Délmagyarország, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

^UIHGTIIRORSZIG .2, Vasárnap, 1956. április 1. " Hilit. Mi történt q külpolitikában ? Az ENSZ küldjön ki bizottságot az algériai kérdés rendezésére — javasolja az algériai nemzeti felszabadításl front M | ost már az ENSZ leszerelési al­bizottsága elüti fekszik a francia >—angol és az amerikai javaslaton kívül a szovjet kormány leszerelési javaslata ls, amely — mint a tervezet rövidített, híranyagunkban közölt szövegéből is kitűnik — a három emlí­tett elgondolás közül a legésszerűbben határozza meg azokat az irányelveket, amelyek elfoga­dása a leszerelés lényegének megvalósítását jelentené. Emlékezetes, hogy, az ENSZ leszerelési al­bizottságának múlt évi üléscin is a Szovjetunió május 10-én benyújtott javaslata jelentette a fordulópontot, a tárgyalási holtpontról való eb mozdulás lehetőségét. Bizonyos, hogy a szovjet javaslat ez nlkalommal is új lendületet ad a lei szerelési tanácskozásoknak. oszkvában tovább folynak a tanácsko­zások Erlander svéd miniszterelnök és a szovjet kormány tagjai között. Szombaton Nj A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök* ségének tagja, valamint V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhes lycltesc és külügyminiszter tárgyalt a svéd mis nisztcrclnökkcl. G uy Mollet kormányának attól kezdő* dőcn, hogy a nemzetgyűlés nagy több­aóggel hivatalába iktatta, új utakon kellett el­indulnia, hogy megvalósithassn a francia nép néhány régi követelését Ilyen követelmény volt többek között az új francia kormánnyal szem-, ben az is, hogy a francia diplomácia térjen visz-t sza az aktív nemzetközi kezdeményezéshez. Pineau francia külügyminiszter kétségtelenül helyes kezdőlépéseket tett e cél megvalósítása érdekében és tevékenységét a francia közvéle* luény általános helyeslése kísért , Az Izvesztyija című szovjet lap a francia politika új irányzatával foglalkozó cikkében rámutat, hogy Guy Mollet kormányának sok akadállyal kell megküzdenie e célkitűzésének megvalósítása során. Nemcsak Washingtonban, de magában Franciaországban is egyes politikai körök rossz szemmel nézik, hogy a Guy Mollet­kormány önállóbb külpolitikát kiván folytatni és nem tartja be azt az immár hagyományossá váló szabályt, melyszerint a francia nemzeti politikát az „atlanti szolidaritás" szempontjai határozzák meg. Az országuk nemzetközi helyzete miatt aggódó franciákban — állapítja meg a további­akban' az Izvesztyija — mind erősebb lesz az a meggyőződés, hogy szoros együttműködésre van szükség Franciaország és a „békeövezethez" tartozó országok között A francia közvélemény szükségesnek tartja a Franciaországot a Szov­jetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését. Májusban Guy Mollet és Pineau Moszk­vába utazik. „Ügy vélik — írja erről az Izvesztyija —, hogy ha mindkét fél részéről megvan a jóakarat, ez az utazás Franciaország és a Szovjetunió gazdasági, kereskedelmi és kul­turális kapcsolatainak fejlesztése szempontjából pozitív eredményeket hozhat, továbbá előmoz­díthatja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben a két ország álláspontjának közeledését"> ti int az MTl a londoni rádió kairói jelen­tésére hivatkozva közli, az algériai nemzetközi felszabadítási front táviratban kérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, lépjen közbe ;,az algériai—francia agresszió" megszüntetése érdekében. A szervezet azt javasolja, hogy Ham­marskjöld főtitkár hívja fel a Biztonsági Tanács figyelmét az algériai helyzetre és az ENSZ küld­jön ki bizottságot az algériai kérdés rendezésére. Vállalati második ötéves tervjavaslatok kidolgozása az üzemekben A második ötéves terv gondos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny közreműködé­sét a tervezőmunkában. A Mi­nisztertanács ezért vállalati öt­' éves tervjavaslatok kidolgozását rendelte el. A határozat értelmé­ben május 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát. A Rákosi Mátyás Művek Szerszám­gépgyára, a Klement Gotlwald Villamossági Gyár, a Gheorgliiu­Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Ta­tabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alu­míniumkohó, a Hungária Vegyi­művek, a Péti Nitrogénművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a 31. számú építőipari tröszt erő­műépítkezései, a Budapesti Por­celángyár, a Lábatlani Cement* és Mészmű, a Hazai Fésősfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecske­méti Konzervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság. A Minisztertanács határozata szerint a terv kidolgozását a vál­lalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szak­szervezetekre támaszkodva ter­vezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal, a az ille­tékes minisztérium képviselői­nek jelenlétében üzemi gyűlése­ken tárgyalják meg. A határozat kimondja, hogy a tervezőmunka irányítói hasz­nálják fel a dolgozóknak mind­azokat a kezdeményezéseit és ja­vaslatait, amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasználás sát, a termelés lehető leggazdae ságosabb bővítését, a munkaerő) az anyagok, a beruházási eszköi zök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb kk használását, a műszaki színvoa nal emelését, új korszerű gyárts mányok bevezetését és a termés kek minőségének megjavítását) a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését, az őr» költség következetes csökkentés sét és a vállalati nyereség megs felélő növelését; A Minisztertanács határozata szerint a felsorolt 22 nagy váb lalat tervezőmunkájában szere zott tapasztalatok felhasználását val a minisztériumok a felügyei létük alá tartozó vállalatok zös mében — legalább 320 vállalati nál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását; Hidas István elvtárs nyilatkozata az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról Új szovjet leszerelési javaslat az ENSZ leszerelési albizottsága előtt Mint már közöltük, az ENSZ leszerelési albizottsá­gának március 27-1 ülésén A. • A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője új leszerelési ja­vaslatot terjesztett elő. Az új javaslat a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet csökkentését nem te­szi függővé attól, hogy létre­jön-e megegyezés az atom­fegyver eltiltásának kérdésé­ben. Az új szovjet javaslat •— londoni újságíró körök érte­sülései szerint — nemzetközi egyezmény megkötését írja elő a hagyományos fegyver­zet és a fegyveres erők csök­kentéséről. Az erre vonatko­zó intézkedéseket 1956—1958. években hajtanák végre. Az egyezmény hatálybalépésétől számított első három hónap­ban az államok nem növel­nék fegyveres erőiket és ha­gyományos fegyverzetüket az 1955. december 31-i színvo­nalhoz viszonyítva és nem növelhetnék a fegyveres erőkre és fegyverzetre vo­natkozó kiadásaikat sem. A háromhónapos időszak lejár­ta után az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína kor­mányának intézkedéseket kell tennie hadseregének egy-másfél millió, Angliának és Franciaországnak pedig 650 ezer főre. Más államok fegyveres erő nek létszáma nem lenne több 150—200 ezer főnél. Ezen államok hadere­jének csökkentési mértékét egy, a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentésével foglalkozó világ-konferenci­án határoznák meg. A javaslat hatékony ellen­őrző szerv felállítását is elő­írja. E nemzetközi ellenőrző szerv valamennyi állam te­rületén ellenőrző pontokat állítana fel a nagyobb kikö­tőkben, vasúti csomóponto­kon, repülőtereken. Az ellen­őrző szerv állandó felügyeleti állományának tagjai bármely időben akadálytalanul felke­reshetnék az összes ellenőr­zési objektumokat — katonai egységeket, katonai felszere­lési és hadianyagraktáral szárazföldi, tengerészeti és légi támaszpontokat, fegyve­reket és hadianyagot előállító üzemeket — ellenőrző fel­adatkörükön belül. Az ellen őrző szerv egyébként minden további nélkül betekintés' nyerne az államok katona i költségvetési adataiba. Az el lenörző szervek minden, a egyezményt aláíró államr!