Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

•asámap, 1950. március ti. GELMBGYBRORSZlG Tegyük elevenebbé a szegedi békebizottságok munkáját A békemozgalom célja e nemzetközi békeharc ismer­tetése: megmutatni, milyen hatalmas a Szovjetunió ve­zette béketábor ereje, s ugyanakkor azt is, hogy mi­lyen erők fenyegetik a világ békéjét. Feladatuk a béke­bizottságoknak, hogy meg­mutassák a szocializmust építő hazáink helyét a béke­harcban és rámutassanak arra, hogy dolgozó népünk csak akkor tud eredményesen harcolni a béke ellenségei ellen, ha keményen helytáll a termelőmunkában és egysé­gesen felsorakozik a párt- és a kofmány politikájának vég­rehajtására, Mennyiben valósították meg a szegedi békebizottsá­gok ezeket a feladatokat? Munkájuk tartalma az álta­lános nemzetközi események ismertetése volt, az úgyneve­zett békebeszélgetések, kis­gyülések, béke-estek, anké­tok, találkozók, íilmelőadá­sok, stb. formájában. Ezek közül eddig a legnagyobb tö­meget a békebeszélgetések, továbbá a kisgy ülések von­zották. Az elmúlt két esz­tendő alatt havonkint tar­tották meg ezeket a rendezvé­nyeket az üzemi, hivatali és kerületi békebizottságok. El­érték, hogy a város lakóinak r.agyrésze tájékozódott az időszerű nemzetközi esemé­nyekről. Helyesen cselekedett a városi békebizottság, ami­kor jól képzett előadókat kül­dött a lakóterületekre, mert az előadás után •az emberek bátran feltárták problémái­kat és nyilvánították véle­ményüket. A béke-estek, ta­lálkozók és ankétok 6Zintén jelentős tömeget mozgattak meg — egy-egy ilyen rendez­vényen száz- kétszáz fő jelent meg. A szegedi békebizott­eág kezdeményezésére kez­dődtek cl a térkép, a föld­gömb előtti beszélgetések. Ez a módszer az egész or­szágban elterjedőben van. Lényege az, hogy az előadók a térképen, vagy a földgöm­bön megmutatták egy-egy ország fekvését, termelési vi­szonyait és így a jelenlévők egyúttal földrajzi ismerete­iket is szereztek. A jobboldali elhajlás káros hatással volt a sze­gedi békebizottságok tevé­kenységére is. Az egyes ré­tegek sok esetben távol ma­radtak a rendezvényektől. A kisgy üléseken, vagy a béke­beszélgetések alkalmával csupán a nemzetközi kérdé­seket ismertették, de nem ne­velték eléggé a különböző felfogású embereket szilárd elvi állásfoglalásra, igaz ha­zafiságra. Bár 1955 elején a IV. Magyar Békekongress2us előkészítésére mintegy 400 kisgyűlést tartottak a békebi­zcttságok, a nemzetközi kér­dések ismertetését nem kö­tötték össze pártunk és kor­mányunk politikai célkitű­zéseinek népszerűsítésével, nem magyarázták eléggé nép­köztársaságunk külpolitikai irányvonalét. A jobboldali elhajlás káros hatása abban is megmutatkozott, hogy a békebizottságok egyes ren­dezvényein bizonyos fokú nemzetieskedés és kozmopoli­tizmus volt tapasztalható. A Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata szétzúzta a jobboldali elhajlást. A sze- , ... _ „ gedi békebizottságok munká- Fekete László a természettudo- szobái valóságos téli kertek: jában azonban különösebb mányi kar DISZ-tiikára rend- sok szép virág, akvárium, dí eredmény nem* következett szeresen foglalkozik évfo- sziti azokat. Minden sz>ba az is, hogy például a múlt rendszer örökségeként né­hány esetben még a fiatalabb korosztályok is tehernek tartják a honvédelmet, ha­zánk határainak, békéjének és biztonságának védelmét. Szegeden jelenleg 733 békebizottság működik 1953-ban 802 volt a számuk. Elsősorban, a lakóterületeken szűnt meg több békebizottság, például Alsóvároson és Új­szegeden. Ugyanakkor az üze­mekben, mint a Ruhagyár­ban, az Ecsetgyárban vagy a Cipőgyárban fejlődés ta­pasztalható. Ennek magyará­zata, hogy az üzemekben a pártszervezetek jobban ellen­őrzik, segítik a békebizottsá­gok tevékenységét. A békebizottságok tagjai­nak müitegy 55 százaléka párttag. Elsősorban ezekre az elvtársakra támaszkodva meg lehet javítani, elevenebbé lehet tenni a békebizottságok munkáját. A pártszervezetek a békemozgalomért felelős kommunistáknak adják párt­megbízatásul, hogy legjobb tudásukkal és erejükkel tö­rekedjenek a mozgalom fel­elevenítésére. Az eddiginél is szorosabb kapcsolatot tart­sanak fent a békebizottságok a tömegszervezetekkel, kü­lönösen a DISZ-szel, és tö­rekedjenek arra, hogy minél több fiatal tevékenykedjék a bizottságokban. A városi bé­kebizottság nagyobb tervsze­rűséggel előre szabja meg az üzemi, kerületi, vagy a hi­vatali felelősök és aktívák munkáját, tájékoztassa őket arról is, hogy központilag milyen rendezvényekkel akarják erősíteni a békemoz­galmat. A békemozgalom ve­zetőinek kitüntetett dolgozó­kat, családos anyákat, lelkes DISZ-fiatalokat bízzanak meg, mert nyilvánvaló: a munkások között elsősorban a kiváló munkásnak, a dolgozó asszonyok körében a példás családanyáknak van tekinté­lyük és így tovább. Keressék, kutassák a béke­bizottságok azokat a módsze­reket, amelyek segítségével sokkal nagyobb tömegeket tudnak megmozgatni. A kis­gyűlések és a békebeszélge­tések nagyon hasznosak, de ezenkívül nagyon sok ötlet­tel, elgondolással lehet gaz­dagítani, színvonalasabbá tenni a mozgalom munkáját. A Textilmüvekben a béke­ktsgyűlések után rendszerint filmelőadást tartanak. Hasz­nos az olyan kezdeményezés is, mint a gyermekfénykép kiállítás. Az anyák látják a sok apró csöppség fényképét és jobban megértik, hogy gyermekeik jövőjéért kell harcolniok a békéért. A Tex­tilművek és a Ruhagyár pél­dájára a városban mindenütt igyekezzenek béke-ankétokat szervezni, ahol a dolgozók fel­tett kérdéseire válaszolnak az előadók. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendezvé­nyeknek ez a formája felkelti a tömegek érdeklődését. Fel­tétlenül helyes a városi bé­kebizottságnak az a terve, hogy Hruscsov és Bulganyin elvtársai* indiai látogatásáról rendszeresen vetítenek majd keskenyfilmet a városban. Hatalmas segítségei nyújt a békemozgalom erő­sítéséhez a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. Kong­resszusának az anyaga. A vó­rcsi békebizottság tanulmá­nyozza behatóan a kongresz­szus beszámolóit, a felszóla­lásokat, a határozatot és en­nek alapján készítse el a kö­vetkező időszak munkatervét. A békeagitáció a nemzetközi kérdések ismertetése mellett a jövőben jobban térjen ki a párt- es a kormányhatároza­tok ismertetésére, amelyek a békéért folytatott harcot is segítik és erősítik. Sokkal ele­venebbé kell tenni a szegedi békebizottságok munkáját, hogy az egyszerű emberek őszintén és becsületesen küzdjenek a Szovjetunió, pár­tunk és kormányunk békepo­litikájának megvalósításáért. Akiknek a „nevelőmunkájában" nincs köszönet Mozgalmas az élet a Bolyai János diákotthonban AZ SZTK-VAL szemben A TANULMÁNYI színvo­levő ház elején a (következő nal emelése mellett komolyan felírás látható: „Bolyai János foglalkozik a diákotthon ve­diákotthon." A Szegedi Tudo- zetösége a politikai nevelő­mdnyegyeiem természettudo- munkával. Már