Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-23 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP OSONGRADMEGYEI B1ZOTTSAGANAK LAPJA XII. évfolyam, 71. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1556. március 23. MAI SZAMUNKBÓL: ÉRTEKEZLET A KELETI ATOMKUTATÓ INTÉZET MEGALAKÍTÁSÁRÓL (2. oldal) AZ ÁRVÍZKÁROK HELYREÁLLÍTÁSÁRA ALAKULT KORMÁNYBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE (2. oldal) A TANÁCSOK ÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOMÉRT (2. oldal) A munkásszolidaritás szép példája Hasznosítsuk a szovjetek tapasztalatait A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongreszszusán Hruscsov elvtárs, a Központi Bizottság beszámolójában a szovjetek munkájával kapcsolatosan többek között a következőkeit mondotta: * ... meg kell erŐ6Ítemi a szovjetek és a választók kapcsolatait, szigorúan ragaszkodni keLl az alkotmány ininden tételéhez. A szovjetek figyelmét a gazdasági és a kulturális építés konkrét kérdéseire kell fordítani, ezeket a kérdéseket az ülésszakokon rendszeresen meg kell vitatni*. A XX. kongresszuson elhangzottakból, a szovjetek számára meghatározott feladatokból sdkiat meríthetünk — mindazok reánk is vonatkoznak. Éppen ezért a XX. kongresszus, a szovjetek gyakorlati munkájának tanulmányozása elsőrendű feladata a szegedi kerületi és városi tanács minden tagjának, dolgozójának is. Helyi tanácsaink már- eddig is igyekeztek a szovjetek tapasztalatai nyomán dolgozni. Az 1954. évi tanácsválasztások után a végrehajtó bizottságok rendszeresen üléseznek, a tanácstagok kisebb-nagyobb sikerrel eredményesen munkálkodnak, megtartják, fogadóóráikat, beszámolóikat, egyre jobban megismerik választóikat és segítenek nehézségeiken, a tanácsüléseket a tanácstörvénynek megfelelő időközökben hívják össze. Az I. kerületi Tanács például az 1956. évi községfejlesztési terv elkészítését, sok területi szovjet által alkalmazott úgynevezett komplex-brigádra bízta. A brigád munkájában nemcsak a tanácstagok vettek részt, hanem a választók közül kikerülő szakemberek, aktívák és a lakosság kérésének megfelelően közösen nyújtották be a végrehajtó bizottságnak a tervjavaslatot. Ugyancsak a szovjet tapasztalatok; tanulmányozása nyomán hoz,ták létre főleg az I. kerületben az úgynevezett iakóbizottságokat. amelyek összekötő kapcsot képeznek egyes háztömbök lakói és a tanács között. Ezek a lakobizottságok azonban, még csak az első lépéseiket teszik. Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban a hasonló szerepet betöltő leningrádi "együttműködési bizottságok* munkáját. Ezek a bizottságok segítenék a kerületi szovjeteknek a városi lakosság körében végzett nagyszabású kulturális és oktató-munkában. Évente több ezer előadást, megbeszélést, kirándulást szerveztek a lakosság számára. Faliújságokat készítenek a házaikban,' a városi és a kerületi tanácstagokkal közösen terjesztik javaslataikat a végrehajtó bizottságok elé. Kezdeményezésükre a lakók lakásaikban kollektíván elvégzik az apróbb javításokat, vasárnap a házak udvarait rendezik, parkosítják, szépítik. Igen sok apró mozzanata van a szovjetek munkájának amelyeket a szegedi tanácstagok, s a tanácsapparátus dolgozói nagyon jól fel tudnak használni. Tanulmányozását — az egyetem jogi karán kívül — segítsék elő a végrehajtó bizottságok és a Magyar— Szovjet Társaság. A szovjetek munkájával kapcsolatos kiadványokat gyűjtsék Ö6sze s azokat a tanács tagjai, az apparátus dolgozói rendszeresen tanulmányozzák. A kereskedelem, az ipari, az egészségügyi, a népművelési, s a többi szakigazgatási szerv munkájának színvonalát csak úgy lehet emelni, hogy az új, az élenjáró módszereket — a szovjetek tapasztalatait — hasznosítjuk a mindennapi feladatok elvégzésében. "összehangolt, jól szervezett, a néphez közel álló és pontosan dolgezó apparátus nélkül a szocialista építés semmilyen területét sem lehet irányítani* — mondotta Hruscsov elvlárs a szovjet államapparátusról szólva a XX. kongresszuson elhangzott beszédében. Ebből a figyelmeztetésből a mi tanácsainknak is sokat kell tanulniok. A kerületi tanácsok ezekben a napokban tárgyalják meg üléseiken az új esztendő községfejlesztési tervét. Az előkészületeket megtették a tanácsülésekre, de az utolsó pillanatban értesítést kaptak a felsőbb szervektől arra, hogy a múlt esztendei zárszámadást is meg kell tárgyalniok. Ez a példa is mutatja, hogy nagyon is gondosan kell alkalmazni a szovjetek összehangolt munkájának tapasztalatait munkánk pontosabbá, színvonalasabbá tétele érdekében. "Elindulsz. a szálacskán — eljutsz a gombolyagig* — mondja egy szovjet közmondás. A szovjet emberek nagy gondot fordítanak a dolgozók "apró* bejelentéseire és panaszaikat, problémáikat nagy figyelemmel boncolgatják és e munka köziben nemegyszer állami fontosságú hibákat tárnak fel. Ezzel a munkamódszerrel keli dolgoznia a mi tanácsszerveinknek is. A végrehajtó bizottságok a szovjet végrehajtó bizottságok példája nyomán bátran mondják el a választott emberek, a helyi hatalom ülésein, hogy mit, miért nem tudtak esetleg megcsinálni — ne féljenek a hibák feltárásától. Azt a vezetőt, aki elismeri a hilbát, s igyekszik kijavítani, méginkább tisztelik és becsülik a dolgozók. A tanácsvezetők úgy kerülnek még közelebb a néphez, ha bátran odaállnak eléjük, s az eredményeket, a hiányosságokat együttesen, kollektíven beszélik meg, s határozzák el a legfontosabb feladatokat. Kerületi tanácsaink az elkövetkezendő napokban fogadják el az 1956. évi községfejlesztési tervet. Ennek megvalósításához feltétlenül használják fel a szovjetek tapasztalatait: csak akkor lesz igazén eredményes munkájuk. Ne féljenek az új módszerek bevezetésétől, a hivatal bürokrácia szüntelen, szívós felszámolásától. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói sejtenek a ruhagyáriaknak Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói hétfőn ünnepi mííszakot kezdtek, hogy vállalásukat teljesítsék, a többi közt a termelékenységet 1.2 százalékkal emeljék. Az ünnepi műszak első napi eredményei azt bizonyítják, hogy a dolgozóknak sikerül a termelékenység emelése. Erre kettős cél fűti őket. Az egyik, tovább növelni a gyár hírnevét külföldi piacokon, a másik, segíteni a Szegedi lluhagyárat terve teljesítésében. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat gyártmányainak egyrésze külföldi piacokra kerül." A szállítási kötelezettségek megkövetelik, hogy napról-napra pontosan teljesítsék a tervet. Előfordul az is, hogy több üzem, például a Csepel Autógyár kéri, liogy az exportra menő Csepel-autók ponyváit hamarabb készítse cl az üzem, mert már csak a ponyva hiányzik az autókról. Az Üjszegedi Kender-lenszövő Vállalat vezetői és dolgozói minden kérést igyekeznek kielégíteni. A gyár első negyedévi exporttervét március 15—20 között teljes egészében teljesítette, a gyártmányokat leszállította. így lehetőség nyílott arra, hogy a Szegedi Ruhagyárnak — mellyel szocialista szerződést kötöttek — az első negyedév ntolsó napjai előtt juttassanak nehézkonfekció anyagot. A Ruhagyár tervteljesí'tcse függ ettől. Február utolsó napjaiban többször is felkeresték az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatot a Ruhagyár vezetői, kérték, hogy haláridő előtt szállítsák az anyagot. Más üzem talán ragaszkodott volna szállítási szerződésekhez. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat azonban, mint annyiszor, most is a műszakiakhoz és a dolgozókhoz, ji szövőkhöz és a kikészítőkhöz fordult. Nem csalódtak. A dolgozók vállalták, hogy segítséget adnak a Ruhagyárnak. „Ne maradjanak le ők se a terv teljesítésében, hisz ők is szegediek. Naponként — igaz, liogv kis mennyiséget, — de állandóan küldtek nehézkonfekció anyagot a Ruhagyárnak. Így ott is folyamatosan végezhették a munkát. Most az ünnepi műszak alatt elhatározták, hogy a ruhagyáriak tervteljesitéséért is dolgoznak. Talán solia nem ment még így a munka, inint most. A munkásszolidaritás legszebb példáját mutatják az Üjszegedi Kender-Lenszövő dolgozói. De éppen ezért joggal állapítják meg, hogy a Ruhagyárban nagyobb gondot kellene fordítani a törzskészletre, hiszen a tervet teljesíteni törzskésziet nélkül majdnem lehetetlen. Elmondták azt is, hogy még december végén ezer méter anyagot küldtek a Ruhagyárnak, tudva, liogy ennek feldolgozása még az első negyedévben megtörténik. Máig sem tudni, mi okból, a ruhagyáriak nem vették át ezt az anyagot, hancrn visszaküldték. Az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói, amikor mindent megtesznek, hogy a Szegedi Ruhagyár is büszkén jelenthesse március 31-én első negyedéves terve teljesítését, elvárják, hogy a Ruhagyár vezetői sürgősen váltoxtasuanah az anyagellátásnál mutatkozó szervezetlenségen. Tart az ünnepi műszak. A DISZ-fiatalok brigádokat alakítva versenyeznek egymással. Nem ritka ezeken a napokon a száz százalékos minőség mellett a 109 százalékos tervteljesítés sem. Egyre több azoknak a száma, akik túllépik a rubikont, a száz százalékot. Űjíió-kiállíiás Az Oktatásügyi Minisztérium intézkedése folytán lehetővé vált; liogy az elsőízben Budapesten bemutatott „Országos Üjító Kiállítás" teljes anyaga Szegedre is eljusson és a pedagógusoknak is lehetővé tegyék a kiállítás nagyjelentőségű anyagának áltanulmányozását, s a tapasztalatok felhasználását az oklatónevelőmunka terén. A kiállítást — melyet tónőképző Intézet III. termeiben helyeznek el lis hó 3-án délután 3 nyitja meg ünnepélyes keretek között Szabó Sándor elvtárs, az Oktatásügyi Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője; A kiállítás április 4-től április hó 16-ig lesz Szegeden; a Tanú emeleti — ápriórakor Ma ülést tart az I. kerületi Tanács Ma, pénteken délután 2 órakor a városi tanácsháza nagytermében ülést tart az I. kerületi Tanács. Napirend előtt az építési és a közlekedési állandó bizottság munkájáról, majd a végrehajtó bizottság munkájáról és a határozataki végrehajtásáról számoknak be a tanács tagjainak. Napirenden az 1956. évi városfejlesztési tervjavaslat ismertetése, megvitatása, majd elfogadása szerepel. A tanácsülés nyilvános. Makarenkó-estet rendez a Pedagógus Szak szervezet Szeged Megyei Jogú Városi Tanács oktatási osztálya és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága március 25-én, vasárnap 6 órai kezdettel a városi Pedagógus Szakszervezet nagytermében , Makarenkó-estet" rendez. A kultúrműsor után a "Közösségi nevelés elvi kérdései* címmel tart előadást a Pedagógus Tudományos Intézet kiküldötte, majd Toldj István Kossuth-díjas pedagógus számol be szovjetunióbeli élményeiről. li\ta (MUOH Józsa Gábor családja Visszavonulóban a Duna árja, amely betört a messzi földeken szunnyadó apró házakba, elragadta az istállók zsupfcdelét, s ahol tudta, magával vitte az állatokat is. Ma már csak a romok jelzik a víz útját, meg a jéggé fagyott piszkosszürke tócsák és a bokrok közé akadt hatalmas, 20—30 centiméter vastag jégtáblák. A sáros utakon, a lerakott pallókon azonban már visszafelé haladnak a menekültek. A víztől megtépázott, meg nedves otthonokban csík jelzi: eddig ért a megáradt folyam. Kiskuntáncházán, a falu szélén, még szintén iszapos a talaj, s a mélyebb fekvő részeken szél borzolja a visszamaradt Duna vizének felületét, de Józsa Gábor juhász családjával már a kertkapui illeszti vissza helyére. A bútorok egy része is visszakerült már helyére, úgyszintén a befőttek és a rádió. A: udvaron Józsa elvtárs mutatja, hogy néhány nappal ezelőtt katonai gumicsónakon az ablakon keresztül mentették honvédeink kis vagyonkáját. Piohamasónakon az elöntött Mohács-szigeten Ma már az ár által elöntött területen mindenütt folynak a helyreállítás munkálatai. Józsa Gáboréknak is segít szomszédjuk, Horváth Gábor, de segít a bajbajutottakon pártunk és kormányunk — az egész ország. A Minisztertanács határozata megállapítja: legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezetését, az áttört gátak helyreállítását, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését kell tekinteni. Ezt a segítséget hálálják meg az árvízsújtottak, amikor a rendelkezésükre bocsátott lehetőségekkel, hozzálátnak a tavaszi munkálatok mihamarabbi elvégzéséhez. Józsa Gábor a kidöntött kertkaput illesztgeti A gyerekek is segítenek a visszaköllözesben