Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

OEIMUGYHRORSZBG Csütörtök. 1956. március 8. Mi történi q külpolitikában ? A francia nemzetgyűlés ma kezdi meg az algíri kérdés vitáját CITY MOLLET francia miniszterelnök ked­den délután sorra fogadta az egyes pártok par­lamenti képviselő-csoportjainak megbízottait Ez alkalommal báromnegyedórás kihallgatáson fogadta Jacques Duclos-t, s a megbeszélésen jelen volt Róbert Lacoite, az algériai ügyek mi­nisztere is. Jacques Duclos a tárgyalás után nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek; A többi közölt kijelentette: Véleményünk szerint gyorsan véget kell vetni az Algériában folyó háborúnak. A szo­cialista pártharcosok egyébként ugyanúgy kö­vetelték ezt, mint mi. Duclos hangsúlyozta; hogy az erőpolitikát haladéktalanul a tárgyalások politikájának kell felváltania. Tárgyalni kell — hangsúlyozta — az algé­riai béke helyreállításáról, s először is minden megkülönböztetés nélkill azolikal kell megkez­deni a tárgyalásokat, akik ellen harcolnak, hogy gyorsan létrejöhessen a jegyvernyugvás, befe­jeződjenek a megtorlások és szabadon bocsás­sák a bebörtönzötteket. Jacques Duclos végül leszögezte; hogy a kommunista párt csak a nemzetgyűlési vita végén foglal majd véglegesen állást a szavazás ügyében. A francia nemzetgyűlés egyébként ma kezdi meg az algiri kérdés vitáját és valószínű, hogy a vita jövő heti befejezése során Guy Mollet felveti a bizalmi kérdést. Előbb emlí­tett tárgyalásai is ezzel álltak összefüggésben. A Pravda március 7-én közölte Palmiro Togliatti cikkét, amely azzal u kérdéssel fog­lalkozik, hogy fel lehet-e használni a parlamenti utat a szocializmusba való átmenetre. A cikkíró hangsúlyozza, hogy a marxizmus—leninizmus a szocializmusba való ótmenet formáinak válto­zatossága mellett foglal állást és bizonyos kö­rülmények között lehetőnek tartja a forradalom békés fejlődését. Ami a parlament feladatát és szerepét illeti e- írja Togliatti — a történelmi fejlődés során olyan fontos változások mentek végbe, amelyeket tekintetbe kell venni, hogy meg lehessen érteni és előre lehessen látni a jövőben végbemenő lehetséges szocialista át­alakulásokat. A burzsoázia kormánykörei annak meg­akadályozására, hogy a népi erők a parlament­ben egyre hatalmasabb képviselettel rendelkez­zenek, a választói rendszer meghamisításához folyamodnak. Olaszországban a legreakciósahb körök szemérmetlensége odáig terjedt, hogy minden választáson nyíltan kijelentik: minden alkalom­mal úgy kell változtatni és módosítani a vá­lasztási rendszert, hogy nz ellenzék semmilyen körülmények között se válhassék többséggé és semmilyen körülmények között se rendelkez­hessék nagyszámú parlamenti képviselettel. Ha a választási jogot kiterjesztik minden állampolgárra és ha becsületes, az arányosság elvén alapuló választási rendszer érvényesül és ha erős, jól szervezett pártok által vezetett munkás- és nép-mozgalom lesz, semmi esetre sem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a par­lamentben kialakulhat a nép akaratának meg­felelő többség, azaz kedvező lehetőség alakul ki mélyreható szociális reformok és békepoliti­ka megvalósítására. Togliatti cikke további részében leszögezte: a parlamentnek az ország tükrévé kell válnia, a szocializmusért harcoló pártoknak erős, jól szervezett pártoknak kell Ienniök és egységben kell cselekedniük a nagy cél érdekében. Ha ezek a feltételek megvalósulnak — írta cikke befejező részében Togliatti — a szocializmus világméretű győzelmes megerősödésének és ál­landó szilárdulásának jelenlegi helyzetében, akkor lehetővé válik a parlamenti út felhasz­nálása a szocializmus felé, „ Az SZKP tapasztalataiból A pártalapsservesetek munkaterve Eisenhower válasza H. II. Bulganyin üzenetére Moszkva (TASZSZ) Mint ismeretes, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mir nisztertapácsánaík elnöke 1355. szeptember 19-én levelet intézett Dwight Eisenhowerhoz, az Egyesült Államok elnö­kéhez. Levelében kifejtette elgondolásait a leszerelés kér­déséről azzal a javaslattal kapcsolatban, melyet az Egye­sült Államok elnöke a genfi négyhatalmi kormányfői érte­kezleten tett a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti katonat értesüléseik kicserélésére és a két ország terü­lete fölött végrehajtandó kölcsönös légifénykepezésre vo­natkozólag. Március 5-én N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke fogadta Charles Bohlent. az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki átnyújtotta Dwight D. Eisenhower amerikai elnök 1956'. március else­jén kelt üzenetét, válaszként N, A. Bulganyin 1955. szep­tember 19-i levelére. Az üzenet a következőképpen hangzik: NY1KOLAJ A. BULGANYIN őexcellcnciájának, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének Moszkva Igen tisztelt Elnök Ür! Annak megfelelően, amit október 11-i üzenetemben kö­zöltem önnel, gondosan meg­vizsgáltam szeptember 19-i üzenetét arra az általunk Genfben megvitatott kérdésre vonatkozólag, hogy hozzunk létre elfogadható leszerelési rendszert. Megelégedéssel állapítot­tam meg. hogy ön egyetérté­sét fejezte ki azzal, hogy köl­csönös biztosítékokat kell te­remteni egy meglepetésszerű támadással szemben és kívá­natos a fegyverzet kölcsönös csökkentése, ön utal arra, mennyire őszéntén óhajtom, (hogy módot találjunk a nem­zetközi ellenőrzés és felügye­let fontos problémájának ren­dezésére. ön azonban; úgy látszik; kü­lönböző kérdéseket vet fel az én genfi javaslatommal kapcso­latban. ön azt kórdcz.i, vajon ja­vaslatom elfogadása a fegyver­zet csökkentésére vcz.etne-c és kételyét fejezi ki ezt illetően, ön annak a gondolatnak ad hangot, hogy más országokra is ki kell Terjeszteni a felügyeletet. ön felvet egyéb, az atomfegyverek­re vonatkozó kérdéseket is. Ne­kem az a meggyőződésem, hogy genfi juvnslatom elfogadása ösz­szekapcsolva nz ön által javasolt szárazföldi ellenőrző őrségekkel, csökkentené a rajtaütésszerű tá­madás veszélyét és ténylegesen elvezetne a fegyverzet csökken­tésére, a feszültség enyhülésére és a tartós béke kilátásainak inegjavulásárn. Az Egyesült Ál­lamokat kétségtelenül az az el­határozás tölti cl, hogv eléri ezeket a célokat. Az ENSZ le­szerelési albizottságában műkö­dő képviselőm hajlandó lesz segítséget nyújtani abban, liogy programot dolgozzanak ki ennek nz elhatározásnak valóra váltá­sára kormányaink megfelelő in­tézkedéseinek útján: Vélemé­nyem szerint erőfeszítéscinknek különösen arra kell irányulniok, hogy ellenőrzés alá helyezzük az atomveszélyt. Az Egyesült Államok az emiitett cél felé ve­zető fontos lépésként és abból a feltételezésből kiindulva, hogy légi és szárazföldi felügyeleti rendszerünk