­fóvárosában kirendeltség . állítanának fel, A nemzetközi ellenőrző szerv megalakulását követő egy hónapon belül az egyez­ményben résztvevő államok teljes hivatalos adatokat bo­csátanának e szerv rendelke­zésére saját fegyveres erőik­ről, hagyományos fegyverze­tükről és katonai kiadásaik­ról. A szovjet Javaslat a felso­roltakon kívül felügyeleti övezet megteremtését is elő­irányozza. E felügyeleti öve­zet Németország mindkét ré­szét és a Németországgal szomszédos államokat foglal­ná magában. Egyezményt ír­nának alá, amely meghatá­rozná, hogy az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország ebben az övezetben, más országok te­rületén mekkora csapatokat tarthatna. Az egyezmény elő­írásai szerint az övezetben nem állomásozhatnának atom-harci egységek és az itt állomásozó csapatoknak nem lehetnének atom- és hidro­génfegyvereik. Az övezetek kérdésében történő megegyezések eléré­séig az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Fran ciaország, tehát azok az ál­lamok, amelyeknek csapa­taik vannak Németország te­rületén, haladéktalan intéz­kedéseket tennének e csapa­tok létszámának csökkenté­sére, legjobb belátásuk sze­rint A szovjet javaslat szerint függetlenül a leszerelési meg­állapodás létrejöttétől, az ál­lamok egyezzenek meg rész­letes leszerelési intézkedé­sek 3 hónapon belüli végre­hajtásába: a hőmagfegyver­kísérletek azonnali beszünte­tésében, a Németország terü­letén állomásozó megszálló csapatok fegyverzetéből re­kesszék ki az atomfegyvert, továbbá, hogy az államok katonai költségvetését az előző év katonai költségveté­séhez képest legalább 15 szá­zalékkal csökkentik. A szovjet javaslat kiköti, hogy Kína kötelezettségeinek — a hagyományos fegyver­zet és fegyveres erők csök­kentésével kapcsolatos kér­dések — megtárgyalását a Kínai Népköztársaság rész­vételével kell megvalósítani. Ismeretes, hogy a közel-i múltban Moszkvában tizen­egy állam képviselőinek ta­nácskozása nyomán megala­kult az Egyesített Atomku­tató Intézet. A tanácskozá­son résztvett hazánk küldött­sége is. Az intézet megala­kulásával kapcsolatban Hi­das István elvtárs, a magyar küldöttség vezetője válaszolt az MTI munkatársának kér­déseire: Elöljárójában Hidas elv-i társ hangsúlyozta: Az a ta­nácskozás, amely a szovjet kormány kezdeményezésére Moszkvában március 20— 26-a között az Egyesített Atomkutató Intézet létreho­zása tárgyában lefolyt, rend­ikívül nagy jelentőségű. A részvevő 11 ország delegá­ciói a világ lakosságának több mint egyharmadát kép­viselték. Az egyes delegáci­ókban résztvettek az illető országok legjobb fizikusai. Számunkra — mondotta a továbbiakban — az Egyesí­tett Atomkutató Intézetben való részvétel jelentősége ab­ban van, hogy tudósaink olyan berendezéseket hasz­nálhatnak fel kísérleteikben, amilyeneket mi soha nem tudnánk létesíteni. A mai kísérleti fizika, különösen a kísérleti atommagfizika ugyanis nem fejleszthető to­vább viszonylag egyszerű esz­közökkel, a legkorszerűbb berendezések igénybevétele nélkül. Ezért az Egyesített Atomkutató Intézet munká­jában való részvételünk ha­tása a magyar tudományra beláthatatlan jelentőséggel bir. Lehetőségünk van arra, hogy tudósaink olyan színvo­nalú tudományos munkát végezhessenek, amilyenre egyelőre a fejlett nyugati or­szágok tudósainak sincs módjuk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a CERN-labora­tórium — csak a kezdet kez­detén áll és a tervek szerint csak gyorsitóberendezésekkel fog rendelkezni, addig az Egyesített Atomkutató In­tézet már móst a legmoder­nebb felszereléssel kezdi meg munkáját és folyamatos továbbfejlesztésében nagy­teljesítményű kísérleti atom­reaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bő­vülni. Az Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása és külö* nősen annak lehetősége, hogy abba más országok is belép­hetnek, a Szovjetunió béke­politikájának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló tevékenységének újabb fényes bizonyítéka. Az intézet létrehozásában részvevő országok egymás iránti barátságának kifeje­zője az a tény, hogy függet­lenül attól, hogy az egyes tagállamok milyen összeggel járulnak hozzá az intézet fenntartásához, az int'ézet munkájában való részvétel tekintetében teljesen egyen­jogúak. Szegedi írók a rádióban E hét elején a rádió műsorá­ban több szegedi író szerepek Vasárnap este 7 óra 5 perckor Nagy Sándor Sztálin- és Kos­suth-díjas író „Szilveszter éj" című elbeszélését olvassák fel. Hétfőn, április 2-án délután 4 órakor a Kossuth-rádió félórás műsorban ismerteti Dér Endre Első próba című regényét. Ked­den, április 3-án LSdi Ferenc versei két alkalommal is szere* pelnek. A fiatal szegedi köHd verseit olvassák fel délelőtt 11 óra 45 perckor a „Harcos aszs szonyka" című müsorösszeálll* tásban és délután 3 óra 40 peres kor a „Magyar költők szovjet katonákról" című műsorszám* ban. Közös ünnepélyt terdeznek az I. kerület iskolái Az I. kerületi Tanács VB oktatási intézmények vezető igazgatósága ma délelőtt 10 órai kezdettel a magyar— szovjet barátsági hónap ke­retében műsoros előadást rendez a Szabadság Film­színházban. Az ünnepség műsorát, az I. kerület iskolái, a közép-, ál­talános, a zeneművészeti szakiskola, valamint a tech­nikumok, óvodák és a ba­lettiskola növendékei adják. Megnyitó beszédet mond I-Iarmuth István, az I. kerü­leti Tanács VB-titkára. Az ünnepély alkalmával befolyt összeget a vízisport­telep felépítésére fordítják, Mikojan Rangunba érkezet Rangún (TASZSZ) Március 30-án Rangunba érkeztek A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese és a kíséretében lévő személyek. A repülőté­ren fogadásukra megjelentek U Nu burmai miniszterelnök, a burmai kormány tagjai és a diplomáciai testület képvi­selők Óránként 800-830 kilométeres sebességgel... Még mindig nem ült el a nyugati világban az az izga­lom, amelyet a »TU—104­mintájú szovjet lökhajtásos utasszállító repülőgép Lon­donba érkezése keltett. Mint ismeretes, Bulganyin és Hruscsov elvtársak április­ban Angliába történő látoga­tásának előkészítésére ezen a repülőgépen érkezett Lon­donba Szeröv szovjet hadse­regtábornok. A nyugati la­pok és több légügyi szakértő megjegyzése szerint a »TU— 104«-es mintájú szovjet lök­hajtásos repülőgép bebizonyí­totta, hogy a Szovjetunió évekkel megelőzte Angliát és az Egyesült Államokat. Az angol sajtó megjegyzi, hogy a szovjet gép túlszárnyalja Angl'a legjobb és legújabb A gép 50 utast szállít. Min­den ülőhelyhez oxigénellátás kapcsolódik s így a gép lég­szigetelésű utasfülke, nélkül is felemelkedhet 9—10 ezer méter magasságba. A gép az utat Moszkváiból—Londonba leszállás nélkül hárem és félóra alatt tette meg. Tehát 708 kilométeres óránkénti átlagsebességgel repült szél­lel szemben. Mikor a »TU—104—es lök­hajtásos repülőgép visszaér­kezett Moszkvába, Sztarikov, a gép első pilótája elmon­dotta, hogy moszkvai idő szerint II óra 22 perckor startoltak a londoni központi repülőtérről és 15 óra 6 perckor leszálltak a moszk­vai vnukovói repülőtéren. Az útirány a következő volt: London—.Amszterdam—Ber­lin—Vilna—Vityebszk— Moszkva. A repülőgép visz­szafélé óránként 800—830 kilométeres sebességgel és néhol 10.000 méteres magas­ságban repült. A szovjet repülőgépipar már sorozatban gyártja a »TU 104- mintájú repülő­gép-típust. A teljesen fém­ből készült gépet az utolsó szögig hazai anyagból állít­ják elő. Turista változatában a gép 70 embert is -felvehet. A »TU 104- leszállás nélkül teszi meg az utat például Moszkva—Novoszibirszk kö­zött (3000—3200 kilométer). A »TU 104--es mintájú szov­jet lökhajtásos repülőgép alá­támasztja Zsukov marsallnak az SZKP XX. kongresszu­sán mondott szavait: -Jelen­leg elsőrendű lökhajtásos lé­gierővel rendelkezünk, olyannal, amely az agresszor támadása esetén minden fel­adatot meg tud oldani-. A legújabb mintájú szov­jet lökhajtásos utasszállító repülőgépeken rövidesen né­hány óra alatt, menetrend­szerűen elérhetők a hatalmas szovjet ország legtávolabbi pontjai.., » • ••-- - —

Next

/
Oldalképek
Tartalom