a szoba-be­mányi karának 185 hallgatója osztásoknál úgy helyezték el lakik itt Ez a diákotthon a a hallgatókat, hogy minden „legfiatalabb" Szegeden, szobában legyen egy párttag, mindössze két éves. Az el- vaSV DISZ vezetőségi tag. múlt hetekben a téli szünet A szobákban mindennap alatt a kollégiumot még ott- megbeszélik a legfontosabb honosabbá tették: a szobákat külpolitikai eseményeket, kifestették, az ablakokat Nemrégiben több mint 800 csipkefüggönyökkel díszitet- forint értékű szépirodalmi és ték, a falra képeket helyez- szakkönyvvel jutalmazták a tek, a nagy tanulóba fehér tanulásban és a társadalmi cserépkályhát építettek és' munkában élenjáró hallgató­neon világítást vezettek be. kat. Ott határozták el hogy A Bolyai diákotthon négy a most épülő ifjúsági üdülő­kitűnő és 31 jelesrendű tanú lóval büszkélkedik. Az átla és vízisporttelep építkezésé­ben ők is részt vesznek: öt­gos tanulmányi eredmény száz munkaórát vállaltak, azonban nem Ikielégítő. Most A hallgatók szórakozásáról a vizsgák után a kollégium is gondolkodik az otthon ve­vezetősége féléves munkatér- zetösége. Minden héten egy­vet dolgozott ki a gyengén szer közösen mennek szm­tanulók segítésére. Beosztot- házba, vagy moziba, ezenki­ták a jobb tanulókat, kik se- vül a leány-diákotthonokkal gítik a gyengébbeket, s ezt a közösen műsoros klub-estet tMzetőség és az igazgató is el- rendeznék,' Délutánonként lenőrzi. Harsányt Ernő har- hangszereiken játszanak a madéves fizika-matematika hallgatók. A „fotósok" is te­szakos je.li'srendü ; hallgató, vékenykednek, a biológusok be; IA ,békebizottságJr>k Ina-1 gyon sokszor nem a dolgozó­kat érdeklő kérdésekre ad­tak választ, hanem szűkkö­rűen — mint már fentebb említettük —, a nemzetközi kérdések ismertetésére szo­rítkoztak továbbra is. A kö­vetkezmény az lett, hogy a békebizottságok tevékenysége iránt itt-ott közömbösség mu­tatkozott meg, sőt egy-két helyen a békebizottságok is megszűntek. Például az Üj­szegedi Kender-Lenszövő Vállalat ,kérdezz-felelek" lá­dája nincs már meg. Ebben sr. üzemben a dolgozók közel 4C0, a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdést tettek fel. Ez a helyes kezdeménye­zés országosan elterjedt, a gyárban azonban — mivel lyamtársaival. Ebben az év- tiszta, rendes, meglátszik, ben már tizennégyszer látó- hogy tisztasági verseny van, gatták meg a diákotthont az Mn7r , T , ' ,, _ egyetemek tanárai is. Kalmár MOZGALMAS az elet a László, Ábrahám Ambrus Bolyai János diákotthonban, professzor. Biczók Ferenc ad- ahol a hallgatók cühatároz­junktus, Bábái Imre tanárse- ták. a2 ^ „éfférp tanulmány ged több órat töltött a diák- ... . , , . otthonban, s a nehezebb té- elen a jelenlegi mák feldogozásában segítet- legjobb diákotthonét, tek a hallgatóknak. (Zs) Magyar küldöttség utazik a dubrovniki nemzetközi meteorológiai konferenciára Az ENSZ keretében működő konferencián magyar delegáció meteorológiai világszervezet eu- is részlvesz, dr. Dési Frigyes, az nem töródteik vele — meg-'répái bizottsága március 12-én Ors^gos Meteorológiai Intézet szűnt. A békebizottságok fo- kezdi meg konferenciáját Jugo- igazgatója, egyetemi tanár ver ®wtétoos munkáját mutatja><?riúviáb«n Dubrovnikban* A Totéséw* Hegedűs János 1- gyen mekes parasztember fia. — Édesapja a felszabadulásig a Yav báróék bérese volt, jelenleg pedig a Zsákay Állami Gazda­ság kocsisa. 17 éves János fia tanító akar lenni, a nép hivatá­sos nevelője és oktatója. Ifjú Hegedűs János az üjszegedi Ta­nítóképző I. osztályának tehet­séges tanulója. Tanárai sokat várnak tőle. A fiúnak igen jó érzéke van a ze­néhez, különösen a hegedűt ke­zeli meglepő ügyességgel. Általános iskolai tanulmányait miután jeles eredménnyel elvé­gezte, a tarhosi zeneiskola nö­vendéke lett. Tarhosról elkerülve zenei tanulmányait tovább foly­Itatta, s ma már a 7. évfolyamot végzi a hegedű-szakon. Tehetsé­ge olyan reményekre ad jogot, hogy talán nem is olyan sokára népünk jeles művésze válhat be­lőle. De vajon népünké lesz-e, ha jelenlegi körülményei között nevelkedik továbbra is? Hegedűs Jánost jó tanulmányi eredménye, származása alapján díjmentes hely várta a Tanító­képző Kollégiumában, ő azon­ban nem foglalta el ezt a helyet. Húgával együtt a Szent István térre költözött, Lábas Erzsébet­hez. Kik esek a Lábasékf • Szeptember második fe= lében, amikor Hegedűs János volt az osztályban az egyetlen vidéki, aki nem lakott kollégi­umban, osztályfőnöke megláto­! gatta szállásadójánál. Kispolgári : lakás, sok-sok szentkép. Lábas j Erzsébet vénkisasszony nővéré­j vei, s a két Hegedűs gyerekkel lakik itt. A gyerekek „lelkiéleté­re" a Lábas-nővérek roppant nagy gondot fordítanak. János I mindennap fél fí-kor kel, hogy 'el tudjon menni a tanítás meg­kezdése előtt a reggeli misére. A gyerekek lelkét ilyen „ered­ményesen" patronáló Lábas Er­zsébetet 1952-ben távolították cl az Orvosegyetem Sebészeti Kli­nikájáról, uszító, klerikális, reak­ciós magatartása miatt Nővére, Lábas Gabriella ma is az Orvos­egyetem Gazdasági Hivatalában dolgozik. De vajon úgy, mint annak idején a húga? Erre talán a GH igazgatója adhatna vá­laszt? Ilyen környezetben, ilyen kö­rülmények között él Hegedűs dános L gimnazista húgával együtt | A tanítóképző tanár! testülete Ategismerve a helyzetet, egyre inkább szorgalmazta a fiú kol­légiumba költözését- Eredmény­telenül. Szülői értekezleten Lá­basék kardoskodtak amellett, hogy a gyerek náluk van a leg­jobb helyen. Hogy kerültek a Hegedűs­gyerekek Lábasékhoz? : A téli szünet idején Já­nos osztályfőnöke meglátogatta a Hegedűs-családot Zsákún. iElöször — a fiú volt általános iskolai igazgatóját kereste fel az osztályfőnök. A fiatal elvtárs örömmel segített János osztály­főnökének. Beszéltek az édes­I apával, akivel az utcán tolálkoz­' tak. •49 éves; vigkedélyfl ember Hegedűs Péter bácsi, János apja. Rövid beszélgetés után örömmel adta beleegyezését, hogy a téli szünet után kollégiumba köl­tözzék a fia: Az apa elmondotta, hogy fiát egy volt zsákai tanárnője, név­szerint Kardos Klára segítette elhelyezni egy régi ismerőséné!,! Lábaséknál, mikor János Sze-j gedre került. Hogy mennyit fi-i zetnek a két gyermek eltartása-j ért Lúbaséknak, nzt az apa pon-i tosan nem tudja!? Ügy vélte, ha Kardos Klára mondaná, a gyerek biztosan azonnal beköl­töznék a kollégiumba. Beszélni kell tehát Kardos Klárával. Míg az édesapa távo­zása után a tanárnőt várták az iskolában, a fiatal zsákai igaz­gató elmondotta János osztály­főnökének, hogy Kardos Klárá­val sok baj van. Klerikális szel­lemben uszítja a növendékeket. Maga minden reggel átszalad kerékpárral a szomszéd faluba misére. Egyébként 1948-ban me­nesztették a szegedi egyetemről, mert ott is uszító magatartást tanúsított. Az osztályfőnök látta már az összefüggéseket. Kisi­etett a faluszélre a Hegedűs-csa­ládhoz. A ház előtt a sárban ke­rékpár-nyomot látott. Kardos Klár» megelőzte; Az édesanya a fiára bízta a döntést a kollégiumba való köl­tözéssel kapcsolatban. A fiú r.ein nézett az osztályfőnöke sze­mébe, lesütött szemmel bizony­gatta, hogy neki jó Lábaséknál, de ha Kardos tanárnő monda­ná, beköltözne a kollégiumija. Egyáltalán nem meglepő, liogy Kardos tanárnő ezt nem mondta és a fiú a téli szünet után is Lábasékhoz ment visszu, nem költözött be a kollégiumba. Félévkor szép állagot ért el Jánosék osztálya. A 3.76-os áf­áig középiskolás viszonylatban komohj eredménynek számit. A korábban jeles tanuló Hegedűs János, azonban csali nagy se­gítséggel érte el a jó rendűséget, Hármas osztályzata is volt. Osztályfőnöki órán tanára segítően kérdezte Jánost, hogy talán az időbeosztással van pro­blémája. Ekkor mondta el a fiú, hogy bár minden reggel fél 6­kor kel, még sincsen ideje a reggeli tanulásra. Másra kell az idő. A napokban a fiú osz­tályfőnöke ismét ellátogatott Lá­basékhoz és yjra meg kellett győződnie arról, hogy a Lábas­nővérek szívós és makacs el­szántsággal mindenképpen meg akarják menteni a 17 éves He­gedűs János „lelkiüdvösségét"; egyik fő gondjuknak tekintik a serdülő fiú világnézetének for­málását. Lábas Gabriella kijelen­tette, hogy a lelkiélet dolgaiban nem ismeri a terrort. Ha János jól érzi magát náluk — Lábas Gabriella véleménye szerint pe­dig igen jól érzi —, akkor ő nem fog a fiú akarata és kíván­sága ellen cselekedni, mert — úgy mond — náluk „csak szépet és jót tanulhat". A tanár megkérdezte Lábas Gabriellát, hogy mit gondol, mit eredményez e nevelés ket­tőssége: az iskolai tudományos materialista nevelés mellett a tudománytalanság, a babonák szugerálás'a a gyermek lelkébe? És mit válaszolt erre Lábas Gabriella? Azt, amit az értelmüket nem használó, de klerikális céljaikkal nagyon is tisztában lévő bigot­tak ilyenkor válaszolni szokta: hogy a tudomány dolgaihoz nem ért, de azt vallja, hogy a fiú lel­ki fejlődése jó kezekben van; A Lábas-nővérek érvei nagyon átlátszóak. Amikor a kollégium­ba való beköltözésről van szó, a fiú szabad elhatározására hivat­koznak. Mi nem hiszünk a sza­bad akarat olyan hirdetőinek, akiknek klerikális-reakciós ma­gatartásuk miatt kell megválniok munkahelyüktől. As ilyen em­berek népünk ellenségei. A mi társadalmunk nem tűrheti, hogy a 12 gyermekes volt báró-cselc­dek fiait és leányait Kardos Klárák és Lábas Erzsébetek és Gabriellák neveljék. Hegedűs János szüleinek meg kell érteniük, hogy tehetséges fiukból csak akkor válhatik a társadalom számára is igazán ér­tékes ember, ha a kardosklárák és a Lábas-nővérek káros be­folyásától megszabadítják. Ma a Hegedűs Jánosokat az egész társadalom pártfogolja és harcol is értük. Hegedűs János tehetséges fia­tal, sokat varunk tőle. Államunk minden támogatást megad a szás mára, hogy tehetsége kibenta­kozhassék. János azonban nem él a lehetőségekkel. Visszauta­sítja a segítséget, mert lábas­gabriellák és kardosklárák ha­tása alatt áll. Ezek az emberek nagyon jól tudják, hogy mit je­lent a serdülő emberek lelkiéle­lének irányítása. Nagyon jól tudjúlc, hogy milyen munkát vé­gezhet egy klerikális beállított­ságú „néptanító" és nz sem két­séges, hogy „pártfogói", a lelen­dő művészt is a maguk számára; n saját ügyük szolgájává akar­ják formálni. így működik a nép, » haladás egyik ellensége, a kleri­kális reakció! Hegedűs János mindkét „pártfogóját" a szegedi egyetemről távolították eL De nem szűntek meg tevékeny­kedni, aijiiat a fenti példa is bi­zonyítja.'És akik még az egye­temen vannak? Alattomosan meghúzzák magukat, vagy szí­vósan dolgoznak, mint Lábas Erzsébet és Kardos Klára? A választ reméljük, hogy megkap­juk, nem őtőlük, hanem elsősor­ban azoktól, okik felelőssek ott­létükért; Sz, h Je'ent-kezési felhívás az 1956. évi országos mezőgazdasági kiállifásra 1956. szeptember 2—16. kö­zött rendezik Budapesten a mezőgazdaság élenjáró dol­gozóinak nagy seregszemlé­jét, az országos mezőgazda­sági kiállítást. Kik, vehetnek részt a kiál­lításon? A kiállításon részt vehet­nek azok az egyéni gazdál­kodók, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállo­mások, tudományos kutató és kísérleti intézetek, kísér­leti gazdaságok, szakokta­tási intézmények, tangazda­ságok, célgazdaságok, erdő­gazdaságok, vadgazdaságok, hal- és nádgazdaságok, tó­gazdaságok, baromfikeltető államások, törzsállatte­nyésztő állomások, mester­séges termékenyítő főállo­mások, állami mén és csi­kótelepek, halászati szö­vetkezetek, méh-, galamb, egyéb apróállattenyésztő egyesületek, legeltetési bi­zottságok, továbbá a mező­gazdasággal szoros kapcso­latban álló egyéb szervek és vállalatok, amelyek a mező­gazdaság valamelyik ágaza­tában kimagasló eredményt értek el. Kiemelkedő helyet foglalnak el a kiállításon azok az üzemek, amelyek valamennyi üzemáguk ered­ményeinek figyelembevételé­vel a legjobbak. Részt vehetnek továbbá a kiállításon — termelési és munkamódszereik ismerteté­sével — a legkiválóbb ter­melőszövetkezeti elnökök, állami gazdaságok és gép­állomási igazgatók, mező­gazdászok, valamint a felso­rolt gazdaságok, szervek, in­tézmények, bármilyen más beosztásban lévő, kimagasló termelési eredményt • elért dolgozói, (brigád- és munka­csapatvezetők, brigádtagok stb.) s a legjobban gazdálko­dó egyénileg dolgozó pa­rasztok és szakcsoportok. Hogyan lehet jelentkezni a kiállításra? A termelőszövetkezetek, n termelőszövetkezeti csopor-i tok és szakcsoportok a járá­si tanács mezőgazdasági osz­tályán, az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok a községi tanácsnál, a gépállo­mások a megyei tanács me­zőgazdasági igazgatóságán, az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok közvetlenül felügyeleti, illetve érdekkép­viseleti szervüknél jelentkez­hetnek. A jelentkezést írásban kell benyújtani, feltüntetve ben­ne a jelentkező üzem, vagy személy nevét, telephelyét, lakhelyét, munkahelyét, fog­lalkozását, továbbá azt, hogy mivel kíván részt venni a kiállításon részletesen leírva az elért eredményeket és a sikerre vezető módszert. A jelentkezés határideje 1956. április 30-a. A bemuta­tott legkiválóbb termelési és tenyésztési eredmények — a bírólat alapján — díjazás­ban részesülnek. A kiállításra kerülő álla­tok, termények és egyéb tár­gyak oda- és visszaszállításá­nak, valamint az állatkísé­rők oda- és visszautazásának vasúti költségeit a kiállítás rendezősége viseli. A termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó kiállí­tónak (állatgondozóknak is) a kiállításon való részvéte­lük idejére a rendezőség költségtérítést, díjmentes szállást és — térítés ellené­ben — napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az állatok takarmányellátásáról — té­rítés ellenében — szintén a rendezőség gondoskodik. Utazási kedvezmény a lá­togatók részére: vasúton és hajón 50 százalék, autóbu­szon 29 rtáanMfe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom