Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-21 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKJ AZ MDP CSONGKA DMEGYE1 BIZOTTSAGA NAK LAPJA XII. évfolyam, 69. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. március 21. MAI SZAMUNKBÓL: ELKÉSZÜLTEK A KERÜLETI TANÁCSOK 1956. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVEI (3. oldal) MEGKEZDTÉK TÖBB LAKÓHÁZ ÉPÍTÉSÉT ÉS FELVONULTAK A KENYÉRGYÁRHOZ (3. oldal) MEGJEGYZÉSEK A "TISZATAJ* ÜJ SZAMAHOZ (3. oldal) Az őszi veiések ápolása Néhány évvel ezelőtt, amikor Jegorov, a Szovjet­unió-beli Njsztaszinó falu „Győzelem" kolhozának idős elnöke egy szovjet parasztküldöttséggel ellátoga­tott hazánkba, s tanulmányozta a mi gabonatermelési módszereinket, kissé elcsodálkozott alacsony termés­eredményeinken. Megnézte földjeinket, tanulmányozta a talajviszonyokat is. S elmondta, hogy a magyar kö­tött, középkötött és még a homokos talajok is kitűnő földek. A „Győzelem" kolhoz északi, Szibériához közel fekvő földjeinek korántsincsenek ilyen jó természetes adottságai. A búza ott mégis jobban terem. Megadja hektáronkint a 28—29 mázsát, sőt volt olyan esztendő, amikor a szigorú tél ellenére is az egyik növényterme­lési brigád 35 mázsás hektáronkénti búzatermés-árt ri­gót takarított be arról a földről, amely az Októberi Szocialista Forradalom előtt — és még utána is so­káig — csak négy mázsájával, nagyon jó esetben pe­dig hat mázsájával mérte a termést. Első hallásra azt gondolnánk, talán valami csoda történt náluk. Pedig nem történt semmi különösebb, mint az, hogy a szov­jet emberek megtanulták a gabonatermelés fejlett ag­rotechnikáját, s aztán a jó módszereket alkalmazták. A búza és általában az őszi kalászosok gazdaságos termelésének művészete a jó vetési sorrend és a talaj­előkészítés mellett a tavaszi ápolásban van. Abban, milyen segítséget nyújtunk az időjárás által megviselt, gyenge növénynek ahhoz, hogy gyorsabban felépüljön. A jó gazda valósággal beszélni tud a földjével. Az ál­dozatos munkáért a főid nem lesz hálátlan. Busásan megfizet a fáradságért, s ezért fejtrágyázzunk sokat, műtrágyával és istállótrágyával, mindig azzal, amivel kell. Ez a magas búzatermés-eredmények elérésének egyik legfontosabb nyitja. i Eddig talán még soha nem volt olyan nagy szük­ség arra, hogy betartsuk ezeket a szabályokat. Az ősz­szei a vetési munkák befejezése sem úgy sikerült egé­szen, ahogy szerettük volna. A sok eső miatt megkés­tünk: számos helyen a vetési sorrendet sem tudtuk betartani. Nagy területeken kellett kalászos után is­mét kalászost vetni. Ráadásul cudar, a tavaszba mé­\ lyen benyúló telet kaptunk, sok vetésünk felfagyott, olvadás után pedig a vadvíz öntötte el a bevetett föl­dek egy részét .Több ezer hold búzát, árpát pusztított el a dunai árvíz is. Gabonavetéseinkben jelenleg sú­lyos veszteségeink vannak. Ebbe azonban semmikép­pen sem nyugodhatunk bele. A rossz időjárással fei lehet és fel is kell venni a harcot. Van mód és lehető­ség arra, hogy amit elrabolt tőlünk a tél, és a kedve­zőtlen tavasz, visszaszerezzük. Olyan lesz a termé­sünk, ahogy gazdálkodunk, ahogy dolgozunk. Ne sajnáljuk hát a hengert, a fogast, gabonaföld­jeinkből a hiányzó tápanyagokat mielőbb pótoljuk mű­trágyával, s ott, ahol nem lenne ebből elegendő, vé­gezzünk felültrágyázást, adjunk a vetéseknek efegendő mennyiségű istállótrágyát. A múlt esztendőben a sze­gedi járás számos községében, többek között Szőregen és Deszken is néhány egyéni gazda földjén a község mezőgazdasági szakemberei fejtrágyázási kísérleteket végeztek. Az eredmény meglepő volt. A fejtrágyázott vetés átlagosan két és fél, három mázsájával adott többet, mint az a búza, ahol elmulasztották a tavaszi ápolást és a fejtrágyázást. Most különösen nagy szük­ségünk van ezekre a terven felül termelt mázsákra. Termelőszövetkezeteinkben és a falvakban indul­jon mozgalom annak érdekében, hogy minden talpa­latnyi őszi búzavetést kellően ápoljanak, fejtrágyázza­nak. A tanácsok mezőgazdasági állandó bizottságai és a termelési bizottságok tagjai szüntelenül, fáradságot nem ismerve szervezzék ezt a mozgalmat. E nagy mun­kának a gépállomási vezetők, s mezőgazdászok legye­nek a elsőszámú parancsnokai. Tartsanak gazdagyű­léseken és egyéb összejöveteleken előadásokat arról, mit jelent a növény számára a szakszerű fejtrágyázás és a tél utáni ápolás. A munka elvégzésében a DISZ­fiatalok legyenek az elsők. Járásunk parasztfiataljai, DISZ-tagjai büszkén, vallják magukat pártunk első­számú rohamcsapatának. E megtisztelő bizalomhoz azonban csak akkor lehetnek igazán méltók, ha pár­tunk által a mezőgazdaság elé állított feladatokat sa­ját feladatuknak is tekintik. S a sok baj és nehézség ellenére is segítenek megvalósítani pártunknak és kor­mányunknak azt a határozatát, mely az idei termés­eredmények 3 százalékos emelkedését írja elő. Tavaszi munkáink végzéséhez, vetéseink helyreál­lításához kérjük segítségül a tudományos kutatóinté­zetek szakembereinek tudását is. Ajánlatos, hogy me­zőgazdasági kutatóink egy-egy nagyobb termelőszövet­kezetben lalajvizsgáltokat végezzenek. Ennek alapján „recepteket" tudnak adni arról, hogy milyen trágyá­val, mekkora adagok felhasználásával érhetnek el az adott területen nagy terméseredményeket. Szeged - az árvízsujtotta fellelek lakóinak melegítéséért Területi gyűjtés az árvízkárosultak megsegítésére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács felhívása városunkban is nagy együttérzésre talált. Csaknem valamennyi szegedi üzemben, vállalatnál, hivatalnál, intézménynél már hétfőn megkezdődött a gyűjtés és minden dolgozó lehetőségéhez képest igyekszik se­gíteni a bajbajutott honfitársaikon. A széleskörű társadalmi megmozdulás nyomán a Szegedi Pártbizottság kezdemé­nyezésére területi gyűjtést szerveznek a ke­rületi tanácsaink. A kerületi tanácsok által kibocsátott, sorszámmal cs pecséttel ellá­tott gyűjtőíveken a Hazafias Népfront-bi­zottságok tagjai, a békebizoitság, az MNDSZ és a Vöröskereszt aktívái a lakos­ság körében gyűjtenek az árvízkárosultak számára. A pénzadományokat a gyűjtésben résztvevők a kerületi tanácsok egészség­ügyi csoportjainál számolják el. A természetbeni adományokat — ruha­nemű, edény, stb. — az MNDSZ városi tit­kárságán lehet leadni (Sztálin sétány). Az élelmiszer-féleségeket, gabonát, a földmii­vesszövetkezeti boltoknak adják át a lako­sok, két példányban kiállított elismervény ellenében. Az elismervény egyik példányát az adományozó adja át a kerületi tanács végrehajtó bizottságának. A földmüvesszö­vetkezetek a felajánlott és átvett termé­nyek szabadfelvásárlási áron számítolt el­lenértékét a Magyar Nemzeti Bank lOC.Oöü —70. számú csekkszámlájára fizetik be. Több vállalat, intézmény és magánsze­mély azt a kívánságát nyilvánította, hogy vállalják az árvízsujtotta családok gyerme­keinek ellátását, míg szüleik a segítséggel rendbehozzák otthonaikat. Az ilyenirányú kérelmeket a városi tanács oktatási osztá­lyára jelentsék be Szeged dolgozói. A Városi Párt-végrehajtóbizotlság és a városi tanács végrehajtó bizottsága, vala­mint a területi gyűjtésben résztvevő tár3 sadalmi szervezetek kérik Szeged lakossá­gát, hogy mindenki a lehetőségéhez képest a legtöbbet nyújtsa a természeti csapás ál­tal sújtott területek életének helyreállítá­sához. „Egy forín'os mozgalom" az úttörők között A Szegedi Pedagógiai Főiskola dolgozói tegnup röpgyűlést tar­tollak az árvízsújtotta lakosság megsegítésének módjáról. Kara­kasovich Károly szakszervezeti elnöke vázolta az Alföldünk dél­nyugati részét ért elemi csapást; rámutatott a védelemben részt; vevők itősi erőfeszítésére, a baj; hajlítottak nehéz helyzetére. A főiskola dolgozói elhatározták; hogy egy havi fizetésüknek két, illetve három százalékát adják oz árvízkárosultak megsegítésére. Kovács Alajos gyakorlóiskolai nevelő bejelentette, hogy az út­törők „Fgy forintos-mozgalom" rímmel kapcsolódnak a segítési be. Mindenki erejéhez mérten segít Hangversenyek — az árvízkárosultak javára A Szegedi Sertéstenyésztő Vállalatnál röpgyűlésen be­szélték meg a dolgozók, hogy ki miképp akar segíteni, te­hetségéhez mérten, az árvíz­károsultakon. A gyűlésen Öt­vös sertésgondozó brigádjá­nak tagjai és a szervestrá­gya-kezelő brigád havi fize­tésük 3 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak javára. Kálmán Antal és Hirz András fizetésük 4 százalé­kát adják a bajbajutottak­nak. Többen jelentkeztek a válla­latnál, hogy szívesen vállal­nak az árvízsujtotta terüle­tek lakóinak gyermekei kö­zül többet pár hónapon át gondozásra. A 42. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói nagy szám­ban és igen derekasan kivet­ték részüket a dunai árvíz­védelemből, — írja levelében Klein Frigyes. — Csaknem a teljes tehergépkocsi parkot a veszélyeztetett területekre irányították, ahol a gépkocsi­vezetők fáradságot nem Is­merő, éjt nappallá tevő hő­sies munkát végeznek még napjainkban is. De nemcsak ők, hanem az itthon maradt dolgo2ók is lehetőségükhö". képest kiveszik részüket az át vízkárosultak megsegítsésó­böl. Többen — mint például Dropka Vince gépkocsivezető elvtárs — fizetésüknek 10 százalékával járultak hozzá a gyűjtés sikeréhez. Papdi Fe­renc, vállalatunk varrómun­kása a tanév végéig egy ár­víz következtében hontalan­ra. vált rmél; teljes ellátá­sát és iskoláztatását vállalta. A Szegedi Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Ka­rán a negyedéves magyarsza­kos hallgatók szép* kezdemé­nyezése-révén » az egyetemi hallgatók kö­zött is megindult az árvíz­károsultak megsegítéséi szolgáló gyűjtés. A tagkönyvkiosztó DISZ­gyűlésen tegnap már felaján­lottak kisebb-nagyobb össze­geket az ösztöndíjas diákok. A. többi között Kovács Mik­lós magyarszakos hallgató 90 forinttal, Bűben József 40 fo­rinttal, s a többiek is erejük­höz és ösztöndíjukhoz képest kívánják elősegíteni a lerom­bolt területek újjáépítését cs a családok zavartalan életé­nek helyreállítását. A Zeneművészeti Szakis- zenekara egynapi próbapénzt kola tanárai és DISZ fiataljai ajánlott föl. A szaktanárok tegnap délután röpgyűlést fizetésük 2 százaléktól fölfelé tartottak, hogv gyűjtést ven- tettek felajánlást, hogy segit­dezzenek az árvízsűjtotta la- ségükre siethessenek az ár* kosság megsegítésére. Höchtl vízsújtotta lakosoknak Ke­Margit zongoraművésznő fel- lemen József tanárképzős ajánlotta az áprilisban meg­tartandó Lisz-thangversenvé­ösztöndíjának 2 százalékát ajánlotta fel. s példáját kő­nek egész bevételét. — hiszen vetik a többi DISZ-fiataíok is. Az iskola tanárai és hali­gatói ezen kívül két hang­verseny bevételét ajánlotta* valamikor Liszt Ferenc a sze­gedi úrvízsúlytotta lakosság megsegítésére adott hangver­senyt, s most nekünk kell se­gítenünk honfitársainkon, — teI az árvízsujtotta lakosság mondotta. Az iskola DI3Z- megsegítésére. Brigád alakult a MÁV Igazgatóságon a dunamenii rombadölt épületek helyreállítására A Szegedi MÁV Igazgató- gyermek ellátását vállalták; sag dolgozói közül többen A rombadőlt épületek visszajöttek az árvízsujtotta helyrehozására már me<*a'a­Dunamentéről. s elmondot- kult igazgatóságunkon beiül ták mit láttak ott. Szava.k az első brigád, s a brigád tag­nyomán á bajbajutottak se- jai elhatárolták: a kiielölt gítésére siettek az igazgató- időben megjelennek az árvz­ság dolgozói és jelentős ősz- sújtotta vidéken, s ott egv szegeket ajánlottak fel: Turai háznak a felépítését társadai­Islvánné fizetésének 8 száza- mi munkában elvégzik A bri­lékát, Kecskeméti Ferenc, gád tagjai: Kiss Gyula Kiss Kiss Gyula fizetésének 7 sza- Ferenc. Rákosi Sándor. Tán­zalékát adja az árvízkárosul- ezos Sándor Bugrják Istvin taknak. Jenei Ferenc, Bi'te és Szalai István Vince, Portörő István két-két Sziládi Sándor UJ TEJÜZEM KISTELEKEN Tízezer literes kapacitású, másfél­millió forint költségű új tejüzem kezdi meg működését Kisteleken április első felében. A korszerű gé­pekkel felszerelt üzem nagymérték­ben elősegíti majd a dolgozók tej­ipari termékekkel való ellátását. A közel 350 ezer forint értékű gépi berendezést a Budapesti Élel­miszeripari Gépgyártól kapja az üzem. Ezekből a modern, minden szempontból kifogástalan gépekből mutatunk be kettőt. Az első kép két 5—5 ezer literes tejpároló tankot ábrázol, a második egy hőcserélőt, amelyből mindössze kettő van az országban. A csaknem 63 ezer fo­rint értékű tároló-tankok és a 6 7 ezer forint értékű hőcserélő jelentő­sége abban áll, hogy hozzájárul a tej tisztább, pormentesebb feldol­gozásához. Az üzem főként pasztőrizált tej és étkezési túró gyártására rendez­kedik be. Az előbbivel Pest, az utóbbival Szeged ellátását teszik zavartalanabbá. Amennyiben a szükséglet megkívánja, „Tisza" sajt és kazein túró előállításával is meg­próbálkoznak. A tervek szerint nyáron a vajgyártás is a2 üzemben bonyolódik le, mert abban az eset­ben. ha a tejszínt más üzembe szál­lítják feldolgozásra, útközben köny­nyen megromlik. A Kisteleki Tejüzem létesítése, „ tervek, az elképzelések mind azt bizonyítják, hogy hónapról hónap­ra. évről évre egyre nagyobb a gon­doskodás a dolgozók növekvő igé­nyeinek kielégítése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom