, s ezzel egy új termelőcsoport fejlődését se­gítette elő. Márpedig ez a döntő. Asotthal­man ls — mint minden faluban — a mező­gazdaság szocialista átszervezése most a legégetőbb tennivaló, erre kell irányulnia a pártpolitikai munka egészének. Éppen azért volt fontos a többi között Migh József becsületének megvédése is, mert a község­ben a tsz-mozgalom újabb fellendülésével megint vicsorgatják fogúikat a kulákok. Azt kiabálják az Alkotmány Tszcs tagjaira, — köztük természetesen Migh Józsefre is —, hogy „elment az eszük, megint bedőltek a kommunistáknak". Nyilván csatk úgy lehet szétverni az ilyen demagógiát, ha Ásottha­lom kommunistái harcolnak a kulákok el­len és helyes politikával megnyerik a kö­zepparasztakat a szövetkezeti mozgalom számára. Az új tszcs tagjai csaknem kivétel nél­kül voltak már termelőszövetkezeti tagok. Migh József például a Szabadságharcosban dolgozott 1953 őszéig, de akkor őt is meg­szédítette a magángazdáknak hízelgő Jobb­oldali politika. Kilépett. És hogy, hogy nem, azóta terjedt el róla, hogy kizsákmá­nyoló yolt világéletében. Pontosan nem lehet megállapítani, ki eresztette szárnyára ezt a mesét, noha ere­detét kétségkívül a kilépés körül kell ke­resni. A Szabadságharcos Tsz vezetői ma is elismerik, hogy abban a brigádban, ahol Migh dolgozott, volt munkafegyelem, volt termelési eredmény. Migh József mestere volt a zöldség- és gyümölcstermelésnek. És mivel tudásóhoz még hozzájárult elpusztít­hatatlan ereje, szorgalma is, különös tekin­télyt vívott ki a tagság körében. Mégis megharagudtak rá a vezetők. Vajon miért? Azért, mert amikor 5 kilépett, igen sokan mentek utána. Állítólag azért, mert féltü­zelte az embereket a közös gazdálkodás el­len. De ez csak feltevés, nincs rá bizonyí­ték. Arra viszont van, hogy egész szívvel dolgozott a szövetkezet gyarapításáért. Az a valóság, hogy az ő döntése sokat nyomott a latban és jó néhány iparkodó ember vele együtt lépett ki. De mások cselekedeteiért és a kulákok uszításáért őt nem szabad fe­lelőssé tenni. Táplálta a Migh József kulákságáról 1 terjedő híreket az is, hogy a Szabad­ságharcosból való kilépése után tovább gazdult. Többedmagával dinnyetermelő szakcsoportot alakított (hiszen megtanulta, milyen nagy az összefogás ereje) és jól si­került nekik az 1954-es esztendő. Nemcsak a dinnyéből, hanem a magjából is rengete­get árultaik Migh javaslatára, aki felismer­te, hogy a jó csíraképességű dinnyemag az egyik legkeresettebb exportcikk. Beszélik, hogy abban az időben egyszer ennyi pénzt hozott Budapestről a szakcsoport tagjai­nak, hogy a nadrágszára is ki volt tömve százasokkal. Volt tehát miből költekeznie. És amikor mintegy 80 ezer forintért egy szép nagy lakóházat emeltetett, csak to­vább erősödött az a vélemény, hogy Migh József, kulák. Az előregyártott elmélethez gyakorlati bizonyítékok is kellettek. Varga István elvtáre elmondotta a községi pártbizottság ülésén, hogy lánykorában az 6 felesége és egy másik asszony is cseléd volt Migh Jó­zseféknél, közvetlen a felszabadulás előtti és utáni években. Varga elvtárs nem hazu­dott, a felesége tényleg volt cseléd náluk. De milyen cseléd? Erről Dobó Józsi bácsi, •—' aki szintén belépett a újonnan alakult Alkotmány Tszcs-be >—• a következőket mondja: „Amíg a gyermekeim kl nem nőt­tek a páréból, nekem is volt olyan időszaki cselédem, mint Migh Jóskának. A 40-es évek elején örökké katona volt Jóska, en­nélfogva a felesége rászorult egy kis segít­ségre. A felszabadulás után meg azért fo­gadott nyári pásztort, mert aprók voltak ott is a gyerekek, s az asszony csak úgy tudott menni a dologba, ha volt, aki őrizze a tehenet és vigyázzon a tanyára. De földje se volt neki soha annyi, hogy kizsákmá­nyoló lett volna. Ezt határozottan merem állítani", , X/alóbanr Migh József csak öt hold föl­T det örökölt az apjától. Ehhez az évek folyamán ragasztott még ugyanannyit, 4 holdat pedig bérbe vett. A községi pártbi­zottság javaslatára