Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁG A N AR LAPJA XII. évfolyam, 73. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. március 25. MAI SZAMUNKBÓL: LONDONBA ÉRKEZETT IVAN SZERÖV SZOVJET HADSEREGTÁBORNOK (3. oldal) MEGNYITOTTAK A MÖRA FERENC MUZEUM IRODALMI KIÁLLÍTÁSÁT (5. oldal) MA DÉLUTÁN SZEGEDEN: HALADÁS—CSEPELI VASAS A TÓREKVES-PALYAN " oldal) "... Csongrád megye kommunistái a XX. kongresszus szellemében harcba indulnak a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásáért Beszámoló a megyei pártaklíva üléséről Szombaton reggel a hódmezővásárhelyi Béke-szálló nagytermében ezer főnyi kommu­nista aktíva gyűlt össze Csőngrád megye vá­rosaiból cs községeiből. A vörös és nemzeti színekkel, valamint az MDP Politikai Bizott­sága tagjainak arcképeivel díszített emelvényről nagybetűs felirat hirdette az aktíva-ülés vezető gondolalát: ,,A XX. kongresszus szellemében, a lenini úton előre pártunk határozatainak megvalósításáért!" Kilenc órakor foglalták el helyüket az el­nökség tagjai: Andics Erzsébet elvtársnő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Köz­ponti vezetőség tudományos és kulturális osz- dotta a XX. pártkongresz­tályának vezetője, továbbá Ábrahám Antal, szusról tartott beszámolója* Bába István, Bán Rozália, Bozó Sándor, l'orgó ban a Központi Vezetőség László, Kelemen Miklós, Ladányi Benedek, ülésén Rákosi elvtárs —, Lövő Ferenc, Németh Károly és Papp Sándor hogy amit a Szovjetunió e elvtársak, a megyei párt-végrchajtóbizottság téren tervez, a mi politikánk lagjai. is, hogy nein vagyunk meg­A nagyaktíva-értekczlctet Lövő Ferenc elégedve a dolgozók jelen* elvtárs, a megyei párt-végrchajtóbizottság ma- legí anyagi és kulturális é'.et­• sodtitkára Üdvözölte és átadta a szót Németh színvonalával. Tovább aka­Károly elvtársnak, a pártbizottság első titkára- runk és fogunk menni. Én­Mák, aki elmondotta a végrehajtóbizottság be- nek megfelelően a bérek ossze­számolóját, rendezése folytán mór eb­ben az évben 800 millió fo­rinttal emelkedik o dolgozók jövedelme. A Ií. ötéves terv­ben pártunk és kormányunk tovább folytatja az árleszál­lítást és a szociális juttatá­Pártunk Központi Ve- ??k növelésének politikáját, zetőségének legutóbbi ülésen Erre armal is inkább szükség a Politikai Bizottság beszá- va£, mert az első Ötéves terv kongresszusának munkáját kétszerezik a hústermelést. A mólójában Rákosi elvtárs idoszakaban az életszínvonal >— mondotta bevezetőül meth elvtárs —. A mi n megyei párt-végrehaifóbízottság beszámolója — Az egész világon a bé- tonna acélt, 393 millió tonna nagy lenini pártjuk keszerető népek százmilliói- szenet, 135 millió tonna kő- forrottságát. nak nagy figyelme és helyes- , . . ..... , , . lése kísérte a Szovjetunió olajat> 11 mlUiárd pud sze Kommunista Pártja XX. mesterményt termelnek. Meg táját kétszerezik a hústermelést. A „ Né- mezőgazdaság 5 év alatt 1 megállapította: »A Szovjet- tervezett emelését nem tud­ha- millió 650 ezer traktort, eb- unió Kommunista Pártjának Rk teljesíteni. A II. ötéves zánkban, és benne Csongrád ból 680 ezer univerzál trak- XX. kongresszusa óriási hord- lt^.,í°iZ™J:n ITlcg?!ezdJük ,a negyében is, nagy örömmel tort és 560 ezer gabonakom- erejű, világtörténelmi jelen­és büszkeséggel töltik el dol- bájnt kap. A kongresszus tőségű esemény ... S jelemté­gozó népünket, párttagokat joggal állapíthatta meg, hogy ketnyen megszilárdítja a szo­rövidebb munkaidőre való áttérést, úgy, ahogyan azt a Szovjetunió teszi. Lehetsé­és pártonkívülieket egyaránt nincs messze az az idő, ami- cializmus, a béke és a de- ges azt>nban, hogy ezen a té­a testvéri szovjet népnéik a kor az egy főre eső termelés mokrácia híveinek hatalmas kommunizmus építésében el- tekintetében a Szovjetunió táborát**. A XX. koclgresz­ren egyet-móst csak a kö­vetkező ötéves tervben fő­ért ragyogó sikerei, a VI. öt- meghaladja az Amerikai szus nagy világtörténelmi je- gunk t"dr" megvalósítani, éves terv mindannyiunk szí- Egyesült Államokat. Az élet- lentőségére mutat, hogy bát- ... A kongresszus egyik vét megdobogtató nagyszerű színvonal gyors ütemben fej- rán, alkotó módon felvetette le®£™b tanulsága számurtk­céljai, mert a szocialista jö- lődik a VI. ötéves terv folya- és megválaszolta korunk leg- ra; hogy a reálbérek novelé­vő, az alkotó munka, a gond- mán. Moet mozgalom van fontosabb kérdéseit Óriási z • az életszínvonal minden talán a bb élet távlatait látják kibontakozóban e példa nél- seaftséc ez az eeész viláeon í , emeleset a terme­e nagyszerű tervekben. kül álló célok megvalósítása- f f 8 csben keU Megalapozni. Va­- 1960-ban a Szovjetunió- ra, hogy két-három éven be- a ltommun,Bta ^ munkas" !"ban. hogyan a Szabad ban 53 millió tonna nyers- lül teljesítsék a terveket. Ez Pártok, köztük a mi pártunk Nép vasárnapi _ vezércikke ezer mutatja a szovjet emberek és számára is. 300 yásat, 68 millió A pártvezetés legfőbb elve : a kollektív ve?etés hangsúlyozza: ki kell adnunk a jelszót, hogy -ónindant a tertnelésre!" Hogy mikor tu­dunk áttérni a rövidebb fflun­A beszámoló ezután néhány, kai sikereit az magijarázza meg, — Ismeretes, hogy a marxis- oF^Fnd' p^f-ip .'yen, h XX. kongresszuson új megvi- hogy helyreállították a kollektív mus—leninizmus súlyosan el- V .. . .. . 1 a 7 hígításba helyezett kérdéssel fog- vezetést. Ez a Szovjetunió Kom- ítéli a személyi kultuszt. Marx füg° h "V n t 11 IH'k h.lkozott. A békemozgalom kilá- munisla Pártja Központi Bízott- és Engels számos írásukban ha- öletve teíjesitTik t'l te tilsaival kapcsolatban a többi ságinak és Elnökségének elévül- tározotlan állást foglaltak egyes jnkej 1 között megállapílolla: hetetlen érdeme. személyek nyilvános dicsőítése - Ha fenyegeti is veszély a — A kollektív vezetés megerő- (',,en- Lrnin » kíméletlen volt — A Szovjetunió Kommu­lülönbözö társadalmi, politikai södesének eredményei azok a a s^mélyd kultusz minden meg* nlsla Pártjának XX. koog­rendszarü országok békés egy- jelentős sikerek, melyeket a két nyilvánulásával szemben. Allan* ress2usa ^ maga ^ élet iga_ Szovjetunió ve-ctte s-ocialista réti elértek. A kollektív vezetés Hangsúlyozta, liogy nem egyes zetösége, amikor erélyesen tábor mindennel rendclke-lk credménve az az aktív külpoli- személyek, hanem a dolgozó tö- elutasította a szocialista ipa­ami szükséges ahhoz hogy a tika is, melynek