kielégítően fog mű­ködni, kész volna más államok­kal együtt elfogadható és garan­tált intézkedéseket tenni, hogy n hasadóanyagok jövőbeni gyár­tását, bárhol történjék is, ne használják fel többé a fegyver­készletek kiegészítésére. Ezzel össze lehetne kapcsolni 1953. december 8-i javaslatomat, hogy „már most kezdjük meg és a továbbiakban folytassuk együt­tes hozzájárulásunkat" egy nem­zetközi atomügvnökBég létre­hozásához a meglévő normális urán- és hasadóanyag-készletek­ből. Ezek az intézkedések, amennyiben megfelelően meg­valósulnak, megváltoztatják a nukleáris fegyver állandó fej­lesztésének a világot fenyegető mostani irányzatát. Végső remé­nyem abban van, hogy a hasa­dóanyagokat világszerte minde­nült kizárólag békés célokra használják fel. Tekintetbe veszem e téren az ön kormányának 1955. május 10-i javaslatában megemlített nehézségeket, amelyek amiatt támudnnk, hogy lehetőségek vnn­nuk a nemzetközi ellenőrzés megkerülésére és az atom- és hidrogénfegyver titkos gyártá­sának megszervezésére. Azok a veszélyek azonban, amelyek akkor keletkeznének, lia nem si­kerülne nz ellenőrzést biztosíta­ni, szükségessé teszik a nehézsé­gek leküzdését, a biztosítékok hatékony rendszerének kidol­gozását és megvalósítását. Meg­győződésem, hogy amennyiben mindkét fél igazán törekszik er­re, akkor sikert érhetünk el. Egészben véve úgy vélem, hogy a leszerelésre főként, ha­bár nem kizárólag, a fegyverzet, nem pedig az emberállomány korlátozása szempontjából kell törekedni. Az előbbi jobban megfigyelhető, szabályozható és ellenőrizhető, mint oz utóbbi. Úgy látom, hogy a jelen nem­zetközi helyzetben és különö­sen az igazi távol-keleti béke hiánya miatt mostanában ne­hézségekbe ütközhet a fegyveres erők általános színvonalának csökkentéséről való megegye­zés. Meg kell azonban lennie annak a lehetőségnek, hogy már most megegyezzünk olyan sta­bilizáló jellegű intézkedések­ben, amelyek, kellő biztosíté­kokkal, a fegyverzet fő fajtái­nak ellenőrzésére és korlátozá­sára vonatkoznak. Ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Egyesült Király­sággal, Franciaországgal és Ka­nadával, albizottságbeli kolle­gáinkkal együtt el tudja ' érni nz alapvető megegyezést, ak­kor meggyőződésem, hogy más államok is csatlakozni akarnak majd azokhoz az intézkedések­hez, amelyeket az egyetemes bé­ke szempontjából pozitív jelen­lőségűeknek fognak tekinteni. E program kezdeti szakaszai­ban mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok igen je­lentős fegyveres erőkkel fog ren­delkezni. köztük atomfegyver­készletekkel is. Világosan rá kí­vánok mulatni arra, hogy az Egyesült Államok a maga részé­ről továbbra is fenn fogja tarta­ni ezeket az erőket, de nem agresszió céljára és nem önző nemzeti célok elérésére, hanem annak érdekében, hogy ebben az átmeneti időszakban az álta­lános stabijitás ügyét szolgálják. üdvözlöm azt a közlést, hogy ön nagy figyelmet szentel e kérdésnek, amely rendkívül nagy jelentőségű államainknak és a világ többi országai népei­nek szempontjából: Engedje meg, hogy biztosítsam önt és országának népét arról, hogy az Egyesült Államok cél­ja továbbra is az igazságos és tartós béke biztosítása. Remé­lem, a leszerelési albizottság kü szöbönálló ülésszaka lehetővé teszi majd, hogy valóban előre­haladjunk e cél felé. Szeretném megragadni az alkalmat nrra is, hogv megerő­sítsem az ön február 1-i levelé­nek vételét, válaszként január 28-i levelemre. Felfogásom ál­talában ugyanaz maradt, mint említett levelemben kifejtettem. Mindamellett tovább fogom ta­nulmányozni ezt a kérdést, liogy tisztázzam, nem lehetne-e újabb hasznos lépéseket tenni kapcso­lataink szempontjából. Később valószínűleg újból érintkezésbe lépek önnel ebben a kérdésben. 1956. március 1. őszinte híve DWIGHT D. EISENHOWER MINDEN PÁRTSZERVE­ZETNEK szüksége van mun­katervre. A munkaterv nem I felesleges formalitás. Helyte­} len azt feltételezni, hogy a pártmunkát, az emberekkel való foglalkozást nem léhet megtervezni. Semmiféle mun­káit nem végezhetünk alka­lomszerűen. cél nélkül. A pártmunkában is előretekin­tésre, tervszerűségre van szükség. Számos intézkedést idejekorán elő kell készíteni. Így hát a pártszervezetek ne csak egy-két napra, hanem hosszabb időszakra készítse­nek tervet. Az alapszervezetek munka­terve nem készülhet egységes sablon szerint. Minden párt­szervezet az SZKP Szerve­zeti Szabályzatának megfele­lően folytatja tevékenységét. Az üzemi pártszervezet mun­katerve azonban más lesz, mit a kolhozpártszervezeté, vagy egy hivatal pártszerve­zetéé, hiszen más kérdések állanak a pártmunka közép­pontjában az üzemben és megint mások a kolhozokban, vagy a hivatalban. Minden pártszervezetnek szem előtt kell tartania saját üzeme, kolhoza, hivatala, sa­játosságait, a kollektíva kon­krét féladatait, s ezeknek megfelelően kell dolgoznia. Más lesz a munkaterv egy nagy pártszervezetben, amely műhelyszervezeteket és szá­mos pártcsoportot foglal ma­gában. megint más egy kis­létszámú pártszervezetben, stb. Vannak azonban olyan alapvető tétetlek, amelyeket minden pártszervezet vezetői megszívlelhetnek a munka­terv összeállításánál. A MUNKATERVNEK a pártszervezet legfontosabb feladatait kell tükröznie. A pártszervezet mindennapos munkája olyan sokrétű, hogy nem lehet, de nem is kell mindent belevenni a tervbe. A munkatervnek legyen ha­tározott iránya. A termelő­üzem pártszervezetében — üzemben, gépállomáson, kol­hozban, szovhozban — egy konkrét termelési feladatot kell a pártmunka központ­jába állítani, azt a feladatot, ami a kollektíva számára az adott időszakban a legfonto­sabb. E feladat köré kell fel­építeni a pártmunkát. Ilyen feladat lehet például: beren­dezkedés egy új gyártmány készítésére, a selejt csökken­tése. egy fontos megrendelés határidő előtti teljesítése. Az alapszervezetek jó irányításá­nak, a helyes tervkészítésnek egyik alappillére, hogy a sok fontos termölési feladat kö­'zül a legfontosabbat válasz­szuk ki és annak megfelelően szervezzük a pártmunkát. Az ipar, a mezőgazdaság, a pórtmunka legfontosabb fe­ladatait a párt Központi Bi­zottságának határozatai és iránymutatásai mutatják meg a népnek. A párta lapszerve­zeték vezetői alaposan ismer­jék meg ezeket a határoza­tokat. hogy átültethessék azo­kat a pártszervezet gyakor­lati munkájába. Fel kell tüntetni a munka­tervben a taggyűlések és pártvezetőségi ülések napi­rendjét. A taggyűlésekkel fontosságukat megillető mó­don kell foglalkozni. Ha a taggyűlés napirendjét nem készítjük elő idejében és nem gondoljuk át alaposan, a tag­gyűlés neim végezhet megfe­lelő munkát. Taggyűlés rend­szerint havonta egyszer van. A kommunisták csak egyszer egy hónapban gyűlnek össze, hogy megvitassák a pártszer­vezet életének legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit. Vi­lágos tehát, milyen fontos, hogy jól válasszuk meg a napirenden szereplő kérdése­ket. ALAPOSAN MEGFON­TOLANDÖK a pártvezetőségi ülések napirendi kérdései is. Pártvezetőségi ülést rendsze­rint kétszer-háromszor tarta­nak havonta. Az ülések napi­rendjét nem szabad feleslege­sen sok kérdéssel túlterhelni, tehát mór a munkaterv ösz­szeállításánál gondoljuk meg, melyek a legfontosabb pro­blémák. A munkaterv feltünteti a mindennapos szervezőmunka fontosabb intézkedéseit. A pártbizottság beveszi a mun­katervbe. hogy melyik mű­helypárfcszervezetnek, vagy pártcsoportnak kíván segít­séget nyújtani valamely kér­désben, a felső pártszervek melyik határozatának végre­hajtását fogja ellenőrizni, mi­lyen megmozdulásokat szer­vez, stb. A munkaterv föltünteti ter* mészétesen az agitációs mun­kára vonatkozó intézkedése­ket is, megszabja az előadá­sok. beszámolók, népnevelői beszélgetések, népnevelősze­mináriumok témáját; Bevegyük-e a pártszerveze­tek munkatervébe a tömeg­szervezetek — a szakszerve­zet, stb. — munkatervét? Erre nincs szükség. A párt­szervezet irányítja a tömeg­szervezeteket. de nem szabja meg pontosan tevékerységü­ket. A tömegszervezetek ve­zetősége maga készít munka­tervet. természetesen a párt­alapszervezet munkatervéből kiindulva. A tömegszerveze­tek pártirányítása azt jelenti, hogy ugyanazon célok érde­kében dolgozzanak, mint a pártszervezet, de a cél eléré­sét szolgáló konkrét intézke­déseket a tömegszervezet sa­ját munkaterve szabja meg. A helyes tervezés jelentő* részben attól függ, figyelem­be veszik-e a pórtszervezet vezetői a kommunisták és pártonkívüliek észrevételeit, A taggyűléseken, beszélgeté­sekben, faliújságon felvető­dött javaslatokat és bírálato­kat számításba kell venni az alapszervezet munkájának helyes megszervezése érde­kében. A MUNKATERV MEG­SZABJA. ki a felelős egy-egy feladatért és mi a feladat megvalósításának határideje; Nagyon fontos, hogy a terv­bevett intézkedéseket végre is hajtsák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a terven nem szabad változtatni, mó­dosítani. Gyakran vet fel az élet, olyan feladatokat, ame­lyek a tervben nem szerepel­nek. Megengedhetetlen bü­rokratizmus lenne, ha ilyen esetekben nem változtat­nánk a terven. Vegyük figyelembe végül azt. hogy nem a munkaterv a lényeg, hanem maga a munka. Semmit sem ér a jő terv. ha rosszul valósítják meg. A legfontosabb az, hogy a terv alapján jól szervezzük meg a munkát és sikerrel hajtsuk végre a kitűzött in­tézkedéseket. A jó munkater­vet a gyakorlati munka jó eredményei dicsérik. Vasárnap délelőtt ünnepséget rendez az MNDSZ a Szabadság-moziban A Nemzetközi Nőnap alkalmából az MNDSZ városi bizottsága vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepséget ren­dez a Szabadság Filmszínházban. Az ünnepi beszédet Nagy Józsefné elvtársnő, könnyűipari miniszter mondja. Az ünnepségen a munkában élenjáró nőket megjutalmaz­zák. Az ünnepségen osztják ki a sokgyermekes édes­anyák kitüntetéseit is. Az ünnepségen a honvéd-zenekar, a Zenekonzervató­rium zenekara, a városi balettiskola növendékei, a tápéi népi együttes kultúrműsort mutat be. Nógrádi Sándor előadása az MDP Politikai Akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának harmadik előadását szerdán délután rendezték az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Nagy Mária, a bu­dapesti pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket. Nógrádi Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja „Az eu­rópai kollektív biztonság és Németország egysége" cím­mel tartott előadást. Az árvízvédelmi kormánybiztos jelenti A Duna magyarországi sza­kasza Dunaföldvárig nagyjá­ból jégmentes. A kedden dél­után megbontott ercsi tor­lasz megszüntetése után Du­naföldvárnál szerdára virra­dóan újabb erős jégtorlasz képződött. A torlasz rombo­lását honvédségünk műszaki alakulatai és a légierők foly­tatják. A Duna Budapest feletti szakasza — a levonuló árhul­lám következtében — még néhány napig egyenletesen lassú ütemben árad. Buda­pesttől délre a torlasz felett, a torlasz által okozott duzzadás idézi elő a vízállás emelkedését. A vízszintemel­kedés közvetlenül a torlódás felett a legerősebb, így a víz Dunaföldvárnál az elmúlt 24 óra alatt mintegy másfél mé­tert áradt. Ezzel 22 centimé­terrel haladta meg az eddigi, itt észlelt legnagyobb vízál­lást, Az áradás menete szer­dón a délutáni órákban né­mileg mérséklődött. A Dunaföldvámál még elő nem fordult magas vízszint ellen a veszélyeztetett szakasz töltésein megfeszített erővel folyik a védekezés. A lakos­ság, az oda irányított hon­védalakulatok és MÁV pá­lyamunkáscsapatok vállvetve küzdenek az ár ellen, a víz­ügyi szervektől, tervező in­tézeteiktől és építési vállala­toktól kirendelt műszaki dol­gozók vezetésével. A veszélyeztetett térségbe már eddig is komoly anyagi erőket juttattak, így számos nagy földmunkagépet, kotró­gépet, tehergépkocsit, az éj­szakai munkához világítóbe­rendezéseket, nagymennyisé­gű árvízvédelmi anyagot stb. A szokatlan hevességű je­ges árvíz levonulásáig a ve­szély elleni védekezést to­vább fokozzuk. Párizs (MTI) Az Humanlté közli az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatát. A nyilatkozat leszögezi: Az Algériai Kommunista Párt, amely nemzeti pórt. úgy véli: gyorsan el lehet érni nogy —1 mint Guy Mollet mondotta — ..a fegyverek elhallgassanak." Ennek azonban a következő feltételei vannak: 1. A francia kormány ismerje el ünnepé­lyesen az algériai nép nem­zeti követeléseit és önrendel­kezési jogát, 2. Kezdjenek hivatalos tárgyalásokat az algériai nép képviselőivel minden kizárás nélkül s eb­ben vegyenek részt a fegy­veres ellenállás, a különböző szervezetek és a nemzeti pár­tok megbízottai. * Moszkva (TASZSZ) Moszk­vában, a Nagy Kreml-palotá­ban március 6-án szovjet-dán okmányokat írtak alá. Szov­jet részről N. A. Bulganyin. dán részről pedig H. C. Han­sen miniszterelnök parafálta az egyezményeket. Az egyezmények aláírásá­val egyidőben közös szovjet­dán közleményt adtak ki. E közlemény hangsúlyozza, hogy a szovjet és a dán ál­lamférfiak közötti, a barátság és a kölcsönös megértés lég­körében folyt tárgyalásokon megtárgyalták a két országot érintő kérdéseiket. Kifejezésre jutott az a kívánság, hogy a két ország eddigi jó kapcsola­tai tovább fejlődjenek. Ma délelőtt árubemu­tató lesz a 144-es számú Le­nin utcai Csemegeboltban. Különböző hűsáru-különle­gességek — füstölt csülök, sonka, disznósajt, kolbász, töpörtő, szalonna stb. — a helyszínen megvásárolhatók^

Next

/
Oldalképek
Tartalom