Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

oeiMSGYHROSSZBG 2 Kedd, 1956. március 13. Ml történt a külpolitikában ? A bonni kormány továbbra sem haj tan dó hozzájárulni a nyugati csapatok megszállási költségeihez GUY MOLLET francia és Eden angol mi­niszterelnök vasárnap délelőtt Londonban meg­beszélésre fiit össze. Tanácskozásaik során kifej­Initék véleményüket a nemzetközi eseményekről. A kiadott hivatalos jelentés szerint meg­beszélésük széles témakört ölelt fel u keleti tömb államaival fennálló kapcsolatokról, a le­szerelésen cs a közép-keleti kérdéseken át egé­szen Franciaország észak-afrikai nehézségeiig. A felvetődött kérdésekben — a hivatalos jelentés szerint — a kél miniszterelnök „messzemenően egyetértésre jutott". A Times című angol lap a Mollet és Eden között lefolyt megbeszélésekről Írott szerkesztő­ségi cikkébon hangsúlyozza: Angliának meg­• rtétt kell tanúsítania a nyugati politikát érintő franciaországi bírálatok iránt, mivel Francia­ország számos nehézsége „ar. Anglia előtt álló problémákra emlékeztet". AMIG GUY MOLLET és Eden londoni tárgyalásai állítólag a legteljesebb egyetértésben folytak, a United Press nevű amerikai hírügy­nökség -washingtoni tudósítója arról számol be, Fogy a SEATO-tanács pár nappal ezelőtt Karu­c-i-ban, Pakisztán fővárosában tartott üléssza­kán a bárom nyugati külügyminiszter közölt ko­moly véleménykülönbségek támadtak a Közép­Keleten folytatandó politikáról. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter például figyelmeztette Oullest, hogy az arab országok megpróbálják majd rávenni Irakot, lépjen ki ebből a paktum­ból, A paktum fenntartását egyedül csak az leszi lehetővé, ha az Egyesült Államok hivata­losan is csatlakozik a bagdadi szövetséghez. l'incOu francia külügyminiszternek más \oll a véleménye. Szerinte o bagdadi szerződés unalmas a Nyugat ügyének: ez a szerződés okozta az arab államok közötti szakadást is — mondotta. Ezek a nézeteltérések — állapltja meg a United Press — megnehezítik, hogy a nyugati hatalmuk közös közép-keleti politikát dolgozza­8 AZ EGÉSZ VILÁCON óriási felháborodást \ öltött ki az angol kormáuy Makariosz érsek­Fel szemben foganatosított eljárása. A ciprusi görögkeleti egyház fejét, aki — mint ismeretes — Ciprus-sziget Görögországhoz való csatolásá­ért folyó mozgalom vezetője volt, az Indiai­óceán egyik szigetére deportálták. Az angol lapok legtöbbje a megdöbbenés hangján ír Makariosz deportálásáról és elítéli az angol kormány ezen akcióját. Gaitskcll, az .1 ngol Munkáspárt vezére a deportálásról hozott határozatot „ostobaságnak'" nevezte, amely még jobban feléleszti majd a ciprusiak ellenál­lását és megmérgezi az angol—görög kapcso­latokat. Ugyanakkor a konzervatív párt tagjai közül sokan megelégedésüket fejezték ki amiatt, hogy a kormány „erős kézzel" csapott le Maka­rioszra. Knowland szenátor, az Egyesült Államok­beli Republikánus Párt egyik ismert személyi­sége elítélte az angol kormány Makariosz-sza] szemben tanúsított magatartását és kijelentette, liogy ezek az intézkedések „el fogják mérgesí­teni az angol—görög viszonyt és meg fogják zavarni az Eszakatlanti Szövetség országai kö­zötti kapcsolatokat is. Az, hogy a görög kormány hazarendelte londoni nagykövetét, még csak a kezdete az angol—görög viszony megromlásának. Vasár­nap tüntetés zajlott lc Kréta-szigetén az ango­lok ellen. A tömeg csaknem teljesen szétrom­bolta a szigeten lévő angol konzulátus epületét. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL kél hír számithat nagyobb érdeklődésre. Az egyik sze­rint Schaejjer nyugat-német pénzügyminiszter az elmúlt hét végén ismét nemleges álláspontot foglalt el nzzal a nyugati követeléssel szemben, hogy a Német Szövetségi Köztársaság továbbra is fizesse meg a nyugati haderők Nyugat-Né­metországban való állomásozásának költségeit. — „A megszállás ideje elmúlt — mondotta — egyenjogúak vagyunk és a többi nyugati hata­lom nem szavazhat le bennünket". A másik hírből Erich Ollenhauer. a Német Szociáldemokrata Párt elnökének a Bonn mel­letti Bergneustadtban elmondott beszédéről ér­tesülhetünk. Ollenhauer a hír szerint követelte, hogy a bonni kormány folytasson önálló és az Egyesült Államoktól független külpolitikát. — Bonnak — mondotta Ollenhauer — gyakor­latilag nincs saját külpolitikája, hanem beéri azzal, hogy mint az árnyék követi a washing­toni irányvonalat. A német kérdés megoldása szorosan összefügg a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer problémájával. Iía a Nyugat kitart merev atlanti katonai politikája mellett, akkor szükségszerűen igen veszélyes helyzetbe kerül — állapította meg Ollenhauer. Tovább fejlődik a kolhoz-demokrácia Az SZKP XX. kongresszusa határozatában szerepel a kolho­zok közös gazdaságának tovább­fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa most határozatot hozott a kolhozok önállóságának növeléséről, a kolhozlagok anya­gi érdekeltségének fokozásáról. A Szovjetunió kolhozai bebi­zonyították, hogy a mezőgazdaságban a szocia­lizmus építésének és megszi­lárdításának legjobb formái a parasztok önkéntes társulásai: a szövetkezetek. A kolhozrend megszilárdítása szempontjából nagy jelentősége volt, hogy a kolhozparasztok II. kongresszusán elfogadták a me­zőgazdasági artyel minta-alap­szabálvzatál. Ezóta azonban több mint 20 esztendő telt el és eköz­ben a kolhozfalu életében nagy­változások mentek végbe. Jelen­leg a kolhozokban csaknem tel­jesen gépesítettek minden nö­vénytermelési munkát. A legje­lentősebb azonban, liogy megnövekedeti a kolhozpa­rasztok politikai öntudata és a kolhozgazdálkodásban szer­zett jártassága. A kolhozépítés tapasztalatai meg­győzően tanúsítják, hogy a kol­lioztagok személyes szükségletei­nek legteljesebb kielégítése csak­is a kolhoz társadalmi termelésé­nek minden oldalú fejlesztése út­ján valósítható meg. A minta­i alapszabály egyes pontjai azon­ban már gátolták a hatalmas szovjetország minden táján a kolbozparasztokat abban, hogy korlátlanul kihasználják a helyi lehetőségeket és növeljék a me­zőgazdasági termelés szinvona­lat. Az említett határozattal a kolhozépítés a fejlődés ma­gasabb fokára emelkedett. A határozat szerint minden kol­hoz tagsága maga egészítheti ki és maga módosíthatja a he­lyi viszonyoknak megfelelően ' a kolhoz-élet alkotmányának, a mezőgazdasági artyclek alap­szabályának egyes tételeit. Ax akcióegység segítségével parlamenti úton is megvalósítható a győzelem Jaequew Duclos beszámolója az SZKP XX. kongresszusáról m Párizs (TASZSZ). Péntek este Párizsban a zsúfolásig megtelt IVagram-tcremben Jacques Due­los, a párizsi körzet kommunis­láinak gyűlésén ismertette az SZKP XX. kongresszusának ese­ményeit. A különböző országokban a s/ocializmusrn való áttérés for­máiról szólva Jacques Duclos a kommunista és a szocialista pár­tok közötti viszony kérdésével foglalkozott. — Be kell bizonyítanunk a szocialista dolgozóknak — inon* dotla —, liogy akcióegységro van szükség az ország által kívánt politika megvalósításához, és a szocializmus győzelmének előké­szítéséhez. Ast is meg kell magyaráznunk szocialista elvtársainknak, hogy az akcióegység segítségé­vel parlamenti úton is kivív­hatjuk ezt a győzelmet, dc nem szabad úgy képzelni a dolgot, hogy okkor a hatalom gyakorlása a burzsoázia érdeké­ben történnék. A hatalmat fel­keli használni arra, hogy a ter­melőeszközük kapitalista tulaj­donának helyébe a termelőesz­közök szocialista tulajdonát te­gyük. Duclos rámutatott arra; hogy n Francia Kommunista Párt tag­jainak behatóan tanuhnánvozni­ok kell a XX. pártkongresszus anyagait és lankadatlanul har­colniok kel) a burzsoá ideológia ellen. Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a bonni kormány közötti pénzügyi megállapodásokról Honn (MTI). Március 10-én Bonnban a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyez­ményt irt alá Jugoszlávia Nyu­•p.it-.N'éme torsznggal szem ben lennilló pénzügyi követeléseinek rendezéséről. • Is egyezmény értelmében a A rmef Szövetségi Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy kifi­zeti, illetve áruszállításokkal ki­egyenlíti Jugoszláviával szemben fennálló összesen 300 millió már­kás tartozását. Ez a tartozás részbon a háború előtti német adósságokból áll, részben pedig kártérítésből a második világ­háború alatt a hitleri Németor­szágban jugoszláv munkások ál­tal ségzelt rabszolgamunkáért. A megállapodás aláírását liosz­szas és többízben megszakadt tárgyalások előzték meg. A jugoszláv kormány eredeti­leg 400 millió márkát követelt. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya megtagadta ennek az összegnek megfizetését, végülis azonban beleegyezett u kompro­misszumos megoldásba. A most aláirt megállapodás szerint a Német Szövetségi Köztársaság vállalta, hogy 5 év alatt 00 millió márkát fizet Jugoszláviá­nak. A többi 210 millió márkát 90 évre szóló kamatmentes köl­csönként fizeti vissza Nyugat­Németország. Magyar—lengyel árucsereforgalmi és fizetési megállapodás \ Mngynr Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság 1950. ési árucscrcíorgalmi és fizetési megállapodását kölcsönös meg­értés és baráti szellemben folyta­tott tárgyalások után március 12-én Varsóban nlúirták. V megállapodás értelmében 1 .engyelország többek között sze­net, kokszot, horganyt, festéket, vegyianyagokat, személyautókat, szerszámgépeket, papíripari gé­peket, bányagépeket szállít Ma­gyarországnak, kombájnok, autó­buszok, gépek és berendezések, timföld, keményített zsiradékok, ásványolaj, termékek, rizs és más mezőgazdasági cikkek elle­nében. Űf-Delhi (MTI). Pineau fron cia külügyminiszter Üj-Dclhiben vasárnap hosszas megbeszélést folytatott Nebru indiai minisz­terelnökkel és külügyminiszter­rel. Pineau — francia hírforrások küzléso szerint — kijelentette a tárgyalások során, hogy kormá­nya „pártolja a szorosabb kap­csolatokat a Szovjetunióval és a kommunista országokkal". E kérdésben egyetértés mutatko­zott a két államférfi között. Ha­sonlóképpen meg volt az egyet­értés abban is, hogy ,,a világ békéjét inkább gazdasági együtt­működés, minisem több bizton­sági egyezmény útján lehet leg­jobban biztosítani". A tanácskozáson megvitatták az indokinai helyzetet és az észak-afrikai kérdést is. * TASZSZ-jelentés szerint cseh­szlovák—kanadai kereskedelmi megállapodást írtak alá március 7-én Ottawában. .1 megállapodás értelmében Csehszlovákia egy év alatt 100—320 ezer tonna I nna­dai búzát vásárol. * Moszkva (TASZSZ). 5 évvel ezelőtt, 1951. március 12-én fo­gadta el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a békevédelmi törvényt. Az évforduló alkalmából Nyi­kohij Tyihonov, a szovjet béke­bizottság elnöke nyilatkozatot tett. Mint az. SZKP XX. kongres­szusa megállapította, ma mái­nem végzetszerűen elkerülhetet­len a háború. — mondotta. — A népek megakadályozhatják a háború kirobbantását, ha a béke mellett síkraszálló erők éberek lesznek és egységes frontban lépnek jel, nem csökkentve erő­feszítéseiket a béke fenntartásá­ért folytatott harcban. Cj-Delhi (MTI). Christian Pineau francia külügyminiszter hétfőn délután sajtóértekezletet tartott, amelyen — a Reuter sze­rint — bejelentette, hogy Nebru miniszterelnök elfogadta a fran­cia kormány meghívását és ta­vasszal Párizsba látogat, A kolhozok most még önállób­ban, mint eddig, maguk oldhat­ják meg a kolhozétól kérdéseit, az országos, az állami, a kolho­zok közös és a kolhoztagok egyéni érdekeiből kiindulva. A figyelmet a közös gazdaság tovább erősítésére kell fordítaui. Miután a kolhoztagok természet­beni és pénzjövedelme, — amelyben a közös gazdaságban szerzett munkaegységek alapján részesülnek — megfelelően meg­nőtt, nincs már szükségük ak­kora háztáji gazdaságra, amek­korát az alapszabályzat megen­ged. Arra kell törekedni, hogy a kolhoztag egész jövedelmének zöme a kolhoztermelésben való részvételből származzék, s a háztáji gazdaságs az abból származó jövedelem va­lóban csak kiegészítője legyen. Tehát a háztáji földalap csök­kentésére kell törekedni 63 a kolhozportán személyes haszná­latban lévő állatok számát is a helyi adottságok figyelembevé­telével kell megállapítani. A mezőgazdasági artyel helyesbí­tett, a kolhozküzgyűléseu elfo­gadott alaptörvénye majd orra is lehetőséget ad, hogy u kolhoz­közgyűlés csökkenthesse, vagy megvonhassa a kolhoztagsúggal járó előnyöket azoktól, akik ke­vésbé, vagy egyáltalán nem vesznek részt a közös gazdaság felvirágoztatásában. A minta-alapszabály módosí­tása arra is lehetőséget ad, hogy bevezessék a havi elő­legfizetést és a premizálás új módszerét. A kolhozok jelenleg a munka­egységek alapján felosztásra ke­rülő jövedelem nagyobb hánya­dát. csak a gazdasági év végén osztják szét. Ez a módszer nem mozdítja elő kellően a mezőgaz­dasági termelés növelését és nincs összhangban azzal a fel­adattal, hogy tovább fokozzák a kolhozlagok anyagi érdekellscs gét a közős gazdasúg fejlesztésé­ben. Eddig a prémiumelosztás is az egyes kolhozok termelési szín­vonalának és sajátosságainak számbavétele nélkül történt A minta-alapszabály helyi módosí­tása lehetővé teszi a kolhozköz­gyíílésnek, liogy maga döntsön a premizálás rendszeréről úgy, hogy a pré­mium valóban a jó nutnka ju­talmazása legyen. Lehetőséget ad arra, hogy hozzá­vetőleg egyformán ösztSPlzzck a termelés minden ágában dolgozó kolhozparasztokat. Annak érde­kében pedig, hogy további anyagi érdekeik fűződjenek a tagoknak a közös gazdaság fej­lesztéséhez, oz SZKP Központi Bizottsága ós u Szovjetunió Mi nisztertanácsn elrendelte, liogy a közgyűlések döntése alapján az év minden hónapjában munkaegysegekre járó előleg­ként adják ki a közös gazda­ság valamennyi ágából tényle­gesen befolyt pénzbeli jöve­delemnek legalább 25 százalé­kát, továbbá a szerződéses ter­melés, az állami jelvásárlások és a kötelező mezőgazdasági terménybeadás keretében elő­legként kapott pénzösszeg 50 százalékát. Kolhozok megnövekedelt ön­állósága tovább serkenti a mun­kakedvet minden kolhozban. A határozat elősegíti a kolhozok guzdnsági megerősödését, hogy • kolhozok — a hatodik ötéves terv előírásai szerint — az elkö­vetkező néhány év alatt 70 százalékkal növeljék a mezőgazdasági termelést, ezen belül a hústermelést két­szeresére. a tejtermelést pedig csaknem kétszeresérc. A határo­zat lehetővé teszi, hogy a Szo\­jetunió kolhozai — a mi szövet­kezeteink példaképei — kibon­takoztassák n kolhozlagok tíz­millóinnk alkotó tevékenységét. Előre ifjúság „löbb elvtársi segítséget a postai Dl SZ-sxervesetnek" Ezzel a címmel a közel­múltban cikket írt a .,Dél­magyarország". amelyben bí­rálta a Szegedi Postaigazga­tóság és a Posta 1. pártszer­vezetét azért, mert nem tá­mogatják eléggé a DISlí­alapszervezet munkáját. A bírálatra, megérkezett a vá­lasz, amelyet mindkét párt­alapszervezet titkára, a DISZ­titkár és az; igazgatóság ve­zetője írt alá. Áz alábbiak­; ban közöljük a választ: ! A postai DISZ-jzervezeS munkája — a múlt évet nem számítva — kielégítőnek volt j tekinthető. Azok a fiatalok, ) akik már meghaladták a 26 I esztendőt, néhány évvel ez­- előtt eredményes és hasznos társadalmi munkát végeztek a postai DISZ-szervezetben. 1954—55-ben liizonyqsfokú hanyatlást mutatott D1SZ­szervezetünk munkája. Ezért felelősnek érezzük ma­gunkat. Ez a két év volt az, amikor a DISZ-szervezet va­lóban a „levegőben lógott", az igazgatóság pártszervezete és a Posta 1- pártszervezete között. Amikor azonban de­cemberben a városi pártbi­zottság feladatként adta, hogy a Központi Vezetőség , határozatának megfelelően szervezzük újjá és erősítsük meg ifjúsági szervezetünket, komolyan hozzáfogtunk eh­hez a munkához. A két pártalapszervezet se­gítségével szép eredménye­ket ériünk el. Először is január közepén a 26 évnél fiatalabb postások részvételével megbeszélést tartottunk a DISZ-szervezet megalakításáról. Kilenc-tíz nap múlva megtartottuk a DISZ alakuló gyűlést, ahol már az előző szervezés ered­ményeként 47 DISZ-tag vett részt. A gyűlésen olyan veze­tőséget választottak, amciy remélhetőleg mindent elkö­vet az ifjúsági szervezet ele­ven és hatékony működésé­éit. Tovább folytattuk a tag­szervezést. amelynek ered­ményeként február 15-én 65 főre emelkedett a pos'oi DISZ-szervezet tagiéiszáma. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a szegedi postákon ósz­szesen 72 főt tesz ki a 26 éven aluli dolgozók száma.) Még a „Délmagyarország'' cikke megjelenése előtt a DISZ helyisége ügyében is tettünk lépéseket, de a szűk­re szabott méretek miatt ne­hézségbe ütközöm ennek megvalósítása Március 8-án azonban a DISZ-szervezet rendelkezésére bocsátottunk egy szép. nagy, tágas, vilá­gos helyiséget, újonnan ki­festve. DISZ-szervezetünk ebben a helyiségben tartja március 15-én az ifjúmu:. káfikdub avató ünnepségé­A pártszervezetek, a DI3Z­szervezet és a szakvezetés közös munkája eredménye-, ként március 1-ép két ifjúsági kézbesítő brigád kezdte meg a munkát Bazsik István és Márki Mik­lós DISZ-tagok vezetésével. A fiatalok igen nagv öröm­mel és lelkesen vállalták a DTSZ kézbesítő brigádok megalakítását. Megfogadták: munkájukkal bizonyítják be a két legnehezebb területen — Újszegeden és Felsőváro­son — rátermettségüket. A fiatalok politikai oktatá­sa a két pártszervezet kezde­ményezésére rövidesen szin­tén megkezdődik. Tekintve, hogy a DISZ-szervezet. nem­régen alakult, s évköziben Petőfi-iskolát indítani nem volna helyes, ezért öt elő­adássorozatban a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának az anyagát ismertetjük DlSZ-szervezc­tünk tagjaival. A „Délmagyarország" cik­ke segítségünkre volt a fel­tárt hibák megszüntetésében, s a jövőben igyekszünk, hogy hasonló hiányosságok ne for dúljanak elő. Erre biztosíték a két pártszervezet, a DISZ­rzervezet és a szakvonal kö­zös összefogása a jobb ered­mények elérése érd-ekében. A „Délmagyarország" említet; cikkében azonban az idősebb kézbesítők meghátrálásáról szóló rész nyilván félreérté­sen alapult. Az idősebb kézbesítő elv­társak ugyanis áldozatot vállaló magatartásról tettek tanúságot, amikor a többi szaktárs sza­badsága idején vállalták az úgynevezett „ugrálós" beosz­tást. Ezzel éppen az volt a céljuk, hogy a fiatal, még nem eléggé gyakorlott dolgo­zókat mentesítsék a szolgálat nehézségei alól, illetve a fia­talokat ebbe a munkába fo­kozatosan vezessék bo. Sahat jsvult a MSZ-szerveze'iink munkája (Tudósítónktól). A többszöri bírálat után az Erőmű pártszervezetének veze­tősége komolyan hozzáfogott a DISZ-szervezet munkájának fel­lendítéséhez. összehívta az üzemben dolgozó fiatalokat, hogy válasszák meg soraikból nz új vezetőséget. Az új Dl-S/.-vczc­tőseg — Kopasz Lajosáéval az élen — azonnal munkához kez­dett és 22 fiatalt beszervezeti a Petőfi-iskola rendszeres látogatá­sára. Ezek a fiatalok most rend­szeresen résztvesznek az okta­tásban. Többen jelentkeztek kul­túrmunkára, s így a megerősítet t kultúrcsoport már műsorral is fellépett. Néhány fiatal bekap­csolódott az önkéntes honvédel­mi szövetség munkájába — Bo­ros Antal például rnotorvezetést tanul. Ezek szép kezdeti eredmé­nyek, dc még vannak olyan fel­adatok, amelyeket nz új vezető­ségnek meg kell oldania. Miig jónéhúnyan vannak olyan fia­talok 11/. üzemben, akik nem !ng­jai a DlSZ-szcrvozctnek. A párt­szervezet és a DISZ-szervezet többet törődjék ezekkel uz ifik­kel. Nagyobb lehetőséget kell adni továbbá a fiatalok szórako­zásához. A szakszervezet által megígért sakkot, dominót és pingpong-asztalt, továbbá a könyvtár rendezését már nagyon várják a fiatalok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom