Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-16 / 65. szám

Péntek, 1956. március 16. 3 OELMPYflRORSZlG A dolgozók igényei és a szegedi kereskedelem VÁROSUNK LAKÓI élet­színvonalának emelkedését, a kereskedelmi dolgozók több, jobb munkáját tükrö­zik a következő számok: 1935­ben élelmiszerből 9 millió, ruházati cikkekből 11 millió, vegyesipari cikkekből 14 mil­lió forinttal többet vásároltak a szegedi üzletekben, mint az előző esztendőben. Ez évben is további emelkedést tapaszta­lunk: januárban élelmiszer­ből, ruházati cikkekből 2, ve­gyesipari cikkekből 2.3 millió forinttal többet vásároltok a dolgozók, mint 1955 hasonló időszakában. A javuló mun­kát bizonyítja az is, hogy a szegedi Ruházati Bolt. a Kis­kereskedelmi Vállalat és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat már többször kiér­demelte az elmúlt negyed­években a „Kiváló vállalat" címet, s nemegyszer elnyer­ték a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a KPDSZ ván­dorzászlaját. Városunk ke­reskedelmi vállalatainak ve­zetői, pártszervezetei, szak­szervezetei állandó nevelő­munkával, szorgalommai, példamutatással elérték,, hogy egyre kevesebb panasz hangzik el a kereskedelmi dolgozók munkájáról. A sze­gedi kereskedelmi dolgozók ma már türelmesebbek, kész­ségesebbek a vevőikkel szem­ben, a panaszkönyvekben pe­dig egyre több a dicsérő be­írás. Ezek a pozitív jelensé­gek azonban — amelyek két­ségtelenül jellemzik a szegedi kereskedelem helyzetét — még nem azt jelentik, hogy hibák nem fordulnak elő. Akadnak olyan árudák — különösen a Vendéglátó Vál­lalat és egyes kiskereskedel­mi vállalatok boltjaiban — ahol eldugják a panaszköny­vet, vagy kitépnek belőle la­pokat. Ez történt 19-es Ital­boltban is. Az is rossz hatá­sú, a válaszadás a panaszokra többször elmarad. A KERESKEDELMI VÁL­LALATOK hibáinalt feltárá­sában nagy segítséget adnak a tanácstagok, a társadalmi ellenőrök, a kereskedelmi ál­landó bizottságok lelkes aktí­vái. Rendszeresen vizsgálják városunk boltjait, a helyszí­nen elmondják észrevételeiket a tanács, a kereskedelmi szervek figyelmét a hibákra jelentéseikben hívják fel. Különösen jó munkát végez Motika Lászlóné a Textilmű­vek, Kónya Imre az Erőmű, Márkus.Jánosné az Űjszagedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozója és Szilágyi Sándor ­né. Csonka Istvánné, Török Ferencné a tanács aktívái. A társadalmi ellenőrök éber­sége. a kereskedelmi felügye­lőség és a tanács kereskedel­mi osztályának rendszeres ellenőrzése nyomán több hi­bát tártunk fel az utóbbi időkben. Előfordult például, hogy a Béke-étterem e°vik felszolgálója ittas állapotban végezte munkáját, gorombás­kodott a vendégekkel, a konyha dolgozóival. A 12-es Italboltban a bor literjét 80 fillérrel többért adták a hiva­talos fogyasztási árnál. Ugyanitt és a 6-os cukrászdá­ban súlyos visszaéléseket kö­vettek el a boltok dolgozói. Ezekért az ügyészség vonja őket felelősségre. Az 53-as élelmiszer árudában például — féldecivel kevesebb tejet mértek a csurgás-csüpögésre való hivatkozással. Előfor­dult egyes élelmiszer-üzletek­ben, hogy az előre kimért áruk súlyában kisebb eltéré­sek mutatkoztak. A legsúlyo­sabb hibák a Vendéglátó Vállalat egyes boltjaiban