Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-23 / 71. szám

Péntek, 1956, március 23. flELIW YSRQRS W Pá r t éIe t Közelebb a termeléshez Csak exportra termel a Szegedi Seprűgyár, még­hozzá elég dicséretesen. Munkásgárdájának jó híre van külföldön is. Március 16-án járt az üzemben egy svájci kereskedő, megnézte, milyen anyagból, hogyan dol­goznak a munkások. Megje­gyezte, hogy egy kollégája Olaszországból és Jugoszlá­viából olcsóbban vásárolja a seprűt, de végeredményben azzal távozott, hogy neki to­vábbra is a szegedi áru kell, mert tökéletesen elégedett vele. Már több mint egy éve ugyanannak a svájci cégnek szállít az üzem. Március 22— 27-ig például naponta egy vagon seprűt küldenek Svájcba. Lelkes, csupaszív kollek­tíva dolgozik itt. Bizonyíték: a pártszervezetnek elismerő oklevelet küldött a Csong­rád megyei Pártbizottság az­ért, mert a múlt évben, a gyár kétszer nyerte el az él­üzem címet, s jelenleg is jól dolgozik. Igen, a pártszervezet kapta a dicséretet — teljesen érde­melten. A pártszervezet ér­deme, hogy a dolgozók sze­retik a pártot, egy akarattal tag, megtartsam adott sza­vam". A márciusi taggyűlés egyik legfontosabb napirendi pont­ja a munkaverseny helyzeté­nek megtárgyalása lesz. Ez­ért a pártszervezet — a Köz­ponti Vezetőség határozatá­nak megfelelően — nagyobb gé korszerűtlen gépek tökéle­tesítésével termelékenyebbé tegyék a munkát. A pártszer­vezetnek erre még nem ter­jedt ki a figyelme, jóllehet az export-árukat .olcsóbban tud­nák előállítani tökéletesebb berendezéssel. Ho! a hiba? Ott, hogy a „Ez a mi igazi útunk .. Régi és új tsz tagok a tiszaszigeti Pörös Hajnalban IGEN SOKAN gondot fordít a szakmai ok- szakmai vezetők keveset tö­tatásra. A szakelőadó, a ti- rödnek a dolgozók javaslatai­zenkétszeres kiváló dolgozó val, s a pártszervezet ezt ed­Szűcs Ferenc elvtárs azt a dig nem vette észre. Csak egy célt tűzte maga elé, hogy példa: ökrész József már hallgatói kiváló munkásokká megunta kézzel tekergetni kö­fejlődjenek, vagyis felajánló- tógépének csigájára a drótot, saikat könnyebben tudják s egy áttétel beiktatásával teljesítem. De a pártvezető- meggyorsította ezt az eléggé ség is segít napról napra. A hosszadalmas munkát. Éssze­párttttkár Traum Józsefné rűsítési javaslatát odaadta elvtársnő, naponta három- Kővóri Imre műszaki vezető­nek, de az figyelembe sem vette azzal, hogy eddig is kézzel hajtották fel a drótot, — r-ezután is jó leoz úgy. Termé­ugyamgy dolgozik Gargyan szet hoJ C,krész József­T/Y*7icrvr oUrlonc TC n"7 _ _ szor megjelenik a munkahe­lyeken, beszélget a dolgozók­kal, buzdítja, lelkesíti őket. József elvtárs is, az «öreg» harcos főművezető, aki párt­vezetőségi tagságánál fogva nek elment a kedve. Meg sem kérdezte mégegyszer, hová lett a javaslata, s azóta is becsületbeli ügyének tartja, cfak egyedül hasznosítja he­hogy tanítson, segítsen, ahol ]yes elgondolását. Nem arról szükséges. van szó, hogy ökrész elvtárs ésszerűsítése valami nagy­horderejű lenne, merthiszen inkább csak a munkát köny­nyítl meg, mégis tűrhetetlen, hogy figyelmen kívül hagy­ták. Hogyan akarnak tömeg­Egy dologról azonban nem szívesen beszélnek a Seprű­gyár vezető kommunistái. A termelő berendezés korszerű­sítését, az újításokat még nem tudják közüggyé tenni, nohi . , . ,, . -• a Központi Vezetőség ennek rr*?zgfITat csiní?ni az Ujki­dolgoznak a párt célkitűzé- fontosságát nagyon aláhúzza, ®?kbó • ha ,nem, tű­seinek megvalósításóért. A mint a termelékenység eme- rodnok az emberiek kezdeme­pártszervezet és a dolgozók lésének egyik legfontosabb nyezésével. kapcsolatát csak tovább erő- feltételét. Van egy úgyneve- A Központi Vezetőség leg­sítette a Központi Vezetőség zett komplex-brigád, amely utóbbi határozata most a tér­határozata, amely az SZKP jelenleg a cirok sárgításának melékenység emelésére is rü­és a vessző fehérítésének irányította a Seprűgyár párt­megoldásán dolgozik elég szervezetének a figyelmét. Az eredményesen, de a dolgozók eddigi eredményes pártmun ­többsége még nem érzi a fe- ka alapján remélni lehet, lel ősséget azért, hogy minél hogy a kommunisták és a többet újítson. Pedig a Sep- pártonkívüliek összefogásóval XX. kongresszusa szellemé­ben világosan megmutatta, mire van szükség az életszín­vonal emeléséhez. Március 19-én ropgyüléseken indítot­ták el az ájprilis 4-i munka­versenyt amelyet a dolgozók rV^árban Ehetőség és szük- megszüntetik az újítások kö­í-i-,i» ír írnn «rt»n horrv fim a nrr_ ríil mniollrm/, UMiál.nl — élükön a párttagotokai a minőség további javítása jegyében akarnak győzelme­sen megvívni. Azért látják rendkívül szükségesnek a minőség fokozását, hogy to­vább növeljék külföldön a Szegedi Seprűgyár termékei­nek népszerűségét. Ebben a kicsiny, nem is valami korszerűen berende­zett üzemiben eddig sem dol­gozott bürotaratikusan, a ter­meléstől távol a pártszerve­zet. Az elért dicséretes ered­mények, a pártmunka szín­vonalát is mutatják. De mi­óta a pártvezetőség tagjai, a népnevelők tanulmányozták a Központi Vezetőség legutóbbi határozatát, még jobban a tervteljesítésen akarják le­mérni munkájuk eredmé­nyességét. Ezért az április 4-á versenyben először a kom­munisták példamutatását szervezték meg, aminek kö­vetkeztében a párttagok mindegyike konkrét felaján­lást tett, elsősorban a minő­ség javítására. Molnár Sán­dor, a pártvezetőség tagja — amellett, hogy rendszeresen 140—150 százalékot teljesít — nem 97, hanem 99 százalékig tökéletes munkát akar ki­adni a kezéből. Hozzá hason­lóan versenyeznek Dévai Já­nos, Szűcs Ferenc, Jóó János elvtársait is, kihasználva a munkaidő minden percét. Nem volt nehéz ezekután el­érni, hogy az üzem dolgozói­nak 88 százaléka értékes, el­lenőrizhető felajánlást tett a felszabadulás ünnepének tisz­teletére. Két nap elmultával már értékelte is a pártszer­vezet a munkaverseny mene­tét. Nem a tervteijesítést nézték az elvtársak, hanem azt, ki hogyan teljesítette amit vállalt. Megállapította a kemmunis tálából és pártonkí­vüliekből, fizikai dolgozók­ból és műszakiakból álló bri­gád, hogy a verseny két első napján mindenki ereje és tu­dása legjavát adta. Molnár Sándor pártvezetőségi tag például még csak egy száza­lékkal tudta javítani a mi­nőséget, de megfogadta, hogy a következő értékelésnél (minden két-három napban értékelik a versenyt) eléri a 99 százalékos minőséget. Amikor beszélgettünk vele, azt mondotta: "Tudom, hogy figyelemmel kísérik a mun­kámat társaim. Már egyedül ezért is kötelességemnek tar­tom. hogy mint vezetőségi eég is van arra, hogy az elég- rül mutatkozó hibákat is. ismerik ló hírnevéről a Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezetet. amelynek földje Tiszasziget és Vedresháza közt terül el. Mikor a szövet­kezet elnökét keressük, azt mondták az irodában: — Nehéz ilyenkor megta­lálni. De talán az úton balra levő tanyánál vannak. Serénv munkálkodás köz­ben találunk rá a tsz-elnö­kéne és a csoport öt-hat tag­jára. — Silómedencét ásunk — újságolja kézszorítás közben Bálint Ferenc elvtárs, az el­nök. Most építik, mert később már sokkal fontosabb mun­kák lesznek. Meg aztán most még szántani sem tudnának; víz van a földeken. A silóme­dence elkészítése megéri a fá­radságot. mert állataiknak így biztosítani tudják a jó takarmányt. — De nemcsak ezt építjük — kapcsolódik a beszélgetés­be Csiszár István elvtárs, a tsz párttitkéra —. hanem a süldők és a fiasdisznók részé­re ólat, meg fiaztatót. Kevés már a höly. hiába! A napok­ban is három anyakoca meg­fialt és bizony törni kellett a fejünket, hogy ló helyre he­lyezzük őket. De van még több hasaskocánk is és 37 süldőnk. Ezenfelül építenek még — a maguk erejéből — egy 10— 12 férőhelyes lóistállót is. RÉGI GONDOM |— foly­tatja Csi­szár elvtárs —, hogy ren­des helyük legyen az állatok­nak. A munka, amit az épí­tésére fordítunk, busásan megtérül. — Fejlődésünket nagy fi­gyelemmel kísérik az egyéni kis- és középparasztok — mondja ismét az elnök. Bizo­nyíték erre, hoev ez év feb­ruárjától 9 új család lépett szövetkezetünkbe, többek kö­zött Bubori Pál. Kiss Antal, Molnár Ferenc. Bubori Pé­ter, Molnár István, Fodor Ferenc és Pipity József csa­ládja. Bubori Pál. aki első volt a belépőit között így véleke­dik ma a szövetkezetről: — Tavaly nyáron saját szememmel győződtem meg arról, hogy amit a szövetke­zetben termelnek, sokkal szebb, mint az egyénieké. — Hót ami azt illett, az a hét hold gyümölcsösünk, amelyben többnyire alma. szilva és barackfa van, több mint 20 ezer forintot hozott ta­valy — mondja ú: a nem kis büszkeséggel az elnök. Meg­kérdezzük tőle azt is. milyen tervekkel készültek a tavaszi munkára? — Hamarosan megkezdjük a gyümölcsfák nyesését. Mert sok gyümorcsöt akkor várha­tunk, ha lelkiismeretes, jó munkát végzünk. S azt re­méljük. hogy rövidesen, tel­jes létszámmal megkezdhet­jük a tavaszi szántás-vetési munkákat. Tervünk szerint 10 hold tavaszi árpát és 10 hold zabot, tengerit és egyéb ka­pásnövényeket vetünk. Ár­pából jó termésünk volt ta­valy is. holdanként 12—13 mázsát csépeltünk el. A búza már gyengébb volt. mert sok helyen a nagy víz áldozata lett. De azért holdanként 9— 10 mázsa termett átlagosan ebből is. Ezen a környéken a legszebb kukorica a Vörös Hajnalé |AZ ÜJONNAN voilt. Gabonavetéseik is szé­pek voltak. — Hát még a gyümölcsös — jegyzi meg Kiss Antal, aki nemrégen még szintén kí­vülről szemlélte a csoportot. — De aztán — mondja — be­léptem 15 hold földemmel az elmúlt hónapban. Ügy gon­doltam, ez a mi igazi utunk.., szövetke­zetbe lépett tiszaszigeti parasztemberek úgy látják: a Vörös Hajnal Tsz tagjai az elmúlt évben eredményeikkel bizonvságot tettek előttük a ;zövetkezeti gazdálkodás előnyösebb vol­táról. Ezért léptek a tagok közé. (bozóki) Kistelekiek — az árvízkárosalfakért Szerda este zsúfolásig megtelt Kistelekien a műve­lődési ház terme. Mintegy 400 dolgozó hallgatta végig Tóth Mihály elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja kis­teleki bizottsága titkárának beszámolóját s egyben kéré­sét arról, hogyan segíthetné­A megsegítésben példát mutattak az egyénileg dol­gozó parasztok is. Tóth An­dor Sándor egy zsák lisztét, egy láda almát s 500 forin­tot, Horváth József 50 kiló gabonát, Dancsök György 50 kiló rozsot, Kordás Lajosné 50 kiló burgonyát, 30 tojást nek az árvízsújtotta lakossá- ajánlott fel, míg Tóth István gon. Szavait egymásután kö. vették a lelkes felajánlások. A Felszabadulás Tsz tagjai 5 mázsa árpavetőmagot ad­nak, a helyi földművesszö­vetkezet 10 ezer forintot, dolgozói pedig keresetük 5 százalékát, ugyanakkor te­herautóval helyszínre szál­lítják a községben össze­gyűlt és könnyen romolható élelmiszereket. A Szabó KSZ dolgozói 600—700 forint ér­tékű ruha készítését s kere­setük 4 százalékát, a Cipő KSZ dolgozői íízetésük 7 szá­zalékát, a gyógyszertár dol­gozói, valamint a pedagógu­sok jövedelmük 3 százalé­kát ajánlották fel a bajba­jutottak megsegítésére. A gépállómás dolgozói egynapi keresetüket adják postára. Még az úttörők is mozgal­mat indítottak az árvízikáro­sultakért: két-két forinttal segítenek az otthontól távol­levő pajtásaikan. évi adójának 5 százalékával járul hozzá az árvíasújtotta lakosság helyzetének könnyí­téséhez. Húsz tonna szén helyett 132 tonna A Szegedi Erőműnél dolgozó négy fűtőbrigád elhatározta, hogy az első negyedévben 20 tonna normál szén megtakarí­tását vállalja. Ezt a vállalást túl­teljesítették, eddig 132 tonna sze­net takarítottak meg. Ez a szén­mennyiség elegendő ahhoz, hogy felszabadulásunk 11. évfordulója — Műsoros estet rendez ma, március 23-án, pénteken dél­után 5 órai kezdettel a Haza­fias Népfront III. kerületi bi­zottsága és az MSZT a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonban. A műsorban fel­lép a Mátyás téri és a Föld­műves utcai Általános Isko­la, valamint a Tanítónőképző kultúrcsoportja. A műsoros est bevételét a rendező szer­vek a szegedi sport- és vizi­telep felépítésére ajánlják fel — A Közgazdasági Techni­kum statisztikai tagozata ma délelőtt 12 órakor névadó ün­nepséget rendez a technikum épületében. A technikumot Körössy Józsefről nevezik el, aki a századforduló idején a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke volt, s jelentős munkásságával közmegbecsü­lést, vívott ki magának. — Területi konferenciát tart az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete Csongrád megyei Területi Bizottsága március 25-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor a Szegedi Sza­lámigyár kultúrtermében. — Műsoros tavaszi divat­bemutatót rendez szombaton, 24-én este 7 órai kezdettel a Rókusi Művelődési Otthon. A legújabb divatú női ruhákat, férfiöltönyöket és gyermek­ruhákat mutatják be. A mű­sorban a Szegedi Zeneművé­szeti Szakiskola növendékei működnek közre. — A Magyar Szinkronfilm­gy ártó Vállalat stúdiójában Szeged dolgozói — az árvízkárosulíak megsegítéséért A Szegedi Ruhagyárban is gyűlnek a forintok az árvíz­sújtotta területek lakóinak megsegítésére. A vállalat dol­gozói csütörtökig közel 40 ezer forintot küldtek a baj­bajutott családoknak. Az üzemben a gyűjtés tovább folyik. A dolgozók közül leg­többen egynapi keresetüket ajánlották fel. Sárkány Bé­láné kisfia is résztvesz az úttörők gyűjtési mozgalmá­ban. Ebbe a mozgalomba a ruhagyári dolgozók gyerme­kei közül egyébként többen bekapcsolódtak. A Szegedi Hangszerkészítő és Javító Vállalattól a »Dél­magyarország«-hoz érkezett levél a következőkről számol be: "Üzemünk dolgozói át­lagban egynapi keresetüket adják az árvízkárosultaknak. Kiss János I. Szép Mátyásáé, Üveges Antal például még külön 50 forintot küldenek az árvízkárosultaknak. Sal­A Szegedi Cipőgyár dol­gozói valamennyien fizeté­sük 3 százalékát juttatják el a bajbajutott családok szá­mára. A Szegedi Üveges KSZ tagjai egynapi keresetüket ajánlották fel. Kiskundorozsmán a községi DISZ-szervezet vasárnap kul­túrműsort rendez a művelő­dési otthonnal karöltve, s a rendezvény bevételét az ár­vízkárosultaknak juttatják el. Ugyanakkor DISZ-brigádot szerveznek a helyi belvizek levezetésére. Átvették a „Kiváló Vállolat" oklevelet a Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat dolgozói Szombaton este a KPDSZ kultúrtermében a Szegedi Kis­kereskedelmi Vállalat dolgozói , . _ ,.„„., ünnepi termelési értekezletet tar­!zLferenC 13 elajan" tollak: 1055. negyedik negyed­évi eredményük alapján elnyer­ték a „Kiválló Vállalat" címet, napján, egy műszak alatt megta-i hamarosan munkába veszik a kazú- az Ernst Thálmann II. rész karított szénnel fűtsék nokat. Misán György című német filmet, amely a nagy munkás vezér életének utolsó szakaszát ábrázolja. lásá-t". A NIVÖ Játék KSZ-bríl Szüry Györgyné a következő levelet küldte a szerkesztősé­günknek: >»A röpgyülésen a szövetkezet dolgozói elhatá­rozták, hogy március hónap­ban 8 órával többet dolgoz­nak és munkadíjukat fel­ajánlják az árvízkárosultak javára. A tagok bejelentet­ték szövetkezetünk MNDS7.­CEcportjának, hogy használt ruhaneműekkel és egyéb ter­mészetbeni adományokkal is segíteni akarják az árvízká­rosult családokat". Délután fél négy. A soros ügyeletesek, Borbély Laci és Dereznai Toncsi, felteszik kabátjuk ujjára a szolgálatjelző piros kar­szalagot, s elfoglalják kijelölt posztjukat. Mindennap így kezdődik a délután az Üttöröházban. Festő, szobrász, földrajz, kézimunka, biológia, könyvkötő, ezermes­ter és még sok más szakkör tagjai, álta­lános iskolai tanulók serénykednek a lec­hetanulás után, hogy fejlesszék kezük ügyes­ségét és tágítsák látókörüket. Ahogy nézem, kicsinek, szűknek bizo­nyul már ez az épület. A valamikori ter­vezők nem a szocialista ijjúságnak. nem az ötezer szegedi úttörőnek méretezték a termeket, ahol délutántól estig foglalatos­kodnak a kisiskolások. — Mai legnagyobb programunk az őrs­vezetők értekezlete — mondja Kántor Gab­riella, az Üttörőház igazgatója, s máris vezet a könyvtárul is szolgáló előadóte­rembe, ahol 35—40 hetedikes, nyolcadikos kislányt szóstajétáztat a csapatvezető ta­nárnő, Radnóti Tamásné. Négy óra 15 perc. Lassan elül a szóslajéta-társasjáték zaja, s megkezdődik a komoly értekezés. Az őrsvezetők figyelmesen hallgatják a csapatvezető tanárnő előadását. A legtöbb lány gyors jegyzetet is készít magának, mert a tanárnéni az űjszegedi Tisza-parti délután az Úttörőházban iskola életéből is mond nagyon megszívle­lendő, eleven példákat az őrsvezetőkről: hogyan és miképp segítették gyengébb tár­saikat a tanulásban. A fiatal tanárnő be­szél az őrsi naplóról, a rendszeres újság­olvasásról, a közelgő kirándulásokról, a múzeumi és a könyvtár-látogatásról, a pontosan és gyorsan működő őrsi riadó­láncról és a soronkövetkező úttörő próbák­ról. A figyelmes gyermekarcokon szinte vissza lehet olvasni a tanárnő szavait. A meglepődések, pici hökkenósek, az örö­mök szépre festik a nyílttekintetű arcokat. Szinte tűzben égnek az égkék, szénfekete cs barnaszlnű szemel:. A beszéd után Pataki Adrienn, Schmidt Hona, Sándor Anna és Riesz Ági szólalnak fel. ' — Nálunk, a Gutenberg utcai iskolában a szinjátszócsoportban nagy hiba van. Se­gítséget kérek tőletek — mondja ráesz Ági —, hogy a főszerepet adhaljuk-e gyen­gébb tanulóknak. Az eddigi tapasztalat szerint úgy belesültek mindig a szerepbe, mint sokszor a feleletbe, lla meg epizód­szerepet kapnak, akkor felhúzzál: az orrú­hat. Mit csináljunk? — adja jel Ági a nagy kérdést őrsvezető társainak. Egyszerre 5—6 kéz lendül a magasba, hogy gazdáik szót kapjanak. S megindul a vita. A módszerek és javaslatok egész sora hangzik cl. Mindenki segíteni akar Riesz Ági gondjainak megoldásában, s vé­gül kialakult a határozott megoldás módja: jobban kell segíteni a gyengébbeket a ta­nulásban, hogy ne süljenek bele se a lec­kefelmondásba, se a főszerepekbe, de vál­laljanak epizód-szerepeket is, mert nem játszhat mindenki főszerepet a színdara­bokban. — Az epizódszerep is jelentős szerep és nehéz munkába kerül jól alakítani — mondja Pataki Adrienn, s ebben vala­mennyien egyetértenek az őrsvezetők, nem is hangzik el ellenvélemény. Ági örömében osztozik most 35—40 kis­lány. Á tanárnő pedig lezárja a mai üsz­szejövetel „hivatalos részét" és kezdődik a második napirendi pont: az ének és a játék. Lődi Ferenc s oklevelet. Az ünnepségen a Városi Tanács végrehajtó bizott­ság nevében Mison Nándor elv­társ, a kereskedelmi osztály ve­zetője üdvözülte a jó eredményt elérő dolgozókat, majd Klapil Lajos igazgató elvtárs ismertette a vállalat elért eredményeit, s az elkövetkező hónapok felada­tait. A KPDSZ jelenlévő képvi­selője a szakszervezeti munká­ban élenjárókat, a vállalat igaz­gatója pétiig a termelésben ki­tűnt dolgozókat jutalmazta meg. Az ünnepség utón a vállalat dol­gozói közös vacsorán tettek részt. Ö'vennégy liter vért adtak eddig a Szegedi Cipész KSZ dolgozói Az elmúlt napokban ünnepsé­get tartottak a Szegedi Cipész KSZ kultúrtermében: a vállalat vezetősége a Magyar Vöröske­reszt szegedi szervezetével közö­sen megjutalmaztak azokat a véradókat, akik eddig is már >-k vérrel segítettek beteg eml«r­társaikon. Az ünnepségen meg­jelent a Magyar Vöröskereszt, a megyei K1SZÖV, a Városi Ta­nács egészségügyi osztályának képviselője. 1951 elején a szö­vetkezetnek egy véradója volt: Krajkó elvtárs, a ksz elnöke. Ma már 71 véradóval büszkélkedhet a Cipész Ksz, akik eddig már 54 liter vért adtak a rászoruló betegeknek. A ksz vezetősége 40 véradót jutalmazott meg az ün­nepségen, amelyen kultúrműsort is bemutattak a Cipész Ksz dol­gozói. Kesén: 1 Lázsió

Next

/
Oldalképek
Tartalom