Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-22 / 70. szám

Csütörtök. 1956. március 22. 3 DELMHEY1R0RSZ«<S Szegeden vendégszerepei a Moldvai Népi Táncegyüttes A magyar—szovjet barátság hónapja alkalmából Szegedre is ellátogat a hazánkban nagy sikerrel szereplő Moldvai Szocialista Köztársaság népi táncegyüttese. Az évről évre megismétlődő barátsági hónapok kiemekedő eseménye a kitűnő szovjet népiegyüttesek szereplése. Gondoljunk csak a Mojszejev-egyiit tesre, vagy a Pjatnyickij-kórusra. A Moldvai Népi Táncegyüttes március 29-én, csütörtökön este 8 órakor lép a szegedi közönség elé a Nemzeti Színházban. Az ünnepi est műsorában zenekari számok. szólótáncok, tánc-jelenetek, nemzeti és szatirikus táncok szerepelnek. Az együttes művészeti vezetője S. Aranov. A Moldvai Népi Táncegyüttes bemutatkozása elé nagy érdeklődéssel tekint városunk lakossága, s máris nagyszámú jegyigénylés érkezett különböző üzemekhői és szervezetektől az Országos Filharmónia helyi kirendeltségéhez. A Minisztertanács fontos határozatokat hozott az árvízkárok helyreállításáról A Minisztertanács március 21-i iilésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Megállapította a Minisztertanács, hogy • dunai árvíz elleni küzdelemben cs az elöntött területeken végzett mentési munkálatokban kiemelkedően hősies munkát végeztek a néphadsereg katonái, s velük együtt becsülettel helytálltak a belügyi szervek, a közlekedési és építőipari dolgozók, valamint a vízügyi szervek, fizikai és műszaki dolgozói. Mellettük a helyi tanácsok és a helyi lakosság is derekasan és eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szűkebb területre korlátozni. A Duna egymillió holdnyi árteréből a minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130.000 kat holdat öntött el és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszélyeztetett dimavecsei szakaszt. A Minisztertanács — figyelcmbe véve, hogy a Duna szintje az utóbbi napokban nagy mértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezetései, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését, s egyidejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. A Minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érintett lakosságot és a társadalmi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz visszavonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállításának és a vizek levezetésének a munkáját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvédelmi töltéseket a lehelő leggyorsabban helyre kell állítani, nehogy az ártéri területek védtelenek legyenek esetleges zöldárral szemben. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az árvízsújtotta területeken a károkat legkésőbb 1956 végére helyre kell állítani és ennek érdekében fontos határozatokat hozott a mezőgazdasági tprmclés megindítása, az árvíz okozta épületkárok helyreállítása és az árvízkárosultak részére biztosítandó kedvezmények tekintetében. A Minisztertanács a tavaszi szántás-vetés sürgős elkezdése érdekében utasította az illetékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat haladéktalanul szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság részére nagyobb károsodás esetén ingyen, kisebb károsodás esetén pedig egyéves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munkák elvégzésére a Minisztertanács 25,000000 forint hitelt bocsátott a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. A gabonavetések fojtrágyázúsáru pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kapunk A vetőmagszükséglet ellátására a központi készletből 710 vagon vetőmag kiadását engedélyezte a Minisztertanács, amiből a termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi miniszlest, hogy az árvízsújtotta lakosság állatállománya részére 350 vagon szálas- és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendelkező termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kapják. Az árvíz által megrongált, vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyújtását, hosszúlejáratú hitel és pénzsegély folyósítását határozta el a Minisztertanács. Az árvízkárosultak az építőanyagok költségei mellett szépítkezésen dolgozó szakmunkások munkadíjára is hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújtható kölcsön mértékét, az ingyenes segély és a hosszúlejáratú bankhitel arányát — a károsultak anyagi helyzetének és a rendelkezésre álló saját építőanyagának figyelembe vételével — műszaki felmérés alapjón a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága határozza meg. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az újjáépített házakat általában téglából kell építeni és az alapozáshoz főként követ kell használni. Szükség esetén vályogból történő építkezéseknél is kellő magasságú kő-, vagy téglalábazatot kell építeni. Az árvízsújtotta lakosság adó- és beadási kötelezettségeivel, valamint biztosítási díjtartozásaival kapcsolatban elhatározta a Minisztertanács, hogy a 100 százalékos kárt szenvedett lakosság 1956. évi adóját és biztosítási díjtartozását törölni, a részleges kárt szenvedettek adóját és biztosítási díját pedig — a kór mértéke szerint — mérsékelni kell. Az adókedvezmény iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bizottság állapítja meg az adókedvezmény mértékét. Elhatározta a Minisztertanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, károsodásuk mértékéhez képest, beadási kedvezményben kell részesíteni, s kötelezte a begyűjtési minisztert, hogy a nyújtandó kedvezmény mértékére sürgősen tegyen javaslatot. A Minisztertanács lehetővé kívánja tenni, hogy az állami vállalatok és költségvetési szervek pénzösszegeket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállításának fedezetére, ezért engedélyezte, hogy az állami vállalatok a megtervezett önköltséghez képest elérendő további önköltségcsökkentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, dologi és adminisztrációs kiadásaik megtakarításaiból meghatározott összegű felajánlásokat tegyenek az árvízkárosultak javára. A Minisztertanács felhívja az árvízsújtotta területek lakosságát és a társadalmi szerveket, hogy a helyreállítási munkában és a mezőgazdasági munkákban ugyanolyan odaadással és erőfeszítéssel vegyék ki részüket, mint ahogy az árvíz elleni védekezés idején dolgoztak, hogy az országunkat ért súlyos és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhassuk. Népszerű opereii- és vidám-műsor a Rókusi Művelődési Oiíhonban az árvízkárosultak javára Rendkívül változatosnak és hangulatosnak ígérkezik az a ' műsor, amelyet a II. kerületi tanáccsal közösen rendez a Rókusi Művelődési Otthon az árvízkárosultak javára. A szegedi Nemzeti Színház legkitűnőbb művészei közül többen is vállalták — amint már hírt adtunk róla —, hogy díjmentesen lépnek föl a műsorban. Ezzel segítik elő, hogy minél nagyobb bevételt fordíthassanak az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. Balogh Rózsa, Décsy Györgyi, Karácsonyi Magda, Benkő Béla, Káldor Jenő, Kovács Gyula, Mucsi Sándor, a szegedi Nemzeti Színház művészei népszerű operettekből, tréfás jelenetekbűi állítanak össze vidám műsort. Zongorán kísér Szalatsy István, a szegedi Nemzeti Színház karnagya. Konferál: Sömjén Péter. Az előadás vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Rókusi Művelődési Otthonban. Jegyek már kaphatók a városi tanács népművelési osztályán és a Rókusi Művelődési Otthon gondnokánál naponta délelőtt 9 órától délután 4 óráig. A munkáshagyományokat gyűjtik a szegedi múzeum kutatói A szegedi Móra Ferenc Nagy Dezső múzeológus taMúzeum néprajzkutatói a nulrnányaibon összegezte a falusi szokások gyűjtésén kí- szegedi munkásszínpad és vül néhány év óta rendszere- munkás dalkör történetét, sen foglalkoznak a megye Most elkészült újabb művému n káshagyomány a inak fel- ben a munkások régi szokátárásával. Már eddig is szá- saiból ír le néhányait. Ismermos érdekes régi dalra leltek teti a céhbeliek mulatságait, még a szabadságharc előtti a segédavatást, valamint az időkből. Ebben az időben építőmunkások, ma is élő kezdték meg működésüket nz 'régi szokásának, a zöldgalyelső Csongrád megyei gyárak, lyazásnak eredetét. A felkutatott írásbeli doku- — mentumok szerint a századfordulótól gyorsan fejlődött a megyében a munkásmozgalom, nőtt a munkásotthonok, olvasókörök és az ezekben levő kisebb könyvtárak száma. Fél évszázaddal ezelőtt már színjátszó Ankét Szegeden a .Szakadék" című filmről Az ankéton résztvesz Darvas József népművelési miniszter Az Orvostudományi Egyetem DlSZ-végrehajtóbizottsága március 22-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a Központi Egyetem aulájában ankétot rendez a Szakadék című új magyar filmről. Az ankéton résztvesz Darvas József Kossuth-díjas író, népművelési miniszter, a nagysikerű film írója is. A rendkívül tanulságosnak ígérkező filmankétra a rendezőség ezúton is szeretettel meghívja az érdeklődő szegedi üzemi dolgozókat, pedagógusokat, művészeket, valamint a dolgozó és tanuló ifjúságot. A közösség ereje Nagy sikerrel szerepelt Szegeden a Néphadsereg Művészegyüttese A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese kedden este a Gorkij Művelődési Otthonban jutalomműsort adott a szegedi üzemek dolgozóinak. Az együttes nagy tetszéssel fogadott műsorában főleg preklasszikus és mai kórusművek szerepeltek. Közreműködött Hegyi Géza zongoraművész. Vezényelt Vass Lajos őrnagy és Makiári József százados. A Néphadsereg Művészegyüttese nagysikerű vasárnapi és keddi vendégszereplése után szerda reggel elutazott Szegedről. — Százezer forint részesedést osztanak szét a Szegedi Női Szabó KSZ dolgozói között a péntek este tartandó évzáró közgyűlésen a Hungária rózsaszín termében. Párthír Felhívjuk az instruktor elvtársak figyelmét, hogy 1956. március 22-én fél 4 órakor a Pártoktatók Házában rendkívüli instruktori értekezletet tartunk, melyre kérjük az instruktor elvtársak feltétlen megjelenését. Párt- cs tömegszervezetek osztálya. kJohács-szigetén a Duna 1 1 jeges árja házakat döntött össze, emberi életeket veszélyeztetett, nehezen megszerzett bútorokat sodort magával. S másutt is, ahol kiöntött a Duna, a víz, a jég nem ismert kíméletet. Fákat csavart ki tövestül, épületeket döntött romba, családokat tett hontalanná... A mi féltett városunkban zavartalanul folyik az élet. Nincsenek az utcasarkokon menekülteket irányítók, nem vonulnak ásókkal, lapátokkal, csákányokkal felfegyverzett munkások a Tisza gátjai felé, a meleg szobában nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. Szívünk, lelkünk, gondolatunk azonban ott van az árvízsújtotta emberek között. Igen, ebben a keserves helyzetben meleg, emberi megnyugtató érzések tolulnak a szomorúság fölé: a bajbajutottak nincsenek egyedül! Negyvenötezer magyar hazafi tolong, izzad, fárad nappalokon, éjszakákon át a dunai gátakon, hogy mentse a menthetőt. Az egész ország megmozdult, hogy letörölje a kibukkanó könnyeket és bizakodó mosolyt fakasszon az árvízkárosultak megviselt arcára. U azánkban ilyen dunai • ' árvíz még nem volt, s ebben a nagy veszélyben milyen hatalmas tetteket szült a közösség ereje! Az 1954-es dunai árvíznél a mostani pusztítás sakkal súlyosabb. Akkor az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság megállapította, hogy a lakóházak megrongálódása következtében a kár mintegy 78 millió forint volt. A lakóházak helyreállításához a kormány 10 millió forint segélyt és 10 millió forint hosszúlejáratú kölcsönt bocsátott Győr-Sopron megye rendelkezésére. Később összesen 40 millió forint állt az árvízsújtotta lakók rendelkezésére. A kormánybizottság a társadalmi gyűjtésből befolyt összegből — amint 1954. augusztus 24-én a kormánybizottság tájékoztatta az ország lakosságát — mintegy 30 millió forintot utalt ki építőanyagokra, takarmány-ellátúsra és további több millió forintokat kaptak a szegedi dolgozók segítése nyomán is a két év előtti árvízkárosultak. Most Is a párt és a kormány az árvízveszély első perceitől kezdve minden segítséget megadott az ár elleni védekezéshez. Az eddig, nagy anyagi erőfeszítéseken felül 25 millió forint gyorssegélyt utalt ki a természet, csapás áltál sújtott lakosság megsegítésére. A párt felhívására összefogtak nemzetünk hazafias erői és egy emberként küldik üzenetüket a bajbajutottaknak: „Mellettetek vagyunk, ne csüggedjetek! Közösen ezt a nagy csapást is kiheverjük, segítünk!" A/, újszegedi Haladás Tsz kőműves brigádja elhatározta: ar árvízsújtotta vidéken egy tsztag házát felépíti. S amíg ott lesznek, saját maguk gondoskodnak élelmezésükről is. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dolgozói fizetésük öt százalékát juttatják az árvízkárosultak megsegítésére. A Szegedi Konzerv, gyár dolgozói az április 4. tiszteletére kezdődött ünnepi műszak első napjának egész keresetét felajánlották az árvízsújtotta lakók számára. A szegedi termelőszövetkezetek több mázsa gabonát küldtek Baja térségébe. A Falemezgyár munkásai március 25-én árvízmüszakot tartanak, s napi keresetüket elküldik az árvízkárosultaknak. A .,Délmagyarország" szerkesztőségéhez egymásután érkeznek várounk üzemeiből, termelőszövetkezetekből, családoktól bejelentések, amelyekben közlik, hogy egy-egy gyermek gondozását elvállalják arra az időre, amíg a szülők otthonát rendbehozzák. A Táncsics Tsz tagjai túlteljesítik eredeti termelési tervüket, hogy a Duna menti árvízsújtotta területek helyett is adjanak gabonát, élelmiszert a hazának. Ez a kezdeményezés példa legyen minden tsz és dolgozó paraszt előtti A közösségnek, az össze" fogásnak olyan ereje van, amely a legnagyobb baji is képes maga alá gyűrni, a rcmok fölött életet tud teremteni. Szeged dolgozó népének nagyszerű megnyilvánulása kifejezi azt, hogy városunk lakói is méltó módon akarnak hozzájárulni az árvízsújtotta területek lakóinak megsegítéséhez. Az országos és a megyei felhívás, a városi pártbizottság kezdeményezte területi gyűjtés nyomán legyen még erősebb a segíteniakarás Szegeden, fejeződjék ki benne a mindent legyőző erő: a közösség ereje. Újítási ankét az Uiszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál is megalakították a üzemi dolgozók. — A szegedi képzőművészek március 23-án, pénteken 4 ólakor vitát rendeznek a Tábor utcai kollektív műteremben, ahol megbeszélik a „Délmagyarország" március 2-i számában megjelent „A szecsoportjukat! gedi üzemek hívják, várják szegedi j festőinket, szobrászainkat" cíI mű cikket, Tegnap délután az Üjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat legjobb újítói ankétra jöttek össze, s megtárgyalták az eddig elért eredményeket és a hiányosságokat. Sugár Miklós elvtárs, főmérnök bevezetőjében elmondotta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége levele óta az Üjszegedi Kender-Lenszövőben is megsokszorozódott az újítások száima. Ezután ismertette az újítók előtt álló feladatokat, melyekkel nagyban elősegíthetik a termelékenység emelését. A hozzászólók közül Bódi László esztergályos elmondotta, hogy az erőtelepen 1955-ben 16 újítást adtak be, 1956 január óta pedig már 43-at. Hibaként említette meg, hogy régebben -ráültek*- az újításokra, azokat nemegyszer véleményezés nélkül hagyták. Javasolta, hogy az üzem rendszeresítse a tapasztalatcserét. Kiss József eltárs, az előkészítő vezetője rámutatott arra, hogy az újítások száma emelkedne, ha látnák az üzem dolgozói más textilüzemek újításait. Javasolta ezért, hogy az üzem az elkészített újításokat vegye kisfilmre és azokat küldje cl más textilüzemekbe, hogy ott is megvalósíthassák azokat. Az újítási ankéton résztvevő legtöbbje versenyre hívta egymást, s vállalták, hogy a következő negyedévben a szakirodalom felhasználásával még több értékes újítást adnak be. Ezután került sor a legjobb újítók megjutalmazására. Pongrácz István elvtárs, a vállalat igazgatója a legjobb újítók között 150— 300 forintig terjedő pénzjutalmat osztott ki. Az ankét befejezése után az újítók még hosszabb ideig együtt maradtak, közösen megtárgyalták a műszaki vezetőkkel, milyen javaslatokat tesznek a technika továbbfejlesztésére, a termelékenység növelésére. Harminc árvízkárosult gyermeket fogad vendégül a tanítónőképző A Keméndy Nándorné Tanítónőképző nevelőtestülete és tanuló ifjúsága snjtóbeszámolókon és osztályfőnöki órákon foglalkozott a súlyos természeti csapással, a dunai árvízzel, mely több ezer ember, közöttük sok-sok fiatal nyugodt életét és munkáját zavarla meg. Először a gyakorló iskolás kispajtások kezdték meg az árvízsújtottakért segítő felajánlásaikat és elmondták, hogy most is örömmel fogadják vendégül az árvízsújtotta vidékek gyermekeit. Egyelőre 30 árvízkárosult gyermeket fogad vendégül a tanítónőképző és gyakorlóiskolája. Emellett megindult a pénzgyűjtés is, melynek eredményeként az úttörők 398 forintot, a képzős tanulók 680 forintot gyűjtöttek eddig össze. Az iskola nevelőtestülete 1022 forintot adományozóit az árvízsújtotta lakosság megsegítésé^. H!UEK — A Csongrád megyei Képzőművészeti Munkacsoport rendezésében ma este 6 órakor nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum képtárában (Horváth Mihály u. 5.) Balázs G. Árpád neves szegedi festőművész grafikai kiállítása. A kiállítás felöleli a művész legkiválóbb alkotásait. Megnyitó beszédet mond Vincze Antal VB-clnökhelyettes. — A Közgazdasági Technikum statisztikai tagozata március 23-án, pénteken délelőtt 12 órakor névadó-ünnepséget rendez a technikum épületében. A technikumot Körössy Józsefről nevezik el, aki a századforduló idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke voit, s jelentős munkásságával közmegbe-i csülést vívott ki ma ának. — Rédei László kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Szegedi Egyetem tanára emlékezik meg a kiváló orosz matematikusról, Lobacsevszkijről halálának 100. évfordulója alkalmából a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szegedi klubjában (Horváth M, u. 3. II.) ma, csütörtökön este 7 órakor.