Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

CsfltSrtlSk, 1959. március IS< Rákosi elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Folytatás az első oldalról.) u 1 gjj loi c szóló elméletet, s lerakta an- g^ keB J.Ezz?1 kapcsolatban az ed- Vezetőség, hogy a magyar dol- Ezt a megállapítást Lenin még nemzetközi kérdés is. Az öt kon- zott marxista-leninista mtmkás dtganél élesebben és világú- K^o nep, a mugyar koinmunis- a Nagy Októberi Szocialista For- tineas legtöbb országában meg- jának eredményeképpen előbb aláhuznunk a to- mmt a múltban, ügy a jö- radalom előtt tette, s a történél- vannak a népfront reális lehető- vagy utóbb, de létre fog jönni i St Té\reh^zt téSae^2iaaüsta f<?rrad1almi éPitó sze" VÖbenA6? kbjldlk ^et.bogy mi tapasztalatok teljesen igazol- ségei, elsősorban a béke megvé- munkásegység, vagy a népfront; ZJZZZ f^1- a kollektív munka ^ W^jek » heke nagy ügyét, ták e tételét. Ma a társadalom dése érdekében, a demokrácia és Az a tény, hogy a XX, tooracte.omnac elmeletét. len tőségét. "A párt által ve- Éberen iogunk órködm, 8 szo- sz0CiaUsta alapon való álalakí- szabadságjogok megvédésének kongresszuson felmerült a Az o vezetésével s annak zetett és a marxista elmé- ros pgyseg.en a világ minden tás4naU a szovjct formán k.'vül kérdésében. A tőkésországok szocializmusba való átmen f EE toJtá Í í?Uegy,VCraett néP - b<Jkeszerclo erőivel harcolunk, van a népi demokratikus békés kommunista és munkáspártjai, net polgárháború nélküli, lyet ó alkotott meg, győzött mondotta a kongresszusi be- b°gy megh.usuljanak az impe- {orraája is> am,.lyet Magyaror- amelyek maguk mögött tudják a parlamenti úton történő előszór a vi tagon a szoc.a- számoló - nagy és meg- "utalok háborús tervei. Minél gzá Lengyelország, Románia, több mint kilencszázmilliós szo- megvalósulása, egyesekben T-S: 1 rZrGj „ ..atatlanr,ero: 02 U-Í élet- "j0!^ z ')artauk kapcsolatai Bulgária) Csehszlovákia, Albá- cialista tábor vonzó erejét és azt a benyomást keltheti, diktatúra. Lenm dolgdzta ki alkotója". Ez magyarázza a dolgozo néppel, minéi egysé- nia és más or3zágok a konlcrét tekintélyét, most hasonlithatatla- hogy talán mégis igazuk volt t^ft 1 ASZ°al!L P Zt'i B Pártunkat az tr,rténeImi) társadalmi és gazda- nul nagyobb nyomatékkal, s a azoknak a szociáldemokraterveit, s a tervgazdálkodás, mult két * f**®1 ^sz orszag annál nagyobb törvé'nye;knek és sajátossá- siker jobb kilátásaival vethetik táknak, akik azt hirdették, a villamosítás, a szocialista ZS£ fmSk Shfteré ÍESSS^ gaiknak megfelelően teremtettek fel a munkásegység-front és a hogy a szocializmusba íorraiparosítás, sőt a kollektivizá- ban a faTter^ eröit Egyten Afa >UK t* t > meg és alkalmazták. Sok sajátos népfront kérdéseit szerte a vilá- dalom nélkül, apró reformok lás lényegét is ő határozta válasz te azoknak akik tűibe- A °emzelkó" küzdőtéren be- vonAssai gazdagltja a szocialista gon. Bizonyos, hogy egy soror- együttes eredményeképpen is , vat^z is azotcnaK, aklk tulbe- következett változások folytán éplt6st a *Kínnf Népköztársaság, szagban a kommunisták szívós, el lehet jutni, Erról szó meg. ö rakta le mind e kérdésben az alapot. Mindaz, amit véghez vitt, megfelelt csülik az egyes személyek z• , , , • , - opus-ai a ..„..„-.,-,-e, « » — szerepét a történelemben • tó.vla*ok ,•nyEiiak meg az or- amely a forradalom győzelme a helyi viszonyokra jól alkalma- sincs! * S/.illTtikltílK Áfi Tinmrrntilb r, ,.lr — szagoknak és nemzeteknek , ^ .... A kongresszus menete meg- szocializmusba való átmenete t<* után békésen> fokozatosan alaa történelem ab- mulatta- hoSy » pártélet le- kintetében is, kltja át a magánipart és keress jöktív fejlődésének és ez jut- ^cE^E^iEíí^^1^® Ennek az átmenetnek most kedelmet a szocialista gazdaság tatta őt ilyen kimagasló sz^ fokost a dol-" Uem,lM °kvctleniU P01^" részévé. A Jugoszláv Szövetségi . YV . _ rephez. Lenin alkotta meg a iS háborúval járnia. Már Lenin rá- v. , - . , A XX. kongres .... . ' " d gozókhoz fűződő kapcsolatok • , Népköztársaság, amely a szocia- eaváItalán forradalmi proletár part nor- „0i.mi.„, „ pArt mutatott arra, hogy az egyes .. 1 . J rozatai egyaitaian A kommunisták politikája kezdettől fogva helyes volt proletár párt normáit. Ö dolgozta ki a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat, a demokratikus centralizmus elvét, ezeket az erősödését, valamint a tömegbefolyásának lentik azt, hogy növeke- nemzetck «em teljesen egyfor- ,izmust építi, ezt ugyancsak a dését eredményezte " mán foSnak » szocializmushoz maga sajátszerű formái közt ^ íl,Jcíí!^bs!égeto Azok a hatalmaT "sikerek, elérru' teszi meg, A ^ociali^mus és a demokrácia tábora egész tevékenysége és a komXX. kongresszus haté- szág okvetlenül a nehézipar nem je- valamennyi ágát fejlessze, elmosód- mint ahogy a Szovjetunió kénytelen volt ez tqmirü akelveket mr a te példomuta- S.TSltil^to világszerte mérhetetlenül megnövekedett ™sta párt fon-adalmi po* tóan betartotta és másokkal a gazdasági és kulturális épí- liti'kaja koaott. is betartatta. Mirut mondottam, az demokratizmus, reformiz- kor, amikor a kapitalista mus, a szociáldemokraták környezetben hosszú ideig az egyetlen szocialista ország volt. Ezt nálunk egyesek úgy értelmezik, hogy nirto "" M a tés terén az elmúlt 3 év fo- Na^on valószínű, hogy a kellett megmagyaráznunk a dol* « hirdetünk, a szó- szükség többé a nehézipar utol- lyamán elért, döntően arra szocializmusba való átmenet for- gozóknak, hogy már „átléptük a ^tolizmus békés, polgárhá- t^súta• s nem-volt heuuw- 7 . , . „a; „Ai. u, ,, „ , • ... . .. ... . Knm „ólllfiiti nlin n íclen Íves Dartunk KozDonti VesóTé? évtized * 'fö'ly amúiT *cL ^ jS^ÍSL.^ léptük Vhatart, » Sete gozókhoz fűződő egészséges nak a mai'történelmi helyzetben, a szocializmus építéséhez fog- - „ , , , .. , ,, . , rult elmosódott Lerinnck a viszony elmél.vülése mérhetet- amikor . formák megvalósuló- tünk. Természetes, hogy ez álderrwkrata békés belenő- határozata mtíy Stí^SSL1^STfelJ! lenül megnövelte a párt harc- sának nem kell minden körül- az átmenet békés tormája elle- véf- hanfm forradalma ut és dah elhajlókká SKKtóeta készségét. mények között, okvetlenül pol- nére is, tartalmában torradalom a kap.talizmusbol a szoc.a- követelte a SZOCL érdemei a lenini elvekkel Az ideolóSlal munka kérdé- gárbáborúval járma. A mai tör- volt, s hogy az igy létrejött álelleintétos em-é ni twrts seivel kapcsolatban is azt kö- tónelmi helyzetben, amikor a lam a proletárdiktatúra állama. . . ., személyi S Skezté- ^ a beszámoló, hogy Le- reocializmus és a demokrácia A XX. kongresszus rámutatott f . ntn tanítasainak megfelelően tábora világszerte mérhetetlenül arra, hogy sok bajnak az a gyöt telt- nogy a „„ „1 r » í i — 1 1 .. , „< _ _ * D J arol /v ú f-r-v->z homályosult, háttérbe szoben E." nomesalc a Szovlet- ""'i^snijituc ineeieieioen v«i>ora vuagszene merneteuenui arra, hogy sok bajnak az a gyö- " szociaUzmusba 5ftS ^SrtSt to- £2em EZ Clmélet vezérfonal legyen megnövekedett és napról napra kere hogy a munkásosztály val0 S ? szocializmust építő gyakor- bebizonyítja hatalmas belső ere- számos orTzágban hosszú évek f f átmenetnek élgokban, köztük nálun^^te. g SÍTküS ^ T* ^r^ ^ megosztod és különböző csa- Sm te™eléS Most gondoskodni kell réla, ző kSrokb^fa « kapitalizmus patai nem egységfrontban küz- ^áltTtóteé^^mi vagy hogy 1-m.in szerepét minden ISzakoltDan a marxlz- pedlg j6vaI gyengébb lett. nem denek, nwi csak a reakció erői* Próbálja kéhsegbevanni. vagy S, éré^S^tSS míteU^oldala tcertü^előtérbe3 f^v ^Lt'v ^ ^ * sL^a löen kihangsúlyozzuk és Ma .ZtS, Sé. éP^sének polgárháborúval jár, Most kilátás nyílik a helyzet _a Marx, Engels mellett elfog- n^gatóS'SaTÍS^" ^ - - Megváltoztatására. Az élet sok láthassa azt a helyet, ame- rét gazdasági kérdések meg. lyet zseniális műveivel, for- oldása kerül előtérbe: erre radalmi alkotásaival méltán kell most megérdemel, ni A mai körülmények között olyan kérdést tűzött napirendre, több kapitalista országban meg* amelyek nemcsak megkövetelik lyes pártunk Központi Vezetőségének tavaly márciusi a jobbol* szemben szocialista ipar, lizmiisba való ilyen átmenet benne külön a nehézipar fejformája proletárdiktatúra, lesztését. Ez az álláspont téves. Á szocialista tábor államai közti együttműködés eredményeképpen megindult a komoly kooperációja. Ez annyit jelent, hogy ha például Lengyelországrevtaeami. ^ su™- ^ lényegesen jobbak gaz. reforrmsta szocialisták daságoJb^k a LénteWlés feltételei, mint nálunk, akkor mi szívesen hozzájárulunk az ottani szénlelő heéppen revideálni. A különbreformista és a komimunteták között abban áll, hogy a reformistáik kisebb-nagyobb refor„ « hanffciílv-f van a reíilis 'ehetősége annak, valamennyi munkáspárt közele- mokkái megkísérlik lawese- lyek feltárásához OTIlan a fo hangsúlyt ten- hogy a munkásosztáIy maga kö- dését és együttműködését, ha- fetm ^ ^ 11 P I fedezzük szénszükségletünk \ különböző társadalmi rendszerű államoknak békét* cgjmán mellett élése régi lenini elr ré tömörítse a nép nagy többsé- nem reális lehetőségeket is tegét, s fgy biztosítsa a legfonto- remtenek az együttműködéshez. lizmus kinövéseinek" neveznek, de magát a kapitalizegy részét. De ugyanakkor a márciusi határozatoknak magsabb termelési eszközök néptu- A legfontosabb"Úycn kérdés a ÍZ1"51 ncf\ tarják likvidáln). felelóen továbbfejlesztjük ga lnidnnbn kerülésé, béke^megvédése, az újabb bábo- ^^^ ^ állaimbain, köztük olyan fontos kapitalista országban, lajdonba kerülését. Annak a munkásosztálynak, rú megelőzése. ^ ^^ ,„„„,.„ mely a kommunista párt veze* Ha a munkásosztály egységes, ^X'nelíaT a szociáldeA Szovjetunió Kommunista kés egymás mellett élésének tésévcl maga mögé tudja tőmö- szervezett erőként lép fel, ha szi- mokra^ak ismételten többPártja XX. kongresszusa a ügyét kell elősegíteni és védeni, ríteni a dolgozó parasztságot, az lárd akaratot tanúsít, nem lesz . _ intottak a narlament- mi:niumtei mai nemzetközi fejlődés né- Ez a magatartásunk perszenem értelmiséget, az összes hazafias háború. ftáCrvnne-l- ollonére a kaDi termelést. hány elvi kérdi sét is tisztáz- jelentheti azt, hogy gyengitjük erőket, megvan a lehetősége ar ^en, ennei^ em e P ját nehéziparunkat Is, főleg azokat az ágakat, amelyek növelésére hazánkban jók az előfeltételek, például az aluminiumtermelést, a kőolajmiközben tovább emeljük a hazai szén és vasNapjainkban sok szociáldemó- nvuoodtan metrma —*— la. olyan kérdiiseket. mint a J, harcot a burzsoá" idralógia'cl- ra is.'hogf a parlamentben szi- krala tevékenyen harcol a há- j.'ad, S " érc termelését is. két rendszer b les egymás jen) vagy ellianyagoljuk bonvé- lárd többséget szerezzen, a par- borús veszély és a militarizmus mellett élése, a háború elhá- delmünket lamentet a burzsoá demokrácia ellen, a szocializmushoz való kö- Most. hoSy » szoctalde* rtiásának lehet,.sege korunk- vn. M ^ szervéből a népakarat eszközévé zelcdésért, a munkásmozgalom makraiakkal való egység- seEIlseeeve. a nenezlDar Iének formái s amelyek a ma- '"""égnek, ">cly két véres világ- k«t « feltételeket, amelyek bizto- ezeket a szociáldemokratákat - erősen tu «at xuuigbuiyoz, . Itt tehát arróil van szó, hogy a szocialista kooperáció segítségével a nehézipar erősen ki kell gViff" dolgozók é'letérdekeit"te háborút átélt, át keUto élnie még fjf « gyökeres szodális itala* mondotta a kongresszusi beszá- ^^iáW^közvetlenül érintik. egy harmadikat? ku ás megvalósítását móló - es készek vagyunk mumsUknak a ^zociatue 'lérmészetesen azokban az or- mindent megtenni erőfeszité- moKxatuKlKai szcmDen a aonKülönböző társadalmi rend- '*cnin tétele szerint, amíg im= „^.okban, amelyekben a kapi- scink egvesftésére a nagy ügy- keltésekben, a politikai es szeru államok békés egymás perializmus van, háborúk is van- talizrauJI míg erds amelyekben ért, a békének és a dolgozók ér- taktikai kérdésekben, kisebb legerőteljesebben azokat az ágakat fejlesszük, amelyekre országunkban legmegfelelöbfo^kéreiésekben, á'poíitikafés ^ 82 adottságok. Ilyenek a gépgyártás azon mellett élése régi lenini elv, nak. Ezt a tételt akkor dolgozta hatalmas Uafonai é'3 rendöri ap- deliéinek megvédéséért vívott hibáktól eltekintve, minden ágai amelyeknek hazánkban nem pedig taktikai, konjuk- ki, amikor az imperializmus n ..„„„i rpndrlk„7Ík . '„. har(.ban« 9 vonalon igazuk volt régi tradíciói vannak ésmegturális elgondolás. A szovjethatalom első évei parátussal rendelkezik, s a re- harcban' mindent átfogó világrendszer k;ó még crÖ3 ellenállást fejt Kz az álláspont csakúgy, mint - m ... , volt, és a háborúkban nem ér- k; „„ b szociaUzmusba való a Központi Bizottság áltál fel- helyes volt attól a naptol rendelíkezesre, a -J..1 . l.i.l ... ' _ _ . . _ _ _ . ,lrnr>HTT/v ínnilrrti* 1 A kommunistáik politikája felelő szakkáderek éta szakadatlanul küzd n békés ',('kclt ,arsadalml " politika. itmenet kemény osztályharc, vetett többi új elvi kérdés a egymás mellett élésért Ez volt cr;,k Wcneuk- szervezetlenek vol- torradalmi hnre éie3 forraúi kö- marxizibus-leninizmus alknlkezdettől fogva a szovjet külpo- ,nk éf rz,'rt DCIU kenyszerftiiet- zeprUo tör(6mk. mazását, a marxizmus-leninizbtil.a.alapja. Ha arról beszélünk, .tek imperialistákat a liá- A szociaiizmusba való polgár- mus továbbfejlesztését és a mai bogy a kapitalista és n szocia- ljor"kr<.'1] :;nl° hmondasra. Lzrk- háború nélküU átmenct pildája viszonyokra való alkotó alkal lista rendszer versenyéből a szo- re BZ !lil,kre .n fe"U ,élcl. tcljc" volt 1919-ben a Magyar Tanács- mazását jelenti. A szociáldemocialista rendszer %crül ki győz- 1sp',' bel>"cs volt- Ma "">nban a köztársaság létrejötte is. Tudva- kratakkal való egj'ségfront kertesen, úgy itt nem fegyveres be- ^T'?1 ,(r>'okfCSr,n megváltozott. icv5U,„ „ magyar dolgozók, a dését annak idején Lenin vetette . , , , avatkozással kivívott gv őzelem- Enűnkult és hatalmas erővé vatt yarországi kommunista párt fel és 1921-ben a kommunista vitte győzelemre a murvás rol van sző, hanem arról, bogy " szocializmus világméretű tó- ve/e^évcl Bminden k s internacionálé komoly 'érőfeszi- osztály, a dolgozó nép a G^dasá, i . - UAU„szere,5 erőknek .„_ ,, . „zu,,.,i ,.„,. (Zc„,r„, ,„,. ,1,. szocializmus ügyét. Ismét- melynek állnak kevésbé anyagigényes géptermelés és a többi. A magyar népgazdaság ilyen adottságainak fokozottabb k'használását most vesszük a szocialista termelési mód dön- Lora> s, a tő fölényben van a kapitalista "emcsak 07 "kolcsi, hanem termelési móddal kezdve, amikor 1918 novemberében, mint politikai párt megjelentek a porondon. Helyes volt a kommunista párt politikája a felszabadu- következetesebben áldéíno- lás után is ^ a szociálde- figyelembe. A szocialista mokrata revizicinizmussal ipar fejlesztésének ezt a szemben ez a helyes politika módját elősegíti az a körülmény, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa, Magyar Népköztag ja a Szovjettársaság is nz agresszió elhárítására. Van "a tvuum.iiiuB CBMUui ' , •,,. , . , ., éppen ezért hatoltak be mind ?<& sok SZU7;m,,lhót 6zámIá,'á ab mokralikus államckikal együtt, hasonló irányban dolgozik és most meggyorsítja a port, mety ugyancsaK M" Tanácsköztársaságot sának óriási a jelentősége és ^ szoinaus^ auyr gcizua- ° ellenzi a háborút öriás. A szocializmusba való polgár- lehetősége. Ennek megfelelően ság. egyuttmukodese :eheto- sz^ al sta országok közötti kapunkat, országok mun- ^ álmcnet máris visszhangja támadt vé tesz., hop ma már nem nr amegoeztas fontos harc, egyetlen lövés nélkül vet- téseket tett megvalósítására, de .. .. ., , .. ntausta .— - , ték kezükbe 1919. március 21- az akkori viszonyok között nem lem ezt erőteljesen ata Keit bon. A ^L^T**^ én a hatalma,. A polgárháború valósult meg. A mi viszonyaink E^^^Stez! m^Lt* ^Í^Lt csak akkor kezdődött, amikor az közt a kérdés újra való felvclé- legteiseöt) zavar is Kie.eutez „„ ..,.,„. , , , , imperialisták megtámadták a sének és gyakorlati megvalósítá- hessen. mélyebben n tőkés országok dol- Umcsóport^Mely jipancsak ak- Mag>.ar Tanácsköztársaságot sának óriási a jelentősége - A szocialista tábor gazda gozóinak tudatába, amint a Szov- ,at> jetunióban és a népi demokrati- Pr." a , , , „ —— —rt ... , _ , „ kus országokban millió és millió k"smozgnhna, valamint az egesz Magyar Népköztársaság létre- A munkásegység kérdésének na- SZukseges, hogy minden orember tudatába behatoltak „hisz- vllagot u,f°só békemozgalom. jüt|c Náiunk a Szovjetunió pirendre tűzése azonnal megszük — mondotta n beszámoló "yen köiiilményck között to- fc]szabadftó harcának eredmé- növelte a töltés országokban mű- Fe!atIí)L'lÍn!í HZ S/KP XX. íiOn«r('sS7H«áttak —, bogy a földkerekség minden vábbra is érvényes az a lenini nycképpen előállott helyzetben ködő kommunista pártok von- lialár<>7Ilt21 V ll lia|;<'*()lait)íin dolgozó embere — miután meg- tétel, liogy mivel van iinpcria- lehetővé vált, liogy a magyar zóerejét, s komoly visszhangra győződött a kommunizmus elő- lizmus, megvan a háború kelet- kommunistáit fokozatosan meg- talált a szociáldemokrata pár- A XX. kongresszus munká- Kommunista Pártja XX nyciml — előbb vagy utóbb a kezésének gazdasági alapja. nyerték célkitűzéseik számára a tok tömegei között Olaszország- ját óriási figyelemmel kísér- k . ícsszusa határozatait szocialista társadalom felépítésé- Be a háború többé nem vég- munkásosztály túlnyomó többsé- ban, Franciaországban, de szerte te nemcsak a szovjet nép,'de tn-nden részletében tanulmáért vívott harc ÍJ íjára lép". zcts7orűcn elkerülhetetlen Ma gét, szoros szövetséget hoztak a világon. A norvég, a dán, a szerte a világon a dolgozók nyozzuk, ismertessük és ta. ú|rpjKfi,,k a,ok n hatalmas léire a dolgozó parasztsággal, a francia szociáldemokraták veze- százmilliói is. Ez vonatkozik nulságait minél gyorsabban A békés egymás mellett élés '"trcjottcK azox a ^ o,dalára von].k „ ha]ad6 tfli rg>.mAs után I6togatnak el a hazánkra te. Az elvtársak sa- es minél alaposabban alkalelve mind általánosa d, nemzet- tann.taimi t p , ^^ & czpkre az erSkre Szovjetunióba, s utazásuk két- ját tapasztalatukból állapít- teázzuk a saját vtezonyainkköz. elismeressel találkozik, mert "" altada >ozna,jaK az fokozatosan tértok ségkfvül előmozdítja azoknak a hatják meg, milyen érdeklő- ra_ valójában csak két út van, vagy tó.k.11 a 1babmuk^mnh « ^ocializmus építésére. Ez kolosszális lehetőségeknek a déssel kísértők a magyar dol- Túlzás nélkül el lehet monn békés egymás nu-llctt éles, ^sszaverhftik az^ eZZo- nz átmenet olyan simán történt, megvalósítását, amelyek a mun- Eozók a kongresszus, beszá- dant, hogy a XX kongresszus vagy a tört, i.elcmle -pusztítóbb ^hogv a „fordulat éve" után úgy kásegység létrejöttében rejlenek, mol[«t. a ^are^ik tac^ter- SgíeSö0^" n.unkáját, menyire helyesel- tozásókkal nem lehet a mi viA leatöbb országban megvannak lék és egyetértettek vele, szonyainl.ra alkalmazni. mennyi erőt, önbizalmat, lel- A XX.'kongresszus munkáa népí'ront reális lehetőségei kesedést merítettek belőle. El ján vörös fonalként húzódott lehet mondani, hogy hosszú végig a dolgozókról való gonAmit a Szovjetunió Kommu- állapításai nemcsak a munkás- esztendők óta nem volt olyan doskodás és az életszínvonal Világos, hogy a népek érdekei- dor terveiket, nck és követeléseinek a békés „Ehhez arra van szükség együttélés felel meg. mondotta a beszámoló, — liogy Ez felel meg a magyar dnlgo- mindenki, aki ellenzi a háborút, zó nép, n Magyar Népköztársa- »«*>-«> éber és álljon készen, ság érdekeinek is. Ez a lenini elv egységfrontban lépjen vezette szabadulás tunk"'és kormányunk mindenütt nrm 'csz "i háború." hatásaiban rendkívül jelentős ez nemcsak szovjet kérdés, ha- resszus. A jelen lesz, ahol az államok bé* Azt hiszem, tisztelt Központi lépés előre. A kongresszus meg- nem a legtöbb országot érintő most, hogy f,.1 mi feladatunk Szovjetunió (Folytatái a 3, oldalon)