ezzel a 14 holddal lé­pett be az idén márciusban alakult Alkot­mány Termelőcsoportba. Szívesen bele­ment, pedig nincs rászorulva. Ma is ki tud­na tenni a lejbizsebből húszezer forintott. Belépésével lzzé-porrá zúzta azt az ellensé­ges mende-mondát, hogy „csak az élhetet­lenjel lépnek a szövetkezés útjára". Ami­kor a pártbizottság titkára, Berta Vince elvtárs, az alakuló gyűlésen Ismertette a működési szabályzatot, szerényen leghátul foglalt helyet. A sok alaptalan beszéd után ítélve attól félt: ha véletlenül meghátrál­nak az új tagok, akkor megint őt okolják majd a község vezetői. Mégis az történt ezen a gyűlésen is, ami a Szabadságharcos Tsz-ből való kilépésikor, hogy őrá figyel­tek mindannyian. S amikor bólintott, hogy helyesli a párttitkár szavait, egyhangúlag határoztak a megalakulás felől. A többi kis- és középparaszt úgy volt vele: Migh nem fejreesett ember, ha ő jobbnak látja az összefogást, akkor az jobb is. Most merész terveket forgatnak a fejük­ben az Alkotmány Termelőcsoport tagjai. Mintaszerű gazdálkodással akarnak vála­szolni arra a rosszindulatú fecsegésre, hogy „ismét bedőltek a kommunistáknak". Migh Józsefnek is nagyobb a kedve azóta. El­határozta, hogy személyesen győzi meg is­merőseit, szomszédait, mennyivel előnyö­sebb, különösen az iparkodó, hozzáértő parasztok számára a nagyüzemi földmű­velés. tel indebbŐl látható, hogy amikor az • ' ásotthalmi pártbizottság napirendre tűzte Migh József hovatartozásának tisztá­zását, ezt nem egy ember, hanem a közép­parasztság megnyerése érdekében, a ter­melőszövetkezeti mozgalom fellendítéséért tette. Még nyilvánvalóbbá válik ez. ha fi­gyelembe vesszük az Alkotmány Tszcs 33 tagjának véleményét: „Ha Migh Jóskát kiteszik közülünk, ml is megyünk utána' De miért tennék ki? A pártbizottság ma már egységesen foglal állást abban, hogy a középparasztsággal szemben folytatott helytelen politika eddig is csak a szövetke­zeti mozgalom ellen áskálódó kulákoknak kedvezett. Ezért követnek most el mindent az ásotthalmi kommunisták, hogy a közép­parasztok szövetkezetben hasznosítsák ere­jüket, szaktudásukat a terméshozamok nagyarányú megnöveléséért, a dolgozó pa­rasztság igazi boldogulásáért. • • Nagy István Adrid külpolitikai hirek Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke ápri­lis 27-én, pénteken fogadta Jean Delalande rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Francia Köztár­saság távozó magyarországi követét, • Krasznodar (TASZSZ) A Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének küldöttsége Rónai Sándornak, az ország­gyűlés elnökének vezetésével április 26-án Kraszmodarba érkezett. A repülőtéren B. F. Pjetu­hov, a határterületi szovjet végrehajtó bizottságának el­nöke melegen üdvözölte a magyar küldötteket. Rónai Sándor megkö^önfe a szívé­lyes fogadtatást, • | " t1 London (MTI) Az AFP lon­doni jelenítése szerint Stassen és Gromiko a közeljövőben folytatja és továbbfejleszti a leszerelés kérdéséről szóló eszmecserét, amely N. Sz. Hruscsov és Stassen — Eisen­hower elnök különtanácsadó­ja —• között kedden lezajlott. • London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint az iraki parlament csütörtökön határozatot hozott Francia­ország politikai, gazdasági és kulturális téren való bojkot­tálásáról, tiltakozásként Franciaország algériai politi­kája ellen. • Párizs (MTI) Á francia sajtó beszámol arról, hogy Mandes-France levelet inté­zett Guy Mollet miniszterel­nökhöz, s abban felsorolta, hogy véleménye szerint mire van szükség az algériai béke helyreállításához. Mendes­Fraece szerint azonnal szaba­don kell bocsátani a politikai folyokat, biztosítani kell a sajtószabadságot, a muzul­mán lakosság véleményét képviselő lapok számára, el kell bocsátani mindazokat a köztisztviselőket, akik tör­vénysértéseket, igazságtalan­ságokat követnek el a muzul­mán lakossággal szemben, alapvetően meg kell refor­málni a mezőgazdasági hitel­nyújtást és növelni kell a munkabéreket. » Moszkva (TASZSZ) A belg­rádi városi népi bizottság küldöttsége a moszkvai vá­rosi tanáics végrehajtó bizott­ságénak vendégeként a Szov­jetunióban tartózkodik. A küldöttséget április 26-án fo­gadta Böbrovnyikov, a moszkvai városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. • Űj-Delhl (MTI) Az Indiai Kommunista Párt Palghat­ban tartott IV. kongresszusa határozatot fogadott el, amely támogatja Nehru in­diai miniszterelnök javasla­talt a Kasmírral kapcsolatos indiai—pakisztáni kérdés rendezésére. A határozat elítéli azt oz "•Imperialista játékot*, amely­lyel megpróbálnak nézetelté­réseket szítani India és Pa­kisztán között. LEÁNYKERESKEDE­LEM JAPÁNBAN A tokiói rádió az Aszahi című lap jelentése szerint közölte, hogy nemrégiben leánykereskedő bűnszövet­kezetet lepleztek le Japán­ban. A lelkiismeretlen üzé­rek Szapporo, Aszahigava, Otaru és Muroran városok­ban, valmint más helységek­ben viszonylag rövid idő alatt mintegy 400, főként falusi leányt adtak el mula­tóknak. Bulganyin és Hruscsov elvtárs tegnap elutazott Angliából CsOtflrtökön este — angol idő­számítás szerint 23 órakor — azt követően, hogy Bulganyin és Hruscsov elvtárs Skóciából visszaérkezett Londonba, az an­gol külügyminisztériumban alá­írták a Bulganyin és Hruscsov elvtárs és Eden angol miniszter­elnök között lefolyt tárgyalások­ról kiadott közös közleményt. A közleményt — amely lapunk pénteki számában is megjelent — szovjet részről Bulganyin elv­társ, angol részről pedig Eden miniszterelnök írta alá. Bulganyin elvtárs, Eden, Sel­wyn Lloyd és Hruscsov elvtárs az aláírás után kezet fogott egy­mással. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselőinek tárgya­lásairól szóló közös közlemény aláírása az angol és külföl/i saj­tó, rádió és filmhíradó sok kép­viselőjének jelenlétében történt. Pénteken reggel Bulganyin és Hruscsov elvtárs Londonban, a Central Hall Westminster helyi­ségében 400 újságíró előtt sajtó­értekezletet tartott A szovjet ve­zetők ez alkalommal válaszoltak az újságírók által feltett kérdé­sekre. A sajtóértekezlet végén Bul­ganyin elvtárs bejelentette, hogy szovjet kormány meghívta Eden angol miniszterelnököt, lá­togasson el a Szovjetunióba. Eden a meghívást elfogadta, a látogatás időpontját azonban még nem tűzték ki. Bulganyin és Hruscsov elv­társ pénteken délelőtt a londoni Victoria pályaudvarról külön­vonaton Portsmouth kikötőjébe utazott­A londoni pályaudvaron a szovjet államférfiakat Anthony Eden miniszterelnök búcsúztatta. Bulganyin elvtárs búcsúbeszé­det mondott, amelyre Eden mi­niszterelnök válaszolt; hangoz­tatva, hogy a szovjet államfér­fiak londoni megbeszélései hasz­nosak voltak a két ország kap­csolata is a világbéke szempont­jából, Portsmouthban a szovjet ál­lamférfiak nyomban a kikötő katonai részébe indultak, ahol az Ordzsonikidze cirkáló várta őket A cirkáló — két torpedóromboló kíséretében — elindult Kalinyiru grád felé. Tanjug-jelentés szerint Eden angol miniszterelnök, valamint Bulganyin és Hruscsov elvtárs között folyt tárgyalásokról ki­adott közös angol—szovjet köz? lemény a szovjet—angol kapcso? latok lényeges megjavulásának okmánya. Jóllehet a tárgyalások során nem jött létre teljes meg­egyezés a legfontosabb kérdések­ben, a Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti kapcsolatok elmélyüléséről kibocsátott külön nyilatkozat diplomáciai körök véleménye szerint igen bátorító megállapításokat tartalmaz. Az őszinteség és a realizmus szel­leme — mint Londonban kieme? lik —' áthatotta mindkét kor­mányt az átfogó és hasznos vé? leménycscréhen.' Az első pillantásra gyér ered­mények — hangsúlyozzák Lon­donban azt a legnagyobb eredményt Jelentik, ami viszony­lag rövid idő alatt a Kelet ét Nyugat között fennálló vitás kér­dések bonyolultságára való te­kintettel elérhető volt. Mindkét küldöttség környeze­tében csütörtökön aste megelé­gedést fejeztek ki a tárgyalások kimenetele fölött és jelentősnek tüntették fel azt az eredményt, hogy a londoni tárgyalásokon a személyi kapcsolatok elmélyítésé­vel nagy előrehaladást értek el a kölcsönös bizalmatlanság el­oszlatásában. A két ország államférfiaí eu­rópai és ázsiai közel- és közép? keleti problémákról; valamint a leszerelési kérdésről, a köl­csönös kereskedelmi kapcsola­tokról; a kullúrkapcsolatokról és egyéb kérdésekről tárgyaltak: Több kérdésben bizonyos elő­re haladást értek el — hangoz? tatja a hírmagyarázó; Vég Béla elvtárs felszólalása a Koreai Munkapárt III. kongresszusán Phenjan (MTI). Vég Béla elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára felszólalt* a Koreai Munkapárt III. kongresszusának április 26-i délutáni ülésén. Beszéde elején felolvasta az MDP Központi Vezetőségének a Koreai Munkapárt III. kon­gresszusához intézett táviratát, majd többek között a következő­ket mondotta: Ma tiszta szívből kívánjuk, hogy kongresszusuk újabb nagy sikerek forrása legyen. Hisszük, hogy békés úton egyesíthetik or­szágukat, megszüntethetik az im­perialisták háborús támaszpont­jait hazájuk megszállt területén. Kívánjuk, hogy Korea felszaba­dult területein még erőtcljeseb? ben fejlődjék a gazdasági élet; a jólét, a munkásdemokrácia és ennek nyomán még vonzóbbá váljék a szocialista rend a déli országrész elnyomott dolgozói előtt is. Szeretném biztosítani Önö­ket arról, hogy mindig maguk mellett érezhetik a mi felszaba­dult népünk szeretetét és segítő készségét. Legyenek meggyőződ­ve, hogy a magyar nép erőit nem kímélve mindig küzdeni fog a szocialista tábor erősödéséért, a világ békéjéért, a népek szabad­ságáért — fejezte be beszédét Vég Béla elvtárs. Az Egyesüli Allemok kormánya enyhítene sz embargót Washington. Az Associated Press hírügynökség jelenti, hogy Sinclair Weeks kereskedelem­ügyi miniszter csütörtökön is­mertette az Egyesült Államok kormányának határozatát, amellyel felszabadított a korláto­zások alól a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba irányuló bizonyos exportcikke­ket. Az Egyesült Államok kor­mányának határozata mintegy 700, úgynevezett ném-stralégiai árucikkre, köztük gyógyszerek­re, pamulfonalrá, gumi-, gyapjú-, és papíripari termékekre, üveg­re, háztartási berendezések-' re, parafára, italokra, bőrárukra) festékekre, piperecikkekre, fotó­optikai cikkekre, hangszerekre,• játékokra, stb. vonatkozik. A határozat ismertetésekor Weeks hangsúlyozta, hogy „a stratégiai exportra vonatkozó tilalom még mindig érvényben van és n Kínába, valamint Észak-Koreába irányuló összes szállítmányra vonatkozó <vu­bargó változatlan marad". Ha­sonlóképpen külön exportelleu­őrzés alá veszik a Vietnamba és Laoszbn irányuló összes szál­lítmányt is — mondotta a mi­niszter. KÍNAI ORVOS VILAGRASZOLÖ SZÍVMŰTÉTE Egy sanghaji sebész nem­rég párját ritikító szívműté­tet végzett. A szívtől mind­össze két és fél centimé­terre levő daganatot távolí­tott el sikeresen. Ez NDK kormányának amsteszlta-rendelele Berlin (MTI). A Német .De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökségi sajtóbivntnlárvnk közlése szerint az NDK kor­mánya határozatot hozott mind­azon személyek szabndojib°CSÚ­tásáról, akiket szovjet hatóságok, vagy ilémot igazságügyi szervek a hitleri háborúval összefüggő bűncselekményekért ítéltek el és a Német Demokratikus köztársa­ság fogházaiban töltik bünteté­süket. Az intézkedés 698 személyre vonatkozik. Szabadon boi-sál-ót-­Iák a szovjet hatóságok által a Német Demokratikus Köztársa­ságnak átadott német háborút elítélteket is. Csupán egy 52 fő­nyi kisebb csoportot nem he­lyeztek szabadlábra, miulán e személyek bűncselekményei kü­lönösen súlyosait voltak és ezért ügyüket újból meg kell vizs­gálni. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya meglett minden intézkedést, hogy a sza­bndhjbra helyezett elítéltek ere­jüknek és képességüknek meg­felelően zökkenőmentesen beil­leszkedhessenek a szabad életbej

Next

/
Oldalképek
Tartalom