alapján helyre- mpg«k a történelem alkotói. Le- rcsítással, a mezőgazdaság dolgozó nép életét szebbé, s iob- állt a jó viszony Jugoszláviával n>" mindig büszkeséggel beszélt a szocialista átépítésével kap­kaht^okrti'^'^aBres'sziór'F^liFg- mflkÖdés'térén. „A kollektív ve- ">• Lenin mondotta a pártról, súlyos károkat okoztak. nak törekedni üe a háború töb- zetés elve - mondotta a kon- hogy korunk esze, becsülete és Ipari termelésünk 1954-ben bé tiem vég-clslerűen elherülhe- gfcsszuson Mlkoján elvtárs — lelkiismerete. Ismételten hang- egy helyben topogott, sőt a tétlen. Met már létrejöttek azok elemi dolog a proletár súlyozta, hogy a bolsevik párt* nehézipar termelése 3.5 szá­ri hatalmas társadalmi és politl- párt, a lenini típusú párt vezetés legjobb elve a kollektív zalékkal csMkent, a fegye­kai erők. amelyek megakadó- számára és mégis' hangsúlyozni vezetés. lem meglazult Megyén* lyothatjáh az. imperialistákat a kell ezt a régi igazságot, mert kb. - Elvtársak! A kollektív ve- iPWt üzemeiben 8 szfcsalek­háborúk kirobbantásában, Vagy 20 éven át nálunk a valóságban zctés hiánya hazánkban is fé- CS„a ent .a tenneiekeny­megsemmisltten visszaverhetik nem volt kollektív vezetés". ^ p6rUmk munkáját; , am(g Jf^j0 te™.™ az agresszorokat. - A marxizmustól teljesen a nem számo] káro. 19g3.ban A márcluai határo. — A népek érdekcinek és kö- ütegen egyes szemelyek üiesoiie- , , ... i O n f/*iV 11 í •-» n orr /\r'ér"-r z-vv»r**-r«S it vetcléseinckf — igv a ml dolgo- se. Sztálinnal kapcsolatosan 7.Ő népünk érdekeinek is — a marxista—leninista pártban meg eredményeket a kollektív drá­mint n kat okozott. A párt már ért el zat«'k Mán az egész ország­ban, s benne megyénk ipart ----- - . -ií, . ,, , ..... . , „ termelésében is megszűnt az békés együttélés felel még. nem engedhető személyi kultusz les kWakltasa és i^gszdárdí* helyben topogás, 1935­uunk min- alakult Ili. S ez a személyi kul- tasa teten. Az SZKP XX. kon- , ' *JÍOO denütt jelen lesz, ahol az álla- tusz a kollektív vezetés, a párt- gresszusa a személyi kultusz cl­niok békés egymásmellen élésé- demokrácia íhegsértésébez, elmó- lehi kérlelhetetlen fellépéssel Utat nek ügyéi elü kell segíteni cs vé- leti és politikai hibák elkövetésé- mutatott pártunk szómára és (leni kell. hez, a törvényesség gyakori meg- arra int,- hogy szakadatlanul ... sértéséhez, önkénvcskedősliez, a munkálkodjunk n kollektív ve­— Elvtársak! A Szovjetunio j... a honvédelem zctés megszilárdításáért. Gyöke­ben a megye ipara teljes ter­melési tervét 3 százalékkal túlteljesítette. Ez több mint 82 millió foriht tertneíési ér­téket jelerlt. 1954-hez viszo­nyítva 6 4 százalékkal nőit a termelékenység. Éz foiytató­- Elvlarsakt A Szovjetunio n. das.g és a Q • IEr„H,M„IVB« ry „„v,„in­Kommunista Pártja XX kon- fontos tertiletei elhanyagolásához réstől ki kell tépnünk a személyi L í'^ kmíráteF r^ gresszusa minden téren helyre- hulmz megnyilvánulását! kriebb mértéké febróár állította a pártélet lenini szabá- KiseDD merteKoen rroruar lvalt. amelvek a párttagság ak- hónapban to A megye ex­tiviz.álásáiiak, a tömegekhez fű- Míndcilt a lermeléSPe portra termelő üzemé nek ződö kapcsolatok erősítésének, . tobbsegehaar.dorá teljes,­tömegbcfolvása növelésének, a — Kedves Elvtársak! A órás munkanapra való átté- tette, sot túlteljesítette ter­nolilikai ós gazdasági sikereknek XX. kongresszussal kapcso- rés, a munkaidőnek szómba- veit. Javult a munkaverseny nagyon fontos feltételei. Külu- latban megyénk dolgozóit na- ton és ünnepek előtt 2 órá- szervezése. A Központi Ve­nüsen a kollektív vetélés visz- gyon megragadta a szovjet val való leszállítása. A meg- zetőség es a Minisztertanács szállításának és állandó erőst- nép anyagi és kulturális élet- induló hatalmas lakásépítke- közös leVele után az űzetnek télének van nagy jelentősége. A színvonaláról való felelősség- zések • lelkesítőén hatnak a fokozták erőfeszítéseiket a S-ovietuniónak az utóbbi évek- teljes gondoskodás. A reál- mi dolgozó népünkre is. műszaki fejlesztés feladatai­én elírt nagy bél• és külpoliti- bérek tervezett emelése, a 7 Hangsúlyoznunk kell — mon-nak végrehajtására. Alá kell húzni, hogy népgazdaságunk, benne megyéink ipari üze­mei egészségesen fejlődnek. Szükséges az elért eredmé­nyek számbavétele, mert ez megerősít bennünket abban, hogy helyes úton járunk, újabb sikerek elérésére buz­dít bennünket. — Amikor eredményein­ket értékeljük, a kongresszus szellemében, határozottan fel kell lépnünk az önelégültség, az elbizakodottság ellen is. Az elért eredmények nyo­mán számos pártszerveze­tünkben, az ipar számos me­gyei vezetőjénél elbizakodott­ságot tapasztaltunk. A két­ségkívül nehézségeket okozó kemény tél mellett ez jelen­tős oka annak, hogy febru­árban és márciusban komoly visszaesés következett be. Végérvényesen szakítani kell azzal a felfogással, hogy ami­kor nehézségek adódnak, a vezetők nem azok leküzdé­sének útját keresik, hanem azon törik a fejüket, hogyan lehet azt megmagyarázni. Fel kell számolhi azt a hangula­tot is, amely az ipar vezetői között szélesen elterjedt, hogy túlságosan feszítettek a tervek. Ezt legjobban megcá­folja az a körülmény, hogy ezeket az egyes igazgatóik által túlfeszítettnek vélt ter­veket a munkások január hó­napban 108.1 százalékra tel­jesítették. — Az életszínvonal tart ("is alapokon nyugvó állandó emelésének módja csak az lehet, ha lényeges változást értünk el a rrtunkaterme.é­kenység fokozása, az önkölt­ség csökkentése, és a minő­ség javítása terén. Az egyik legfőbb akadály most a mun­kafegyelem nagymérvű laza­sága. Ez is oka annak, hogy a múlt évben 8 üzem nem teljesítette éves tervét. 28 6 millió forinttal maradt adós. 32 nagyobb üzemünk közül csupán 9 üzemünkben folyt ütemes termelés. A többi üzemben HóVégi és negyed­évi hajrával teljesítették a tervet. Az igazolatlanul mu­lasztott napok miatt 25 mil­lió forint termelési kiesés következett be. — Véleményünk szerint a meglévő fegyelmezetlenság. a nagyfokú munkásvándor.'ás jelentős oka, hogy miközben a munkásoktól fegyelmet kö­vetelünk, az üzemek vezetői nem törődnek megfelelően a munkások sokrétű, minden­napi gondjaival, a család, a gyermeknevelés gondjaival, lakás- és munkaviszonyai­val. A szakszervezetek nem szereztek érvényt a kollektív szerződésben előírt kötele­zettségeink maradéktalan tel­jesítésének. Ha azt akarjuk, hogy javuljon a munkafegye­lem, a párt-, a gazdasági és a szakszervezeti vezetőknek mindennapos kötelességük mihdent elkövetni annak ér­dekében, hogy javuljanak a munkaviszonyok, jobb le­gyen a szervezettség, az anyagellátás, minimálisra csökkenjenek az utóbbi idő­ben felszaporodott balesetek, s a munkások fninden téren érezzék a róluk való figyel­mes gondoskodást. Ha a munkások érezni fogják, hogy gondjaik a vezetők gondjai is, hogy a jó munkát megbe­csülik, nem egyeűlŐsdi ala­pon osztják el a prémiumot és a jutalmakat, mint aho­gyan az nálunk legtöbbször történik, akkor az üzemek vezetői, a munkások becsü­letes. nagy többségére tá­maszkodva bátran léphetnek fel a lógósokkal, a hanya­gokkal, a selejtgyártókkal szemben. Akkor szilárd lesz a munkafegyelem és meg tudjuk szüntetni, hogy a munkaidőnek csak négyötö­dét, vagy még annál is ki­sebb részét használják ki, ahogyan az sok üzemünkben jelenleg történik. tndujon harc a percekért és másod­percekért, hogy a magunk munkaterületén hozzásegít­sük pártunkat és kormá­nyunkat azoknak az intézke­déseknek sikeréhez, amelyek dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalát ál­landóan tovább javítják. — Számos vezető itt a me­gyében is húzódozik az újtól. Nem támaszkodik arra a ha­talmas segítségre, amelyet a munkásoknak saját ügyük, a szocializmus ügye iránt ér­zett felelősségtudata jelent. A munkások joggal kérdezik tőlünk: hol van a felelősség­érzet azokban a gazdasági vezetőkben, akik csak azt tartják feladatuknak, hogy kifizessék az újítási díjat, ahogyan az a Szegedi Ken­derben történt, ahol 18 újí­tás díját már kifizették, de bevezetésükről nem gondos­kodnak. Az új technika, az újítások és új gyártási mó­dok bátor alkalmazása a múlt évben Is megmutatta, hogy ugrásszerűen emeli a terme­lékenységet, csökkenti az ön­költséget. A dolgozók la meg­szeretik az újat, mert köny­nyebb a munka és nő a ke­reset. Ezt- tanúsítják a Sze­gedi Ruhagyárban alkalma­zott szlnkronszalagok, a vá­sárhelyi harisnyagyári varro­dai blokkok, a Csongrádi Bú­torgyárban a gépi előtolási! lemezszeletelő-gép. A megyei párt-végrehajtóblzottság és a megyei SZMT elnöke, Gu­lyás elvtárs nagy felelőssé­get visel azért, mert nem gondoskodtak megfelelően az új módszerek széleskörű el­terjesztéséről és alkalmazá­sáról. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács műszaki fejlesztésre vonatkozó levele nyomán beadott több ezer újítás közül 90 olyan újítás van a megyében, amelyet minden további nélkül több üzemben is alkalmazni le­hetne. De az egyes üzeme­ken belül sem folyik megfe­lelően az élenjáró új tapasz­talatok elterjesztése. Nem folyik jól a munkamódszer­átadás. Sok gazdasági vezető nem tanácskozik a munká­sokkal a termelés kérdései­ről és ebből nagy károk származnak. A beszámoló a továbbiak­ben a szakszervezetek mun­kájának megjavításával, kü­lönösen a verseny mLttden­napos irányításával foglalko­zott. Számos gazdasági veze­tő még nem ismerte fel a munkaversenybeh rejlő ha­talmas erőt. Nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a versenyszervező munka ki­(F oly tatás a 2, oldalon.) '!

Next

/
Oldalképek
Tartalom