mu­tatkoznak, s ez nem véletlen jelenség, mert míg a szegedi kereskedelmi vállalatokon belül rendszeres ellenőrzés folyik, a Vendéglátó Vállala­toknál ezt elhanyagolják. Ezért ez az egyedüli vállalat Szegeden, mely a „Kiváló vállalat" címet ez ideig nem tudta kiérdemelni. A VEVŐKKEL SZEMBE­NI udvarias magatartás, elő­zékeny. gyors kiszolgálás csak a külső eredményeket jelenti, A kereskedelmi vál­lalatokon belüli jobb szerve­zés egyik legfontosabb előfel­tétele a dolgozók jobb, vá­lasztékosabb ellátásának. A szegedi Állami Áruházban ellenben a kijelölt átvevők­nek egyes osztályvezetők nem ad naiv elegendő időt az áruk átvételére. A Rövíköt Nagy­kereskedelmi Vállalatnál pe­dig az fordult elő, hogy ie­szárrúöztak 19 darab svájci nadrágot, s ugyanakkor 20 darabot adlak ki. Előfordul olyan eset is, hogy a cipős dobozokban az egyjk cipő egy számmal kisebb volt a má­siknál, vagy éppen két bal­lábas cipő volt a dobozban. Ezek a hibák is megszüntet­hetek, ha a kereskedelmi vállalatok még szorosabb kapcsolatot tartanaik fennt az árucikkeket gyártó iparral. Ugyanakkor az áruk tárolá­sára is nagy gondot kell for­dítani: nem fordulhat olyan eset elő, mint a 13-as illat­szerboltban, ahol 652 levél citrompótló tönkrement, vagy a 9-es cukrászdában, ahol je­lentős mennyiségű édesáru megpenészedett. CSAK ABBAN AZ ESET­BEN végezhetünk magasabb színvonaléi munkát, ha a vá­sárlók helyes észrevételeit, véleményét meghallgatjuk és a javaslatokat a gyakorlat­ban felhasználjuk. Felvetet­ték a szegedi dolgozók, hogy a Búza-étterem söntése, s fő­leg az Anna-kúti tejivó pisz­kos. Igazuk van. Ezen a helyzeten változtatni kell. Helyes az a törekvés is, hogy önkiszolgáló boltot létesítse­nek Szegeden. A szegedi föld­művesszövetkezet 6 új boltot kíván megnyitni ebben az esztendőben: ez is a lakosság kívánalmainak megfelelően történik. A többi kereskedel­mi vállalatok is új üzleteket létesítenek — elsősorban a külvárosokban, — ugyanak­kor a régi boltokat korszerű­sítik. Helyes lenne a külvá­rosi árudák kirakatait is megfelelően rendezni és tisz­taságukra nagyóbb gondot fordítani. A párt segítségével a hibák állandó feltárásával, becsületes munkával váro­sunk kereskedelmi élete to­vább fejlődik, Szeged lakos­ságának megelégedésére. RÓZSA LÁSZLÓ a BM Kereskedelmi Felügyelőség vezetője Az Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága nagyszerű munkával készül felszabadításaik éviordulójára Az alsóvárosi Üj Élet Ter­melőszövetkezet tagjai is mél­tóan ki akarják venni a ré­szüket az április 4-re való készülődésből. A tsz vezető­sége közösen a tagsággal /el­határozta, hogy felszabadu­lásunk 11. évfordulójának tiszteletére — a többi közölt — a következő feladatokat végzik el: A tavaszi munkák zavar­talan megkezdése érdekében a gazdasági felszereléseket március 20-ig teljesen kija­vítják, s azokat a munka­csapatok között kiosztják. A tavaszi vetőmagokat jóval a vetés kezdete előtt kitisztít­ják, s a csíráztatási próbá­kat elvégzik. .4 növény termeiéti brigád vállalása öt katasztrális hold földet mák alé letrágyázzák, a ta­lajt vetésihez előkészítik és március 30-ra a vetéssel is végeznek, öt hold cukorrépa és öt hold takarmányrépa földjüket szintén letrágyáz­zák, szántják és március 30-ra elvetik a répát. Nyolc hold burgonyavciiásüket áp­rilis 4-re befejezik, a jó ta­lajműveléssel ós a vetőmag gondos kiválasztásával bur­gonyatemaésüket a tavalyi­hoz viszonyítva két mázsá­val emelik. Száznegyven hold őszi búza vetésüket a termésátlag emelése érdeké­ben holdanként 50 kilo­gramm pétisóval fej trágyáz­zák, s vállalják, hogy már­cius 28-ra ezzel a munkával is készen lesznek. Harminc­négy holdas fűszerpaprika termőterületükre a paiprifea­magot időben előkészítik és előcsíráztatva április 10-re elvetik. Április 21-re 92 hol­don befejezik a kukoricave­tést, s ebből 50 katasztrális holdat négyzetesen vet­nek be. 4% állattenyésztők felajánlása Sertésállományukat terven felül tíz százalékkal növelik. Tovább javítják szarvasmar­ha-állományuk takaxmányel­látását. Biztosítják a fejési átlag 7.3 literről 8.1 literre való emelkedését. A tsz tagjai az építkezés vonalán vállaják, hogy má­jus l-ig teljesen felépítenek egy 30 férőhelyes modem sertésfiadztatót. Vállalják, hogy beadási kötelezettségei­ket erre az évre soványba­romflból 100, tojásból 50, tej­ből 35 százalékig teljesítik április 4-ig. 4 kertészek elhatározása Az elhúzódó tél ellenére vállalják a kertészek, hogy területükön sürgősen befeje­zik a trágyázást. A káposzta­félék földjeit április 4-ig fel­szántják, a simítózást és a barázdahúzást szintén ápri­lis 4-re befejezik. Április 4-ig két hold korai burgo­nyát veinek és telepítenek fél hold tormát is. Egy hol­don kísérletképpen öntözéses fűszerpaprikát termelnek. A tsz tagságának állandó gyarapodása érdekében a munkacsapatok vállalják, hogy április 4-ig valameny­nyien egy-egy új tagot szer­veznek a szövetkezetbe. Dói sikerüli" a cigánybál Szerdán ette rendezte meg a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, a hagyomá­nyos szegedi cigány-bálat. A Hungária termeit teljesen megtöltötték a szegedi dol­gozók és igen jól szórakoz­tak. Nyolc estélyiruhás ci­gánylány párjával nyitotta meg a táncot; Konstantin Pista húzta az első csár­dást. A szegedi Nemzeti Szín­ház művészei, Berdál Va­léria és Szabady István nagy sikert arattak ének­számaikkal, — Kovács Já­nos paródiával szórakoztat­ta a bál közönségét. D. Junker Klára és Szegedi Ábrahám Antal magyar­nóta énekes dalszámait vas­tapssal jutalmazták. Nagy népszerűségnek örvendett az öreg Bakró bácsi, — Szeged legidősebb cigány­prímásának jellépése. Sze­ged több cigányprímása ve­zetésével húzta a zenekar a talpalávalót, — a tánczenét a Zádori-zenekar szolgáltat­ta. A jólsikeriilt cigány-bál tombolasorsolással és csár­dásversennyel ért véget. Ujabb 65 belépővel erősödött a baklói Felszabadulás Termelőszövetkeze Az utóbbi időben 65 egyéni gazda és családtag írta alá a Felszabadulás Tsz-ben a be­lépési nyilatkozatot. A közös iöldterület pedig 75 kataszt­rális hold és 1200 négyszögöl­lel gyarapodott. A szövetke­zetben hétfőn tartják a szo­kásos havi közgyűlést. Ezen a közgyűlésen 24 parasztcsa­lád felvételi kérelmét tár­gyalják meg. Az új belépők között sokan vannak olyan szorgalmas, derék egyéni gaz­dák, mint Kovács Albert, aki 6 és fél, vagy mint Herold Lajos, aki közel 6 hold, vagy mint Szabó János, aki 4 hold földet visz a közösbe. — A MAGYAR ELEKTRO­TECHNIKAI EGYESÜLET szegedi csoportja ima délután 5 órai kezdettel a magyar— szovjet barátsági hónap ke­retében előadást rendez a METESZ központi (Horváth Mihály u. 3) helyiségében. Az előadás tárgya: A villamos-' áram hatása az emberi szer­vezetre a legújabb szovjet— magyar tudományos kutatá­sok nyomán. Előadó: Hei­mann Pál főmérnök. jCevctezaíftk U^áU Koszó István fiatal levele­zőnk az Állami Zeneiskolá­ból beszámolt levelében arról, hogy jól sikerült Bartók­hangversenyt rendeztek a Ze­neszakisikola nagytermében. Csendes Pálné Tápéról meg­írta: Ö maga adta át Terhes Istvánnénak az el*rúlt napok­ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiutalt 1000 fo­rintos anyasági jutalmat. Ka­tona Lajos a MÁV Vasanyag­javító VálUalat dolgozóinak eredményes patronálásáról írt: igen sokban segíti k a Ba­tidai és az Öföldeáki Gépállo­más munkáját. Török György Tápéról küldött levelet amelyben panaszkodott arra. hogy Tápén nem fordítanak elég gondot a gyalogjárdák rendbentartására. Kovács Ist­vénné a Tábor utcai (hentes­üzlet pontatlan mérését kö­zölte levelében: 1 kilogramm húsban negyven deka csont volt. Nagy Ferenc levelezőnk kifogást emelt az ellen, hogy a kiskundorozsmai 1. számú boltban a púit alól árulják a kenyeret. Kitűnően sikerült kézimunka-kiállításról írt R. Molcsán Olya Mórahalmáról. Bényi Mihály Jósika utca 13 szám alatti lakos levelében a KIK 10-es számú házkezelő­jének rossz magatartására pa­naszkodik. A szegedi Közle­kedési Vállalat téli munkájá­ról számolt be Vida György levelezőnk. Levél érkezett a szegedi cukrásztanulók verse­nyéről is. Molnér Erik előadása Szegeden > A szegedi Juhász Gyula Szabadegyetem filozófiai fa­kultásán a Dugonics téri egyetem aulájában március 21-én, szerdán este 7 órakor Molnár Erik akadémikus, igazságügyi miniszter, az MDP Központi Vezetőségé­nek tagja tart előadást a marxista filozófia kialakulá­sáról az előadáson a szabad­egyetem rendszeres hallgatóin kívül az érdeklődők is részt­vehetnek. — A KOREAI ÉS MA­GYAR FIATALOK baráti ta­lálkozóját rendezi meg ma délután 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon ve­zetősége a magyar—szovjet barátsági hónap ünnepi prog­ramja keretében. Baktay Ervin Indiáról tar­előadást Szegeden A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat rendezésében 17­én, szombaton esle 6 órakor a Dugonics téri egyetem aulá­jában India képzőművészeté­ről tart előadást Baktay Er­vin, a közismert kutató. Bak­tay Ervin előadása nagy ér­deklődésre tart számot, nem­csak azért, mert az előadó saját élményei alapján beszél India képzőművészetéről, s mert előadását képek — töb­bek között saját eredeti felvé­telei — vetítésével illusztrál­ja, hanem főként azért, mert Eulganyin és Hruscsov láto­gatása óta — mint a világon mindenütt — nálunk is rend­kívül nagy érdeklődés mutat­kozik ez iránt az ázsiai or­szág iránt, Nem heverhet a fiók mélyén egyetlen újítás sem! Látogató• az újításokat kivitelező részlegnél olyan újításoknak a tervraj­zait, melyeket az újító nem tud papírra vetni, de az újí­tás jelentősen növelné a terv teljesítését, megkönnyítené a fizikai munkát, a vállalat rajzolói elkészítik. Ezzel is segíteni akarják a Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói a Központi Vezetőség múlt év novemberi, a technika fej­lesztéséről szóló határozatá­nak megvalósítását. Az eredmények azt mu­tatják: jó és helyes kezde­ményezés volt az újításokat kivitelező részleget létre­hozni. A részleg munkásai­nak jó munkája nem egy munkaterületen érezteti már hatását. Csupán arra szeret­nénk a figyelmet felhívni, hogy a részleg dolgozói még töb­bet tudnának segíteni az üzemek fejlesztésében, ha az egyes műszaki vezetők, újítási felelősök jobban segítenék őket. Az a teendő, hogy ahol nem tudják «házilag- elkészíteni az egyes újításokat, küldjék el a Szegedi Vas- és Fém­ipari Vállalathoz, hogy mi­nél előbb a gyakorlatban hasznosítsák a jó ötlet éket és ne legyen egyetlen üzem­ben sem a fiók mélyére zár­va az életre való újítás. Svemyik elvtárs az SZKP XX. kongresszusán felszóla­lásában elmondta: «A ter­melésben élenjáró dolgozók, az újítók, a munkaverseny hatalmas mozgató erejévé váltak, számuk napról napra növekszik. Újítónak lenni annyi, mint tökéletesen is­merni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új techni­kát, felhasználni az élen­járó tudomány eredményét... Az újító kezdeményezés nagy segítséget nyújt ahhoz, hc»y a gyáraik, üzemrészek és mű­helyek teljesítsék, sőt túltel­jesítsék terveiket. De az újítás értéke és jelen­tősége olyan mértékben növekszik, amilyen mér­tékben az újítók módsze­rel a munkástömegek köz­kincsévé válnak-. Nézzük meg, hogyan való­sul ez meg Szegeden? A Szegedi Vas- és Fém­ipari Vállalat alig két hó­napja hozta létre az újítá­sokat kivitelező részleget, ahol az üzemekben tervezett újításokat készítik el. Vizs­gálj uk. meg, hogy e rövid idő alatt milyen újításokat készítettek? A Szegedi Cipőipari KSZ­nek talpbőrvágó körkést, az ÁUámi Szabóságnak szabász asztallábat és egy hosszmé­ret. hajtogatót, a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnak 50 varrógép sor­vezetőt, a Szegedi Hangszer­készítő Vállalatnak egy da­rab körfűrész tengelyt. A Szegedi Ruhagyárnak egy elektromos gőzvasaló elké­szítését vállalták. Ezt most készítik el. A vállalat vezetőinek, dol­gozóinak az a véleményük, hogy a rájuk bízott újításo­kat minden esetben meg tudják csinálni határidőre. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig egyetlen esetben sem kaptak reklamációt, sőt az eddiginél többet is el tudnának végezni, ha kap­nának. S itt nem szabad egyszerűen szó nélkül el­menni. Régebben is, de szinte mindennap hali az ember ilyen kijelentést újítási fele­lősök, műszaki vezetők szá­jából: — Újításokkal nem lenne itt baj, de nincs aki megcsi­nálja. Nos, hogy legyen, aki meg­csinálja, a Szegedi Vas- és Fémipari Vállalatnál létre­hozták az újításokat kivite­lező részleget. A vállalat ve­zetői most még többet tesz­nek, megígérik, hogy az Ase Árvízvédelmi Kormány biztosság jelentése A február utolsó napjaibari nyugatról megindult gyors felmelegedés a Duna Bécs— pozsonyi szakaszán erőteljes ! jégzajlást indított meg. A jég­| raj!ás következtében tor'«­! szok keletkeztek, először Po­zsony alatt, majd Rajkánál. C:kolaszigetnél, Ercsinél, Du* naföldvárnól, és Fájsz alatt. Az utóbbi kivételével a jég­tcrlaszokat műszaki beavat­kozással sikerült megbontam, de a Fájsz alatti torlasz, amely mintegy 70 kilométe­| res, többé-kevésbé összefüg­; tő jégmezőre támaszkodik, i még ma is áll. A helyzete: súlyosbította, hogy idő-* őzben jelentős csapadék hullott a Duna bajor és osztrák vízgyűjtő területén, « cz ké 1 egymást követő árhullámot idézett elő. Az árhullámok a magyar szakaszon összegeződtek s így a torlaszok olyan víztömege­ket duzzasztottak fel, amely­nek levonulása jégmentesen is komoly árvízveszélyt jelen­tett volna. Az árhullámok és a torlaszok miatt a vízállás több szakaszon a legrégibb feljegyzésekből Ismert árvíz­szintet is jelentősen megha­ladta. A vízügyi hatóságok az ol­vadás megindulásának első hírére megtették az árvízve­szély elhárítására szükséges intézkedéseket. A vízügyi szervek és a ta­nácsok felhívására a lakos­ság azonnal bekapcst lódott az árvízvédelmi munkába. Példamutató hősiességgel és önfeláldozással siettek a la­kosság segítségére honvéde­ink, belügyi szerveink, a pá­lyamunkások, a közlekedés és az építőipar dolgozói. A Minisztertanács a pusztí­tó erejű jeges árvíz elhárítá­sához hatalmas méretű anya­gi erőt mozgósított és bocsá­tott a védekező szervek ren­delkezésére. A védekezők hatalmas se­regének önfeláldozó munká­ja, a Minisztertanács által az áivízvédelem rendelkezésére bocsátott nagymennyiséé, i földmunkagép, szállítóeszköz bevetése és a védekezési anyagok tömeges felhasználá­sa lehetővé tette, hogy a ma­gyar Duna 420 km hosszú szakaszán 350 kilométeren a jeges árvíz betörését sikerült megakadályozni és az árvíz pusztításától nagy területeket megmenteni. A védekezéshez felvonulta­tott hatalmas erő, az ember­feletti küzdelem, a nagy­számban alkalmazott gépek és a rengeteg anyag felhasz­nálása ellenére a minden ed­digit felülmúló jeges árviz a Duna legalsó szakaszán az át­ázott gátakat több helyen, balparton Baja alatt és felett, a jobbparton pedig Bogyiszló térségében — átszakította. A gátszakadások következ­tében 3 község, valamint 19 község mélyebben fekvő ré­szei, Baja térségében és Mm hács-szigeten tanyacsoportok kerültek víz alá. Az elöntött terület mintegy 120.000—< 130.000 katasztrális holdra te­hető. Mohács területére a vé­delmi erőfeszítések követ­keztében az árvíz nem tudott betörni, Baja és Szekszárd városokban pe­dig csak a mélyfekvésfi ré­szek kerültek kisebb viz­elboritás alá. S a vlz továbbterjedését sike­rült meggátolni. A mentési munkálatokat megnehezítette, hogy a veszé­lyeztetett területeken a kiürí­tési rendeletnek a lakosság egy része — különösen Mo­hács-szigeten — nem tett ele­get. Ugyanitt a védekezési munkálatokban végsőkig ki­tartó honvédek egyes csoport­jai a jeges árral körülvett gátszakaszon rekedtek. A mentési munkálatokra minden műszaki erót, roham­csónakot, kétéltű járműve­ket, repülőgépeket, stb. be­vetettek. A honvédségi és a belügyi szerveken kívül szov­jet műszaki alakulatok támo­gatják a mentés nehéz mun­káját. Azokon a helyeken, ahol az árhullám már levonult, és a veszély megszűnt, így Bölcs­ke és Madocsa térségében, to­vábbá Csepel-szigeten és kör­nyékén, a közegészségügyi intézkedések megtétele után megkezdődött a lakosság visz­szaköltöztetése,

Next

/
Oldalképek
Tartalom