Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

CslltörtSk, 1956. március 8. OEIGIPGYPRORSZÍG Egy munkásasszony hétköznapjai Jó REGGELT KÍVÁNOK!" - A kis Sanylka kézfogás­sal üdvözli Rózsika nénit az óvodában. / DÉLUTÁN, MUNKÁBAN. Vats Sándorné jó munkás: nincs két hete, hogy megkapta a „Könnyűipar kiváló dolgozója" címet, ügyesen és szorgalmasan dolgozik: képünkön éppen iga­zít a gépén. BESZÉLGETÉS A PROPAGANDISTÁVAL. Vassné részt­vesz a pártoktatásban is. Képünkön a propagandistájával. Mé­száros Ferenc osztályvezető elvtárssal beszélgetnek a soronlévő anyag problémáiról (Siflis felvételei. Fény. Szöv.) , ESTE, OTTHON. — „Valami csendes, jó zenét keresek a rádióban, hogy azután nyugodtan olvashassak", — mondja Vassné. A gyerekek közben játékaikkal töltik elm: időt a barát­REGGEL, FEL NYOLC UT.iN. Vass Sándorné, a Szegedi Kenderfonógydr dolgozója óvodába viszi a gyermekeket, Sanyi­kát, a fiát ét Evit, testvérének, Ördöghnének a lányát, aki éppen náluk van. Még egy utolsó igazítás Sanyika kabátján és már indulnak is a Gogoly utcai lakásból az üzem közeli óvodá­jába. _ sógos és. kedvet otthonban. Sanyikának nagyon lamosvatúL é\ zik az új vil­Á lépcső tovább kanyaro­dik jobbra a második, eme­let felé, mi azonban itt az első emeleten a feljáróval szemközti ajtón kopogtatunk. A külső ajtón a felirat így szól: VB-titkár. Valamivel bentebb a másik ajtón egy kis üveglapon aranybetűkkel ezt olvashatjuk: Köreik Jó­zsefe é. Nap mint nap idősebbek és fiatalok, férfiak és nők állnak meg egy pillanatra a névtábla előtt, hogy aztán felemelt fővel és nagy biza­lommal lépjék át a szoba küszöbét. Nyílt tekintetű, ki­csit telt arcú, s mindig mo­solygós szemű fiatalasszony köszönti a belépőket. Meg­hallgatja a panaszukat, ké­relmeiket. Körültekintően és gyorsan intézkedik Szeged város első (kerületi Tanácsá­nak titkára: Korek József né, született Herceg Marika... A Tasnádv uraság cselédje "Gyerünk Mari! Mozgás! Szaporábban rakjad azokat j a kannákat!« — hangzott ál­j iandóan a barátságtalan biz­j tatás a felsőrajki uradalmi i tejüzem udvarán. A kis Her­i ceg Mari pedig " igyekezeít j gyorsabban elvégezni mun­' kéjét. Tizenegynéhány éves | rátol napszámosként doi­i gozott a tejüzemben, vagy a | Tasnády uraság földjén, i Apja amolyan **megbízha­! tatlan balos- volt, örök szál­: ka a szolgabírák és más i urak szemében. S az egy­| kori 19-es vöröskatonát 1944 őszén el is hurcolták a csend­örök. Nem sokkal később a dachaui koncentrációs tálbor­ban a német fasiszták kivé­gezték Herceg Marika dol­gos, becsületes édesapját. Ezt a szomorú hírt csak jóval később tudta meg a Zala megyei kis faluban élő (pontosabban . nyomorgó) Herceg-család, de az apai nevelés termékeny hatása hamar felszínre buikkant Marika életében. ( Alig néhány nappal a fel­szabadító szovjet csapatok érkezése után, 1945 májusá­ban az éppenhogy húsz esz­tendős Marika bejutott Za­laegerszegre, s falujából el­sőként, ott bent a városban a kommunisták pártjának fiatal tagja lett. Fejkendős kislány as emelvényen A nem is olyan régen még rettegésben es cselédsorban élő fiatal lány évszázados paraszti álmok helybeli meg­valósítójaként érkezett visz­sza a faluba. Ott volt a föld­osztás első vonalában, s szervezte a község kommu­nista pártszervezetét. Herceg Marika szabad éle­tünk első napjaiban beállott azoknak a harcosoknak büsz­ke sorában, akik szívvel, ésszel, erővel megkezdték az új demokratikus Magyaror­szág építését. A felsőrajki paraszt kis­lány életének eseményei gvorsvonati sebességgel pe­regtek tovább. Előbb a Pa­csai Járási PB munkatársa, majd 1945 novemberében nyomozó alhadnagy, 1946 elején résztvesz az első két­hetes pártiskolán, a sikeres záróvizsga után a zalaeger­szegi járásban függetlenített körzeti párttitkár. Egy esztendővel a felsza­badulás után nagyon izgatot­tan, még fejkendővel a fe­jén ott állott a Magyar Kom­munista Párt kongresszusa előtt és hozzászólt... Ö, az egykori cselédlány, országos ügyekről beszélt. Arniker le­jött az emelvényről, a Fran­cia Kommunista Párt kül­dötte megcsókolta és hango­san ezt kiáltotta: »Sok ilyen bátor kislányt kívánok a magyar kommunistáknak!« Ars első női dolgozó a gépállomáson A kongresszus után a me­gyei PB kéthónapos pártis­kolára küldte, majd a MADISZ szervezési osztá­lyán lett politikai munka­társ. Egyre-másra járta az országot és szervezte a fa­lusi fiatalok harcos szerveze­teit. A MADISZ-ban eltöltött í idő .tudatos kommunistát íor­Vezetőhelyen máit a szabad Magyaror­szágért mártírhalált halt Herceg bácsi lányából. Itt a MADISZ-ban ismerkedett meg későbbi férjével is, s így lett Herceg Marikából — Korek Józsefné. 1948-ban gépállomási ve­zetői iskolát végzett, innen a Debreceni Gépállomásra he­lyezték párttitkámak. Érke­zésekor egymásután jöttek be az irodába »vizet inni- a traktorosok, pontosabban megcsodálni a gépállomás első női dolgozóját. Egy esztendővel később férje szülővárosába. Szegedre jött dolgozni. A Dorozsmai Gépállomás igazgatóhelyette­se, s valamivel később a sze­gedi városi PB tagja lett. Je­lentős változást hozott Korek Józsefné életében az első ta­nács választás. Szavazott a ta­nácsok létrehozása mellett, s nemsokára maga is az új ta­nácsapparátusban dolgozott Adolgosó nép birsalmából Korok Józsefnét 1950-ben megbízták a Városi Tanács oktatási-népművelési osztá­lyának vezetésével. Az a kis­lány; aki az elmúlt rendszer­ben csak hat elemit tudott végezni, most mint fiatal­asszony, az egész város ok­tatási-népművelési munkáját irányította. Közben elvégezte az Oktatásügyi Minisztérium háromhónapos iskoláját és beiratkozott a Szegedi Peda­gógiai Főiskolára is. A következő tanácsválasz­tás során — négy esztendő­vel később — nemcsak sza­vazott Korek Józsefné, ha­nem őrá is szavaztak. A sze­gedi dolgozók bizalmából ós szeretetéből, jó munkája Jó tíz évvel ezelőtt nő lé­tére még kisbíró sem lehe­tett volna falujában, ma pe­dig ezrek és ezrek kísérik figyelemmel és teszik magu­kévá az okos asszonyi szót. Mint VB-titkár irányítja az állandó bizottságok munkáját, szervezi a tanácsüléseket, el­lenőrzi a fogadóórákat és a tanácstagi beszámolókat. Közvetlenül irányítja és el­lenőrzi az egészségügyi, pénz­ügyi és igazgatási osztályok munkáját. Básiassaony és l'B-titkár. Tudja, hogy munkáját csak úgy lehet eredményesen el­végezni, ha közben rendsze­resen tovább képezi magát. Pillanatnyilag a Tanácsaka­démia utolsó-éves hallgatója, félévi vizsgái előtt áll, s tu­dományos módszerességgel tanulmányozza a tanácsok feladatait, a tanácsjogot. A munka, a tanulás mel­lett marad ideje háztartásra, szórakozásra is. Elvégzi a bevásárlást, főz, mosogat, ta­karít. Férjéval — aki a vá­rosi népművelési osztályt ve­zeti — rendszeresen jár szó­rakozni. szeret színházba, hangversenyre, moziba men­ni. Sokat olvas, évenkint el tud menni nyaralni is. Járt már a Balatonnál Mátrában. A társadalom megbecsüli a női dolgozókat is Az állomás sűrű vágányhá­lózatán egymás mellett sora* koznak a hosszú vonatszerel­vények a pöfékölö, indulásra kész gépóriásokkal. Szorgal­mas vasutasok, férfiak és nők teremtenek életet az al­földünket sűrű érként behá­lózó vasútvonalakon, ahol az utasok és az áruk baleset­mentes szállítása óramű-pon­tosságú munkát kíván. Itt dolgozik és a szegedi sze­mélypályaudvar, valamint a 1 Tisza- és a Kendező-pálya­udvar munkáját irányítja Posta Gizella munkásnőböl lett állomásfőnök-helyettes, -érdemes vasutas**. De a női dolgozók a vonaton Is Jól megállják a helyüket. Példa erre Juhász Ilona volt gyári­munkásnő, ma kiváló jegy­vizsgáló, vagy Molnár Júlia jelvénnyel kitüntetett jegy­vizsgáló, aki mint vonatve­zető is kiválóan megállja a helyét. S a vasutas nök nem csu­pán a szocialista vasút fel­építésének kiváló harcosai. Ezzel együtt gondos család­anyák, a felnövő ifjú nem­zedék-nevelői is. Sehol a vi­lágon nem veszik körül olyan tisztelettel, megbecsüléssel az anyákat, mint a Szovjetunió­üdült a í han és a demokratikus or­] szagokban, köztük hazánk­Egyre jobban tudja szépít­getni, csinosítani lakásé!. Havonként vásárol, hol egy szőnyeget, vagy valami uj bútordarabot. S tervezget is! Űj rádiót akar lemezjátszó­val és nagyon szeretne meg­takarított pénzéből néhány hétre kiutazni a Szovjet­unióba is. Amit ő nagyon szeretne, eredményeként a mindig jó- azt ki is harcolja. Okos, har­kedélyű fiatalasszonyt meg­választották tanácstagnak. S amikor budapesti min­tára Szegedon is létrehozták a (kerületi tanácsokat, az első kerületi Tanács VB-titkára Korek Józsefné lett. Több tízezer szegedi lakos ügyes­bajos dolgait intézi a dolgo­zók teljes megelégedésére. cos asszony. Nem egy, ha­nem sok ezer szegedi család gondját viseli szívén. Jól el­látja saját háztartását és ugyanolyan gonddal látja el a VB-tit(kiári teendőket is. Tapasztalt vezető és gondos háziasszony. Pártunk, népünk nevelte. (sömjén) ban. Érzi ezt a vasút minden •Kidolgozója. A társadalom megbecsülé­se árad a vasút női dolgozói felé is. A párt és a kormány megbecsülését tükrözi, hogy a szegedi vasútigazgatóság nödolgozói közül az utóbbi esztendők során ketten Mun­kaérdeniérmet, egy Kiváló Vasutas, hatan pedig Érde­mes Vasutas kitüntetést kap­tak. Hatvankilencen lettek kitüntetve oklevéllel, nyol­can pedig Kiváló Dolgozó jelvénnyel. Ezért vasutas nő­dolgozóink hálával és szere­tettel gondolnak a Nemzet­közi Nőnapon a párt és népi kormányunk, valamint egész népünk megbecsülésérc. KOVÁCS JANOS Tóth S2ifveszferné zákánvsiéhi YB-sInöK f "== H!UEK= — Rendben van elvtársak, a két termelőszövetkezet meg fogja kapni a szárat.. — éppen ezeket a szavakat mondja Tóth Szilveszterné zákány­széki VB-elnök, amikor szo­bájába lépünk és kezet fog Bugár Szabó Sándor Petőfi Tsz elnökkel. Németh Ferenc­cel, a Mórahalmi Gépállomás agronómusával. Megoldották a két termelőszövetkezet kö­zös állatállományának takar­mányozását. Naponta hányan és hányan keresik fel már öt esztendő óta Tótíhné elvtársnőt, aki a panaszokat elintézi, a hozzá intézett kérdésekre magabiz­tosan válaszol. Aki hallja azt gondolja, arra termett, hogy falujában VB-elnök legyen Sokat tanult addig, míg 1951­ben elfoglalta az elnöki szé­ket. Tanul azóta is. Tóth Szilveszterné egyszerű pa­rasztasszony, aki tíz esztendő­vel ezelőtt nem sokat törő­dött a közügyekkel, — ma a nép megbízásából VB-elnök szülőfalujában. Hogy milyen nehéz a gyer­mekek nevelése, azt minden szülő tudja, de a nehézsége­ket méginkáb érzi az az édes­anya. aki egyedül neveli fel Képünkön Pákai Etelka Mariska nevű kedvenc tehe­nével gyermekeit. Pakai Etelka do­maszéki asszony — elvált asszony — 5 családos édes­anya. Sokat küzdött azért, hogy gyermekeit etetni, ru­házni tudja. Sorsa csak azóta vált könnyebbé, amióta a do­maszéki Rákóczi Tsz tagja, öt évvel ezelőtt határozta el, hogy belép a szövetkezetbe, s úgy próbál jobb és köny­nyebb életet biztosítani gyer­mekeinek és magának. Pakai Etelka 20 tehenet, 1 apaállatot és 1 lovat gondoz. Azok közé az asszonyok közé tartozik, akik szeretik az állatokat, s szívesen is gon­dozzák. Példáját bizonyára sok asszony követi. Az orvosi gyógyítás története címmel tart előadást Jdki Gyula orvosprofesszor a sze­gedi Sebészeti Klinika igaz­gatója ma, csütörtökön este 7 órakor az Ismeretterjesztő Társulat Horváth Mihály ut­ca 3. sz. alatti klubjában. Jáki professzor elismert szak­tekintélye az orvostudomány történetének, számos munká­ja jelent meg ebben a tárgy­körben. Az elmúlt évben a Csongrád megyei Füzetek sorozatában Orvosok a sza­badságharcban címmel jelent meg itt Szegeden is egy elő­adása. Szeged orvos-társa­dalma nagy érdeklődéssel te­kint Jáki professzor előadása elé; — Negyedszer nyerte el a Kiváló vállalat- címet a Dé'.magyarországi Üveg- é9 Porcelánértékesítő Vállalat, az 1955 negyedik negyedév­ben végzett eredményes munkája alapján. Ebből az alkalomból ünnepi termelési értekezletet tartanak a válla­lat dolgozói március 10-én este 7 órakor a Deák Ferenc utcai Dózsa-klubban. — Az atombomba betiltá­sát követelő japán bizottság nemrég atombomba-ellenes film gyártását kezdte meg. A főszerepet két ismert japán színész. Joshito Kiyomi es Kiycsni Tekeguchi-ra osztot­ták ki, akik túlélték a Hiro­sima elleni amerikai atom­bomba-támadás borzalmai'.; A híradás szerint a két mű­vész a film forgatása alatt vérkeringési zavarok követ­keztében hirtelen elhúnyt. Az orvosok megállapították, hogy mindketten a tizenegy évvel ezelőtt leadott atom­bomba késői áldozatai. — -Kiváló Vállalat- lett a Szegcdi Állami Áruház is. A kitüntető cím elnyerése al­kalmából az áruház dolgozói szombaton este 7 órakor ün­nepséget tartanak a Tisza-ét­teremben. — A Magyar írók Szövet­sége szegedi csoportja már­cius 10-én, szombaton dél­után 6 órakor a TTIT Hor­váth Mihály utcai klubhelyi­ségében vitát rendez Ger­gely Sándor -Rögös út» cí­mű regényéről. Bevezető elő­adást tart Nacsády József elvtárs, a lektorátus veze­tője. A vitán részt vesz Ger­gely Sándor Kossuth-díjas író is. — Március 11-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor a TTIT Horváth Mihály utcai klubhelyiségében Gergely Sándor Kossuth-díjas író tart előadást "Irodalmunk idő­szerű (kérdései- címmel. Eb­ből az alkalomból több bu­dapesti író -is Szegedre uta­zik, hogy részt vegyen Ger­gely Sándor elvtárs előadá­J sán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom